Lanie

Tapasztalat: 886 film
Kompetencia: 22 film
Súly: 1436
Regisztráció: 2011. július 27. (7 év, 2 hónap)
Kedvencnek jelölték: 8 user

Demográfiai adatok

Nem: nő
Születési év: 1991
Lakhely: nem publikus

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Now Is Good
Most jó
3 2018-10-14 3,5
(126)
War & Peace
Háború és béke
5 2018-10-09 4,1
(13)
August: Osage County
Augusztus Oklahomában
4 2018-10-04 3,8
(277)
The First Purge
A megtisztulás éjszakája: A sziget
3 2018-10-04 2,9
(10)
Under the Tuscan Sun
Napsütötte Toszkána
3 2018-09-19 3,6
(276)
Thelma
 
4 2018-09-11 3,6
(104)
The Place
A hely
5 2018-09-11 3,9
(104)
Insidious: The Last Key
Insidious: Az utolsó kulcs
3 2018-09-11 2,5
(81)
Book Club
Könyvklub
3 2018-09-11 2,8
(29)
Tully
Pszichoanyu
5 2018-08-31 3,5
(64)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

2018-06-06 18:59:59 Love, Simon (2018) / Kszi, Simon Lanie (3) #14

Az senkinek nem merült még fel, hogy a főszereplőnk hány emberre vetítette ki Blue képét? De most komolyan, értem, hogy netes szerelem, de valahogy úgy érzem, ha egy 150 kilós zsíros pattanásos arcú fiú lett volna az online álca mögött - ahogy valljuk be valószínűleg a filmesnél a valóságban sokkalta csúnyácskább vagy átlagosabb lett volna a végeredmény- akkor már nem ezt a befejezést kapjuk. Aranyos ez a kivetítem a személyiségét magamban egy helyes srácra dolog, de a helyes személyiség nem minden esetben talál be olyan embert aki külsőleg is tetszik. Ez itt a giccs kéremszépen, micsoda véletlen, hogy a fiú pont helyes és tetszik is neki! Ejj. Az meg még nagyobb giccs ha valaki az általam leírtak után azt mondja, hogy de hát a személyiségébe szeretett bele nem a külsőbe. Hát dehogynem, kivetítette azt a neki tetsző fiúkra.

2018-06-02 12:36:10 A Quiet Place (2018) / Hang nélkül Lanie (4) #33

Szóval igen, én már ott fogtam a fejem, amikor a sorrend a sétálásban úgy nézett ki, hogy nem elöl meg hátul sétál egy szülő ahogy kellene, hanem a gyerekek hátul. Aztán jön az, hogy a férfi miután megmenti a feleségét, nem fut egyből a gyerekei segítségére, mert hogy úgyis tudnak vigyázni magukra. Aztán meg ott van a baba téma... igazán hangulatos gyereket nemzeni a világvége küszöbén, amikor számomra egy értelmes szülő a már meglévő gyerekeire gondolna inkább, hiszen a szex hangos és a következménye is az, hogy egy hangos kis élőlény veszélybe sodorja a családom életét nap mint nap. Ekkora ótvaros felelőtlenséget! Szóval ezek voltak azok a dolgok amiért hármast adtam volna, aminél nagyon rezgett a léc egyébként. De! A színészek tényleg nagyon szuperek voltak, az egész hangulata olyan feszült amit én különösen kedvelek, és az alaptéma is kecsegtető, hiszen önkéntelenül beleképzeli magát az ember, mit tenne, ha nem adhatna ki semmilyen hangot hosszú éveken keresztül. A többi logikátlanságot már mind leírták előttem.
De a helyzet az, hogy még így is sokkal jobban élveztem mint a legtöbb hasonló témájú filmet, hiszen a horror és a thriller témájában számomra nem sok olyan van manapság ami lekötné a figyelmem.

2018-06-02 11:53:30 Love, Simon (2018) / Kszi, Simon Lanie (3) #4

No igen, azért ez a kertvárosi idill szerintem nem átlagos, hanem egy kicsit felsőbb osztály annál.. No meg az iskola meg az emberek reakciója, szerintem az sem egy átlagos dolog még manapság sem. Olyan hogy is mondjam.. túl harmonikus, túl felhőtlen. Az egész olyan mint egy szimpla fantazmagória, hogy milyennek kellene lennie egy társadalmi reakciónak, ami persze a valóságban nem így megy. Kissé túlcsöpögött a monitorom a végére.

előzmény: biri (#3)

2018-06-01 21:04:55 Love, Simon (2018) / Kszi, Simon Lanie (3) #2

Szívesen adnék rá négyest mert csodajók benne a színészek meg a karakterek, de számomra pont hogy súlytalan az egész. Sem a szülők reakciója, sem az anya beszéde, sem más drámainak beállított dolog nem vágott szíven. Szerettem nézni, de Nick Robinsonon kívül nem sok más dolog volt benne amiért újranézném valaha.

2018-05-15 22:00:17 Aus dem Nichts (2017) / Sötétben Lanie (3) #23

Nekem mondjuk pont nem lovagolta meg az érzelmeimet túlságosan, nem is tudom mi mást írhatnék arra, hogy a főszereplőnk nagyon jó színésznő, de még így sem az a film ami bennem maradna hosszú napokig. Sőt, elmegyek aludni és holnap már nem is fogok gondolni rá, hiába az elviekben felzaklató alaptéma meg a direkt érzelmeket korbácsoló halott gyermek

2018-05-06 11:41:30 Verónica (2017) / Veronica Lanie (3) #2

Hú nem tudom eldönteni, hogy hármast vagy kettest kapjon. Bizonyos helyzeteket olyan gagyin oldottak meg, hogy nem tudtam nem unni de úgy elég erőteljesen. Viszont, az ijesztegetős misztikus jelenetek, amikor mutattak is belőlük valami konkrétat, az beza látványos.

Furák ezek a Maze Runner filmek, rányomom a hármast mert nem nézném akármikor újra, de attól függetlenül mégis kiemelkedik a sok hasonló közül. Valóban nem váltja meg a világot, de szórakoztató és az alap mondanivaló; a tipikus soha ne add fel mellett jelenleg a nekem nagyon tetsző, ne hagyd hátra a szeretteidet/barátaidat volt.

2018-04-13 21:14:55 Wildling (2017) Lanie (4) #1

A végére egy kicsit túlzottan fentezi lett az egyébként nagyon szuper thrillerből. Valószínűleg, ha nem lennék péntek este ennyire kómás akkor előbb is kitalálható lett volna, hogy miről is fog szólni így viszont kellemesen meglepő, nem is olyan lassan építkező filmet kaptam. Valahol a három és félnél áll nálam, de a szuper szereplők, a jó alaptörténet és a fantasztikus Liv Tyler miatt megkapja a négyest tőlem.

40 perce nézem de erős a gyanúm, hogy ez nem az én filmem (szerkesztek majd ha sikerült végignéznem). A gond nálam a gyerekekkel (és a baromi rossz színészi alakításokkal) van. Szeretem a kalandfilmeket, szeretem coming of age sztorikat és a drámákat is, de egy nagy halom pár éves gyerek ilyen koncentrációban az életkedvemet is elveszi, nem hogy beindulna nálam bármilyen anyai ösztön. Ismétlem magam; ez valószínűleg nem az én szívemhez szóló film.
Szerk: Na hát én leszek az a szívtelen állat akinek ez a film rossz, számomra semmit nem adott a megnézése. Az egyetlen pozitívuma Dafoe.

2018-03-06 17:08:29 My Friend Dahmer (2017) Lanie (4) #1

A film nézése közben elég könnyű beleveszni abba a ténybe, hogy egy elveszett tinédzsert látunk, tehát első körben spoileresen és kissé nyersen Dahmer felnőtt életéről írnék.
A film Jeffrey Dahmer fiatal éveit követi az első gyilkosságáig, amit 18 évesen követ el a szülei válásakor. Dahmer 1978 és 1991 között összesen 17 embert ölt meg, akik egytől egyig fiatal fiúk és férfiak voltak. A milwaukee kannibálként emlegetett férfi többek között azért lóg ki a sorozatgyilkosok népes táborából mert áldozatait amolyan élő zombikként szerette volna megtartani maga mellett társakként (persze mindhiába), savat fecskendezett az agyukba, megerőszakolta, megkínozta, majd felfalta áldozatai különböző testrészeit. A megmaradt testet feloldotta savban vagy a hűtőjében helyezte el, abban a hiszemben, hogy így az áldozatok örökre vele maradnak. 1991-ben végül egy férfi sikeresen kiszabadult Dahmer otthonából és értesítette a rendőrséget, akik bizarr fényképekkel teli lakásban találták magukat.
Az a tény, hogy a főszereplőnk egy Dizni szökevény, eléggé meglepett a film megnézése után. A fiatal színész remek munkát végzett, végig éreztem a visszafogott dühöt és tehetetlenséget, azt a megmagyarázhatatlan dolgot, ami tudod hogy ott van benne jó pár emberben, mégsem tudod megmondani, hogy mi olyan furcsa.
Olvastam valahol, hogy a Dahmert valaha ismerők is megdöbbentek azon, milyen jól hozta a fiú a karaktert, a járásában, a testtartásában, a manírjaiban is ráismertek. A film megnézése előtt, pont órákat töltöttem el olyan videókat nézegetve, ahol a karakterét, gyerekkorát és szokásait firtatják, azt kell hogy mondjam, hogy egytől egyig találkoztam velük a filmben (osztálytársak és mások előtt való produkálás, kezdődő alkoholizmus vagy a képekről kisatírozott fejű Dahmer, amit az egyik osztálytárs akkoriban még viccesnek, utólag kevésbé annak tart.)
Természetesen nem ajánlom azoknak, akik kifejezetten gore filmre vágynának, hiszen ez egy "eredettörténet", valami olyan lassan csordogáló dolog, amihez kell figyelem és megértés is. Nem túl véres, nem túl bizarr, és valahogy mégis azzá válik, ahogy megismered az ifjú milwaukee kannibál életét és rájössz, milyen hétköznapi életet élő, szomszéd fiú külsejű ember is képes azzá válni, amivé Jeffrey Dahmer vált.

Összes komment...