Tenebra

Tapasztalat: 2982 film
Kompetencia: 29 film
Súly: 3707
Regisztráció: 2011. április 14. (7 év, 2 hónap)
Kedvencnek jelölték: 129 user

Bemutatkozás

"Én, mivel nem játszhatom a szerelmest, Hogy eltöltsem e csevegő időt - Úgy döntöttem, hogy gazember leszek. S utálom e kor hiú gyönyörét."

Blog: Amerikai Plán

Kedvencek

Rendezők: Arthur Penn, Fábri Zoltán, Federico Fellini, Ingmar Bergman, Jancsó Miklós, John Ford, John Huston, Luis Buñuel, Martin Scorsese, Michelangelo Antonioni, Orson Welles, Pier Paolo Pasolini, Robert Aldrich, Roman Polański, Sam Peckinpah, Samuel Fuller, Sergio Corbucci, Sergio Leone, Sergio Sollima, Werner Herzog, William Friedkin
Színészek: Al Pacino, Clint Eastwood, Gary Cooper, Gian Maria Volonté, Kállai Ferenc, Latinovits Zoltán, Marco Ferreri, Marlon Brando, Őze Lajos, Robert De Niro, Tom Hardy
Műfajok: film noir, horror, sci-fi, szatíra, thriller, western
Országok: amerikai, dán, izlandi, japán, magyar, norvég, olasz, svéd, szovjet
Korszakok: 1920-as évek, 1950-es évek, 1960-as évek, 1970-es évek

Demográfiai adatok

Nem: férfi
Születési év: 1986
Lakhely: Antarktisz

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Permission
Megcsalási engedély
2 2018-06-21 ?
(8)
Der 7bte Zwerg
A 7. törpe
1 2018-06-16 1,8
(12)
Gotti
 
2 2018-06-16 ?
(5)
The Crazies
Az őrültek
4 2018-06-08 3,1
(28)
In the Mouth of Madness
Az őrület torkában
4 2018-06-03 3,7
(203)
Diary of the Dead
Holtak naplója
3 2018-06-02 2,7
(200)
Land of the Dead
A holtak földje
3 2018-06-02 3,2
(290)
Nae-ga sal-in-beom-i-da
Confession of Murder
3 2018-05-30 3,6
(12)
H
 
4 2018-05-30 ?
(1)
Telmisseomding
Tell Me Something
4 2018-05-29 ?
(7)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

Michael Baytől a Szikla kedvencem. :D De a Transformerseket tényleg nem bírom.

Személyes guilty pleasure az Életben maradni (1983), és a legújabb ilyen pedig a tavalyi Artúr király: a kard legendája, amit szinte minden kritikus lehúzott a vérbe. :D

2018-06-13 15:47:32 Gotti (2018) Tenebra (2) #2

Nem lett az. :D Igen halovány film, melyet tényleg csak John Travolta játéka emel ki, jóllehet, az is inkább "kibaszott"-ozással, "geci"-zéssel és "baszdmeg"-olással tarkított dialógusokban gazdag. De a film vége felé egész drámai karakterré válik ez a Gotti.

A legnagyobb ziccer szerintem az a filmben, hogy túlságosan is sok időt fecsérelnek el a családi melodrámára, a sírós-veszekedős-atyáskodós jelenetekre, és én egyáltalán nem láttam azt, amit csak archív felvételekben (?) mutatott be a rendező, hogy ez a maffiózó mennyit tett az egyszerű emberekért, és hogy miért is vált ennyire népszerűvé a társadalom körében. Én egy erősen Tony Montana-beütésű alakot láttam, aki osztotta az észt a fiának, majd leöletett pár riválist. De arról csak 1-2 jelenet van, melyben elmondja (!), hogy mit tervezne a környékkel.

Erről kellett volna szólnia szerintem a filmnek, ez lett volna az izgalmasabb, hogy miért maradt fenn ennek a Gottinak a neve, és egyáltalán miért nézettek meg velem egy filmet egy New York-i bűnözőről. Ám ez nem sikerült. Így szerintem akár karrierista cipőkereskedőt vagy porszívóügynököt is alakíthatnak Travolta, annyira nem lényeges a családi melodrámázás szempontjából, hogy ő most mit csinál a "háttérben".

És szerintem nagyon hiányzik egy jó antagonista is innen, mert igazából rohadtul nem érdekelt, kit, miért, mikor ölnek meg, a riválisok aprításánál néha fel sem fogtam, hogy ki a franc az, és miért kell meghalnia. Súlytalanok, jellegtelenek a karakterek. Ez az ifjabbik Johnra is igaz, akik végig "alfa" alakú szemöldökkel, búsan-kétségbeesetten les apjára - reménykedtem benne, hogy valami érdekesebb figurát faragnak belőle, de nem így lett, megmaradt ez a búsképű, jellegtelen, olajos hajú ficsúr. :D

A vágáson és a párbeszédeken érződik, hogy Kevin Connolly nagyon Scorsese és De Palma akart lenni, de ez nagyon nem ment neki. :D Bár talán van 1-2 izgalmasabb zenés szekvencia, de azok is inkább a zenék (pl. a House of the Rising Sun) miatt ötlenek fel bennem.

Szerintem egy erős 2-est fog megérdemelni tőlem Travolta alakítása miatt, egyébként unalmas, halovány, sőt összecsapott, feledhető, rossz film.

előzmény: Ragemarci (#1)

A noirról sokféle teória van, és máig megy a vita, hogy minek tartsák ezt, mivel való igaz, gengszterfilmek, detektívfilmek és thrillerek is ide sorolhatók, sőt még melodrámák is.

Akik műfajnak tartják, azok úgy vélik, hogy valahol a thriller, a gengszterfilm és a detektívfilm között, a centrumban helyezkedik el műfaji értelemben.

Vannak, akik korstílusnak tartják, és úgy vélik, hogy minden, a 40-50-es években készült, expersszív megvilágítást, chiaroscurót alkalmazó, komor hangulatú film noir. Ezért is szokták A gonosz érintését "az utolsó film noir"-nak tartani. (Raymond Durgnant és Paul Schrader írt erről cikkeket. Durgnant kifejezetten meredek ebben a tekintetben, mert még horrorfilmeket is idevesz).

De van egy harmadik elmélet, ami szerint se nem stílus, se nem műfaj, hanem egyfajta szenzibilitás. Erre linkeltem Pápai Zsolt megvilágító, tartalmas cikkét. Ez az elmélet közel áll a korstílus-értelmezéshez, de azt állítja, hogy bárhol előfordulhat a noirszenzibilitás, nemcsak az említett korszakban, és minden olyan, bűnügyet vagy bűnt centrumba állító történet ide tartozhat, amiben a fatalizmus uralkodik, és a hős (egzisztenciális) szorongása (ami lehet társadalmi, politikai vagy lelki eredetű) megakadályozza őt a tisztánlátásban, cselekvésben, vagyis abban, hogy megoldja problémát. Ebben az értelemben szerintem A gyanú árnyékában vagy az Idegenek a vonaton is lehet noir, pontosabban noirszenzibilis.

előzmény: Xuja (#42)

A tévedés áldozatát, meg a Szédülést szokták noirnak tartani tőle. Horrorja szerintem három van, az egyik A Manderley-ház asszonya, a másik a Psycho, a harmadik meg a Madarak. De szűk értelemben inkább csak a Psycho a horror. Hitchcock meg inkább thrillerrendező, ő maga is a thrillert kedvelte jobban, a horror számára már "kellemetlen borzongás" kategória volt (vagy valami ilyesmit nyilatkozott egyszer).

előzmény: critixx (#37)

Műfaji értelemben ez nem film noir, hanem (pszicho)thriller. Ettől persze még noirszenzibilis. :D

Hollywood kezei közé ne kerüljenek, azt biztosan szeretném. :D Talán animációs sorozatként el tudom képzelni, mert animációban még a DC és Marvel is merészebbek. Márpedig egy ilyen figurát mint Skandar Graun nem szabad a politikai korrektség jegyében "megszelídíteni" - Hollywood biztosan ezt tenné jelen állapotában.

Ja, az kimaradt, de túl hosszút írtam már így is, így külön hsz-ben írom. :P

Darth Maulnak először megörültem, mert bár gagyinak tartom, hogy Obi kettévágta, és túlélte, de végülis fogjuk rá, hogy "nagy volt benne az Erő". Viszont ebben a formában, ahogy visszahozták ide, elég szar. Az még tetszett, hogy őt egy ilyen nagyobb, háttérből irányító figurának tették meg - a rajzfilmeket nem követtem, bár a sztorit ismerem. Érdekes lesz, h ogy passzintják össze ezzel, és szerintem lenne potenciál Maulban. Főleg, hogy Lucas olyan gyorsan lerendezte, mint ahogy Deadpoollal elbántak az X-Men Origins: Wolverine-ben. :'D Tehát rehabilitáció, meg ilyenek jöhet élőszereplős filmben is. De amikor bekapcsolta a fénykardját, és úgy keménykedett itt a Solóban, akkor a fejemet fogtam. Minek kellett ez? Kurva kemény Darth Maul már önmagában is, miért nem lehetett a seggén maradni?! Gondolom azért, mert kell egy fénykard egy Star Wars-filmbe, nehogy már elmúljon anélkül... Persze míg a Zsivány Egyesben Vader feltűnése a legfaszább jelenetek egyike volt, addig itt ez a fénykard-bekapcsolás megölte az egész Darth Maul-feltűnés pátoszát.

Ha nem Star Wars-film lenne, és nem az egyik legjobb klasszikus karakterről szólna, akkor én is simán megadnám rá a 3-ast, mert végülis az első felében még jó csatajelenetek is vannak. Pl. a vonatrablás elég ütős, és az a pár perces háborús jelenet is. Sőt ez utóbbi nagyon ütős volt, ilyet Star Warsban még nem láttunk, csak saras-véres háborús filmekben. Meg Chewbacca feltűnése is jó lett. Aztán persze annyira sok lett az akcijó, hogy én eluntam kb. a film közepétől.

Viszont ez egy Star Wars, egy Han Solo-film, és ebből a szempontból elég gyengén teljesít. Aldent én megvédeném, mert bár valami miatt végig Hayden jutott róla eszembe, és inkább Anakin szerepére tudtam volna elképzelni, szerintem nem az ő hibája, hogy kicsit sem éreztem benne Hant. Egyszerűen hagyni kellett volna, hogy kicsit saját képére formálja a karaktert, meg az alkotókat is hagyni kellett volna, hogy kreatívabbak legyenek. Így viszont megpróbálták ráhúzni az eddig ismert Han Solót egy olyan színészre, akihez nem passzolt az a Han Solo. :D

De hiányzik a filmből a jó antagonista is. A sztori még elmenne, ha tényleg csak a heist lenne a tét, azonban behoznak ide is lázadozást, meg egyéb magasröptű hülyeségeket, melyek szerintem ehhez a gengszteres beütésű történethez abszolút nem passzoltak. Mikor a veszélyes űrkalózokról kiderül, hogy csak forradalmárok, és a jó ügyet szolgálják... Döbbenet. Meg az az izzadságszagú szerencsétlenkedés, ami onnantól megy, nagyon rossz.

Továbbá a mítoszrombolással ér fel szerintem, hogy mindent meg kell magyarázni, ami eddig sötét folt volt Han múltjában.

A feminista droid meg... Inkább nem is kommentálnám különösebben. Nálam letaszította Jar Jart a trónról, megszületett a legidegesítőbb Star Wars-karakter.

Na, meg akkor még az általános logikátlanságokról, hülyeségekről szó sem esett. Engem legalábbis zavartak az olyan sűrítések, hogy a főhős alig veszíti el szerelmét az elején, máris beáll birodalmi katonának, miközben üldözik őt... :'D Nálam az sem passzolt, hogy Han ismeri a vukik nyelvét - honnan, miért? És akkor miért nem így kommunikál vele tovább?

Lando jó volt szerintem is, ez a Donald Glover tehetséges, és a "pánszexualitás"-ából szinte semmi nincs a filmben, csak cukkolás volt. Az még szerintem belefér, hogy flörtöl a droidjával - ez csak amolyan haveri húzatásnak tűnik. Hannal meg nem tudom... lehet, én vagyok naiv, de egyáltalán nem éreztem, hogy haverságnál több lenne köztük :'D. Pedig ezt is beharangozták. Persze a feminista droidja kompenzálja ezt, ő tényleg hihetetlenül idegesítő volt, nagyon örültem neki, hogy szarrá lőtték.

Az újságírókat meg nem kell szidni, az övéké is csak egy vélemény. Nem ez fogja sokak "kedvenc filmjét" a földbe döngölni, nyugi. Sok rajongó tesz a kritikusok véleményére. Sokkal inkább az riaszt el rajongókat, hogy egyfelől Alden Ehrenreichnak nem áll jól már a képeken és a trailerben sem ez a szerep (vagy hát ha jól is áll, de nem tudtak vele mit kezdeni), másfelől pedig ez az erőltetett, kényszeres píszízés, amibe már Az ébredő Erővel belevágott a Disney.

előzmény: paksiendre (#16)

Érdekes, hogy sokan a mozi halálát vizionálják a Netflix miatt, holott lehet, anyagi szempontból van ennek jelentősége (elvégre egy Netflixes cucc torrentverziója villámgyorsan elkezdhet terjedni a neten, ami azért sokkal jobb minőségű, mint egy CAM-es mozifelvétel), de ha belegondolunk, mi a mozi, akkor a Netflix sokkal jobban megfelel a XXI. század követelményeinek.

Mert hát lássuk be, a mozi azért lett mozi, mert a XIX. századi technikai feltételek és befogadói szokások ezt tették lehetővé (jóllehet, ott volt az Edison-féle kinetoszkóp, amit egyedül lehetett nézni). Nem volt 4K tévé, vagy projektor minden háztartásban (jó, pl. Bergmannak volt privát vetítője - de hát az a Bergman volt :D). Persze a 4K tévé sem egy olcsó mulatság, de a jövőben úgyis el fog terjedni. Vagyis egy bizonyos fajta moziélményt már otthon is teremthetünk magunknak, és nem kell közösködni sok antiszoc majommal, akik a nyakadba öntik a kólát és a popcornt, vagy végigpofázzák-rágcsálják a filmet. (Kíváncsi vagyok, a hamarosan bemutatásra kerülő Hang nélküllel ezt hányan merészelik megtenni. :D)

Jóllehet, az IMAX az IMAX, azzal még egy 4K-tévé sem tud versenyezni, és úgy gondolom, éppen ez a válasz arra, hogy amúgy a Netflix miért nem fogja meggyilkolni a mozit.

De a lényeg a lényeg, hogy szerintem ugyanolyan film a Netflix-film és a mozifilm is, és a nézőnek egy a fontos: hogy jó filmet lásson. Fesztiválokról, díjátadókról kitiltani ezeket: egyértelműen lobbi, stratégiázás, üzlet, más nem hiszem, hogy indokolja.

2018-04-26 22:37:24 [Általános fórum] Tenebra #7424

Számomra kétfajta film létezik: az idejétmúlt és az örökzöld. Az, hogy "régi" nálam abszolút nem pejoratív jelző, sőt inkább pozitív. :D Engem a némafilmek is lenyűgöznek, és szerintem a német expresszionista filmek, az orosz montázsfilmek és D. W. Griffith filmjei is (tudom, a rasszizmusuk miatt manapság trendi utálni ezeket, de én művészi szempontból nézem őket) modernnek és frissnek hatnak még ma is. Ugyanígy az amerikai film noirok, a hatvanas-hetvenes évek európai művészfilmjei vagy éppen a Hollywoodi Reneszánsz filmjei. Ellenben mondjuk, ha egy 10-20 évvel ezelőtti átlagos látványfilmet elevenítek fel, akkor az sokszor már-már nevetségesnek hat szerintem nem feltétlenül a technikai megoldásai miatt, hanem mert süt róla az egyszernézhetőség, az eldobhatóság érzése. :D Hogy a legkézenfekvőbb példával éljek: szerintem a régi Star Warsok eredeti formájukban is igen látványosak és élvezhetők, míg mondjuk a 2002-es A klónok támadása újranézés után bántóan műanyaghatású és avítt. Vagy mondjuk az 1933-as King Kong speciális effektusain a mai napig meg vagyok rökönyödve, hogy a korához képest mennyire jól megoldottak benne mindent, és egy-két effektet leszámítva még ma is simán élvezhető a film. Míg a 2005-ös verziót újranézve meglehetősen szemet bántó a CGI-majom. :D És meggyőződésem, hogy ne csak fikázzam a közelmúlt filmjeit, hogy mondjuk A Gyűrűk Ura-trilógia az még 20 év múlva is tök jól fog kinézni, és simán elővehető lesz, míg a durván műanyaghatású és erőltetett Hobbit-trilógiát nem sokan fogjuk emlegetni (ahogy a hasonló kaliberű WarCraft-filmnek sem kell 10 év sem, hogy megmosolyogtatóan idejemúltnak tűnjön).

Szóval szerintem egy film kora az nem annyira mérvadó. Az számít, hogy mennyire időtálló.

Összes komment...