somogyireka

Tapasztalat: 603 film
Kompetencia: 2 film
Súly: 653
Regisztráció: 2012. január 2. (8 év, 5 hónap)
Kedvencnek jelölték: 95 user

Bemutatkozás

www.somogyireka.hu

Demográfiai adatok

Nem: nem publikus
Születési év: nem publikus
Lakhely: nem publikus

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Békeidő
Treasure City
4 2020-05-26 4,0
(33)
Sorry We Missed You
Sajnáljuk, nem találtuk otthon
4 2020-05-24 4,2
(47)
80 huszár
 
4 2020-05-20 4,1
(154)
Torzók
 
4 2020-05-12 4,0
(121)
Moszkva tér
 
5 2020-05-02 4,1
(881)
Jutalomutazás
 
5 2020-05-01 4,2
(103)
Vincent & Theo
Vincent és Theo
4 2020-04-14 3,9
(79)
Die dritte Generation
A harmadik generáció
3 2020-03-28 3,6
(10)
Mutter Küsters' Fahrt zum Himmel
Küsters mama mennybemenetele
5 2020-03-26 4,7
(11)
Paviljon VI
6-os számú kórterem
4 2020-03-13 4,3
(31)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

2020-05-26 15:25:34 Békeidő (2020) / Treasure City somogyireka (4) #60

Innentől csak találgathatunk, de azért a filmekből és a színdarabból elég direktben ki lehet olvasni az okokat. Van egy olyan "osztály", ahol a legtöbbünk megbukik, és évet ismétel...

előzmény: zéel (#59)

2020-05-26 13:47:55 Békeidő (2020) / Treasure City somogyireka (4) #58

Valahol személyes kudarcként élem meg Hajduék válását. Ők voltak az a pár, akik esetében abban bíztam, ki tudnak találni valami jobbat..illetve vagy inkább, hogy miután túljutottak ezen az elhúzódó férfi-női csetepatén, amit házasságnak hívnak, majd levéve nemeik egymást eltakaró jelmezét a művészetben találkozni tudnak. Persze lehet, hogy frissek a sebek, de Orsi épp nem ezt nyilatkozta. Mindenesetre nagyon drukkolok nekik, hogy ne álljanak meg itt..ássák fel az egész kertet, húzzák ki a tulipánhagymákat, ültessenek nárciszt, ésígytovább...mert gyönyörű az ő földjük!
Velük kapcsolatban éreztem úgy, az Ernelláig, hogy nem tudok választani, mindkettőjük iránt egyszerre vagyok képes "szerelmet" érezni( ezt nem neked írom, de gyengébbek kedvéért, mert mostanában sok a fura hang itt és már óvatos vagyok, ne keverjük a szerelmet a testiséggel)

előzmény: McCl@ne (#57)

2020-05-26 10:47:59 Békeidő (2020) / Treasure City somogyireka (4) #56

Az van, hogy iszonyat fáj..még akkor is, ha a végét a misztika, a csoda, a megérthetetlen felé óvatosan kinyitja, még akkor is, ha utal arra, hogy a világ nem csak annyi, mint amit két kezünk elbír és a két szemünk lát. A vége sem oldott fel, picit inkább zavart is, mert sehol addig nem bukkant fel a filmben a "másik dimenzió", csak a sűrű anyagba temetett életünk.
Az van, hogy nagyon zavarban vagyok Hajdu Szabolcs filmjeivel, mert képtelen vagyok mint önálló művészeti alkotásra tekinteni rájuk, ezek a művek olyannyira összenőttek Szabolccsal, hogy bármit is írok róla, azt Szabolcsról írom. A sokadik filmje, színdarabja óta így van ez. De egy ideje meg ugye esszenciálisabban.
Igen, már az Ernelláéknál, aztán meg a Kálmán-napnál láttam, hogy baj van, olyan baj, amelyben még a legnagyobbak is úgy tűnik, elbuknak. Pedig csak egy szimpla képletet kéne megoldani, ami a párkapcsolat, össze kéne csak adni egyet meg egyet, de basszus folyton kettő lesz a végeredmény.
Még Hajdu Szabolcs is elcsúszott ezen az egyszerű feladaton és bedőlt a matematikának, pedig egyetlen egyszer kivételt lehetne tenni, legalább párkapcsolatkor, és a egyenlőségjel mögé egyet kéne írni, vagy ha az annyira nem megy, akkor legalább hármat.
Iszonyat fáj, hogy neki sem sikerült...nem tudok mást írni. Ez a film a házassági tragédia világ elé kitárása, az egyetlen egy kettővé degradálása..Miközben tudjuk, az egész világ a legkisebb egységből indul ki, de mert baj van párokkal (igen, tudom, Afrikában is vannak nagyvárosok, de most nem érdekelnek a kivételek..) így miért csodálkozunk, hogy baj van globálisan is? Én nem műanyagmentes júliust, hanem párkapcsolati transzparens júliust szeretnék a facebookon, kíváncsi lennék, ahhoz hányan csatlakoznának.. mert ez az egy esélyem van, hogy a dolgokon változtassak, ha még hiszek ilyen mesékben, hogy ez a föld jobb hely lehet.

Mert ha kettő szenved, szenved annak többszöröse is, ha a legkisebb egység sincs rendben, akkor jön a migráns meg a többiek..Mert a kettő nyomorából lesz a háború, amiatt indul el a menekültáradat. Persze ezt így most nagyon leegyszerűsítem, de mert elhagyta x hadvezért y szerelme indult őrült hadjáratra, szerelemben eszébe sem jutott volna háborúzni. Akkor lett volna jobb dolga is.
De hol van a szerelem? Házasságba, párkapcsolatba, vallási rendszerbe zárva fuldoklik. Bravó.

"sajnos" előre elolvastalak, és mint ahogy 8 éve, hogy regisztráltam ide gyakorta így van, hogy pont leírod azt, amit én is hiányolok. Végig bíztam benne, hogy nem lesz igazad...de az lett.

előzmény: sleepingdancer (#4)

Az biztos, mostantól kitüntetett figyelmet szentelek a csomagszállítóknak..

Csodálatos apa, anya és gyerekek, négy igazi hős a kapitalizmus sunyi, a felszínen csillogó háborújában. Totál kikészített a film, ám azon kívül, hogy most napokig ennek kínjaival élek együtt, nem igazán vagyok tisztában a szándékkal. Sima korlelet lenne a célja? A helyzet nyomorúságának feltárása? Egy minden megoldást nélkülöző bemutatás csupán? Vagy döntsük le a trónjáról a beteg vezért? Szítsunk forradalmat?

Hisz Ken Loach, noha 83 évesen már biztos kényelmesen hátradőlhetne a karosszékében, ehhez képest a modernkori halálgyárak egyikébe, itt éppen egy csomagszállító cég műhelyébe látogat, ahonnan másfél órán át önti ránk a rettenetet. Egyetlen perc fellélegzést sem kínál, és amikor már azt hisszük, a végestelen hosszú lejtő után egy picit majd emelkedik, akkor még mélyebbre taszít. És csak megőrjít annak a tudata, hogy semmit nem tehetek a beteg lelkű, siker és profitorientált, a materializmusban fejtetőig süllyedt főfőnök ellen, akinek nyomorult lelke miatt egy sor egyszer volt egészséges és szép reményű ember sínylődik.
Jézusom, itt évezredek óta pontosan ugyanaz a film pereg..
Ja de jut eszembe, pillanatokra fel lehet lélegezni két pelenkázás és orrba verés között. Végül is ennyi az életünk.

2020-05-20 15:44:53 80 huszár (1978) somogyireka (4) #11

Eddig is biztos voltam abban, hogy "nekem csak magyar férfi kell", de innentől aztán megingathatatlan vagyok ebben. Látva ezeket a színészóriásokat Sára Sándornál esszenciájában sejlett fel a magyar férfi jellegbeli gyönyörűsége. A szúrós, ismeretlen, szív közepébe szinte beleégő tekintetek..a tartás, az egyenes derék, a kompromisszumot nem ismerő egyenesség, a becsület és az összetartás. Szóval ha épp nehéz a magyar férfinak, bizony van hova visszanyúlnia..
Azt hiszem, ebben a filmben aligha csak játszottak..ahogy olvastam a forgatás körülményei is oly erősek, hatásosak, nem mindennapiak voltak a lengyel Tátra hegycsúcsai között, hogy el is felejtették, hogy szerepelnek, szinte csak magukat kellett felfedniük.
Amiről szó van, az a hazahívó parancs, a szív titkos hangja, melyet nem a testi fül hall, ezeket a huszárokat igenis elragadta a hazaszeretet. Atyaisten...ilyen még van? Hát persze, hogy van, még akkor is, ha éppen annyi minden valótlanság is borítja be a hazát, de ez mindig is így volt.
Amúgy meg borzalmas történelmi tabló, szinte horrorba hulló véggel, nem is mertem odanézni, ilyenkor filmnél inkább a lovakat sajnálom..Gyönyörű paripák.
Ja igen, és Lópici Gáspár is szerepel benne. Nyugodjék végre békében!

2020-05-12 11:27:36 Torzók (2001) somogyireka (4) #9

A történetben pár évvel vagyunk 1956 után egy fiú nevelőintézetben, ahol a forradalom statisztikáiban nem emlegetett halott lelkű túlélők tengetik életük, mert az itt dolgozó tanárok esetében már nem lehet élő szívekről beszélni. Ki így, ki úgy nyomorult, egyszerűen csak pszichopata őrült, a háborúkban megkínzott felmenők beteg lelkű utóda, aki a gyerekeken bosszulja meg nyomorúságos életét vagy pedig akit a történelem olyannyira tönkre tett, hogy átok számára, hogy életben maradt, azóta minden lélegzetvétel maga a kín és alig várja utolsó felvonását. Ebbe a pedagógusi közegbe érkezik a kilencéves Áron, akinek nevelését elvált szülei nem tudják vállalni, apja új feleségről álmodozik, anyja pedig kezdődő vakságával küszködik épp. Áronnak, hogy beilleszkedjen át kell esnie az ottélő fiúk szörnyű beavatásain, verbálisan és fizikailag is megalázzák, ám mindezeket kiállva a csapat elfogadott, fontos tagja lesz. Sőt végül tőle ered a szabadulás gondolata, mely elképzelést végül meg is valósítják, ám jogos az egyik kisfiú kérdése, aki apukája miatt nem vállalkozhat egy ilyen tettre, hogy hova és minek?
Ebben a világban már csak börtöncellából börtöncellába tudunk ki/átszabadulni, hiába törjük be zárkánk falait csak a szomszédhoz jutunk át, ami bőven lehet, hogy sokkal rosszabb, mint a mienk volt eddig, úgyhogy a film iszonyú tanulsága, ebben a helyzetben jobb a fenekünkön maradni..
Sopsits maga is nevelőintézetben nőtt fel, jó lenne erről többet tudni, ha csak egy picit is hasonlított az ő története a filmben látotthoz akkor csodálatos az az erő, mely e pokolból kiemelte.

(ám mégis van két rész a filmben, melynek fénye kifakítja az összes nyomorúságot!)

(a teljes film megnézhető most YouTube-on)

2020-05-02 11:24:46 Moszkva tér (2001) somogyireka (5) #52

Újranéztem, és szinte teljesen ismeretlenként hatott, alig emlékeztem valamire. Látom én is a hibáit, hogy olykor túljátszott vagy éppen ellenkezőleg, nincs benne erő. Balla Eszter, Szabó Simon és Csaplós Vilmos szerepéhez, mintha nem tudott volna valós személyt csatolni, őket inkább papíron tervezte el, majd kivágta, aztán lélegeztetőre tette, mert az övék nem természetes levegő. De mindegy, őket is szerettem, belefért, mert annyira jólesett az egész. És ó, mily véletlen, milyen jókor néztem, hisz éppen egy ugyanilyen őrült érettségi előtt állunk, csak közben a fiamnak kéne épp megérnie, de még kicsit vár..
Elfelejtettem már, hogy ez ennyire a saját mozim is, hogy szinte pontosan ugyanezek az események történetek velünk is, noha három évvel felettünk jártak a Törökék, akkor még ez az idő óriási szakadék volt, melynek mára nyoma sincsen. Még az is stimmel, hogy Amszterdamot írtunk a vonatjegyre, és indultunk öt éven át a teljesen ismeretlenbe el..Pontosan tudom, hol néztem Nagy Imre temetését és hol álltam épp, amikor bejelentették Kádár halálát..És persze közben figyeltem azt a valakit, aki minderre emlékezik, aki mozdulatlan és végigtáncol rajta az élete. Eddig csak tudtam róla, de ahogy a filmet néztem " meg is tapasztaltam". Jól megrázta este az egész kócerájt..

Hogy újraélném-e? Naná, de persze a mai fejemmel, és minden pillanatban emlékeztetném magam arra, micsoda csoda, ami körbevesz, még akkor is, ha olykor rettenetesen fáj. De akkor még nagyon kezdő voltam az életben és lekötött az utam keresése, körül sem mertem nézni igazán, s most, hogy újraélem, újranézem veszem észre, milyen végzetesen édes volt e táj. És a fájó az, hogy most is ez van, ugyanúgy az utat keresem, de legalább már nem áltatom magam semmivel azzal kapcsolatban, hogy hova tart, csak épp a 30 évvel későbbit. Most sem tudok körülnézni igazán, a jelennel kapcsolatban ugyanannyira nincsenek távlataim, ugyanannyira beszűkülve élek, mint annak idején, és talán majd holnapután rálátok a ma szépségére, de ma még félek tőle, mert előttem áll.

Ja igen, és a Moszkva tér csakazértis Moszkva tér marad, addig jó, amíg a buszsofőrtől, ha jegyet kérek és nem az új nevet mondom még emlékezik. És a lelkére kötöttem a fiamnak, hogy ugyanígy hívja, úgyhogy a mi vonalunkon meg van mentve az ügy..

2020-05-02 00:28:34 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] somogyireka #24948

Nekem csak az "fáj", hogy itt van egy ilyen szuper oldal, és egész nap csak az off-ból kapok értesítést, és senki nem írt nekem pl. a Jutalomutazáshoz, pedig ha kell még wetransferes linket is küldök. (emlékeztek még Glasseye-ra, meg a többire..ezek reinkarnálódnak)

2020-05-01 11:05:50 Jutalomutazás (1975) somogyireka (5) #10

Borzasztóan jó!
Film a világ számára érthetetlen, de az anya számára egyetlen valóságról, a fia miatti félelemről, a gyerek visszatartásáról, az átvirrasztott éjszakákról. Két részletben néztem, hogy tovább tartson. Persze azért is akartam minden képkockát háromszor, hogy mind jobban lássam, milyen volt a világ, akkortájt, hogy érkeztem. Oly "rétegem" rezonált, mellyel nincs nappali kapcsolatom, de ahogy feltűnik a vásznon ismerem fel, mindez közelebb van hozzám, mint a jelen környezetem. Ez az első, mozdíthatatlan alapom.
Valahol a dokumentum és a játékfilm közötti számegyenes közepén járunk, a szereplők nem színészek, inkább egyszerű emberek, akik megkapták a feladatot, hogy önmagukat játsszák el. Fájdalmasan szép a házaspár egyszerűsége, (akik az életben is házaspár) ahogy éppen csak beszélni tudnak egymással, kisszótárban elfér az a szókészlet, melyet használnak, mégis megértik egymást. Kínos és szorít a pártállami egyenruha, mégis akik viselik, szeretik. Talán mert összetartja amúgy szétfolyó, bizonytalan lényüket, és boldogok, mert szerepük teremti meg őket. A kiválasztott fiúkban már ott szunnyad(na) a jövő, a nagyváros ígérete, de az anyai szív még visszatartja, talán majd annak gyereke elindulhat. Itt még az a csendes mozdulatlanság van jelen, melyből senki sem akart indulni, mert a helyén van.

Összes komment...