Tenebra

Tapasztalat: 2900 film
Kompetencia: 64 film
Súly: 4500
Regisztráció: 2011. április 14. (6 év, 7 hónap)
Kedvencnek jelölték: 121 user

Bemutatkozás

"Én, mivel nem játszhatom a szerelmest, Hogy eltöltsem e csevegő időt - Úgy döntöttem, hogy gazember leszek. S utálom e kor hiú gyönyörét."

Blog: Amerikai Plán

Kedvencek

Rendezők: Arthur Penn, Fábri Zoltán, Federico Fellini, Ingmar Bergman, Jancsó Miklós, John Ford, John Huston, Luis Buñuel, Martin Scorsese, Michelangelo Antonioni, Orson Welles, Pier Paolo Pasolini, Robert Aldrich, Roman Polanski, Sam Peckinpah, Samuel Fuller, Sergio Corbucci, Sergio Leone, Sergio Sollima, Werner Herzog, William Friedkin
Színészek: Al Pacino, Clint Eastwood, Gary Cooper, Gian Maria Volonté, Kállai Ferenc, Latinovits Zoltán, Marco Ferreri, Marlon Brando, Őze Lajos, Robert De Niro, Tom Hardy
Műfajok: film noir, horror, sci-fi, szatíra, thriller, western
Országok: amerikai, dán, izlandi, japán, magyar, norvég, olasz, svéd, szovjet
Korszakok: 1920-as évek, 1950-es évek, 1960-as évek, 1970-es évek

Demográfiai adatok

Nem: férfi
Születési év: 1986
Lakhely: Antarktisz

Legutóbbi szavazatok

Film Szavazat Mikor Átlag
Kanzoli
 
5 2017-11-20 ?
(1)
Nowhere to Hide
 
5 2017-11-18 ?
(1)
City of Ghosts
 
4 2017-11-17 ?
(1)
The Thing
A dolog
4 2017-11-17 4,2
(712)
Rézangyalok
 
4 2017-11-17 ?
(2)
De sidste mænd i Aleppo
Last Men in Aleppo
4 2017-11-16 ?
(4)
Seven Sisters
Hét nővér
3 2017-11-15 3,5
(40)
Flashdance
 
4 2017-11-15 3,2
(352)
The Outsiders
A kívülállók
3 2017-11-09 3,4
(59)
Say Anything...
Mondhatsz akármit
3 2017-11-09 3,8
(102)

Összes szavazat...

Legutóbbi kommentek

A lovakat lelövik, ugye? egy remek film, és abban is jó, viszont a Klutéban meg nagyot alakít. Úgyhogy ezt a kettőt jelöltem meg.

Nemcsak a Mártával van a baj, a film második fele több sebből vérzik (erőtlen showdown, elsikkadó karakterek, erőltetett tempójú univerzumépítés stb.). Amúgy így 1,5 év után azt mondom, egy gyenge 3-ast megérne a film. Azonban nem fogom feljavítani az osztályzatom, mert a film első fele alapján tőlem is majdnem kiérdemelte az 5-öst. Viszont a második fele akkora csalódás volt, hogy még.

Ennek fényében kíváncsi vagyok, hogy Igazság Ligája tud-e pozitív meglepetést okozni, amitől már a bárgyú trailerei (illetve a legelső trailer az elég hangulatos, de a többi szar) alapján sem várok túl sokat. :D

előzmény: slipknot (#237)

2017-11-02 10:24:38 Mother! (2017) / Anyám! Tenebra (5) #24

Na, újranéztem ezt a moziünnep keretében, még a hétvégén, és nem akarok itt arcoskodni, de úgy érzem, megvilágosodtam. :D :D Mármint így másodjára úgy érzem, sikerült megfejtenem, mi is akart ez a film lenni. Eddig találgattam itt különböző aktuális társadalmi-politikai problémákkal kapcsolatban, de ez egy sokkal elvontabb parabola annál. Sőt ez egy bibliai értelemben vett antiparabola. Erre mondjuk nem is magából a filmből jöttem rá, bár az is tele van bibliai utalásokkal (mi több: az egész tulajdonképpen a Bibliát meséli el), hanem elkezdtem gondolkodni, hogy Aronofsky ezelőtt a Noét csinálta meg. Ami nem lett egy tökéletes darab, és én annak a végét kompromisszumosnak érzem ahhoz képest, hogy a rendező ateistának vallja magát, de az istenkép abban is nagyon érdekes, és ez vezetett rá az anyám! értelmezésére is.

Tehát szerintem Darren Aronofsky ebben a Bibliát meséli el, nem mindig kronologikus sorrendben haladva. De azért a sztorit egy nagy fordulat osztja két részre, így azt gondolom, az első rész az itt is az Ószövetség, és utána jön az Újszövetség mely itt is a fogantatással, vagyis a JL-karakter teherbe esésével köttetik meg A Férj karaktere is innentől változik meg: a film első felében aktívabb, és a kvázi Káin és Ábel sztoriba,
az idős házaspár fiainak verekedésébe beavatkozik, illetve itt még dühödten zavarja el Ed Harris és Michelle Pfeiffer figuráját, mikor azok összetörik azt a bizonyos gyémántot, ami itt akár az Édenkert Almájaként is értelmezhető. Utána viszont ez a "bosszúálló isten" egy befogadó, mindent megbocsátó "istenné" válik, aki tárt karokkal fogad be mindenkit az otthonába, még akkor is, ha feldúlják azt. Ugye az Újszövetség istene a megbocsátó isten,
aki egyszülött fiát adta az emberek üdvéért. "Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta érte".

A csavar az egészben viszont az, hogy itt a sztori nem arra van kihegyezve, hogy a Férj (a Teremtő) működése majd elhozza az idilli létállapotot, az öröklétet és az üdvösséget az ember számára, ha az pusztuláson át vezet is (utalok itt a Bibliára). Aronofsky a tömeg brutalitására koncentrál. Éppen ezért én Madách Ember tragédiájához is hasonlítanám az anyám!-at, mert nagyon hasonló antiparabola az ember megjavíthatatlanságáról. Hiszen azt látjuk,
hogy a Teremtő hiába fogadja be újra és újra az embereket, hiába tesz jót velük, azok visszaélnek a jóságával, kedvességével, és nemcsak a fiát, de a feleségét is megölik.


Éppen ezért én nem úgy értelmezem Javier Bardem figuráját mint a Sátánt, hanem épp ellenkezőleg, ő a naiv Isten. Mármint Aronofsky értelmezésében a keresztény kultúrkör istene, istenképe naiv. Mert mint ebben a filmben is nyilvánvalóvá válik, a teremtés és a pusztulás egy körforgás, egy újra és újra végbemenő folyamat, mert a naiv Teremtő hisz abban, hogy egyszer majd megteremtheti a tökéletes világot, a tökéletes embert. Ám az anyám! éppen azt mutatja be, hogy az ember javíthatatlanul, eredendően rossz és félresikerült.
És a filmben számomra az rajzolódott ki, hogy éppen azért, mert az ember olyan, hogy egész életén keresztül szüksége van valakire, aki utat mutat neki, nem képes önálló lenni. Ezért is van szüksége istenre vagy valami hasonló, magasabb rendű lényre, mint ő, mert nem tud útmutatások nélkül létezni. És emellett az ember olyan, hogy képes még azt is elpusztítani,
aki segít neki. Itt pedig vissza is térünk a Jézus-sztorihoz, melyre az anyám! kifejezetten rímel.

Tehát az anyám! szerintem nem társadalomkritika, nem is egy konkrét családi dráma vagy thriller (nem is működne ekként, hiszen ami a film közepétől történik, azt már tényleg nem lehet megmagyarázni, ha realistának akarnánk tartani az anyám!-at). Hanem egy antitézis, egy anti-Biblia. Mondjuk hogy ezt mégis miért egy kvázi kamaradrámába kellett beleoltani, az jó kérdés, ugyanakkor úgy gondolom, hogy egy grandiózus kosztümös filmben vagy egy totál elvont minimalista filmben ez nem ütne ekkorát.


Egyébként elhiszem, hogy sokan kiakadnak ezen, mert amúgy elsődleges szinten is felkavaró és vérlázító az, ami a filmben történik. Azt meg el tudom képzelni, hogy egy mélyen hívő embert mindez mennyire felzaklathatja, ha megérti, mi is történik itt valójából.

2017-11-02 09:53:07 Martyrs (2008) / Mártírok Tenebra (4) #118

Gondoltam, ha már Halloween, ne csak Stranger Thingset nézzünk, hanem valami jó horrort is, mostanában úgyis keresem-kutatom a jobbfajta horrorfilmeket. Ezt most azért néztem meg, mert sok helyütt olvastam, hogy kicsapja a biztosítékot, de nem öncélú. És valóban nem az. Szerencsére semmit nem tudtam arról, miről fog ez szólni, csak a tartalomleírást olvastam, meg 1-2 toplistán rövid elemzést.

Igazából nem volt durva abban az értelemben, hogy ez a horror tényleg nem a véres jelenetekkel akar sokkolni. Amit már nagyon díjaztam, mert az régen sem állt jól a horrornak, ha a trancsírozással akart minden áron hatni, de ma már, mikor találunk csilliónyi öncélú baromságot, a véres jelenetek totál elvesztették súlyukat. Itt viszont az agyterror uralkodik. Jóllehet, azért vérbő a film, de minden egyes lövés és ütés mögött van valami plusz. A film második felében az inkább lelki terrorra alapozó kínzások monotóniája kellemetlen szorongást kelt.

És ez azért is lehetséges, mert a sztori úgy indul, mintha ez egy dél-koreai vagy japán bosszúdráma akarna lenni (ala Park Chan-wook bosszútrilógiája), és kapunk két nagyon aktív főhősnőt, akik látszólag sikerrel is járnak. Éppen emiatt kezdtem el gondolkodni azon, hogy miként fog folytatódni ez a film, mivel úgy kezdődik, mint ahogy más sztori végződni szokott. :D Ez az Anna különösen szimpatikusnak tűnt, mert hidegvérű volt, megőrizte a nyugalmát, és látszott rajta a kételkedés, ugyanakkor az empátia is.

Aztán jön a fordulat, és minden megváltozik. Innentől volt olyan érzésem, mintha az 1984-et, vagy még inkább Vlagyimir Szorokin: A jég című regényét látnám végre filmen. Aki olvasta ez utóbbit, az tudja, mire gondolok. Szóval itt teljesen eltűnik, megsemmisül az aktív főhős. Mint az 1984-ben, és ezt ugye egy kvázi szekta éri el egy "nagyobb jó" érdekében,
mint A jégben. Csak hát az utolsó jelenetek alaposan megkérdőjelezik azt, hogy ez a szekta miért és mit cselekszik.


Szóval ez elég húsbavágó fordulat, és bár nagyon kellemetlen volt innentől nézni a filmet, sokszor megkérdőjeleztem, hogy van-e ennek értelme. De arra jutottam végső soron, hogy van, még akkor is, ha a Mártírok befejezését kicsit elcseszettnek is érzem. Nem tudom,
szerencsés volt-e átlökni ezt az egészet egy metafizikai pályára. Mert számomra az nem kérdés, hogy van valamilyen túlvilág a filmben, mivel abban a bizonyos pillanatban visszatérünk a lány szubjektívjébe, sőt a kamera mintegy "belemászik" a főhősnő szemébe, elméjébe. És ott látunk egy víziót. A kérdés persze az, hogy mit mondott a csaj a szektavezetőnek, ami miatt az végül fejbe lőtte magát. Olvastam itt a teóriákat, mert érdekelt. És én is afelé hajlok, hogy Anna már annyira megtört a végére, hogy egyszerűen nem maradt benne sem ellenállás,
sem valódi személyiség, így kétlem, hogy bosszút akart állni a szektán, és esetleg direkt rossz hírt közölt volna. Az inkább kérdéses, hogy amit látott, az az igazi túlvilág vagy a saját,
privát túlvilága, azaz víziója, amit az elképesztő kínok hatására élt át. Tehát lehet, hogy ez a túlvilág csak a lány fejében létezik, és arról mondott dolgokat a szektának.


A szektások ideológiája és motivációja egyébként több sebből vérzik, ez nem vitás, hiszen ez a hajcihő totál értelmét veszíti amiatt, hogy nem tudják objektíven ellenőrizni a kísérleteiket. Tehát ha így megkínoznak valakit, honnan tudják, hogy az nem csupán hallucinál? Persze fanatikusokról van szó, oké.

Emiatt igazából 3-as lenne a film, de mivel elgondolkodtatott, megadom neki a gyenge 4-est. Mert számomra valójából az volt az érdekessége a filmnek, ahogy bemutatta, hogy pár idióta hogyan tesz tönkre életeket közvetetten és közvetve is. Lásd a Mártírok első felét, ami egy színtiszta bosszúdráma. Az elején tényleg A bosszú ura és az Oldboy jutottak eszembe, mert ugyanarról szólt az egész: néhány aberrált barom a normálisakat is megőrjíti, és ámokfutó gyilkossá változtatja. Tehát a bosszú etikája miatt nagyon érdekes volt a sztori első fele, és utána a második felében igen hitelesen mutatta be a Mártírok, hogyan törik meg egy erős személyiség is.

Egyébként a film címét nem úgy kell értelmezni, amilyen értelemben mi ismerjük, de ez a film végén is egyértelművé válik. A "mártír" görög szóból ered, ami eredetileg azt jelenti, hogy "szemtanú". És ugye az egész hajcihő azért megy, hogy az áldozatok valamit megtapasztaljanak, meglássanak.

2017-10-31 22:14:06 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] Tenebra #23168

A hatalmas zaklatásos vitához még adalékként: nos igen, én ettől féltem, hogy megjelennek az ehhez hasonló, nem éppen szofisztikált vélemények a férfiakról.

2017-10-22 23:06:28 [OFF (Ide offolj, mert ez a helye!)] Tenebra #23030

A Blade Runner mondjuk lefordítható szerintem "Pengefutás"-ként, vagy "Pengefutó"-ként utalva a "pengeélen táncol"-ra, és szerintem az eredeti cím is erre akart utalni. Hogy miért, arra több magyarázat is lehet, hiszen a főszereplők mind határpozícióban vannak. Persze valamennyire a Szárnyas fejvadászt is értem, de szerintem az eredeti cím az elég tudatos választás volt. Meg most utánanéztem, és elvileg a paralimpiás futók a "blade runner"-ek, akik ilyen rugalmas fémlappal helyettesítik az amputált lábukat. Így pedig lehet ez egy utalás a replikánsokra, akik szintén "fogyatékkal élők", és versenyt futnak az idővel. Remélem, ez elég bölcsészes eszmefuttatás. :D

--
Áthelyezve a(z) Blade Runner topikból.

előzmény: hhgygy (#22990)

2017-10-21 13:33:42 [Általános fórum] Tenebra #7108

Nekem erről az a véleményem, hogy egyfelől jó, hogy ezek kiderültek, mert most jogosan hullanak fejek. Harvey Weinstein lehet, hogy sok mindent elért, és sokat köszönhetünk neki a filmszakmában, de úgy gondolom, ilyen "embereknek" nincs helye ott. Sőt gerinctelen féregség így visszaélni a hatalmával. És az is jó dolog, hogy most sokan előállnak a saját történetükkel, és merik elmondani.

Ami engem aggaszt, az az, hogy ebből egyre inkább a férfiak démonizálása kezd kikerekedni. Mert én és sok más férfitársam szerintem rohadtul elhatárolódik az ilyen seggfejektől, de biztos lesznek (sőt már vannak is, ahogy láttam néhány radikálisabb írást a témában) olyanok, akik kiáltalánosítanak ebből. Pedig az ilyenek a legalját képviselik a férfi nemnek, sokan abszolút nem viselkednénk így egy nővel.

2017-10-20 15:33:01 Honfoglalás (1996) / The Conquest Tenebra (1) #78

Ne legyünk igazságtalanok azért. Miért lenne unalmas a magyar történelem? Pont nem az. Tele van drámai ütközetekkel és történésekkel (csak a 150 éves török megszállás egy igen fasza korszak, amit be lehetne mutatni nagyon izgalmas filmekben, sőt sorozatokban). Én inkább úgy fogalmaznék, hogy ez a film egy igen izgalmas eseményt mutat be sikeresen teljesen érdektelen, unalmas szütyögésként. :D

előzmény: Dangar (#77)

2017-10-19 22:59:43 Mother! (2017) / Anyám! Tenebra (5) #3

Én az enyémet már elmondtam itt. :D

A Cinefesten láttam egyébként, és ott nagyon megosztotta a közönséget, voltak, akik kimentek róla. De a poén, hogy még 2 nap múlva is erről hallottam vitatkozni embereket. :D Tehát akárki akármit mond, azért ez egy igen elgondolkodtató darab.

Számomra működött thrillerként és kőkemény szerzői filmként is, meg persze eszembe jutott a Rosemary gyermeke. A film végkifejletén azóta is gondolkodom, szerintem nincs rá egyértelmű magyarázat, bár Aronofsky egy interjúban utalgatott rá. De én ezt a helyet sokkal inkább éreztem Pokolnak, mint a Teremtő és a teremtés allegóriájának. Az én értelmezésemben a hősnő, JL figurája követett el valamilyen bűnt az életében, amiért egy ilyen "loop"-ban kell élnie az idők végezetéig. Hogy ki a férje? Nehéz megmondani ezt is. Sátánnak ugyanúgy nem mondanám, ahogy Teremtőnek sem. De egy biztos: ez az egész nem a valóságban játszódik,
vagy nem a mi valóságunkban.


És persze a filmben az a bizonyos víziószerű jelenetsor, ami a közepe felé van, igen erős kortárs politikai áthallásokkal bír. Legyen bár szó Európáról vagy Amerikáról.

De amit számomra tökéletesen megragadott a film elsődleges szinten is, az az szorongásélmény, amit az ember akkor él át, mikor kicsúsznak a keze közül a dolgok, elveszíti az irányítást. A privátszféra megsemmisülése nagyon erősen benne van ebben a filmben, és szerintem ez mindannyiunk alapélménye a távolról bekapcsolható webkamerák vagy könnyedén lekövethető, minden mozzanatunkról automatikusan tájékoztató okostelefonok korában. Meg persze a Snowden-ügy utáni világban.

előzmény: Umberto (#2)

2017-10-17 22:51:29 [Melyik filmen sírtál?] Tenebra #10

Engem nem tudott meghatni úgy igazán egy film sem, és általában nem vagyok ez a típus, közeli hozzátartozóim temetésén sem ejtettem egy könnycseppet sem. Nem érzéketlen vagyok persze, csak egyszerűen nálam ez valahogy nem működik, pedig nem vagyok az a "gecykemény" típus, aki direkt játssza a macsót, és visszafojtja ezeket. Talán a Pat Garrett és Billy the Kid volt az a film, amit annyira átéreztem egyszer, hogy kirázott a hideg, és valami ünnepélyes szomorúság lett úrrá rajtam Bob Dylan dallamait hallva, és James Coburn téblábolását látva. És amúgy a Manchester by the Sea engem is elkapott érzelmileg, ezt írtam is a topicjában.

Inkább dühöt vagy lelkesedést volt képes felkelteni bennem 1-1 alkotás. Egyik kedvencem, mármint amit gyakran emlegetek, a 2007-es Az osztály, mely annyira feldühített a témája miatt, hogy verekedni támadt kedvem. :D És az idei méltatlanul elfeledett Kojot is annyira nagy hatással volt rám, hogy szinte én is oda akartam sózni egy nagyot a filmbeli rosszarcoknak.

Illetve melankóliát, depresszív hangulatot azt számos film rám tudott ragasztani. A torinói lót például nem szeretném megnézni egy darabig (továbbra sem :D), mert úgy érzem, felkötném magam. :D (na, jó, azt azért nem) Hanekétől A hetedik kontinenssel szintén így vagyok.

Összes komment...