Kalevala

Tapasztalat: 1042 film
Kompetencia: 20 film
Súly: 1542
Regisztráció: 2012. április 24. (4 év, 9 hónap)
Kedvencnek jelölték: 16 user

Demográfiai adatok

Nem: nem publikus
Születési év: nem publikus
Lakhely: nem publikus

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Kimssi pyoryugi
Számkivetett a Holdon
5 2017-01-19 4,4
(97)
Volver
 
4 2017-01-14 4,1
(525)
Das Testament des Dr. Mabuse
Dr. Mabuse végrendelete
4 2017-01-09 4,1
(56)
La Fleur du mal
A romlás virága
3 2017-01-04 3,1
(16)
Trumbo
 
4 2017-01-04 3,9
(49)
When Nietzsche Wept
 
4 2017-01-01 ?
(5)
Under Sandet
Homok alatt
5 2017-01-01 4,3
(15)
Reality Bites
Nyakunkon az élet
3 2017-01-01 3,6
(163)
Good Kill
Arctalan ellenség
4 2016-12-29 3,4
(57)
The Magnificent Ambersons
Az Ambersonok tündöklése és bukása
4 2016-12-29 4,3
(52)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

A XX. század Robinsonja úgy szakad el a társadalomtól, hogy habár benne él, ez veszi körül, mégis testileg-lelkileg elvtávolódik, elidegenenedik tőle, elszigetelődik a szó legszorosabb értelmében.
Mindenki a maga kis szigetén él, a lényeges kérdés csak az, hogy vannak-e hidak, amik az egyént összekötik a társadalommal. Micsoda abszurd, szinte nevetséges kép a felhőkarcolók gyűrűjébe zárt kóreai Robinsonunk, aki nem menekül, pedig a valós világ csak kéznyújtásra van. Vagy a négy fal között élő lány, aki kíváncsian szemléli a külvilágot, ahonnan kizárta önmagát.

Erre a tárasadalmi jelenségre Japánban figyeltek fel először, de azóta szerte a világon megfigyelhető: egyre többen zárkóznak el a külvilágtól hónapokra, néha évekre. A japánok az ilyen személyt Hikikomorinak (elzárkózottak) vagy becézve Hikky-nek nevezték. És egyre többen vannak.
Pedig az ember társas lény. Ok nélkül senki nem zárja ki magát a társadalomból.

Nagyon szeretni való film. Zseniális ötlet, ahogy a rendező szembe állítja a klasszikus robinzonádot e mai modern jelenséggel.
Mi lett volna, ha a lány nem éri el a buszt? Ez lett volna a méltóbb befejezés? A busz után futós jelenet alatt volt időm átgondolni ezt a lehetőséget is. De a néző igenis megérdemli a heppiendet, mert ez a két kizárt ember annyira szomjazott egy kis szeretetre, megértésre, együttérzésre, egy emberi társra, így hát kellett a csoda!

Vagy a főhős felnő a feladathoz (és felelősséget vállal):
About a Boy
Himizu
Hallam Foe
Hrútar – Kosok
és megpróbál változtatni az életén
Fúsi – Virgin Mountain

2016-12-31 00:36:06 [Általános fórum] Kalevala #6838

Most fedeztem fel:
A BBC szerint a XXI. század 100 legjobb filmje:

http://www.bbc.com/culture/story/20160819-the-21st-centurys-100-greatest-films

Érdemes átböngészni.

2016-12-29 12:38:10 Good Kill (2014) / Arctalan ellenség Kalevala (4) #3

Good Kill - hogy lehet ezt értelmezni? Hogy hú, de jót öltünk? Piszok cinikus egy cím! Ha van good kill, van bad kill is??
De hát ilyen a modern hadviselés. Ott ülnek a katonák a joy stickkel a kezükben több ezer kilométer távolságban és ölnek. A parancs az parancs, egy katona ne gondolkozzon, hajtsa végre a parancsot, és vagy zsebre vágja a lelkiismeretét, vagy meghasonlik önmagával, a munkaadójával, talán az ország nemzetvédelmi politikájával is. Mennyire izgalmasabb lenne szemtől szemben ölni, érezni, ahogy testedben szétárad az adrenalin , emelkedik a vérnyomás. A félelem, hogy téged érhet a következő golyó, ugye feljogosít, hogy védd önmagad, hogy ölj. De így, a képernyő mögé bújva szinte gyerekjáték az öldöklés.

A film tárgygilagosan mutatja be, hogy is működik ez a fajta hadviselés, csak áttételesen kérdőjelezi meg, de nagyon hatásosan, egy katona szemszögéből, aki kényelmes munkahelyén, komfortos életkörülmények között megy át a háború poklán. Ez a modern drónháború, így kíméljük katonáinkat és mégis maximális eredményt érünk el az emberölésben. Akciófilmek kedvelőinek a Good Kill biztos unalmas. De ez a látszólagos egyhangúság tele van feszültséggel, mert nem játékról van szó. Az akció nem a csatatéren zajlik, hanem a szereplők fejében. A drónháború annyira elidegenítheti az embert az emberöléstől, hogy talán idővel, a “munka” rutinjában már nem is annak fogja fel.

Nem kell nekem se Santa, se Jingle bells, ez a film kellett, hogy karácsonyi hangulatba kerüljek. Igazi karácsonyi üzenet a szokásos firlefranc nélkül. Felemelő, megható, garantáltan giccsmentes filmélmény a nálunk ismeretlen Genesis Potiniról. Kár, hogy csak ilyen kevesen láttak a KT-n.
Everythings's gonna be alright - egy ezerszer elhangzott frázis, de itt remény, ígéret, vigasz.

2016-12-15 11:45:53 Truth (2015) Kalevala (3) #2

A film Mary Mapes könyve alapján készült. Ez akkor mindent meg is magyaráz. A mártír, meghurcolt, tisztességes/becsületes újságíró/producernél mégiscsak hiányzott az invesztigatív újságírók gondossága. Egy elnököt megdönteni bizony nem játék, arra alaposan fel kell készülni, akinek nincs a kezében megdönthetetlen bizonyíték, ne is kezdjen hozzá, mert csak a saját sírját ássa.

A dolog érdekessége, hogy a Boston Globe újságírója, Walter Robinson (a Globe Spotlight (!!!)-csapat tagja
– a Spotlight c. filmben már megismerkedhettünk velük) már 2000. májusában nyilvánosságra hozott egy gondos kutatáson alapuló cikket erről a témáról.
http://web.archive.org/web/20000619121358/http:/www.boston.com/news/politics/campaign2000/news/One_year_gap_in_Bush_s_Guard_duty+.shtml

Talán csak jobban oda kellett volna figyelniük a CBS-eknek. Sok hűhó semmiért.

5*
Ez a film egy zseniálisan megalkotott, a benyomásokat, hatásokat, információkat, tényeket és fikciókat szinte fulladásig a néző nyakába ömlesztő mestermű, az ember azt se tudja, mihez kapjon, figyelje a cselekményt, ismerkedjen Rembrandt szimbólumvilágával, ügyeljen a kor politikai intrikáira, csodálja Rembrandtot, mint intelligens modern embert és zseniális festőt, keresse a cselekménybe ügyesen beleszőtt bűnügy gyilkosát, gyönyörködjön az elénk tárt képek gazdagságában, ámuljon el a szokatlan színházi világra emlékeztető rendezéstől vagy rögtön rohanjon a könyvespolchoz és rántsa le a Rembrandt kötetet, vagy azonnal olvasson utána, hogy jött létre az Éjjeli őrjárat. Mi tény, mi fikció, mi a fantázia szülötte.

Szóval ez a film egy CSODA, egy gigantikus, katartikus, csodálatos zűrzavar a fejben és az érzékszervekben, ami azt súgja: nézd meg újra! Tudj meg többet!

2016-12-05 12:20:15 Jack (2014) Kalevala (5) #1

A Jack megint egy kiemelkedő német filmalkotás. Na és ez a kölök, Ivo Pitzcker úgy játszik benne, mintha életében mást sem csinált volna. Mindig meghatódom tehetséges gyerekszínészek láttán, mert valami lakozik ezekben a gyerekekben, amit a rendező ki tud csiklandozni belőlük, hogy úgy tudjanak “játszani”, mintha az életükért küzdenének.Hogy képes erre egy gyerek, aki színiiskolát még nem látott belülről? Ennek a 10 éves kisfiúnak minden pillantását, minden mozdulatát, minden cselekedetét elhiszem, zseniális alakítás, hozzá még egy autentikus történet elhanyagolt gyerekekről a nagyvárosban. Klisének hangzik, de messze nem az!! A történetnek olyan valóság íze van, hogy mindent érzekelek a bőröm alatt, a gyerek kétségbeesését, félelmét, a néhol felvillanó reményt, a berlini utcák éjszakai sivárságát, piszkát, a bérházak kiábrándító személytelenségét. És mikor az ember azt hinné,na most végre minden jóra fordul, egy döbbenetes csavar. Lehetséges, hogy egy 10 éves gyerek ilyen érett legyen? És pont ez a legfájdalmasabb a történetben, hogy még ezt is elhiszem.

2016-11-25 12:26:19 [Filmet keresek] Kalevala #2064

Lehet, hogy Men Lareida "Viktoria" c. filmje?
"A Tale of Grace And Greed"

előzmény: camelot (#2063)

Letaglozó, a lemeztelenített emberi indulatokra redukált dráma, könyörtelenül lehatol egy párkapcsolat legmélyebb, legrejtettebb rétegeibe és szadista módon felszínre hozza a titkait.
Fájdalom nézni, amit ez a két ember művel egymással.
Az alkohol tisztító/pusztító ereje megnyitja a zsilipeket, ledönti a gátlásokat, mindent a felszínre hoz, amit talán józanul az ember lenyelne, megemésztene. Minden sérelem elraktározódik, de valamikor csak keresi az utat, hogy a felszínre törjön. Civilizált, józan vitákban talán mindez elő sem jönne, mert az ember harmóniára vágyik, nem akarja megmérgezni a kapcsolatot, de az a sok méreg, ami az évek alatt leülepedett, nem marad hatástalanul. És akkor egy ilyen italos éjszaka során robban a bomba, nincs már, ami fékezné az indulatokat, kiöklendezik a lerakódott elégedetlenséget, boldogtalanságot, csalódást, frusztrációt, és mindezt úgy, hogy az aztán fájdalmat okozzon a másiknak, most már csak ez az egyetlen cél, a totális háború, nincs kímélet, megszűnik az emberség.Nehéz elviselni és nekik is nehéz elviselni egymást, de a 60-as években azért más világ volt, ne mai szemmel nézzük őket.

Összes komment...