Nordbright

Tapasztalat: 411 film
Kompetencia: 1 film
Súly: 436
Regisztráció: 2014. november 9. (4 év, 7 hónap)
Kedvencnek jelölték: 1 user

Kedvencek

Rendezők: Christopher Nolan
Színészek: Gary Sinise, Jake Gyllenhaal, Jeff Goldblum, John Malkovich, Kevin Spacey, Nicolas Cage, Samuel L. Jackson, Sean Connery, Tom Hanks, Tommy Lee Jones
Műfajok: akciófilm, dráma, háborús film, horror, sci-fi

Demográfiai adatok

Nem: férfi
Születési év: 1980
Lakhely: Mezőkövesd

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Alien: Specimen
 
3 2019-05-02 2,9
(27)
Alien: Night Shift
 
2 2019-05-02 2,5
(23)
Alien: Ore
 
3 2019-05-02 3,2
(26)
Alien: Harvest
 
3 2019-05-02 3,1
(24)
Alien: Alone
 
2 2019-05-02 2,6
(21)
Alien: Containment
 
3 2019-04-15 3,1
(26)
A világ legrosszabb gyereke
 
3 2019-04-15 3,7
(46)
Everest
 
4 2019-04-01 3,5
(415)
Nightcrawler
Éjjeli féreg
4 2019-04-01 4,2
(829)
Volcano
Tűzhányó
2 2019-03-21 2,6
(211)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

2019-05-09 09:36:08 Alien: Ore (2019) Nordbright (3) #9

Ok. Nem voltam biztos, hogy nem-e az évfordulós kisfilmek elsőnek bemutatott 2 részére gondolsz.
Nyilván ez sem mutat sok újdonságot, illetve kicsit rájátszik az általad is említett Alien univerzumos klisékre.
Amatőr megoldásént mindenképp jó, de ha ebből rendes film lenne tuti megkapná a "tucatfilm" bélyegzőt.

előzmény: ChrisAdam (#8)

2019-05-02 09:51:18 Alien: Ore (2019) Nordbright (3) #7

"Első két résznek"? Melyikekre gondolsz?

előzmény: ChrisAdam (#2)

2019-04-15 11:27:19 Alien: Containment (2019) Nordbright (3) #4

Teljesen felesleges egy ilyen összehasonlítás. Ezek "amatőr" filmecskék, néha alig van bármi kapcsolódás az eredeti Alien világhoz. Nézd csak meg a Speciment. Szinte csak az atmoszféra alienes, a feszültség fokozása csak a cél, nem a Xenomporphok megjelenítése. Ahhoz képest szerintem tök jók.

előzmény: Ragemarci (#3)

2019-04-15 10:22:52 A világ legrosszabb gyereke (1987) Nordbright (3) #1

Emlékszem gyerekkorunkban mekkora "nagy szám" volt ez a film amikor ment a TV-ben, és jól megnevettette/megbotránkoztatta az embereket a rosszfiú története (ami lássuk be azért brutál messze van egy Kevintől vagy más, azóta megismert gyereksztárok szerepeitől).
A története maga már csak homályosan volt meg, ezért (is) néztem meg újra... és azért most már jócskán máshogy mutatott az összkép, kicsit megkopott a régi sztori mítosza/varázsa. A cselekmény is elég lapos és megmosolyogtatni is sokhelyütt szinte csak az "esetlensége" miatt tudott. Néhány jelenetet jó volt viszontlátni, de ez csak egy nosztalgia 3-as, igazából mai szemmel már inkább 2-est kellene rá adni, de nincs szívem.

valszínűleg trollkodott :)

előzmény: Gruden Gergo (#12)

Jajj, de jó ezt hallani! Remélem még azt is elfelejtik, aki kitalálta ezt a f.szságot. Legalább pénzügyileg nem igazolták, hogy egy ilyen ökörségnek létjogosultsága van. Már kezdtem megijedni - nem bíztam az emberekben.
Szerencsére még nem láttam (ezért sem vághatok rá egy rohadt nagy 1-est), de az előzetes már önmagában felért egy emberiség elleni bűntettel.

előzmény: Ragemarci (#8)

2019-04-01 12:18:34 Threads (1984) / Fonalak Nordbright (5) #8

Mivel a nap filmje és még nem írtam róla véleményt, ezért hiánypótlásképp egy nagyobb lélegzetvételű írás még jó pár évvel korábbról - elnézést, talán kicsit "bénább" még a nyelvezete :)
Magyar nyelvű oldalakon meglepően kevés információ érhető el a filmről, ezért némileg hiánypótlásként is szánom az alábbi írást.

A színhely: Sheffield (Anglia), valamint elvétve a környék települései.

Az időpont: valamikor a 80-as években, pontos évszámot nem láthatunk, csak a hónapok és napok kerülnek megjelenítésre. Ez valószínűleg szándékos, talán ezzel is jelezve, hogy állandóan jelen lévő fenyegetésről beszélünk és a film eseményei bármikor bekövetkezhetnek.

A történelmi háttér: a hidegháború végéhez közeledve (amit akkor még ugyan nem tudhattak) már nem fenyeget annyira közvetlenül a III. világháború kitörése, mint a megelőző években vagy évtizedekben, de egy nukleáris konfliktus lehetősége mindig a levegőben van.

A (fő)szereplők: számuk viszonylag kevés. Gyakorlatilag két család és egy hivatali tisztségviselő tevékenységét majd küzdelmét követhetjük közelebbről. Ezen kívül csak mellékszereplők és polgárok (áldozatok) kerülnek utunkba. Talán azzal sem árulok el nagy titkot, hogy ezen főszereplők is elég nagy tempóban kezdenek el fogyatkozni a történet előrehaladtával.

A film célja: véleményem szerint a figyelemfelkeltés, meghökkentés, elrettentés. Elgondolkodtatni a nézőt, hogy mire képes az ember (az emberiség) a céljainak elérése érdekében. Akár saját értékeit (életét, életterét, jövőjét) is képes feláldozni a valós, vagy vélt igazának (nézetének) érvényesítése érdekében. Az egyén pedig a társadalom szétesésével önző és érzéketlen lénnyé válik.

Egy dokumentarista stílusban interpretált tévéfilmről beszélhetünk, hiszen amellett, hogy mozifilm szerűen követik egymást a jelenetek, néha narrátor hangjával egészíti ki a rendező a látottakat, vagy rövid szövegek formájában oszt meg adatokat, háttérinformációt a nem látható történésekről. Sőt, archív fényképek, videó bevágások is többször tarkítják a filmet. Mivel konkrét információt nem találtam, gondolom a II. világháború, valamit az azt követő "kisebb" konfliktusok képei jelenhetnek meg, sokszor fekete-fehér formában.

Szálak, vagy inkább fonalak?
A kezdő, szuperközeli képen egy pók szövi fonalát(!), a narrátor pedig elmagyarázza a jelenetet, hogy biztosan megértsük az utalást. Az emberi társadalom tagjai, építőelemei láthatatlan fonalakon (szálakon) keresztül kapcsolódnak egymáshoz, amely erőssé teszi azt. Minden mindennel összefügg. Az egyes emberek (egyének) szükségleteinek kielégítése más emberek munkájától, szakértelmétől függ. Így ugyanannak az erős, mindent egybetartó fonalhálózatnak meg van a hátránya is. A kapcsolatok felbomlása (a háló szétszakadása) a társadalom összeomlásához, végső soron káoszhoz vezethet. A vágóképek előterében húzódó elektromos vezetékek szintén az elektromosság által behálózott civilizált világunkra tesznek utalást. Már csak egy ilyen elektromos hálózat összeomlása is egyfajta katasztrófához mérhető - de hol van mindez egy nukleáris holokauszt következményeitől?

A film tehát azt mutatja be, hogy egy totális nukleáris háború esetén a társadalom miként omlik össze, az építőkövei hogyan esnek darabokra és milyen módon viselkednek az egyének egy ilyen "civilizálatlan" világban. Mellékszálon az is megjelenítésre kerül, hogy az állam, valamint alsóbb szinteken a helyi "erők" és hivatalok milyen forgatókönyv szerint járnának el egy háború kitörése esetén.

Röviden a casus belli. Iránba szovjet csapatok vonulnak be, ami sérti az amerikaiak érdekeit. Az adok-kapok kakaskodás végül helyi szinten atomfegyverek bevetésébe torkollik, amelynek következtében pár nap alatt világméretűvé dagad a konfliktus. A történet tehát akár a valóságban is lejátszódhatott volna, hiszen pár évvel a film készítését megelőzően tört ki az irak-iráni konfliktus, amely egészen az évtized végéig tartott, és ne felejtsük el, hogy Irán ekkor még erősen az USA támogatását élvezte, a szovjetek viszont Irakot látták el hadifelszereléssel!

A teljes történetből csak bizonyos, általam fontosnak tartott részt emelek ki részletesebben, inkább mindenki nézze meg a filmet és utána a hozzászólásokban vitassuk meg a látottakat.

A történetbe akkor kapcsolódunk bele, amikor a közel-keleti konfliktus még csak kialakulóban van. Egy fiatal párt ismerhetünk meg és közvetve a családjukat. A fiatalok egy nem tervezett gyermek miatt készülnek összeházasodni, már éppen a felújítás alatt lévő új lakásukon munkálkodnak.

A napok előrehaladtával a konfliktus kiéleződik, a híradásokban is egyre többször szerepel a háború lehetősége, sőt folyamatosan felkészítő műsorokat kezdenek sugározni és kiadványokat is terjesztenek. Még bunkerek, átmeneti fedezékek építésére is kapnak instrukciókat a lakosok.

Itt meg kell jegyeznem, hogy néha kicsit erőltetettnek éreztem, hogy még a háború kitörése előtt elég sokszor és egyértelműen utaltak rá, hogy itt nagy valószínűséggel atomkonfliktus várható. Szerintem egy helyi háború megvívható lett volna hagyományos fegyverekkel is (mint pl. Korea, Vietnám), nem biztos, hogy a felek az atomot választották volna, ráadásul szinte rögtön (a kakaskodás legelején !). És az sem biztos (bár tényleg elképzelhető), hogy a helyi szinten bevetett atomtöltetek után világviszonylatban is ehhez a megoldáshoz folyamodnának. Az óvóhelyre már akkor leköltöznek a tisztségviselők, amikor konkrét háborús tevékenység még nem éri Angliát. Nem tudom, hogy ez mennyire valószerű viselkedés, ettől függetlenül az is elképzelhető, hogy a vészhelyzeti forgatókönyvekben tényleg ez szerepelt - végül is NATO tagok (a filmben szereplő konfliktusban ezzel együtt egyáltalán nem esik szó a brit részvételről, ami azért mégis meglepő, mintha kivonnák magukat a történésekből és a felelősséget is inkább csak az amerikaiakra szeretnék hárítani). Az is meglepő, hogy polgári szinten milyen előrelátó, széles körre kiterjedő előírásokkal rendelkezik az angliai vezetés. Az más kérdés, hogy a gyakorlatban ki mennyire felkészült ebből a "tananyagból".

Háborúellenes tüntetéseken is összegyűlnek az emberek, szinte már polgári engedetlenségig fajulnak a dolgok. Itt is felfigyeltem egy érdekes apróságra. Az angol és amerikai vezetést, politikát és talán a közéletet is, tradicionálisan szoros szálak fűzik össze. Mégis több utalás is található arra vonatkozólag, hogy az angolok, az amerikaiak háborút előkészítő lépéseit, vagy az azt lehetővé tevő döntéseket ugyanúgy elítélik, mint az oroszokét. A tüntetéseken mind az amerikai, mind a szovjet értékrend bírálata elhangzik, felelősségük egyformán esik latba. Furcsa, hogy ez akkor így lemehetett adásban, nyilván az angol szuverenitást próbálták hangsúlyozni.

A film majdnem felénél érkezünk el a támadáshoz.

és innen kezdve elég gyorsan el is vesztjük az első főszereplőnket (vagy eddig annak hitt hősünket...legalább is többször nem láthatjuk, tehát ez csak feltételezés marad).

Az Anglia elleni atomtámadás kivitelezése reális, a valóságban is így történhetett volna. A támadás kezdete hajnal fél négyre van időzítve (amerikai idő szerint - ami reggel 8:35-öt jelent Angliában), hiszen ekkor vélhetően az amerikai vezérkar nagy része álmát alussza, vagy csak jóval később tud reagálni. Első körben az Északi-tenger felett (a levegőben) robbantanak fel egy töltetet - ezzel megbénítva a távközlést és megzavarva a radarokat, szabadabban folytathatják a támadó tevékenységet. Az elektromos berendezések nagy része is megrongálódik, használhatatlanná válik, éppúgy mint a járművek. A támadás második hulláma pár percen belül már a katonai célpontokra irányul (jelen esetben a közeli katonai légibázisra), a harmadik pedig a gazdaságilag fontos létesítményeket veszi célba. Távközlés, energiaellátás, acél- és vegyipari létesítmények, valamint a nagyvárosok.
Világviszonylatban 3000 megatonnányi robbanótöltet kerül elhasználásra, ebből 210 megatonnányi hullik az Egyesült Királyságra. A házak kétharmada megsemmisül a robbanásban vagy az azt követő tűzviharban.

A pusztítás bemutatása elég nyers: leomlott, égő házak, járművek, mindenféle törmelék kupacok, súlyosan sérült emberek másznak a romokon, vagy éppen égő holttesteket láthatunk közeli képeken.

A hivatali, állami- és rendfenntartási rendszerek viharos gyorsasággal omlanak össze, és az újjáindításuk sem megy zökkenőmentesen, sőt igazából lehetetlen a megváltozott körülmények között. A kommunikáció hiánya vagy akadozása megnehezíti a döntéshozók munkáját.

Az élelmiszer készletek visszatartása a "felsőbb" utasításig például visszatérő téma. Itt is erkölcsi dilemmával állnak szemben a felelősök. A túlélőknek "feleslegesen" nem akarják szétszórni a készleteket, hiszen "úgy is meghalnak" hamarosan (pl. sugárbetegségben). Inkább a támadást biztonságban és távolabb átvészelő, jobb fizikai és egészségi állapotban lévő embereket várják - no és és a felsőbb utasítást. A későbbiekben az egyre csökkenő fejadagok is e szerint kerülnek meghatározásra. A munkára képes (hasznos) emberek kétszer akkora adagot kapnak, mint a gyengébb társaik, ezzel is a természetes kiválasztódást "segítve elő".

A radioaktív kihullás következményei is katasztrofálisak. A mentés napokig nem kezdődhet meg, és azután is csak korlátozott mértékben lehet a szabadban tartózkodni. Az emberek eltemetésére gépeket nem lehet használni, emberi erőforrás igénybevétele pazarlás lenne, a máglyán elégetés pedig szintén nem járható út, mert az üzemanyagot sem szabad pocsékolni. Ezzel viszont a járványok (kolera, tífusz) és egyéb betegségek terjedésének szolgáltatnak táptalajt. A sugárbetegségben szenvedők aránya pedig napról napra nő, ahogy a por egyre jobban belepi a környéket.


A kórházi ellátás szinte a középkori szintet megelőző állapotban van. Az orvosok a feladatukat képtelenek ellátni, a befogadóképesség többszöröse is kevés lenne, hogy ennyi ember elférjen és segítséget kapjon. Ebben a világban "egy orvos csak kicsit jobban felszerelt mint a legközelebbi túlélő."

A kórházban is elrettentő körülmények várnak. A padlón, a lépcsőkön patakokban folyik a vér, a beavatkozások modern műszerek és megfelelő kellékek, valamint sokszor érzéstelenítés nélkül zajlanak. Egy fűrésszel történő amputáció képei villannak fel, miközben a fájdalmas tekintetű betegeket pásztázza a kamera. A főszereplőnk (Ruth) is kénytelen gyermekét egy farmon, istállóban megszülni, segítség nélkül. A köldökzsinór foggal történő elrágása drámai jelenet - ugyanakkor némileg valószínűtlen, hogy az eltelt hónapok alatt még vágóeszközt sem talál magának az ember. A rossz előjelek ellenére a gyermek mégsem súlyosan fogyatékosan születik meg, habár nem teljesen épp elmeállapotára utalhat későbbi közönyös viselkedése anyja halálakor. Még ki is fossza őt (igaz ez lehet a nevelés vagy a társadalmi/kulturális fejletlenség eredménye is). Gépies gondolkodásmódjában még haldokló édesanyja mellet is csak a "munka, munka, fel..." szavak jutnak eszébe. Érzelmek a film hátralévő részében sem láthatók rajta, csak a záró képsorokon, mikor is egy korábbi (feltételezhetően) erőszak következtében szintén teherbe esik és végül ő is gyermeket hoz a világra.

Az éhínség már az első napokban jelentkezik, és az idő előrehaladtával sem csökken, sőt inkább nő. Csak az elhalálozások számának növekedésével javul a helyzet valamelyest. A pénz semmit sem ér, az elsődleges fizetőeszközzé az élelem vált. A patkány egy kelendő árucikk. Az elkövetkező hónapokban (sőt években) a nukleáris tél a mezőgazdaság ellehetetlenítéséhez vezet. A lehűlés átlagosan 20-30 Celsius-fokos is lehet (ez már napokkal a robbanás után bekövetkezik), napfény nem jut át fa öldfelszín közelébe az atmoszférába került porfelhőn keresztül. A modern műtrágyák és növényvédő szerek nélkül a növények satnyák, gyér termésűek. A fosztogatásokat ugyan igyekeznek megfékezni, de értelemszerűen a kellő rendőri kapacitás hiányában az erőfeszítések nem vezetnek sikerre. Az emberek (főleg a fegyverrel rendelkezők) saját kezükbe veszik az igazságszolgáltatást, egy szelet kenyér ellopása bármikor halállal torolható meg. Állami szinten pedig rögtön ítélő bíróságok állnak fel, akik náci osztagok módjára sorozatban likvidálják az "elkövetőket" (a normál életben pitinek minősíthető tettek miatt is).

A film Ruth gyermekének, a 13-14 éves Jane vajúdásának bemutatásával ér véget. Egy kórházba téved, ahol a születésnél nem akarnak segédkezni, hiszen ez egy "természetes" esemény (nem orvosi eset), és vannak komolyabb dolgok is, súlyosabb problémák, minthogy egy terhes nőnek segítsenek. A bébi így meg is születik "önerőből", de nem sír fel. Rövid vágásban láthatjuk a véres (és feltehetően torz) testet, míg végül az édesanya is megkapja újszülött gyerekét és keserű sikolya zárja le a filmet a nézőre bízva a végkövetkeztetést.

A befejezés tehát nem túl sok reménnyel kecsegtető. A katasztrófa óta már több mint egy évtized telt el, a megrázó utóhatások viszont a következő generációt/generációkat sem kerülik el. Évszázadokba telhet míg az emberiség újraépül a romokból és biológiailag is valamennyire megtisztul.

Összefoglalva a filmnek többféle mondanivalóját lehet.

Katonai szempontból: a gyakorlatilag céltalan pusztítást igyekszik kihangsúlyozni. A filmben is elhangzik, hogy az ellenség egy halott országot hódít meg. Egy atomháborúnak nem lehet igazi nyertese.

Emberi szempontból: az ember elállatiasodását láthatjuk, ahogy saját létfenntartása érdekében minden emberi érzelmet kiiktat és csak a túlélésre törekszik. Még a családi kapcsolat sem jelentenek sokat, ha a túlélésről van szó.

Társadalmi szempontból: az ellátó rendszerek sebezhetősége, a felkészületlenség és a tehetetlenség mutatkozik meg. A kultúra pusztulása, a nyelv elhalása (elszegényedése) az emberi lét alapjait kezdi ki. Minden társadalmi érintkezés csak korlátozott, az aktuális érdekeket szolgálja.

Tudományos szempontból: az élővilág elsorvad, a természetes körülmények megváltoznak, a sugárzás közvetlen és közvetett hatásai orvosbiológiai szempontból elkeserítőek, majdnem kilátástalanok az élet folytatásának lehetőségei.


A színészi játék egyik karakter esetén sem kifejezetten kimagasló, de éppen elég a film karakterisztikájához. Így nincs "túljátszva" sem, és mindenki teszi a "dolgát". A két főszereplő: Karen Meagher és Reece Dinsdale. További munkásságukról keveset tudunk (mi), elsősorban sorozatokban tűntek fel.
Képi világáról már esett szó. CGI természetesen ilyenkor még nem létezett, inkább "korabeli" videóanyagok, fényképek hivatottak bemutatni az atombomba általi pusztítást. Nem túl nagyszabású, de ez nem is egy manapság divatos látványfilm. A folyamatosan nyomasztó, sötét, füstös környezet a nézővel a reménytelenség, kilátástalanság érzését akarja éreztetni.
Zenéről nem igazán beszélhetünk, hiszen gyakorlatilag filmzenétől mentes alkotásról van szó, ami nem feltétlenül baj egy ilyen feszült, drámai történet esetén. Amit viszont mindenképp érdemes megemlíteni, hogy Chuck Berry - Johhny B. Goode c. száma ha jól számoltam háromszor is felhangzik a háttérben (kétszer még az események előtt, egyszer pedig évekkel később). Egyelőre nem találtam rá utalást, hogy miért ez a dal került be a filmbe és miért ennyire hangsúlyosan, mindenesetre részemről ezért plusz egy pont behúzva.
Alapjában véve teljesen hihető, reális a forgatókönyv, néha apróbb túlzásokkal, amelyek ugyan még nem hiteltelenek az adott környezetben csak némileg megkérdőjelezhetők. Mintha ezzel még drámaibban, az összes eshetőség közül a legpesszimistább módon próbálna a forgatókönyvíró bemutatni minden. Az is elég valószínű, hogy 100-200km-rel a robbanások helyétől, esetleg farmokon vagy kisebb falvakban biztosan egészen másabb körülmények között zajlanának az események. Itt egy kiragadott nagyvárosi szituációt követhetünk, amely nyilván a harci események központjában való elhelyezkedése miatt hatványozottan rosszabb helyzetben van.

Végezetül célszerű egy pillanatra azon is elgondolkodnunk, hogy néhány évvel a közvetlen atomháborús fenyegetés elmúlása után, vajon ki, és mennyire emlékszik még, hogy mi a teendő egy atomrobbanás esetén? Ez az a fajta veszély, ami ugyan kissé háttérbe szorult manapság, de még mindig a "kertek alatt bujkál", és bármikor élessé válhat a helyzet, amikor cselekedni kell - valahogyan - hiszen a saját túlélésünkről lehet szó.

2019-04-01 11:54:33 Nightcrawler (2014) / Éjjeli féreg Nordbright (4) #86

Részben valami hasonló érzésem volt nekem is a filmmel kapcsolatosan. Szenzációs színész Jake, számomra abszolút az elsők között van (főleg mióta az Enemy helyszíneit is volt szerencsém meglátogatni/bejárni Torontóban - lásd profilképem).
Néhol viszont eléggé kiszámíthatónak éreztem a történetet, ha nem is pontosan, de többször meg tudtam jósolni nagyjából mi fog történni, mit fog kitalálni a főhős - talán ezért is nincs szívem megadni az ötöst (és a többi filmjéhez viszonyítva sem). Inkább 4,5.
A zenét említik még néhányan. Hát nem tudom. Én vagy teljesen belebambultam a történetbe, vagy nem fogott meg a zene, de egy hangot sem tudnék visszaidézni belőle (nem úgy a Donnie Darko vagy Enemy hanghatásaiból, ami ugye...nem is kell részletezni).
Illetve sokan még a végét dícsérik az "utolsó mondattal". Például ezen a téren is volt némi hiányérzetem.
Én ezt nem érzem annyira ütősnek. Az előzmények alapján valami komolyabb "eseményre" vagy fordulatra számíottam, de ettől függetlenül összességében nem csalódás.
Én mondjuk végig azt hittem, hogy a főszereplő odáig jut el, hogy maga rendez meg egy véres jelenetet az elejétől a végéig. Persze valamilyen szempontból így is ez történt, de azért elég áttételesen (mondjuk nem saját kezűleg). A film elején látott agresszió/tettlegesség alapján arra számítottam, hogy ez az érzés eluralkodik rajta és akár valakit képes megölni is, hogy hitelesen tudjon róla beszámolni. És azt hittem, hogy jó eséllyel le is kapcsolják valahogy a zsaruk... aztán ebből valami komor befejezés jön... valami személyesen a főhőst érintő dráma.
Egyébként nem is értem (és biztos vagyok benne, hogy nem is így van) a rendőrség bénázását. Kizárt dolog, hogy valaki úgy "össze tudja tapicskolni" egy bűntény helyszínét, hogy annak semmilyen következménye nincs. Ráadásul "elmenekül" és nem várja meg a kiérkező egységeket és meg sem kérdezi senki tőle, hogy ezt hogy gondolta. Valószínűleg úgy bevágták volna pár napra amíg nem tisztázza magát, mint a huzat. Honnan tudják, hogy nem vett részt a bűncselekményben? Mert azt mondja? Mert kamera volt nála? És akkor? Szóval volt pár paradox vagy életserűtlen szitu a filmben, azt be kell vallani.

előzmény: ChrisAdam (#84)

Az első résszel ellentétben ez már nem igazán mozgatott meg bennem semmit. Nem is igazán emlékszem rá, míg az elsőből rengeteg jelenetet szó szerint idézek.

2019-03-21 19:37:24 Mortal Kombat (1995) Nordbright (4) #18

Sajnos ez érzelem pontozás... és sajnálom, hogy nem 5-ös, de mai szemmel az már tényleg túlzás lenne.
"Gyerekek", ezt még a 90-es években kellett nézni és játszani (szaggatva 386-oson vagy épp játékteremben)!
Aki mindkettőt még akkor tette, az érti a pontszámot! ;)
ps.: első és egyetlen film az életemben, amit kétszer egymásután meg akartunk nézni a haverokkal moziban

Összes komment...