dikalosz

Nem az, hogy nekem nem tetszik, csak ha hallja vagy látja valaki, hogy a filmrajongók mekkája, vagy kapja mástól hogy ez a legigényesebb filmes közösség itthon (a világon is egyébként :D), akkor elkerekedik a szeme szerintem ha rákeres FB-n és egy hatalmas Ponyvaregény borítókép jelenik meg. Azt hogy buta vagy hogy igénytelen nem mondtam. Abba nem mennék bele ebben a topicban, hogy mi bajom vele. A műértőbb szót mondattani szempontból elég szarul használtam, a lényeg igazából a célközönség milyenségére vonatkozott volna.
Szumma szummárum még mindig úgy vagyok vele (és tapasztalom is ezt), hogy szerintem az egyediség rendkívül fontos dolog, ha egy ilyen kisebb közösségről van szó. Az, hogy a borítókép reprezentálja a KT ízlését, egyértelmű. Így a látogatónak az első benyomása a KT-ről a Ponyvaregény dicsőítése, kiemelése (100000 filmből) lesz. Nem Billy Wilder, nem Kurosawa, nem Refn, nem Petri, nem Melville, nem Bergman nem is Chan-wook, se nem Svankmajer. Csak hogy mindenféléből említsek egy kicsit. Hanem Tarantino.
Ui.: Nekem van egy valag képem, ha kell vagy szeretnéd, segítek ötletelni szívesen. Persze nem az "obscure csumikból", hanem amiket azért ismernek(hetnek) :)

Nagyon jo! :)
Egyebkent akartam kerdezni, boritokepnek nem kellene valami klasszikusabb, valami hogy is mondjam muertobb?:)
Leginkabb azert, hogy lassak ez tenyleg az igenyes, intelligens filmrajongok mekkaja. Jo oke, nem zarja ki a boritokep ezeket, de biztos erteni, mire gondolok (azert ha egy filmet lehet valasztani, biztos a ponyvaregeny?) :)

A harmadik évad harmadik részét most fejeztem be. Lynch semennyire nem volt tekintettel senkire, elképzelni nem tudom hogy az eredeti rajongók legalább fele ne mondaná azt erre az epizódra, hogy ez mi a fasz? majd kikapcsolja. Kurva jó :D

A fórumokon, saját nevet nem vállalva (félre ne érts, ezzel önmagában nincs semmi baj) alátámasztás nélkül megosztott saját tapasztalatoknál hiteltelenebb információ a világon nincsen.

Ennyi. Én ezt abszolút máshogy gondolom. Pont ezért innentől kezdve nincs értelme ezt tovább húzni:)

Ez nem érv volt, hanem egy tény, amit caulfield leírt. Utána ez az ami fel lett használva az ominózus mondatban, én ezen akadtam ki, hogy mi köze van egymásnak a kettőhöz.
Az meg, hogy a közleménnyel mi a bajod egyáltalán nem értem, vagyis igazából de, értem, csak azt nem értem hogy lehet ezt így ennyire beszűkűlve nézni. Szerintem amit belinkeltél, egy teljesen korrekt megnyilvánulás a szurkolók részéről. Ha a válogatott nem mutat alázatot, és nagy mellkassal mennek ki hogy majd ők..., aztán kikapnak egy semmilyen válogatottól, akkor igenis elmennek a picsába, és örüljenek hogy nem voltak leköpve. Ugyanis sok embernek ez az élete, a foci szeretete, a haza szeretete, az alázat, a becsület. Amikből jóformán az összes hiányzott aznap a játékosokból. Sok ember álma volt, hogy híres focista legyen, hogy tegyen valamit a hazájáért, képviseljen egyszerre egy sportot és az országot. Ám ez a legtöbbeknek nem jön össze, megmarad nekik a lelátón való átszellemülés, ami idővel fanatizmusba csap át. Hidd el nekem, ha több tíz éve ez határozná meg az életed, te is fel lennél háborodva, és nem ítélnéd el azokat, akik hasonlóan éreznek. Ha a kedvenc rendeződ új filmjét tűkön ülve várod, majd belenézel egy hatalmas egyesbe, valószínűleg a moziból kifelé jövet te is írtó dühös leszel. Ahogyan a szurkolók is, csak ők máshogyan. Ez is az, amit tartalmaz ez a mentalitás, ez a fajta (mindenen túlmutató) fanatizmus. Mely szinte biztosan erősebb kötelék, mint ami közted és a filmek között, vagy köztem és a zene között van. Neked is csak annyit tudok mondani x+1. laikusként, hogy bármit írhatok, valószínűleg fogalmad sem lesz arról, amiről beszélek, sajnos. Ez nem szégyen, nem valaminek a hiánya, ez tény.

Az pedig, hogy a kortárs magyar foci mennyire szar, nem kell részletezni. Jómagam legutoljára 6 ée néztem végig magyar meccset, akkor is csak azért, mert pénzem volt rajta. Ettől függetlenül viszont igenis megértem ezt a közösséget, és egyáltalán nem ítélem el őket azért, amik. Ahogyan neked sem kellene.

Fontos erényeket is képviselnek, valóban. Ezért sem értem a kérdést, hogy miért kell rákérdezni, hogy melyik erény része az agresszív szidalmazás, ha most írtad le, hogy a kettő megfér egymás mellett, vagyis hogy az ultrák fontos erényeket IS képviselnek. Ez olyan mintha leírnád, hogy ez az ember rágja a körmét, és te elítéled. Majd kapod a választ, hogy igenám, viszont a mittudomén xy réteg (ahova a körömrágó illető tartozik) jószívű, őszinte, megbízható. És jön a kérdés, hogy a körömrágás a jószívűség, az őszinteség vagy a megbízhatóság kategóriába sorolható?

Hasonlóan álltam ehhez az egész közeghez, mint itt sokan. Azonban életem során rengeteg ilyen ember társaságát élvezhettem, többen közülük a szűkebb baráti köröm részei. Úgyhogy ehhez statisztika nem kell szerintem. Ha az ember tapasztal valamit testközelből, ráadásul szinte mindig pozitívan csalódik, és sok közöst felfedez az ilyen emberekben, bőven lehet mérvadó. Mindezt a lehető legobjektívabban írom. Az, hogy te ezt érvnek nem fogadod el nem nagyon tudok vele csinálni. A tények (amiket én tapasztalok) engem igazolnak, ezért is állítom azt, amit.

A mellékvágány pedig a fentiekkel összekapcsolható. Ismét a tapasztalat az, ami hiányzik részedről, éppen ezért kötve vagy nem kötve, de hiszed a dolgokat. Más viszont tapasztalja őket. Amíg egy ilyen közegnek nem leszel a része huzamosabb ideig, addig az x+1. laikus leszel, akinek hiába ír erről az ember bármit is, nem fogja megérteni.

Jó, akkor írhatom úgy is, hogy abból, amit caulfield írt, mely szerint A foci proli sport, a tömeg torz vonásai vérerekként hálózzák be, és lehet, hogy egy kívülállónak nem nyújt szép látványt, visszataszítónak hat az eltúlzott szenvedély, az a fenevadként lüktető massza a maga nem éppen szépirodalmi stílusával, de amiről szól: a bátorság, az oroszlánszív, az elkötelezettség - emberi erények. nem értem hogy következik az a kérdés, hogy az agresszívan szidalmazás melyik erény része. Vagy éppen melyikből következik. Pont azért különleges ez az életstílus, mert ez a mentalitás, ez a vehemencia elengedhetetlen része ennek a folyamatnak. Annak a folyamatnak, mely során a fent említett tulajdonságok központi szerepbe kerülnek. Lehet utálni ezért az ultrákat, huligánokat viszont azt is el kell ismerni, hogy sok más pozitív dolog pontosan ennek (is) köszönhetően sokkal mélyebben ver bennük gyökeret, mint bárki másban.

Másokat agresszívan szidalmazásról beszélünk és beszéltem, ezt mertem káromkodásként leírni. Sorry:)

"de amiről szól: a bátorság, az oroszlánszív, az elkötelezettség - emberi erények"
Másokat agresszívan szidalmazni a bátorság, az oroszlánszív vagy az elkötelezettség kategóriájába sorolható?

Hát nem mondom, ez a kérdés azért így elég erős :D Ilyen tulajdonságokat a káromkodáson keresztül megkérdőjelezni.

Én is az Egy apáca történetére tenném le a voksomat. Nagyon nagyon jól állt neki az a szerep. Bár sajnos nem láttam az összes filmjét.