ChrisAdam

Tapasztalat: 1747 film
Kompetencia: 38 film
Súly: 2697
Regisztráció: 2011. július 3. (5 év, 7 hónap)
Kedvencnek jelölték: 72 user

Bemutatkozás

Instagram. | Alkotói blogom. | Amerikai Plán.

Filmszerető, amatőr fotós, filmes. Jelenleg Németországban egy kisebb videóstúdióban dolgozom. Írás, kiadványok vizuális tervezése, Photoshop-őrület.
KT szerkesztő.

Kedvencek

Rendezők: Alejandro González Iñárritu, Christopher Nolan, Denis Villeneuve, Ridley Scott, Stanley Kubrick, Terrence Malick
Színészek: Amy Adams (III), Brad Pitt, Charlize Theron, Harrison Ford, Jake Gyllenhaal, Matthew McConaughey, Michael Fassbender, Natalie Portman
Műfajok: dráma, kalandfilm, sci-fi
Országok: amerikai, angol, francia, kínai
Korszakok: mindenevő, de leginkább a 60-70-80-as évek

Demográfiai adatok

Nem: férfi
Születési év: 1996
Lakhely: Friedensau (Németország) - Veszprém

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Bone Tomahawk
Csontok és skalpok
4 2017-02-23 3,9
(300)
Creed
Creed - Apollo fia
4 2017-02-22 3,9
(262)
Who's Afraid of Virginia Woolf?
Nem félünk a farkastól
5 2017-02-21 4,4
(221)
Repulsion
Iszonyat
5 2017-02-20 4,3
(273)
Sen to Chihiro no kamikakushi
Chihiro szellemországban
5 2017-02-19 4,4
(749)
Split
Széttörve
2 2017-02-16 3,6
(142)
Lion
Oroszlán
4 2017-02-14 3,7
(47)
John Wick
 
3 2017-02-13 3,4
(450)
Piper
Szalonka
3 2017-02-12 3,9
(67)
Le fabuleux destin d'Amélie Poulain
Amélie csodálatos élete
4 2017-02-12 4,4
(1399)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

2017-02-22 23:32:21 Black Mirror (2011) / Fekete tükör ChrisAdam (5) #68

Na, végre befejeztem a harmadik évadot, még novemberben kezdtem el, az első három részt egész hamar letoltam, talán egy délután alatt, ha jól emlékszem, aztán a harmadiknál nagyon megakadtam. Eléggé megnyomott, brutális élmény az a rész, hihetetlen beteg, a szünet aztán kicsit hosszabb ideig is tartott, a maradék három idáig váratott magára. Aki még nem látta, az nagyon gyorsan kezdje el, ha még a 4,7-es átlag nem győzött meg volna valakit. Nincs elég pozitív jelző.

kisebb-nagyobb spoilerek, nézd meg a sorozatot, ha még nem láttad, ne olvass, hallgass rám kérlek

3. évad 1. rész: Nosedive
Kemény, húsbamaró, szemtelenül szembeköpi a közösségi média társadalmát és néhol kicsit magamra találtam a történetben. Az a durva, hogy a közösségi média tetszik/nemtetszik felállása szépen ráépít az emberi ítélkezés, véleménynyilvánítás pilléreire, szépen kihasználja az emberi viselkedést, és aztán alakítja még jobban az előítéletek irányába. Ebben az epizódban pedig brutálisan életre kelt ez a jelenség, amikor minden mást vakon látva a közösségi médián keresztül nézzük a világot. Kiráz a hideg és nem jövő, nem fikció, rohadtul itt van, ebben élünk.
Egyébként nem a legerősebb rész, de ez ebben a mezőnyben még mindig azt jelenti, hogy 90%.

3. évad 2. rész: Playtest
Kicsit rendhagyó az epizód, de most a közösségi oldalaktól a függőséget okozó játékok felé veszi az irányt. Sose játszottam huzamosabb ideig (na persze a Mario meg a Vice City megvolt), de nem éreztem azt, hogy emiatt nem ütne annyira az üzenete. Kicsit átlagos a mondanivaló, de aktuális és itt van. A csavarok, mindfuckok szépen fel vannak vezetve és egy jó adag feszültség is található a közepetájt, úgyhogy mindenképpen megér egy 70%-ot.

3. évad 3. rész: Shut Up and Dance
Na, ez az a bizonyos. Ami után leragasztottam a laptopom kameráját, ami után behúztam a függönyöket, felhúztam a kabátom gallérját, ami után két hónapig szüneteltem a sorozatot. No persze nem voltam két hónapig letargiában, de az tény, hogy egy-két napig eléggé súlyosan bennem voltak a gondolatok. Rettenetesen erős a sztorija, az egész egy óra brutális, nem áll meg egy pillanatra sem és egyszerűen a végén úgy hullunk a földre, mint egy darab rongy. A színészi alakítások elképesztőek, szenzációsak. Abszolút az évad legjobbja, egyszer még meg fogom nézni (ahogy az egész évadot, az előzőeket is minimum kétszer láttam). 100%

3. évad 4. rész San Junipero
Kétségkívül a leggyengébb epizód, limonádénak is hat a sok feszültség, felkavaró képsorok, intenzív három (két és fél) epizód után. De az ötlet megint jó, kreatív rész, érdekes, de valahogy mégsem sikerült jól képernyőre vinni, kicsit szentimentális, kicsit szépelgő és nem üt bele egy pillanatra sem az ember arcába. Persze a meglepetésnek is helye van, de az már nem menti meg az egy órát a betonközepestől. 55%

3. évad 5. rész Men Against Fire
Ez is erős darab, átütő hangulata van, véres, van benne egy keserű fordulat és szomorú vég, ahogyan az a Black Mirrorhoz illő. A durva megint az, hogy ez is belecsapott rendesen a lecsóba, szép metaforával bír. Habár a képsorok nem azt mutatják, de közben pedig ez is itt van, teljesen közvetlenül közel hozzánk: a hatalom tudat nélküli manipulálása. A gyűlöletkeltés, egy modern rasszizmus, amely tudományos eszközökkel és elméletekkel magyarázza meg létjogosultságát. Tökéletesen rá lehet illeszteni a mai közösségi oldalak, fórumok általi manipulálására, amik egyes részei a tájékozatlan embert bőszen arra késztetik, hogy utálják, gyűlöljék ezeket, mert olyanok és akik. Persze itt egy kicsit bonyolultabb a helyzet, hiszen katonák és gyilkolásról van szó. S ugyanúgy megvannak az olyanok is, akiknek a hatalom "nem vette el az eszét". Amiért pedig még inkább a plusz pont jár, hogy itt nincs olyan megoldás, hogy te kiszakadsz a rendszerből. Nem tudsz fellázadni, nem tudsz a Mátrixról lekapcsolódni, mert ők irányítanak. Brutális, lúdbőröztető. Szóval igen, ez a rész is brutál erős, lehetne még róla rendesen beszélni, ezeregy féle kontextusban, meg olyan szép kacskaringósan politizálni, hogy az csak na. De elégedjünk meg azzal, hogy ideírok egy 100%.

3. évad 6. rész Hated in the Nation
Na, a végére még tartogattak egy szép kis epizódot, ami után megint csak ledöbbensz és megfagysz, főleg, miután szembejön veled ez a cikk. Brooker, te látnok.
Grandiózus, ha önálló filmként készült volna el, picit még jobban kibontva, most lehet, hogy egy-egy kategóriában ott szerepelne az Oscaron, egyértelműen a kedvenc részem. Szépen mondja el a sztorit és szerencsére nem is próbálták belegyömöszkölni (hála Netflix) egy órába, szépen hagyták, hadd forrja ki magát. Ez is sokkoló, egyben félelmetes, egyben feszültségkeltő, egyben drámai és nagyon jó színészi játékok jellemzik. Az egész hangulata pedig olyan sivár és kietlen, hogy nem sok életkedv marad az emberben. Tényleg tiszta mozifilm, történetvezetésében, felépítésében, lezárásában mind-mind tagadja, hogy ez egy sorozat és nagyon jól van így. És megint csak a közösségi média: a könnyen kezelhető manipulatív emberek irányítása. Kegyetlen valóságos, a méhek már csak egy ráadás. Jók az utalások a Madarakra, nem egyszer beugrott, brutálisan elegáns. A kedvenc részem, hiába a legjobb a Shut Up and Dance, azt nem lehet szeretni, ezt viszont nagyon élveztem. Miközben persze még mindig rohadt ijesztő.
100%

Mi mást mondhatnék a sorozatról: még mindig zseniális, de nem is tudom, hol helyezzem el ezt a 12+1 részt, mert a sorozatok közt nem tudom, a filmek közt nem lehet, ez a Black Mirror, hála neked Netflix, most egy rakat ismerősöm rábukkant és ajánlgatás, noszogatás nélkül is belevágnak. Aki meg itt van és netán ezt olvassa, az még kap egy rendkívül mély impulzust arra, hogy rohadt gyorsan kezdje el, mert én mondtam és nézzen már rá arra a 4,7-es átlagra. Ugye, hogy ugye?

Jó, hogy éppen a Vágy villamosát hoztad fel, az lesz a következő film amit megnézek (miután pótolok egy-két kimaradt Vapiti-filmet). A Jelenetek egy házasságból pedig szintén asztalon van, de valahogy nehezen tudok neki kezdeni. Az ilyenekhez meg kell találni egyfajta lelki állapotot. Ez a farkasok órája "elmélet" egyébként baromi izgalmas (és találó!).

előzmény: Jereváni Rádió (#51)

2017-02-22 09:56:23 Creed (2015) / Creed - Apollo fia ChrisAdam (4) #28

A boksz és Rocky is viszonylag hidegen hagy, előbbit sose néztem, csak max. filmet róla, utóbbiból pedig nem láttam egy részt se. Így történt az, hogy a Vapiti utolsó előtti pillanatáig hagytam a filmet. S a kezdeti érdektelenség ellenére tetszett a film, bár leginkább az utolsó fél órában van az erőssége. Meg Slyban, tényleg jól játszik, bár Oscar, se Vapiti nem járna ezért neki. Feszkó van benne rendesen, szépen csordogál a történet is, úgyhogy korrekt kis film, de semmi extra, kicsit kedvet is kaptam a korábbi Rocky részekhez.
65%

2017-02-22 00:37:26 Mindenki (2015) ChrisAdam (5) #60

Tényleg, ki marad még fenn vasárnap szurkolni a Mindenkinek? :)

Már megrendeltem a kávémennyiséget, remélhetőleg befér a kamion a falu határában. :)

előzmény: Ágó (#59)

2017-02-21 20:45:47 [Hamarosan a mozikban!] ChrisAdam #6153

Hallod, lehet, hogy távolról valami agykapcsolódásunk volt a tágas univerzumon innen és túl, de mikor először megláttam a képet, az Amerikai Pite jutott eszembe. Ne kérdezzétek, miért. De az biztos, hogy nem jót jelent. Például azóta is keresem Han Solot a képen.

előzmény: Dangar (#6152)

2017-02-21 20:23:31 [Hamarosan a mozikban!] ChrisAdam #6151

Már semmi sem a régi, látod... :(

előzmény: Ágó (#6150)

Nos, szűk egy nappal a megtekintés után is bátran mondhatom, hogy zseniális filmmel volt dolgom, de több is annál. Tényleg egy filmtörténeti mestermunka, bár a Jelenetek egy házasságból még nem került az asztalra elfogyasztásra, ki merem ezt mondani. Ritkán látunk olyan filmet, amiben a két főszereplő - Elizabeth Taylor és Richard Burton egymást licitálva adnak olyan erős alakítást, hogy már nem is színészként tekintünk rájuk, hanem karakterként. Tényleg, nyomatékosítom, hogy erősen kell gondolkodnom ahhoz, hogy mikor láttam ilyen átütő színészi játékot mindkét oldalon. Persze adalék és külön "szerencse", hogy ők a való életben is megtapasztalhatták egymás boldogságát, boldogtalanságát, ízes szóvirágjait. Rettenet nagy csalódás így 50 év távlatából, hogy Burton nem kapott érte szobrot, csak Taylor, tudva azt, hogy Burton végül Oscar-jelölések csokrával hunyt el, még inkább szomorú. De ilyenkor persze eszembe jut az, hogy az Oscar-díj nem minden, sőt - Burton nélküle vagy azzal együtt is ugyanolyan zsenialitás. Minden egyes megmozdulása briliáns, egyszerűen öröm nézni. Elizabeth Taylor úgyszintén: az akkor 33 éves fiatal nő átalakulása egyben sokkoló és bámulatra méltó. Nem szabad szó nélkül Sandy Dennis játéka mellett sem, méltán kapott érte szobrot. A leggyengébb láncszem habár Segal köztük, ez még mindig azt jelenti, hogy a karaktert ő is remekül hozza.
A színészközpontú dráma természetesen nem csak ezért zseniális, a forgatókönyv, a fényképezés, a rendezés is mestermunka, ez az a film, amit tényleg tanítani lehet, s nem csak egy középsulis negyvenöt percen keresztül, hanem hónapokig. A történet mélységeibe viszont nem mennék bele, úgy érzem, magam csekély húsz évével kevés vagyok ehhez, vannak itt nálam, a témában sokkal tapasztaltabb emberek ehhez. Viszont annyit el kell mondjam, hogy azért a házasság témája senkihez sincs távol, akár átélte azt, akár csak mellette élt, tudhatja, hogy milyen. A Nem félünk a farkastól által bemutatott modell pedig velőtrázóan, fájdalmasan realisztikus és kevésszer van ilyen jól ábrázolva.

Többet nem is szólnék, talán csak annyit, a 221 szavazat keserű szám, lehetne itt plusz 400, 500 szavazattal több, ahhoz képest, hogy milyen korszakos klasszikussal van dolgunk. Mondanom sem kell, hogy ide jár a 10/10, akárhogy erőlködnék, nem nagyon találnék negatívumot. De nem is akarok.

előzmény: ChrisAdam (#49)

2017-02-21 19:54:22 Repulsion (1965) / Iszonyat ChrisAdam (5) #35

Nekem is eszembe jutott ez, sőt! A film feléig valahogy nem is tudtam ezt a hirtelen hangulatváltozást hova tenni. És ez bökte a csőrömet, zavart, hogy nem magyarázzák meg, miért lesz hirtelen ennyire ilyen a főszereplőnk, de aztán ahogy a film halad, egyre több minden válik világossá, gázolunk bele ebbe a töménytelen hangulatba, őrületbe, amin keresztül megy Carole és a végén pedig az utolsó jelenettel teszi fel a végső pontot az i-re és azon túl már nem érdekelt, hogy ez vajon orvosilag, pszichológiailag helytáll-e vagy sem. És azóta se izgat, a film bravúrosan működik és nem erre helyezi a hangsúlyt. Ráadásul az egész filmet hipnotikus, depresszív szűrőn keresztül látjuk, így végképp elillan a gondolat a végére, hogy ez az egész honnan igaz, honnan nem. Amiért az elején megvontam volna a zseniálist tőle (mert volt ilyen gondolatom), azért adtam meg a végén (többek közt). Úgyhogy úgy ötös, ahogy van, de tökéletesen meg tudom érteni, hogy valakinek a csőrét böki.

előzmény: csabaga (#25)

Amin mosolyogtam egyet az éjszaka közepén, hogy az alattam olvasható bősz nézeteltéréseket, véleményeket rikácsolva, kiabálva, vagy esetleg alkoholosan doromboló, halk kárörvendő - hol Elizabeth Taylor, hol Richard Burton hangján olvastam fel. :)
A film egyébként zseniális, de nem lehet csak úgy nekiugorni véleményezni, aludni kell egyet előtte, hacsak nem toppan be valami váratlan vendég hozzám.

Összes komment...