betti

Tapasztalat: 699 film
Kompetencia: 2 film
Súly: 749
Regisztráció: 2013. május 2. (11 év)
Kedvencnek jelölték: 10 user

Demográfiai adatok

Nem: nő
Születési év: nem publikus
Lakhely: nem publikus

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Le notti di Cabiria
Cabiria éjszakái
5 2023-11-28 4,5
(229)
Barbie
 
4 2023-11-21 3,3
(478)
Guardians of the Galaxy Vol. 3
A galaxis őrzői: 3. rész
5 2023-07-06 3,6
(285)
Columbo: Blueprint for Murder
Columbo: Gyilkosság tervrajz alapján
4 2023-01-01 3,9
(153)
Meddig mehet?
 
4 2022-03-08 3,7
(11)
Hotel Rwanda
Hotel Ruanda
3 2022-01-29 4,2
(621)
Spencer
 
3 2021-11-21 3,2
(103)
Ascenseur pour l'échafaud
Felvonó a vérpadra
4 2021-11-12 4,1
(94)
Melancholia
Melankólia
4 2021-11-06 3,7
(567)
Modern Times
Modern idők
5 2021-11-06 4,6
(482)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

"Aki a racionalitást keresi, ott nem kicsi gondok vannak".

Nem.
Ez egy filmes blog, ahol eltérő mentalitásu, érdeklődési körű stb emberek beszélgetnek. Jó esetben egymás véleményét tiszteletben tartva.
Gond akkor van, ha csak azért, mert a másik kommentelőnek elteroek a prioritásai, már szemelyeskedik és minősítget.
Nem kicsi gond.

előzmény: Igaz_Mondó (#14)

Ha abból indulunk ki, hogy van egy bizonyos "utcalány-típus", akkor abból nem csak a címszereplő, de minden második valódi prostituált is kilóg (és kilógott). Nincsenek skatulyák... Viszont, vannak olyan dolgok, amelyek (kutatások alapján, nem azért, mert én mondom) valóban nagyon sok prostituáltra igazak. Ilyen például az, hogy gyerekként bántalmazták, nagyon sok esetben konkrétan szexuálisan zaklatták, megerőszakolták. A filmben van rá utalás, hogy vele is ez történt.

Azt gondolom, hogy az utcalányok jelentős része igenis szeretne megállapodni egyetlen férfi mellett. A tapasztalatuk, nagyon fiatal koruk óta az, hogy a férfiak csak kihasználják őket, ezért egy részük végletesen cinikussá, keménnyé, látszólag érzéketlenné válik, ami azonban valószínűleg csak egy felépített fal, amivel védik magukat (és erre a védelemre szükségük is van...). De biztos, hogy van olyan, aki újra és újra megpróbál hinni abban, hogy van olyan férfi, aki szereti, nem a pénzét, nem a testét csak, hanem őt magát, és aki valóban a társa lehet.
Nem hiszem, hogy Cabiria olyan vágyat, olyan gondolatokat testesítene meg, amilyenek ne léteznének.

Az más kérdés, hogy az, ahogy ő teszi, művészet.

előzmény: tomasso (#17)

2023-11-27 17:53:35 Napoleon (2023) / Napóleon betti (?) #6

Ha ebből indulunk ki, akkor kábé bármit és bárminek az ellenkezőjét is odakenhetünk a filmvászonra egy tetszőlegesen kiválasztott történelmi személyiség neve alá.

Az első mondatod egy közhely. A "történelmet" nem egy ember "jegyzi le". Vannak tények, konkrét adatok (jelen esetben) Napóleon pozícióiról, csatáiról, házasságairól, számüzetéséről stb. Vannak kevésbé közismert, de ellenőrizhető dokumentumok (levelezések, törvények, utasítások, stb).
Vannak abszolút szubjektív, senki által nem tudható dolgok (hogyan beszélt a feleségével, mennyire volt empatikus stb), amit az alkotó (író, rendező stb) talál ki.
És van a kettő között (teljesen objektív, teljesn szubjektív) között a határon néhány "attól függ, ki jegyezte le, ki mondta" jellegű dolog. Nyilván a fennmaradt levelekből, naplókból eltérő kép rajzolódik ki a magánéletéről, vagy akár a katonáihoz való viszonyáról, attól függően, hogy ki írta, egy bonapartista, egy őt gyűlölő francia vagy angol, egy őt közelről vagy távolabbról ismerő ember, egy olyan, aki csak harmadkézből származó információkat vetett papírra stb.

Azt tehát nem vitatom, hogy a teljesen személyes, négy fal közötti ábrázolások "akár autentikusak is lehetnek". JFK92 azonban több olyan dolgot is említ, hiányol, ami nem ilyen jellegű.
(Egyébknt, bár nem láttam a filmet, kétlem, hogy olyan pincsikutya lett volna Jozefinnel szemben... Amikor úgy alakult, nem túl boldogan talán, de gond nélkül félreállította).

előzmény: Dangar (#4)

2023-11-27 17:40:15 Napoleon (2023) / Napóleon betti (?) #5

Mivel a filmet nem láttam, ezért egyetlen pontot sem vitatok (mondjuk ha láttam volna se vitatnám el az esetleg tőlem eltérő véleményhez való jogod, már ha eltérne :-) ).
Viszont...
"sikerult egy autista, kiherelt, szanalmas es szerencses nyomorultat csinalni belole"
Ez a mondatrész nagyon bántja a szememet. Feltételezem, hogy az autistákat nem tartod kiherélt, szánalmas nyomorultaknak, viszont ebben a felsorolásban, így, ebben a formában nagyon rossz kontextusba kerül a szó. Szerintem.

előzmény: JFK92 (#2)

2023-11-23 15:03:23 Jojo Rabbit (2019) / Jojo Nyuszi betti (4) #39

Chaplin a Diktátor-t azelőtt készítette, hogy tudott volna a koncentrációs táborokról, a gázkamrákról. Úgy emlékszem, az önéletrajzi könyvében írt arról, hogy a második vh után, amikor megtudta ezeket a borzalmakat, már úgy érezte, hogy azzal a filmmel nem csak kigúnyolta Hitler-t, de egyben kisebbítette is a bűneit azáltal, hogy úgy kezelte, mint egy "átlagos" figurát akivel vicceskedni lehet.

előzmény: TheDriver (#11)

2023-11-23 14:53:05 Kontroll (2003) betti (4) #59

Nagyon szerettem ezt a filmet - emlékszem, első nézésre eszembe sem jutott, hogy Bulcsú lehet a gyilkos, teljesen megrökönyödtem, amikor itt arról olvastam, hogy akár csak lehetőségként felmerül :D.

Most már, jóval idősebb fejjel (atyavilág, 20 év!, hihetetlen...), másképp látom. Nem néztem ugyan újra (meg fogom tenni), de olvastam a kommenteket, felidéztem... És egyre erősebb a meggyőződésem, hogy maguk a szerzők (rendező, forgatókönyvíró, stb) nem gondoltak krimiként erre, és szándékosan vagy véletlenül (ezutóbbi esetben: hibaként) hagytak benne teljesen félrevezető, vagy épp túlságosan is egyértelmű jeleket.

Én nem szeretem, ha nem egyértelmű egy alkotás műfaja, ha nem tudom, hogy a fizika ismert és elismert szabályai szerint működik, vagy lehet benne természetfeletti. (Azt nem bánom, ha ez csak utólag derül ki, mint a totálisan elcseszett magyar című Nicole Kidman filmben). De utólag legalább derüljön ki. Nem a gyilkos. De az, hogy mi a műfaj.

Ha ez krimi, oké. Akkor Bulcsú nem gyilkos, hiszen vannak teljesen egyértelmű objektív bizonyítékok. Ember nem tud két helyen lenni egyszerre, stb.
Ha ez dráma, akkor oké. Ebben az esetben egyszerűen nem számít, hogy Bulcsú gyilkos-e, hiszen az ő belső utazása a történet lényege, és arról lehet/érdemes beszélni, mit jelképez a metró mélye, a gyilkosságok (bűn? bűnhődés?), a feljutás... stb.
Ha ez fantasy, akkor szintén működhet a dolog, csak akkor valahogy jó lenne ezt megerősíteni a nézőben...


De a három (esetleg több) műfaj keveredése, mindenből egy kicsi, még a szerző se tudja igazán, hogy mi... Az nem jó. Az én komfortérzetemet legalábbis rombolja :-D

A filmet nem láttam, szóval gondolom, tartalmilag korrekt a javasolt szöveg, de egy kis nyelvhelyességi korrekció remélem belefér :-) .

A japán nyomozó, Thomas Hoshino partnerét Jaho, a titokzatos erőknek parancsoló Yakuza gyilkos tette el láb alól. Thomas Los Angelesben talál rá Jaho-ra és és a férfi mesterére is. A nyomozó szövetkezik egy helyi rendőrrel, és együtt fedezik fel, hogy a Yakuza bandaháborúra és fegyvercsempészetre készül.

(Nekem még így is kicsit esetlen, főleg a vége, azt gondolnám, hogy amikor a Yakuza bandaháborúra készül, akkor a fegyvercsempészet már javában folyamatban van, nem csak készülget rá, de nem láttam a filmet, így értelmet módosító változtatást nem mertem beletenni).

előzmény: toxi (#15099)

Az első részt agyonhájpolták nekem, túl sokat vártam, nem értettem, szétesett, nem tetszett.
Megnéztem újra, valami megfogott benne. Talán az esendőség, nem tökéletes, nem túlszuper karakterek, meg a hülye humora.
Aztán a második rátett egy lapáttal.
Ez pedig megkoronázta.
Van, ahol fáj, van, ahol röhejes, van, ahol megható. És valahogy, a maga színes-szagos-szuperhősös módján, emberi.

(Totál nem az én műfajom ez az egész, egyébként. Nagyon nem. Se az akciófilm, se a szuperhősfilm, se a képregényadaptáció. Utóbbiból a Watchman és a Sin City volt csak, amit bírtam).

Hehe.

Ahhoz képest, hogy tegnap mennyire lassúnak és unalmasnak minősítette a család ezt a filmet, ma a lányom azt mondta, hogy lenne kedves sorban megnézni az ÖSSZES részt... Úgyhogy, ma megnéztük a Murder by Book -ot :) . És azt már menet közben is élveztük.

Most szilveszterkor néztük meg a műfajra és a korszakra nem igazan vevő férjemmel és lányommal :D.
Megegyeztünk, hogy valahányszor Columbo a feleségét emlegeti ill visszafordul az ajtóból, iszunk. (A lányom nagykorú).
Nos, a zasszony szóba sem került, a sztori java részében meg szabad területen vannak, nincs ajtó
:D

Kedves, de ma már számomra is túl kiszámítható történet. Régen nagyon szerettem, de akkor még én is gyerek voltam.
Most?
Attól a pillanattól kezdve, hogy a gyilkos elmondja C-nak, ő hova tüntetne el egy hullát, tudtam, hogy mindent kiszámított, megtervezett. A véres kalap okozott öt mp zavart a gepezetben, de ennyi. Ahogy a munkagépek kiastak a gödröt, hárman egyszerre mondtuk, hogy mi fog most történni...

Kicsit sajnálom, hogy pont ezt a részt néztük a családdal, számomra pont a klasszikus felepites volt vonzó, amikor tudom, hogy ki, tudom - vagy azt hiszem, hogy tudom -, hogy hogyan csinálta, és végig azon izgulok, hogy C is rajojjon, más úton, mint ami nekem logikus

Összes komment...