jackbau33

Tapasztalat: 1881 film
Kompetencia: 11 film
Súly: 2156
Regisztráció: 2012. szeptember 8. (11 év, 9 hónap)
Kedvencnek jelölték: 5 user

Bemutatkozás

https://www.imdb.com/user/ur21371611

Kedvencek

Rendezők: Alfred Hitchcock, Ari Aster, Billy Wilder, Chris Carter, Dario Argento, Ethan Coen, Francis Ford Coppola, Fritz Lang, Guillermo del Toro, James Wan, Joel Coen, John Carpenter, John Huston, Jordan Peele, Jules Dassin, Mario Bava, Narciso Ibáñez Serrador, Orson Welles, Otto Preminger, Robert Eggers, Stephen King, Vince Gilligan, Wes Craven, William Castle, William Wyler
Színészek: Alain Delon, Anthony Hopkins, Boris Karloff, Charles Laughton, Christopher Lee, Donald Sutherland, Edward G. Robinson, Gary Oldman, Humphrey Bogart, Michael Caine, Orson Welles, Peter Cushing, Robert De Niro, Vincent Price
Műfajok: film noir, horror, krimi, thriller

Demográfiai adatok

Nem: férfi
Születési év: nem publikus
Lakhely: Vác

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Le Vourdalak
The Vourdalak
3 2024-06-11 ?
(1)
Más allá del olvido
Beyond Oblivion
4 2024-06-11 ?
(2)
Woman on the Run
 
4 2024-06-05 ?
(7)
Assalto ao Trem Pagador
Train Robbery Confidential
4 2024-05-20 ?
(1)
Late Night with the Devil
 
3 2024-04-20 3,6
(59)
Cold Earth
Sötét titok
1 2024-03-09 1,3
(12)
Flicka och hyacinter
Girl with Hyacinths
5 2024-03-08 ?
(2)
Poroh
Veszélyes szállítmány
4 2024-02-27 ?
(1)
Obsessed
Őrült szenvedély
2 2024-02-27 2,7
(62)
Maigret
Maigret és a titokzatos lány
3 2024-02-08 3,1
(17)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

2024-06-19 07:07:41 The Prey (1983) jackbau33 (2) #1

A 80-as években népszerű "Túrázós" típusú slasherek egyik nem túl izmos darabja.Pár fiatal bebarangolja az anyatermészet egyik hegyekkel borított szegletét, ahol a helyi hentelős gyilkos áldozatává válnak.Mutat pár hasonlóságot a Péntek 13-mal.Drabális termetű és Jason-re hajazó eltorzult antagonista, akinek egy feleslegesen hosszú flaschback-ben megkapjuk a tragikus előtörténetét.Egyébként ez a film még legérdekesebb pontja, mert maguk a jelenben játszódó jelenetek baromi unalmasak és azt a néhány nem túl látványos kill-t is aránytalanul messze tették egymástól, amikből mindössze 2 sikerült véresebbre.A kamera pedig annyit elidőzik a természeten és annak élővilágán, hogy volt pillanat amikor nem tudtam eldönteni, hogy egy Nat Geo doksit nézek v slashert.A záróképkocka és az utsó 10 perc nem rossz de azért nem kárpótolja az azt megelőző unalomcunamit. Nekem 4/10

Tekintve, hogy két Hitchcocki darab (Szédülés&Rebecca) is keveredik benne, furcsálom, hogy ennyire ismeretlen.Egy férfinek a szeretett felesége betegségben meghal és egy felejtésre szánt világkörüli úton találkozik annak hasonmásával, akivel össze is házasodnak.A két említett film közül inkább utóbbival vonható párhuzam, ugyanis a hasonmás koncepciót leszámítva itt nem árul zsákbamacskát a sztori.Stílusában inkább gótikus melodráma, nagyon minimális krimi elemekkel. Nagyon jók a színészek és a tempó is figyelemfenntartó módon adagolja a cselekményt. Számítottam rá, hogy ilyesmi vége lesz, és gondolom csavarnak akarták eladni de ahogy megtörtént, nekem olyan semmiből jövőnek és elkapkodottnak tűnt, ez lelökte az addigi 8-ról 7-esre de rejtett gyöngyszemek kedvelőinek ajánlható.

2024-05-23 10:11:44 The Oblong Box (1969) jackbau33 (4) #1

A sokadik Poe-Price adaptációk egyike, ám ezúttal a rendezői székben R.Corman helyett G.Hessler foglal helyet és a klasszikus őrület/megszállottság séma mellé egy kézzelfogható antagonista is társul.A Poe irományaiból készült filmadaptációkkal szembeni legszembeötlőbb különbség, a grafikusság és gore kendőzetlen ábrázolása Kis túlzással a 80-as évekbeli slasherekhez mérhető, persze kisebb dózisban.Emellett a horrortrópusokat ügyesen csúsztatja egymásra, váltogatja a játékidő folyamán.A vudu-s átkos sztoriszálból egy idő után hentelős bosszútörténet lesz, mindez élénk színvilágú viktoriánus gótikába csomagolva.Ez utóbbi alapján Hammer horrornak is beillene de azokban nem ennyire explicit az erőszak.A kortárs darabokhoz képest mozgalmasnak is mondható, nem pörgős de elég sok minden történik benne a kiindulási alaphoz képest. Valószínű azért is érződik így, mivel sok szereplőt mozgat de senki nem érződik felesleges töltelékszálnak..A film közepén van egy jó 20 perces szakasz mikor Price pl nincs is képernyőn.De hogy ne csak a dicshimnuszok zengjek, a torz tesó kinézete csalódást keltő, komolyan Pár túlnőtt ragyáért kellett rejtegetve csuklyát viselnie?! maszkmestereknek egy mínusz lletve még kritkának sorolnám a két horrorikon V.Price és C. Lee összvissz fél perces együtt szerepeltetését.Ezt a csorbát később a https://kritikustomeg.org/film/44089/house-of-the-long-shadows-hosszu-arnyak-1983 szerencsére kiküszöbölte.Akik a Hammer régi filmjeit szeretik tehetnek vele egy próbát, mai horrorbehatásokhoz szokottak csak óvatosan… Nekem 7/10

Második nézésre valamivel jobban elkapott mint elsőre, de vannak hiányosságai.A kritikákban is méltatott gyönyörűen fényképezett Észak-Karolinai mocsaras partvidék mint helyszín elsőosztályú, különböző kameraszögekből, olykor madártávlatból mutatva, dícséret az operatőrnek.Aztán másik pozitívumként itt van Daisy Edgar-Jones, főszereplőként nyújtott alakítása, ahogy írta is valaki együtt él-lélegzik a karakterrel, ráadásul a környezetére és annak élővilágára reflektáló belső monológjai betekintést nyújtanak egy magára hagyott lány pillanatnyi lelki világába, tehát az időnkénti belső narráció alkalmazása itt tényleg ad is a történethez, nem csak felmondja a képen látottakat.A műfajok közt váltakozó keretes szerkezetű flashback-es elbeszélésmód szintén tetszett, krimiből indulva majd abba visszacsatolva visszatekintünk egy romantikával, intrikákkal átitatott coming-of age sztori elmeséléséhez. A kezdet figyelemfelkeltő és rejtélyes, a vég megható és csavaros, viszont a kettő között megtett út néhol homlokráncolást váltott ki, innentőlNem teljesen győzött meg a főszereplővel szembeni tömeges kiközösítés. Kaya sok megpróbáltatás közepette nő fel de mindig kedves és mindenkivel tisztelettudó, senkinek nincs oka hogy ne kedvelje, ennek ellenére a városlakók egy emberként sugározzák felé a gyűlöletüket a bíróságon. És gyakorlatilag a közeli környezetében is mindenkivel pórul jár:Az anyja otthagyja a szadista apának, úgy, hogy az azt megelőző jelenetben még a gyerek védelmére kelve pofont is kap.A pereputty se különb, egy két bátorító búcsúzó szóval hagyják hátra kiszolgáltatott testvérüket, hát minek az embernek ellenség ha ilyen családja van?!És a balszerencsesorozat az első szerelem megérkeztével is követi Őt.Milyen pasi az aki karrierista célokra vágyva otthagyja szívszerelmét, majd hosszú idő után egy magyarázat nélküli magyarázattal szeretné visszafogadtatni magát?! Ez a hezitálós tétovaság nekem abszolút kilógott a Kayaba láthatóan szerelmes karaktertől. A szemét férfiak klubjához harmadikként csatlakozó Chase-el pedig a titkolózás és erőszakolási kísérlet is kijut neki.Nem is csoda ha ennyi sérelem után valaki tényleg gyilkosságra vetemedik Bár a soknak tűnő panasz ellenére szép a film és vált ki érzelmeket de az időnkénti megalapozatlan karaktercselekedetek miatt csak részben értek egyet a dicshimnuszokkal.A nézők többnyire szerették, a kritikusok kevésbé (rotten 35%) számomra valahol a kettő közt az igazság… 6/10

Mintha a https://kritikustomeg.org/film/6746/le-deuxieme-souffle-masodik-nekifutas-1966 és az https://kritikustomeg.org/film/1318/cidade-de-deus-isten-varosa-2002 korai ötvözete lenne.Előbbi rablóbandás szálát ülteti át, utóbbi Riói nyomornegyedébe.Úgy tudom igaz történeten alapul, mellesleg a címre utaló konkrét vonatrablás a film első 5 percében megtörténik (izgalommentesen), de a hangsúly inkább az ebből következő személyes szálakon/drámákon van, ahogy egyenként látjuk a bandatagokat, ki-ki hogy sáfárkodik a saját részével.Szimbolika és társadalomkritika is akad benne:Emberi jogok hiánya a nyomornegyedek szerény népével szemben, lopott pénz által vágyott jobb jövő a játékpisztolyozó gyerekeknek stb...7-esről indult de a második felében összegyűlő viharfelhők és pesszimista vég miatt felment 8/10-re

Gótikus lengyel folklór egy szóbeszéd útján terjedő Urban-legend-el.Mintha egy visszafogott színkezelésű Hammer-horror lenne, amiben a természetfeletti csak elbeszélés(ek) során van jelen, viszont hosszú ideig jól van lebegtetve.Nagyjából a film feléig... Utána már vártam volna hogy, ha nem is teríti ki a lapjait de minimális bepillantást nyerjünk alájuk de nem.Végig megmarad a film a sejtetés szintén, ami kissé unalmassá teszi az amúgy jó történetet.Időnként vannak furcsaságokkal operáló jelenetek (ketreces hidroterápia, 'boszi-nagyi', tyúkós varjúrcsali) amik önmagukban talán bizarrnak is mondhatók de nem a sztori szerves részei.Úgy érzem erre a 'mindent bízzunk a képzeletre' koncepcióra sok ez a bő másfél óra, egy horrorantológia egyik fél órás szegmenseként jobban működne.Említést érdemel viszont a gótikus díszletek épületbelsők nem túl nagyköltségvetésű produkcióhoz képest pazar látványvilága és a letisztult színészi alakítások.De nekem ezekkel együtt is csak közepes. 5/10

Flashback-eken keresztüli visszatekintés egy zárkózott boldogtalan nő lelkébe, akit valamilyen ok az öngyilkosságba hajtott. Az ismerősei hozzá kapcsolódó emlékeinek felidézéséből épít portrét a film Dagmar lelkivilágáról, egy meglepő de ugyanakkor tragikus végkifejlettel.Mintha a 'Citizen Kane' skandináv női verzióját látnám.A kirakós darabjai fokozatosan kerülnek a helyükre és mikor összeállnak egy nagy egésszé, az így vagy úgy de biztos megérint... engem mindenképp.Ingmar Bergman az egyik legjobb svéd filmnek titulálta és én is hasonló jelzővel tudnám illetni, meg is lep, hogy még senki nem talált ide. 9/10

2024-04-23 09:44:29 Late Night with the Devil (2023) jackbau33 (3) #1

Őrületes hype-ot kapott ahhoz, hogy ha nem is óriásit de kis mértékben csalódjak.Kezdeném ott, hogy a trailer (engem legalábbis megvezetett).Azt hittem egy Talk-show keretein belüli démonnal megszállt kislányos beszélgetős darab lesz.Ez összvissz egy(!) jelenetnél van benne a filmben, ami nem feltétlen hiba csak másra számítottam.Maga a narrálós kezdés a különböző akkori valós események bevágásával (+ egy adag médiakritikával) sejteti, hogy nem egy papírra vetett B-s sz*rt fogok látni.Ezt az érzést tovább erősíti a Talk-Show-s koncepció a maga jellegzetességeivel (Megszólított közönségtagokkal, behívott vendégekkel, természetfelettihez való hozzáállásukkal/módszereikkel, olykor egymásnak feszülő nézeteikkel, ide-oda szúrkálgatós poénokkal). Ehhez hozzá jön még a 70-es évek megidézése, a friszkók, díszletek, képi világ, csonkolt képarány mind ezt az old-school érzést keltik.Külön tetszett még, hogy a nem élő adásban lévő beszélgetős részeknél fekete-fehérre vált a kamera.A színészi játékot, a főszereplőtől kezdve az apróbb mellékszerepekig szintén csak dicsérni tudom.Viszont magával a horror résszel már voltak gondjaim.Pl, az arányával, amit kicsit elnyom a talk-show-s jelleg.Összvissz 3 nagyobb jelenet utal a műfajra de ezek is csapongóak, egy kicsi ez, egy kicsi az, ráadásul ilyen 5 perces intervallumokba vannak besűrítve távol egymástól.CGI-ből viszonylag kevés volt de cserébe marha csúnyán nézett ki, főként a végefelé lévő jelenetnél, aminél nem is értettem hogyHogy lett a démonkislányból ilyen fejszétnyílós Scanner-s freak...De egyéb másik film is beugrott egy-egy jelenetnél ,Ghostwatch, Ördögűző, Amityville (amire konkrét utalás is van) és a végepoénnál egy itt túlfikázott B-s cucc:Az Ördög székeEz a része tetszett a legkevésbé a filmnek, nem bántam volna ha nem ilyen "már ismert klisé" irányba futtatják ki.Ezeket leszámítva elvoltam vele és horrorrajongóknak azért simán merném ajánlani mert az alapkoncepció nem egy agyonjáratott téma csak mint a műfaj egyik idei nagy eseménye, nálam kevésbé talált be.6/10

2024-03-16 10:07:27 Vengeance (2022) / Bosszú jackbau33 (4) #3

Bár thrillerként is promózzák, valójában egy látlelet, ha úgy tetszik szatíra a peremvidéken élő amerikai rétegről. A gyilkossági rejtély feltárása valójában csak váz, ez a film sokkal inkább egy "az amerikai lélek megismerésére tett kísérlet' ahol a hangsúlyt a különböző kultúrák és társadalmi rétegek szembenállása kapja.A rendező ügyesen vezeti be a sztereotíp vidékieket a képbe, csak azért, hogy felülírja a néző kialakult véleményét, miszerint a városon kívül tanulatlan buta emberek élnek. Egyszerűbben szemlélik az életet de ugyanúgy használják a kütyüket és a modern technológiát. A különböző helyzetszituációkban eredeti módon gúnyolja ki az amerikai nép problémáit, a társadalom polarizálódását és az összeesküvéselméletek iránti fogékonyságot , a bürökratikus cécókat, ahogy hivatali szervek egymásra hárítják a felelősséget. A film végül több lesz, mint egy történet a liberalizmus és a konzervativizmus összecsapásáról. Novak karaktere látszólag mindkét oldalt kigúnyolja, hiszen az előbbi képviselője, de hamarosan átitatódik azzal, amit korábban csak annak a társadalomrésznek az előítéletei alapján ítélt meg, amelyhez tartozik. Az, aki azért jött, hogy lerombolja mások sztereotípiáit, kiderült, hogy maga is tele van előítéletekkel. Magam is Kutchert emelném ki mint legemlékezetesebb karakter, már csak azért is mert annál az ominózus jelenetnél sok igazságot is kimond az emberi viselkedésről. Nekem a lezárás is tetszett, amiben a cím is értelmet nyer, ezzel együtt pedig megmutatkozik a főhős empátiája a család iránt, mert sutba dobva saját sztoriját megkíméli őket a szomorú igazságtól és a reflektorfénytől, na ez az igazi újságírói teljesítmény. Érthető a csalódás, ha arra számítasz amire a leírás a cím és a műfajbesorolás utal, de ez egy rétegeltebb film egy puszta whodunit koncepciótól. Nekem 7,5/10

2024-03-13 11:09:19 The Suspect (1944) jackbau33 (4) #4

Apróbb Easter Egg:

A kutyákkal gyilkolós Columbo részben, mikor a hadnagy a gyilkos házában jár, feltűnik a film posztere a falon:

https://www.kepfeltoltes.eu/images/2024/03/13/311_j_bitk_p_tn.jpg

Összes komment...