Dynast Grausherra

2011-11-13 17:49:10 [Hamarosan a mozikban!] Dynast Grausherra #3727

A trailer alapján esetleg ez egy jó film is lehetne, de ez nem a Hófehérke, csak hasonlít hozzá. Ez nem igazi újramesélés, csak egyszerűen fogtak egy régi, híres, sikeres történetet, aminek az elemeire ráaggattak annyi klisét, amennyit csak bírtak, adtak hozzá némi hatásos CGI látványt, és úgy tálalják, hogy íme az új Hófehérke film, amit "ötletes" újragondoltunk.

2011-11-13 17:30:11 [Hamarosan a mozikban!] Dynast Grausherra #3723

"Mi ez a hülyeség?" "Ez most az új hullám!" /Remélem, ismerős idézet./
Újabban kitalálták ezt az új irányvonalat, és hiába olyan-amilyen, sikeres, mert ha nem így lenne, abbahagynák. Gyanítom azonban, hogy Alice is úgy szedte össze az egymilliárdot, hogy "Nahát, Alice, Tim Burton, Johnny Depp és a többiek, CGI, szuperprodukció, ezt bizony megnézzük!", majd később esetleg, "Úgysem, hiszem el, hogy olyan pocsék!". Így aztán összejön a bevétel, és az alkotók azt hihetik, hogy remekművet alkottak.
Azért a modernizált, fantasy Holle anyó elég durva lenne. De nem lenne semmi egy jövőben játszódó Hófehérke, uránbányász törpékkel és hasonlókkal.

Én megtekintettem előtte a Dots című munkáját, lehet, hogy nem értékeltem túlságosan magasra egy kettessel, de attól még néhol tetszett is. Láttam, hogyan készíti a filmjeit, így egészen pozitívan álltam hozzá ehhez a filmhez is. De mégsem tudtam élvezni. Azonban hazudnék, ha azt mondanám, hogy a többi filmjét nem értékelem semmire. A Spook Sport, a Hen Hop és a Boogie Doodle kifejezetten tetszett. Igaz, azok sokkal mozgalmasabb művek.

előzmény: nejmed (#29)

Ez nem is volt olyan borzasztó. Ha lett volna valamilyen zenei aláfestés (én ezt itthon megoldottam), mint McLaren szokta a saját absztrakt animációinál, akkor egészen tűrhető lenne, talán megérne egy hármast is. Azt azért hozzá kell tenni, hogy McLaren filmjei jóval mozgalmasabbak ennél.

Ha másfél perc után befejezi, akkor azt mondom, egész tűrhető egy átlagos Kurt Kren filmhez képest.

Én úgy érzem, hogy Kurt Kren életművének éppenséggel ez a csúcsa. Esetleg a 42/83: No Film, legalábbis számomra. De ez ízlés kérdése.

előzmény: gerbence (#42)

2011-11-09 20:57:36 Hen Hop (1942) / Tyúktánc Dynast Grausherra (3) #3

Nem is tudom, nekem valahogy tetszett. Láttam már ennél sokkal rosszabbakat is.
McLaren filmjeit nézegetve azt nem tudom magamban eldönteni, hogy aláfestő zene nélkül mennyire élvezném önmagában a látványt. Valószínűleg szinte egyáltalán nem. Zenével viszont nagyon hatásos.

előzmény: Brumi (#2)

2011-11-09 17:02:01 Fiddle-de-dee (1947) Dynast Grausherra (2) #35

Bár a kavargásban ugyan nem láttam semmit, valamiért mégsem találom elviselhetetlennek. Lehet, hogy a zene teszi. Ha fele ilyen hosszú lenne, még talán jobb osztályzatot is tudnék adni neki.

Kurt Kren műveinek egyetlen pozitív tulajdonságuk van, hogy aránylag rövidek. Azt kell azonban mondanom, hogy nem eléggé. Mellesleg a főcím alapján úgy vettem ki, hogy itt Kren csak az operatőr volt, a nagyszerű jelenetek Mühl keze munkáját "dicsérik".

2011-11-01 20:07:52 Very Nice, Very Nice (1961) Dynast Grausherra (2) #5

Érdekes dolog az alkotói folyamat. Lehet, hogy Lucasban valamelyik olyan részlet ihlette egyik-másik filmjét, amelyről egy kívülálló sosem találná ki. Őszintén szólva, a 21-87-et megnézve, nekem sem jutott eszembe, hogy "Ó, igen, ez megjelent a Star Warsban is", de ki tudja.

előzmény: Hannibal Lecter (#4)

Sebastian Shaw és unokái szerencséjére :-), nem tüntették el a teljes filmből, mert Darth Vader halálánál szintén ő látható. Mindez persze nem mentség Lucas számára. Ennél már csak az lett volna durvább, ha a sisak alól is Hayden Christensen vigyorgott volna abban a jelenetben.
Egyébként most én is újranéztem a régi trilógiát, és számomra változatlanul zseniális. Mind a három rész, úgy ahogy van. Jabba a nagy uralkodó! Mindig is sejtettem, hogy fontos személyiség a galaxisban, csak nem hittem volna, hogy ennyire.

előzmény: csabaga (#77)

2011-11-01 19:08:21 Very Nice, Very Nice (1961) Dynast Grausherra (2) #3

Bécsi avantgardista kollégáihoz képest Lipsett montázsa (mert filmnek nem nevezném) egészen tűrhető. Bár, ahogy utánanéztem, neki is voltak mentális problémái. Érdekes, hogy Lucas a filmjeihez Lipsett 21-87 című munkájából használt fel elemeket.

Tudod, hogy van a mondás. Nem érdemes azt mondani, hogy ennél nem lehet már lejjebb menni. Arra viszont már nem vagyok kíváncsi, hogy ki az, aki Hühlt is képes alulmúlni.

előzmény: Cesare Gonzago (#4)

2011-10-29 21:46:47 Kardinal (1967) Dynast Grausherra (1) #5

Ebben tökéletesen egyet tudok érteni.

előzmény: Cesare Gonzago (#4)

2011-10-29 21:35:17 Kardinal (1967) Dynast Grausherra (1) #3

Mühl az a patológiás eset, aki a szexuális aberrációját igyekszik a "művészetében" kiélni, hogy így azt tehessen, amit akar. Ez az én magánvéleményem.

Óriási film. Nem is tudok megfelelő szavakat találni a "művészet" ezen fokának megfelelően magasztos leírására.
Mellesleg már éppen ajánlani akartam, látva a Kurt Kren "emlékhét" sikerességét, hogy a KT-n néha lehetne rendezni "Ismerkedjünk X rendező műveivel" heteket. Nem kellene feltétlenül ilyen elvont figurákat választani, de biztosan érdekes lenne.

Kiváló megfigyelés. Kezdem megkedvelni ezt a filmecskét.

előzmény: Hannibal Lecter (#35)

Meglehetően érdekes hálaadás a kapott ajándékért. Mellesleg engem is az foglalkoztatott, hogy mi lehet a jelentősége annak, hogy a firkaférfi Isten szemén áll. Most egyre tisztább a kép.

előzmény: Hannibal Lecter (#31)

A "művészet" ezen formáival nekem is erős fenntartásaim vannak, ezért tettem a zárójeles megjegyzést. De valami nevet csak kell neki adni. Az izé nem egy túl szalonképes kifejezés. A ready-made koncepcióval kapcsolatban ezt tudnám a figyelmedbe ajánlani.[link]

előzmény: Hannibal Lecter (#25)

A zsenit átvitt értelmeben gondoltam. Annyira zseni, mint egy jó piaci kofa, ha hangosabban kiabál a szomszédainál, tőle többet vásárolnak.
A többi alkotással az a fő baj, hogy ember legyen a talpán, aki nyomon tudja követni. Ahhoz meg meg szerintem senkinek sincs türelme, hogy képkockánként végignézegessen egy Kren alkotást, hogy legalább azt megtudja, mit is ábrázol a film.

előzmény: Hannibal Lecter (#23)

A legmegdöbbentőbb jelentés az lenne, ha kiderülne, hogy nincs is jelentése. Lehetséges, hogy Kren egyszerűen csak azzal sokkolja a nézőket, hogy a firkanő fekáliával vakítja el Istent. Természetesen az ugyanúgy lehetséges, hogy ennél többről van szó. Ha Nietzshe filozófiájára gondolunk, aki azt mondta, hogy a nyugati civilizáció megölte Istent (egészen pontosan elfordult tőle, és nem tekint rá úgy, mint az élete részére), Kren azt is kifejezheti, hogy az emberek magasról szarnak Istenre, hogy teljesen vulgárisan fejezzem ki magam. Elnézést érte.
A modern művészetnek (ha nevezhetjük még művészetnek) az a gyengéje (erőssége?), hogy a valódi munkát nem is alkotó végzi, hanem a befogadó. Ha valaki leönt zöld festékkel egy követ, és kiállítja, az már művészet, a jelentéstartalmon majd csak elvitatkozik a közönség. A művész pedig ül a babérjain, mert elismerik olyasmiért, amit egy óvódás is véghez tud vinni. Jelen esetben nehéz rámondani, hogy nincs a filmnek értelme, de ha Kren kihagyja belőle Isten szemét, és a firkanő testi szükségleteit egyszerűen a sarokba végzi, lenne-e bárki, aki komolyabban elgondolkozna a művön. Kren mindenképpen zseni volt, tudta, hogyan hívja fel magára a figyelmet.
Mindenesetre azt leszögezhetem, hogy többre tartom az általam a Kren életműből elsőként látott 9/64: O Tannenbaum című műremeknél, mert legalább nyomon lehet követni az eseményeket.

előzmény: Hannibal Lecter (#14)

2011-10-28 18:40:52 42/83: No Film (1983) Dynast Grausherra (3) #3

A többi alkotásához képest tényleg jó. Olyan, mint egy vicc, és ráadásul elég tömör is. Azt hiszem a csúcson hagyom abba a Kren életművel való ismerkedést. Itt - [link] - meg lehet tekinteni.

2011-10-27 20:23:53 9/64: O Tannenbaum (1964) Dynast Grausherra (1) #53

Értem én, legalábbis azt hiszem :-), hogy miről is szól ez az mű. Kren és társai fel akarták kavarni a nézőket, sokkolni akartak vele, szerintem többnyire ez sikerült nekik. Az, hogy belőlem ez a művészeti forma semmit sem tud kiváltani, szimpla okoskodáson kívül, az már az én hibám. Részemről inkább le is zárom ezt a témát, mert túl sok érdemlegeset nem tudok már hozzáfűzni.

előzmény: dézi (#51)

2011-10-27 20:09:26 9/64: O Tannenbaum (1964) Dynast Grausherra (1) #52

Céljaik tehát voltak. De ettől magának a filmnek még nem találtuk meg a mondanivalóját. Azonban most rengetegen elkezdték ezt a keresni, és azt kell mondanom, hogy Kren és társai ezzel már részben el is érték, amit akartak. Arra vagyok még nagyon kíváncsi, hogy a művészet mit fog ötven év múlva kitermelni, ha már ötven évvel ezelőtt is ilyesmire volt szükség, hogy felhívják magukra a figyelmet.

2011-10-27 19:53:37 9/64: O Tannenbaum (1964) Dynast Grausherra (1) #49

És akkor ebből a szerzői hozzáállásból az születik, amit itt is láthatunk, órák óta folyik a vita az oldalon, olyasmiről, aminek esetleg nincs is semmi értelme. És ha megkérdeznénk Krent, hogy mit ábrázol a filmje, lehet, hogy ő is csak annyit mondana, hogy "csöcs meg muff van benne". Természetesen lehetett konkrét célja is, de azt már sosem fogjuk megtudni.

előzmény: dézi (#48)

Sajnálatos módon ilyenből egyre több van. Régi szép történelmi időkben bezzeg még csak nem is ismerték ezt az fajta életformát. Persze voltak nagy kavaróemberek, de ők abban az időben szerettek háttérben maradni.

előzmény: ChrisAdam (#12290)

2011-10-27 19:27:55 9/64: O Tannenbaum (1964) Dynast Grausherra (1) #47

Az üzenetekkel az a baj, hogy gyakran utólag próbálja valaki belemagyarázni a műbe, gyakran nem is a szerző.

előzmény: dézi (#45)

2011-10-27 19:26:47 9/64: O Tannenbaum (1964) Dynast Grausherra (1) #46

Az egész művészettel lassan az a probléma, hogy már mindenfélét bemutattak máshol, mellesleg már szinte mindent be is lehet mutatni. Hol vannak azok az idők, amikor egy aktfestmény miatt tömegek háborodtak fel. Az ilyen Kren féle művészek aztán megpróbálnak újdonsággal szolgálni, de egyre nehezebb dolguk van, és mindaz, amit alkotnak, egyre messzebb áll attól, amit egy hétköznapi ember meg tud emészteni. Ott van Yves Klein festészete, konkrétan az IKB 79-re gondolok, de rengeteg hasonló érthetetlen művészt lehetne felsorolni, aki leönti a vásznat festékkel (kár mindkettőért) vagy hasonló filmeket készít, mint Kren. Erre az "alkotásra" sem tudok mit mondani, legfeljebb annyit, hogy emlékeztet a viccre, amikor a festőt megkérdezik, hogy mit ábrázol a képe. Mire azt válaszolja, hogy nem tudja, mert tavaly festette.

Ezekből tényleg rendkívüli filmeket lehetne forgatni, és örülnék is, ha így lenne. Legfeljebb annyi lenne furcsa, hogy bárhol is kezdenének bele, új színészeknek kellene eljátszaniuk a jól ismert szerepeket. És természetesen ilyenkor jön az, hogy nagy elvárásoknak kell megfelelniük, és még ha jól is játszanak, sokan úgyis fanyalognak, hogy a régi volt az igazi. Én is bevallom őszintén, hogy hiába játszik jól McGregor, nekem akkor is az Alec Guiness féle alakítás a kedvencem. Persze, ebben az is szerepet játszhat, hogy ő már a tapasztalt, sokat megélt Obi-Want játszotta, és ezért másként közelített a karakterhez.

előzmény: ChrisAdam (#67)

Ő ezt már nem adja ki a kezéből. Láthatjuk, mennyire szeret a Jedi visszatérbe is belepiszkálni, pedig azt nem is ő rendezte. Amúgy, ha tényleg nem Lucas rendezi, akkor én is szívesen megnéznék egy új trilógiát. Bár kíváncsi lennék, akkor milyen monumentális történet jutna az eszébe, mert ugye láthattuk már a Galaktikus Birodalom születését és bukását, és ezekkel illene lépést tartania.

Persze az is lehet, hogy egész Jabba műve, visszautalva Hannibal Lecter 58-as hozzászólására. Végülis Jabba is immúnis az Erőre, ha jól emlékszem a Jedi visszatérre. Talán szeretett volna magának egy saját jedit, csak az üzlettársa elvesztette. :)
Mellesleg, jobb, ha Lucas nem vág bele egy új előzménytrilógiába, mert ki tudja, mit hoz ki már megint. Ha nagyon nekibuzdul, talán még Jar Jart is képes lenne alulmúlni.

Valóban Darth Plaigeus története indította el a gondolatmenetemet. De ha azt vesszük, nem is volt szükséges, hogy Palpatine vigye véghez, megtehette már Plaigeus is. Persze ezek már elég vad találgatások. De ez legalább értelmet adna az egész midi-chlorian ötletnek, amivel Lucas demisztifikálta a saját történetét. Annak idején mégis csak jobban hangzott a mindenütt jelenlévő erő, ami irányítja a galaxist, de igazából megfoghatatlan, nem úgy, mint az új részekben. Még jó, hogy nem a Coli baktériumokat tette meg az Erő forrásává.

Köszönöm, most már ezt is tudom. Ha már a Star Wars nagy rejtélyeinél tartunk, nem tudod véletlenül, hogy Anakin "szeplőtlen" fogantatása kapcsolatban van-e Palpatine császárral és azzal a tudós Sith nagyúrral, aki rá tudta venni a kis mikróbákat, hogy életet teremtsenek?

előzmény: ChrisAdam (#54)

Jar Jarról egy Fészkes fenevadakban hallott idézet jut eszembe. "Úgy mozog, mint aki kölcsönkapott egy testet a hétvégére, csak nem tudja használni." Gondolom Lucas a droidok hiányában (C-PO3 még nem volt készen, R2 is később lépett színre) akart egy vicces karaktert. Nem jött össze.

előzmény: ChrisAdam (#23)

Han Solo és Leia szerelme szerintem sokkal jobban sikerült, mint amit itt láthattunk. (Szeretlek. Tudom.) Az egyszerűen zseniális volt, itt meg olyan, mintha egy brazil szappanoperát néznénk, ami véletlenül nagyobb összeget kapott a díszletekre.
Dooku gróf egészen jó gonosz lett, bár nem olyan félelmetes, mint Darth Maul volt, aki nagyszerű ötlet volt, és kiváló lehetett volna, ha jellemet is kap. Viszont a végén Yoda és Dooku harca nagyon nem hiányzott. Az, hogy Yoda ugrándozott, mint egy nikkelbolha, teljesen túlzás. Utána meg nagy fáradtan odaröptette a botját, már szinte vártam, hogy azt mondja, "Jaj, de fáj a derekam."

2011-10-19 21:30:44 Aria (2001) Dynast Grausherra (4) #1

Furcsa kis film, furcsa megoldásokkal. Itt meg lehet tekinteni: [link].

Darth Maul a legnagyobb ötlet az egész filmben. A új trilógia új gonoszai közül ő közelítette meg a legjobban Darth Vader félelmetességét, Dooku is nagyon jó, de ilyen szempontból gyengébb. Grievous, az 1.0-ás Darth Vader a köhögésével meg olyan, mint egy vicc. Nute Gunray viszont egészen ötletes, lehet, hogy nem valami zseniális karakter, de teljesen elfogadható, mint bábfigura a nagy sakktáblán. Sajnáltam, hogy elsikkadt a szerepe a folytatásokban.
A film végi fénykardpárbaj volt számomra az egyik legzavaróbb rész (Jar-Jar idétlenkedését leszámítva), mert olyan helyen zajlott, aminek lényegében nem volt semmi értelme. Valaki tudja, hogy a helyiségnek mi volt a rendeltetése? Ha már itt tartunk, a Jedi visszatérnél sem volt világos, minek egy nagy akna az uralkodói trónterembe. Azon kívül persze, amire a filmben felhasználták. De lehet, hogy túlzás mindenütt keresni a célszerűséget, főleg egy ilyen film esetén.

Scooby-Doo vs Sátán Kutyája? Érdekes lenne.

Érdekes lenne egy gyerek-KT. 2001:Űrodüsszeia: -0,5; Scooby-Doo a Zombik szigetén kb 3,5-4 attól függően, hány gyerek menekült el a képernyő elől a zombik láttán.
Mellesleg érdekes kérdés, hogy Sherlock Holmes vagy Scooby-Doo egyszerűbb-e. A nyomozási módszer mindkét esetben megmosolyogtató. Sherlock Holmes persze tudományosabb előadást tart, mint Vilma, de azok a történetek nem is gyerekek számára íródtak. Sherlock Holmes kissé talán a mai CSI sorozatokhoz áll közelebb, talán az volt az első tudományos alapokon nyugvó krimi.

előzmény: ChrisAdam (#4)

Én nem is azt mondtam, hogy Poirot történetnek kellene lennie, sőt, a Scooby-Doo sorozatot teljesen helyénvalónak tartom. Csak annyi kifogást emeltem, hogy a sorozat folyamán minden egyes részben ugyanazt az ötletet használják fel (ami felnőtt szemmel már valóban abszurd, ennél a résznél talán kissé elragadtattam magam.) Egyébként így is tökéletesen megfelel az adott korosztálynak, de ha valaki sorban megnéz körülbelül 10 részt egymást után, akkor kezd fárasztóvá válni. Persze már én is kinőttem ezt a rajzfilmet, de egy-egy részt néha jó újra nézni. A Poirot hasonlat pedig nem arra utalt, hogy a gyerekeknek Agatha Christie krimiket kéne néznie, nem is nekik valók még, csak arra, hogy egy rövid epizódban nem lehet bonyolultabb cselekményt kibontani. (El kell ismernem, hogy jelen esetben ez nem is biztos, hogy szükséges.) A filmmel kapcsolatban pedig ilyen téren annyi fenntartásom volt, hogy ha már egész estés epizód készül, akkor illene többnek lennie egy átlagos résznél. Ami itt részben sikerül is, csak nem teljesen maradéktalanul.
Annyit még hozzáteszek, hogy a Scooby-Doo sorozatot ezerszer jobbnak tartom a CN jelenlegi kínálatánál, mert azok nemhogy 8-12 éveseknek, de semmilyen korosztálynak nem valók.

előzmény: ChrisAdam (#1)

Rossz, de jó értelemben. Annyira agyament az egész, hogy az szinte a zseniális, különösen a vége. Persze nagy elvárásokkal nem érdemes belevágni a megtekintésébe.

2011-10-17 20:18:58 Manipulation (1991) Dynast Grausherra (4) #1

Nagyon szadista film. :) Kicsit emlékeztet Chuck Jones Rabbit Rampage című munkájára.

2011-10-16 16:59:58 Szerelemhús (2003) Dynast Grausherra (1) #4

Ezzel nem értek egyet. A csimpánzok sokkal szórakoztatóbbak.

előzmény: Xaos (#3)

Ha minden igaz, valóban Star Wars koppintás, a Mattel cég már elég korán elkezdett Star Wars szereplőket utánzó játékokat gyártani, utána képregény és rajzfilmsorozat is született. A rajzfilmsorozatból magam is láttam néhány részt, őszintén szólva, nem nyűgözött le. Gondolom, a film nem sokkal lehet jobb.

előzmény: Dibon (#4)

2011-10-14 18:18:33 Water for Maya (2000) Dynast Grausherra (1) #8

Én ilyenkor mindig azon csodálkozom, hogy tudnak egy ilyen alkotásnak egyáltalán címet adni.

2011-09-29 19:50:17 Thor (2011) Dynast Grausherra (2) #77

Amerikában már évek óta az a szokás, hogy kiirtják a mitológiai isteneket a filmekből, elég csak megnézni a Tróját. Ebben a filmben természetesen nehéz dolguk volt, de úgy tudom, beleadtak mindent. Ha jól tudom, itt Asgard inkább csak egy párhuzamos világ, így aztán beleférnek kínai és néger szereplők, akiknek úgyis szerepet kell adni, mert Amerikában ez is szabály. Különben is, Amerikában nagyon ritkán adnak a hitelességre, tisztelet a kivételnek.

előzmény: gellert01 (#76)

2011-09-23 09:48:10 The Karateguard (2005) Dynast Grausherra (2) #3

Annyira talán nem minősíthetetlen, mint Deitch remekművei, de még rossznak is csak jóindulattal nevezhető. Egy régi ötlet elég idétlen felújítása. A macskák megjelenése volt az egyetlen pozitívum.

Van egy olyan érzésem, hogy Medúzával Szörnyellát akarták utánozni, csak ez nagyon gyengére sikerült. Mint, ahogy a film is.

Szerintem enyhe kifejezés, hogy Deitch nem kedvelte túlságosan a macska-egér párost. Ezekből a rajzfilmekből nekem az szűrődik le, hogy kifejezetten utálta őket, pláne Tomot. A Hannah-Barbera féle részeknek volt egy sajátos bájuk, ami abból fakadt, hogy hiába kalapálták el egymást naponta, Tom és Jerry mégis kedvelte egymást, és ha valamelyikük bajba került, a másik segített rajta. Deitch változatában ennek nyoma sincs, pontosabban, ebben az egy részben van egy halvány felvillanása. Másutt Jerry nagyobbrészt egy vihogó idióta, Tom esetében meg elég megfigyelni főcímnél az arckifejezését, egyből kiderül, mi is róla Deitch véleménye.

Most belegondoltam, hogy a Hannah-Barbera részekben szereplő kiskacsát én eddig idegesítőnek találtam. Ehhez a harkályszerű izéhez képest, ő egy tündéri karakter.

Most kiderült, hogy Tom befér az egérlyukba. Kérdés, hogy máskor miért nem teszi.

Most őszintén, ez mi akart lenni?



Manapság a sokadik ismétlés után gyakran nevezik elcsépeltnek Bud Spencer és Terence Hill filmjeit, pedig a legtöbb filmjük igazi klasszikusnak számít. Természetesen, ahogy már lenni szokott, minden klasszikusnak megvannak a maga rajongói és a bírálói. Nincs ez másként a mára legendássá vált páros (tizenhét közös filmjük készült) filmjeivel sem. Munkáikat nem nevezhetjük nagy mondanivalóval rendelkező filmeknek, de ez vígjátékok esetén nem is követelmény. Tény, hogy minden nagy filmjük egyszerű sémára épül, mindig ugyanazokat a karaktereket láthatjuk. De ha csak az általuk megformált figurákat tekintjük, be kell látnunk, hogy ezt Kabos Gyula és Louis de Funès sem tette másképpen, ők is szinte mindig hasonló szerepekben jelentek meg, bár tehetségük valóban nem említhető egyszerre a Bud Spencer-Terence Hill pároséval.

E rövid bevezető után térjünk rá jelen filmünkre, melyről érdemes annyit megemlíteni, hogy amikor 1985-ben Magyarországon bemutatták, közel 900 000 ember vett rá jegyet. Maga a film tipikus BS-TH film, annak minden olyan tulajdonságával, amit egyesek zseniálisnak tartanak, mások leírhatatlan giccsnek.
A történet itt is pofonegyszerű, de érdekes olyan szempontból, hogy a cselekmény alakulása szinte két különálló részre osztja a filmet. Én magam először csak a végét láttam, és amikor láttam az elejét is, azt hittem két külön filmről van szó.

A film kezdetén semmi szokatlan nincs, Terence Hill és Bud Spencer is a tőlük megszokott szerepekben jelennek meg, véletlenül összefutnak, és véletlenül elkötnek egy kamiont. A film igazi érdekessége később bontakozik ki, mert kiderül, hogy egy kémfilm paródiát láthatunk, meglehetősen egyértelmű utalással James Bondra, aki 1983-ban két filmben is megjelent (Soha ne mondd, hogy soha, Polipka). Sokan készítettek már hasonló paródiákat, véleményem szerint ez a sikerültebbek közé tartozik. A főgonosz, K1 (Buffy Dee terve kellően abszurd, de nem válik túlzottan nevetségessé, maga K1 alakja pedig zseniális. Egyértelmű utalás Ernst Stavro Blofeldre, macska helyett basset hounddal. A szereplők közül illő még kiemelni Dr. Spider alakját, az őt alakító Riccardo Pizzuti miatt, aki itt szerepelt utoljára együtt a páros mindkét tagjával, és itt nyújtotta talán legkevesebb pofonnal járó alakítását, miután oly sok film állandó kaszkadőre volt.

Aki látott már James Bond filmet, könnyen felismerhet minden részletet különböző jelenetekben (például autós üldözés). Szinte minden elem megjelenik, amit ott megszokhattunk. A film ebben a tekintetben zseniális, persze nem mindenben tökéletes. A párostól megszokottakhoz képest itt talán kevesebb a verekedés (ezt sokan előnynek is tekinthetik), a film végi bunyó sem olyan mozgalmas, mint megszokhattuk, de nem lehet panasz, mert poénok vannak bőven, bár nincsenek köztük olyan szállóigék, mint amik más filmjeikben megjelentek.

Összességében szórakoztató film, ami nem is akar mást, mint szórakoztatni, és ez az ilyen filmeket kedvelők körében sikerül is neki, ami nagy szó egy vígjáték esetén.
90%

Értékelésem ellenére el kell ismernem, hogy a film rendkívül hatásos, rengeteg pozitívummal rendelkezik, horror kategórián belül igazi mestermű, de a témája miatt erős ellenérzéseim vannak vele kapcsolatban.
A kedvenc jelenetem Kent atya érkezése, nekem a nagy akcióhősök jutottak eszembe.

Friss élményként nagyon-nagyon gyenge hármasnak érzem, de ebben benne van minden jóindulatom. Harrison Ford jól alakított, aránylag a többiekre sem lehet panasz, de erre a filmre valószínűleg nem a színészi alakítások miatt fogunk emlékezni, ha emlékeszünk majd rá egyáltalán. Az űrlények meglehetősen nevetségesek voltak, különösen az indok, amiért a Földre jöttek, meg, hogy keresik az emberek az emberek gyenge pontját. Utóbbit nagyon tudományosan végezték, valószínűleg Dr. Mengelétől tanulták. Meg aztán, akiknek olyan fejlett a technikájuk, miért úgy harcolnak, mint a páviánok, pláne, hogy micsoda kézifegyvereik vannak. A látványra összességében nem lehet panasz. Maga a film ötlete viszont, talán egy paródiában kaphatna helyet, és akkor összedobhattak volna egy "Támad a Mars" jellegű filmet.

Az igazi értékét a kora adja meg, kíváncsi lennék, mit szólnának a mai filmekhez 120 év múlva. Mennyi fog fennmaradni, melyek lesznek azok, amikről akkor is beszélnek.

Mint film önmagában jó, de ha összehasonlítjuk az eredeti történettel akkor már elég gyenge.

Ez a film erősen emlékeztet engem Gerald Durrel "Rokonom Rosy" című regényére, bár rengeteg az eltérés (ez enyhe kifejezés), és a könyv kb ezerszer jobb.

Csak azért nem nézhetetlen, mert végig tudtam nézni, és a maga módján, annyira rossz, hogy az már jó. Vannak benne zseniális ötletek puskával lőni a hangyákat, bámulatos.

Őszintén szólva nekem Myers volt a legrokonszenvesebb az összes szereplő közül, kivéve persze a doktort, akiről persze azonnal lehetett tudni, hogy nem fogja túlélni. Amúgy, mint az összes ilyen film, ez is olyan rossz, hogy az már szórakoztató.

Nem véletlenül Jumanji klón, mindkettőt Chris Van Allsburg könyvei alapján készítették, bár úgy látszik ő se tudott újakat kitalálni az évek során. A Jumanji-ban sokkal ötletesebb lépések jelentek meg, itt minden második előléptetés/sorhajó stb kapitányi kinevezésvolt.

Őszintén szólva a malac a legjelentéktelenebb az összes állatszereplő közül, a patkány és a pók önmagukban elvinnék a történetet, de valamiért szeretnek malacot tenni a főszereplő helyére.

2011-08-16 22:08:35 Hippolyt (1999) Dynast Grausherra (1) #10

Nemrég láttam egy 1984-es színházi közvetítést, ott Szacsvay játszotta Schneider szerepét, ő sem közelítette meg Kabost, de a maga módján nagyon jó alakítást nyújtott, ha nem látom előtte Kabos játékát, azt mondtam volna, kiváló. De ez a film (meg az összes mostani felújítás, amiket meg se néztem) valódi pofonütése ezeknek a kiváló régi filmeknek.

2011-08-16 22:02:35 Európa expressz (1999) Dynast Grausherra (1) #16

Tipikusan olyasmi, amikor Magyarországon amerikai típusú filmet akarnak rendezni, amik egyébként még amerikaiként is szörnyűek tudnak lenni. Az meg, hogy Stohl átment James Bondba (legalábbis amikor először láttam, akkor ez a karakter jutott eszembe), az még viccnek is rossz volt. Pedig milyen komolyan vették magukat.

Amikor először láttam, nem igazán tetszett, olyan 3-asra értékeltem volna, de másodjára (közben eltelt néhány év) teljesen levett a lábamról.

Én is felteszem a kezem, most is a "Worst Pies in London" című betétdalt hallgatom, aktuálisan. Először én is azt hittem, hogy nem fog tetszeni a sok dalbetét miatt, de zseniális lett, sokkal jobb, mintha ha csak beszélnének.

Ma talán még aktuálisabb is, mint akkoriban.