tomasso

Azért ezekről az úgynevezett természetfeletti teremtményekről (??) szívesen megtudtam volna többet, ez így megint a szokásos "képernyőre hányunk valami szörnyet, aztán parázzatok" érzés volt. A film első fele nekem sok volt, a második fele - a bosszú - már emészthetőbb, de nem szolgált valódi feloldozással a kezdeti kínzást követően. Vizuálisan egyébként erős, Cage is jó, de a fentiek tükrében nem tudok kettesnél jobbat adni.

Bocsi, de egy alapjaiban fekete humorral operáló, szürreális hatású filmnek miért kellene életszerűnek lennie? Pont az a lényeg, hogy görbe tükörben mutatja a dolgokat. Én speciel remekül szórakoztam végig, tökéletesen működtek a karakterek, McConaughey ismét zseniális, Juno Temple elbűvölő, és a többi szereplő is rendben volt. A befejezés valóban brutális, kicsit engem is meglepett, de kinézem ebből a fazonból :D

Eredeti hanggal érdemes nézni, a bemutatót látva szerintem a szinkron sokat ront az élményen.

Technikailag újszerű, mégis abszolút élvezhető, feszültséggel teli thriller, fájóan amerikai befejezéssel.

A két kisöreg emel a filmen és egyébként a befejezés is jó, habár sok logika nem szorult belé.

Semmit nem tesz hozzá, csak elvesz az eredeti filmből. Ha nem lenne Peckinpah remeke, talán még nézhető is lenne, de ilyen erős viszonyítási alappal a háttérben nehezen ér el bármilyen pozitív hatást, ami értelmet adna a produkciónak. Nem is sikerült.

Köszönöm, de egyik sem az.
Erre hasonlít inkább hangulatában: The Hitcher (1986)
A gond az hogy egyetlen szereplőre sem emlékszem konkrétan és az alapkonfliktusra sem.

Egy (feltehetően amerikai) akció/thriller után kutatok. A 80-as évek vége felé, talán a 90-es évek elején készülhetett. Amire emlékszem: üldözés során a jófiú egy autószállítóról engedi rá üldözőire a kocsikat, emlékezetes volt, ahogy valamivel kitámasztotta a gázpedált :D Vagy amikor a "rossz" beleköp a "jó" levesébe. A fináléban a rosszfiút egy metrókocsihoz bilincselik, és abból lóg ki. Sajnos egyéb támpontot nem tudok, nagyon régen láttam már.

Van tippetek?

Borzasztóan gyenge eresztés, szinte csak klisékből építkezik. Emberrablásos sztori feminista kampányba ágyazva, ehhez mérhető logikai mutatókkal. Rég cseszett fel film ennyire, egyest érdemelne, de egyszer-egyszer azért elkapja a hangulatot.

Filmes szempontból nem túl erős alkotás, de erényére nagyon szerethető. Az otthoni minták sokat számítanak, gyakorlatilag nincs rossz gyerek, csak rossz vagy túlvállalt szülő. Nagyon sok múlik a pedagóguson, hogy mennyire tud ellensúlyozni két végpont között, felszínen tartva a gyereket, hogy elkerülje a rossz társaságot és valódi értékrendet kialakítva, felelősségteljes felnőtt emberként szerves része legyen a társadalomnak.

Már nem is tudom mikor adtam utoljára ötöst (működhetne jobban a szelekció), ebben a produkcióban látom azt a bizonyos pluszt, amit a mai filmekben már nagyon nehezen tudnak lépre csalni, és attól félek egyre kevésbé, vagy talán egyáltalán nem tudnak majd. George Meliesnek pedig maximális tisztelet, lefektetette a minőségi filmgyártás alapjait, még ma is csak ámulva nézem!