reting1111

A film címe árulkodik arról, mi értékelhető benne.

A beszélgetős részektől eltekintve a film kellően szórakoztató és bugyuta volt. A kikacsintás is tetszett. Legalább vették a fáradtságot.

A film érdekesen kezdődik, aztán a közepétől átmegy egy lehetetlenül unalmas szappanoperába. Nem is néztem végig. Nincs ilyen hülyeségekre időm.

Félig megnéztem a filmet, belealudtam. Aztán olvasgattam a véleményeket, megnéztem kritikákat, beszélgettem a filmről és mindenhol azt kaptam, hogy ezt látni kell. Ígyhát végigszenvedtem a mű második felét is.
Értem én, hogy itt valami nagyon művészi dolgot kellene kibogoznunk, de ha a film nem képes konzisztensen képviselni a saját univerzumát és a benne értendő szimbolikát legalább felvezetni vagy megismertetni a közönséggel, akkor megbukott.
Nincsen csíkos sálam meg kocka szemüvegem, úgyhogy ezt a filmet én nem érthetem. Számomra vontatott, unalmas, a saját univerzumán belül irreális (nem a valósághoz képest) és megbocsátahatatlanul sárga volt a film. A vége meg nekem már csak egy középső ujj volt.
Senkinek nem ajánlom.

Remélem mindenki magyarul látta a filmet. Csak ennek tudható be, hogy milyen rossz oszályzatokat kapott a film, aminek a sztorivonala olyan sablonos, amilyen csak lehet; viszont nem gondolom, hogy ez ne szándékolt lett volna.

A poénok mind egy szálig működnek és ütnek. Persze hacsak nem tolták át a filmet a magyar szinkronnak nevezett Parkinson kóros böllértalálkozón. Komolyan nem értem, hogy miért kell még mindig életben tartani ezt az intézményt. Ezen az oldalon láttam először a hivatalos fordítást, de szerintem, ha csak ezt hoznám föl a hágai bíróság előtt, mint bizonyítékot, hogy a magyar szinkronipart halálra kell ítélni emberiségellenes bűncselekményekért, akkor a világ vezető hatalmai egy emberként nyomnák a kezembe a gázkamra indítógombját. És miután minden kényszerpályára tévedt, tudatlan, képzetlen, minden angol tudást és intelligenciát nélkülöző, szerencsétlen alkoholista, aki ezt az ipart alkotta, a padlón fekszik holtan, akkor a Föld nemzetei együtt emelik poharukat, hogy a világ egy jobb hely lett.
Na jó, kivéve a South Park és a Family Guy fordítóit. A nagy öregek meg érinthetetlenek, és persze mindenki velük hozakodik elő, aki védené a szakmát, de nem veszik észre, hogy ha a szinkron minőséget adna, akkor nem lenne mit védeni. A megoldás? - A pénzt, ai a szinkronstúdióknak megy, adjuk a nyelvtanároknak. Jobb helyen van ott.

A film pedig működik - éppen azért, mert egy végletekig klisés sztorit tűzdel meg olyan poénokkal, amik egy teljesen anakronisztikus főszereplőtől hangzanak el. De a vígjátékok 99%-val ellentétben itt az időzítések tökéletesek, a poénok nagy része váratlan és újszerű, nem pedig előreláthatóak, mint egy InterCity (ez a hasonlat lehet, hogy a MÁV mentrendi szervezettségét ismerve, nem túl jó).
A filmben csak a sztorit látod előre, de nem a vicceket. És ezért működik.

Valóban. Mióta megírtam azt a véleményt kicsit átalakult a nézetem a filmről. Bár véleményem szerint a "liberál(is)" szót te is furcsán használod, mint minden magyar. Ezt elnézem. :)
Viszont a film igenis minden olyan dologról szól, amit az emberek vallásként tudnak művelni. Kétségtelenül benne van a digitális világ is ebben a pixisben. Az internet világában - főleg a szociális médiában - minden ember úgy viselkedik mint egy neuron, mint egy tranzisztor, ami tud dönteni, hogy megosztja-e az információt a rendszer többi tagjával. A nullák és az egyesek ugyanúgy "ezoterikus adat"-nak minősülnek, mint akármilyen vallási képzet, ami a valóságban sosem létezett, mint tapintható entitás.
Akármelyik értelmezést is választjuk, az allegória áll és működik. A végén Matt Damon fölteszi az i-re a pontot, azzal, hogy kimondja, hogy akármennyit is foglalkozol a számodra fontosnak ítélt kérdéssel vagy területtel, legyen az teológia, pénzügy, zene vagy pszichológia - végül úgyis minden a pénzről szól. (Nem tudom ez spoiler-e, dehát - etikett.)
Így a film kritikája mind a mai kapitalista hozzáállásnak, mind az egyetlen mindenható entitás alá való rendeltségnek (ld.: Management).
És valóban van pár másodperc a filmben, míg látjuk a Batman Egyháza hirdetést, amit mindenki fölhoz, mint példát a termékké vált vallásra, de valójában a rendező ugyanezt a gondolatot kibontja másfél órában; és ezt valahogy mindenki kicsit nehezebben fogja föl.
Lehet, hogy ha valaki tudni akarná, hogy egy felületes szinten miről szól a film, de nem akarná rászánni az időt és energiát, akkor megmutatnám neki ezt a jelenetet és azt mondanám, hogy "a kapitalizmus, a liberálisok, a zsidók és a melegek tehetnek arról, hogy az egy igaz isten halott és ilyen a jövő". Ezzel, megtalálva a magyar mentalitás mediánjának a pulzusát, továbbküldeném kíváncsi érdeklődőmet a Transformersre.
Ez a film valójában olyan, mint Hamupipőke cipője: Rengeteg értelmezésre rá lehet húzni, de valahogy mindegyik ki fog lógni végül. Azért megnyugtató, hogy Hamupipőke, valahol a kerítésen túl, de ott van.

Az embert beszippantják a kajával és mit kap? - Dupla szerelmi szál. Olyan kiszámítható, hogy az asszony húga is azt mondta, hogy klisés. A szóban forgó illetőtől ez olyan, mint ha egy ország lerohanására Amerika azt mondaná, hogy "túl költséges".
A főszereplőknél a szereposztás visszahozta a filmet nulláról, de semmi jót nem tudok mondani róla.
Követték a bevált receptet és semmi rendkívülit nem kaptunk.

Ez nem egy egyszernézős film. Viszont amit már az első alkalom után láthatsz az egy erős valláskritika. A film tele van szimbolizmussal. A legnyilvánvalóbb talán az, hogy a főszereplő egy templomban lakik. (Ez még talán nem nagy spoiler.)
Ezen felül a film a lét értelmét boncolja, szembeállítva a tudományt a vallással. A tény, hogy Management-et senki nem látja rajta kívül, amikor egyedül van eleve egy szimbólum arra, hogy isten hogy nyilvánul meg mindenkinek. Mindig elszigetelten, titokban. Amikor Qohen fuldoklik ugyanúgy nem lép közbe. És persze ő az, aki mindent lát. Ha megfigyeled, az egyik kamera pont Jézus fejének a helyén van. Aztán Management elküldi az egyetlen fiát segíteni (ismerős történet, ugye?).

Ha ezeket észreveszi az ember, akkor már csak elmélkedni kell a film értelmén. :)

A film így is fél órával hosszabb a kelleténél, de a karakterek mind teljesen üres bábok. Annyit tudunk a főhősökről, hogy szeretik a csajt meg a számítógépeket, az ellenállásról pedig annyit, hogy ők mindennek az ellenkezőjét szeretik. Morgan Freeman minding jó fiú és mindig mindent tud, a filmben pedig csak úgy tátonganak a történeti lukak.
A látványvilág pedig nem rossz, csak baromi kevés, amit csináltak vele. Annyi jó felvételt lehetett volna csinálni, annyi elmulasztott lehetőség van itt.
Ez a sztori egy szabványos holywoodi jó-rossz-csavar történet, ami a kezdőkkel elhiteti, hogy ők most egy okos filmet láttak. Pedig aztán a fólaszt! De ha már a történet olyan egyszerű, hogy egy négyéves megmondja a film közepén (egy ötéves előbb is), hogy mi fog történni a végén, akkor már miért nem használták föl az időt arra, hogy vizuálisan élvezhetőbb filmet alkossanak?
Vegyük például az akciófilmeket. Minden egyes esetben tudjuk nem csak azt, hogy mi lesz a film vége, hanem azt is, hogy milyen események fogják egymást követni a filmben. És ennek ellenére beülünk a Rambo 4-re, a Raid-ekre vagy az Expendables-re? - Naná, mert tudjuk, hogy mi ezt nem a zsombilitos sztori miatt nézzük, hanem azért, hogy leesen a gatyánk a látványtól.
Ennek a filmnek az esetében nem kusza CGI-ra gondolok feltétlenül. Elég lett volna, ha egy kicsit jobban kihasználják a tereket, ahol játszódnak vagy egy kicsit jobban ábrázolják a karakterek hangulatát a környezettel.
A lényeg, hogy ez a film sem lesz a SciFi kánon része.

Egy Schwarzi film akció nélkül. Gyalázat.
Ráadásul az a sok debil párbeszéd... Egek!
Igazából itt nincs mit mondani. Kész.