ChrisAdam

2017-01-22 16:36:34 [Vapiti 2016] ChrisAdam #54

Én elégedett vagyok. Aminek nem kéne itt lennie, az úgyse fog nyerni, de mégis jó, hogy itt vannak - Félvilág jelölések. Mert magyar, mert hazai, és magyarok vagyunk, legyen legalább. A Rendes fickók jó kis film, de úgyse vetekedhet majd a győzelemért. Eddie, a sas is idetévedt, nem tudja, mit csináljon ennyi nagykutya között, de majd hazamegy ő is februárban, addig meg hadd élvezze a rivaldafényt. Suicide Squad meg láthatatlan. De azért lesz itt izgalmas csata is, van itt a népszerű DiCaprio, meg jóképű Gosling, kétszer is, briliáns Amy Adams, Emma Stone meg A szobalány, meg kaliforniai álmodozások, meg brooklyni álmodozások, meg vannak persze hiányosságok - Jake Gyllenhaal. Én elégedett vagyok.

2017-01-21 23:56:47 The New World (2005) / Az új világ ChrisAdam (?) #34

Ha esetleg tudsz hozzáillőbbet írni, akkor küldd el nekem, kicserélem. :) Egyébként a PORT leírása (ami feltehetőleg hivatalos DVD leírás).

előzmény: PG (#33)

2017-01-21 23:52:46 Ah-ga-ssi (2016) / A szobalány ChrisAdam (5) #28

Gyönyörűszép film, minden értelemben. A történet is, legyen bármilyen fondorlatos és néhol véres, finoman érzéki és kellemes. Az egész játékidőt belengi egy különleges hangulat, amit csak a távol-keleti filmek adnak meg. És erről eszembe jutott, hogy bizony az utóbbi időben mennyire elhanyagoltam az ázsiai művészfilmeket.
Még ilyen fényképezést! Persze Park Chan-wooktól mi mást várhatna az ember, de ezek a színek, ezek a snittek, ezek a gyönyörű közeliek. Oda meg vissza vagyok. A zene! Micsoda zsenialitás. Behálózza az egész filmet, ritmust ad neki, melankóliát.
És az egész filmnek van egyfajta különleges lüktetése, az első perctől kezdve az utolsóig. Már az első rész levett a lábáról, de aztán a második rész a csúcspont, a tökéletesség. A vége pedig hasonlóan jó, a szexualitás is régen volt ilyen méltóságteljesen és őszintén a vásznon. Szeretem, ahogy nem elnagyoltan, hanem mindent precízen, apró kis dolgokra is szépen figyelve vezeti a történetet, több szemszögből és szálból felépítve. Pedig tényleg nem egy bonyolult sztori - ahogy visszanéz az ember, de ezt olyan kellő részletekbe menően adja elő, hogy az ember egyszer-egyszer bele is bonyolódhat. Például kicsit zavart, hogy a korról nem mond többet, meg kicsit bezárttá teszi az egész sztorit, nem biztos, hogy el tudjuk helyezni, bár feltehetőleg ez csak a buta nyugatinak van így. :) Ugyanakkor ez a bezártság jót tesz a hangulatnak.
Áh, mit mondhatnék. Komplex egy alkotás, tényleg filmművészet. Nem utoljára látom, s nem csodálkoznék, ha sok-sok év után úgy beszélnének erről, mint egy Oldboyról, vagy Szerelemre hangolváról - mert bizony a legjobb ázsiai filmek közt van.

2017-01-21 22:36:50 [Vapiti 2016] ChrisAdam #37

Fesztiválon, nem? Hivatalosan nem volt országos bemutató, sajnos.

előzmény: dikalosz (#36)

Ha beírom a keresőbe (az angol címet), nekem az első. De nem baj, a lényeg, hogy fent van! :)

előzmény: PG (#415)

Egészen egyszerű volt megkeresni, hogy fent van-e. :)

előzmény: PG (#413)

2017-01-21 18:23:25 Steve Jobs (2015) ChrisAdam (5) #24

Nos, hát ez egy nagy ötös. Régen láttam ilyen intenzíven, pattanásig feszülten rendezett életrajzi filmet, ami nem giccses, sablonos svenkekkel meséli és magasztalja a főszereplőt, hanem kemény kamaradráma közepette mondja el a történetet. Elképesztően egyedi, tapsot érdemlő ötlet a bonyodalmat végigvezetni és bevinni a backstagebe, tulajdonképpen nem is nagyon járunk házon kívül, csak a pörgő, bemutató előtti másodpercek problémáit járjuk végig. Érthetetlen így utólag a forgatókönyv Oscar-mellőzése, a dialógok, az egész rettentő egyben van. A film hatalmas ereje a rendezésben van, Boyle iszonyat profi, minden egyes snitt kreatív, precíz, a színészeit pedig nagyon is jól irányította - Michael Fassbender és Kate Winslet esszenciális értékű játékot tettek le az asztalra, előbbit mindenképpen Vapitire is jelölöm, egy kisebbfajta isten az az ember itt e kerekségen.
Baromi látványos, vizuális csoda - ahogy maga az Apple, kitűnő látni, ahogy a képi világ és minőség az idő múlásával változik. A zene ugyancsak kiemelendő, alább BalaKovesi által linkelt track a film egyik legjobbja.
És hát a vége, az adja fel a pontot az i-re. A karakterfejlődés koronája, a sok-sok bukás utáni kiegyenesedés. Mint a cégnek mind az embernek. Kitűnő, zseniális. Mondhatni, briliáns ékköve a 2015-ös évnek.
Sajnos a Vapitiről a film éppen csak lemaradt, de remélem a legjobb 10-be bekerül.

100%

Hát én bizony kellemesen csalódtam. A Némó nyomában fél kisgyermekkorom volt, rengetegszer láttam, így nem is tudom, miért tartott ilyen sokáig, hogy a folytatást megnézzem, miért kellett a Vapiti utolsó pillanatára hagyni. :)
Bárminemű várakozás nélkül ültem le a film elé, nem tudtam semmit a filmről, szerintem még az előzetest se láttam. Talán így volt jó, mert csak hátradőltem és élveztem - és régen volt ilyen kellemes filmélményem. Nem kutattam a hibák után, nem elemeztem a film közben és kitűnően szórakoztam. Rengeteg a poén, de az egész alatt fülig ért a szám, aranyos történet, remek helyszín és "kalamajka". Izgalmas, tanulságos, van benne üzenet is, a gyerekeknek ez pont jó. Még az ötösön is gondolkodtam, mert megérdemelné. De talán inkább egy nagyon erős négyes a helyes osztályzat. 80%

2017-01-20 22:44:12 The Neon Demon (2016) / Neon démon ChrisAdam (4) #33

Kéne egy olyan gomb, hogy "megnéztem, de olyan brutál beteg volt, hogy nem tudom osztályozni". Mert tényleg így van. Adnék én rá zseniálisat is őszintén szólva, meg nézhetetlent is, ennek átlagát viszont biztos nem, mert nem középszerű. Rohadtul adja a látványvilág, a zenék, de ezeket már elmondtátok. Hát, na. Nem az a film, amiről hosszú elemzéseket lehet zenélni. Refn barátunk igencsak belecsapott a lecsóba. Meg Elle Fanning se semmi. A kérdés csak az, hogy a stáblista után igyekezzünk elfelejteni-e ezt a rendkívül nyomasztó képi világot és hangulatot, vagy mélyedjünk bele és próbáljuk megemészteni.
Négyes a végeredmény. Néhol túllép egy határt, néhol rettenet hatásvadász, audiovizuális maszturbáció, de ennek ellenére jó film. Sőt.

PS: Végighallgattam a filmzenét, zsenialitás, majdnem felér egy Daft Punk vagy M83 albummal. És ezzel nagyot mondtam.

Nem vagy még törzstag, ezért van ez.

előzmény: Edwest12 (#11626)

2017-01-20 11:42:40 [Kritikus kód] ChrisAdam #1804

Az mutatja azt, hogy ki kommentálta a toplistáját.

előzmény: tomside (#1803)

2017-01-20 00:21:37 [Vapiti 2016] ChrisAdam #33

Még erősen gondolkodom, de sajnos mindhárom nőszemély, kit jelöltem, nagyon megérdemlik, hogy a legjobb három közt legyenek. :) Saoirse ettől függetlenül örök szerelmem lesz, ahogy a Brooklyn is!

előzmény: Ugor (#32)

2017-01-20 00:11:09 [Vapiti 2016] ChrisAdam #31

Jelenlegi állás:

Arany

Room
La La Land
Arrival/The Revenant

Még gondolkodtam az Éjszakai ragadozókban, de sajnos éppen lecsúszott. A visszatérőt meg a héten nézem újra. Plusz ami még esetleg közrejátszhat, a Toni Erdmann, az is a hétvégén lesz abszolválva.

Női Ezüst
Amy Adams (Arrival)
Emma Stone (La La Land)
Brie Larson (Room)

Sajnos Saoirse Ronan kimaradt, pedig szívesen jelöltem volna.

Férfi Ezüst
Jake Gyllenhaal (Nocturnal Animals)
Ryan Gosling (La La Land)
Andrew Garfield (Hacksaw Ridge) / John Goodman (10 Cloverfield Lane)

Még hátravan egy-két film, de nagyon nem változhat, sajnos a férfi kategória elég híg. Ryan Goslingot se jelöltem volna, ha nem lett volt a The Nice Guys. Még gondolkodok DiCaprion vagy inkább Tom Hardyn. A hétvégi The Revenant újranézés dönt.

2017-01-18 10:39:15 Arrival (2016) / Érkezés ChrisAdam (5) #67

Nem intelligens lények? A kutya? Meg a macska? Utóbbiról, oké, vitatható, de azért hogy a kutya nem intelligens lény, azt személyes sértésnek veszem a csudaokos vizslám nevében. (Persze mi az intelligens definíciója, az aki megért és feldolgoz, továbbít és kifejez, vagy aki már harmadfokú egyenletek megoldására képes.) No offense, ne ezen kezdjünk vitázni, de na. :)

Egyébként tökéletesen egyetértek Olórinnal és tomside-dal: szerintem a különböző fajok közti megértés nem intelligencia függvénye. És a nyelv több annál, mint beszéd. Mint ahogy a kutya is megérthet téged vagy a majom (testtartás, hanglejtés), hiába alacsonyabb és fejletlenebb, mint te.

előzmény: hhgygy (#62)

2017-01-18 01:36:44 Arrival (2016) / Érkezés ChrisAdam (5) #61

Hát ez a nap kommentje. :D

előzmény: Olórin (#60)

Köszi szépen, akkor módosítom is! :)

előzmény: zéel (#11609)

Huh, van erre valami biztos infód? Mert PORT szerint 1985, IMDb szerint '89, YouTube-on van '83... Hol van az igazság? :)

előzmény: zéel (#11607)

Azt mondod, csináljak videóblogot Szirmai módra? :) Hmm.

Hát, tudod olyan nagy, mint a spanyolviasz feltalálása. Na, hát most nem érthető? :)

előzmény: BonnyJohnny (#76)

Én a rendezői változathoz ültem neki annak idején, úgy volt katarzis, imádat, vizuális orgazmus, a rövidebbhez biztos nem állok hozzá már. Lehet, hogy neked működni fog a 2 és fél órás változat, tegyél vele egy próbát, de szerintem majd csak egy-két év múlva, hogy valamiképp újdonságként hasson. :)

előzmény: kajaktej (#106)

Nahát. Nocsak. Micsoda meglepetés. Micsoda kellemes élmény.

Pontosan egy hete néztem meg a Batman és Superman párharcát alkotó szennyet, erősen gondolkodok, hogy a kettest egyesre változtassam, hogy még inkább büntessem a DC-t, amiért nem tudott legalább egy fele olyan jó filmet összehozni, mint amilyen a Civil War.

És igen, meglepődött arccal nyugtáztam, hogy talán ezek az újkeletű szuperhősmozik is tudnak olyat, amit talán legutóbb A sötét lovag tudott. Igazi drámát, háromdimenziós karaktereket, egy kitűnő gonoszt, valódi problémát, ütős párharcokat.
Ha megkérdeznék, DC párti lennék, a Marvel nekem csak langyi szórakozás. Valahogy ezt is sugározzák az első filmek, szerencsére a Marvel rájött, hogy az embereknek drámára van szükségük, ezt sikerült aztán összehozni 2016-ra, méghozzá remekül.

Alább már mindent elmondtak, Rorschach kollega nagyon szépen összeszedte a film erényeit, szinte teljesen egyet is értek, azt tessék elolvasni (#14). Talán azt azért megemlíteném, hogy még mindig nagyon idegesít az, ami a Batman v Superman esetében is zavart, hogy anélkül, hogy Lipcse reteknagy repülőterét lerombolták volna, meg egy rakás fáradságot megtettek volna, egy jó öreg Cserpes menüre beülhettek volna és átbeszélhették volna a dolgot. Volna. Felőlem le is tilthatják egymást Facebookon, meg leihatják magukat a földig mérgükben, de ha egy csapat az csapat, akkor nem az első az, hogy "ellenem vagy?" "ja" "akkor nesze bazz" és érkezik az ökölcsapás. Persze a Civil War ezt a blődséget mérföldekkel jobban kezeli, mint a BvS, itt még a konfliktusnak is van alapja, meg széle, hossza, mélysége, míg ott már azt se tudom, mi volt.

Azért a Marvel jóval nagyobb előnyben van, míg a DC csak próbál kutyagolni a hirtelen összerántott karaktergárdával a Marvel után, addig a Marvel már lassan 10 éve elkezdte építgetni az univerzumát mégpedig ugyanarra a közös nevezőre. Persze az már más kérdés, hogy ennek ellenére a Marvel karakterek fele olyan súlyosak nincsenek, mint mondjuk egy Batman vagy Joker, de az újkeletű DC áradat karaktereit messze lekörözik.

Jó pont, hogy elővették Pókembert, egy-két momentum erejéig Hangya is feltűnt, de a film pozitívuma mégis csak a fináléban, a főgonoszban rejlik, az okos és tudatos dialógokban. Eszembe jutott A sötét lovag, hangulatra és minőségre is hasonló volt, na persze azért Nolan filmje még egy pár méterrel előrébb nyargal.

Nem mondanék többet, mert már egyrészt késő van, másrészt nincs spanyolviasz méretű gondolatom, a filmet pedig nem lehet szerencsére bekezdéseken keresztül alázni, mint ahogy megtettem azt a BvS esetében.
A Civil War jó film, erős film, erős drámában, erős történetben a maga műfaján belül. Kellemes meglepetés és nagyon reméljük, hogy a Marvel marad ezen az úton és hanyagolja a városméretű pusztulásokat, gigaszörnyeket, űrlényeket és akkor még lehet, hogy én is azt mondom a következő sztorira, hogy na egye fene, nem csak a Vapiti miatt nézem meg majd év végén, hanem beülök rá.

Úgyhogy csak így tovább, Disney jól csinálja a dolgait, a Warner meg tegyen be kémet abba a csapatba és tudja meg, hogy csinálják. Mert olyan nagy kontraszt van egyelőre a két univerzum között a kiterjesztett univerzumok terén, hogy csak na (ilyen az, amikor valami nagy hasonlatot akarsz mondani hajnali háromkor, de nem jut eszedbe semmi).

75%

2017-01-15 02:35:01 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] ChrisAdam #22454

Kérlek ne floodold tele a fórumot! Köszi.

Nem haragszom, egyrészt lehet, hogy komolyabban vetted a dolgot, mint én magam, másrészt pedig Ugor kollega jól mondja: keress rá a zenére (vagy bármelyik számra erről az albumról) és meg fogod érteni, hogy miért így. :)

Ugor: Köszi!

előzmény: necksprain (#604)

Egy kis péntek délutáni feszültségkiadás a stúdióban: Of Monsters and Men: Winter Sound. :)

2017-01-13 22:27:04 Passengers (2016) / Utazók ChrisAdam (?) #11

Van egy olyan érzésem, hogy Jenniferrel kezdődik és Lawrencével végződik. :)

előzmény: Rorschach (#10)

2017-01-12 00:09:53 Remember (2015) / Emlékezz! ChrisAdam (4) #10

Egész komoly kis dráma, sőt, eléggé nyomot hagyott bennem, elgondolkodtatott. Sajnos az ötös szintjét csak egy-egy rövid jelenetig éri el. Christopher Plummer előtt le a kalappal, ilyen idősen is viszi a hátán a filmet, a többiek sem különbek, a hangulata nyomasztó, rendesen rászáll az emberre.
A bajom a fináléval van, sajnos. Kicsit eszembe jutott egyébként A halál és a lányka, persze más film, de hasonló eszközökkel éri el a hatást. De ott nem akart egy percig sem hatásvadászkodni, sajnos itt az utolsó jelenet feleslegesen drámai volt, persze hirtelen nem jut eszembe ütősebb lezárás. A film a maga egyszerű medrében kellett volna maradjon.

Ajánlom. 60% Gyenge négyes.

Amúgy legalább a fele irtó nagy faszság amit összehordtál, de sajnos megfogadtam, hogy egy olyannal nem szállok vitába, akinek a 7. egy fikarcnyit is jobban tetszik.

Bölcs gondolkodás.

Ebbe több fan service-t belelátni meg már konkrétan elfogultságot sejtet számomra.

Egyáltalán nem mondtuk azt, hogy több ebben a fan service, az egy nosztalgiavonat, ez tény, de jól használja és ahogy mondja Rorschach, inkább tisztelgés, mint képtelen erőltetés (természetesen ott is akad néhány túltolt elem). Itt meg tökre nem illik a sorba ez a sok-sok utalgatás, a karakterektől kezdve a helyszíneken túl minden kisebbfajta elemig. Oda illik, ide nem. Az egy nosztalgiavonatként utal magára, fel is vállalja, hogy az, míg ez azt hirdette, hogy letér az ösvényről, ezzel szemben minduntalan arcunkba toltak egy-egy ismerős dolgot, nehogy elfeledjük, hogy Star Warson ülünk.

Egyébként tény, Rorschach véleménye kissé intenzív, Gareth Edwards pedig tényleg lehet valami kiszemelt barátnőt rabolt el előle, hogy ennyire szívja az erejét, de igenis van ráció azokban, amit ír, több ponttal is egyet tudok érteni - részben. :)

A Prometheus pedig igenis zseniális, mint ahogy az Alien negyedik része is - bár bevallom utóbbit vagy 5-6 éve láttam, de most fogom őket felfrissíteni - alig várom! ;)

előzmény: paksiendre (#129)

Nahát, ezeket a rettenetes számokat, 33 Rotten, 51 meta, pedig ezt a filmet vártam. Még van azért egy pici reményem. (Btw, csak én látom úgy, hogy a plakáton lehetne Affleck egy Anger Zsolt-rokon? :D)

Hosszabban írtál róla, mint én valaha Star Wars-filmről is írtam, de sebaj, köszi, hogy megírtad. :)

Több pontoddal valahol egyetértek, a pontokon belül egy-egy példa nekem túl erős. Inkább abban különbözik a véleményünk, hogy nekem némely dolog nem volt közel sem ennyire felháborító. De egyébként igen, hasonló okok miatt volt nekem is csalódott szájízem, miután kijöttem a moziból.

Nem Gareth Edwards védelmére kelve, de egyébként nem csak ő tehet erről. Sajnos a forgatókönyvírók, a stúdió nyomása, kavarca is okozhatta ezt. Kíváncsi lennék egy Director's Cutra, de nem hinném, hogy Star Warsból lesz ilyen, ez egy szent és kánon szerinti történet, amiből nem lehet két változat.

előzmény: Rorschach (#124)

2017-01-10 19:13:24 La La Land (2016) / Kaliforniai álom ChrisAdam (5) #34

Nem szeretem különösebben a romantikus filmeket. Utálom a musicalt. Emma Stone NO1 hatere vagyok, rühellem a mimikáját és az egész személyiségét, számomra a Birdmant is erősen lehúzta ripacskodása.
Ritkán egyezik a véleményem a Golden Globe/Oscar szakértőivel.


Akkor itt tényleg valami nagy csoda történt. :)

előzmény: GeryFlash (#33)

Na de mégis miért fércmű? Azt már tudjuk, Edwards miért való a gyehennára. Egyébként totál megértem, ha nem tetszett, én se voltam boldog a filmtől. :)

előzmény: Rorschach (#120)

2017-01-09 15:46:22 [Megérdemelte-e az Oscart...] ChrisAdam #9604

Igen, a gálaműsorok megtervezett üres csillogás, ebben nincs apelláta, ez tényleg így van, tény. Mindenki kiteszi a maszkot és úgy elmegy, felvonul, aztán hazamegy. De mégis van benne egy-egy momentum, ami miatt viszont imádom ezeket nézni: az a pár percnyi tiszta őszinteség vagy meglepődés, amikor az adott jelölt megkapja a díjat és hirtelen elfelejti, hogy hol van és csak elérzékenyülve mondja a köszönömöket. Meg igen, az izgalom, ha éppen van nagyon kedvelt filmed.

Unalmas lenne az ipar, ha nem lenne "mérkőzés" és ez minden iparágban így van, a további művészeteken keresztül. Amióta világ a világ.

előzmény: Ágó (#9602)

2017-01-09 15:38:05 [Megérdemelte-e az Oscart...] ChrisAdam #9601

Mert mindig a múltba révedezel. Ami nem rossz dolog, csak néha árt. :) Szerintem. De nem beszólni akartam!

Viszont olyan dolgokat mondasz, amiket soha senki nem állított. Én a La La Landet pl. nem úgy néztem meg, hogy na nézzük, miért nyer majd sok Golden Globe-ot, hanem mert beszippantott a trailer, a hangulata és aztán maga a film. Filmként szerettem meg nem pedig díjesőt kapó várományosként. :)

Vektor: Plusz 1.

előzmény: csabaga (#9600)

2017-01-09 15:07:20 [Megérdemelte-e az Oscart...] ChrisAdam #9598

Ezt most úgy mondod, mintha az év 365 napján arról lenne szó, hogy ki mit kapott. :) Hagyjuk már, azért nem kell bolond túlzásokba esni. Főleg mostanában, még pár éve is január-február tele volt a nagy díjszezon-diskurzusokkal.

Nekem ez már kicsit túlságosan rájátszott "régen-minden-jobb-volt" és a "semmi-se-jó" virtusra hajaz. Úgy beszéltek, mintha valami tiltott dologról diskurálnánk itt egy-két thread erejéig. Anyám. Csinálj magadnak egy KT-t, ahol nincsenek díjak és csak 1950-ig a filmek. :)

Egyébként engem is pl. az Oscar motivált annak idején, hogy olyan filmeket is megnézzek, amik nem kerülnek csak úgy az orrom elé. Első Oscar-közvetítést 2012-ben néztem élőben és az lendített egy kicsit a filmes látásomon, olyan értelemben, hogy még jobban beleástam utána magamat a filmes fogalmak, szabályok, rendszerek világába, hogy megértsem azt.
Valakinek csak üres csillogás, persze megértem ezt is. De attól még, hogy egy üres csillogást megnézel 4-5 órán keresztül, tudsz még nézni és diskurálni filmekről a nap hátralevő részében.

+ Senki nem mondta, hogy sport az Oscar vagy a GG. Én csak azt mondtam, hogy ugyanolyan szórakozás lehet egy nézőnek, mint egy tehetségkutató, vagy showműsor vagy sportközvetítés. Kinek mi.

előzmény: csabaga (#9596)

2017-01-09 13:45:45 [Megérdemelte-e az Oscart...] ChrisAdam #9593

Nem értek teljesen egyet. Természetesen nincs sok tartalom egy ilyen díjátadó mögött (kivéve ha egy nagyszerű Streep mond egy beszédet), de valahol ez tök olyan, mint egy szimpla tévés tehetségkutató/showműsor/sportmérkőzés. A kettő pedig nem zárja ki egymást: a filmeket megnézni és gondolkodni rajtuk, beszélni róluk és megnézni a díjátadót. Szimpla szórakozás és igen, jó nézni, ahogy kedvenc színészeink egy rakáson vannak. Ha minden héten lenne ilyen, akkor megérteném azt, hogy "minek követjük ezeket", de egy évben kétszer van ilyen - ez és az Oscar.
Ha valaki túl komolyan veszi a díjakat (pl. ennek függvényében néz meg bizonyos filmeket és ezek a díjak vezetik el a filmnézési szokásán), akkor ott baj van. De követni és szórakozni (és kedvenc filmednél izgulni) szerintem nem gyehennára való, közel sem. :)

előzmény: MicaHiro (#9592)

2017-01-09 12:32:13 [Megérdemelte-e az Oscart...] ChrisAdam #9590

De bezzeg tavaly mindenki örült a Golden Globe-nak, hogy hűdejó, Saul fia, most meg már nem is ér semmit. Hogy is van ez? :)

előzmény: MicaHiro (#9589)

2017-01-09 04:36:21 [Megérdemelte-e az Oscart...] ChrisAdam #9586

Igen, plusz film (Elle, Manchester by the Sea, Moonlight, stb.).

Emmmmmma Stone viszont megkapta, de örülök neki, ő tényleg megérdemelte már, régen. Remélem Oscart is megkapja.

La La Land: 7/7... :O

előzmény: Adam Taylor (#9585)

2017-01-09 04:23:56 [Megérdemelte-e az Oscart...] ChrisAdam #9584

Aztamindenit, aztamindenit. Már megint Chazelle.

2017-01-09 04:08:04 [Megérdemelte-e az Oscart...] ChrisAdam #9583

Azért Meryl Streep tényleg nem semmi. 30 Golden Globe jelölés, azta. És milyen gyönyörűen beszélt.

2017-01-09 03:42:22 [Megérdemelte-e az Oscart...] ChrisAdam #9580

Igen, nem nagyon kap teret. Ő akkor érzi jól magát, ha úgy tud elmondani egy poént, ha azt szépen levezeti, előtte-utána "kibéleli", itt csak félpercekre bukkan fel, nem tud sok mindent felmutatni.

előzmény: Adam Taylor (#9579)

2017-01-09 03:35:55 [Megérdemelte-e az Oscart...] ChrisAdam #9578

Forgatókönyv, késő van. (Ha nem ő nyer, javítom.) ;)

Egyébként Wiig meg Carrel előtt gondoltam pont, hogy elég lapos a műsor, rettenet jók voltak.

előzmény: coles (#9577)

2017-01-09 02:58:32 [Megérdemelte-e az Oscart...] ChrisAdam #9575

Na, ezt elkaszálta a La La Land (nagy örömömre). :)

2017-01-09 02:23:35 [Megérdemelte-e az Oscart...] ChrisAdam #9574

Drew Barrymore még mindig jól néz ki.

2017-01-09 02:12:34 [Megérdemelte-e az Oscart...] ChrisAdam #9572

Valaki nézi? Fent vagytok? :)

Aaron Taylornak örülök.

2017-01-08 21:35:20 La La Land (2016) / Kaliforniai álom ChrisAdam (5) #22

Úgy van! Minden szavaddal egyetértek, a spoilerben írtakkal is. Örülök, hogy tetszett! :)

előzmény: Rorschach (#21)

Hozzáteszem az Amerikai gengsztert nem láttam meg, se a Hazugságok hálóját. De nem hiszem, hogy beelőznék a Prometheust.

előzmény: BonnyJohnny (#2)

Egyértelműen a Prometheus, de ezzel a véleményemmel nem leszek többségben. :)

Hát, van, amikor az embernek nincs elég retinája végignézni a filmet. És van, amikor ChrisAdam tévedésből a három óra öt perces Extended Editiont nézi meg és ezt csak az első óra végén veszi észre. És van, amikor az embernek dönteni kell: vagy együltébe megnézi és meghal, vagy kimegy közte időnként friss levegőt szívni.

Utóbbit választottam, ez az egész vasárnapi programom idáig és rettenetesen nagy bűntudatom van. Alapból lelkiismeret-furdalás az, amikor az egész vasárnapod délelőtt 10-kor kezdődik, aztán mire felkelsz az ágyból, már 11 óra és mire elkezdesz valami értelmessel is foglalkozni, lement a nap. De amikor mindez meg van spékelve egy Batman v Supermannel, akkor önkéntesen jelentkezek a máglyára.

Pedig olyan jól indult, csodálkozva néztem, hogy az első órában nem robbant fel semmi városméretű fényáradat közben, még mindig egyben a város és érdekel a film, jó a tónusa. Bár nem volt igazán izgalmas - gondolom közbejátszott az ultimate edition adta plusz jelenetek -, de kellemesen csalódtam, mert volt hangulata, bírtam a látványvilágát és habár nem volt valami okos a szkript (össze kéne egyszer szedni, hány logikátlan dolog van benne), elnézegettem, elszórakoztam rajta.

Aztán. Aztán, jött a cunami. Máig emlékszem, 2013 nyara, ülök a moziban, tűkön ülve várom a Man of Steelt, el is kezdődik és az izgalom szülte mosoly a végén üres tekintetté vált. Akkor ölte ki belőlem Zack Snyder a szuperhősfilmes rajongást. Zack Snyder igen, Mr. Snyder, akit egyszer el fogok kapni grabancánál és megfenyegetem, hogy ne legyen retinagyilkos.

Elképesztő, amit művel. És a lehető legnegatívabb értelemben. Míg az első óra egy erős hármas, gyenge négyes lehetne, a második fele, vagy inkább az utolsó kétharmad akkora egyes, hogy nagyobb pusztítást végez a lelkemben, mint az egész CGI-ordító-sablonos-kifaszom-szörny a városban. Én rohadtul nem vágom, ki volt ez a Zod-utód monster, de a lehető legrosszabb, ami történhetett a filmmel azon túl, hogy Batman egy gyökér, Superman pedig egy sótlan nagy semmi, Lois Lane pedig jó kirakat. Szegény Amy Adams, szegény Cavill, szegény Affleck, szomorú áldozatok, Snyder áldozatai, aki előtt ott volt egy fényeffekt-kreáló DJ-pad, amit vihogva, sivítva teljesen random ütögetett a film rendezése közben.

Szegény lakosok, megint meghaltak mind egy szálig.

Olyan szintű merénylet ez, hogy komolyan érdekesebb volt a monitor lekerekített széleit, a logó vonulatait figyelni a film közben, mint a pusztító, össze-vissza vágott csatát, amiben semmi, de semmi akciórendezés nincs, csak robbanások, pofátlan pusztítás, Wonder Womanre csak maximum azért emlékszünk, mert viszonylag szép, de egyébként teljesen feledhető (de korántsem Gal Gadottal van a probléma), az egészre jellemző ez a beállított, "nézzenkijól" stílus, a hatásvadászat, lassítások és az egészből kiveszik a dráma, az izgalom és arra jövünk rá a vége előtt nem sokkal, hogy tulajdonképpen már lelketlenül, érzéketlenül villannak fel előttünk a lövedékek és zombiként nézzük, ahogy az egyik szuperhős a másikat, vagy a gonoszt náspángolja el. Totális logikátlanságok jellemzik a filmet, hülye motivációk - miért is kaptak össze pontosan Batmanék? A szuperhősvilágban nem szokás beszélgetni, csak némán ütni verni és közben jól hangzó mondatokat bemondani extramély hangon? A "Martha" pálfordulást tényleg komolyan gondolták? Btw, lehet egyáltalán még ilyen szar Batman-Superman csatát kreálni, vagy ennél alább nincs? Visszasírom a The Dark Knight Returns zseniális animációját, abban volt spiritusz, s mégis, 1 órával majd' rövidebb. A film baja még, hogy rettenet el van nyújtva minden, az expozíció, a bonyodalom, amikor pedig éppen kéne csinálni valamit - a lényeg, a csata, akkor meg mindenki hazamegy a stábból, Snyder meg kezébe veszi a fényáradat kezelő DJ-pultját és kielégíti önmagát. Fúj. Amikor pedig ezzel végez, a forgatókönyvíró visszatér és hallom, amint kérdezi: "Most mi lesz? Hogyan is zárjuk le a filmet?" Snyder az akció hevétől még mindig nagyokat lihegve, keresztbe állt szemekkel, remegve suttogja: "Valahogy. Tök mindegy. Legyenek hosszú drámai snittek, meg ilyenek." A forgatókönyvíró meg leült és elkezdett drámai snitteket írni. Csak hát, miért sikerült volna, ezért lesz az, hogy az utolsó tíz percben csak idegesen forgatjuk a szemünket és azt kérdezzük, mikor lesz már vége. Totális káosz, aránytalanság.

Máris több energiát fektettem bele a filmbe, mint amennyit a forgatókönyvírók, a középkori büntetések szerint most le kéne vágni a kezüket, de hát miért is ne ők írnák a következő ocsmányságot. Szomorú, rettentő szomorú, hogy ennyire a pénz által motivált a filmipar, semmi alkotói vágy, semmi újítás, semmi lélek nincs a munkákban. Ezért is különleges például a Star Wars, lehet, hogy futószalagon adják ki azokat is már, de mégis van bennük lélek, még az előzmény trilógia is 'forradalmi' volt olyan értelemben, hogy ez a CGI-okádás nem volt nagyon bevett módszer. Folyamatos fejlődés, folyamatos újítás, itt pedig csak azt látni, hogy a rendező, a forgatókönyvírók beledobják a nagy gépezetbe az összetevőket, Affleckostul, Gadotostul, DJ-pultostul, aztán megnyomják az "ON" gombot és kezüket dörzsölve szaladnak a gép másik oldalára, ahol nagy sziszegések és toporzékolások közepette várják a pénzt, amit aztán nagy zsákba szednek, kurjongatnak és mint a rablók, elszaladnak. Kábé így történt a Batman v Superman.

30% Olyan gyenge kettes, hogy mindjárt egyes. Az első óra azért megmenti a teljes pusztulástól és attól is, hogy lesüllyedjen a Man of Steel értékelhetetlen szintjére. Szerencsére azért a Suicide Squad szintjére nem lép le, az tényleg már mínuszban van.

Egy héttel később: Egyes, boldogan.

2017-01-08 11:51:30 Hardware Wars (1977) ChrisAdam (1) #6

Akkor tuti velünk van a baj. :)

előzmény: MicaHiro (#5)

2017-01-08 10:37:32 Hardware Wars (1977) ChrisAdam (1) #2

Azért ez elég kegyetlen.

előzmény: oscarmániás (#1)

A Kapcsolatfelvétel óta nem volt ilyen jó egy Star Trek film.

És igen, ez az, amit nem gondoltam volna. Szépen lekanyarodott az előző kettő útjáról, inkább visszautazik a régi időkbe, a film így felépítésében, hangulatában nagyon jó egyensúlyt talál az új irány és a régi közt. Több poén és bohózat van benne, mint az összes Star Trek-filmben együtt véve, de nem pofátlanul, béna poénok ezek, azért látszik, hogy Simon Pegg keze benne van a forgatókönyvben, végre vannak épkézláb, rendes karakterek, karakterfejlődések - nagyon jó Kirk személyes válsága (végre nem tudtam volna egy asztallappal megpaskolni a fejét), Scotty és Spock közti heccelődés (utóbbi végre nem egy ripacs vulkáni-paródia) és az egész csapatra valahogy több idő jut. Nagyon jól áll a mérleg is: miközben látványos akciójeleneteket láthatunk, aközben van idő a csöndes pillanatokra, na persze nem akkora mértékben, mint a régi időkben.
A negatívuma az a filmnek, hogy a főgonosz nem igazán éri el a szintet, bár megvallom őszintén, egy Star Trek filmben ez már nem igazán elvárt, kevesebb az a film, ahol igazán jó gonosz van, a reboot óta ez nem is történt meg, tehát annyira nem is zavar. A másik negatívum, ami tulajdonképpen nem a film hibája, de mégis zavaró, hogy a klasszikus Star Trek nóta nem igazán csendül fel, csak a végén - az utolsó jelenet viszont libabőr rendesen. Ezt az új témát nagyon nem szokom meg, jellegtelen és sótlan, a régi ezerszer több dimenziót jár be.

A Star Treknek tényleg ez a fő jellemzője: felfedezni az újat, az előremutatás, a világegyetem mélységeinek felfedezése. Az előző kettőben nosztalgiázott egyet a néző, most végre teljesen új sztorit kap, amiben megkapja az Enterprise az eredeti feladatát: felfedezni az újat. Már ez az egyetlen dolog elég ahhoz, hogy a klasszikus Star Trek hangulat valamelyest megfoganjon a képernyőn. Erre vártunk már az új stábbal, mióta. Míg az előző kettő őrült csihi-puhi, kapkodó, mindent felhalámoló, anyagi sikereket akaró, óriási robbanással berobbanni akaró film, addig ez mintha csak azt mondaná: "Oké, oké, megmentjük a világot, több millió ember életét, de ez akkor is csak egy epizód az Enterprise legénységében, ne toljuk túl, srácok. Elég lesz csak simán győzni." És habár néhol kicsit túllép egy határt - például a gyilkos rockzenével, összességében az egészen nem érződik az, hogy kegyetlenül küzd azért, hogy szeresd, hogy tetszen, hogy alig várd a következő részt.

Úgyhogy kellemes csalódás, látványos, pörgős, humoros, drámai és bizony, van hangulata. És nem műanyag, lens flare hangulata, hanem az a jó öreg hangulat, amihez automatikusan hozzákapcsoljuk a reszelős Kirk hangját: Az űr a legvégső határ.
Persze messze elmarad a régiektől, de a mai szájízhez tökéletesen passzol, miközben a régi is elégedett. Ezt az irányt kell folytatni.

60% És most kedvem van megnézni a régieket is újra.

2017-01-07 14:10:06 Room (2015) / A szoba ChrisAdam (5) #113

de a történet számomra túl képtelen

És ha azt mondom, hogy nem egy ilyen történt a valóságban? Sőt, sokkal durvább. És ez csak egy a sok közül. Ez benne a durva: a sztori nem képtelen és hihetetlen, hanem valóságos, ha nem is hat úgy. :(

előzmény: csabaga (#112)

2017-01-07 01:17:36 The Nice Guys (2016) / Rendes fickók ChrisAdam (5) #26

Shane Black reméljük, nem olyan rendszerességgel fog filmet készíteni, mint eddig. Habár nem olyan király, mint a Kiss Kiss Bang Bang, csupán egy lépéssel marad le tőle, ami lehet, hogy Downey miatt van, lehet azért, mert az volt előbb. Mindenesetre Crowe-Gosling páros elképesztően jól működik, mint ahogy a tinicsajszi is beleillik a képbe - herótom van, ha indokolatlan tinicsajszik szerepelnek a filmben, de itt most nagyon helyén volt. Sokszor sírva nevettem, röpködnek a poénok, egysorosak, helyetkomikum, spriccel rendesen a vér, hangulat és izgalom a köbön, jó zenék, izgalmas, csavaros sztori, pörög, vágtázik, egészen az utolsó minutumig rettenet jó szórakozás.
Az ilyen filmek hiányoznak manapság a mozikból, még néztem is volna! 85%

Fájdalmasan nehéz film, egészen mélyről tör fel. Olyan egyszerű a története, de pont ezért marad idő mindenre. Rettenet eredeti ez a narratíva, igazi dráma a képernyőn, amelybe minél mélyebben gondol bele az ember, annál szívszaggatóbb és megdöbbentőbb. Amy Adams már megint zseniális, minden fájdalmát kipakolja, de a prímet természetesen Jake Gyllenhaal viszi el, nem csodálkoznék, ha kapna valami jelölést. Michael Shannon nem különben.
A finálé tökéletes, nagyon féltem, hogy elrontják, de ez így volt nagyon is jó. Végső döfés, elégtétel.

100% Amolyan katarzisélmény. Az év legjobbjai közt.

Ez azért eléggé érdekes kijelentés, mert oké, természetesen valakiből valami lesz - egy cuki kis Anakinból a véreskezű Vader. De ugyanakkor tegyük hozzá, Vader volt előbb úgymond, az már inkább Lucas hibája, hogy nem tudott egy háromdimenziós gyermek Anakin karaktert írni Vaderből, amiben már akkor látszik a vaderi vonás.
És az is Lucas hülyesége, hogy állandóan magának ellentmond: a padawan Obi-Want mesterré teszi egy perc alatt, aki majd felneveli az amúgy is necces, meg egyébként kiválasztott Anakint, miközben ott van egy erre tapasztaltabb, alkalmasabb Yoda vagy Windu vagy bárki más. (Ez a motívum persze feltűnik A klónok háborújában is, amikor a megviselő harcok közepette kap a még éppen lovaggá ütött Anakin egy padawant, ami által "mester" lesz - ha hivatalosan nem is, de gyakorlatilag Ashoka mestere volt Anakin. De Obi-Wan jól tudta, hogy Anakin milyen forrófejű és legkevésbé sem engedelmes tud lenni, de mintha hallanám, ahogy mondja: "De Yoda mester, ha nem lehet lovag, hisztizni fog, azt senki sem akarhatja." - "Hmm. Igazad van, egy tanítványt, azt kapjon maga mellé. Csak a száját, azt fogja be.")

Egyébként Anakin útja teljesen érhető, ahogy Fatupi mondja eggyel lejjebb: Anakin a 9 éves álmodozó, aki a nyomorból hirtelen a "jólétbe" kerül, kinyíl előtte a világ, de ugyanakkor elveszíti anyját, aki amúgy korántsem volt "megkötözve" anyja által, saját kis világát élte, aztán bekerül a Jedik szerzetesrendjébe, ahol szinte folyamatosan csak okítják, fegyelmezik, tanítják és rendszabályozzák. És közben pedig megjelenik Padmé, a kamasz gyerek, főleg, ha pimasz, nem nagyon tartja a száját (meg mást se). Persze ettől függetlenül sokkal szebben és precízebben, kevésbé sablonosan is ki lehetett volna bontani Anakin rossz útra térő karakterét.

Sajnos az ilyen dolgokban nagyon nem konzekvens a Star Wars, azt a kérdést is feltehetjük, hogy ha Luke túl idős volt huszonkét évesen, mikor Yodához ment, akkor miért nem tanította gyerekkorától fogva Obi-Wan a kis Luke-ot? Ha nem jön R2 a tervrajzokkal, akkor úgy hal meg Luke a poros sivatagban, hogy azt se tudja, eszik-e vagy isszák az Erőt? Szóval igen, felesleges ezekre választ keresni. :)

előzmény: o0o (#98)

2017-01-05 00:05:49 Eddie the Eagle (2016) / Eddie, a sas ChrisAdam (4) #12

A Sablon- és Kliséjátékok 2016-os arany érmezettje helyezettje: Eddie, a sas, 113 méterrel.

Merthogy egy eredeti minutum nincs a filmben, az hétszentség. Alapból nem csípem a sportfilmeket. Mert kiről csinálsz sportfilmet? Csajágaröcsögei Pista edző báról? Ouagadougou-i röplabdacsapatról? Nepáli baseball csapatról? Nem. Győztesekről, híresekről, akiknek egy és ugyanaz a történetük: nem adták fel és győztek. Éppen ez teszi unalmassá a sportfilmeket. Vagy, ha nem is unalmassá, de kiszámíthatóvá és sablonossá. Hozzáteszem: nem vagyok a sportfilmek szakértője és tudom, hogy itt is vannak kivételek.
Mint például az Eddie, a sas. A történet különbözik, itt összességében egy lúzerről van szó, aki habár önmagát tekintve nem az, a többi versenyző mellett igenis egy kis hangya. (És az is marad.) A lúzerből mégis nagymenő lesz, igen ez már elegendő ok arra nézve, hogy filmet csináljunk belőle.
Igenis jó film az Eddie, a sas. Mégpedig azért, mert nem csinál drámát az egészből. Olyan, mint egy modern népmese, amiben a Kukutyin falu legénye talpra kerekedik és nyakába veszi az országutat, szerencsét próbálni. Mindezt rengeteg jó érzésű humorral körítve teszi, szerethető karakterekkel és még ha ez nem lenne elég: baromi látványosan prezentálja ezt a sportágat a film.
A főszereplőn túl Hugh Jackmant lehet nagyon szeretni, Rozsomák kitűnő morcos figura, de van egy olyan érzésem, olyan sokat nem is színészkedett az öreg. :) Lehet, hogy ezeregy kliséből építkezik, lehet, hogy halom sablont látott a film, mégsem lehet nem szeretni. Előre látom is a jövőjét: az a film, amit majd több év múltán előszeretettel adnak le ilyen-olyan ünnepekkor a kertévék a délutáni mozimatinéban, mert bármely korosztály jól elrötyög rajta. És igen, mert tényleg így van.

65%

Történetesen ma délután repültem, a film pedig a listámon volt, gondoltam mi mást nézhetnék, mint ezt. Történetesen éppen a gépemen volt és történetesen pont nem volt a legsimább landolásunk, enyhén szólva. Kicsi imbolyogva, szédelegve léptünk be Berlin légterébe, aztán ezt a heves imbolygást abba nem hagyva landoltunk vagy kissé túlozva becsapódtunk, én pedig Sully történetéből kiragadtatva tágra kerekedett szemmel figyeltem a történteket. Persze épségben megérkeztem.
És épségben megérkezett egy erős négyes is Clint Eastwood filmjéhez, akinek rendezői munkáját még nem láttam, ez az első filmje. Persze lehetne jobb kezdés is, hiszen vannak jobb filmjei, s lehet, ezért nem bosszankodom - mint páran -, hogy a mester jobbat is tud. Érzem, hogy Eastwood tud jobbat, már csak abból is, hogy olyan hihetetlenül nem különleges a film. Viszont éppen megvan benne minden ahhoz, hogy átérezzük, együtt mozduljunk vele.
Tom Hanks esetében is érvényes a szabály: amiben ő főszerepet játszik, az rossz film annyira nem lehet. És így van itt is, viszi rendesen a hátán a filmet, Aaron Eckhartról se feledkezzünk meg. Adott még egy kitűnő történetvezetés, amiben elbukott a Kényszerleszállás, hogy az elején megmutatott mindent, aztán utána jött a kissé üres dráma. Itt is ez lett volna a probléma, ha az elején látjuk megtörténni az esetet, aztán jön Sully kálváriája, de szinte csak a fináléban tudunk meg minden részletet, így egész végig feszülten figyeljük a történéseket. A pozitívuma még a rövid játékidő, megintcsak a Kényszerleszálláshoz nyúlok, ott sok volt az üresjárat, habár komplikáltabb, nehezebb téma volt, mégis a több mint 2 órás játékidő nem tesz jót a filmnek. Itt a másfél óra hamar lepereg, pont annyira elég, hogy mindent megtudjunk, ne hiányozzon semmi, ne legyen semmi túl sok. Egyszóval: Eastwood jól használja az ollót és a ceruzát is.

Több, mint csak egy jó film a Sully, a baj csak az, hogy mégsem lesz kiemelkedő a "based on a true story" kategóriából. Tom Hanks őszes ábrázatát azonban megjegyeztük, örökre. :)

70%

2017-01-03 23:52:15 Arrival (2016) / Érkezés ChrisAdam (5) #50

Korszakos mesterművel van dolgunk. Amy Adams pedig korának egyik legjobbja, egyelőre nagyon hatása alatt vagyok. Oda meg vissza.

Be kellett várnia Anakint, ennek ellenére egy picit tényleg kifogásolható. A könyv mondjuk jól megmagyarázza ezt: Sidious olyan kardforgatótechnikát használt (a nevét hirtelen nem tudom), amit már évszázadok óta nem használtak, Windu viszont tudta, ezért tartott ki olyan sokáig, sőt, le is győzte volna. Windu egyébként is az egyik legjobb kardforgató volt a Jedi Rendben abban az időben.

A kiábrándító és idegesítő talán inkább az hogy Fistot és a többieket egy suhintással elintézi, Lucas nagyon sietett... :/

előzmény: Mizi (#175)

Én a Silencere vagyok már piszkosul kíváncsi.

előzmény: kobretti88 (#10)

Előbbit nem láttam, utóbbi: tényleg! Bár akkor őt még nem ismertem, most is éppen csak annyira emlékszem, hogy azt mondjam, ott tényleg jó volt, de konkrét megmozdulására nem. Ez aligha az ő hibája, inkább az én memóriámé. :)

előzmény: Bubu (#8)

Még pénteken volt szerencsém látni a moziban, eléggé negatív várakozásokkal tekintettem elébe: nem szeretem az ilyen életrajzi csodával határos filmeket hollywoodi zománcban. Az eredeti sztorit már évek óta ismertem, vagy 8-10 éve láttam a Dossról szóló dokumentumfilmet, ami kicsit részletesebben, mélyebben beleásott Doss életrajzába, motivációjába, hitébe, melynek rendezője egyébként a film producere volt, s több jelenetet látunk a film végén belőle.
Mel Gibson egész szépen, valósághűen tárja elénk a felcser történetét, sőt, rengeteg dolgot nem is tesz bele, ami valójában megtörtént - ennek kifejezetten örültem, így is talán túl hihetetlen egy átlagnézőnek, például a trailerben látott gránát elleni védekezése. A film eleje azonban túl elnagyolt, a szerelmi szál is, a családi szál is, sokkal mélyebbre áshatott volna Gibson, de nem teszi, a klisékhez és a sablonokhoz nyúl, más filmekben látott elemekkel szolgál, így a kiképzés sem lesz valami túl bizarr élmény, pedig éppen megfelelő lett volna arra, hogy átvezesse a hacksaw-i borzalmakra a filmet. A kiképzés azonban túl sok humorforrást tartalmaz, a tárgyalásokkor pedig túl kevés az igazi dráma, kicsit le is ül a film, de aztán fordul is egyet a kocka: egy pillanattal később már a pokolban járunk, ahol Gibson végre hátradőltéből felkelhet és bebizonyíthatja, hogy nála jobb akciórendező kerek e földön nincs. Mert hogy tényleg nincs, igazi pokoljárás az utolsó egy-másfél óra, elképesztő, mit nem látunk a vásznon, nem is tudom, hirtelen mikor láttam ennyire véres háborús jeleneteket. Ryan közlegény első 20 perce elismerően csettinthet, mert bizony messze túlszárnyalja, talán el is lehet mondani, hogy a legvéresebb film, amit valaha láttam. Ötévadnyi Trónok harca bújhat el és nem is azért, mert mennyiségben több a vér vagy a bél és egyéb testrészek, hanem mert A fegyvertelen katona rettenet valósághű, Gibson pedig minden ölő-kártyát eljátszik, amit csak tud. Attól féltem, ezáltal túl mű lesz, túltolt, de mégsem az, mégsem éreztem, hogy túl sok lenne a mocsok.
Az utolsó jelenetek persze pátoszba és giccsbe fulladnak, kevesebb néha több-elv érvényes, s a végén a székből felállva csak azt tudjuk mondani, hogy A fegyvertelen katona a töménytelen öldöklésen kívül nem sok újat tett le az asztalra, de amit mutat és amin végigvezet, mégis jó "szórakozás". Persze bökheti a csőrünk, hogy ezt sokkal kevésbé klisében fürödve, sokkal keményebb lélektani hatással is meg lehetett volna rendezni, de Gibson az akcióhoz és a brutalitáshoz ért igazán - a lassításokhoz, az epikus összecsapásokhoz, ami mögött nem sok mélység van, ahogy az történt A passió esetén is.

Összességében jó film A fegyvertelen katona, moziban érdemes nézni, a szinkronja remek, a csatajelenetek miatt pedig szintén ajánlott a mozi, még inkább bekebelezi a nézőt a sok vér és a brutalitás. A színészek zseniálisak, Andrew Garfieldben nem hittem, de le a kalappal, tényleg remek munkát végez, sokra viszi még ez a srác, csak ki kellett lépnie Pókember mögül. Maradandót alkot Hugo Weaving is abban a pár snittben, Teresa Palmert pedig gyönyörű arca miatt jegyezzük meg. Vince Vaughn pedig lehet rájött időközben, miben rejlik a színészet rejtelme, Sam Worthington sótlan, de mégis jó látni a vásznon.
A látvány hibátlan, a zene életrajzicsodafilm-szagú, de mégis jól mutat a vászon mögött, az élmény pedig jó és borzasztó egyben: egy órán keresztül feszült izmokkal nézni a csatajeleneteket, miközben még a legkeményebb szívű szemében is könny gyűlik a "hadd mentsek meg még egyet" mondatra. Meg hát úgy az utolsó egy óra alatt gyakori a libabőr-rulez.

80%

Egyszerűen csak az, hogy ha visszaszámolsz akkor a kb. 19-20 éves Jyn 5-6 éves volt (tehát a Sith-ek bosszúja idején született a kiscsaj), mikor a Birodalmiak jöttek és kérték Galent, hogy építse meg - most nem tudom pontosan, mit építsen meg: a teljes bázist vagy csak a Halálcsillag pusztító fegyverét. De ha jól emlékszem, csak az utóbbit kérték tőle. Mindkét esetben lehet magyarázat erre: A klónok támadásában csak egy terv volt a Halálcsillagra Dooku kezében, amit aztán Sidiousnak átadott, amiből mondjuk Galen elkészíthette a teljes tervet később, majd a fegyvert.
A harmadik végén pedig egyszerű időugrás van, 3-4 év múlvát látjuk, persze ez most lett behatárolva (Jyn születési évét megsaccolva), de alapból gondolni lehetett, hogy nem a Halálcsillagot megy megtekinteni Vader, miután feltették rá a sisakot, hanem eltelt pár év, mire mindezt elkezdték. (btw a sisak felrakása is több nappal a baleset után történt, ami logikus, mert nem volt a Birodalom ruhásszekrényében egy instant Vader jelmez).


Közben látom, míg írtam, hasonló válaszokat adtak itt a kollegák. :)

előzmény: BalaKovesi (#169)

2017-01-02 12:54:34 [Vapiti 2016] ChrisAdam #16

500 forintot Erzsébetben? Mert akkor tényleg meggondolandó!

előzmény: Ugor (#15)

2017-01-02 12:36:53 [Vapiti 2016] ChrisAdam #14

Majd akkor jövőre bepótolja. :)

előzmény: cucu (#2)

Aranyos kis film lehetne, remek hangulattal, jó drámával, de valahogy a film minden egyes összetevője vagy túl kevés, vagy túl sok. Emilia Clarke például egy hektárnyival több, mint amennyinek kéne lennie, egyszerűen túl sok, sokszor idegesítő a játéka, minden grimasza, megmozdulása akkor lenne jó, ha színházból néznénk a 34. sorból.
A srác ennek ellenére jó, de mégsem eléggé egyedi és mégsem eléggé különleges a karaktere, hogy a végén akár egy könnycseppet is elhullassunk érte, pedig ez az a film, aminek elvileg a végén kötelező lenne törölgetni a szemet. A rendezés gyenge volt, jellegtelen, a történetvezetés sokszor összeszedetlen, sokkal szebb és hatásosabb ívet lehetett volna adni ennek a történetnek. A humorforrás olykor jól betalál, a zenék viszont elképesztő giccsesek, nem beszélve a fináléról, ami tényleg a könnyforrások csapolásáért küzd, minden erővel, de valahogy mégis kettőt pislogva kapcsoljuk ki, amint elindul a stáblista.

Kevés vagy talán éppen ennyi fért ebbe bele. 40% Rossz ómen ilyen gyenge filmmel kezdeni az évet.

2016-12-31 20:31:41 [Általános fórum] ChrisAdam #6847

Boldog új évet a legjobb fórumnak az internet Világos Oldalán!

A tánc indul, háttérben a trombita és a zongora megkezdi dallamát, laza dobkíséret és bőgő hozzá, Chazelle elregéli a film, a zene, különösen a jazz iránti szerelmét, miközben két tünemény pedig a vászonra álmodja románcát olyan egyszerűen, aranyosan, csodásan, aprókat mosolyogva, miközben a lágy dallamok a pálmafás, narancsvörös los angeles-i alkonyban megjelennek.

Az év filmje. Imádom. Hangulat a köbön.

2016-12-29 17:40:55 [In Memoriam...] ChrisAdam #2083

Carrie Fisher, ahogyan édesanyját, Debbie Reynoldsot lesi a színpadon.

2016-12-29 16:14:17 [In Memoriam...] ChrisAdam #2082

El sem hiszem. Nyugodjék békében! :(

És tényleg! :)

előzmény: BonnyJohnny (#110)

2016-12-28 14:37:41 [In Memoriam...] ChrisAdam #2077

Tudja valaki, hogy lesz-e rendezői változat? Vagy csak szimpla DVD-extrákként kapjuk meg a kimaradt, kivágott, alternatív jeleneteket?

2016-12-28 11:49:23 [Tévésorozatok] ChrisAdam #2886

Black Mirror megvolt már? :)

Amúgy jó kis lista, a Twin Peakset most kezdem el nézni, csak előbb befejezem a Narcost, meg a Bron/Broen újrát. :)

előzmény: Rituska (#2882)

2016-12-27 23:08:44 [Kritikus kód] ChrisAdam #1793

Tök jó ez a Bemutatók rész, nagyon tetszik! :)

Rendkívül masszív film, rettenet nehéz hangulata van, ami rátelepszik a nézőre. Kicsit nehezen indul be, egy cseppet lehetett volna gyorsabb a tempó, a film igazi értékeit az utolsó egy-másfél óra adja. A bevezetés kicsit hosszúra is nyúlt, kicsit unalmasra is, de a finálé viszont annál nagyobbat szól. Tom Hanks kőkemény, a fiú is rendesen uralja a vásznat és egyébként: minden színész egytől-egyig remekel. A hatalmas tapsot viszont a gyönyörű fényképezés kapja, egyértelműen az egyik legszebb munka, amit eddig láttam. Le a kalappal.
80%

2016-12-27 20:22:09 [In Memoriam...] ChrisAdam #2069

"Háborog az Erő.
Milliók jajdultak fel, aztán elnémultak.
Valami rettenetes történt."

:(

2016-12-27 19:10:31 [In Memoriam...] ChrisAdam #2064

Elhunyt Carrie Fisher. Felfoghatatlan.

2016-12-27 12:51:48 About Time (2013) / Időről időre ChrisAdam (5) #47

Harmadjára megtekintve egy cseppet sem romlott az élmény, sőt, ahogy az ember egyre idősebb lesz és más élethelyzetbe kerül, más dolgot is meglát ebben a csodaszép filmben. Nagyon kevés filmet tudok felhozni példának arra, amikor a család, a szerelem és a gyász ilyen meghatóan, de felesleges giccs nélkül, aranyosan és vidáman megjelenik a vásznon.

2016-12-26 23:56:28 [Tévésorozatok] ChrisAdam #2881

Van humoruk a szülőknek. :D Szerintem jól hangzik.

Én meg téged félreértettelek.

előzmény: Mizi (#2880)

2016-12-26 23:32:52 [Tévésorozatok] ChrisAdam #2878

Ha a harmadik is ilyen sikeres lesz, akkor bizony még egy negyediket is elkészítenek, lefogadom. Ezzel a múltba révedő flashbackkel meg majd zöld jelzést adhatnak egy "19 év múlva" évadnak, persze csak félkomolyan mondom, remélem nem lesz ilyen.

előzmény: ryood (#2877)

2016-12-26 23:07:32 [Tévésorozatok] ChrisAdam #2876

Színjátéka? Vagy karaktere? Melyikre érted? Karaktere esetén némely esetben egyetértek, színészi teljesítményére értve messze nem. :) Lehet, ambivalencia, de így van. Ezért mondtam, hogy szarból is várat épít.

előzmény: Mizi (#2875)

2016-12-26 22:34:04 [Tévésorozatok] ChrisAdam #2874

Aranyélet 2. évad

Hát volt itt hideg is, meleg is, de összekeverve inkább hideg, főleg, hogy az a meleg, az ötödik rész is már kihűlt. Sajnos rettentő csapongó, hullámzó, összeszedetlen a második évad. Néhol remek jelenettel rukkol elő, néhol pedig egyenesen bosszantó.

Ha semmit nem akarsz tudni a sorozatról, ne olvass tovább. A konkrét spoilereket azonban a megszokott módon jelöltem.


Összességében a koncepció nem lenne rossz. Az első évadban egy realista, földhözragadt történetet ismerünk meg, ami teljes mértékben azt mutatja be, ami megtörténhet kishazánkban. A fő cél pedig, hogy a család együtt maradjon, annak ellenére, hogy bármi rossz történik is. Ez többé-kevésbé sikerül is, a második évadot végigpörgetve viszont pont az ellenkezője történik: az első perctől az utolsóig a Miklósi család négy tagja külön utakat jár, a történések pedig többé nem földhözragadt, inkább drámai jelenetek sora, melyekben hely marad a karakterformáló, komoly, megalapozott dialógokra, fordulatokra, hanem inkább egy sokkos, irreális akcióhajsza, mely ugyan rendkívül profi módon van megjelenítve, de olyan váratlanul és felkészületlenül ugrik fejest ebbe a műfajba, hogy hirtelen fuldokolni kezd, mely közben azt se tudja, melyik sablon-mentőövhöz nyúljon.
Így lesz a második évad egy szörnyen sablonos, kiszámítható, meglepetés nélküli 8 rész, melyben ha ugyan sikerül sokkot okozniuk a nézőnek, az inkább a megalapozatlan cselekvések, logikátlan szálak és a bugyuta fordulatok eredménye.
A leginkább szenvedő szál Mira szála, akinek pár fontosabb szcénája akad az első pár epizódban, onnantól kezdve pedig már csak őzikeszemeiért szeretjük, ha a rendező az ő történetére kapcsol. Ezzel szemben bátyja, Márk szála a legjobb, mikor a felnőttek már azt se tudják, kit öljenek, kit áruljanak el a forgatókönyvíró kínjában, Márk még mindig remekül viszi a prímet, egészen az utolsó percig, az ő jeleneteiben szinte mindig van kraft, amiért nem is az írókat dicsérném meg, hanem Olasz Renátót, aki még a szarból is várat épít, egyszerűen zseniális a gyerek. Janka szála felemás: néhol komolyan lehet venni, de inkább erőltetett és egy helyben toporog - mármint a karakter. Atti karakterfejlődése már érdekesebb, az utolsó részben csúcsosodik ki, ezt sikerült szépen papírra vetni: a pincsiként viselkedő őrlődő Atti a végére átveszi az irányítást, de valahogy mégsem áll neki jól, ennek ellenére jó irány.
Tulajdonképpen a kiindulópont remek, az első részben még jó irányba indult a sorozat, a lendülete is rendben volt. A vége is jó helyre érkezik, ez a végkifejlet nagyon tetszetős, elérték azt az alkotók, hogy a sok agysejthaldoklás után mégis továbbnézzem a sorozatot, a közepe is rendben volt - a mozgalmas ötödik rész katarzisközeli élményével. Közte azonban összevisszaság uralkodik. Az első évad precíz, bonyolult, de mégis átlátható történetvezetése átfordul egy kaotikus állapotba, ami leginkább azért van, mert az alkotók a logikus felépítést feláldozták a folyamatos hatásvadászat oltárán. Igen, az Aranyélet második évada abban bukik el, hogy annyi megdöbbentő fordulatot akartak elénk tolni ebben a nyolc részben, mint a Trónok harca egy teljes évadában. Kérdezhetnénk, hogy ez miért baj, hiszen a Trónok harca is egy minőségi történet, minőségi megválósítással, zseniális sorozat, miért ne lehetne ugyanez az Aranyélet?
Az Aranyélet nem Westerosban, hanem Magyarországon játszódik. A valóságtól fényévnyire történő cselekményhez idegen ez a stílus.
Janka újra megcsalja Attit; Mira és barátnője zsarolása, majd annak halála; maga Gál Feri karaktere (erről még később) és munkálkodásai; Hollós halála; Mira szerelme, avagy hogy lesz egy szende kis ártatlan lányból kanos intrikázó - ez utolsó kettő különösen kicsapja a biztosítékot. És ezek csak a leginkább kirívó dolgok még folytathatnám.

Magyarokhoz képest jó. De ha nem így nézzük, akkor nem annyira - márpedig nem érdemes örökké "magyarokhoz képest" górcső alól nézni egy alkotást, hiszen egyrészt tudunk mi minden szempontból világszínvonalú filmet/bármit letenni az asztalra, másrészt pedig ez beleringat az örökké hibáktól nyüzsgő, sántító alkotások elfogadásába.

Persze nem kell mindent ilyen elképesztően szigorúan nézni, ugyanakkor a remek első évad után mégiscsak csalódás a második, a vak is látja, a hatásvadász stílus és történetkezelés, a karakterfejlődések elhanyagolása, az új karakterek slendrián bemutatása mégis fájó pont - és akárhogy is: hiányérzetünk marad, a katarzis pedig elmarad.
A legnagyobb ziccer talán Gál Feri, aki Don Corleoneként működik kishazánkban, mindenhova elér a keze, s habár az olasz maffiózóval ellentétben neki csak szép szőke lánya van, körül van védve és véve érdekbarátokkal és leginkább pénzzel. Motivációi ugyanakkor kissé színpadiasak, az egész múltban történő esemény kissé túllő a célon, logikátlan és legkevésbé sem átérezhető. A baj pedig ott kezdődik, hogy Gál Feri drámája a karakter kidolgozatlansága miatt rendkívül kicsinek hat a vásznon.A mindenható Gál Feri, aki múltbéli sebe miatt bosszút forral éveken keresztül Atti és Endre ellen, de ezen kívül sok érdemleges, karakterformáló attitűdöt nem tudunk meg.

Ezen kívül persze a technikai megoldások rendkívül jók, itt tényleg azt lehet mondani, hogy világszínvonalról beszélünk, habár dramaturgiailag és logika szempontjából nem tökéletes az ötödik részben történt akciójelenetek sem, mégis lélegzetelállító, ahogy kedvenc karaktereink ezt átélik, mégpedig zseniális módon. A színészek továbbra is hozzák a legjobbat, Olasz Renátó rengeteget fejlődött tavaly óta, Anger Zsolt pedig Anger Zsolt és pont.
Vegyes érzelmekkel és élményekkel ez most egy középszer, de a halvány remény él még bennem, hogy a harmadik évadban talán majd hoznak valami olyat, ami a második évad csúfos hibáit eltakarják. Ez az optimista szemléletem, a pesszimista pedig képzelhetitek, mit gondol.

55%

2016-12-26 19:25:17 [JÁTÉK] ChrisAdam #31576

Baromi jó ezt visszaolvasni, a fás fordulót a krónika után beteszem, ki hogy tudja megoldani. :)

előzmény: BonnyJohnny (#31575)

Várom azt az időt, amikor megunom. Egyelőre még nem jött el ez az idő.

(Jól láttam, hogy reklám nélkül adta a Retekklub ma délelőtt? És nem szakadt ketté a tér-idő kontínuum?)

2016-12-25 12:37:57 [Hamarosan a mozikban!] ChrisAdam #6120

Jó lett volna valami újszerűt is látni, mintha egy fan trailer lenne összevágva az Alien és Prometheus trailereiből. Nincs beszabehu. :)

előzmény: flake (#6119)

Így elba**ni egy szentestét, legalább egyszer nevettünk volna, elképesztő, micsoda humortalan a film. Idegesítő, erőltetett, érthetetlen számomra ez a sok jó osztályzat. Szörnyen mérges vagyok, megfájdult a fejem, alig bírtam ezt a másfél órát, erre elpazarolni az életemből ennyit. És nem csak az én véleményem, hanem az egész család a fejét fogta.
Ritkán nézek ilyen értékelhetetlen filmet. 10%

...avagy miért nem szabad eltérni a szokásos Reszkessetek, betörőktől. :)

2016-12-24 19:07:43 [Általános fórum] ChrisAdam #6828

Kellemes karácsonyt mindenkinek! :)

Nem tudom, egyszer-kétszer így hívtam, aztán így maradt, pedig tudom, hogy nem helyes. Meg Daenerys is már elvette ezt a nevet.

előzmény: BonnyJohnny (#2581)

Ha jól tudom, megígérte valamelyik stábtag, hogy benne lesz, mint ahogy Abrams is elvileg Jar Jar csontvázat tett be Jakku sivatagába - bár erről nem láttam semmilyen bizonyítékot, mondjuk nem hiszem, hiszen az alábbi kép tökéletesen erősíti a tényt, hogy Meesa jelen van a történetben, sőt mi több: még egy ok, hogy bebizonyosodjon, hogy ő Snoke.

Amúgy ez a trailerből van, le lehet csekkolni. :)

előzmény: Tenebra (#2579)

Megvan már, hogy miért nem volt annyira ínyemre a Rogue One.

MEESA BACK!

2016-12-23 13:18:55 Beasts of No Nation (2015) ChrisAdam (5) #12

Másodszorra néztem meg a filmet, a minap egy élő példa késztetett erre - amikor a megkeseredett gyermek túl hamar felnő. A film pedig nagyon érzékletesen bontja ki ezt a témát. Remek íve van, érezhető a fokozatosság, a kegyetlenségben és a rémálomban való elveszés, s közben tényleg a legjobb pontja a filmnek, hogy egy cseppet sem giccses vagy hatásvadász. Rendkívül dokumentarista, némely jelenet pedig még mindig hihetetlenül megdöbbentő - mind amit mond, mind ahogy mondja: a látványvilág és az operatőr munkája olyan briliáns, hogy észre sem veszem. Manapság éppen amiatt nincs ingerem filmet nézni, mert nem tudok már úgy figyelni rá, ahogy eddig, minduntalan leköt a technikai háttér. Itt viszont a 130 perces játékidőben csak sodort a történet.
Abraham Attah játéka letaglózó, Idris Elba is zseniális. A tavalyi év egyik legjobbja, kétségkívül. Kár, hogy ennyire csöndben maradt.

2016-12-21 23:20:12 [Tévésorozatok] ChrisAdam #2872

Véletlenül elkaptam egy mondatot az évadzáróval kapcsolatban, hogy még nagyobb WTF és több kérdést hagy, mint az első évadnál, hát nem tudom... most már inkább legyünk túl rajta. :D

előzmény: ryood (#2871)

2016-12-21 19:49:48 [Tévésorozatok] ChrisAdam #2869

Igen, a spoilerben írt jelenetsor volt az, aminél nekem is kiégett az agyam. Gál Feri tökéletesen őrzött rezidenciájába két, mondhatni amatőr fegyverforgató könnyedén belép, aztán az irreális jelenetek sokasága, leginkább ez a nosztalgiázás, összehugyoztam magam. Pedig pont mondani akartam, hogy nem is lett olyan rossz ez a hetedik rész, például Márk pánikolása remek.
De Mira szála is elképesztően átfordult valami ósdi paródiába, ott sem tudnak már mit kezdeni az alkotók, a vetkőzés, meg ez az erőltetett ráhangolódás kész katasztrófa.
Alig várom már, hogy az első évad dicsérő kritikája után jól lehúzzam ezt a másodikat, rettenet nagy csalódás.

előzmény: ryood (#2868)

2016-12-21 00:38:20 [Tévésorozatok] ChrisAdam #2867

Hát azt hiszem, a hetedik résszel elérte az Aranyélet a mélypontját, pofátlanul aljas húzás volt ez a "fordulat", de már az egész annyira hiteltelen, valóságtól elrugaszkodott, hogy komolyan gondolkodom, hogy a nyolcadikat meg se nézem, de valahogy reménykedem, hogy a végén kiderül, hogy Janka igazából ezt csak képzeli és mikor visszatér a valóságba, inkább fejbelövi magát. The End.
Most már én is csalódottan állítom: a második évad az első színtiszta paródiája, az ötödik rész és néhány erősebb jelenet (amik leginkább a kiváló Olasz Renátónak köszönhetők) menti meg a végső pusztulástól. Ilyen csalódást okozó napokat kell átéljen az ember így karácsony előtt.

Azért az HBO-ban reménykedem. (spoiler)

2016-12-19 19:10:19 [JÁTÉK] ChrisAdam #31568

Az gáz, ha Gundel Takács Gábor hangján olvastam fel ezeket a utó-közvetítéseket? :)

előzmény: BonnyJohnny (#31567)

Zsiványkodás közepette szép csöndben kijött a Blade Runner 2049 első teasere.

A Zsivány Egyes a legjobb Star Wars film Az ébredő Erő óta.

Na hát felocsúdásomban maradok egyelőre a hármasnál.
Túl sok. Kapkodó, túlzsúfolt, az első félórában már több bolygón jártunk, mint a régi trilógiában összesen, túl sok karaktert vonultat fel, melyek közül egyedül talán, ironikus módon a robotot sikerül megszeretnünk. A nosztalgiafaktor ezerszer felháborítóbb volt, mint Az ébredő Erőnél. Szükségtelen karakterek cameoja. Tarkin volt talán az egyetlen, akinek kulcsszerepe volt, de R2, 3PO, a kantinban kötözködő ferdeorrú, Vader és Leia is totálisan felesleges. Csak a fan service gyalázatos eredménye. A hetedik epizódban érzéseket hoztak vissza egy-egy tárggyal, valódi szereplőkkel, de itt, kegyetlen CGI-halmazok, erőtlen cameok tarkítják az amúgy sótlan szereplőáradatot. A vicces az, hogy a két kedvenc droidunk szerepelnek a legkevesebbet, mikor azokat a legegyszerűbb reprezentálni. De az is kérdés, hogy Vadert miért nem sikerült. Teljesen máshogy néz ki, máshogy áll a maszk, mintha dagadtabb is lett volna, a mozgása is nem Vaderhez való, s egyáltalán, a jeleneteiből hiányzik az a plusz, ami megbizsergeti minden porcikánkat. A leginkább kiábrándult a végén voltam, mikor előveszi fénykardját és a katonák ellen harcol. Vader nem ilyen, őt úgy ismertük meg - és alapból a Sitheket, hogy csak akkor veszik elő fegyverüket, ha méltó ellenfél akad, egyébként meg önfeledten használják az Erőt. Például Vadernek mibe került volna az, hogy egy pillanat alatt eltörje a torkukat a katonáknak, hogy aztán az Erővel magához ragadja a merevlemezt, melyen az adatok voltak? Aztán ott van a füstből való kilépése és a fénykard vöröslése: a jelenet is csupán fan service, semmi funkciója nincs, csak "igen, igen láttuk Vadert harcolni, milyen királyul néz ki, meg nehogy má' ne legyen ebben a részben lézerkard". Ekkor hördültem fel és borult el az agyam, pedig még nem is tudtam akkor, hogy egy perc múlva szegény Leia meggyalázott CGI arcát látom viszont. A szeme mint egy Disney hercegnőé - ahogy Tarkin is kb. így néz ki, a karakter felbukkanása pedig még inkább felesleges, felháborító, kirakat jelenet, mintha nem tudnánk, hogy az a hajó micsoda és hova tart.
A történet egyébként jó, de sajnos sok helyen érdektelen, nem egyszer untam. A sok karakter hátránya, hogy egyiknek sem tudsz úgy igazán szurkolni. Jyn pedig nem egy Rey, akibe egy pillanat alatt beleszeretünk, pedig nagyon szeretne az lenni. Felicity Jones pedig hiába cuki a vásznon, a karaktere és a színésznő sem tud annyira érdekes lenni, mint a hetedik epizód hőse. A többi szereplő, a férfi nem elég jó, pedig nagyon akar egy komolyabb, véres múltú Han Solo lenni, a vak nevetséges, a szamuráj pedig kevés ahhoz, hogy szurkoljunk neki. A robot volt az egyetlen, de ő meg azért kevés, mert robot.
Krennick igazgató már nem volt rossz, kellően jó gonosz, az ő karaktere, története és végzete remek volt.
A helyszínek - a rengeteg bolygó, város szörnyen sok volt, s egyikben sem merülhettünk el rendesen. Az elején rövid jelenetekkel nyerünk betekintést különböző világokba, de ez másra nem jó, csak hangulatteremtésre, megismerni azt a helyet nem tudjuk. Pedig a kereskedelmi város, a birodalmi munkatábor tök érdekes helyszínek, de ennek a belekóstolásnak sok értelme nincs.

Természetesen valamely negatívumot feloldozza az a tény, hogy ez nem Star Wars-film, legalábbis nem szoros értelemben az. Csak itt is érkezik az ellentmondás: ha nagyon el akar rugaszkodni a megszokott formától, akkor miért tesz bele 10 percenként fan-service elemeket, cameokat.

Persze nem rossz film a Zsivány Egyes, sőt. Az egyik leglátványosabb Star Wars-filmmel van dolgunk, a finálé epikus, rettentő jól néz ki, Jyn és Cassian közös akciója zseniális, mint ahogy haláluk is. A többi szereplő halála ugyanakkor bámennyire is epikus és könnyfakasztó akart lenni, nem nagyon érintette meg a szívet, nemhiába, hisz felületes, nem eléggé kidolgozott szereplőkről van szó.
A jó és a rossz közti különbség árnyalását is jónak gondolom, a háborús jellege pedig valóban kiemelkedő, mert mocskos, brutális, piszkos, véres lenni. A rossz csak az, hogy ennek ellenére megrázó, sokkoló, fájdalmas nem tudott lenni. Tetszett az is, hogy a Birodalom és a Lázadók érintetlen társadalmi kultúráiba is több bepillantást nyerhettünk, Cassian emberei, Jeddha lakosai, a Galaxis igazi söpredéke, akik nem csak a háttérben iszogatnak és rosszfiúskodnak, hanem komoly szereplők lesznek. Tetszett a film hangulatvilága is, sötét, borús, piszkos, de ugyanakkor a Star Wars filmet nagyon messzire elkerüli, bármennyire is szeretné elénk hozni a percekre felbukkanó ismeretlen ismerős arcokkal. Nem rossz irány ez - mármint az, hogy nem egyenesen a Star Wars feelingre épít, hiszen ez csak egy antológia.
Az apró szerelmi szálat is megjegyezném, anélkül lehet hiányérzetünk maradt volna, de ez így volt gyönyörű, zseniális, szenzációs, pont "elég". Két harcos, akik tudják, hogy meg fognak halni, s nyugodtan vonulnak együtt a halálba, de nem giccsesen, nyalakodva-falakodva, hanem méltóságteljesen, nyugodtan, egymás karjaiban - olyan szépen. Pontosan ott húzták meg a vonalat, ahol kellett egy ilyen háborús filmbe.

A zenét is meg kell említenem, soha se volt ilyen sótlan és jellegtelen a Star Wars zenéje, Michael Giacchinoban nem csalódtam, továbbra sem egy John Williams, az operatőri munka viszont briliáns, zseniális, karöltve a látványtervezőkkel és effektezőkkel. Különösen tetszett, hogy ocsmány CGI bomba nem jellemezte a filmet (a visszatérő szereplőket felejtsük most el), akár azt is hihetnénk, hogy egy csepp számítógépes beavatkozás nincs a filmben, tényleg olyan szintre került ez a technológia, ami már megtévesztésig ugyanaz, mint a leforgatott film. Persze ehhez az is kellett, hogy okos módon ne tolják túl a robbanásokat, látványos csatákat, lézerorgiákat.

Meg kell még említenem a szinkront, Vader esetében kriminális, borzalom, undorító, letörném a kezét, aki ezt véghez vitte, sokban járult hozzá ahhoz, hogy totálisan ne higyem el róla, hogy ő Vader, hanem valami LEGO bábu. De a többi színésznek se volt fényes a szinkronja. Nem is csak a színészek hangja, de a hangjátéka is sok helyen színtelen volt, ritka unalmas és romboló szinkron kerekedett ki, félek, hogy sok esetben emiatt is csorbult az élmény (Vadernél biztos).

Nem rossz a Zsivány Egyes, de sajnos túl kellemetlen a szájíz ahhoz, hogy azt mondhassam, egy jó film készült. A stáblista alatt nem éreztem magamban a tüzet, ami azt mondatta velem, mint tavaly, hogy igen, valami nagyon jót láttunk, ami meglepett, hozta a vártat, hiányérzetem volt. Mintha egy idegen studió csinált volna egy Star Wars filmet, melyben próbálta kevésbé sikerült módszerekkel feléleszteni a Star Wars feelinget és karaktereket.
Meg fogom nézni még egyszer a napokban: szigorúan feliratosan, adok neki még egy esélyt, mert "tudom, hogy... van benne... jó..."

60%

(IMAX 3D: Felesleges, egyszer sem adott pluszt, ugyanakkor zavaró, ez egy 2D-re született film, amely állandóan kis mélységélességgel dolgozik, bokehval, közelebbi felvételekkel, nem pedig sok szép szembe lógó bizbasszal. 2D-t ajánlom, melegen.)

előzmény: ChrisAdam (#85)

Ezt még emésztenem kell, felemás a szájíz. De ahogy emésztem, egyre negatívabb.