Tenebra

Tapasztalat: 2935 film
Kompetencia: 72 film
Súly: 4735
Regisztráció: 2011. április 14. (6 év, 10 hónap)
Kedvencnek jelölték: 125 user

Bemutatkozás

"Én, mivel nem játszhatom a szerelmest, Hogy eltöltsem e csevegő időt - Úgy döntöttem, hogy gazember leszek. S utálom e kor hiú gyönyörét."

Blog: Amerikai Plán

Kedvencek

Rendezők: Arthur Penn, Fábri Zoltán, Federico Fellini, Ingmar Bergman, Jancsó Miklós, John Ford, John Huston, Luis Buñuel, Martin Scorsese, Michelangelo Antonioni, Orson Welles, Pier Paolo Pasolini, Robert Aldrich, Roman Polański, Sam Peckinpah, Samuel Fuller, Sergio Corbucci, Sergio Leone, Sergio Sollima, Werner Herzog, William Friedkin
Színészek: Al Pacino, Clint Eastwood, Gary Cooper, Gian Maria Volonté, Kállai Ferenc, Latinovits Zoltán, Marco Ferreri, Marlon Brando, Őze Lajos, Robert De Niro, Tom Hardy
Műfajok: film noir, horror, sci-fi, szatíra, thriller, western
Országok: amerikai, dán, izlandi, japán, magyar, norvég, olasz, svéd, szovjet
Korszakok: 1920-as évek, 1950-es évek, 1960-as évek, 1970-es évek

Demográfiai adatok

Nem: férfi
Születési év: 1986
Lakhely: Antarktisz

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Kairo
The Circuit
4 2018-02-22 3,4
(35)
Lady Bird
 
4 2018-02-22 3,5
(74)
Cannibal Holocaust
 
2 2018-02-21 3,0
(381)
The Shape of Water
A víz érintése
4 2018-02-19 3,3
(81)
Black Panther
Fekete Párduc
3 2018-02-14 3,5
(64)
No Retreat, No Surrender
Karate tigris 1. - Nincs irgalom
2 2018-02-09 2,5
(106)
Animal House
Party zóna
3 2018-02-08 3,5
(78)
Noriko no shokutaku
Noriko's Dinner Table
4 2018-02-07 4,3
(16)
Justice League
Az Igazság Ligája
2 2018-02-07 3,0
(148)
Three Billboards Outside Ebbing, Missouri
Három óriásplakát Ebbing határában
5 2018-02-02 4,5
(385)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

Ezt a két filmet össze kéne kötni, mert egybe tartoznak, együtt adják ki a Suicide Circle-sztorit.
Suicide Circle
Noriko's Dinner Table

2018-02-15 22:30:48 Kojot (2017) Tenebra (4) #43

Nagyon érdekes a film ebből a szempontból, mert amellett, hogy első film, kiérződik belőle egy izgalmas konfliktus a tökösség / re-maszkulinizáció és a karakterábrázolás / társadalomkritika között. Mivel nekem nagyon tetszett amúgy a film azért, mert ezt én első megtekintésre éreztem benne, így elolvastam pár interjút a rendezővel. Aki egyébként tényleg a vidéki, szerinte sokkal őszintébb mentalitást preferálja, és ugye amiatt utasította el a direkt politikai áthallásait a filmnek, hogy itt még az antagonisták is tökösek, nem úgy, mint azok, akikről azt hitték sokan, hogy mintázták őket (most direkt nem írok nevet, nehogy politizálásnak titulálják a modik... :'D).

Viszont én a Misi karakterén egyáltalán nem azt éreztem a film zárószekvenciájáig, hogy annyira ünnepelve lenne. Elég mélyre süllyed, és szerintem az alkotója nem mentegeti őt az utolsó jelenetekig. Ez pedig szerintem a jóllehet tényleg nem túl erős, de azért markánsan jelenlevő nő karakterén, illetve az apa figuráján keresztül érzékelhető. Mert az oké, hogy Misi felfedezi, hogy vannak értékek is a világban, nemcsak a pénz, így ezért áll ki makacsul az amúgy lepukkant, anyagilag szart sem érő telek mellett. Viszont ez a makacssága elmarja mellőle a kedvesét, és az apját majdnem meg is öli ezzel, hiszen az infarktusát nyilván a történtek, és nem a szál cigi miatt kapja.

Persze Lajos a lagzis verekedés és az összes verekedés alkalmával egyfajta mesetrfigura Misi számára, aki mint a Rockyban vagy a Karate Kölyökben vagy a Zsanklód Vandám-filmekben, kiképzi a fiatal zöldfülűt, hogy tudjon érvényesülni az életben. Azonban Lajos egyáltalán nem egy "bölcs mester", sőt. Számomra a "lányával" való, ki nem bontott kapcsolata is elég riasztó. Vagy csak én nem értem az utalásokat normálisan? Én úgy értelmeztem, hogy az tényleg a lánya, akivel viszont vérfertőző viszonya volt a fickónak. És elég szélsőséges figura is. Tehát nem egyértelműen szimpatikus, és azzal, hogy ő erősíti meg Misi maszkulinitását, ez a maszkulinitás egyáltalán nem áll stabil alapokon.

Jóllehet, a film befejezése az szerintem is nagyon problémás, főleg így, hogy újranéztem (tudom, nem kellett volna, és meg is bántam, hogy a Megafilm trehány módon a YouTube-ra kozmált, ócska minőségű felvételét néztem - de mentségemre legyen szólva, hogy tavaly kétszer láttam nagyvásznon). Az sehogy sem magyarázható már meg, hogy az addig erkölcsileg totálisan lezüllő, Szojkáék szintjére süllyedő Misit a Kojot felmenti a cselekmény végére a kedvese által. A nő mintha mi sem történt volna, visszamegy a férfihez, szimbolikusan azután, miután szembe nézett a riválisával, és a lagzis próbaverekedés után rituálisan,
élesben is kiállt a maszkulinitásáért. Tehát átesett a "beavatási szertarátson", férfivá vált,
és utána már megkaparinthatja a nőt. A nőt, aki amúgy jogosan elhagyta őt korábban,
és érthetetlen módon visszatért. Mert amit Misi művel, az tényleg szexuális erőszak, még akkor is, ha ők "együtt vannak". A nemi erőszak kapcsolatban is működhet, ha az egyik fél nem egyezik bele. Márpedig a seggrészeg, korábban agresszív Misi erővel hatol be abban a bizonyos jelenetben. Ráadásul szerencsétlen csajt duplán megerőszakolják, hiszen előtte szimbolikusan a Kispali is a tejjel erőszakot tesz rajta. Ezek után pedig éppen olyan alárendelt szerepben tűnik fel a nő mint amilyennek Szojka titulálta korábban, mikor kijelentette, hogy nem egyezkedik nőkkel.
Nos, erre sajnos tényleg nincs mentség, és ezért valószínűleg soha nem fogom 5-ösre felvinni az osztályzatomat. Mert úgy gondolom, hogy ez egy szar értékrend, ami az erőszakot és az ellenerőszakot EGYSZERRE legitimálja, és amely szerint a férfiidentitás csak a nő elnyomása által jöhet létre. A vége ebből a szempontból nagyon félrement a Kojotnak.

Viszont a vidék, a düh, az oligarchák bemutatása és a film hangulata miatt valószínűleg még sokszor meg fogom nézni.

előzmény: Mizi (#39)

2018-02-14 00:38:56 Az állampolgár (2016) Tenebra (5) #37

Ez is és zéel sztorija is húha. :D :D

Erős idegzetűeknek ajánlott alkotás mely kiveri a biztosítékot és bebizonyítja milyen veszélyesek az illegális bevándorlók pl egy magyar családra

Szerintem nem ugyanazt a filmet láttuk. Idézem a film leírását: "Wilson évek óta Budapesten dolgozik biztonsági őrként" Shirinnél meg félig-meddig megállná a helyét ez az állítás, hiszen ő valóban illegális határátlépő a filmben, de szerintem ennél nagyságrendekkel felháborítóbb, ahogy a cselekmény során a rendőrök és a magyar hatóságok bánnak vele. Aki amúgy nem kedvtelésből, a magyarok terrorizálása végett menekült el hazájából, hanem mert nem volt más választása...


akik boldogan élnek míg képbe nem lép "Tamás bátyja" oszt el nem veszi az asszonyt fehér férjétől aztán megemészti és kiköpi.

Elismerem, hogy legalább olyan furcsa ennek a két embernek a kapcsolata a filmben, mint Fassbinder klasszikusában, a Félelem megeszi a lelketben. De egyfelől én nem látom azt az asszonyt olyan szerencsétlen áldozatnak (sőt a film végén éppen Mari lesz a hunyó, aki tönkrevág két emberi életet), másfelől a családját nagyon, de NAGYON nem nevezném boldog családnak. Régen láttam a filmet, de emlékeim szerint Mari fia pl. kőbunkó az anyjával, és asszem, ő a Wilsonnal folytatott kapcsolatot éppen felszabadulásként éli meg.

A "Tamás bátya" meg kész... :'D Mind az "illegális bevándorló"-t játszó Arghavan, mind a Wilsont alakító Marcelo civilben régóta Magyarországon élnek és dolgoznak, senkin sem élősködnek, senkit sem bántanak, ugyanolyan dolgozó emberek, mint az átlag. És mindketten magyar állampolgárok, Arghavan a film forgatása környékén kapta meg a magyar állampolgárságot. Mindkét embert volt szerencsém élőben is látni, hallani, és remek, szimpatikus emberek, ugyanolyanok mint a filmbeli karaktereik. Ezerszer szimpatikusabbak számomra, mint sok "fehér" és "magyar család". Az például példaértékű, ahogy Marcelo / Wilson viszonyult ehhez a kultúrához és ehhez a nehéz magyar nyelvhez. Minden tiszteletem az övé. Ha ő Tamás bátya, én is az vagyok, és büszke vagyok rá. :D

előzmény: dittike (#18)

2018-02-09 10:32:45 Kojot (2017) Tenebra (4) #19

Felháborító az egész. Kostyál Márk szerintem nem is gondolta volna, hogy neki ugyanazt kell átélnie majd a film után, mint amit a filmben átélt a Misi nevű főhőse. Tényleg az lesz, amit te írtál korábban, hogy ez valószínűleg már csak a körülötte kialakult botrány miatt is remélhetőleg egy kultfilm lesz, és majd talán évek múlva felfedezik ezt is, mint pl. Ted Kotcheff Wake in Frightját (ami mondjuk kicsit hasonlít is erre).

Érdekes egyébként a Kút és a Pappa pia-párhuzam is. :D A Kút ugye szintén a vidéki posványról szól, csak éppen az sokkal elvontabb, annak csak az volt a "hibája", hogy benne volt Kálomista. A Pappa pia viszont olyan, mintha a Kojot abszolút jobbos és kormánypárti verziója lenne. :D Abban is van egy fiatal, a gyökereihez visszatérő férfi, aki apja lepukkant csónakháza mellett áll ki, amire egy kőgazdag vállalkozó kiskirálynak fáj a foga. A lényeges különbség az a két sztori között, hogy a Kojotban a Szojkáék valóban veszélyesek, családokat és életeket tesznek tönkre azért, hogy a svéd befektetőknek eladják a földet, ugyanakkor viszont kőkonzervatív értékrendet szajkóznak, meg patrióta szólamokat löknek. A Pappa piában a Stohl Buci vállalkozója viszont egy önparódia, egy jellegtelen, értékrendnélküli figura, aki ráadásul egy idő után elkezd női ruhában járni. Tehát a Pappa pia gonosza egy nihilista, transzvesztita jegyekkel felvértezett karakter, akinek a transzi jegyeit leszámítva nincs politikai dimenziója. A Kojot gonoszában viszont abszolút felismerhetők a tipikus vidéki kiskirályok, én is ismerek párat itt, vidéken, személyesen is, ráadásul Szojka köpönyegforgatásában (konzervatív hazafias ideológiával takarózok, idegengyűlölő ellenségképet gyártok, közben meg svéd befektetőkkel egyezkedek) felismerhetők a jelenleg regnáló hatalom jellegzetességei is.

Szóval talán ezt megértették a hatalom képviselői is, ezért kell a Kojotnak eltűnnie. Mert ráadásul ez nem egy nagyon kifinomult film, ereje éppen abban rejlik, hogy az elsődleges, szinte ösztönös érzelmekre hat. A tavalyi, szintén (méltán) elkallódott Zéróra mondták, hogy dühös, anarchista film. A Kojot tényleg az, és a Zéróval ellentétben mindkét megtekintéskor bennem is felkorbácsolta a dühöt, főleg hogy vidékiként nagyon hasonló dolgokat tapasztalok, mint amik a filmben láthatók. Ha a Kojotot olyanra csinálják meg, mint a román "ikertestvérét", a Kutyákat (szintén elsőfilmes rendező műve, szintén a vidéki kiskirályokról és a birtok körüli konfliktusról szól), akkor valószínűleg senki le se szarja, mert a Kutyák inkább egy minimalista, lassú, éppen a dühös konfrontációkat kerülő film (nekem pont ezért nem jött be annyira, ezt a témát így már nincs értelme feldolgozni, főleg, ha cselekvő filmnek szánjuk a filmet). A Kojot viszont talán felrázná a nézőket, ez a "baj" vele.

előzmény: zéel (#14)

A Rocky-szériát mondjuk szét lehetett volna bontani, mert elég hullámzó a minősége a sorozatnak. Sőt, időrendben meredeken csökken a minőségük. :D :D Jó, a Rocky IV az bűnös élvezet. De szerintem az 1. rész az igazi klasszikus, a többi már csak üzleti megfontolásokból készült.

A Rocky-n kívül a Dühöngő bika a legjobb, egyértelmű.

Ha a Wikipedia nem ír hülyeséget a születési dátumával kapcsolatban, akkor idén lesz 46 éves. De persze nem öregbíteni akartam, hanem épp ellenkezőleg, elismerni, hogy milyen jó formában van. A sajtóvetítés után élőben is megjelent, és élőben is ugyanez volt a benyomásom. Így többszörösen is kár, hogy ez a film nem lett túl jó.

Amúgy Székely B. Miklósnak én is örültem, bár azt sajnáltam, hogy csak ennyi szerepe volt. Arra gondoltam, mikor feltűnt, hogy 20 évvel korábban talán ő kapja a félszemű szerepét. :D

előzmény: St4nt0N (#8)

Jaja, ilyen rossz dialógusokat régen nem hallottam filmben. De engem nem is ez akasztott ki, hanem a két gyilkossági kísérlet. Ha ez humor akart lenni, akkor gyász. Ha komolyan gondolták, még nagyobb gyász. :D

Amennyire utána tudtam olvasni, mindez a valóságban nem is így esett meg, jóllehet, nyilván játékfilmről van szó, így nem is egy ismeretterjesztő filmet vártam. De azért szerintem a fent említett fordulatoknál jobb lett volna mégis inkább a valósághoz ragaszkodni.

A képi világ szerintem rendben van, Szász János ehhez mindig is értett, és érződik rajta, hogy Fehér György volt a tanítványa (állítólag a filmet ott forgatták, ahol a remek Szürkületet, Fehér szerzői krimijét is). A főszereplők is igen jók szerintem (Gryllus Dorka nemcsak színészileg jó... de nem akarok szexista lenni :'D), a karakterek sem lennének rosszak. Csak hát a cselekmény vérzik több sebből, de nagyon. Tényleg röhejes, hogy kb. ugyanazt a pár mondatot ismételgetik , és igazából képileg sem történik semmi olyan, ami emlékezetes vagy izgalmas lenne, hacsak Gryllus Dorka karakterének durva megerőszakolásait, illetve a színésznő meztelen testét nem tekintjük annak - előbbi igen felkavaró és taszító, utóbbi viszont elképesztő,
hihetetlen, hogy az ötvenhez közeli színésznő még mindig ilyen jó formában van
.

Pedig ebben az egészben benne volt egy tök jó A postás mindig kétszer csenget-sztori. Én azt mondom, Szász János inkább maradjon az adaptációknál. Mármint az irodalmiaknál. Az életből most nem sikerült jól adaptálnia.

előzmény: bambula (#5)

2018-01-24 22:28:44 Veszettek (2015) Tenebra (3) #40

Ja, tulajdonképpen felfogható ez disztópiának, bár szerintem a parabola helyesebb megjelölés. Ebben a tekintetben persze elfogadható az allegorikus beszédmód, de én, mint írtam, ebben sokkal inkább ezt a tartózkodást érzem, ami a magyar rendezőknél jellemző. Hogy nem merünk kimondani dolgokat, nehogy megsértsünk valakit, és utána támadjanak minket. A rendezőnő, Goda Krisztina tudtommal olyan nyilatkozatokat tett, melyekben hevesen tagadta azt, hogy ez Gárda-film lenne, és megerősítette azt, amit te is írsz, hogy ez a történet nemcsak ebben a közegben érvényes, ezért nem is akart konkrétumokba bocsátkozni. Viszont ez egy jelenség, egy probléma, hogy nem lehet, nem tanácsos konkrét utalásokba bocsátkozni. Ott van a Kút példája: szerepelt benne egy tévérészlet, amelyben Kálomista Gábor volt jelen, és utólag kivágatták a filmből ezt a felvételt személyiségi jogokra hivatkozva. Aztán ott volt a Zéró esete, amelyben eredetileg Orbán képére is lőttek volna Putyiné és Merkelé mellett, de végül ki lett satírozva. Ezek persze a Veszettek után történtek, de utólag is megvilágítják a problémát, hogy itthon valami miatt nem megy az, hogy egy filmben tényleg a Betyársereg vagy a Magyar Gárda alakul meg, és ők konfrontálódnak a cigányközösség tagjaival (még Fliegauf Benedek Csak a széljében is van egyfajta csendes tartózkodás etekintetben), vagy hogy a magyar közszereplők is megkapják a magukét egy filmben.

előzmény: Dió (#39)

2018-01-24 18:03:43 Veszettek (2015) Tenebra (3) #38

"miért kellett volna a filmben „cigányozni”, miért nem lehet metaforaként meghagyni ezeket, hogy több helyen és koron átívelő maradhasson az üzenet. "

Szerintem az itt a probléma, hogy úgyis tudja mindenki, hogy kik a "telepiek", tehát semmi értelme nem volt annak, hogy nem nevezik nevén a dolgot. Ez olyan abszurditás, mint mikor annak idején Jancsó Miklósnak nyilatkoznia kellett a Szegénylegények kapcsán, hogy az nem '56-ról szól. A fenét nem arról szólt, mindenki tudta, hogy arról szól, csak nem szabadott ezt kimondani. A különbség az, hogy tudtommal 2015-ben már nem kádári puhadiktatúra volt, és elvileg szólásszabadság van. Nem mellesleg, ha egy Amerikai História X-ben zsidóznak és niggereznek, és a filmet mégis az anti-rasszizmus egyik emblematikus alkotásának tartják, akkor valószínűleg a Veszetteket sem emiatt akarták volna elégetni, hogy cigányozik. Főleg, hogy azóta már készült egy Brazilok, ami ugyanúgy univerzális történet fog maradni az urambátyám-rendszerről, meg az újkori neokolonializmus alakváltozatairól, de kimondják benne, hogy "cigány", és tudtommal a filmet nem akarta senki sem elégetni emiatt.

Persze másik szemszögből nézve tudjuk, hogy a gyűlölet a lényeg, nem az, mit, hogy neveznek. Csak hát ez így gagyi módon jött ki, hogy mindenki tudja, látja, hogy milyen etnikum jelenik meg a filmben, mégis metaforákat használnak. Egy sci-fi disztópiában ez oké (a Szárnyas fejvadász replikánsainak helyére is be lehet helyettesíteni bármilyen kisebbséget), de ez tudtommal nem az volt, hanem realista dráma akart volna lenni.

Én ezt az egészet egy sokkal mélyebb probléma szimptómájának látom. Itthon hiába volt rendszerváltás, a Kádár-rendszer valójából még mindig él bizonyos területeken, a társadalom mentalitásában mindenképp. Itthon éppen ezért mindenki reszket, ha kényes, politikai témákat érint, így metaforákban beszél, mint azelőtt.

előzmény: Dió (#37)

2018-01-17 13:42:28 A Woman Captured (2017) Tenebra (4) #1

Volt szerencsém már a filmhez, és nagyon ajánlom. Amellett, hogy nagyon fontos témáról beszél, és rendkívül felkavarja a nézőt, pedig nincsenek benne sokkjelenetek, de az utalásokból és a suttogásokból tudjuk, hogy mi történhet a kamerán kívüli világban. A film azért is tetszett, mert a rendezőnőnek sikerült elkapnia egy "valódi mesét" arról, hogy a nyomorba és rabszolgasorba taszított ember hogyan tud megmenekülni fogvatartói elől, és hogyan vesz pozitív fordulatot az élete . És amúgy mind a rendezés, mind a vágás igen profi, nagyon feszült a film összes jelenete, akár egy jobbfajta thrillerbe is beillenének az Egy nő fogságban bizonyos jelenetei például mikor Edit rászánja magát a menekülésre.

Még több ilyet! A dokumentumfilm nemcsak unalmas beszélgetésekről vagy a téma körbe-körbejárásáról szólhat, hanem erről is, az igazi cselekvésről. Mert ez tényleg szó szerint cselekvő film, mivel az alkotónak sikerül beavatkoznia a valóságba, és segíteni is tud az áldozaton, akivel foglalkozik. Ritka az ilyen, nagyon ritka. Ezért szeritnem érdemes dokumentumfilmeket készíteni.

Egyedül az volt a problémám, hogy a film végére már túlságosan is átvette a szerepet a "kreativitás" a dokumentumfilm felett. Vagyis a végén a karácsonyi jelenet meglehetősen nyálasra, melodramatikusra sikeredett, és az őszinte érzelmek helyett modorosság lett úrrá a zárójeleneten. Viszont amúgy nagyon erős alkotás, a Csicska és a Délibáb után megint egy remek film, mely a modern rabszolgaság elhallgatott és figyelmen kívül hagyott problémájával foglalkozik.

Összes komment...