Prüstü

Jó volt tegnap újranézni nagyvásznon hangtechnikailag felújítva, inkább fizettem ezért úgy, hogy negyedjére láttam, mint bármelyik másik filmért, amit a moziban jelenleg vetítenek.

Az első fele vicces, ötletes, aztán a második felére átmegy unalomba, a végére már idegesítően kínosba. Ugyanezt tapasztaltam a Fogd a pénzt és fuss! esetében, de az még így is valamivel jobb film. Mindkét filmnek jót tett volna, ha 20-25 percet kivágnak belőle, csak úgy meg már inkább túlnyújtott rövidfilmek lennének, ami már megint csak a halálom.

https://www.gamestar.hu/masvilag/turazas-kozben-nyoma-veszett-julian-sands-brit-szinesznek-321502.html
Remélem előkerül élve....de sajnos egyre kevesebb rá az esély :(

Azt hiszem kijelenhetem, hogy Anne Bancroft az egyik legtehetségesebb és karizmatikusabb színésznő, akit valaha láttam a vásznon. (Törőcsik Marival és Ingrid Thulinnal megosztva)
Az 1990-es évektől olyan színészekkel játszott együtt, mint például Nicolas Cage, Sandra Bullock, Nicole Kidman, Bridget Fonda és Jodie Foster. Vajon ők értékelték-e azt a szerencsét, hogy egy ilyen kaliberű színésznővel játszhattak egy filmben.........

Utolsó film az óévben: Andrzej Wajda - Minden eladó (1969) (öncélú önreflexió, nem nézném újra) **

Első film az új évben: Pawel Pawlikowski - Ida (2013) (üresebb filmre emlékeztem) ****

Olyan magas színvonalon indult, mint amit Fábritól megszokhattunk, viszont a második felére lesüllyedt egy Ötvös Csöpi vegyítve Columboval szintű nyomozósdi kalandfilmre, ahol már tényleg csak a magyar "Terence Hill" alias Kern András :) feltűnése maradt el.
Valamint tényleg túl van nyújtva, simán lehetne 30 perccel rövidebb, hiányzik belőle már az igazi formabontó megalkuvást nem ismerő Fábri Zoltán, mintha kicsit felült volna az akkoriban aktuális trendekre.
A lelkiismeret-furdalás része szerintem rendben volt, a karakter kezdetektől kívülállóként volt bemutatva, aki a legkevésbé adta fel valamikori önmagát.

"Oskar Werner az utolsó pillanatban ugrott be Terence Stamp helyére, és a forgatás alatt Truffaut végig elégedetlen volt vele."
hát ő.....én is a film nézése alatt végig.
A mondanivaló örök és egyre aktuálisabb, de ez önmagában nekem kevés, hogy megszeressek egy filmet, hisz mindez csak adalék egy jó filmhez. Oskar Werner pedig tényleg untatott.

Nagyon közel állnak hozzám az ilyen kísérleti jellegű alkotások, amelyek az egyén életének egy bizonyos nehezen leképezhető állapotát próbálják meg filmre vinni. Elsőre rövid is volt, cselekményében silány, ezért az oké/elmegy kategóriába helyeztem, de újranéztem és jobban elkapott a hangulata, mert ez bizony nagyon egyedi alkotás, érdemes a szimbólumokra nagyobb figyelmet szentelni, a filmben elhangzó zenék pedig nagyon jól mélyítik ezt a "nehéz" utazást, ami az utolsó percekre mégis valami furcsán magasztos hangulatba megy át.
Törőcsik Mari pedig egyszerűen pótolhatatlan...

A történet valahol 45 perc után olyan irányt vesz fel, ami totál hiteltelenre degradálja az egészet, pedig addig erős 4-es volt.
A Kusturicára jellemző elnagyolt kaotikusság se hozza közelebb a nézőhöz a filmet, konkrétan Zulawski legelborultabb és őrültebb alkotásait idézi.
A két főszereplő alakítása (Miki Manojlovic, Lazar Ristovski) szerintem nagyon karizmatikus, ezáltal egy kis fényt tudnak sugározni, ami átvezet a sötét kaotikusságon, de csak bizonyos mértékben tudják megmenteni a filmet.
A Macska-jaj szerintem nagyon más jellegű, simán kommersz ehhez képest, a Cigányok ideje viszont sokkal erőteljesebb, fent is van a kedvenc filmjeim listáján.

Valahol mélyen tudom, hogy jobb osztályzatot érdemel a film 3 pontnál, olykor viszont nagyon átbillen a didaktikus életbölcsességek tárházává, valamint a filmvége annyira idealizált és túlromantizált, hogy azt már konkrétan kínosnak éreztem és feszengtem a moziban.
Ettől független nem szabad eltekinteni attól, hogy ez egy nagyon személyes film, és tele van bravúros technikai megoldásokkal, grandiózus lélegzetelállító felvételekkel, amelyeket tényleg nagyvásznon kell látni.
Szóval vegyesek az érzéseim, de az operatőri munka miatt, illetve mindaz miatt amit témájában képvisel, fontos hogy sokan lássák.
Valamint legkevésbé sem elhanyagolható információ, hogy: "Dimitry egyedül készíti a filmjeit, az operatőri munkától a szövegíráson át a vágásig. Nem tanulta a filmezést"