Tapasztalat: 1570 film
Kompetencia: 17 film
Súly: 1995
Regisztráció: 2014. január 20. (10 év, 1 hónap)
Kedvencnek jelölték: 9 user
Kedvencek
Rendezők: Alejandro González Iñárritu, Anders Thomas Jensen, Edgar Wright, Martin Scorsese, Milos Forman, Stanley Kubrick
Színészek: Daniel Day-Lewis, Joaquin Phoenix, Philip Seymour Hoffman
Demográfiai adatok
Nem:
férfi
Születési év:
1996
Lakhely:
Budapest
Legutóbbi szavazatok
Film | Szavazat | Mikor | Átlag |
---|---|---|---|
Két félidő a pokolban |
4 | 2024-03-18 | 4,2 (269) |
Sorry We Missed You Sajnáljuk, nem találtuk otthon |
4 | 2024-03-15 | 4,2 (152) |
The Zone of Interest Érdekvédelmi terület |
5 | 2024-03-04 | 4,0 (120) |
Amarcord |
3 | 2024-02-29 | 4,3 (372) |
Lefkovicsék gyászolnak All About the Levkoviches |
4 | 2024-02-23 | 3,8 (15) |
Poor Things Szegény párák |
4 | 2024-02-05 | 4,2 (195) |
Past Lives Előző életek |
3 | 2024-02-01 | 4,2 (140) |
Dream Scenario Álmaid hőse |
3 | 2024-01-22 | 3,7 (97) |
Samsara |
5 | 2024-01-15 | 3,8 (16) |
La sociedad de la nieve A hó társadalma |
5 | 2024-01-15 | 3,8 (118) |
Legutóbbi kommentek
miért "táncoltak" benne oly fura módokon?
„Nosztalgia. Ezért vagyunk itt.” – mondja Simon ‘Sickboy’ Rentonnak és Spudnak, amikor az első részben meghalt Tommy sírjához visznek virágot. Simon ezen mondata tökéletesen tükrözi a T2 elődjéhez fűződő viszonyát. A Trainspotting 2 ugyanis nem titkoltan a nosztalgiázásra épít, kevés újítással. Ez pedig azért nem baj, mert mindenféle ízléstelen pátosz nélkül teszi.
A történet egy mondatban: Renton 20 év után hazatér Amszterdamból Edinburgh-be, hogy meglátogassa családját és ismerőseit. A négy „barát” 2 évtized múltán jórészt semmilyen jellemfejlődésen nem ment keresztül. Begbie 25 éves börtönbüntetését tölti, Spud még mindig heroinozik, Simon egy leszakadt pub tulajdonosa és a pincében cannabis ültetvényeket nevel.
Ez a folytatás egyértelműen a ’96-os első rész rajongóinak készült. Irvine Welsh Pornó című regényének adaptációja számos elemében teremti meg a múltidézést: Renton szájából újra elhangzik a Choose life kezdetű társadalomkritikus monológ korszerűsített változata, felcsendül Iggy Pop és az Underworld egy-egy emblematikus száma, a Trainspottingból átemelt rövid képsorok mellett a főszereplők gyerekkori „archív” felvételeivel a film kissé szemtelenül, de hatásosan váltja ki a nézőben a nosztalgikus érzést. A T2 nemcsak rendkívül szórakoztató, de képileg is nagyon erős. Az operatőr ezúttal nem Brian Tufano hanem Anthony Dod Mantle, mégis a két film vizuális megvalósítása igencsak hasonló. A kreatív beállításokon és a feszes vágásokon túl visszatérnek a valóságtól elrugaszkodó szimbolikus álomképek. A játékidő 117 perce alatt gyakorlatilag nem lehet unatkozni. Ugyan a film közepe felé elhanyagolható időre leül a cselekmény, a forgatókönyv szinte mindvégig fenntartja az érdeklődést drámával vagy humorral. Előbbiből jóval kevesebbet kapunk, mint megszokhattuk, ezért a T2 messze nem is olyan húsbavágó, mint a korábbi rész. Habár a történetben jelen van a droghasználat, mégsem tekinthető drogfilmnek, inkább egy groteszk módon kellemes és pörgős vígjátéknak.
A Trainspotting 2 – nem egy szolgai másolat – azonban nosztalgia-centrikussága miatt egyoldalú alkotás lett, én mégis teljesen elégedetten távoztam a moziteremből. Olyan film készült el Danny Boyle kezei alatt, ami úgy idézi meg kultikus elődjét, ahogyan az megérdemli.
Minden kommentet elolvastam és csodálkozva látom hogy senki nem tért ki a logikátlanságokra és történetbeli hiányosságokra: A kegyetlen, elmebeteg fogvatartó -akinek minden apró szökési kísérletnek tűnő dolognál résen kéne lennie- simán elhiszi az anyának hogy meghalt Jack és egyből el is viszi a gyereket, meg sem bizonyosodik róla hogy valóban halott-e, csupán mert megígértette vele az anya hogy ne nézze meg a holttestet. Milyen lelkiismeretes és együttérző pszichopata ez.
2. Azt még értem, hogy a fogvatartó inkább otthagyja Jacket miután az elszökik a kocsiból és meglátja a kutyás férfit. Azt gondolta, hogy Jack úgy sem tud semmilyen nyomravezető információt a Szoba hollétéről, de miért nem ment vissza a Szobába megfenyegetni/vallatni az anyát? Ha visszament, ez miért nem került szóba a későbbiekben? Innentől a fogvatartó TELJESEN kilépett a filmből minden szempontból.
Jack erősen feminim karaktere meg rejtély számomra. Amíg le nem vágták a haját meg voltam győződve róla hogy lány, csak a rá utaló mondatok zavartak meg (pl. "Look at him"). Az magyarázná ezt, hogy mindig csak anyamodell volt előtte?
Mindezek ellenere a filmnek vannak vitathatatlan erősségei: Zene, atmoszféra (a szökés nagyon erőteljes és átélhető), a színészi játék. Brie Larson mellett a Jacket alakító kisgyerek is meglepően hitelesen játszik.
érdekes film
http://www.imdb.com/title/tt3208950/?ref_=fn_al_tt_1
Köszönöm!
Hihetetlen jó filmélmény. 6 ötletes, jól felépített és nagyon feszült kis történet némi humorral, egy percet sem unatkoztam rajta. Az év legjobbjai között van.
Egy látomásszerű film a fiatalságról, nihilizmusról szürreális képekkel. nem is tudom milyen műfajú lehet. Elég nyomasztó de érdemes megnézni.
A nyilvánvalóan gyönyörű képivilága és precízen megkoreografált jelenetei mellett sokszor életszerűtlen, művi és ízléstelenül érzelgős volt.
A főszereplőt követő kamera egyszer csak irányt vált, és ráközelítve végigpásztázik egy oszladozó holttestten, mintha erőltetetten artikulálva az arcodba nyomná: "a háború tényleg borzalmas!" Finomabb eszközökkel, a háttérben látszódó szörnyűségekkel szerintem erősebb lett volna.
Az ápolásra váró sebesültek jajgatását meg egyszerűen lekeverték, pont, mielőtt a két katona párbeszéde elkezdődött. Az a háttérzaj ne zavarja már a nézőt! Mi van, ha nem teljesen tisztán érti, mit mondott az egyik?! Tényleg, mint egy videójátékban.
Így a fotelben hátradőlve, a még éppen fogyaszthatóra kidekázott drámán és a háború poklán kényelmesen szörnyülködhet az ember, hogy aztán a teremből kilépve ne mozgasson meg benne semmit.
Egy érvényes és méltó háborús filmnek gyomron kell rúgnia, nem sekélyes krokodilkönnyeket fakasztania.