ChrisAdam

Hidd el, magam is meglepődtem.

Röviden: Az utolsó Jedik nem a bevált recept alapján készült, egy baromi komplex, súlyos darab, ami nem fél merésznek lenni, kicsit kísérletezni a lehetőségein belül. Viszont sokszor igencsak túllő a célon, nem tudja, hol a határ, a film túl sok karaktert vonultat fel, túl sok szálon mozog és így hiába a hosszú játékidő, túlzsúfolt a film.

Bővebben: (és innentől kezdve spoileres, a durvább spoilereket kiszedem természetesen)

Az ébredő Erő úgy, ahogy van, valóban egy bevált recept alapján készült, amolyan checklist formájában, de működik. Működnek a karakterek, a fordulatok, a hangulat, megvan az egyensúly a drámai jelenetek és a humor közt, a finálé epikus, üt és a teljes sorozat talán legjobb stáblista előtti lezárását kapva állunk fel fülig vigyorogva a székből. Persze, tény és való, Abrams nem kísérletezett, nem tapogatózott, fogta az ezeréves forgatókönyvet és újrafaragta. De kérdéseket vetett fel, a karaktereket jól bemutatta és még a hetedik megtekintés után is nagyszerűen működött.

Johnson érhetően nem akarta újraformázni a már jól ismert formulát. És tulajdonképpen ez nagyon is jó, új vizekre evezünk, nem karakterek, világok, lények területén, hanem összességében egy új megvilágításba, sokkal-sokkal mélyebb formába önti a Star Warsot. Olyat látunk a vásznon, amit soha előtte Star Wars filmben. A forma teljesen új, Rian Johnson baromi jó, hogy szabad kezet kapott és nem egy iparosmunkát kellett letennie az asztalra. Látszik az is, hogy nem öt-hat koponya okoskodása szülte a forgatókönyvet, hogy aztán jól eladható blockbuster legyen és nem is csak a külsőleg csinosította fel a mély rajongásával, mint ahogy Abrams, hanem Johnson tényleg gyermekeként kezeli és terelgeti Az utolsó Jediket.

A legegyedibb Star Wars-film, szinte teljesen saját aurával és atmoszférával, hangvétele is messze merészebb, mint bármely másik korábbi Star Wars-film. Mer lépni, mer változtatni, mer más lenni. Hihetetlen, hogy a Lucasfilm képes volt arra, hogy bízzon Johnsonban. Nem gondoltam volna, hogy így kockára teszi a Star Wars fősodrát, hiszen Az utolsó Jedik sok szempontból teljesen olyan, mint a Zsivány Egyes, mint egy spin-off. De megtették és Johnson hála égnek értette a dolgát.

A film egyértelműen legerősebb pontja Luke, Rey és Kylo Ren hármasa. De továbbmegyek: e három főszereplő olyan erővel bír, amivel egyedül talán csak Vader és Luke kapcsolata bírt. A Star Wars a barátság, a testvériesség, az ellentétek sorozata. A feketéről és fehérről szólt, a jó és a rossz folyamatos küzdelméről.
A nyolcadik epizód pedig olyan brutális lépést tesz előre, ami miatt már összességében megérdemelné a film az instant ötöst. Rey és Kylo Ren közti szikra olyan szinten komplikált és izgalmas, hogy minden egyes rezdülésük a filmben, a körülöttük vibráló erő vonzza a tekintetet, a figyelmet, egyszerűen nem tudom elmondani, mikor sikerült blockbusterben ilyen jó kapcsolatot felállítani.
Alapvetően nagyon jó gondolatmeneten halad: ideje befejezni a Jedik istenítését, Luke felismeri "vallása" esendőségét és egy újabb szintre helyezni ezt a macska-egér játékot. Alapvetően a Star Warsnak volt egy olyan gyermekbetegsége, hogy az Erőt használók közti feszültséget nem mindig sikerült elég komolyan, vagy méltóságteljesen, részletesen kibontania. Gondolok itt arra, hogy a főbb konfliktusokon túl - Anakin és Obi-Wan, Anakin és Sidious, Vader és Luke - sosem tudtak ezek a párbajok elegendő súllyal bírni. Ezt leginkább természetesen az előzménytrilógia során vesztette el a sorozat, amikor bejöttek az úton-útfélen bóklászó Jedi-lovagok, a midikloriánok, a "minden részre más gonosz" elv. Ezek a párbajok, a fent említetteken túl, nem ütnek agyon, nem libabőröztetnek, elsősorban azért, mert se Qui-Gon, se Dooku vagy épp Yoda nem rendelkezik azzal a történet szempontjából központi helyzettel, ami megengedné azt, hogy úgy izguljunk oda és vissza értük, ahogy mondjuk Luke-ért a Bespinen vagy a második Halálcsillagon. A párbajhősök közti feszültség nem érződik, a köztük levő párbeszédek sokszor csak a kirakatba jók, de inkább felesleges szószátyárkodásnak hat.
Rian Johnson pedig ezt is új szintre helyezte. Azzal, hogy hagyja a fénykardot az igazán méltóságteljes jelenetekre, hogy nem engedett felesleges erőfitogtató mondatokat a főhősök szájába, hogy a karakterek vívódásába belépőt adott, így lett igazán súlya a film konfliktusainak Luke, Kylo és Rey közt.
Ez a hármas pedig olyan zseniálisan működik, amiért szinte egy pillanatra meg is tudnám bocsátani mindazt a sok kis baromságot, ami a filmbe bekerült.

De ne haladjunk előre. A film egyértelműen kiemelkedő látványvilággal bír, ez már manapság szinte teljességgel elvárt, ennyi pénzből és ennyi profi szakembertől ez teljesen alapnak számít. Míg Az ébredő Erő igyekezett technikailag is az eredeti Star Wars-filmekre hajazni - néhol rángatózó, billegő kamera, lencsék, effektek, színvilág, beállítások -, addig Az utolsó Jedik valahol félúton van A Sith-ek bosszúja és Az ébredő Erő között. Ami nem baj, sőt. Kell egy egyértelmű irány az új epizódokhoz és nem lehet leragadni a 80-as években, a nosztalgiafaktornál. Viszont a látvány szempontjából is igencsak kilóg a "monte carló-i" történet, mintha hirtelen egy Twist Olivér színdarabban találnánk magunkat, amit összekereszteztek egy James Bond-filmmel. Itt érződik Rian Johnson szabad keze.

És itt elérkeztünk a film legcsúnyább pontjához. Finn és újdonsült barátnője kalandja mind dramaturgiailag, mind pedig történetében felesleges, unalmas és érdektelen. Alapvetően túl sok szálon fut a történet abban az időben, Luke és Rey izgalmas jeleneteit látjuk, isszuk a szavaikat, a történetet, az új infókat és tényleg örülünk annak, hogy végre együtt látjuk őket, végre itt vannak, ezért jöttünk. És akkor mintha véletlenül rátelepedtünk volna a távkapcsolóra és a minőségi filmcsatornáról az egyik kertévére tekertünk volna. Mint ahogy A jedi visszatér egyik problémája: miközben az Endor feletti súlytalan, rutinelemekből felépített, ámde persze szórakoztató és látványos csatáját, valamint a bolygón folyó szórakoztató, ámde elhúzott és kicsit elgyerekesedett küzdelmét figyeljük, folyton csak visszavágyunk az Uralkodó termébe, hogy lássuk a lényeget, amire vártunk már időtlen idők óta: Luke, Vader és a Császár harcát.
Miközben az Ellenállás belügyi harcait, Finn és barátnője kiruccanós kalandját figyeljük kissé unottan, folyamatosan arra várunk, mikor kapcsolják vissza az adást Luke távol eső bolygójára, hogy végre, végre láthassuk Reyt, Luke-ot és Kylo Ren zseniális hármasát.
Alapvetően az már logikai bukfenc volt, hogy Laura Dern karakterét, Holdót kikiáltja a film árulónak, ezért Finnék tesznek egy nagy kört, hogy aztán majd' odavesszenek, miközben egyszerűen annyival el lehetett volna intézni a dolgot, hogy Holdo elárulja, miben is mesterkedik pontosan. A film pedig pontosan 20-25 perccel lett volna rövidebb, mint amennyivel több a kelleténél.

Az utolsó Jedik kiváltképp eredeti és egyedi film, ez kétséget kizáró tény. Viszont akadnak olyan elemek benne, amit tényleg meg kell emészteni, ahogy korábban szóltam - olyat látunk, amit még sose. Olyan vizekre evezett a Star Wars, ahol még nem járt. Viszont értéke növelődik azzal a ténnyel, hogy miközben valóban az eredeti trilógiától legmesszebb eső film a sorozatban, aközben mégsem gyalázza meg, vagy rontja meg azt, sőt, kifejezetten hozzátesz.
Viszont sok esetben túllőtt a célon, a humor például pofátlanul több van benne, mint kéne. Olyannyira, hogy sokszor paródiaszerű jeleneteknek lehetünk tanúi (Yoda megjelenése kedves gesztus és jó meglepetés, de megvalósítása enyhén szólva vitatható; Poe Dameron "csak lövöldözni jöttem" karaktere, ami egyértelműen egyfajta Han Solo parafrázis szeretne lenni.... szeretne; az egész monte carlo-i rész szinte paródiaszerű; a porgok meg mindenféle nyamvadt állatok szerepeltetése fárasztó és felesleges, persze kell a kötelező "gyermeki ötperc"), de legdurvább, ami kábé az egész film legmélyebb pontja, totális zuhanás és becsapódás, aminél megállt a lélegzetem és nem tudtam mit mondjak, az Leia Organa űrrepülése, supermankedése, halála és feltámadása és kómálása és... komolyan?Enyhén szólva túllőttek azon a határon, ahol meg kellett volna állni. Mert akkor már nyírják ki szegény Leiát - persze az meg méltatlan lenne a karakterhez.... Ennél a pontnál döntöttem már úgy, hogy ennek a filmnek nem fogok tudni ötöst adni. Mert oké, sok baromságot láttunk már a Star Warsban és az Erővel minden lehetséges. Az űrben terjed a hang, a fénysebességből meg lehet landolni egy bolygón, Anakin meg csak a bőréig égett el, Padmé meg kituggya miért halt meg... Na de ez????? Totális káosz. Hirtelen megint azt hittem, átkapcsoltam egy másik csatornára, ahol ugyanennek a filmnek az Asylumos paródiája megy.

Fel lehetne hozni, hogy ezentúl még történnek furcsaságok a filmben: Kylo Ren és Rey univerzumok közti kapcsolata az Erőn keresztül, vagy Luke halála, Rey találkozása önmagával, és a többi. Viszont mindegyik azon túl, hogy elsőre nagyon furcsának tűnik és nehezen emészthető - hiszen nem egy avantgárd filmről van szó, hanem a kicentizett Star Warsról -, utána szépen minden a helyére kerül, ahogy telik az idő és az ember elfogadja, hogy igen, nem lehet mindig ugyanazt a stílust követni. Főleg, hogy tényleg az Erővel kapcsolatos kérdések és jelenetek bitangul jól sikerültek, Kylo és Ren közös jelenete több, mint zseniális, Snoke halála is kegyetlen jó - habár még mindig nem tudjuk, ki ő és honnan származik, valamint ha ekkora ereje van, mi a jó életet csinált az elmúlt években. Valamint azt se, hogy ha ennyire tudja kívülről-belülről a dolgokat, hogy nem érezte azt meg, hogy Kylo Rey kardját piszkerálja és hamarosan érkezik a tőrszúrás.

Minden tanulságot levonva kisebb sokk Az utolsó Jedik. A fanyalgó rajongók, akik Az ébredő Erő biztonsági társasjátékából kiszabadulni vágytak, most elégedetten dőlhetnek hátra, hiszen habár Johnson munkájában is javában látszik az eredeti trilógia lenyomata - leginkább a csatajeleneteknél és a végső harcnál, alapvetően merően új stílust, formát vezetett be. Érzelmi hullámvasút a film, melyben teret ad az örömnek és bánatnak, izgalomnak és sajnos az unalomnak is. Viszont kétségtelen, hogy olyan jelenetekkel van tele Az utolsó Jedik, amiket emlegetni fogunk, amik miatt a Star Wars sorozatként is új szintre tud emelkedni, amik miatt színészei nem csak egyszer használatos "Star Wars-színészek" lesznek, hanem valódi tehetségek. Daisy Ridley kétszer olyan jó, mint a korábbi filmben, egyszerűen minden egyes rezdülése zseniális és nem túlzok, ha azt kívánom, bárcsak megérne egy jelölést is. Ja, és persze elképesztően gyönyörű. Hihetetlen, hogy milyen jelenléte van a vásznon, Adam Driverrel lesöpörnek mindenkit, azaz majdnem mindenkit, hiszen Mark Hamill tudhatja magáénak leginkább a filmet, jutalomjáték volt ez számára, bőven el is végezte azt, amit el kellett neki.

Újra lesz nézve és nem tartom kizártnak, hogy ötösre is emelkedhet a film, zavarban is vagyok, mert összességében sokkal súlyosabb, vaskosabb film Az ébredő Erőnél, a pech viszont az, hogy a jól bevált recept jól is működik. Viszont e filmre pedig mérges vagyok, de nagyon. Mert ha kihagytak volna pár dolgot a történetből (Finn kiruccanása pl., Leia fent említett jelenete), akkor olyan csontnélküli ötös lenne, hogy most örömködve ujjonganék és én is azt tudnám mondani, hogy a legjobb Star Wars-film a Birodalom visszavág óta.

Végezetül: Az utolsó Jedik pedig nem csak a háború és egy új Rend kezdete, hanem remélhetőleg egy jól gyümölcsöző új irány kezdete is a Star Wars-filmek esetében.

Ideje véget vetni a Jediknek? Vagy inkább a Skywalker famíliának. Könnyek közt.

előzmény: Hannibal Lecter (#32)

Ötödik alkalommal moziban, amúgy meg hetedszerre is működik Az ébredő Erő. Pedig azért ez már az a megtekintési szám, amikor javában unni kéne a filmet, de messze nem így történik és habár ez a jól bevált recepteskönyv miatt van így, amit Abrams leemelt a polcról, sikerült neki jól összegyúrni és kisütni a tésztát. Úgyhogy Az ébredő Erő csak egy lépésnyit veszített erejéből az első élmény óta.

Ezt nehéz feldolgozni...!

2017-12-13 12:43:51 [Általános fórum] ChrisAdam #7213

Örülök én is, hogy ilyen jól megy a szekér! Már 5-6 Facebook oldalról tudok, akik át is vették a formulát. Ugor, ti is ugyanúgy hozzájárultok ehhez, meg aztán a te adatbázisban végzett munkádról ne is beszéljünk! :)

Egyébként nemrég egy állásinterjún voltam, weblapfejlesztő cég, meséltem a KT-ról, meg hát meg is nézték, mi ez. És ámultak (azon túl, hogy kiderült, hogy egyikük már kommentelt párszor a 100 napos filmes kihívás alá), amikor megemlítettem, hogy 15. éve megy az oldal, csak lestek, nem nagyon akarták elhinni. Szóval nem semmi azért ez, a lelkesedés viszi előre az oldalt. Úgyhogy így tovább.

2017-12-12 22:36:20 [Általános fórum] ChrisAdam #7209

Hát tulajdonképpen azért, mert eleinte nem számítottam arra, hogy ennyi komment és ember össze fog jönni, sokkal kisebb elvárásokkal indultam neki a posztsorozatnak. Ekkora aktivitással pedig kevésbé lehet mind nekünk, mind pedig a játékosoknak kordában tartani a dolgokat. Így egyszerűbb és játszhatóbb a sorsolás szempontjából.

előzmény: Ugor (#7208)

2017-12-12 20:02:01 Kopps (2003) / Zsernyákok ChrisAdam (4) #9

Most én is megnéztem, sok-sok év után. Aláírni tudom, amit írtál. Mérföldekkel jobb, mint amire emlékeztem! :)

előzmény: tomside (#8)

Szia!

Pont emiatt egy olyan változtatást eszközöltünk, hogy mindenki, aki valamilyen formában hozzászólt a 100 nap során valamelyik képhez, játszik, és annyiszor lesz benne a kalapban a sorsoláskor, amennyi napnál szerepel a kommentje. Így nem kell aggódni, hogy esetleg nem vesz részt, mert véletlenül kimaradt és nekünk is könnyebb a sorsolás. Ezt most este posztolom éppen.
De egyébként meg tudod könnyen nézni, hogy kommenteltél-e, alapértelmezetten a saját kommentet a legtetejére sorolja.

Tegnap ezt is újranéztem és bizony, ennek élményét is lehet növelni. Akkorát ütött, hogy még ma is sajog. Elképzelni nem tudom, hogy az a George Lucas, aki az előző két rész gyermekded párbeszédeit, jeleneteit, hullámzó történetvezetését, ritmustalan rendezését lábunk elé hajította, hogy tudta ennyire összekapni magát a harmadik epizódra. Merthogy újra és újra meg kell lepődnöm, hogy mennyire jó A Sith-ek bosszúja, tele van jobbnál-jobb jelenettel, idézhető mondattal. Az első 20 perc úgy, ahogy van fékezhetetlen zúzda, de a legjobb fajtából. Utána Anakin és Padmé rövid jelenetei se gázak végre, de a kancellár és Skywalker közös részei a legjobbak, McDiarmid a zseniális, de Hayden is szerintem remek. Eddig valahogy elkerülte a figyelmemet, hogy milyen zseniális Obi-Wan és Padmé közös jelenete a mészárlás után. A hideg rázott, Lucas nagyon betalált. Aztán hát persze a filmvégi párbajról és a többiről már ezeregyszer zengtem ódákat.
Nagyon-nagyon jó film ez, micsoda dolog lehetett volna ebből a trilógiából, ha Lucas...

De sajnos Jango se kapott szerintem elég teret. Lehetett volna veszélyesebb ellenfél, és nagyon könnyen kinyírják.

előzmény: Mizi (#104)

No problem. :)

előzmény: MicaHiro (#553)

Ez az idő is eljött, az örök négyesem egy hármassá redukálódott. Gondolkodtam és lehet, hogy ennek az az oka, hogy a Machete Order szerint nézem, tehát A birodalom visszavág után. Míg a Baljós árnyak után felüdülés eme darab, addig az ötödik epizód után kész katasztrófa.
Most nem sikerült tolerálnom Anakint, valamint Padmé és az ifjú Jedi kínkeservesen szar románcát. Maga a film egyébként unalmas volt sok helyen, rengeteg felesleges elem, jelenet van benne. Dramaturgiailag is hullámzó, az effektek sok helyen kínosan rosszak. A geonosisi csata a klónok megjelenése után viszont zseniális és a kezdő coruscanti hajsza is remek. Még mindig azt mondom, hogy Lucasnak jobban át kellett volna gondolnia ezt az egészet, nagyon nincs meg az egyensúlya ennek a prequel trilógiának, ez örökké gyász lesz a szívekben, mit hagyott ki az öreg... Ehhh.

Na, de nem rossz film, fáradt is voltam, hangulata is megvan azért, viszont banális baromságok éktelenkednek benne. Tudom, valószínű ennek beismerésével léptem a felnőttkorba, hát ez van. :)

Felfoghatatlan, hogy milliomodszorra is milyen elsöprő erővel bír a film. Yoda jelenetei, a finálé egy intenzív libabőr-hullám tetőtől-talpig. Makulátlan.

2017-12-09 21:38:50 [Kritikus kód] ChrisAdam #2022

Most feltettem egyet próbaképpen, nem tudom, erre gondoltál-e.
Néha a PNG-vel gondja akad a rendszernek és hibát ír ki, néha pedig az IMDb-ről leszedett képekkel van probléma (a kép feltöltése után egyszerűen eltűnik a kitöltött form és a kép sincs feltöltve), mégpedig azért, mert az IMDb képeinek fájlneve bitang hosszú, ami valószínűleg olykor meghaladja az itteni beállított limitet, ilyenkor a legegyszerűbb megoldás, hogy a képet már lementésnél átnevezed valamire (ki lehet élni a "belecsapok random a billentyűzetbe" ingert), aztán úgy felteszed. Más esetben nem tapasztaltam problémát a képfeltöltésnél.

előzmény: dikalosz (#2021)

2017-12-09 21:31:04 [Kritikus kód] ChrisAdam #2020

Ja, értem a problémát. Sajnos egy ideje így jelenik meg a megosztás, ezt cucu tudja változtatni, már jeleztük neki, ha visszatér, remélhetőleg meg is teszi a változtatást.

előzmény: dikalosz (#2019)

2017-12-09 21:27:34 [Kritikus kód] ChrisAdam #2018

Ha az értékelés előtt a Facebook ikonra kattintasz és utána nyomsz az osztályzatra, akkor mielőtt a szavazatod megjelenne, a Facebook megosztás egy külön ablakban felugrik, ahol tudsz osztani.

előzmény: dikalosz (#2017)

2017-12-09 21:23:31 Star Wars (1977) / Csillagok háborúja ChrisAdam (5) #268

Tegnap újranéztem a filmet, de igazából nem volt hozzá affinitásom (igen, van ilyen). Kicsit féltem attól, hogy mivel az elmúlt két évben újranéztem a közelgő filmek előtt, mára unni fogom. De hát micsoda balga, naiv gondolat, de most halálosan komolyan mondom. Ahogy eltűntek a betűk és el lett fogva a Tantive IV, felzúgtak a szirénák és megszólalt C-3PO, hatalmába kerített az a mélyről feltörő izgalom és kíváncsiság, mintha csak először láttam volna. Érdekes, hogy kívülről tudom a szöveget, minden egyes jelenetet, mégsem tudom megunni, képtelenség. Kevés filmek egyike, ahol minden a helyén van, és minden snittben benne rejtőzik egy bizsergető érzés, hogy itt valami nagy dolog kezdődött.

Will Ferrell kb. mindig sok. :)

előzmény: Zalaba Ferenc (#2)

Pár napja fejeztem be a Jóbarátokat, első alkalommal néztem végig a tíz szezont és hát egyértelműen szerelmes lettem, nem csak Anistonba, hanem az egész bagázsba. Így aztán kellett valami, ami betölti az űrt. A Családi üzelmek egy bámulatosan jó Rachel Greennel pedig a legjobb választás volt erre. Merthogy bizony, régen szórakoztam ilyen jól mai vígjátékon. Alapvetően nem vagyok e műfaj szeretője, kivéve, ha keverik valami más zsánerrel, ez viszont színtiszta, oldatlan komédia, ráadásul mai és amerikai... és működik!
Méghozzá baromi jól. Igaz, persze, gyengén indul, meg a vége is olyan sablonhegyek, klisévölgyek, de szórakoztató, rendkívül humoros és basszus Jennifer Aniston, pedig a Jóbarátok előtt kifejezetten nem bírtam őt. A sorozat friss emléke és rajongása pedig fellángolt a stáblista alatti jelenetben. :)
Ha még több ilyet készítenének, igazán nem lennék hálátlan! :) 75%

Ja, és embernek nem volt ennyi irigyese szerintem kerek e földön, mint Will Poulternek, hogy szakadna rá a...!

A soundtrack viszont elsőrangú, zseniális a zeneválogatás (az elsőnél sem különben).

2017-12-06 12:16:03 Atomic Blonde (2017) / Atomszőke ChrisAdam (4) #13

Örülök én is, hogy nem vagyok egyedül. :D Kicsit meglepődtem az átlagon, azt hittem, legalább eléri a 3.6-ot.

előzmény: BonnyJohnny (#12)

2017-12-06 01:17:53 Atomic Blonde (2017) / Atomszőke ChrisAdam (4) #11

Húú! Régen volt részem ilyen hangulatos élményben. Egy évig Berlin közelében éltem, így hála égnek volt lehetőségem bejárni a várost keresztül kasul, a németeket és a német nyelvet megszeretni, s ezen felül persze ott van a mi kis fővárosunk, ami oly könnyen szokott Berlinné vedleni.
Szóval nosztalgiabomba, hangulatbomba, koridézés, ez a része a filmnek nagyon betalált. Kegyetlen jó a látványvilága, a neonfényes leghidegebb város pedig tökéletes helyszíne egy ilyen "kis" rendbontásnak. Örültem, hogy végre nem egy jellegtelen kis fülvakarás kerül az asztalra, hanem van benne kraft.
Charlize Theronért sokáig oda voltam, e film után inkább golyóálló mellénnyel és szekuritivel közelednék hozzá. Hihetetlen, hogy tudja sugározni magából a kegyetlenséget.
A film egy nagy hibája, hogy elfelejtette bekötni a cipőfűzőjét. Szóval itt van egy remek kis cipő, pöpec mindenhonnan nézve, de ha belebújunk és nem kötjük be a fűzőt, nem fog passzolni. Az Atomszőke kapcsán pontosan ez a remekbe szabott párhuzam jutott eszembe, merthogy a hosszű fűzők elérnek a 115. percig, holott bekötve talán épp csak a 90-et lépnék túl. Sok helyen feláldozta magát a film a látványvilág és a hatásvadász, "jól-kinéző" snittek oltárán, néhol egyszerűen az amúgy kiszámítható sztorit tekeri jobbra-balra feleslegesen, néhol pedig egyszerűen nem tudja az érdekes, lényeges dolgokkal is fenntartani a figyelmet.
Meg kellett volna a fűzőt húzni nem csak a játékidőnél, alapvetően feszesebb, gyorsabb tempójú, gondolkodású, lendületű filmért kiált ez a projekt.
Noha ez elég súlyos hiba, hiszen sok esetben éppen ezek csökkentik a filmélményt, az Atomszőke párját ritkítja, manapság igenis üdítő élmény. Jogosan hasonlíthatjuk a John Wick-filmekhez, de egyértelmű az, hogy ez lényegesen vaskosabb, mint azok. Kellemes csalódás, mely mellé azért egy kis negatív szájíz is társul, lehetett volna ebből ötös film is, nálam onnan indult és egész sokáig tartotta magát. Mindenesetre a lépcsőházas 'gyakás' csillagos ötös, elképesztő erő van benne!

75%

2017-12-05 13:50:23 Blue Jasmine (2013) ChrisAdam (4) #26

Keserű film, sose álltak közel hozzám ezek a mental breakdown filmek, legtöbbször nem kényelmes belehelyezkedni a történetbe. Ha persze sikerül. A Blue Jasmine hektikus, felkavaró, savanyú sztorija viszont valami különleges erővel ejt rabbá, nem azért, mert érzékeny és drámai jelenetekkel van tele, vagy éppen a nézője könnyeire, szívére, lelkére vadászik, hanem mert Cate Blanchett olyannyira erősen viszi vászonra ezt a keserűséget, hogy... a kutyafáját, azért ritkán lát ilyet bárhol is az ember. Ez olyasfajta színészet, amikor már-már eggyé válik a film és főszereplője, vele együtt a színésznő és együttesen kongatják a csengőt a kapudnál.
Mindennek ellenére valahogy mégis távol marad a film. Reflexió. Én nem szeretem az ilyet. Ki szereti nézni a másik mentális szenvedését, összezavarodását, könnyeit, az, hogy egy viszonylag szép nő úgy néz ki, mint egy mosórongy és... ki szereti ezt? Az ember reflexszerűen távol akar maradni, jó, peregjen a film, peregjenek a könnyek, meg kavarogjanak a zavart gondolatok, de én csak nézem, nem akarok ebben részt venni, nem az én dolgom.
Woody Allen azért tud ütni is, de rendesen. Friscó a szenvedést kapta, nem a szerelmet és csodálatot. De így van ez jól és tényleg mindezt összegyúrva lesz a Blue Jasmine egy igazán érdekes film, tele zsenialitással. Ez a sok keserűség és fájdalom, ami csak úgy ömlik a filmből, ez is teszi naggyá.
Persze ennek ára van. Nem tudjuk szeretni a filmet és élvezni. Mert kifejezetten rossz, nyomasztó élmény. És nincs feloldás, nincs katarzis, nincs az, ami azt mondatná velem, hogy na, ez... ez valami volt. Mert nem ad, nem dönt le a lábamról és tart a padlón, nem emel a magasba és lelkesít, nem. Mert már három lépéssel hátrébb léptem. De ez így van jól. Még onnan is rabul ejt. De olyan szikár módon. Hogy lehetne ezt elmondani?
Így kell lennie. Éppen ezért jó a film.

2017-12-05 00:05:02 Match Point (2005) ChrisAdam (5) #29

Nem tudtam azonnal írni a filmről, mert igazán megdolgoztatott. Van egy nagyon erős hangulata a filmnek, bár persze W.A. ért ehhez nagyon is. Na, de eddig csak helyeket és szerelmet idézett, most pedig brutális feszültséget, amit azért nem olyan könnyű megcsócsálni. Enyhén szólva helyén van itt minden, minden porcikája a filmnek pontosan ott van, ahol kell lennie. Egyre kevésbé merek szuperlatívuszokba beszélni, de kétségtelen, hogy a Match Point a Mester egyik legjobbja. Makulátlan ötös, kitűnő színészekkel, zseniális!

2017-12-04 19:09:27 [Hamarosan a mozikban!] ChrisAdam #6321

Pont ez az, hogy paródiaként néz ki, de mégsem lesz az, mert 1. Black Mirror, 2. Drama, Thriller, Sci-Fi, az IMDb szerint. :) Szóval kíváncsi leszek. De elvileg napok kérdése és kint van az egész évad.

előzmény: Mizi (#6320)

2017-12-04 18:16:00 [Hamarosan a mozikban!] ChrisAdam #6319

"Az űr a legvégső határ. Ennek végtelenjét járja a Callister csillaghajó, melynek feladata különös új világok felfedezése, új életformák, új civilizációk felkutatása, és hogy eljusson oda, ahová még ember nem merészkedett."



Na, ez mi lesz? FB.

A filmet erős kettősség jellemzi: miközben egyértelműen jó film, egy erős fináléval és színészi játékkal, aközben brutálisan irritáló és unalmas. De Niro színészi játékát is ez a kettősség szedi szét, miközben egyértelműen kiemelkedően zseniálisat alakít, aközben épp olyannyira nem lehet egy cseppet sem kedvelni és ezzel még nem mondtam el ellenszenvemet a karakter és az ügye iránt.
A kérdés persze az, hogy melyik érzés győz. Bennem a negatív, a finálén kívül a filmet rettenetesen untam és kifejezetten irritált mind a története, mind a főszereplő karaktere (vagy a rajongó női társa), azon túl, hogy egyértelműen látom a film erényeit. Pupkin nagy show-ja remek, pár jelenet kifejezetten jó, de összességében képtelen vagyok hármasnál jobbra értékelni. 50%

2017-12-02 10:59:09 [Kritikus kód] ChrisAdam #2004

Szerintem sem verseny, én nem is szoktam ránézni a listára. :) Aki meg ránéz úgyis látja, hogy nem én vagyok a legszorgosabb hangya, hiába vagyok az első helyen.

előzmény: BonnyJohnny (#2003)

2017-12-02 07:59:32 [Kritikus kód] ChrisAdam #2001

Mert az algoritmus elsősorban nem mennyiségre szól. Tegyük fel, hogy te feltöltesz egy év alatt 10 ezer filmet, 22 ezer képet és 37 ezer szereplőt, de másból semmit, akkor hiába mindenki más tizedennyit se, valahol a 50-70. hely környékén mozognál.
Én azért vagyok listavezető, mert én vagyok az, aki a legtöbb féle dolgot adtam hozzá az oldalhoz - illetve mindezidáig, mert coles ebben beért, de a mennyiségben még nem, ezért ő második. Tehát az algoritmus számára elsődleges az, hogy mennyi féle és utána jön, hogy mennyi darab. Igazságtalanul jöhet ki, mert tény, hogy te és jesi vagytok azok, akik kb. a legtöbbet dolgoztok, viszont gyorsan végiggondolva fordított algoritmus szempontokkal nem biztos, hogy működőképes lenne a dolog.
Ha te most hozzáadnál mondjuk pár idézetet meg pl. egy életrajzot, holnap ilyenkorra 1. helyezett lennél. De enélkül is tudjuk, hogy jófej vagy. :)

előzmény: Ugor (#2000)

2017-12-01 23:29:37 Team Thor (2016) ChrisAdam (4) #1

Még több ilyet, remek kis szösszenet, bemelegítés a Ragnarökre.

Megtekinthető.

Átmegy, persze. Már fel is vettem.

előzmény: Timon (#547)

Tévésorozatok még mindig nem kerülnek fel. :)

előzmény: Havierez (#545)

Ezt tök megértem és látom, de a néző szemszögéből egyik karakter elvesztése se nagy kunszt, sőt. Például az Egy új reményben amikor meghal Ben, egy kis időre megáll a cselekmény, de éppen csak egy szusszanásnyira, aztán megyünk tovább a kalandokban. Mégis a halál és maga a tett, meg a karakter legenda lett, bármi felesleges giccs nélkül. Azt az egész súlyos karakterdrámát már akkor tökéletesen lehetett látni, mikor Yondu feláldozza magát. Totál nem kellett volna több, a néző majd úgyis eldrámázza magában, ha akarja. Starlord is persze, de őt nem kell mutatni. :) De nem, még percekig mutatják a tűzijátékokat meg mittoménmiket. Mintha Spielberg rendezte volna a végét. Csak nem volt naplemente. :)

(Ja, és Gomorra és testvére közti konfliktus totál nem a filmbe való, ugyanúgy ahogy Stallone. Inkább csak időpocsékolás és a történet felesleges szabdalása.)

előzmény: BonnyJohnny (#17)

Szépen összefoglaltad és főleg az első két ponttal tudok nagy mértékben egyetérteni. Tudjátok rólam, hogy egy ideje elfordult rajongói énem a szuperhősfilmektől (pedig volt idő...), de adok esélyt általában ezeknek a filmeknek. Nem celluloid-szemetek, mint mondjuk a DC-filmek az elmúlt évből.
Az Infinity War viszont érdekel és szerintem moziban fogom megnézni - és nem csak azért, mert öcsémnek előző héten lesz születésnapja és így nem kell az ajándékon agyalni. Kíváncsi vagyok, hogy veszi ezeket az akadályokat a film. Nem tudnám elképzelni azt, hogy a film készítői nem tudják ezeket a problémákat. Ha pedig tudják és rátekintenek a közelgő 7 Marvel-filmre az elkövetkezendő 3 (!) évre, akkor tudhatják, hogy ugyanezt nem tudják már eladni még hétszer. Valami mást kell beadniuk, valami változás kell, amitől az emberek újra azt mondják, hogy na, valami újat kaptunk ettől a filmtől és nem csak egy összegyúrt Vasember-Thor-mittoménki-filmet láttunk. Ha ez megtörténne, és sikerülne végre a szuperhősfilm műfaját kihúzni ebből a krízisből, akkor én is újra ülnék le szívesen az ilyesfajta filmek elé egyedül, az öcséim nélkül is.

előzmény: MicaHiro (#3)

Sokkal jobban élveztem, mint az első részt. Tulajdonképpen majdnem megadtam rá a négyest. Valószínű jobb passzban voltam, mint az első rész megtekintése alatt és lehet, hogy újranézéssel az is javulna a szememben. De míg ott a film eleji jó 30 perc után egy-két jó poénnal fűszerezett színes érdektelenségbe fullad a dolog, itt legalább csak az utolsó 30 perc siralmasan rossz.

Mert egyébként sikerült megszokni ezt a színes-szagos LSD-trip látványvilágot, bár néha sikerült tényleg brutálisan túltolniuk, de tényleg ezen úgy át lehet haladni. Én próbáltam úgy felfogni, hogy ennek legalább nem olyan színtelen-szagtalan-jellegtelen látványvilága és stílusa van, mint manapság a Marvel-filmeknek. Legalább vittek bele kakaót. Lehet ma ilyen tízezerszeres pozitív nap van és a Hold árassza kegyelmes jóságát az emberiségre, nem tudom.
Így, hogy csak ritkán jajdultam fel, hogy azért a szaturáció csúszkájára sikerült ráülnie a coloristnak, és sikerült eltekinteni ettől, egész jó filmet kaptam. A humor és a helyzetkomikum a legtöbb esetben parádés, baromira működik, a történet is érdekesebb volt számomra, Kurt Russel is emlékezetesebb, mint az előző rész gonosza.
Szóval minden megy a rendes kerékvágásban, még bírom is a filmet, pirulva veszem észre, hogy tökre élvezem a filmet. Hát simán lesz egy négyes, gondolom. De.

De aztán jön pár fájdalmas dolog. Elsőként az, hogy van az a globális jelenség manapság a szuperhősfilmeknél, hogy egy jól felépített sztori után egy kétségbeejtően buta, csihi-puhival és fényorgiával övezett robbanásokkal nyakon öntött jellegtelen fináléval zárják a filmet. Jó pontja a filmnek, hogy itt nem egészen így történik, mert nagy szerencséje a filmnek, hogy a jó humorát még a finálé alatt se veszti el. Így aztán habár izgalmat nem tudtak ők se belecsempészni a végjátékba, legalább a jó poénok életben tartották. Meg a tényleg aranyos Groot, aki furamód sokkal jobban működik ekkora nagyságában, mint felnőttként. De ezentúl viszont valahogy reménykedtem - naiv módon -, hogy ez a film valahogy kimarad ebből a katyvasz csatamódiból, amit mostanában minden szuperhősfilm elkövet. Végy egy csapat hőst, meg egy (fél)istenséget, aki szeretné elpusztítani az univerzumot, meg sok-sok lőszert és fénycuccot, robbanást és jól mixeld össze. Reménykedtem, hogy a Galaxis őrzői erre is rácáfol és legalább valami olyan fináléval vár minket, ami meglep minket. De hát persze az első rész is ilyen volt, nem tudtam, mire számítsak. Csak tényleg ez már így annyira tét nélküli és mindenféle izgalomtól mentes. Így tényleg csak a jó karakterek és a humor tudja életben tartani a filmet a fináléban.

De egyébként tényleg érthetetlen, hogy miért nem látják be, hogy ez a forma már totál nem működik jól. És az Infinity Warra készítenek fel, amiben gondolom háromszor annyi pusztulás lesz látványorgiába csomagolva, mint eddig. De nem értem, ha az ingerküszöböt levitték a béka segge alá, akkor miért gondolják, hogy ezek a fajta végjátékok még működni fognak? Tennének bele akkor legalább tétet, drámát, vagy sebezhetőséget. A Civil Warnak legalább sikerült valamelyest ezt elérnie. Meg nem értem, miért kell mindig univerzumkirály isteneket főgonosznak? Nem lesz elég Thanos? Na mindegy.

Úgyis a film legrosszabb pontja még csak most jön, ami kb. nézhetetlen. A fináléig teljesen stabil négyes, aztán a finálé valamit ront az összképen, de ami Yondu halála után következik, az valami fertelem. A filmnek pont a könnyed hangvétele az előnye, amitől más, mint a többi. Erre kegyetlen giccset és drámát tolnak a képünkbe, ami baromi rosszul áll a filmnek és ráadásul fertelmesen unalmas. Mert ha még mondjuk valami főszereplőt siratnánk, oké, de így, totál nem értem. Szóval ez a kegyetlen lezárás annyira ráütötte a bélyegét a filmre, hogy képtelen voltam négyest adni a filmnek, de nem is érdemelné meg.

Sajnálom, mert egyébként így végigtekintve az elmúlt évek Marvel-filmeken, a valamirevaló Bosszúállókon és a Civil Waron kívül nem sok egyedi dolgot kaptunk, mind-mind jellegtelen és sablonos cucc, gyertek fanok, kövezzetek. Ja, amúgy Stallone mit keresett a filmben? Ennél gyérebb szerepet nem szánhattak volna neki, szegényke, nagyon bénán bukkan fel, totál szükségtelen, felesleges. Legalább lett volna vicces figura.

Na, de azért a filmvégi negatívumok ellenére azért kellemes csalódtam összességében. Úgyhogy az első gyenge hármasa után ez egy erősebb közepes. 60%

Azért nem, mert Warneres és Foxos szuperhősök nem jöhetnek Disneyt menteni.

előzmény: lakatoszoltan01 (#78)

Valóban parádés akcióvígjáték jó beszólásokkal és helyzetkomikummal, a boldog 80-as évek hamisítatlan hangulatát hordozza magában. Jó szórakozás, totál nem értem, korábban hogy kerültem el.

2017-11-27 22:16:26 [Star Wars - The saga is complete] ChrisAdam #90

Alapvetően totálisan más a két trilógia hangvétele és perspektívája. Tulajdonképpen ez az, amin az új bukik bizonyos szempontból, más szemszögből viszont pont ezért érdekes és jó (nos, leginkább a második fele).
Tulajdonképpen a régi trilógia egy csapat fiatal lázadó történetét meséli el, Luke, Leia, Han, na meg persze Csuvi és a két droid történetét. De leginkább a három főszereplő humán az, aki viszi a hátán a filmet, őértük izgulunk, hárman vannak a középpontban, izgulunk értük, a jó forgatókönyv jó jelenetei, párbeszédei pedig lehetőséget adnak arra, hogy amúgy egy lendületes, akciódús történetben megismerjük őket a három részen keresztül.
Nos, az új trilógia (ami már a középső :)) totálisan nem ezen a perspektíván mozog. Ha operatőrösen fogalmaznék, azt mondanám, hogy míg a régi trilógia teleobjektívvel szemléli az eseményeket, addig az új trilógia nagylátószöggel. Az új nem kifejezetten szereplőkre fókuszál (kivéve a harmadik rész, ami már inkább Anakinra, de még lehetett volna bőven fokozni azt is), hanem a Köztársaság eseményeire, végnapjaira, a klónháborúra. Ezért nem is tiszta közvetlenül a filmekből, hogy a régi trilógia eseményei alatt a Birodalomnak hol is van a központja és egyébként hivatalosan milyen államformát folytat, de a Szövetségről/Lázadásról se tudunk sokat. Elég volt annyi, hogy volt és kész, van Dodonna tábornok, meg Mon Monthma, akik egy-egy jelenetig felbukkannak, elmondják a sorukat és kész. A lényeg és a fókusz Luke, Leia és Han hármasán volt, mindhármuk közös és egyéni drámájukon. Kis túlzással minden más csak díszlet.
Az új trilógia pedig magyarázásba kezd, tulajdonképpen politikai drámát kreál azzal, hogy belemegy az ilyen-olyan cselszövésbe, történésekbe. Ez egyfelől baromi érdekes, másfelől romboló, mert nem marad idő az igazán fontos dolgokra, arra, amit megszoktunk - a karakterekre - a második részben Anakin belső harcaira, vagy Anakin és Obi-Wan baráti, illetve bajtársi kapcsolatára, Anakin és Padmé szerelmi kapcsolatára. Az új trilógia is próbálkozik azzal, hogy közelebb hozza a karaktereit, de csak próbálkozik és hiába van meg ugyanúgy a három főszereplő - Anakin, Obi-Wan és Padmé, messze nem tudnak olyan kidolgozott, közeli, hús-vér karakterek lenni, mint ahogy Luke, Leia és Han voltak.

Persze tény, hogy Lucas nem olyan jó író, mint történetmesélő és kreatív elme, de nem könnyű helyzet vázolni a Köztársaság baromi komplex politikai hátterét, a régi trilógia helyzetének okait elmesélni úgy, hogy közben mindezt ne nagylátószöggel, hanem teleobjektívvel vegye a film. Lucason nyomás volt, hogy mondja el, mi is volt ez az egész, lássuk végre, hogy lett Vaderből az, aki. Lássuk, hogy mi történt a Köztársasággal, amit pár mondatban elmondott a negyedik rész bevezető szövege, lássuk! És persze Lucas tenyere bizsergett is, hogy mindenről levegye a fátylat és kiderüljön az igazság.

És ebből fakad az is, amit te mondasz. Az új trilógia jóval távolabb áll mindentől, szikárabb és tárgyilagosabb, perspektívájánál fogva. Történetet mesél, a Köztársaság végnapjait, mint egy krónikás. És két lépéssel hátrébb megy és mindezt kívülről mondja el. Ezért minden kicsit átalakul. Nincs benne az a mély, nemes tisztelet az Erő iránt, amit egyszer és mindenkorra Ben olyan tökéletesen megfogalmazott. A megfoghatatlan valami. De az új trilógia szikár, akciódúsabb, látványosabb zúzdájához - ami leginkább a második résztől kezdődik - nem illik ez a nemes, mély tisztelet, oda szikárabb, sokkal semlegesebb "eszköz" kell, így lesz az Erő nem hit, egyfajta vallás, hanem "eszköz". Mert a nagylátószöghöz nem illik az.

Persze a kérdés az, hogy milyen lett volna az új trilógia, ha Lucas máshogy közelíti meg. Ezt a kérdést mindig fájdalmas feltenni, mert sokszor még az is - én -, aki a Sith-ek bosszúját nagyon szereti és elismeri, végig tudja gondolni és lát lehetőséget arra, hogy hogyan is kellett volna megoldani azt, hogy a régi trilógiához hűek maradjanak. Na, de ez már régi téma a siratófalnak. :)

Ui.: Milyen botor, naiv ember volt az, aki annak idején azt hitte, ez a topiknév örökké helytálló lesz! :)

2017-11-27 18:02:29 Here's the Plan (2017) ChrisAdam (4) #1

Megtekinthető.

Aranyos (és gyönyörű) animáció, igencsak aktuális problémáról. De lehetett volna sokkal-sokkal bátrabb.

2017-11-26 21:04:51 Seven Sisters (2017) / Hét nővér ChrisAdam (3) #8

Alább tulajdonképpen mindent elmondtak. Csak én nem vagyok ennyire nyugodt. Mert tulajdonképpen ebből a filmből lehetett volna egy második Children of Men. Valahol közös a két film, persze csak témájukban és néhol hangulatukban. A kivitelezés az, ami ennél a filmnél középszer, míg a másiknál egyértelműen mestermunka.

Mondjuk nekem már az alapvető konfliktussal problémám volt. A Föld népessége rohamosan növekedik, kinőjük a bolygót. Az emberiség kompromisszumot köt: mindenki csak egyetlen gyermeket vállal. Szerintem ezzel baromira nincsen probléma, sőt. Kifejezetten ésszerű döntés, Kínában ugye már alkalmazzák is az egygyerekes családmodellre való ösztönzést, pénzzel. Persze a kérdés az, hogy hát mi van akkor, ha ikrei vannak a kismamának? Ésszerű döntés next level: a ikreket nevelő szülő mentesül az egygyerekes törvény alól, mert akarata ellenére született két/négy/hét gyermeke.

És kész. Meg is lenne oldva mindenféle konfliktusa a filmnek. The End.

És igen, a film közepéig pont emiatt nem tudtam eldönteni, hogy a vállalat/kormány/mittoménmihatalom jó vagy sem? A lázadás jó célból van? Oké, ha mi is utáljuk Glenn Close-t, meg az egész hóbelebancot? Persze a válasz igen, mert hát gyermekeket szakítanak el a családjaiktól, meg erőszakosak és a többi... De tuti "igen" az az igen? Mert van egy megállapodás, egy törvény, amit aki áthág, bizonyos következményeket von maga után. A gyerekét a frigó egyik polcára teszik. Ok és okozat.

Csak hát persze a filmekben meg úgy alapvetően a felsőbb hatalom mindig rossz. Legalábbis a forgatókönyv nagyon erre támaszkodik, holott jelen esetben nem elnyomottak vannak és meggazdagodó vállalatok, nem az emberek agyából táplálkozó főgonosz vagy mittomén. A társadalom valamilyen szinten lesüllyedt, a túlnépesedés szegénységet okozott, de ugyanúgy mindenki szabad, mindenkinek van joga ahhoz, hogy jól éljen, legyen munkája, szép lakása és a többi. Ha betartja az egyezséget, a törvényt.

Persze aztán a forgatókönyvíró kihúz a seggéből egy WTF csavart, amivel persze ezt a problémát helyreteszi. Bebizonyítja az égetéssel, hogy a cég rossz és kiirtandó. És onnantól kezdve szépen elfelejthetjük a kezdeti kételyeinket az induló konfliktusról, merthogy itt valami sokkal nagyobb van a háttérben. Húha.

Elfelejthetnénk, persze. Ha ez a csavar megalapozott lenne, értelme is lenne. Létjogosultsága. De nincs. Hatásvadász és csakis arra hajaz, hogy az ember elkiáltsa magát, hogy "hú hát ezt filmben még nem láttam, egyedi, wow". De hát ez is egy idillikus világban történik, merthogy ezt a csavart és magát a helyzetet megannyi filmben láttuk.

De persze mindezen túl lehet suhanni, át lehet tekinteni, mert mi csak egy jó szórakozásra ültünk be. Hogy érezzük jól magunkat. És javában működik is, mert az akciók jól össze vannak rakva, király látványvilággal fogad minket, Noomi Rapace szépen helytáll szerepében. De az egész továbbra is bűzlik és füstölög a forgatókönyvbe sörétessel lőtt lukak miatt. Olyan bugyutaságok és logikátlanságok, esetleg amatőr helyzetek, forgatókönyvi bicsaklások várnak ránk a 2 órán belül, hogy képtelenség nem észre venni őket. Még oké, ha néha-néha felbukkan egy, mert a szórakoztatás és a látvány megkívánja, hogy a forgatókönyv feje búbjára piszkítson, de nem. Legtöbb esetben rí róla, hogy szemtelenül összecsapták a film munkálatainak e részét. Konkrétan maga a finálé fájdalmasan gyenge, sablonos, összecsapott és a többi. Mintha addigra elfogyott volna a pénz, a lendület, a kedv, a... minden.
De csak sorban pár eset:
alapvetően a biztonság: csak úgy két kattintással, bármilyen jelszóval, stb.-vel rá tudsz kapcsolódni egy másik emberre úgy, hogy aztán a teljes hozzáférését lásd??? What the holy motherfucking shit is going on? Hát még az első mobiltelefonomnál ha infráztam, a másik félnek el kellett fogadnia a transzfert.
De aztán biztonság még: miután kiégették az égetőfülkében a kolleginát, meg az őröket is lefegyverezték,
szépen átsétálnak a cellahelységekbe és minden probléma nélkül kiszabadítják Mondayt. A Csillagok háborúja legelső epizódjában is viszonylag könnyű volt kiszabadítani az első számú foglyukat egy csapat balféknek, de még ők is rendesen megizzadtak azért és még a szemétlerakót is megjárták, ráadásul az egy családi kis kalandfilmecske ehhez képest, mégis itt nincs security, osztálykirándulós múzeumlátogatásnál nehezebben tudsz átjutni az egyik helységből a másikba, mint itt.
Nincs ember. A vállalat tudja, hogy bizony egy apró résen kislisszant hét nővér és már 30 évesen tengik napjukat, mégis miután ez kiderül, egy napig békében éldegél a hátramaradt nővérsereg és miután irreális erőösszeméréssel sikerül valamilyen oknál fogva a vékony nőcskéknek egy csapat kigyúrt zsoldoskatonát kinyírniuk, a vállalat NAPOKIG nem csinál semmit, mígnem küldi a halálosztagot. WTF.

Folytathatnám, de mivel két mondatnál többet nem akartam írni a filmhez, úgy érzem, kicsit többet időztem el a véleményírásnál, mint amit terveztem. De lehet még a forgatókönyv megírása se volt ennyi idő.

Szóval összefoglalva fájdalmasan félresiklott film a Hét nővér, pedig jó lehetett volna. Egy érdekes alapötlet, ami egyébként tényleg elgondolkodtató, érdekfeszítő téma. De sokkal-sokkal többet ki lehetett volna hozni belőle, mint amit aztán a lusta készítők tettek. A jó akció, az alapvetően izgalmas, lendületes, tempós játékidő és Noomi Rapace kiváló játéka azért kárpótol, de minden más inkább bosszant.
Úgyhogy nálam egy stabil hármast kap a film. És egy rakat mérget. 55%

Ui.: példát kéne vennem necksprainről eggyel lejjebb, mindezt elmondta négy darab szóval.

2017-11-26 20:02:26 Kontroll (2003) ChrisAdam (5) #50

Most ez valamilyen szempontból szubjektív. :) Első önálló metró 3-mas utazásom során kérték a jegyet, több évvel ezelőtt. Tény, hogy azóta lent kábé háromszor láttam ellenőrt...

De Ugor arra akart utalni leginkább, hogy a filmnek nem is a hármas metró vagy a BKV a lényege, mint ahogy azt az igazgató is elmondja az elején. Elhelyeztek egy történetet, egy mondanivalóval teletűzdelt király sztorit a hármas metró vonalára. Amiben a történet, a szereplők és karakterek a fontosak.

előzmény: Sziez (#49)

2017-11-24 18:52:59 Pinocchio (1992) / Pinokkió ChrisAdam (4) #1

Legelső emlékeim közt van ez a film, első videokazettáink között volt Pinokkiónak ez a változata és nagyon szerettük. Egészen hangulatos kis animáció és egyébként Carlo Collodi meséjével azóta is kevesen vetekedhetnek. Könyvben is olvastuk nem egyszer. Kalandos története van, baromi jó mondanivalója és szimbolikája, mélységei, drámája és humoros töltete. Pont, amire egy kisgyereknek szüksége van. Bár valószínű elfogult vagyok. :) Érdekes, hogy eddig nem volt fent az adatbázisban.
Itt megtekinthető 2 pixelben.

Ezt fejtsd ki, én se értem.

Deborah: Sometimes all I want to do is head west on 20 in a car I can't afford with a plan I don't have - just me, my music, and the road.
Baby: I'd like that, too.

előzmény: mephisto5 (#45)

Jól áll neki minden, baromi jó kis filmecske. Nagyon jól szórakoztam, kitűnő látványvilága van, zenéje, a színészek parádéznak, nem is értem az alacsony értékelést. Egyébként néhol azt lehet hinni, hogy egy Coen-filmet nézek, a látvány, a sztori elborultsága, az olykori brutalitás, vér, a színészi játék erőssége és a szövegek is az ő stílusukat idézi - vagy hát persze lehet inkább fordítva.
Mindenesetre Zemeckis jó mozit tett össze, nagyon is élveztem. 75%

Elég butyuta Chandler spin-off, de vannak jó pillanatai.

2017-11-22 10:56:00 Egymásra nézve (1982) ChrisAdam (5) #17

Ez valahogy rá van írva a filmre, egyértelműen. De szerintem ez a film nem is lenne igazán jó hetero szerelmi szállal. Legalábbis nem tudom elképzelni. Amúgy meg érdekes, mert a film arra is rámutat, hogy a diktatúra a homoszexualitást ürügyként véve csap le az újságíró főszereplőre, holott egyértelműen nem az volt vele a bajuk.

előzmény: critixx (#14)

2017-11-21 21:18:42 Egymásra nézve (1982) ChrisAdam (5) #12

Hogy a két színésznő miért lengyel? Ezt jó lenne tudni,majd utánanézek.

Érdekességek közt megtalálod a választ. Nézd újra, szerintem tetszene!
Ugor: Várom! :)

előzmény: csabaga (#10)

2017-11-21 20:37:05 The Square (2017) / A négyzet ChrisAdam (5) #23

Ürességtől kongó művészetnek vagyunk értői és azt magasztaljuk fel, hogy ezzel elfogadottá tegyük társadalmunkból áradó felszínességet. Szájbarágás és sablonok, brutális, ahogy a film képünkbe nyomja a "mondanivalót" és mégis olyan kétségek közt hagy, hogy egy napig kábán keressük a szavakat. Pokolba a régivel, túl giccses és túl bonyolult. Érzelmek? Nyálas. Legyen minden egyszerű, kiáltanak fel a mindentudó sznobok, az álszent közvélemény. Védjél jogokat. Melegekét, transzneműekét, kisebbségét, hajléktalan koldusokét. Kiálts fel, hogy elég, és mindenki peace és love. Aztán süppedj vissza a közönybe, miközben mész végig az utcán és csak magaddal foglalkozol. Mert mi más van. Csak te. Azaz én. A társadalmunk meg csak sok-sok 'én'-ből áll. Csak ha megkérdezik, mondj 'mi'-t, mert lebuksz. És akkor megvetnek. Nem lájkolnak. Kínos kérdéseket kapsz, amiket megtapsolnak.
Vicces, de valahol középútból a nevetésből köhögés lesz, majd kínos torokköszörülés. Aztán csend.

Milyen mély komment, ugye? Pedig igen felszínes voltam. Próbáltam mély lenni. Igyekszek. Haladok. (?)

2017-11-21 20:08:59 Egymásra nézve (1982) ChrisAdam (5) #9

Hát engem triplán meglepett a film. A helyi könyvtár magyar filmklubjában volt palettán. Valahogy ez a film sose úgy élt bennem, mint egy tabudöntögető "korhatáros" film, hanem inkább mint a Szerelem. Persze sose olvasom el egy film ismertetőjét előre. Így aztán nagyot néztem a film szerelmi történetén, nem azért, mert nem fekszik, hanem mert nem hittem el, hogy magyar filmet látok, ami ráadásul a szocializmus idején került vászonra. A második sokk az volt, hogy micsoda kemény politikai ellenállás izzik a filmből. A harmadik pedig az, hogy feljövök ide és csak 88 szavazatot látok! :)

Úgyhogy ez a sok meglepetés már elég volt arra, hogy feltegye a film a pontot az i-re, pedig aztán ezen túl is van mit feltenni: kezdeném a hangulattal, nyomasztó atmoszférával von körbe minket, egyfelől oly lehangoló a film, másrészről pedig gyönyörű. Hihetetlen az, hogy Makk Károly milyen bátran merte vászonra álmodni a homoszexualitást 1982-ben. Mennyire mást jelentene ez a film, ha 30 évvel később készül el. A két lengyel színésznő zseniális, izzik köztük a levegő, tényleg szerelem az, amit látunk. Csak kicsit más. De a szerelem mindig szép. Csak a szépség néha magában foglalja a vihart is.
Az erős politikai üzenet pedig tényleg totális ledöbbenés, nem is értem, tényleg. Hogyan tudták ezt leforgatni, bemutatni? Hihetetlen.
Egy-két apró problémám volt a filmmel (a végén a dupla közöny, amit alább Tenebra is említ), de egyébként egyértelműen ötös, amit emészteni kell. Mert súlyos. Valahol viszont azt érzem, hogy nem utoljára láttam. Tele van jobbnál-jobb jelenettel, a tsz-es jelenet a film egyik legjobb része.
Nem is értem, hogy nem látták itt sokan, olyan neveket vártam az értékelésnél, akiknek majdnem biztos vagyok, hogy tetszene a film! Ne tessék tologatni, tessék megnézni!
90%

2017-11-21 14:36:38 Pappa pia (2017) ChrisAdam (?) #71

Ahhoz lenne egy-két szavam. :)

előzmény: tomside (#70)

2017-11-21 12:52:02 Pappa pia (2017) ChrisAdam (?) #69

Egyébként ennek kivédésére kábé csak itt a KT-n láttam igazán jó megoldást, de persze lehet én vagyok tájékozatlan.

Hát kb. ami az eredeti. :)

előzmény: deathcode (#6)

Magasan felülmúlva várakozásaimat, Levinson igencsak meglepett. Örökké aktualitása van a filmnek, tényleg a mai itthoni és amerikai helyzet még közelebb hozza a történetet. És valóban, egyben profetikus is, a média általi manipuláció egyre nagyobb tényező a politikában. Sokkoló, amilyen nyugodt eleganciával mutatja be azt, hogy milliókat csapnak be, mindezt szemrebbenés nélkül. De Niro baromi jó a szerepében, de a prímet tényleg Hoffman viszi, s amit még mindenképpen kiemelnék a vágás és az operatőri munka kettőse, valamint a zene.
Nem tökéletes, néhol kicsit leül, de egyébként baromi fontos, érdekfeszítő film. 80%

2017-11-15 13:08:36 Gyufa (2017) ChrisAdam (3) #1
2017-11-14 17:01:52 Moszkva tér (2001) ChrisAdam (5) #50

November 30-tól újra a mozikban digitálisan felújítva! :)

2017-11-14 16:51:29 Mega Piranha (2010) / Megapiranha ChrisAdam (1) #24

Egy ölelés jól esne. :(

előzmény: terika (#23)

Amit amúgy én se értek, mert szerintem pont azzal van a legkevesebb baj, sőt. DeHaan és Cara jó páros. (A többiek meg olyan "többiek", de nem is ők a lényeg.)

előzmény: BonnyJohnny (#31)

2017-11-14 12:33:50 Mega Piranha (2010) / Megapiranha ChrisAdam (1) #22

Én nem vagyok ezekhez hozzászokva. :(

Borzasztóan unalmas, az a helyzet. És borzalmasan hosszú és túltolt. Elolvastam alatta az Azt és a Háború és békét. Szlovákul. És még van hátra 43 perc. Pedig a két főszereplő szimpatikus (főleg Cara), a CGI okádást is sikerült megszokni és egyébként vannak egész kreatív részei. De sok-sok olló kellett volna ehhez, hogy egy jó film lehessen.

2017-11-13 17:14:57 Come Swim (2017) ChrisAdam (4) #1

Kristen Stewart rendezői debütálása. Tőlem kap egy erős négyest, megfogott, különleges élmény.

Itt.

Tök egyetértek, semmi bajom nem volt a filmmel. Pörög, tele van vagánysággal, humorral, király akcióval, Jackson és Reynolds párosa rohadt jó, látszik, hogy nagyon élvezik az egészet. Jó kis baromság ez, kellemesen csalódtam. :)

előzmény: Xuja (#2)

Aranyos film, teljesen rendben van. Ez a műfaj ezt követeli meg, némi giccset, némi csöpögést, de én ezt csak max a végén éreztem túlzónak. Van a filmben némi méltóság, ügyesen meséli el az öreg sztoriját, a főszereplő karakterek is jók és a konfliktus is érdekes. Britt baromi jó színésznő, nagyon is szimpatikus, a srácban is van kurázsi.
Szóval ajánlott annak, aki tudja, mire számítson. Jó volt nézni, aki enged a filmnek, azzal még az is megtörténhet, hogy olykor-olykor meghatódik, de azért törekedjetek arra, hogy ilyen ne történjen, hogy néz az ki, fujj. :)

Néha kell ilyen is, talán nem is néha. 70%

Egyértelműen Jabba. Kicsit béna kérdés - már bocsánat -, mert ez olyan, mintha megkérdeznénk, ki a kedvenc szőrös karaktered. Fel lenne sorolva egy rakat átlagembernek ismeretlen, vagy kevésbé ismert szereplő, meg Csubakka. :)

Sajnos a legtöbb Star Wars mellékszereplő hihetetlenül két(vagy egy)dimenziós úgy, hogy köré kisebbfajta kultuszt vagy "csak" komplett élettörténetet építenek. Én sose szerettem az ilyet, például sose értettem Boba Fett vagy Greedo körüli kultuszt (főleg ugye az előbbi), nem véletlenül kaptak ezek ennyike szerepet a filmekben és máshol, mert egyszerűen nem többek, mint egy sztereotipiákból felépített háttérkarakter, vagy még annyi se. Például Fonnyadt McCoolról fogalmam sincs, mikor tűnt fel a filmekben így elsőre, pedig nem egyszer láttam a filmeket, de ha felmegyünk a Wookiepediára, ott minden le van írva a bolygójától kezdve a születési anyakönyvi kivonatán keresztül a volt barátnőinek számáig - és hogy a Jediben tűnik fel, minden bizonnyal úgy hat egész nyolc másodpercre. Persze, ettől lesz végtelen nagyságú és gyönyörűen nagy ez az univerzum, de valahol ez túl van tolva. Nagyon is. Pedig aztán mekkora fan vagyok.
De kicsit talán elkanyarodtam a kérdéstől.

Szóval Jabba. (De Watto is jó arc.)

2017-11-09 15:15:11 [Általános fórum] ChrisAdam #7191

Én most hallom először a nevét, de lecsekkolva a filmjeit, megértem, hogy valaki nem csipázza ezt.
Viszont a stílusa jó (na nem a Pink Grassben), szép formákkal, színekkel dolgozik, én szeretem az ilyen minimált, csak valami értelmes tartalommal kéne megtölteni a filmjeit és kicsit leszállni erről a túlzóan elvont művészexpresszről. :)

előzmény: PG (#7190)

Remélem csak trollkodsz. :)

előzmény: slipknot (#237)

2017-11-08 16:02:53 Fagyott május (2017) / Frozen May ChrisAdam (2) #3

Pár hete vetítették itt Veszprémben és egészen felkeltette az érdeklődésemet az első 20 perc. Mert hangulatos, atmoszférája beszippant... de... aztán ennyi. A rendező Lichter Péterrel volt beszélgetés előtte, úgy alapjában véve a filmkészítésről, kicsit rákoncentrálva a kísérleti filmre, mint műfajra. 15-20 percet adtak a srácnak, hogy kicsit ismertesse erről a témáról a nagyérdeműt, ezzel szemben legalább egy óráig beszélt, elvéve az időt Buvári Tamástól és Szajki Pétertől. Aztán a kísérleti film kapcsán a Ponyvaregényen keresztül eljutottunk valahogyan a spagetti westernig, onnan a Casablancáig és csak azután kaptam észbe, hogy a fiatal rendező tulajdonképpen filmtörténelmi gyorstalpalót ad. A helyzet komikus része még az volt, hogy a nézőtéren az a csekély ember, aki eljött az vagy filmes volt, vagy filmes újságíró különböző szaklapoktól, vagy művészeti tanár, vagy fanatikus filmrajongó.

Hogy miért mondom el mindezt?
Mert ahogy Lichter Péter se tudta összefoglalni egy feszes 15 percben a mondandóját és hadovált mindenről, hogy a végén ne mondjon semmit, így a Fagyott május is pontosan ilyen. Ahelyett, hogy legfeljebb 20-25 percben elmesélte volna, feszes tempóban úgy, hogy működött is volna a film, ehelyett 70 percbe elnyújtja, a hangulat is elveszik, a feszültség meg már rég elfogyott az elején. Miután minden következmény és történés nélkül vándorolunk az erdőben (a nézőpont miatt van leginkább a t/1), teljesen elveszik minden tétje a filmnek, csak tényleg egy "kirándulás" lesz a fagyott vadonban. A probléma nem is azzal van, hogy nem próbál megfogalmazni semmit, mert nagyon is van üzenete, ezt aláírom, de a túlhúzott játékidő miatt, a hosszú-hosszú percekig mutatott erdőjárás miatt már se az üzenet, se a végkifejlet, se semmi nem fogja érdekelni a nézőt.
Pont most a hétvégén voltam a Pannonfílingen, ahol Pálfi, Ujj-Mészáros és Fazekas Gyöngyi a filmek értékelésénél arról beszéltek, hogy milyen fontos egy filmben a vágás. Az ifjonc - egyébként baromi tehetséges - Fazekas arról beszélt, hogy ha egy film elkészül, mindenképpen meg kell vizsgálni mindegyik jelenetét abból a szemszögből, hogy ad-e pluszt a filmhez bármilyen szempontból is, avagy sem. Ha igen, akkor benne lehet/kell hagyni, de ha nem, ha anélkül is ugyanúgy megtudjuk azt az infót, amit az a jelenet elmond, akkor ki kell vágni a francba. Sok amatőr alkotás összegyűlt és bizony jó tanács volt ez, mert sokszor csak olló kell ahhoz, hogy egy jó film kerekedjen ki az alapanyagból. Szokták mondani, hogy egy jó vágó kiegészíti a pocsék rendező hiányosságait.
Persze ez nem törvényszerű, mint ahogy az se, amit Fazekas mondott, hiszen a Fagyott május ráadásul egy kísérleti film, amiben aztán semmi sem törvényszerű. De mégis működnie kell egy ilyen filmnek. Legalábbis a film olyan művészeti kifejezőeszköz, aminek nem szabad öncélúnak lennie. A Fagyott május pedig már-már mazochista szinten öncélú.

Pedig csak egy jó vágó kellett volna hozzá, aki határozottan elmondja Lichternek, hogy felesleges ennyit pöcsölni, 70 percen keresztül nem érdemes az erdőt járni, legyen inkább 25 és akkor még élvezni is fogja a közönség, a feszültség pedig megmarad, a hangulat se vész el, a mondanivaló pedig ugyanúgy elgondolkodtat - mert amúgy az igencsak érdekes és érdekesen is lett tálalva, mert a helyszín, az időjárás adta hangulat király. Ahogy Tenebra is mondta, baromira para lehetne ez a gyermektáboros elhagyatott hangulat. De még jobb lehetett volna.
Egyébként természetesen nulla pénzből lett összehozva a film, így azt már végképp nem rovom fel neki, hogy technikailag pocsék, mintha rátettek volna egy Osmóra egy középkategóriás telefont. Ezzel szemben egyébként vannak jó képei, látványos beállításai, de ez az első 15 percben kimúl, utána már csak a replay gombot nyomogatta a rendező.

Úgyhogy kihagyott ziccer, de csúnyán. 40%

2017-11-08 15:40:11 Képzavar (2015) / Catachresis ChrisAdam (4) #1

Egyszerű, de nagyszerű. Megtekintése ajánlott.

2017-11-08 14:21:41 Pappa pia (2017) ChrisAdam (?) #63

Egyértelműen látszik, hogy nem magyar, hanem amerikai emberek pontoztak magasabban. Szóval biztos az a személy áll a hátterében, ami mostanában mindennek. S-el kezdődik a vége és S-el végződik. ;)

előzmény: Raul (#62)

2017-11-07 00:01:23 [Általános fórum] ChrisAdam #7164

Disney megveheti a 21st Century Foxot. Holnapután megveszi a világot is. És mindenből crossover lesz. Ijesztő.

2017-11-06 22:46:38 1945 (2017) ChrisAdam (4) #21

Egészen mély témát jár körbe a film, egy nemzeti jelenség, amit sikerült valahogyan a tankönyvekből kitakargatni, nehezen nézünk szembe a múlt dolgaival. Egészen érdekes ez az időszak, számomra újszerű volt ez a látás, mindig a háború közepébe repítenek a mozik, de aztán utána mi volt? Hát persze, az utánalevő időszakot nehéz megjeleníteni. Mert az kőkemény dráma. Török Ferenc filmje pedig szikár dráma, ami nem lesz egy pillanatig se giccses, sem pedig tolakodó. De mégis eléri a hatását, ha a néző nyitott rá.
Egyfelől nagyon ügyes a film, rendkívül jól idézi meg a kort, már az ötödik percben beszippantott az atmoszférája a kisvárosnak. Amolyan westernes tempóval üti fel a játékidőt és ez a lassú tempó szépen marad a film végéig. Viszont valahol mégis ki-kibillen a film. Egyfelől túl sok karaktert vonultat fel és túl kevés időt hagy rájuk, az ő konfliktusukra. Egyedül a jegyző Rudolf Péter - aki egyébként zseniális - az, akit tényleg megismerhetünk, hiszen vele járjuk keresztül-kasul a helyet, de mellette hiába történnek tragédiák, nem tud eljutni a néző szívéhez, pedig igencsak el kéne. A 97 perces játékidő kevés volt erre az eseménydús napra, néztem volna még és szívesen kerültem volna közelebb a drámához. Persze a film fő motívuma - a zsidók érkezése - így is eléggé nyomasztó és sokkoló, leginkább ez az, amit az ember nem tud kiütni a fejéből, a végén a temetős jelenettel. Viszont ha a többit sem "hadarják" el, akkor most ötös állna a nevem mellett.
S habár tényleg formáját tekintve tényleg ügyesen idéz hangulatot és színészei is baromi tehetségesek mind egy szálig, valahogy olykor nem éreztem teljesen korhűnek a beszédet és a magyar nyelvet. Persze imitálni a tájszólást baromi nehéz, de hányszor megtörtént már a filmtörténelemben, hogy a new york-i polgárcsalád sarja a film kedvéért texasi kiejtést tanult. Szóval ez olykor kizökkentett.

A negatívumokon túl viszont egy nagyon erős filmet kapunk. Hadd kezdjem Ragályi Elemérrel, aki a magyar Roger Deakins, fekete-fehér gyönyört álmodott a vászonra. Minden egyes snitt baromi szépen van összehozva, különleges, kreatív kamerabeállításokkal, szerintem nem láttam még ilyen ügyesen használva fekete-fehért magyar filmben azóta, hogy kiment a divatból. Tényleg le a kalappal. A rendezés, mint mondtam, baromi érett és precíz, a forgatókönyvvel már akadtak problémáim. A zene és a hangeffektek is micsoda jók voltak! A nyomasztó hangulat rátelepedett az emberre. És persze a konfliktus, ami valamelyest ma is aktuális... sőt. Baromi fontos film, amire joggal fogunk emlékezni.

Vászonra született film, örülök, hogy megnézhettem moziban, de mégis azt kívántam, hogy bárcsak egyedül lehetnék a moziteremben. Valahogy itt számít az, hogy az ember egyedül néz szembe azzal, ami a filmben megjelenik.
Erős négyes. 80%

2017-11-06 21:55:12 [Megérdemelte-e az Oscart...] ChrisAdam #10301

Arra leszek kíváncsi, mennyire fogják ezt a szexuális zaklatási ügyet elővenni akár humor formájában... Mondjuk ha Louise CK lenne, tuti tele lenne ilyen poénokkal...

Nagyon igaz, most hallgatom épp a zenéjét és már fel is tornásztam ötösre a filmet. Hihetetlen gyönyörű a téma.

előzmény: Mizi (#1)

Ha tudsz ismertetőt írni hozzá, küldd el nekem vagy ide.

előzmény: BalaKovesi (#535)

2017-11-02 23:31:07 The Dirdy Birdy (1994) ChrisAdam (4) #14

Nem is értem, miért nem adom rá az ötöst. Minden perce aranyat ér, baromi jól szórakoztam, a zenék is kiválóak. Már a Bátor, a gyáva kutya is nagy kedvenc volt. :)

2017-11-02 20:06:18 [JÁTÉK] ChrisAdam #31601

Hát ha lesz, aki elindítja. Egyébként én benne vagyok, hogy csináljunk. December közepéig, az ünnepekig lehet 5 fordulót készíteni (arcletakarós, szöveges feladvány, kvíz, akár az eredeti képes játékot is nosztalgiaképpen), de csak akkor érdemes, ha nem csak 3 ember akarja. :)

előzmény: BonnyJohnny (#31599)

2017-11-02 19:51:39 [JÁTÉK] ChrisAdam #31598

13 a 14-ből. Sajnos Indyt összekevertem. :)

BalaKovesi: Eszemben volt, hogy idén lehetne újraindítani, de mivel régebben csúnyán besült az eredeti módszer, ezért újféléket kéne kitalálni. Részben meg is történt tavaly novemberben (szöveges rejtvény, kvíz, arckitakarós mémekkel), de aztán tervben volt a Filmfoglaló kidolgozása, amire aztán nem jutott kapacitásom. Most is ez a probléma, illetve, hogy az idő már elmúlt, de talán egy rövidet lehetne játszani (4-5 forduló) a tavalyi mintájára, aztán - nem ígérem - tavasszal nekirugaszkodunk. Viszont kéne segítség, aki nem aktív játékos, viszont szívesen lenne játékvezető.
És persze kellenének aktív játékosok, merthogy tavaly ennek hiányában is voltunk. És minél többen veszünk részt, annál izgalmasabb.

előzmény: coles (#31595)

2017-11-02 18:45:44 [Általános fórum] ChrisAdam #7161

Azért ez se semmi és örülök, hogy így történt. :) What a day.

előzmény: critixx (#7160)

2017-11-02 18:34:48 [Általános fórum] ChrisAdam #7159

Talán kevesen vettétek észre, de ezen a héten a Forrest Gump átlépte a 2000-es szavazószámot, elsőként az oldalon. Apró mérföldkő. :)

bambula: Lesz-lesz! :)

Teljesen átírtam az IMDb alapján.

előzmény: Raul (#12043)

Köszi szépen! :)

előzmény: Locke(d) (#12041)

2017-11-02 14:00:31 [Általános fórum] ChrisAdam #7157

Újfent érdemes követni a KT Facebook oldalát, indult egy 100 napos filmes kihívás, részletek itt.

2017-11-02 11:27:46 [Megérdemelte-e az Oscart...] ChrisAdam #10287

Hát ha a látványtervezői és operatőri munkáért nem kapja meg a BD2049 a szobrot, akkor végleg elveszti hitelességét előttem az AMPAS. Azért Deakinsnek már nagyon erősen illene kapnia....

előzmény: Vektor (#10282)

2017-11-02 11:21:50 Mother! (2017) / Anyám! ChrisAdam (5) #25

Baromi jó értelmezés, keresztény emberként is errefelé tendáltam. Tulajdonképpen addig a pontig, hogy a feleség terhes nem lesz és meg nem szüli a gyereket a káosz közepette, addig totálisan fogalmam nem volt arról, hogy mi a fene történik. Aztán amikor a szülés jelenete lezajlódott, valamint az utána következő jelenetsorok (a baba brutális megölése, brrr), akkor majdnem biztos voltam benne, hogy ez a film az, amit te mondtál, egy Biblia-adaptáció, borzasztóan bonyolult metaforikus háttérrel. Persze sok helyen elbizonytalanodtam, hiszen ahogy mondtad, nem kronologikus sorrendben haladt a film és ezentúl is akadt pár olyan elem, amit nem tudtam hova tenni.
Viszont biblikus értelmezése is sok lehet. Elsősorban amit te mondasz - hiszen Kain és Ábel, Jézus születése és halála, az isteni naiv gondviselés, illetve szeretet, az Új- és Ószövetség istenképe, mind-mind szinte egyértelmű utalás a Bibliára, de természetesen aki nem ismeri ezeket a történeteket, annak nehéz beillesztenie ezt a képbe.
Másrészt számomra feljött az a metafora, hogy "az isteni küzdelem az elveszett emberért". Ergó megteremti Isten az embert - JLo, aki aztán folyamatosan fellázad ellene és megbántja Istent, de ugyanakkor ellenszegül a bűnnek - a házba érkező vendégek, akik engedetlenek, háborúznak, lázadnak, de ugyanakkor van köztük jó is. Isten - a férj - alkotói háza is romokban áll, az alkotott teremtménye, az ember is ellene szegül, de még mindig megbocsájtó Isten és továbbra is szeret maga körül mindenkit. Végül pedig mikor JLo legyőzi a bűnt, azaz felégeti a házat, mely mindennek teret engedett, Isten boldogan "veszi magához" a bűnös teremtményt, de már csak a lelkét, hiszen a földi test porból lett és porrá lesz, a hamuból pedig gyémánttá változik. Röviden: az ember hétpróbája, aminek a végén győzelmül felkerül a mennybe, Isten hazájába.

Viszont ez számomra - hiába keresztényként ezt mondanám a legszebb mondanivalónak - túl ideális és túl szép. Jobban tetszik, sőt, kifejezetten tetszik a te verziód Az ember tragédiája párhuzammal.

Alig várom, hogy újranézzem. Egyébként az említett barátnő mélységes ateista, egyszerűen csak a feszültség okozta sokk miatt volt neki szörnyű élmény.

előzmény: Tenebra (#24)

2017-11-01 23:46:09 Mother! (2017) / Anyám! ChrisAdam (5) #21

Óvatosan ajánlgassátok a filmet... Én megjártam, egyik ismerősömnek ajánlottam, el is mentek barátnőjével, szegény lány totálisan kiakadt, a végén sírt és annyira felkavarta, hogy legszívesebben ordított volna a feszültségtől, ami benne keletkezett, pedig nem egy nádszálkisasszony. "Ilyen negatív élményem életemben még nem volt, leírhatatlan, olyan rossz érzés", írta. Persze lehet, hogy ez valakinek a legjobb reklámszöveg, mindenesetre tényleg nem mindenkinek való film. Én a héten megyek újra megnézni a húszéves húgommal, őneki csak lecsúszik a torkán. :) (Én meg majd azután írok valami épkézlábat róla.)

Rövid időn belül másodjára is terítékre került a film és természetesen másodjára is elbűvölő két óra. Meg persze leginkább Audrey, nem lehet eléggé szerelmesnek lenni ebbe a tüneménybe. Gyönyörű filmecske, nagyon szeretem.

2017-11-01 14:26:39 It Follows (2014) / Valami követ ChrisAdam (?) #72

Háromszor olvastam el az első bekezdést mire rájöttem, hogy poén. :)) Ma nagyon halott a humorérzékem.

előzmény: gerbence (#71)

2017-10-31 23:45:48 Kaméleon (2008) ChrisAdam (4) #55

Aztaneki! Sejtettem én mindig, hogy ez egy jó film, de nem gondoltam volna, hogy még a pozitív elvárásaimon felül is kellemes meglepetés lesz. Baromi jó történet, pörgős lendület, remek forgatókönyv, kiváló színészek, a Kaméleon tényleg mindenben jeleskedik. Tulajdonképpen nem is tudom, miért nem adok rá ötöst, talán néha kizökkentettek a logikai bukfencek és a történetbeli túlzások, leginkább az elején. Viszont amiért tényleg megérdemelné az ötöst, az a finálé. Merész és igazán akkor adja meg az igazi aspektusát a filmnek, hogy az összkép még kerekebb legyen. Nagyon jó kis thriller, mintha nem is magyar filmet néztem volna, de ezt a szavajárást egyre kevesebbszer kell használni. :)
80%

IMDb-n található infók szerint csak a légi felvételeket vették fel Spanyolországban, illetve Izlandon, egyéb felvételeket Mexikóban, minden mást idehaza. Nem hiába minden harmadik név magyar a stáblistán. :)

előzmény: critixx (#74)

2017-10-31 16:20:34 Legacy (2017) ChrisAdam (4) #1

Ötletes kis négy perc, mely egyfelől egy csipetnyi koridéző nosztalgia, másfelől pedig kreatív anyag, bravúros technikai megoldásokkal - vágatlan vágások. A film operatőre egyébként Claudio Miranda, maga a projekt pedig a DJI Ronin 2 gimbalcsoda promóciójaként készült, mint ahogy tavaly a drónos kisfilm. Azzal ellentétesen ide legalább szorult kreativitás és egyediség is. Úgyhogy egy négyest megérdemel, lehetett volna kicsit hosszabb is. :)

Megtekinthető.
Akit pedig érdekel a werk.

Ahhoz képest, hogy másfél órás a film, legalább kettőnek éreztem. Sajnos kicsit unalmas film, de legalább van egy kellemes hangulata, a színészek pedig elsőrangúak. A történet idegesítő, szappanoperaszerű sablonhalmaz, de ugyanakkor inkább egy kicsit szomorú reflektálás a mai társadalom kapcsolataira, felületességére. Még ha a készítők nem is feltétlen ennek szánták. Schell Judit karaktere ebből a szemszögből az akaratlanul is "gonosz" alak, aki tulajdonképpen mást sem csinál, csak saját boldogtalanságát másra vetíti és adja át. És persze végül az lesz vele boldog, aki a legkevésbé sem érdemli meg. Mondhatnám, hogy ez így nagyon rossz irányadó a film részéről, de mégis sikerült úgy felfogni a filmet, mint egy társadalomkritika, vagy pontosabban inkább: egy bizonyos életkort betöltött réteg kritikája.
Amúgy meg vannak kifejezetten jó jelenetei, a finálé bár nagyon gyér és sok helyen baromi nyálas, összességében nem rossz szórakozás, másodjára se. Habár az első alkalom valamikor kisgyerekként volt, a magyar egyesen.
55%

+ a Csak színház és más semmi című sorozat ennek a filmnek egy utózmánya? Csak mert ugyanezek a színészek játszanak benne kábé, ugyanúgy színházban, a nevekre meg a pozíciókra már nem emlékszem (láttam 3-4 részt abból a sorozatból).

Rég volt olyan, hogy két magyar film érdekelt legjobban. Bár a Budapest noirral kapcsolatban baljóslatú érzéseim vannak, A Viszkis szerintem ütni fog, alig várom!

Ezen kívül még van pár film, amit biztos meg fogok nézni: Orient expressz, Megtorlás, Volt egyszer egy Szíria.

2017-10-30 23:53:59 A miniszter félrelép (1997) ChrisAdam (4) #24

Én baromira élveztem a filmet, semmi bajom nem volt vele. Kern és Koltai zseniálisak, Dobó Kata elbűvölő, a helyzetkomikum pedig magas fordulatszámon pörög. Szórakoztató vígjáték.

2017-10-29 09:07:45 Mother! (2017) / Anyám! ChrisAdam (5) #19

Nem lehet eléggé ledöbbenni. Brutális egy film. Láttam már egy s mást, de ilyen erős fizikai fájdalmat a mellkasomon nem éreztem még film alatt. Szó szerint nyomaszt, rád ül a feszültség és a film harmadik harmadában se tudod pontosan mi a jó pi*csa történik. Persze a stáblista alatt is csak találgatni lehet.
Mindenesetre zseniális, egyedüálló alkotás. Természetesen mestermű, méghozzá az év egyik legjobbja. Hú.

(Összeszedem a gondolataimat és leírom, én mit láttam benne.)

Új mestermű született.

Nem erre a többségre számítottam. :) (De ez csak jó!)

Négy év után harmadjára is megnéztem, a 2049 előtt. Igazából nem tudom, melyik makulátlanul zseniálisabb Scottól, az Alien vagy ez a film. Mindig éppen amelyiket megnézem. Persze felesleges is őket összehasonlítani, egyszerűen a tökéletesség himnusza, a Szárnyas fejvadász tényleg az a film, ami soha az ég világon nem kopik meg. Harmadjára is éppen olyan sokkolóan jó élmény volt, mint elsőre. Ha nem jobb.
Nem tudok többet mondani, egyszerűen hitvallás ez a film, újra és újra szerelmesnek kell lennem.

2017-10-26 22:48:15 [Általános fórum] ChrisAdam #7148

Érzékeny téma, ne feszegessük. :( :D

előzmény: Ugor (#7146)

2017-10-26 22:22:37 [Általános fórum] ChrisAdam #7144

Oh Mein Gott! Nekem még legalább 4 évig nem lettek volna ilyen gondolataim.

előzmény: Ugor (#7143)

2017-10-26 20:53:21 [Általános fórum] ChrisAdam #7140

Most volt a héten 14 éves az oldal és még csak boldog születésnapot se kívánt senki neki.... :/