SoZi

Nem rossz ez, csak minek. Az volt bennem utána, hogy "Jó, és?"

(Nem feltétlen érték egyet a KT 2-es értékeinek elnevezésével, a 2-es nálam legtöbbször csak "gyenge". A "rossz" szerintem = a nézhetetlennel)

Admin törölheti ezt. Véletlen elküldtem még egyszer az előzőt.

--
Áthelyezve a(z) The Batman topikból.

Annyira kár, hogy ez a film 80%-ban a nem túl érdekes plottal foglalkozik, miközben ott vannak a roppant érdekes karakterek, akiket igazán el lehene mélyíteni, mert végre van hátterük. De ezeket letudjuk sokszor egy, max két jelenettel, azok is kb expozíciós monológ, vagy cikk bevágások szintjén maradnak.

Pedig milyen jó lenne azzal foglalkozni sokkal többet, hogy Bruce miért van ennyire megborulva (sokkal jobban, mint eddig); hogy honnan ez a románcka (ha már ilyen jó a kémia); hogy Riddler nem is áll messze Batmantől; hogy a Wayne család tulképp egy "oligarcha" a nyomor városában (plusz, ha már behozták az Arkham családot, akkor erről is többet tudni)... Ezek mind-mind benne vannak, és SOKKAL érdekesebbek lennének, mint a fő nyomozgatás, amivel csak az idő megy. Itt van ez a vastag 3 óra, végre lenne idő indokoltan belemászni a figurák lelkébe, lehúzni a nézőt, és belenyomni a pofáját a sárba meg a mocsokba.

Sokkal több lelkiségnek lett volna itt helye, és még el is fért volna. Ezek miatt nálam teljesen elmaradtak a katarzis pillanatok, amiket pl a Joker elő tudott hozni azzal, hogy nem csak a felszínnel foglalkozott.

Így maradnak az üveggyöngyök: a képek, a zene, és Pattinson (meg maga Bruce Wayne) brutáljók.
És persze azért ez a film is nagyon jól passzol ebbe a szélszőséges DC vonalba, amire rátaláltak. Viszont van még hova "elborítani" ezt egy második részre, úgyhogy drukkolok neki.

Ez a zsáner hogy nem halt még ki? Lányokat gyilkolós ügyben nyomoz az öreg zsaru, akit kísért az ügy, meg az új "fijam". Ez a 90-es évek óta ugyanazt tudja. Még fénykorában is alig pár film tudott ebben valami kiemelkedőt nyújtani, mára pedig teljesen feleslegessé vált.

Végig azon járt az eszem, hogy miért készült el? És miért nem kapcsoltam ki, amikor 30 perc után sem történt semmi, amit ne láttam volna már százhetvenszer...

Őhmm... pont hogy nem ugyanúgy történik. Nuansznyi különbségek vannak, amiben saját igazságok és komplett önképek mutatkoznak meg. Ez benne a zseniális.

Oh, remek, kösz!

Mike Flanagan miatt érdekel ez a film.
Kell ehhez az első rész előtte?

Ez eléggé különvéleményes lett. Nem éreztem azt a lelkesedést a film után, amit a sok pozitív értékelés mutat.
Vagy túl öreg lélek vagyok, vagy az baj, hogy pár év alatt ezen helyzetek nagy része megtörtént (meg még durvábbak is), és valóság ennél sokkal mélyebbnek mutatja magát, jobban megtépi az embert. Ez nekem végig csak egy melodráma szintjén maradt, nem tudott nagyobbat mondani. Illetve pont, hogy csak mondta, de vhogy nem tudtam vele együtt érezni. Mint ahogy a férfiszereplőkkel is csak úgy "bemondásra" volt kémia. (Párszor elmondták egymásnak többféleképpen, hogy ez a kapcsolat most aztán mennyire más...)

Mindazonáltal értettem ezt a generációs korszakot, amit bemutat, amiben igazán egyik életfázishoz sem tartozol. Mert az egyikben már nem vagy, a másikban meg még nem, és mindezt összevissza, a környezeted meg megint más tempóban halad, és mindenki magához képest nyomja az elvárást. Közben az élet meg mintha elhúzna a francba. Értem. De a végére nekem csak amolyan "Hát igen. És?" érzés maradt.

A lány azért persze bőven megérdemli a dicséreteket, díjakat, mert sokféle helyzetbe volt bedobva és egyszer sem hozta kétszer ugyanazt. Igazán sok arca volt. Csak valahogy a film volt kevés alatta, nekem.

Kicsit sajnálom, mert a Thelmat pl imádom. És talán ezzel megint különvéleményes vagyok.

Újra kell nézni, mert ezt konkrétan nem hiszem el.

Mondom ezt úgy, hogy amúgy a sztori és jópár ötlet tetszett. De a megvalósítás sűrű és tömény. Mintha egyszerre 5 részt lenyomtam volna egy sorozatból. Sokkal nyugodtabban és elegánsabban is lehetett volna. (Ahogy az elődök)
Igen, azt hiszem ez a fő gond, hogy ez tévésorozat tempó. Összevissza ugrálunk 3-5 percenként nagy mozis szekvenciák helyett konfettiként behajigált karakterek és szálak között, hogy aztán jópárból ne legyen semmi.*
(Azon sem csodálkoznék ha ez vmi pilot lenne, és bejelentenének egy HBOmax sorozatot...)

Pár nap érés vagy újranézés biztosan kell.

A Sense8-es arcokat jó volt viszontlátni.

* Smith ügynök mi a lofszt csinált itt és minek?
Niobe?? Meg az egész Ion? A hajó karaktereit egyszer bemutatták oszt jovan? Kis vicces robotkák? Csöves Merovingi? Ezek mind minek? Nem tartottak sehova. Meg ezt a Morpheust minek kellett így hívni? Egy tök más új karakter volt...

Az akciók ocsmányak és sokszor követhetetlenek voltak (vonaton mit történt? Trinity ébredése hogy is volt?)
Love story nagyon tetszett, az új Mátrix verzió szintén. Neo így is jó volt, Bugs meg a legénységéből még néztem volna, őket sokkal jobban meg kellett volna ismerni a feleslegek helyett.

Szomorú vagyok, mert Mátrix lázban égtem az elmúlt hetekben. Mindent újranéztem 2x, 10+ év után ismét beszippantottak az eredeti filmek. Nagyon akartam szeretni ezt is, és ami tetszik, az rohadtjó, de sajnos erősebb a miaszarvoltez-érzés :((((((

Azért ezt a szellemrendező dolgot én sem hiszem, már csak az említett sajtó turné miatt sem, meg egyszerűen túl sokan dolgoznak ahhoz egy filmen hogy ez ne kerüljön ki. Pecsétnek meg ott van a Scott Free brand, ami az ő filmgyártó cége.

A másik viszont valós dolog. És nagy rendezőkkel tud működni. Ha belegondolsz, van értelme. Megkapják a nagy projektükre az isten pénzét is, ha kell, de egy másikon be kell hozni, és mivel biztos kezű jó rendező (Scott még ráadásul gyorsan is forgat), a kisebb filmeket is sikerre fogja vinni. Egyébként Nolan is darabra volt a szerzőve a Warnerral. Most nem is hosszabbított velük a studio streamingpolitikája miatt.