rrGery

Tapasztalat: 9 film
Kompetencia: 0 film
Súly: 9
Regisztráció: 2013. december 19. (5 év, 11 hónap)
Kedvencnek jelölték: 0 user

Demográfiai adatok

Nem: nem publikus
Születési év: nem publikus
Lakhely: nem publikus

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Fury
Harag
4 2016-03-04 3,6
(530)
The Imitation Game
Kódjátszma
5 2015-07-07 3,9
(734)
Chappie
 
2 2015-07-07 3,2
(366)
Predestination
Időhurok
5 2015-01-26 3,4
(495)
Edge of Tomorrow
A holnap határa
4 2015-01-25 3,8
(837)
Divergent
A beavatott
3 2015-01-24 2,9
(438)
Intouchables
Életrevalók
5 2014-01-04 4,4
(1211)
Eternal Sunshine of the Spotless Mind
Egy makulátlan elme örök ragyogása
5 2014-01-03 4,3
(1217)
Jagten
A vadászat
5 2013-12-19 4,5
(903)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

2015-07-07 17:13:26 Chappie (2015) rrGery (2) #34

Elkezdtem rajta gondolkodni, vajon hogyan lehetséges az, hogy a kritikusok lehúzzák a filmet, ellenben az igényes filmnézőknek tetszik a Chappie. Remélem nem állítok blődséget, ha azt mondom, az ezen kommentárokat olvasók nagy többsége valószínűleg nagy átlagban műveltebb közösség, mint a szombat délutáni matinézó családok, legalábbis a filmek terén bizonyosan.
Persze "érdekes" Blomkamp stílusok közötti csapongása (vígjáték-thriller), illetve a színészgárda megválasztása és annak 2 órás gyalázata, amit a vásznon művel, nézőpontom szerint mégsem itt bukik el a film.
Sokkal zavaróbb a hiteltelenség. Persze a blockbusterek miatt már megszokhattuk, hogy a régi, jól bevált fizikai törvények áthágása nélkül már nem élvezhetünk egy filmet. Meglátásom szerint itt sokkal több szabályrendszer borul fel. Ebben a filmben borzalmasan rosszul van alkalmazva a jellemfejlődés. Ennek elsősorban szerintem a motivációk bemutatásának elmaradása, illetve azok alapvető hiánya az oka. Nem érteti meg velem Blomkamp, hogy miért válik egy dezertált katonából egy lélek nélküli gyilkológép, aki élvezi, hogy SZÉTTÉPHET emberi lényeket...MIÉRT?? Nem lenne ezen agresszív snittekkel semmi baj, ha a rendező úr szentelt volna a film elején ennek a szálnak 3 percet. Még említhetnék legalább 2 ilyen orbitális kapufát. A szomorú az, hogy ezek az indokolatlan és teljesen irracionális képsorok mind-mind a karakterek kidolgozatlansága miatt vannak jelen.
Hihetetlenül haragszom, mert a Chappie ténylegesen egy remek film lehetne, tele olyan kérdésekkel, amelyek a létezés értelmét feszegetik, vagy az oly sokat taglalt "nevelés közben kialakuló tulajdonságok kontra egyetemes(örökölt) tulajdonságok" kérdéskörben mozognak. Sajnos ezek a lehetőségek mind becsődölnek, harmatgyenge egysorosok formájában. Sajnálom, hogy ennyire felbosszantott ez a film, illetve azt, hogy ennyire lehúztam, de azt még jobban, hogy ilyen remek ötletek ennyire kihasználatlanul maradtak.

2015-01-26 17:04:47 Predestination (2014) / Időhurok rrGery (5) #36

Szerintem csak annak zagyvaság, aki nem tiszteli meg a filmet annyival, hogy hajlandó legyen megdolgoztatni picit az agyát a megértés érdekében.
Aki nem értené, hogy "miért akarja megdugni önmagát": ahogyan ő is elmeséli a bárban, az élete legboldogabb szakasza az volt, amikor az idegennel szerelembe esett. Miért megy vissza az időben? Azért, hogy megölje az idegent, aki otthagyta és véget vetett ezzel annak a bizonyos legboldogabb szakasznak. Amint ez tudatosul benne az összeütközés utáni pillanatokban, az alapvető terv szerint ugye meg kéne, hogy ölje magát ott helyben, viszont akkor megfosztaná a fiatalkori énjét azoktól a boldog napoktól, amit a későbbi önmagával fog tölteni. Ekkor még nem tudja, hogy el van rendelve, hogy OTT KELL MAJD HAGYNIA ÖNMAGÁT a padon, annak érdekében, hogy ez az egész szerelmesdi csavar megtörténhessen (itt történik a visszacsatolás). Egyébként ha tudatosul benne, hogy lány korában jövőbeli énjébe volt szerelmes, rögtön nem bizarr neki viszontszereti fiatalkor önmagát. És itt már azt is tudja, hogyha nem dugja meg, akkor nem születhetne meg élete egyetlen reménysugara később. De egyébként ez az asszexualitással egybekötött hermafroditizmus (alapból paradoxon) remek hangsúlyt kap a lánykorának elmesélése alatt, szóval számomra emiatt sem furcsa ez az egész "megdugja önmagát sztori".
Kettő felesleges szemet szúró szájbarágás(nézőpontom szerint rendezői hiba):
A bárban nyilván csak azért mondja, hogy "már nem csak vaktölténnyel lövöldözik újabban", hogy ne furcsáljuk azt, hogy képes lesz megtermékenyíteni egy nőt(önmagát). Majd később, amikor Ethan Hawk-ként újra írni kezd a menő írógéppel, akkor nem kellene úgy aláírnia eleinte, hogy Jane. Hiszen a történet szerint már rég elfogadta önmagát férfiként, ez nyilvánvalóan csak a nézők álleesésének garantálása miatt került bele, szóval logikailag nem igazán stimmel.
A vágás egyébként több, mint zseniális (a jelenet, amikor a táj hirtelen télire vált úgy, hogy közben kameramozgás is van). Illetve a sminkeseknek is jár egy óriási emelemakalapom, mert nem mindennapi, amit véghez vittek. Film: ötös, magyar cím: mínusz százhetvennyolcas. Predestináció jelentése: eleve elrendelés. Fényévekkel találóbb... :(

2015-01-24 19:44:54 Divergent (2014) / A beavatott rrGery (3) #12

Ajaj, ezek a fránya hasonlítgatások, hát senki sem képes elvonatkoztatni más hasonló tematikájú filmektől? Persze jogosan mondhatjátok, ezekből annyit kapunk mostanság, hogy szinte már szódával is nehéz őket lenyomni eredetiségre és új koncepciókra szomjazó torkunkon. Ez az érzés nyilván bennem is meg van, mégis megpróbáltam egy picit objektívebben hozzáállni ehhez -a traileren kívül nem sok újat hozó- alkotáshoz. Két dolog szúrt szemet, ahogy az egyébként logikus érvekkel operáló hozzászólásaitokat olvasgattam. Mindkettőhöz szükségeltetik, hogy mélyebbre ássunk, mint amire Neil Burger sarkall minket (legalábbis első ránézésre).
Kasztrendszer. Nyilvánvalóan túlzás, és teljesen elképzelhetetlennek tűnik, MOST. De érdemes rajta elgondolkodni, hogy a mai világunk vajon merre tart. Vajon nem egy ilyen lesarkított emberi aspektusokkal teli csoportrendszerbe? Persze ekkor megjelennek a hipsterek, akiknek mindegy, hogy éppen miért vannak oda, csak az szembe menjen a mainstream divattal, zenével, gondolkodásmóddal. Hát sajnos elég paradox módon pont az alapkoncepcióval mennek szembe, az által, hogy egy igen közkedvelt szubkultúrává nőtték ki magukat. Talán rémisztő belegondolni, de mennyivel könnyebb lenne egy olyan társadalmi rendszerben fenntartani a békét, ahol az embereknek nincsenek saját, önálló gondolataik az előre meghatározott céljaikon kívül...?
Az állítólagosan tipikus young adult karakter, főszereplő hölgy, Shailene Woodley. Kövezzetek meg, de szerintem abszolút nem sorolható a bombanő kategóriába. Persze az arca csinos, de mint mindannyian tudjuk, ez egy elengedhetetlen vonása a mai modern filmkészítésnek, ha "jó" karakterről van szó. Sőt, hogy tetézzem, a filmben még egy poén is elhangzik az alakjával kapcsolatban. Óóó, csak nem sikerült kinőni a Lara Croft-szindrómából??
Összességében, a zene fülbemászó (nem azért, mert Hans Zimmer!), a néhány letaglózó vágással megfejelt kaotikus snittek persze tudnak zavaróak lenni, de a kötelező+1 katarzis élmény megvan (szigorúan a film közben és nem a végén). Hármas. Mert a sok kiszámítható klisé ellenére is szórakoztató és mert gondolatébresztő (köszi Veronica Roth).
Mellesleg sajnálatos módon a filmben az egyetlen fordulat, hogy a Jeanine nem elfajzott...

Remek film. Az első fél órája olyan, mintha Kaufman kinyúlna a háttérből, megfogná az agyamat, beledobná egy turmixgépbe, majd ezt mondaná: "Tessék, akkor most ebből próbálj meg valamit kibogozni!".
Az érdekes az, hogy tulajdonképpen majdnem pont ugyanez történik a filmben is a szereplőkkel. Zseniális az a szál, ahogy veszti Joel az emlékeit, úgy fordítottan arányosan erődösik Patrick karaktere, de nem esik túlzásba a rendező úr. Ahogy körvonalazódik a film mondanivalója, úgy merül fel bennem egyre inkább a kérdés, hogy megtartanám-e csak a jó emlékeket. Nyilvánvalónak tűnik, hogy az unalmas életű főhősünk csak azért gondolja meg magát a törlés közben, mert addigra már eltűnnek a kapcsolatvégi idegborzoló memóriacikkek. Ez az ördögi kör, abszolút hozzátesz a filmhez, királyság. Az arckitakarásos visszacsatolás persze csak többedik megnézésre veszi ki magát igazán jól talán, de ezek a húzások szépen lassan kialakítják bennem az igényt az újranézésre. Ügyes, nagyon ügyes! :D
A mellékszereplők közül Elijah diszkréten meggyőző, Kirsten Dunst viszont inkább maradjon meg Pókember nője, ha lehet, mert ezekkel a szinte már kötelezőnek számító hisztikliséjeivel a világból is ki tud kergetni. Aki szerint ez a film unalmas, vagy kiszámítható, az most huppanjon le a kanapéra, tegye be az alkonyat-sorozat bármelyik műremekét, és feküdjön rá a replay gombra!:D:D
Ötös!

2013-12-19 13:40:12 Jagten (2012) / A vadászat rrGery (5) #172

Remek hozzászólásokat és értelmezéseket olvastam, amikkel alapvetően teljesen jól tudok azonosulni. Viszont úgy látom kicsit máshogy értelmeztem a filmet.
A legérdekesebb, amin elgondolkodtam a film kapcsán, hogy vajon én hogy viszonyulnék a történésekhez a különböző szerepkörökben. Vajon megfelelő védekezés-e, amit tesz Lucas? Szerintem nem, hiszen, ha elzárkózik a külvilágtól, attól talán csak még jobban felerősíti az emberekben a téves elképzelést. Az is elgondolkodtató számomra, hogy hibáztatható-e a közösség a reakciója miatt? A boltos marketinges érvelése helyesnek tűnik és csak azért ítéljük el, mert tudjuk (tudni véljük?) az igazságot, persze ettől még erkölcsileg a lehető legrosszabb, amit tehetnek, hogy megverik és meg is alázzák Lucast. Valószínűleg a másik oldallal azonosulni, talán még nehezebb. Elszomorító számomra, hogy Theo helyében én sem tudnám megítélni objektíven a helyzetet. Ha csak egy apró esély is felmerülne, hogy bántalmazták a kislányomat nem tudom, hogy egy egész életen keresztül tartó barát érvelése le tudná-e "győzni" a feltétlen szeretetet, amit a lányom iránt érzek.
Vinterberg olyan zseniálisan rombolja bennem össze a bizalomról és az emberi kapcsolatokról felállított képemet, hogy a film végére, már semmit sem hiszek el, az is felmerül bennem, hogy már maga Marcus lőtt rá az apjára...

Ettől hihetetlen számomra ez a film, és nem azért, mert dán.:) Profi munka.

Összes komment...