hugox

2024-03-05 00:22:55 Oldás és kötés (1963) hugox (5) #52

Hihetetlenül aktuális alkotás.
Ha valamikor a mában elmondhatjuk, valóbban karmesterek lettünk, hol van már a régi időket idéző kisipari mentalitás. Nagy országos sőt a multiknál nemzetközi projekteken dolgozunk. Nézünk a nap felé, mint szálló bogarakat vonz bennünket a fénye és a melege. Megteszünk mindent, hogy minél közelebb kerüljünk hozzá, közben mindinkább eltávolodunk a földtől, a "normalitástól", egymástól. Keressük a helyünket. A 60 évek intelektuális világa helyett, ma a virtuális világ és a közösségi média jelenti a napi verkliből való visszavonulás lehetőségét. De ez a világ is ugyanúgy üres, csalfa önmagáért való, melyben még jobban el vagyunk veszve, mint a filmünk főhőse.
Közben Ikaruszként szállunk a nap felé és észre sem vesszük, hogy erőnk megfogyatkozott, szárnyaink lehullottak, belefáradunk, kiégünk, majd szárny szegetten földre zuhanunk, de azt sem veszi észre senki, mint Bruegel festményén. Kétségbe esetten próbálunk visszatérni a gyökereinkhez, mert hová is mehetnénk. Keressünk szüleink, nagyszüleink bölcsességét. Életük, sorsuk példaként állnak előttünk. Ők helyt álltak a maguk korában, tudjuk most rajtunk a sor! Majd jönnek a nehéz gondolatok: kiállásról, másokért, magunkért. Majd a magyarázatok, hogy nem lehetett másként. Mindazt amit tettünk, okkal tettük, de miután kimondjuk, magunk is tisztában vagyunk az ellenkezőjével. Szerettünk mi mást is magunkon kívül? Szegeződik felénk a kérdés! Felocsúdunk. Majd, nem tehetünk mást, mint újra próbálkozunk és vakon, hunyorogva a nap felé fordulva ismét megindulunk!

Bele lehetne kötni, de nem érdemes. Pont az, aminek lenni akar, sem több sem kevesebb. Egyszerűen működik a film! És ennél több nem kell.

Érdemes megnézni! Nem egy szokványos háborús film. A manapság kötelező romantikus szál sincs túltolva, sőt!

Irigylésre méltó, ahogy a dánok rendre feldolgozzák a 2. vh-s történelmüket, mint az Április 9. vagy az Aknák földjén. Utóbbi komoly szembenézés is egyben. De ezt tették a norvégok is a Király választása c. filmmel.

Téma a mi történelmünkben is lenne bőséggel. Bár ahogy az utóbbi 10-20 évben a történelmi filmjeink sikerültek, nem is tudom mit kívánjak. Pedig nálunk is volt hagyománya a műfajnak, és remek filmek is születtek, 80 huszár, hogy mást ne mondjak, igaz egy korábbi generáció által.

2021-06-15 16:42:40 Hab (2020) hugox (4) #23

Nem volt ez rossz film, már már kellemes megleptés. Bár a történet egyszerű, kiszámítható, a színészektől sem látni semmi felejthetetlent, de folyamatosan szállítja a vicces gegeket, hol jobban, hogy kicsit gyengébben, de végig leköti a figyelmet, jó értelemben humoros.
Olyan mit egy közepesen jó rozéfröccs egy könnyű nyári estén. Nem életed legmeghatározóbb pillanata, de azért kár kihagyni.
A hozzászólásokban kibontakozó témához: a magam részérő semmi gondom Vica ringó cicijével. ;)

2020-04-13 16:00:40 Son of God (2014) / Isten fia hugox (4) #10

Húsvétkor megnéztem ezt a filmet, és ide látogatva meglepett a sok negatív komment.
Sokkal jobb ez a film, mint amit az értékelések mutatnak róla. A számomra etalon Zeffirelli féle változathoz azért nem ér fel, de rossznak egyáltalán nem mondható.
Fontosnak tartom elmondani, hogy a Jézus életéről készült filmeket egy önálló speciális műfajként érdemes értlmezni, hiszen a forgatókönyv már megíródott az írói szabadságról gyakorlatilag nem beszélhetünk csupán a nézőponttal és a hangsúlyokkal lehet játszani. Így érdemes szemlélni ezt a filmet is.
Lehet valaki számára éppen ezért unalmas, mert nagy meglepetés a történetben nem várható. A kijelentés mit tudjuk lezárult. Azt is látni kell, hogy ahhez a témához csak is kellő alázattal lehet hozzányúlni, hiszen sokak számára életük legfontosabb, és az egész emberiség számára is a legmeghatározóbb személlyévl foglalkozik, és ez ebben a filmeb meg van. A Jézusról szóló filmek célja, hogy általuk közelebb kerüljünk a főhőshöz - mármint annak aki engedi - majd ennek fényében átértékeljük hozzá való viszonyolásunkat. Kimondom: megtétrésre hívnak! Ha valaki ezt engedi, annak életét előbbre viszi, aki elutasítja, annak elhiszem, hogy unalmas és egy kín szenvedés végig nézni.
Még 1 gondolat és befejezem.
Minden egyes Jézus életével foglalkozó feldolgozásnak meg van a maga színe, koncepciója. A teljesség igénye nélkül: Zeffirellié a történeti hűség, a témához illő monumentalitás, a Vizuális biblia sorozat ami versről versre a Biblia szövegét mondja fel, a történet szövést is e köré építette, Mel Gibson a szent púder nélküli nyers valóságot ábrázolta.
Az Isten fia a felnőtt Jézusra és megváltás művére helyezte a hangsúlyt. Bár Jézus 3 évig tanított és tett csodákat ezekből szemelvényeket kapunk a játékidő 1/3-nál már el is jutottunk virágvasárnapig, hogy a továbbiakban életének legfőbb céljára a megváltásra koncentrálhassunk. A film azt a szemléletet követi, miszerint az evangélium hosszú bevezetéssel ellátott megváltás történet, és ezt a film ezt kiválóan érzékelteti.

2019-11-10 20:36:13 Csend és kiáltás (1967) hugox (5) #4

Azok a rövid tőmondatok, amik végig kísérik a filmet, most is lúdbőrözik tőlük a hátam.

2018-12-12 20:41:14 Tízezer nap (1967) hugox (5) #18

2018. december 12-én elhunyt Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendező, az MMA rendes tagja – közölte a szervezet. Kósa Ferenc 2018. november 21-én töltötte be 81. életévét.

Most újra néztem a fiammal, és még mindig működik! A hangulata, a bennem keltett feszültség, a megdöbbentő, sőt sokkoló képsorok, helyzetek.

Egy életre belém égett a nyitó jelentet, és a szovjet tiszt mantrája:
Akinél puska van, az lő!
Akinél nincs, az követi!
Amikor a puskást lelövik, aki követi őt felveszi a puskát, és lő!
Nem "ha" lelövik, "amikor"! A rohamban az egyetlen géppuskát a visszavonuló bajtársak lelövésére használják. Egyszerűen sokkoló!
Végig fenntartja a feszültséget, amit a végén Szása felakasztásában csúcsosodik.
Igaz, ettől a pontól a két lövész harca gyakorlatilag eldőlt. Én mégsem szidnám a végét. Ahogy a végzet előtt Ed Harris leveszi a sapkát, szintén felejthetetlen jelent.


Amerikai háborús filmek közül kiemelkedő alkotás, még akkor is ha nem bírát ki, hogy egy teljesen felesleges romantikus szálat ne tegyenek a filmbe.

2018-05-30 23:36:51 Ég Man Þig (2017) / Emlékszem rád hugox (2) #5

Sok kínos feszengést okozott ez a film, sokszor kedvem lett volna beletekerni, de a végére valamelyest feljavul, csak győzze a néző kivárni. A hamisítatlan izlandi hangulat meg van. A drámai rész kibontására kísérlet sem tesz. A horror elemek gagyik. A story nagy része kiszámítható. Kár érte. A képek némileg kárpótolnak, hiába Izland az Izland. Egyszer nézhető kategória.

2018-01-01 22:33:29 Első szerelem (2008) hugox (4) #3

Jó film, amiben semmi sem történik véletlenül.
Vajon képesek leszünk-e valaha az első szerelem tisztaságával a külsőségektől elvonatkoztatva a másik ember valódi lényét, értékeit meglátni?! Vagy maraduk a fekete hajú lány által képvisel rideg felszínesség szorításában?

2017-12-30 19:30:59 9. april (2015) / Április 9. hugox (4) #1

Egy igazi európai felesleges sallangoktól mentes háborús film, egyszerű fiatalokról élükön egy elhivatott hadnaggyal, akik hősiesen felvették a küzdelmet a többszörös túlerőben lévő német hadsereggel. Hiteles, megrázó és tiszteletet ébresztő alkotás. Nincs benne felesleges heroizálás, giccses szerelmi szál. Utána olvastam kicsit: a járművek az egyenruhák, a fegyverek még a németek által ledobott szórólap kinézete is történelmileg hiteles,a mi nálam fontos szempont egy valós eseményt feldolgozó WWII-s filmnél.
Pilou Asbaec jól játssza a hazájáért tenni akaró, de végül elkeseredett, megadásra kényszerülő tisztet.
Mint film a dán katonák iránti tisztelten kívül nem mozgatott meg különösen, erős hármas, viszont a történelmi hitelesség átbillenti mégis a 4-esbe.

2017-12-30 15:44:57 Krigen (2015) / Egy háború hugox (5) #18

Ami számomra különlegessé teszi a filmet, hogy az "első félidőben" párhuzamba állítja a harctéri katona mindennapi kihívását, az otthon maradt három nem éppen probléma mentes gyermekeket nevelő katona feleség szintén harcos hétköznapjait. Én még egyetlen háborús fim esetén sem találkoztam ezzel a nézőponttal! Milyen nyomás nehezkedik az otthon maradt feleségre, míg férje a harctéren tölti szolgálatát? (bár ennek kiábrázolásában még lett volna potenciál )Persze ez sem történik céltalanul.

Mikor Claus hazatrése után a kocsiban beszélgetnek teljesen érhető módon fakad ki az asszony: "Van három élő gyereked, szükségünk van rád!"

És itt térnék rá a film nagy erőssége, hogy mind a férj, mind a feleség szempontjából erősen megalapozza azok döntéseinek, vívódásaik hátterét. Éppen ezért nem tudom lassúsággal, vádolni a filmet, a hosszas bevezetők nem öncélúak, főhőseink mindennapjainak megismerése szükséges, hogy megértsük későbbi reakcióikat:

Claust és csapatát azt követően éri a nagy erejű tálib támadás, miután már egy katonáját elvesztette, illetve a szembesült a baráti civil család kegyetlen lemészárlásával, akiknek előző nap - szigorúan betartva a szabályzatot -, nem engedte, hogy a parancsnokságon, vagy annak közelében éjszakázzanak. Mindezek után érő őket a támadás ahol egy újabb bajtársa kap életveszélyes sebet.
Ekkor Claust már semmi sem érdekli, csak a rábízott katonák életének megmentése, és döntésre kényszerül, elrendeli a légitámadást.
A film második felében ennek a döntésének a következményeit kell viselnie:
Együtt élni a tudattal, hogy közvetve részt vett ártatlan civilek lebombázásában. A film egyik drámai csúcsa, mikor a kislánya megkérdezi:
"Tényleg megölted azokat a gyerekek?" A kérdésre nem érkezik válasz, nincs rá helyes válasz, ahogy helyes és helytelen döntés sem volt az adott helyzetben
A tárgyason mégis meg kell születnie a válasznak, Claus bűnös, vagy ártatlan? Kicsit árnyalva a kérdést (hiszen tudjuk, hogy bűnös): a körülmények ismeretében felelősségre vonható-e vagy sem?
Erősen árnyalja a képet, hogy a felmentésért hazudnia kell, ám ezt elsősorban feleségéért a gyermekeiért teszi.

Az ellenpontot képviselő ügyésznő álláspontja is a maga szemszögéből érthető, a törvény minden körülmények között mindenkire érvényes, kevesen vagyunk akik ennek igazságát megkérdőjeleznénk, mégis Tobias Lindholm tesz róla, hogy mi nézők mégis megtegyük.
Találó film címe: Egy háború. Egy háborúban nincs jó és rossz, csak rossz és még rosszabb, valamint megannyi áldozat, mind fizikai, mind lelki téren. És megannyi etikai és morális kérdés, amelyet a film a felszínrehoz, és amin napokig rágódhat gondolkodhat a néző.

2017-08-09 21:31:07 Miekkailija (2015) / A vívó hugox (4) #2

Szerintem a film nagyon jól jeleníti meg az 50-es évek félelem teljes hangulatát, a sztálini elnyomásban élők mindennapjait. Ebben nem látok hiányosságot. A ködös fagyos szürke utcák, a zavarodott félelemmel teli tekintetek, a hivatalos véleménnyel egyet nem értők neveinek jegyzetelése, a gátlástalan kicsiny hatalmát féltő igazgató, éjszaka érkező fekete autó, ajtócsapódás, hogy csak néhányat említsek. A filmben végig érezni, hogy egyszer eljön az elkerülhetetlen. Ezzel szemben a végén a visszatérés számomra csalódás. Bár természetesen nem kizárt, hogy valaki túlélje Szibériát.

Ami a kicsin vívócsapat történetet illeti elképzelhetetlen, hogy le tudják győzni a nagy Szovjetunió legjobb ifi csapatait. Igaz láttunk már példát hasonlóara éneklés fronton a szedet-vedett középiskolai kórussal (Apáca show2), vagy éppen falusi kis gyülekezet énekarával (Hétköznapi mennyország)
Ami megkülönbözteti a Vívó-t ezektől az a történelmi háttér és abból fakadó sötét hangulat, legalább is azon országokban,a hol van történelmi tapasztalt a szovjet elnyomásról.

A főhős nem akar terhes múltja miatt tovább futni a titkosszolgálat elől, feltör belőle a normális élet utáni olthatatlan vágy.
És a kis isten háta mögötti iskolában felvillan a már így is túl sok szenvedést átélt jövő generációjába vetett remény, akik apaként tekintenek rá, akikért felelősséget érez, és akikért érdemes áldozatot hozni, még ha oly magas is az ár...

2017-02-08 22:02:01 Isten hozta, őrnagy úr! (1969) hugox (5) #23

"S a nép, az istenadta nép,
Ha oly boldog-e rajt’
Mint akarom, s mint a barom,
Melyet igába hajt?"

2017-01-21 15:58:09 Kvinden i buret (2013) / Nyomtalanul hugox (5) #14

Igazi lebilincselő skandináv thiller. Nem igazán tudok belekötni, a színész játék, az atmoszféra, minden egyben van. Esetleg a nyomozók előéletéről jó lett vonal tudni egy kicsivel többet, de ez még csak az első része a sorozatnak...

Bár a horror alapvetően nem az én műfajom, már régóta megszerettem volna nézni, és most sor került rá. Annyit mondhatok, hogy aki nem csinálj össze a gatyáját a film végére, az nem tudom miből van.
Ami különösen tetszik,

hogy a film előrehaladtával egyre fokozza a feszültséget anélkül, hogy bármi ijesztőt mutatna, csupán a három/két szereplő reakcióival, az egyre kapkodóbbá váló kamera mozgásokkal, és a rémisztő hangokkal operál.

Viszont színészi teljesítményről nem lehet beszélni.
Ha majd úgy adódik, hogy kint alszom ez erdőben egy sátorban, biztosan be fog villanni ez a film :)

Mire is vállalkozik az, aki filmre visz egy színpadi musicalt? (mert ugye a A.L.W. musicalje került megfilmesítésre nem az eredeti regény)A zene, a story, a karakterek főbb jellemvonásai is adottak. Rendkívül kicsi a mozgástér. Amit a film hozzá tud tenni mindehhez az a látvány, amit ez az alkotás maximálisan meg is tesz. Amivel problémám van az Emmy Rossum. Jól játssza az ártatlan védtelen árva leányt, de emellett mérhetetlenül bárgyú. Engem legalább is nagyon zavart az az üres tekintet, amit produkálni tudott. Talán szerencsésebb lett volna valaki mást választani a szerepre.

2016-05-03 22:34:08 A Tenkes kapitánya (1965) hugox (4) #8

Újranéztem a gyerekeimmel, minden percét élvezték, ahogyan én is. Egyben mulatságos, izgalmas és hazaszeretetre nevel. Van valami megmagyarázhatatlan hangulata ennek sorozatnak.

2016-05-03 22:06:21 Lilja 4-ever (2002) hugox (3) #31

Nem mondom, hogy nincsenek benne erős jelenetek. Az általad is említetten kívül pl. az angyalkás rész is, de ezek mellet alap problémám az amit korábban leírtam, így néhány nappal később sem nem tudom többre értékelni.

2016-04-27 08:13:49 Lilja 4-ever (2002) hugox (3) #29

Nem tudom, de én valahogy nem éreztem olyan erős drámát ebben a filmben. A történet persze végtelenül megrendítő, de Andrej
felbukkanása után végképp kiszámíthatóvá válik a történtet. Innentől kezdve már csak valami csodában tudtam reménykedni. A csoda nem jött, maradt a kőkemény valóság :(
A történtet nagyon megrendítő, de mint film csak erős közepes.

Egy fokkal jobb, mint ami a címe alapján sejthető volt. Egyszerű mint a bot, és az első perc után kiszámítható az egész story, de jókat lehet röhögni rajta. Egynek jó.

Engem nagyon megfogott a film. Cyril viselkedése, gesztusai, gondolkodásmódja 110%-ig hitelessé teszi a történetet.

Amikor a srác megtalálja az apját az étterembe dübörög a zene, amitől nem hallja meg a kopogtatást, ahogyan a fia ragaszkodását sem értette meg soha. Vagy amikor az apa elküldi a srácot, hogy menned kell, megkérdezi, hogy kavarhatja-e a fazékban a szósz, csak azért, hogy nyerjen még néhány percet az apjával, nagyon kifejező jelentetek.

Minden részletében nagyon kidolgozott komplex alkotás, és egyben mégis hétköznapi, akár szomszéd utcában is megtörténhetett volna. Samantha viselkedése emberi és pedagógia érzéke irigylésre méltó.

2015-02-21 00:30:00 Megdönteni Hajnal Tímeát (2014) hugox (2) #34

Ismét egy sokadik film, amiben az alpáriságon és a tahóságon kell(elne) röhögni.
Jordán Adél üde játéka volt az egyetlen, ami megmaradt a filmből.

2014-08-31 18:41:37 Életjel (1954) hugox (3) #7

Ha az ember ránéz a készítés dátumára, pontosan tudja, hogy kb. mire számíthat. Mit tehetett ekkoriban a rendező? Az erősen átidealizált, kevés mozgásteret engedő forgatókönyvből kihozta a maximumot. Jelen film esetében szerintem ez sikerült.
A szintén 1954-es, szintén "fogjunk össze elvtársak" tematikájú Simon Menyhért születése számomra egy jobban sikerült film. Talán azért, mert valószerűbb, és kevésbe erőltetett, mint az Életjel.
A maga nemében mindkettő élvezhető, jól sikerült alkotás.

2014-08-21 23:09:40 L'eclisse (1962) / Napfogyatkozás hugox (5) #18

Nehezen tudom befogadni Antonionit, de ez a filmje nagyon eltalált. A kép világa lenyűgözött, Monica Vitti semmimbe meredő, megfáradt, melankolikus tekintetétől most is borsózik a hátam. A befejezés pedig egyszerűen tökéletes.

2014-08-06 15:14:06 Keresztelő (1967) hugox (5) #5

Nagy kedvencem, nem tudok tőle szabadulni.

Én végig élveztem, annak ellenére, hogy az első 10 perc után borítékolható volt az egész story.
Behunyom a szemem és Meryl Streep jeges arcát látom magam előtt. Egy laza esetére tökéletes, kár kihagyni. Ennyi!

2014-06-28 00:13:29 Régimódi történet (2006) hugox (5) #1

Nem tudom miért, talán Szabó Magda miatt, de szeretem ez a történetet.

2014-06-22 08:45:01 En familie (2010) / Egy család hugox (3) #3

A történt nagyon jó, de a megvalósítás korántsem az. Kár érte.

Sokat gondolkodtam ezen a filmen és végül kénytelen vagyok zseniálisat adni, pedig nagyon nem akartam. Értékeléskor egy fontos szempont nálam, hogy a filmet a műfaji sajátosságának megfelelő szempontok alapján értékeljem. A film műfaja pedig számomra egyértelműen mese. És ha így nézzük mindent hozott amit egy valamirevaló mesének hoznia kell: egy gyermek karakter aki akár én is lehetnék, egy felnőtt aki elég habókos ahhoz, hogy megvalósítsa gyermekkori álmát, fura, de szerethető és egyben esendő is. A jó megkapja jutalmát, a rossz méltó büntetését, és végül még tanulságot is hordoz. Mindez kiváló színészi játékkal, sok millió dolláros látványvilággal. Mi kell még egy mesébe? Lehet, hogy felnőtt fejjel nehéz befogadni, hogy egy csokigyárban nem számítógép vezérelt gyártósorokon folyik a termelés és munkások helyett törpék dolgoznak, akik mellesleg énekelnek és táncolnak, de egy gyermek számára ez teljesen természetes. Evidens, hogy egy csokigyárban minden édességből van és csoki vízesés zubog, és csoki folyó szeli át a gyárat. Miért ne? A liftnek sem kell csupán fel és lefele mozognia. Megnyomom a gombot és oda repít ahová csak akarom.
Annak aki nem képes gyermeki lélekkel közelíteni ehhez az alkotáshoz, értelmetlen unalma és gagyi lesz. Az viszont aki képes megnyitni a fantáziáját és gyermeki énjét, nem tud vele betelni.
Egy meséről számon kérni, hogy túl gyerekes egyszerűen értelmetlen.

Most néztem újra a gyerekeimmel. Gyerekkoromban láttam utoljára. Az értékelésnél azt vettem figyelembe, hogy mégis csak lehet ebben a filmben valami, ha 25 év után eszembe jutott, hogy meg kellene nézni velük :)

2014-02-02 18:05:20 Aranypáva (1943) hugox (5) #1

Az egyik legnagyobb magyar film. Egy igazi dráma, parádés szereposztásban.

Eléggé vontatott kissé bugyuta történet, néha már-már unalmasnak mondható. A két leány sokat dobott a filmen ha másért nem, miattuk érdemes megnézni.

2014-01-25 17:56:21 Az alvilág professzora (1969) hugox (4) #6

Igazi klasszikus krimi, de a zenéje tényleg elég idegesítő.

Hilmir Snar Gudnason és Hilmir Snær Guðnason ugyanaz a színész. A különböző írásmód miatt kétszer szerepel az oldalon.

2013-12-25 23:24:19 Hétszilvafa (1940) hugox (4) #1

Kedves kis film kiváló színészgárdával.
Megnézhető itt:
[link]

2013-12-25 20:39:38 Janika (1949) hugox (2) #1

Nehezemre esett végignézni.
15 év után előbukkan a férj és a megcsalt feleségnek semmi más vágya nincs, mint vele élni.
A férj pedig inkább a Rákosi-korszak Magyarországát választja mint az USA-t, mert itt sokkal jobb az éltet. Nevetséges.

Gyenge propaganda film semmi más.

A vége miatt lett nálam négyes, de alapvatően jól szórakoztam a film alatt. Egy vígjátéknál pedig nekem ez a lényeg.

Az a jó ebben a filmen, hogy miközben nézem tényleg elhiszem, hogy a két arc a múltból érkezett. A gesztusok, a megnyilvánulások tökéletesek. Jean Reno egy igazi nemes lovag, a szolgája pedig egy igazi ganyéhordó :) Egyszerűen tökéletes vígjáték.

2013-10-28 21:06:41 Kertes házak utcája (1962) hugox (3) #2

A film Antonioni Az éjszaka című filmjét juttatta eszembe. A korszak azonos, a konflikuta alapja is: a jómódban élő, de egymástól elhidegült házaspár drámája. Persze mindez Magyarországon, a 60évek magyar valóságban...

2013-07-13 23:58:36 Fotográfia (1973) hugox (5) #12

Hálátlan feladat jutott a filmbéli fotósnak: szembesíteni az embereket saját magukkal, az öregséggel, a középszerűséggel, egyszóval a valóssággal.
Míg egy-egy fotó csak a felszínt mutatja, a beszélgetések során lassan-lassan bontakoznak ki a mindaz, ami a megfáradt tekintetek mögött rejtőzik.
A filmben mozaik szerűen ábrázolódnak ki a képek mögött megbúvó emberi sorsok. Mindez remek kép világgal, amit Sebő Ferenc zenéje egészít ki.