Tenebra

Tapasztalat: 3006 film
Kompetencia: 35 film
Súly: 3881
Regisztráció: 2011. április 14. (7 év, 4 hónap)
Kedvencnek jelölték: 129 user

Bemutatkozás

"Én, mivel nem játszhatom a szerelmest, Hogy eltöltsem e csevegő időt - Úgy döntöttem, hogy gazember leszek. S utálom e kor hiú gyönyörét."

Blog: Amerikai Plán

Kedvencek

Rendezők: Arthur Penn, Fábri Zoltán, Federico Fellini, Ingmar Bergman, Jancsó Miklós, John Ford, John Huston, Luis Buñuel, Martin Scorsese, Michelangelo Antonioni, Orson Welles, Pier Paolo Pasolini, Robert Aldrich, Roman Polański, Sam Peckinpah, Samuel Fuller, Sergio Corbucci, Sergio Leone, Sergio Sollima, Werner Herzog, William Friedkin
Színészek: Al Pacino, Clint Eastwood, Gary Cooper, Gian Maria Volonté, Kállai Ferenc, Latinovits Zoltán, Marco Ferreri, Marlon Brando, Őze Lajos, Robert De Niro, Tom Hardy
Műfajok: film noir, horror, sci-fi, szatíra, thriller, western
Országok: amerikai, dán, izlandi, japán, magyar, norvég, olasz, svéd, szovjet
Korszakok: 1920-as évek, 1950-es évek, 1960-as évek, 1970-es évek

Demográfiai adatok

Nem: férfi
Születési év: 1986
Lakhely: Antarktisz

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Meatball Machine
 
3 2018-08-14 ?
(8)
Könnyű leckék
Easy Lessons
4 2018-08-12 ?
(2)
The Lost World
Az elveszett világ
2 2018-08-12 2,6
(106)
The Lost World
Elveszett világ
2 2018-08-12 3,9
(13)
The East
A Kelet
3 2018-08-09 3,5
(157)
London Has Fallen
Támadás a Fehér Ház ellen 2.: London ostroma
1 2018-08-07 2,5
(170)
The Two Faces of January
Kétarcú január
3 2018-08-07 3,1
(84)
Sound of My Voice
 
4 2018-08-01 3,5
(48)
Mission: Impossible - Fallout
Mission: Impossible - Utóhatás
3 2018-08-01 4,1
(100)
Fahrenheit 451
451 Fahrenheit
5 2018-07-31 4,2
(325)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

2018-08-05 16:50:19 Mission: Impossible (1996) Tenebra (4) #26

Ez ilyen high-concept dolog. :D Az amcsi filmeknél mindig kell egy hangzatos cím, amiben már benne van a fő konfliktus is. És ugye a hollywoodi filmek kulcsmondata, hogy "ha nagyon akarod, bármit elérhetsz a világon" (most hirtelen a Vissza a jövőbe-trilógiát tudom megnevezni, ahol ez konkrétan el is hangzik, de nagyon sok variációja van ennek, és elmondják nagyon sok hollywoodi filmben). Ez a lényege a M:I-nek is, hogy igen, van itt egy küldetés, amit a profik megoldhatatlannak tartanak, de a self-made man legújabb képviselője, Ethan Hunt mégis meg tudja oldani ugyanazzal a tökösséggel és improvizatív hajlammal, amivel már a korai telepesek is képesek voltak túlélni az amerikai vadnyugatot a XVIII-XIX. században. :'D

Egyébként én is most néztem újra, és lehet, feljavítom 4-esre az osztályzatom. :D

előzmény: betti (#25)

Az összhatás a fontos. Van pár film, ami formailag tetszik (Holy Motors, Wes Anderson összes, Őszi almanach, Tükör), de története és karakterei miatt nem tetszik. És vannak olyanok is, melyek totál konvencionális stílusban készültek, mégis szeretem őket. De talán azt jobban elviselem, ha egy film konvencionális stílusú, mint azt, hogy a rendezője érezhetően odavan a formai innovációért, ugyanakkor beleszarik a történet kidolgozásába (kivételt képeznek természetesen az experimentális filmek - pl. Huszárik Elégiáján kár is lenne számon kérni a sztorit, az a film úgy zseniális, ahogy van). Most két példát említenék, ahol a formai innováció találkozik az izgalmas sztorival: Bódytól a Kutya éji dala és David Lynchtől a Twin Peaks 3. évada. Ugyanakkor mondjuk a Meteó hiába innovatív, egy zagyvaság számomra az egész, nem szeretném többet újranézni. :D Ugyanígy az Inland Empire-t sem Lynchtől, ami szintén sok helyütt öncélú és rossz értelemben zagyva, jóllehet, igen kreatív megoldások vannak benne. Azt sem szeretném többet látni mindenesetre. :D

Akkor én leszek itt a pontszámrontó. :D Leszögezem, soha nem voltam a Mission: Impossible-sorozat elkötelezett rajongója, ha már szuperügynök, akkor JB - mármint nem James Bond, hanem Jason Bourne. Bár benne is csalódnom kellett a legutóbbi film miatt. Mindenesetre a Brian De Palma-féle első rész az még egy tök jó film szerintem, és bár nem raknám be a top 200-as listámba sem, az biztos, hogy a M:I-k közül még mindig az a legjobb.

Ez az Utóhatás szerintem semmivel sem jobb vagy rosszabb mint az utóbbi M:I-k (a leggyengébb nyilván a 2. rész, aminek semmiféle M:I-hangulata nincs szerintem). De hogy az év akciófilmje lenne, és hogy a Mad Maxhez hasonló lenne? Azzal nem értek egyet.

A Mad Maxet én azért szerettem, mert bár voltak benne logikátlanságok bőven, de egyszerű, egyenes vonalú zúzás volt. Az Utóhatással az a bajom, hogy nemcsak tele van logikai hülyeségekkel (melyet persze lehet akár úgy is kimenteni, hogy csak önreflexív poénok), de még feleslegesen túlbonyolított is. Oké, ez a széria védjegye, hogy mindenki mindenkit átver, senki sem az, akinek látszik, és az utolsó pillanatban vágják el a piros drótot. De nekem ez már sok, és talán pont ezért nem a szívem csücske ez a széria. Az Utóhatás ugyanaz volt számomra mint a Titkos nemzet, főleg, hogy ebben is a Szindikátussal, illetve annak utódával kellett nyűglődni. Persze nem lett volna elég ennyi, kellett ide plutóniumlopás, beépülés, külföldi bűnszervezet, egzotikus tájakon tett látogatás, ex-feleséges melodráma. Kétségtelen, hogy egy pillanatig sem lehet az Utóhatáson unatkozni, hiszen minden 10-15. percben van valami meghökkentőnek szánt fordulat. Jóllehet, kérdéses, hogy ezek mennyire izgalmasak és meghökkentők - én egy kivétellel mindegyik mögé láttam, és kitaláltam. A Solomon Lane-es maszkcserés trükköt csak haloványan sejtettem - ettől persze még elég gagyi volt. Némelyik jelenetén pedig kínomban röhögtem. Persze értettem én amúgy, hogy humorra és öniróniára mentek rá ebben a részben még nagyobb erővel mint a korábbiakban. De volt jó pár ciki jelenet, melyek tényleg cikik voltak.

Az Ethan és az exe közötti röpke "dráma" pedig erőltetett volt, nem illett ebben a formában a filmbe.

De hogy ne csak oltsam: az akciók tényleg rendben voltak, hiába egy baromság kategória már pl. a végső leszámolás. Az is tetszett, hogy ezúttal nem sikerült mindent tökéletesen kivitelezni, sok volt a rögtönzés a csapat részéről, és emiatt sokkal erősebb volt a "tényleg csak hajszálon múlik"-érzés. És azt is meg kell jegyezni, hogy ez a Henry Cavill egy tehetséges színész. Elég jól állt neki a főgeci szerep, bár azért ezzel sem leptek meg az alkotók, sejtettem, hogy ő nem egy pozitív figura lesz, hanem majd egyszer csak kiderül róla valami - aztán kiderült. De szerintem rohadt jó volt ebben a szerepben, megmutatta, hogy nemcsak a nyálas Superman megy neki. :D

Én is amondó vagyok, hogy többet ér ez a film a szuperhősfilmek átlagánál, és amúgy tényleg értékelendő, hogy készülnek még ilyen akcióthrillerek. Ugyanakkor szerintem az, hogy valami ritkaság, még önmagában nem erény, a forgatókönyv hibáitól nem szabad eltekinteni. Ha rajongó lennék, lehet, eltekintenék. De az eddigi M:I-ket is azért néztem meg, mert reménykedtem a kritikák alapján, hogy végre beújítanak valamit ebben a sorozatban is, ahogy azt mondjuk a Casino Royale-lal tették Bond esetében. Hát ez nem jött össze az Utóhatásban sem, hiába a feleséges erőlködés. :P

Ja, és egy hímsoviniszta megjegyzés a végére: Vanessa Kirby és Rebecca Ferguson <3.

2018-07-17 22:18:49 Get Out (2017) / Tűnj el! Tenebra (3) #62

Végre sikerült megnéznem ezt is (eddig több kísérletem vallott kudarcot elalvás miatt :'D). Kisebb csalódás azok után, hogy mennyire ajnározták, és amúgy mennyire jól, okosan indított. A film a közepétől dramaturgiai és ideológiai szempontból is igencsak összecsapott és egyoldalú, leegyszerűsítő. Bár, ha azt nézzük, hogy a film annak idején vígjátéki kategóriában is indult díjakért, végülis ezt felfoghatjuk szatirikus túlzásként - csak én ebben nem a szatírát éreztem, hanem egy társadalmi horror-thrillert. Jól tudom, hogy Amerikában a rasszizmus új formákat ölt, de akkor is leegyszerűsítőnek érzem a sztori végkifejletét, és szerintem ez a film ugyanabba a hibába esik, mint a szintén agyonajnározott, és szintén középszerű 12 év rabszolgaság. Jóllehet, azért ez a film nem azért középszerű, amiért a 12 év rabszolgaság. Ebben van ötlet, kreativitás, abban a filmben ezeknek a szikrája sincs. :D

Ez az agytranszplantáció - hipnózis számomra annyira zavaros volt, hogy önmagában ez hazavágta a film hátralevő részét. Mikor kiderült ez a baromság, nagyot csökkent a szememben a sztori komolysága. Persze lehet, ezt is szatíraként kéne felfogni... Valahogy nem ment. Talán a főhős társa szerencsétlenkedésein, és a rendőrségi feljelentésén röhögtem, de amúgy ebben semmi vicces nem volt. Azaz nem szatirikus stilizációnak éreztem mindezt, hanem horrorisztikus stilizációnak. Ekként nézve nem bocsáthatom meg azt a sok logikai bakit, amit a film elkövet a második felében. A zárlat még erős is lenne, de akkorra már abszolút nem tudtam beleélni magam a filmbe, csak feszengtem, és a fejem csóváltam, hogy hogy lehetett ezt így elcseszni.

Michael Baytől a Szikla kedvencem. :D De a Transformerseket tényleg nem bírom.

Személyes guilty pleasure az Életben maradni (1983), és a legújabb ilyen pedig a tavalyi Artúr király: a kard legendája, amit szinte minden kritikus lehúzott a vérbe. :D

2018-06-13 15:47:32 Gotti (2018) Tenebra (2) #2

Nem lett az. :D Igen halovány film, melyet tényleg csak John Travolta játéka emel ki, jóllehet, az is inkább "kibaszott"-ozással, "geci"-zéssel és "baszdmeg"-olással tarkított dialógusokban gazdag. De a film vége felé egész drámai karakterré válik ez a Gotti.

A legnagyobb ziccer szerintem az a filmben, hogy túlságosan is sok időt fecsérelnek el a családi melodrámára, a sírós-veszekedős-atyáskodós jelenetekre, és én egyáltalán nem láttam azt, amit csak archív felvételekben (?) mutatott be a rendező, hogy ez a maffiózó mennyit tett az egyszerű emberekért, és hogy miért is vált ennyire népszerűvé a társadalom körében. Én egy erősen Tony Montana-beütésű alakot láttam, aki osztotta az észt a fiának, majd leöletett pár riválist. De arról csak 1-2 jelenet van, melyben elmondja (!), hogy mit tervezne a környékkel.

Erről kellett volna szólnia szerintem a filmnek, ez lett volna az izgalmasabb, hogy miért maradt fenn ennek a Gottinak a neve, és egyáltalán miért nézettek meg velem egy filmet egy New York-i bűnözőről. Ám ez nem sikerült. Így szerintem akár karrierista cipőkereskedőt vagy porszívóügynököt is alakíthatnak Travolta, annyira nem lényeges a családi melodrámázás szempontjából, hogy ő most mit csinál a "háttérben".

És szerintem nagyon hiányzik egy jó antagonista is innen, mert igazából rohadtul nem érdekelt, kit, miért, mikor ölnek meg, a riválisok aprításánál néha fel sem fogtam, hogy ki a franc az, és miért kell meghalnia. Súlytalanok, jellegtelenek a karakterek. Ez az ifjabbik Johnra is igaz, akik végig "alfa" alakú szemöldökkel, búsan-kétségbeesetten les apjára - reménykedtem benne, hogy valami érdekesebb figurát faragnak belőle, de nem így lett, megmaradt ez a búsképű, jellegtelen, olajos hajú ficsúr. :D

A vágáson és a párbeszédeken érződik, hogy Kevin Connolly nagyon Scorsese és De Palma akart lenni, de ez nagyon nem ment neki. :D Bár talán van 1-2 izgalmasabb zenés szekvencia, de azok is inkább a zenék (pl. a House of the Rising Sun) miatt ötlenek fel bennem.

Szerintem egy erős 2-est fog megérdemelni tőlem Travolta alakítása miatt, egyébként unalmas, halovány, sőt összecsapott, feledhető, rossz film.

előzmény: Ragemarci (#1)

A noirról sokféle teória van, és máig megy a vita, hogy minek tartsák ezt, mivel való igaz, gengszterfilmek, detektívfilmek és thrillerek is ide sorolhatók, sőt még melodrámák is.

Akik műfajnak tartják, azok úgy vélik, hogy valahol a thriller, a gengszterfilm és a detektívfilm között, a centrumban helyezkedik el műfaji értelemben.

Vannak, akik korstílusnak tartják, és úgy vélik, hogy minden, a 40-50-es években készült, expersszív megvilágítást, chiaroscurót alkalmazó, komor hangulatú film noir. Ezért is szokták A gonosz érintését "az utolsó film noir"-nak tartani. (Raymond Durgnant és Paul Schrader írt erről cikkeket. Durgnant kifejezetten meredek ebben a tekintetben, mert még horrorfilmeket is idevesz).

De van egy harmadik elmélet, ami szerint se nem stílus, se nem műfaj, hanem egyfajta szenzibilitás. Erre linkeltem Pápai Zsolt megvilágító, tartalmas cikkét. Ez az elmélet közel áll a korstílus-értelmezéshez, de azt állítja, hogy bárhol előfordulhat a noirszenzibilitás, nemcsak az említett korszakban, és minden olyan, bűnügyet vagy bűnt centrumba állító történet ide tartozhat, amiben a fatalizmus uralkodik, és a hős (egzisztenciális) szorongása (ami lehet társadalmi, politikai vagy lelki eredetű) megakadályozza őt a tisztánlátásban, cselekvésben, vagyis abban, hogy megoldja problémát. Ebben az értelemben szerintem A gyanú árnyékában vagy az Idegenek a vonaton is lehet noir, pontosabban noirszenzibilis.

előzmény: Xuja (#42)

A tévedés áldozatát, meg a Szédülést szokták noirnak tartani tőle. Horrorja szerintem három van, az egyik A Manderley-ház asszonya, a másik a Psycho, a harmadik meg a Madarak. De szűk értelemben inkább csak a Psycho a horror. Hitchcock meg inkább thrillerrendező, ő maga is a thrillert kedvelte jobban, a horror számára már "kellemetlen borzongás" kategória volt (vagy valami ilyesmit nyilatkozott egyszer).

előzmény: critixx (#37)

Műfaji értelemben ez nem film noir, hanem (pszicho)thriller. Ettől persze még noirszenzibilis. :D

Hollywood kezei közé ne kerüljenek, azt biztosan szeretném. :D Talán animációs sorozatként el tudom képzelni, mert animációban még a DC és Marvel is merészebbek. Márpedig egy ilyen figurát mint Skandar Graun nem szabad a politikai korrektség jegyében "megszelídíteni" - Hollywood biztosan ezt tenné jelen állapotában.

Összes komment...