Tapasztalat: 253 film
Kompetencia: 1 film
Súly: 278
Regisztráció: 2013. október 28. (11 év, 1 hónap)
Kedvencnek jelölték: 3 user
Demográfiai adatok
Nem: nem publikus
Születési év: nem publikus
Lakhely: nem publikus
Legutóbbi szavazatok
Film | Szavazat | Mikor | Átlag |
---|---|---|---|
Pink Flamingos Rózsaszín flamingók |
5 | 2014-12-10 | 3,6 (126) |
Szegénylegények The Round-Up |
5 | 2014-01-24 | 4,3 (431) |
Rear Window Hátsó ablak |
5 | 2014-01-19 | 4,5 (784) |
L.A. Confidential Szigorúan bizalmas |
2 | 2014-01-13 | 4,4 (908) |
Altrimenti ci arrabbiamo! Különben dühbe jövünk |
2 | 2014-01-08 | 3,9 (842) |
Non c'è due senza quattro Nincs kettő négy nélkül |
4 | 2014-01-08 | 4,1 (784) |
The Meaning of Life Az élet értelme |
5 | 2014-01-08 | 3,9 (553) |
Life of Brian Brian élete |
5 | 2014-01-08 | 4,4 (1605) |
Monty Python and the Holy Grail Gyalog galopp |
2 | 2014-01-08 | 4,3 (1527) |
Inception Eredet |
2 | 2014-01-05 | 4,2 (1861) |
Legutóbbi kommentek
Ez egyszer Csabagával értek egyet. Ez a film egy iszonyú közhelyes giccs. Valahogy úgy, mint a Holt költők társasága.
Most látom, öt éves hozzászólásra reagáltam. Lol vagyok én is! :D
"Bizonyos előzetes ismeretek hiányában (történelem, politikai eszmetörténet, politikai filozófia) nem érthető."
Az már régen rossz.
"Soraidból ítélve a politikában való jártasságod a nullával egyenértékű, a megértés képességét pedig kisgyermekes dacosságod akadályozza. Ha az "infantilizmussal" elintézhető az egész politika, akkor nyilván nincs is rá szükség, jobb volna majom módjára élnünk, fáról-fára ugrálnunk."
A sokunk által csodált Stanley Kubrick pont a politikát láttatta az emberi ostobaság legvégső megtestesülésének: Dr. Strangelove. Ha valami, akkor az majomparádé a javából.
Ez a túlzott tekintélytisztelet, ami a hozzászólásaid stílusából és tartalmából is érezhető, akadályozza meg, hogy észrevegyél ilyen dolgokat. Bocs, de valamilyen, gondolom általad csodált konzervatív elit-beállítottságot akarsz magadévá tenni, de ez nekem csak erőltetésnek tűnik. Amúgy meg két baj van ezzel: beképzeltnek tűnsz miatta, és nem tudsz szívből nevetni olyasmin, mint a Dr. Strangelove. Már ha érted, mit értek ez alatt...
előzmény: Cesare Gonzago (#13)
Az a baj, hogy az egész magyar stand-up kb. a piálós, mesteremberes és celebes sztorikról szól. Pedig illene, hogy legyen benne valami filozófálás, világlátás is, de nálunk csak erről az olcsó primitívségről szól. Gondolom, az értelmiségi fiatalok azért úgy gondolják továbbra is, hogy ők értelmesebbek az átlagnál, mert ilyen "értelmiségi" "humort" néznek.
előzmény: Jereváni Rádió (#4)
feladom
BonnyJohnny: "De ugyanúgy igaz, hogy a háború után is jobb lett."
Pont azt mondom, hogy vannak jobb és rosszabb korszakok. Bizonyos szempontból persze. Ha mindig igaz lenne, hogy régen jobb volt, akkor az őskor maga lehetett a mennyország, és akkor én akkor szeretnék élni. De már nagyon offolunk.
Csak egy példát mondtam. Bármire a legkézenfekvőbb példát az az időszak szolgáltatja. Én meg túl kényelmes vagyok, hogy jobbat keressek. :)
Az élet szép erről szól? Vigyázz, mert még komolyan veszem. :)
Ez a Midnight in Paris most már érdekelni kezdett. Megmutatja, hogy a II. világháború alatt milyen boldog volt az élet, csak akkor ezt nem látta a sok hülye, aki benne élt vagy megdöglött a fronton?
Én nem igazán vagyok oda a James Bond-témáért, mert kicsit túllihegettnek tartom, ahhoz képest hogy szimpla ponyváról van szó. Viszont azért láttam jópár filmet, és két színészt éreztem eddig igazán alkalmasnak a szerepre, méghozzá Moore-t és Brosnant, mert ők tényleg olyanok, mintha nekik találták volna ki ezt a kifinomult eleganciájú brit titkosügynök-figurát.
Ez nem jelenti azt, hogy bármi bajom lenne Conneryvel vagy Daltonnal, de szerintem nem igazán illenek a szerephez. Craig meg nekem az a kategória, ami manapság nagyon divatos (és szerintem irritáló), azaz, hogy egy nyilvánvalóan alkatilag, arcberendezésileg stb. alkalmatlan embert választanak a szerepre, gondolván hogy milyen jó lesz majd ez a meglepő választás. (Lásd még: Di Caprio újabban komoly férfiakat játszik, miközben még mindig olyan, mint egy nyálas tini.) Aztán pár meggyőző gesztus, és már hitelesnek is hiszik a készítők a figurát, mi meg lehidalunk, hogy mekkora színész az illető, holott az a pár gesztus azért nem annyira nagy dolog. (Bár ezt most nem feltétlenül Craigre írtam, csak úgy általánosságban. Őt nem ismerem eléggé, hogy megítéljem.)