Tapasztalat: 939 film
Kompetencia: 9 film
Súly: 1164
Regisztráció: 2011. december 31. (8 év, 11 hónap)
Kedvencnek jelölték: 8 user
Demográfiai adatok
Nem: nem publikus
Születési év:
1987
Lakhely:
Budapest
Legutóbbi szavazatok
| Film | Szavazat | Mikor | Átlag |
|---|---|---|---|
| Dark Waters Sötét vizeken |
4 | 2020-11-22 | 3,8 (181) |
| The Half of It Ha tudnád |
4 | 2020-11-16 | 3,4 (43) |
| Blue Velvet Kék bársony |
4 | 2020-11-15 | 4,1 (581) |
| Les combattants A küzdők |
3 | 2020-11-15 | 3,6 (41) |
| J'accuse Tiszt és kém: A Dreyfus-ügy |
4 | 2020-11-07 | 3,8 (29) |
| The Escape Artist A szabadítóművész |
3 | 2020-10-25 | 3,7 (15) |
| Nóz w wodzie Kés a vízben |
4 | 2020-10-24 | 4,2 (193) |
| The Sinner |
3 | 2020-10-23 | 3,8 (11) |
| Sicario Sicario - A bérgyilkos |
5 | 2020-10-10 | 3,9 (686) |
| Lemming |
4 | 2020-09-28 | 3,5 (44) |
Legutóbbi kommentek
Megható, de nem giccses, hosszú, de mégis dinamikus és részletgazdag, szép íve van. A család történetét megannyi boldog és tragikus pillanat adja, ami egyébként végülis maga az élet. A történet egyik gyöngyszeme az értelmi fogyatékos lány, G. és M. kapcsolata, hogy lehet szavak nélkül is mélyen kötődni, és, hogy a szeretet gyógyít. Érdekes volt látni, hogy milyen az olasz család működése, nem összezáró, hanem nyitott, őszinte és elfogadó.
előzmény: from hell (#1)
A végén először a Rosemary gyermeke jutott eszembe. A párhuzamot az állapotos nőben - a külvilág történéseivel összefüggésben - lezajló folyamatok megjelenítése okán gondolom.
A nő lelki folyamatai mentén vágyai, érzései adják az anyagot, a rendező szépen zárja a történetet.
Én bevallom, nem csupán úgy éreztem, hogy tudnék bőgni, hanem jó néhányszor bőgtem is. Több pontom nálam nagyon betalált, talán jobban is, mint a Van. Minden a helyén volt, mindennek megvolt az értelme. Nagyon meghatóak voltak nekem Vali mondatai a szerelemről, mint egyfajta keret lettek elhelyezve a filmben, de a politikai szál is tetszett, szépen, nem erőltetetten, humorosan prezentálta lélekállapotunkat.
A csúcs pedig számomra a wc jelenet az ifjabb Tamásokkal. Talán azt tanácsolja a rendező, hogy merjük már magunkat szeretni ebben a siker fétisiszta világban, igenis mindenki megérdemli, még akkor is, ha nem lett az, aki szeretett volna lenni, vagy mi...
Bocsi, ezt a kommentet elrontottam...
--
Áthelyezve a(z) Nyeljubov topikból.
Szerintem volt értelme, helye az apokalipszis hírnek is, hiszen a házaspár számára gyermekük elvesztésével eljött a vég, lelkileg megsemmisültek.
Vagy szeretet nélkül élni egyet jelenthet a véggel, egy belső, pszichológiai értelemben; ahogyan láttuk a film végén a szereplőket, ők csak vegetáltak.
[spoiler]Szerintem volt értelme, helye az apokalipszis hírnek is, hiszen a házaspár számára gyermekük elvesztésével eljött a vég, lelkileg megsemmisültek.
Vagy szeretet nélkül élni egyet jelenthet a véggel, egy belső, pszichológiai értelemben; ahogyan láttuk a film végén a szereplőket, ők csak vegetáltak. [/spoiler]
--
Áthelyezve a(z) Nyeljubov topikból.
Hú, ez tényleg nagyon jó téma. Én legutóbb a Kedin könnyeztem.
Korábbról beugrik a Manchester by the sea nekem is, és napokig a fejemben járt aztán. Akkor amire emlékszem még a Gilbert Grape, az Elefántember, valamint a Hetedik pecsét mindhárom meghatározó élmény mellesleg. Utóbbi persze egy életre elgondolkodtatja az embert.
És tényleg: a Philadelphia, szintén emlékeztes, többször megnézett film.
Nagyon rég láttam ilyen jó krimit. Én is azt éreztem, hogy meg tudnám nézni rögtön újra, amikor vége lett.
Nem gondolom, hogy jelen korunkban több a pszichopata, Tomóceusz Katatiki, mint amennyi pl. 1944-ben, vagy bármilyen másik történelmi korszakban volt. Sánta nagyon jól szemléltette az emberiség egyik nagy erkölcsi kérdését a rabszolga/zsarnok ellentét felvázolásával, ami természetesen ma is működik, látható, jól beazonosítható. De tud-e egy államrendszer működni anélkül, hogy kitermelje a saját TK-jait és Gyugyujait?
Amúgy valószínűsítem, hogy a Gyugyu szerep állna hozzám közelebb... :-)
előzmény: zéel (#9)
Nézzétek, nagyon jó!