Tapasztalat: 1235 film
Kompetencia: 24 film
Súly: 1835
Regisztráció: 2013. május 8. (6 év, 8 hónap)
Kedvencnek jelölték: 13 user
Demográfiai adatok
Nem:
nő
Születési év: nem publikus
Lakhely:
Bp
Legutóbbi szavazatok
| Film | Szavazat | Mikor | Átlag |
|---|---|---|---|
| Vox Lux |
2 | 2020-01-17 | 2,9 (12) |
| La belle époque Boldog idők |
5 | 2020-01-13 | 3,8 (16) |
| Arctic Sarkvidék |
4 | 2020-01-12 | 3,6 (167) |
| Manbiki kazoku Bolti tolvajok |
5 | 2020-01-12 | 4,2 (146) |
| Journal 64 A 64-es betegnapló |
3 | 2020-01-11 | 4,0 (263) |
| Knives Out Tőrbe ejtve |
3 | 2020-01-10 | 4,2 (154) |
| Joker |
4 | 2020-01-10 | 4,3 (550) |
| The Two Popes A két pápa |
5 | 2020-01-10 | 4,1 (182) |
| The Lighthouse A világítótorony |
3 | 2020-01-10 | 4,0 (115) |
| The Favourite A kedvenc |
2 | 2020-01-07 | 3,8 (317) |
Legutóbbi kommentek
Gondolkoztam úgy a film közepe tájától, miközben Natalie Portman ripacskodását néztem, vajon a jószándékú rendező talán szatirikus hangvétellel kívánja lerántani meglehetősen olcsó megoldásokkal a leplet a XXI. századról… És valóban , amikor a finále /XXI/ felirat is megérkezett, már magabiztossággal igyekeztem az új szűrön keresztül figyelni és átértékelni a látottakat. Nem lett jobb.
Ritmus nélküli, aránytalan snittek, odadobott „mélyen szántó gondolat” galacsinok, pl. " tragédia felemészti a lelket" nem vittek se távolabb sem pedig közelebb a celebitas megítéléséhez vagy megfejtéséhez, minden-minden közhely maradt.
Maradt a középszer és csalódottságom.
Hasonlóan értékelem, értékelem a társadalomkritikát, a szatírikus elemeket, a szereplőket és az ötletet... Rendben.
előzmény: Ugor (#28)
Az örökérvényű emberi mocsokság középkori diszletek között..... Ez irtó fancy volt....
Emma Stone viszont szuper.
Első percétől éreztem, hogy az én 2019. évi megváltó csodám lesz...
Minden abszurditás a helyén, finoman ötvözve a csendes humorral…. Minél színesebbek a képek és kapcsolódik hozzá kontrasztként a belső elfojtott érzelmi világ, annál élesebben tárul elénk a lelki folyamat,
és az elhúzódó gyászreakció érthetővé válik. Mert az apát a bűntudat és vezeklés évek óta űzi, elmenekül a betűk világába vagy az utcán kóborol, szinte semmivé fogyva kutat, a veszteségek pótlására így vesztegeti az időt... Naponta belefáradva, de ismét másnap újra kezdve hajszolja fáradhatatlanul azt, ami egy karnyújtásnyira hever előtte. Az elengedést és feloldozást, amelyre a szereplők mindegyikének évek óta szüksége lenne.
Meghökkentő mesefolyamatnak leszünk részese, ahogyan az apa rátalál a lelki békéjére, megtalálja a reális világban régen elveszített hús-vér fiát és a családot... Ez a fia esetlenül a másik, a „tékozló” helyett is bizonyít. Folyamatosan egész életével. Normális – bár kicsit sem átlagos! -családot alapít, fiú unokával ajándékozza meg özvegy és gyászoló apját, de mindhiába, elfogadás hiányában szinte alaktalanul járja az elismerés híján a köröket. Mégsem adja fel, az ő szeretete végsőkig, itt a megnyugvásig kitart.
A rendező ehhez az úthoz hív meg bennünket nézőket meghökkentő, időnként groteszk vagy abszurd eszközökkel, képi és beállítás világgal, tökéletes rendezéssel, szereplőgárdával. Számomra olyan felépített mozgókép művészettel, amelyet sem regényben, sem eposzban nem tudnék ennyire átélni.
Nagyon szerethető film, - művészet…
Vártam a csodát, hiszen ha az ajándék megérkezik moziban a filmvászonra, sokszor hetekig elkísér.
Most azonban a film szerelmeseként megcsalva és becsapva érzem magam, nem különbözik ez persze a való élettől. Csak az, amit láttunk…
Mintha a szélcsapkodta viharos tenger felszínen ringatóztam volna egy csónakban, amelybe időnként be-becsobbant egy-egy taréj, konstatálom, letörlöm, felitatom. Száraz vagyok. Néha kitekintek a biztonságos helyzetemből a mélység felé, a semmit látom, és már tovább is haladtunk, a tenger alattam épp elsimult.
Gondoltam, alábbiak spoilerhez tartoznak de minek ...
Istenemre, közben ezekre gondoltam: Most a rendező arra instruál, hogy a Scarlett sírjon, Scarlatt és Driver kiabáljon, néztem a szemhéját, a sminkesnek köszönhetően tényleg duzzadt. Télleg jól játszik… A fiuk is arctalanul szomorú, egy ágyban alszik a mamával, felesel a papával. Megjegyzem, ez mind-mind a rendező kisstílű hibája, hiszen Scarlett pl a Her-ben csak a hangjával megejtett, mert képes rá. Még Adam Driver játéka jobban elkapott, de ebből is sokat töpörödött az Oscarra hajazó bugyuta énekes magánszáma.
Magam részéről a sokat akart markolni, de nem talált stílust hozzá, talán a legtalálóbb megfogalmazás. Dráma? Tragikomédia? Dráma vígjátéki és parodisztikus elemekkel, vagy valóban ekkora semmi? Számomra sajnos ez utóbbi, és még csak nem is vérprofi…
De jó lett volna ebből pl. egy igazi tragikomédia…
Kérnénk szépen, Golden Globe jelölt francia film: Nyomorultak
https://www.imdb.com/title/tt10199590/?ref_=nv_sr_srsg_3
köszönöm... 
Minimális kémiát sem éreztem a főszereplők között, még eljátszani is nehéz szülés volt. Mindenesetre a felvetés izgalmas, hihetetlen, " mi lenne ha...", egy-két jó poénnal...
Kifejezetten a "lánglelkű" tinédzsereknek ajánlom, számukra szép, befogadható, tanító....
Elképesztően bátor ...
A partvonalon állva figyeltem a tótágast. A férfi kiszolgáltatottság ritkán jelenik meg ily módon filmekben, számomra eredeti, szinte dokumentarista. Nekünk európaiknak a női kurválkodás már középszer, visszájáról nézve elborzaszt.
Le a kalappal a szereplők előtt...A rendező pedig kivételes, mértéktartó, abszolút levett a lábamról.
Ajánlom a filmet.
ARANY:
Manbiki kazoku / Bolti tolvajok
Sometimes Always Never / A szavak ereje
Werk ohne Autor / Mű szerző nélkül
NŐI:
Juliette Binoche [Celle que vous croyez / Szerelemre kattintva]
Trine Dyrholm [Dronningen / Szívek királynője]
Emma Stone [The Favourite / A kedvenc]
FÉRFI:
Christian Bale [Vice / Alelnök]
Sebastian Koch [Werk ohne Autor / Mű szerző nélkül]
Joaquin Phoenix [Joker]