taxilovearsenal

  • 1
  • 2

Senkit ne tévesszen meg semmi, ez valójában a Drót "folytatása". Persze David Simon és Ed Burns elmesélte a Wire 5 évadjának cirka 50 órája alatt, amit el lehetettet és kellett Baltimore-ról, de a 2015-ös események (Freddie Grey halála majd a kialakult zavargások) utáni városba az élet még egyet belerúgva (vagy kettőt? gondolok itt a polgármester és az új rendőrfőnök később napvilágot látott korrupciós ügyeire) egy ilyen nagystílű rendőri korrupciót leplez le - erre már készítőinknek is reagálniuk kellett.

A fentiekből kiviláglik, hogy a dokk, az iskolák és a média nagyjából ugrott, a fókusz a Baltimore Police Department-en (BPD), mint szervezeten, a politikán (helyi és "nagy" politikán - Trump szellemisége többször befigyel) és a nyomozáson van - olyan zseniális, lassú, részletes, kifinomult módon, mint amit megszoktunk és megszerettünk az alkotóktól.

Sok a visszatérő drótos színész (10), bár igazán jelentős szerepben ketten-hárman vannak.
Jon Bernthal nagyszerű, de a sorozat 10-15 karaktert is mozgat, tehát nem egy oneman showról beszélünk.

Sean Suiter sztorija pedig a dokumentarista és tényszerű fősodor mellett egy igazai karakterdráma, ha nincs előzetes ismeretünk hozzá, akkor igazán mellbevágó tud lenni a végén. A valóság nem ilyen fekete-fehér, az HBO csinált erről is egy dokufilmet, a címe: The Slow Hustle.

Talán soha nem éreztem még azt, amit a Frontera Verde kapcsán, azaz hogy sorozat helyett filmen jobban működött volna a sztori. Nincs, ami kitöltse a 8 résznyi játékidőt.
Nem dolgozik sok karakterrel, hiszen a három főszereplőn (Use, Yua és Helena) kívül még Bueno és Joseph az, akik fontos szereplők, a többieknek elenyésző szerepük van.
A sztori nem túl bonyolult - már csak a kevés karakter miatt sem - ennek ellenére a folyamatos flashbackek miatt sokszor nehéz követni, kitalálni, hogy pontosan hol járunk. Különösen igaz ez Use és Yua részeire, ahol a dzsungel háttere miatt nehéz belőni, hogy melyik rész mikor is történik.
A motivációk is eléggé egyértelműek, éppen ezért nagy karakterfejlődést nem tudnak bejárni a szereplők.

Aki szereti a transzcendens, természetfeletti dolgokat, annak ajánlom. Aki egy krimit akar megnézni, annak nem, a nyomozás az első részek után elenyésző szerepet kap.

Valóban szép film, de kurzusfilm. Az üzenete annyira patrióta, hogy már nacionalistába hajlik. Nem próbálja árnyalni azt a rendkívül összetett képet, ami a balti országok történelmére jellemző a XIX.-XX. században.
A sztori is faék egyszerű, semmi nincs benne, amit nem lehetne más helyen, más időben elmondani, mégse univerzális lesz tőle, hanem klisés.
Viszont a képek szépek, igényesek, látszik, hogy volt rá pénz.

Mindezektől függetlenül ezekben a napokban az ember mégis megérti, miért van szüksége egy volt Szovjet tagállamnak a saját függetlenségét, önállóságát ünneplő filmre...

2021-07-17 19:30:15 [Filmet keresek] taxilovearsenal #2970

Sziasztok!

Pár hónapja elkezdtünk nézni egy filmet (valószínűleg HBO go-on), de semmi nem maradt meg belőle, csak az, hogy az elején egy vallatás van, ahol a vallatott azt mondja, nem ő az a személy, akit keresnek, ő most költözött abba a lakásba, és bár neki és a feleségének is ugyanaz a neve, mint annak, akit keresnek, de ez csak véletlen egybeesés. Úgy emlékszem nem a vallatott egyébként a főszereplő, hanem a vallató. Mintha szovjet rendszerben játszódó lengyel film lenne, de nem biztos...

Valakinek ismerős?

2021-07-07 17:46:43 [Foci EB 2021] taxilovearsenal #129

Paraguay megverte Nigériát 98-ban.

előzmény: Ágó (#128)

Hiába az ismerős és kedves, ráadásul a mainstream rajzfilmekhez képest üdítő látvány, mindez a történet gyengeségét nem tudja feledtetni. Ráadásul kicsit úgy éreztem, ismerni kell a hátteret (ahogy a magyar népmeséket sem értheti - sztem - egy ír) ahhoz, hogy ennek az egyszerű történetnek megértsük a mélységét.fogalmam sem volt arról, hogy a Kellsi kódex valóban létezik és hogy milyen fontos az ír történelemeben, kultúrában

2019-07-04 16:51:54 [Filmet keresek] taxilovearsenal #2489

Sziasztok!

Kb. 1989-ben, nagyon gyerekfejjel lathattam egy filmet, amiből nagyon keves van meg. Az biztos, h a romai korban jatszodik, es a barbarok ellen haboruznak (vagy legalabbis egy nagy csata van benne ellenük). Talan a vegen a főszereplő egy karnevál szerű helyre keveredik (az alarcok nagyon beegtek a emlekezetembe), de o nem örül, inkabb zavart. De ez utobbi nem 100,h ez a film...

Köszönöm a segítségeteket!

Néhény dolog nem teljesen tiszta nekem.

1) Jack Mulligan és Harry Rawlings megeegyeztek, hogy utóbbi és bandája kirabolják Jamal Manning-et. De mi volt a a deal? hogy a pénz Rawlingsé, és ezért volt ciki, amikor Mulligan a jachton 1 milliót kért tőle?
2) Rawlings azzal, hogy a noteszt a feleségére hagyta, mit akart elérni? jófej volt, számított arra, hogy
a nő eladja, és kap egy kis pénzt, vagy volt valami mögöttes tartalma?
3) Az 1) pontban lévő kérés miatt jelenik meg a film végén, azaz pénz kell neki?

Nagyon erős, felkavaró történet - felemás kivitelezéssel. Sokszor éreztem, hogy szétesik a film. Az időben ugrálások nem segítenek, a helyszínváltozások sem sokat tesznek hozzá. A film vége giccs.

2019-01-13 13:19:42 Waco (2018) taxilovearsenal (4) #1

Érdekes helyezet állt elő a 90-es évekre amerikában: eltűnt az ellenség a térképről. A SZU és a kommunista rendszer megszűnésével megnyerte az USA a hidegháborút, és 9/11-ig nem is volt jól behatárolható, valós külső ellenfele.

Ez a filmekre is rányomta a bélyegét, hiszen mig a korábban szűkebb keresztmetszettből jöttek az ellenfelek, a fenyegetettség érzése ekkora már keletkezhetett a világűrtől (Deep Impact, Armageddon), az idegenektől (Függetlenség napja), a drogbiznisztől (Végveszélyben), kisebb jelentőségű országok terroristáitől (Peacemaker, Szükségállapot), vagy magától a kormánytól, vagy annak egy szervezetétől (Összesküvés-elmélet, A Kód neve:Merkúr, Közellenség).

Ahogy külföldre egyre kevesebb figyelem terelődött, nagyobb lett az érdeklődés a belföldi problémák iránt. Ez mind a közvéleményre, mind pedig a rendvédelmi szervekre igaz - utóbbiak jobbak tudtak fókuszálni a belső problémákra, előbbiek pedig utóbbiak tevékenységre.

A fentiek egyik állomását meséli el a Waco minisorozat. Véleményem szerint sikerült a készítőknek megtalálni a megfelelő összetevőket ahhoz, hogy jól tudják bemutatni mi történt '93-ban Texasban, egy olyan akcióban, amely közel 100 ember halálával járt.

Egy rész felvezetés után (melyben a kormányügynökségek első "blamáját" a Ruby Ridge incidenst is megismerhetjük) 5 részen keresztül látunk bele az ostromba, ahol az igazi szembenálló felek nem is a Dávidista szektások és az FBI, hanem utóbbiak között a túsztárgyalók és a takitikai csapat tagjai. Végül utóbbiak "győzelmével" ér véget a belső vita, az eredményt pedig ismerjük.

A színész játék zseniális a sorozatban: Mind Michael Shannon, mind Taylor Kitsch brillíroznak, és a kiegésztő szerepekbe játszó Rory Culkin, Paul Sparks is kivaló.

Egyetlen fenntartásom van a sorozattal, s amiért nem adtam 5*-ot: tekintve hogy egy nagyon hírhedt esemény ez az USA történetében, eléggé jól dokumentált, és sokat lehet róla olvasni a neten, amit én meg is tettem. A fellelhető leírások alapján a Dávidisták egy fokkal szebben vannak ábrázolva, mint ahogy az a valósgban lehetett.

Felemás érzéseim vannak a a sorozat befejezése után. Néhol azt éreztem, ez a 3*1,5 óra egyszerre túl sok és túl kevés a közel 30 éves konfliktus bemutatására. Sok, mivel néhol kimondottan felesleges üresjáratok tarkították a történetet Johnse és Roesanna románca az idő alatt, amíg utóbbi a Hatfieldek között él. Mi szükség volt a tavi jelentre?, máshol meg hirtelen ugrunk az időben, túl sok karaktert ismerünk, akik nagyon egydimenzióssá szűkülnek, felszínessé válnak Tolbert McCoy pl. .

Érdemes lett volna nagyobb mélységet adni a főbb karaktereknek, megérteni, hogy miért gyűlülik egymást - ez sztem csak Devil Anse és Randall szintjén van jól megmagyarázva.

Néha erősen TV-film jelleget éreztem abban az értelemben, hogy viszonylag szerény díszlettel (gondolok itt a 2-3 vásárra, ami feltűnik a 3 rész alatt) találkozunk, vagy hogy a 30 év alatt elég "gyengén" öregednek a szereplők.

A történelmi tévedésekről, ferdítéskről már nem is beszélnék, mert bár bőven vannak benne pl. Devil Anse nem volt katona a polgárháborúban, de az alkotói szabadságba nekem ez belefér - bár azért történelmi sorozat révén rossz szájízt azért ad.

Amit pluszban kiemelnék, az nekem Costner és Paxton játéka, a közös jeleneteik a legjobban sikerültek. Előbbi kisújjból hozza a keményfejű, szigorú, de a játékszabályokat tisztelő karizmatikus családfőt, míg utóbbi is hiteles a megtört katonából istenfélő családfővé lett szerepében.

Az egyediségre épült a film hype-ja. Számomra a hangulata egy az egyben Anderson, ami azért okot adhat arra, hogy csalódjak kicsit, és kevésbé tetsszen a film.

előzmény: Ugor (#29)

Erős Wes Anderson utánérzésem volt nézés közben, így kevésbé értem a hype-ot, s picit csalódás volt számomra a film.

Nekem az jött le, hogy a srác egy nagy csalódás élmény neki, de aztán mégis örül, hogy látja

előzmény: van zan (#9)

2016-02-14 11:17:38 Go-ji-jeon (2011) / Frontvonal taxilovearsenal (3) #6

Sok újat nem mutat, de az örök igazságot, azaz hogy a háború borzalmas, valósághűen bemutatja. Nekem ez most itt egy erős közepes, ami lehetne egy gyenge jó is, de azt a kis pluszt hiányoltam, ami felhúzná.
Több olyan jelent kellett volna, mint amikor az északiak és a déliek találkoznak a pataknál. egyértelmű csúcspontja a filmnek.

Nem titkoltan Woody Allen köpönyegéből búj elő Ghazi Albuliwi, és amellett, hogy egy meglehetősen erős filmet hozott össze, azért a mester hatásai markánsan tetten érhetőek. Gyakorlatilag a New York-i zsidó lét helyett itt a New York-i palesztin létet ismerhetjük meg, csak a hetvenes éveket napjainkra cseréli a komplexusos fiatal férfi párkeresős komédiája.
A mellékszereplők nagyszerűek, Arafat szülei, pártfogója, Kenny mind kiváló kiegészítői a történetnek.
Hibája talán, hogy a "nyúlások" mellett néhol csapongó is. Azért kíváncsi vagyok a rendező következő filmjére is, de légyszi, ott már csak a kamera mögött, ne előtte is szerepeljen!

A Nulladik órával együtt néztem meg a filmet, mivel mondhatni, kéz a kézben járnak együtt. Mindkettő coming of age film, a felnőtté válásról, a nehéz döntésekről, az útkeresésről szól. Mindkettő 1985-ben jött ki, és lettek egy generációnak alapfilmjei. Továbbá ez a két film határozta meg a "brat pack"-et, azon fiatal színészek csoportját, akik a 80-s évek közepén ünnepelt sztárok volt (és ironikusan nagyjából ez is volt pályájuk csúcsa).

Viszont amíg a Nulladik óra egy kifejezetten kellemes, tartalmas film, a Szent Elmo tüze sokat akar markolni, de keveset fog: a 7 karakter mélységi bemutatása nem sikerül, többen haloványabbak, marginálisak. A karakterfejlődés sablonos, és ezt s kommersz módon teszi (ellentétben a párjával, ami szintén sablonos, de nem kommersz).
2-3 közti, egy halovány 3-sal.

Teljesen véletlenül néztem meg ezt a filmet, nem is tudom már, hogy az imádnivaló Shailene Woodley vagy a from the writers of (500) days of summer volt a hívószó, de hihetetlenül kellemes meglepetés volt, és egy nagyszerű filmélmény.

Amellett az általános klisék mellett,melyek jóvá tesznek egy filmet pl. jó a zenéje, kellemes a vonalvezetése, szenzációsak a színészek, két dolgot emelnék ki:

1)a felszínen látható sablonszereplők (bulizó fiú, visszahúzódó okos lány) valójában két nagyszerű és komplex karakter,
2) a film morális tanulság pont megfelelően van elbeszélve, hogy még ne váljon tolakodóvá.

+1) A film vége (itt látható) egészen szenzációs, Sutter nagymonológja megnyerő, a találkozó pedig szavak nélkül is rengeteget mond.

2014-06-09 18:03:16 Canada Russia '72 (2006) taxilovearsenal (4) #1

Kanada nemzeti sportja a jégkorong. De nem úgy, mint a fél-világnak a labdarúgás, hiszen sok helyen rendkívül népszerűek más labdajátékok is a foci mellett. Kanadában van a jégkorong, a jégkorong, a jégkorong és után a jégkorong, majd... az összes többi sport. Talán az indiai szubkontinens országai és a krikett az, ami még hasonló ehhez a szituációhoz.

Az első világversenyeket, amiket jégkorong kapcsán rendeztek, Kanada rendre megnyerte (pl. az első 7 olimpián hat kanadai győzelem született, de az első világbajnokságokon is hasonló arányban győzedelmeskedtek a juharlevelesek).

A második világháború után azonban a szovjetek a "minden fronton győzni akarás" szellemében rendkívül sok energiát és pénzt invesztáltak a sportba (és ezen belül a hokiba), aminek - többek közt - az eredménye az lett, hogy az "amatőr" csapatuk (ugye ekkoriban profik még nem indulhattak a világversenyeken, a szocialista ország sportolói pedig kamu munkahelyeken dolgoztak, így kerülve amatőr státuszba) megjelent a színen, és tönkreverte a világot.

Kanada ezeken a tornákon fiatal, még amatőr státuszú sportolókkal állt fel - és kapott ki. Az észak-amerikaiak persze meg voltak győződve arról, hogy ha a legkiválóbb, NHL-es játékosaikkal állhatnának fel, akkor nem lenne kérdés, ki uralja a nemzetközi jégkorongot, ha egyáltalán volt bennük eziránt kétség (a nemzetközi jégkorong szövetség által rendezett éves világbajnokságoknak sem akkor, sem napjainkban nincs nagy presztízse a kanadaiak szemében).

1969-ben sikerült elérniük, hogy egy nemzetközi tornára 5 profi játékost is vigyenek- és így majdnem megnyerték az egészet. A többi ország tiltakozása miatt a nemzetközi szövetség ezt az engedményt a későbbiekre visszavonta, Kanada pedig retorzióként nem indult a világbajnokságon. A Canada Russia '72 története valahol itt kezdődik.

Adott a két legnagyobb hokinemzet, két ellentétes berendezkedésű, ellenséges ország a hidegháború újbóli fellángolásának a közepén, és egy cím, ami eldöntésre vár: A legnagyobb jégkorongos nemzet.

Mivel a szovjetek úgy érezték, a csapatuk van annyira jó, hogy az NHL-es profik ellen is kiálljon, megkezdődtek a puhatolózások, majd a tárgyalások, míg végül eldőlt, hogy 1972 szeptemberében a két ország legjobbjai egy 8-as torna keretében "barátságos" mérkőzéseket játszanak egymással. Négy meccs kanadai városokban, négy meccs Moszkvában.

Mindkét csapatban voltak hiányzók, de a hokit értők számára a névsor olvasata a hetedik mennyországgal ér fel, annyi klasszist vonultatott fel mindkét csapat.

A szériát végül 4 győzelem, 3 vereség és egy döntetlen mellett Kanada nyerte.

A kanadaiak számára olyan ez a széria, mint nekünk a 6:3-as évszázad mérkőzése: még inkább integrálta a nemzetet, egy közös támpontot, identitás elemet adva a kanadai embereknek.

2014-03-30 18:52:09 Nebraska (2013) taxilovearsenal (4) #7

Szeretem Alexander Payne filmjeit. Imádom a hangulatot, ami ezekből a néhol vígjátékba mártott drámákból árad, szeretem ezeket a(z) - látszólag - egyszerű problémákkal küzdő szereplőket, órákig tudnám csodálni a tájakat, legyen az a klasszikus Midwest (Nebraska-Colorado - Schmidt története; Montana-Dél-Dakota-Nebraska - Nebraska) Kalifornia (Napa-völgyi borvidék - Kerülőutak) vagy Hawaii (Az utódok).Payne az átlag amerikai átlagproblémáit mutatja be, legyen az az öregséggel való küzdelem, a családi viszályok vagy a párkapcsolati problémák: a középosztály gondjai elevenednek meg előttünk, négy filmből háromban klasszikus road movie-ként, melyekben az alapproblémával való szembesülést követően fokozatosan ismerjük meg a (fő)szereplőket, kerül kibontásra jellemük, természetük, gondjaik.

A Nebraska egyik főszereplője (mert számomra nem vitás, itt van egy másik is), Woody Grant (Bruce Dern) a 77 éves demens nyugdíjas, aki egy klasszikus marketingfogás áldozatává válik, és fejébe veszi, hogy több mint 1000 km-t utazik egy 1.000.000 $-os főnyereményért, ami persze nem létezik. Hiába próbálja lebeszélni háklis és szabad szájú felesége, Kate (June Squibb parádés a szerepben) menő TV-bemondó fia, Ross (Bob Odenkirk), továbbá a film másik főszereplője, a kisebbik fiú, David (Will Forte).
Woody újra és újra elindul, hogy megszerezzem a nyereményt. Többszöri próbálkozása után David megígéri, hogy elviszi Nebraskába, és ezzel kezdetét veszi a közös útjuk. Davidről tudni kell, hogy közel sem olyan sikeres, mint a bátyja: a helyi Media Markt hangtechnika osztályos melója mellett láthatjuk, amint legutóbbi barátnője közös együttélésükből fennmaradt dolgokat hoz vissza neki: David élete a saját korosztályi szintjén ugyanúgy romokban hever, mint az apjáé az idősek közt.
Az utazás persze árnyal ezen a képen, bár alapjaiban nem változtatja meg. Szerencsére a film vége mindenképpen egy olyan kedves "poénnal" zárul, mely pozitív érzéseket hagy a nézőben.
Közben pedig a gyönyörű észak-középnyugati tájak mellett klasszikus kétkezi, középosztálybeli emberekkel találkozunk, és jobban megismerjük és megkedveljük kockás inges szereplőinket.

2013-12-25 13:14:29 Prisoners (2013) / Fogságban taxilovearsenal (4) #49

Nem jó ez a film, de a vége miatt muszáj a 4-es, tetszik, ahogy a rendező nem egy hagyományos filmvéggel fejezi be. Egyébként alapvetően jó, tetszik az alapsztori, a környezet (ez a késő őszi Pennsylvania telitalálat), de nekem valahogy a onnantól, hogyelrabolja Keller Alexetkicsit szétesik a film, áll egy helyben, toporog, és nem érzetem azt, hogy a szereplők jellemének, érzelmeinek a mélyítése szükséges lett volna, mivel ez alapból jól volt ábrázolva.
Viszont a vége tényleg nagyszerű.

Jó ez a film, a Scorsese-De Niro "aranykorból". Az eredetit még nem láttam (pótlom), így összehasonlítási alapom nincsen, de nem is ezért nem zseniális, hanem inkább
a film végéért, ami 3-szor hosszabb, mint amilyennek lennie kéne, és nálam már-már bohóckodásba csap át,valamint
nehezen tudom lenyelni, hogy bár az ügyvéd egy enyhítőnek hitt bizonyítékot lenyel, de Cady úgy csinál, mintha nem is lenne bűnös, pedig megerőszakolt és megvert egy 16 éves lányt. Nem is az a baj, hogy ő, aki nyilvánvalóan őrült, ezt teszi, hanem a filmből is az jön le, mintha az ügyvéd lépése miatt ő jogosan tehetné mindazt, amit tesz. holott...

Ez a film valami félelmetesen gyenge. Ha elkezdek valamit, általában végigszenvedem még akkor is, ha nagyon rossz, de itt az utolsó félóra körül azt mondtam, elég volt.
A történet nem koherens, túl sok a szereplő, akik így felületessé válnak. Robotzsaru keveset szerepel, és bár vannak ígéretes dolgai, de ezek nincsenek jól kibontva, nevetségesen vannak elvarrva.
Bűn rossz.

Erős film. A zseniálistól távol áll,de mindenképpen érdemes megtekinteni.
Lassú, de a végletekig izgalmas.

Na jó, csak ez elég silányan van bemutatva (mármint a nyomozó sztorija).

Egyébként semmire nem bizonyítéka fénykép, csak a srác hazudott, hogy aludt, és így a priuszát kihasználva megszorongatták volna, sztem a hatóság akadályozása miatt kinézett neki a börtön.

előzmény: hhgygy (#13)

Nem lesz bizonyíték ellene. A felesége azt fogja tanúskodni, hogy egésze este ott aludt az ágyban. DNS vagy más, a sérüléseiből származó vizsgálat nem lehet, ezt elmondják neki.

Egyébként nekem pont itt van egy kis bajom a nyomozó karakterével, akinek a motivációi érthetőek, csak nincsenek kibontva, és így eléggé unszimpatikussá válik a karakter. Ami nem lenne baj, de jobban le kellett volna jönnie a sztoriból annak, miért akarja mindenáron elkapni Millert.

előzmény: carmine (#10)

Attól még, hogy kap egy díjat, szerintem megbukik. Mindenki tudja a teremben, hogy mi történt (a hűtlen kezelésre gondolok), de nem fognak kígyót-békát kiáltani rá, az megviselné a - most már fuzionált - vállalatot, az meg senkinek nem jó, ha egy ilyen óriáscéggel gondok vannak. Mindenki eljátssza a maga szerepét, de Miller a gazdasági életben ezzel leíródik.
Szerintem a családi élet sem folytatódhat "csak úgy" tovább - persze hogy a feleség nem akar rosszabb életvitelt, de gyakorlatilag a zsarolással biztosítja azt, csak most nem a férjtől, hanem a lánytól jönne a pénz (nem feltétlenül lesz így, de ez egy biztosíték a részére), a lány meg nem hinném, hogy a törvénytelen úton járna tovább, ill. ez nem következtethető ki. Annál inkább látszik az arcán a csalódottság és a közöny az apja iránt az utolsó kockáknál.


Mindegy, te úgy én így, a lényeg, hogy elgondolkodtató film.

előzmény: Adam Taylor (#8)

Szerintem Miller erkölcsileg-magánéletileg-pénzügyileg megbukik. Meghal a szeretője, a felesége lerántja a leplet a tönkrement házasságukról, a lánya megutálja, a pénzét a felesége elcsalja. Vagy nem?

előzmény: Adam Taylor (#6)

Nehéz visszafogottan értékelni ezt a filmet. Néhol azt hiszi az ember, hogy ez nem is akar komoly lenni, hanem csak egy paródia, egy vicc. Stallone teljes hiteltelenül áll szétgyúrva a fehér pólójában a szánalmasan bús tekintetével, Woods egy vicc, mondjuk ő érezhetően túljátssza a karaktert. Stone-ra olyan ruhákat dobáltak, istenem, ezt tényleg komolyan gondolták?! A történet gagyi, a mellékszereplők 0-ák, legalább a robbantások elmennek.

Rémálmaimban jöjjön elő újra Luis Llosa (who?) alkotása.

Nehéz ügy az Arbitrage osztályázása, hiszen egy olyan izgalmas, feszített tempójú thrillerrel állunk szemben, ahol egy lövés nem dördül - az ilyeneket kifejezetten kedvelem. Ennek ellenére én is úgy gondolom, hogy a film vége egy árnyalatnyit "hollywoodi" :amikor Miller megtudja, 24 óráig fedezi őt még a srác, és elindul Jimmytől, nem gondolom, hogy valóságban is a megmentésén munkálkodna; sokkal inkább a saját bőre mentését intézné.
Innentől kezdve egy olyan végkifejletbe futunk bele, ahol szinten minden szerepelő cselekvése csalódást nyújt. Azért az utolsó képsorok kárpótolhatnak mindenkit, a taps, a hátulról felvett mozgás a pulpitus felé, valamint az utolsó nézés nagyon ideillő jelenetek.

Tulajdonképpen 4-es, de újranézés biztos lesz.

2012-12-31 09:32:18 Top Gun (1986) taxilovearsenal (3) #3

Azt kell hogy mondjam, kellemes meglepetésben volt részem a film újranézése kapcsán. Persze csak az emlékeimhez képest, ugyanis úgy rémlett, hogy a Top Gun leginkább egy gusztustalan propaganda filmhez hasonlít, ahol a háború nem rossz dolog, a vadászrepülő-pilóták pedig napszemüvegben járó, motorozós tökös csávók. Persze továbbra is erről szól Tony Scott alkotása, de ha ezen túltesszük magunkat, egy egész látványos, koherens popcorn mozit kapunk, ami lassan 30 év távlatából is vállalható még (nem úgy, mint más 80-as évekbeli akciófilmek - Kommandó, figyelsz?), ami a rosszról az elmegyre változtatja az osztályzatomat.

Renny Harlin neve egyet jelent a 90-es évek nagy költségvetésű, ám azóta B kategóriássá érett akciófilmjeivel: A Die Hard 2-t talán túlzás lenne ide sorolni, de egyértelműen a leggyengébb a sorozatból, míg a Cliffhanger - Függő játszma, az Utánunk a tűzözön vagy a Háborgó mélység már tökéletesen ábrázolja, mit is kell érteni az első mondatom alatt.
Ezek a filmek mind nagy költségvetéssel rendelkeztek, a maguk idejében sikeresek is voltak (többnyire), de mai szemmel nézve eljárt felettük az idő.

Jelen esetben Stallone, mint hegyimentő keveredik egy rablás utáni hajszába, de valahogy az egész az elején lévő bevezető résztől a repülős akción át a pénz utáni keresésig röhejesnek tűnik. Röhejes, hogy Sly egy pólóban elvan napokig a hegyi mínuszokban fenn. Röhejes, hogy Qualen bandájába minek ennyi ember és fegyver egy olyan rabláshoz, ahol nekik lőni sem kellett - hát azért, hogy később hullhassanak, mint a legyek. A robbanások, lavinák lehet, hogy 93-ban megfelelően néztek ki, de mára már egy erős facepalm-ot váltanak ki leginkább.

Örülök, hogy az ilyen filmeknek és akcióhősöknek az ideje lejárt.

Minden megvolt ahhoz, hogy a Lánglovagok jó film legyen: nagyszerű szereplők, izgalmas thriller szál, családi dráma, látványos akció-jelentek. Valójában pont ez a sokszínűség nyírja ki a filmet. De Niro kiváló mellékszereplőként is, Sutherland ellopja a show-t, Russel és a legnyálasabb Baldwin, William csörtéi viszont kiszámíthatóak, sablonosak, unalmasak. A két testvér női kapcsolataiban sincs egy apró meglepetés sem. A finálé is inkább kellemtelenül szirupos, mintsem heroikus.
Howard sokat markol, de keveset fog.

Tipikus 90-es évekbeli, hangulatos akció-thriller. Az indulás kiváló, ahogy megismerjük Stallone és Banderas karaktereit, rögtön ömlik a nyakunkba az akció, az izgalom. Moore karakterének bemutatása is rendben van, azonban valahol a film közepén leül a rohanás, és a "rövid levegővétel" után nem pörög fel kellőképpen, langyossá, a végén pedig kiszámíthatóan sablonossá, sőt, megkockáztatom, röhejessé válik már az is sok, hogy visszatér az orosz barát (kezeket fel, aki nem gyanakodott arra, hogy ő lesz a megbízó), de Miguel feltámadása, majd árulása 3 olyan csavar, amiből mindhárom felesleges volt véleményem szerint.

Egyébként Sly és Banderas jók, a szinkron (Vass Gábor és Selmeczi Roland)pedig zseniális.

2012-12-25 09:10:57 The Thing (1982) / A dolog taxilovearsenal (4) #156

A 2011-es előzmény/remake kapcsán Childs nem lehet imitáció: látjuk a fülbevalót a jobb fülében (ugye ez az, amit Carter elveszített az űrhajóban való járáskor, és változott dologgá). És mivel MacCready sem dolog (őt végig követi a kamera a vérteszt után), így mindketten emberek.

Kevés filmmel vagyok úgy, hogy a remake jobban tetszik, mint az eredeti, és az a kettő is egyedi meglátás, lévén a filmrajongók többsége és az itt lévők nagy része is kevesebbre tartja A téglát a Szigorúan piszkos ügyeknél, valamint Az utolsó emberiget az Egy maréknyi dollárértnál.

A téglát és a hong-kongi elődjét hagyjuk is most, más lapra tartozik; ellenben Az utolsó emberig feljebbvalósságát Leone klasszikusánál mindenképpen magyaráznom kell. A helyszín és a kor megjelenítése számomra sokkal reálisabb, mint a spagetti-western esetében - jobban elhiszem, hogy a szesztilalom idei Texasban járunk, ezt súgja nekem a díszlet, az autók, az öltönyök, a pisztolyok, puskák. Egyszerűen számomra elfogadhatóbb, hogy ír és olasz gengszterek állnak egymással szemben, akik mind alávalók, ellenben az elődből Baxterék aljasságát "csak" az illegális kereskedelem és néhány ellenszenves emberük bizonyítja.
Willis John Smith-e egyenrangú Eastwood Joe-jával, hasonló figurát hoznak. Mindkét karakter zseniális.
Ellenben a többi szereplő tekintetében Walter Hill filmje nyer nálam. Doyle és Hickey figurája egyben hozza Ramon Rojo-t, és így előbbiek több tulajdonságot, arcot tudnak felvonultatni (tudom, Doyle részben Don Miguel Benito Rojo megfelelője is, de utóbbi jóval kevesebb szerepet kap Leone filmjében, mint előbbi itt, és akkor ne feledkezzünk meg a női kapcsolatról sem; Ramon nője itt Doylé).
Strozzi és bandája, Giorgo Carmonte és Wanda karaktere bőven kárpótolnak azért, hogy nincs a filmben egy Baxter feleségéhez hasonló erős nő, ellenben újabb pszichopaták és botcsinálta Ál-Al Caponék igen.
Rendben, a fogadós és a koporsókészítő halványabbak az elődöknél, bár utóbbi ripacs megjelenítéséhez képest az itteni szigorú, gúnyos mosoly valahogy jobban is illik a történethez.
És a bűn városában itt legalább megjelennek az elkerülhetetlen prostik :).

Összességében összetettebb és hangulatosabb filmnek érzem Az utolsó emberiget.

A tudományban a Parallax-hatás jelentése a testek egymáshoz viszonyított helyzetének változása eltérő irányokból nézve.. Nos,ahogy a Warren Beatty játszotta Joseph Frady belemerül a szenátor meggyilkolását követő oknyomozásba, egyre inkább eltérő nézőpontból látja a az összefüggéseket ok-okozat között, ha úgy tetszik a testek egymáshoz viszonyított helyzete között.
Frady ahogy nyomoz, úgy jut fel egy felhőkarcoló emeletein, és ahogy mindegyik emeleten kinéz, egyre többet lát a városból.

Nem szokványos thrillerrel van dolgunk mai szemmel, de a 70-es évek elejére jellemző ez a fajta látásmód és történetvezetés. Hogy miért történt a merénylet, nem fontos. Hogy ki követte el, szintén nem, legalábbis túl sok okot nem tudunk meg. A lényeg, hogy igenis vannak politikai gyilkosságok, melyeket nem magányos merénylő követ el, hanem egy mögöttes szervezet vagy csoport (lásd: Kennedy-gyilkosságok).

A filmnek nagy erőssége a zseniális hangulatot teremtő, a paranoiát, a kiszámíthatatlanságot fokozó zene valamint a jelenteken sokszor elidőző, rendkívül sok sötét és bezárt teret használó kamerakezelés. A csúcs kétségkívül az, amikor Frady a Parallax-kisérletnek aláveti magát.

Összességében egyetértek az ellőttem szólóval, méltatlanul elfeledett alkotás A Parallax-terv, így csak ajánlani lehet.

Másodjára futok neki a filmnek, próbálván megérteni azt, hogy mi teszi olyan naggyá. Sajnos továbbra is keresem...Valahogy a spagetti westerneknél mindig, de különösen itt, a Dollár-trilógiánál érzem, hogy a díszlet, a táj, a színészek nem teszik hihetővé (nem a főszereplők, hanem a "hulló legyek", az ágyútöltelék banditák, katonák), hogy a klasszikus vadnyugaton vagyunk (olyan, mintha egy NDK-jugoszláv koprodukcióban készült Karl May adaptációt néznék). Később - gondolom a sikerek miatti nagyobb költségvetés kapcsán - a Volt egyszer egy vadnyugaton már kevésbé érzeni ezt. A vér hiánya pedig már említésre sem méltó, hiszen ez az egész korszakra jellemző, nemcsak az italowesternre. Ettől függetlenül emiatt is a realitásából veszít a film.
Viszont ami miatt csak 3-as, míg a másik kettő 4-es (mivel a fentiek rájuk is érvényesek), az a sztoriban való totális csalódás.
Nem értem, hogy mit keres a mexikói hadsereg itt,az USA földjén, még ha határvidék is San Miguel(azt tudjuk ugye, hogy az amerikai polgárháború után vagyunk, mivel az Eastwood által játszott név nélküli ember A jó, a rossz és a csúf idején szerzi magának a poncsót, itt pedig már abban érkezik,Texas pedig már 30 éve nincs Mexikó fennhatósága alatt). Hogy lehet, hogy Baxterék és Rojoék még nem nyírták ki egymást, noha szemben laknak egymással? Hol van az "élet" a városból? Persze, az elején a fogadós elmondja, miért nincs, csak nehezemre esik elhinni, hogy ennyi férfira nincsenek örömlányok, pia, stb. Baxteréket sem értem, ha a törvényt képviselik, arra hivatkozva simán szétszedhették volna már Rojoékat.

Ettől függetlenül persze vannak nagy jelentek,mint pl. Baxterék lemészárlása, de összességében egy erős közepesnél számomra nem jobb film.

Valóban egy kellemes csalódás a film. A korszak történelmi szereplőit sokan fetisizálták, mások ugyanőket demonizálták, attól függően, hogy (elsősorban) mit gondoltak a vietnami háborúról, ill. annak bizonyos lépéseiről.

Egy 5-6 éves, a modern háborúkat összefoglaló (és így abban a vietnami háborút is tárgyaló) Rubiconban olvastam, hogy Rusk, McNamara és Johnson irányították a háborút, kizárva mindenki mást a döntésekből.Egyrészről már akkor se nagyon értettem, mi baj van azzal, ha az elnök, valamint a védelmi- és a külügyminiszter hozza meg egy háború esetében a legfontosabb döntéseket, de ez a film arra is rámutat, hogy ez bőven nem így volt.

LBJ 1968-as visszavonulásakor az addig legnépszerűtlenebb elnök volt, pedig a "great society" szociálliberális programja rengeteget tett az amerikai szegényekért - gondoljunk csak a Mediacre-re, Medicaid-re. Gyakorlatilag Obama elnökségéig ennél nagyobb egészségügyi reformban nem mert belekezdeni egyik elnök sem.

Finney jó, de a sztori elég lapos.

Gyerekkoromban láttam először ezt a filmet, talán 7-8 évesen. Fiatalabb voltam, mint a kis David :-).
Nagy hatással volt rám, az biztos, mivel elég sok mindent megjegyeztem belőle, és sep-nek köszönhetően sikerült kideríteni a film címet. Tett tettet követett, így újranéztem a filmet.
Az első 40 perc szerintem egész jó, az atomszférája rendben van a filmnek, ahogy a kiscsávóval együtt rájövünk, hogy mi történt/történik. Után elég katasztrofális.

2012-09-23 14:07:13 [Filmet keresek] taxilovearsenal #1422

Így plot alapján lehet. Meg kell néznem, de nem biztos, hogy ez az. azért köszönöm!

előzmény: manuva (#1416)

2012-09-21 15:52:54 [Filmet keresek] taxilovearsenal #1414

És még 1, ezt sztem sokaknak ismerős lehet:

Vagy atomkatasztrófa van, vagy támadás amerika ellen, a kisváros elszigetelődik, rádión tartják a kapcsolatot más városokkal. a végére emlékszem, a faszi ül rádió mellett, és a korábbi partnerek már nem jelentkeznek, sugallva, azt, hogy ők már nem élnek...

2012-09-21 15:06:48 [Filmet keresek] taxilovearsenal #1413

Hatalams THX! a második tuti az, az elsőt meg kell néznem, és megbizonyosodnom!

Hirtelen jönnek még:

1. ez ilyen komoly családi dráma lehetett, apa megöli anyát, de a gyerekek, akik már fiatal felnőttek másképp reagálnak rá. Van, aki támadja az apját, van, aki hisz az ártatlanságában - és azt hiszem, a végére mindegyikük számára bebizonyosodik, hogy az apa tette - valami autóval kapcsolatos a halál...

2. ezt kb. 1993-94 körül láthattam, sci-fi fantasy lehetett, az m1 adta, az akkori sikerfilmek közül. nagyon kevésre emlékszem, de arra igen, hogy a final battle kapcsán a főhős és egy csapat, akik segítenek neki egy várba mennek, és fokozatosan hullanak a segítők, amikor afőhős a főgonosszal harcol, már csak ő van.

előzmény: sep (#1412)

2012-09-21 13:50:53 [Filmet keresek] taxilovearsenal #1411

néha beugranak képek egy-egy filmről vagy sorozatról, amit nagyon régen, kiskoromban láttam, de nem tudom visszakeresni sehogy se őket. most ez a 2 van az eszemben:

1. - sorozat:
Fura volt benne mindig, hogy emlékeim szerint nem állandó főszereplők voltak benne. Ez a rész arról szólt, hogy vagy 4-en elmennek valami manushoz valami bolygóra, aki valaha nagy valaki volt, de családja halála óta remete módon él. Mikor odaérnek, ott van az egész családja, de a fura az, hogy amíg ő megöregedett, a család nem. és a „vendégek” rájönnek, hogy csak robotok a családtagjai, az igaziak valóban meghaltak, a ház mellett van a sírhelyük. a családja egyébként a felesége egy gyerekei.
(én egyébként a végtelen határokra gondolok)

2. – film:

ez ilyen gyerek sci-fi lehet:
kiscsávó éjszaka arra ébred, hogy egy űrhajó száll le a közelben. sok mindenre nem emlékszem, csak arra, hogy a csattanója az, hogy a kisfiú már azt hitte, hogy vége, minden ok, amikor felkel és valójában látja, hogy az űrhajó leszáll – úgy, mint a film elején.
ilyen képek vannak még, hogy vannak vele katonák, akik „jók2 aztán az űrhajó belsejében „megőrülnek”, meg ilyesmi.


Melyikek lehetnek...

Sokkal-sokkla jobb mint a Dirty Harry. Van történet, szereplők, csavarok.

Nagy várakozásokkal vetettem bele magam a filmnézésbe (és egyszersmind a sorozatba), majd 45 perc után alvás és csalódottság kerülgetett, így csak két részletben sikerült megtekinteni ezt az "alapművet", mely tulajdonképpen óriási csalódás számomra.

A film időtállósága igencsak megkopott így 41 év után...hihetetlenül lassú, és komoly problémákkal küzd: az idősíkok rosszul vannak kibontva benne, vagy nem úgy, mint ahogy logikus lenne (pl.: Skorpió amikor megvereti magát, hogy megrágalmazhassa Harry-t, az a szál egy nagy humbuk), nincs mélysége a karaktereknek (különösen Skorpió), a köztük lévő kapcsolatnak (pl.: Harry-Chico), néhol idokolatlan dolgokat tesznek a szereplők...

Remélem a KT felhasználói tévednek (itt ez a legjobb Dirty Harry rész), ha nem, komoly szenvedéseim lesznek a többivel.

Elég közepes kis történet. A megvalósítás nekem tetszett, de sztori nagyon sablonos volt. Kubrick sem tartotta túl nagy becsben, szerinte ez a filmje sem haladat meg a filmcsinálás iskolai szintjét.

Nekem az már sok volt,mikor az ekkora megalakult NHL csapat (mely az első rész hatására jött létre)arénájában játszották a döntő meccset, és a az első harmad után a válogatott mezt lecserélték a a Mighty Ducks mezére...merchandising mindenek felett.

2012-06-03 16:08:52 The Raven (2012) / A holló taxilovearsenal (3) #4

Középszer. Mind a történtben, annak vezetésében, a karakterekben. A helyszín pedig számomra elvett az élményből, nem hozzátett.

Ezért szeretem a 90-es évek thriller/krimijeit. Ez a film is sallangmenetesen hozza a kellmes kikapcsolódást nyújtó sztorit, karaktereket, izgalmat.

Hát ugye ők azok, akik megölik az elején megtalált lányt. Szerintem simán lehet attól véres az ülés, és ezért kell azt felgyújtani. Abban igazad van teljesen, hogy ez a szál nincs kibontva; ez csak arra szolgál, hogy lássuk, mennyire Isten hát mögött vagyunk, mennyire őrült emberek vannak itt (Jason Clarke Rule karaktere ugye), és egy ideig azt is hiteti velünk a film, hogy esetleg ez a 2 tag lehet a mocsárban megtalált nők gyilkosai.
Mert az a gyilkosságsorozat régebb óta tart, ezt láthatjuk Dean Morgan által alakított karakter irodájában a falon lévő jegyzetekből, képekből. A sima nyomozása a 2 sorozatgyilkos ellen kevés lett volna, ezért van ez is benne, plusz a töméntelen dráma a 2 rendőr és a kislány életéből.

előzmény: carmine (#6)

Nem volt hozzá közük. Az Ö szerepük a hangulat fokozására, meg a krimi-szál erősítésre összpontosult.

Engem ez a film sokban emlékeztetett a Zodiákusra. Hasonló csapongó történet, nagyszerű atmoszféra (amikor tényleg elhiszed, h bárkivel bármi történhet), igaz történet alapján...

előzmény: carmine (#4)

Teljesen jogos az összes kérdés, egyet kivéve: Az elnökjelölt Morris házas,ezért nem ildomos elsősorban lefeküdnie valakivel a kampánycsapatából, nem azért mert ő a Fő-Főnök.

előzmény: jorgecosta (#20)

Sztem megértettem 2. nézés utána filmet.A "felrobbant a bomba" avagy 0. valóságból megy vissza, illetve át Colter a vonatra a tanár testében, az ő utolsó 8 percére. Minden egyes átmenetel egy dimenzióba egy "teljes" dimenzióba történik, azaz az ő visszajövetele után sem szűnik meg az a dimenzió (pl. mikor miután leszáll az ázsiai ipse után, és eluti a vonat, Christina tovább él, annak ellenére h az utasok meghalnak. A végén pedig ő "csak" meg akarja menteni az embereket, a nőt, nem számol azzal, hogy a 8 perc után "ott ragad".Így a tanár fickó testében él tovább. Az sms-t pedig azért küldi, hogy a századosnő, ha az ottani univerzumban lévő forráskódban lévő Colter egy bevetés során nem képes emlékezni,akkor ezzel egyrészt megnyugtatja, másrészt visszahozza a tudását (ahogy film elején a fejtörőkkel).A nagy talány még számomra, hogy a dimenziókból való visszautazás során miért látja a későbbi Chicago-i képeket. Ezt én csak azzal tudom magyarázni, hogy ez volt a végzete, mint ahogy erre ő is rákérdez a végén (hogy hisz-e a nő a végzetben.)

2011-08-30 22:41:31 Moon (2009) / Hold taxilovearsenal (4) #93

Ez az egyetlen kérdés, amire én se vágom a választ. amikor a 4. klón karambolozott, akkor is őt haluzta be sztem.

előzmény: simijohnny (#67)

2011-08-30 22:40:05 Moon (2009) / Hold taxilovearsenal (4) #92

3 éves távlatokban mérve, mivel a lánya kb. 15-16 éves, ezért az eredeti Sam, plusz 3 klón, akik a krematóriumban végezték, plusz a film elején 2 hét múlva hazamegyek Sam az pont 15 év. amikor lemennek a klónok tárolási helyére, 5 tartály van megnyitva, ergo tényleg csak 3 klón volt korábban.

előzmény: w.e.g.a. (#63)

Egyik az olyan filmeknek, amik általános iskolás, gimis, egyetemista és "felnőtt" korban is láttam véletlenszerűen, és mindig felhőtlen szórakozást nyújtott. Nagy film!

2011-08-26 16:25:04 Dr. No (1962) taxilovearsenal (2) #5

A második Bond film, amit életemben láttam, de az elsőre (Halj meg máskor!) alig emlékszem. Addig egész jó, amíg krimi jellegű a sztori, de a vége csak egy keserű mosoly volt a részemről- túl retro ez a mai elvárásokhoz, nem elég időtálló. Egy gyenge 3-ast azért hoz.

Hát, nekem Somerset filozófiája 95 óta meghatározza az életemet, szóval egyértelmű a választásom.

2011-05-09 20:39:42 Layer Cake (2004) / Torta taxilovearsenal (3) #7

Jó ez a film, a Revolverhez képest üdítően kellemes! 4-est akartam adni, de a vége...az elég rosszul érintette, így marad 3-as.

2011-02-11 21:13:42 Biutiful (2010) taxilovearsenal (5) #4

Magyar bemutató mikorra várható?

2011-02-03 19:39:36 Ronin (1998) taxilovearsenal (4) #30

A 2 autós-üldözéses jelenetből szerintem Greengrass is merített rendesen...konkrét a Bourne trilógia moszkvai részében.

Egyébként szinkronnal kicsit nehéz összerakni a filmbéli nációkat, segítsetek nekem:-)
De Niro amerikai (CIA)
Reno francia? (titkosügynök?)
Sudduth amerikai (szabadúszó?)
Skarsgard német (ex-kgb?)
Bean angol? (ex-katona?)

Az Elephantra raktam a voksam, annak ellenére, hogy a Good Will Huntingot többre tartom, de azt nem GVS, hanem a Damon-Affleck páros filmjének tekintem.

Ebben a filmben minden benne van, amiért fikázni lehet az amerikai háborús filmeket.

TOP 3 filmem közt van a Hetedik. A hangulata, a karakterek, a fényképezése, a zseniális forgatókönyve úgy ahogy van, csillagos ötös.

A tájképpel való kezdés és zárás ok, de ennél azért jóval többször csodálhatjuk meg Manhattant, ami egyébként (mivel gyönyörű) nem akkora baj, de azért itt mégiscsak sok.

előzmény: Rorschach (#37)

Ez a film szörnyű. Számomra óriási csalódás. Csak zanzásítva, kiragadva néhány képtelenséget:
- Manhattan épületeinek permanens mutogatása hosszú perceken keresztül,
- A film háromnegyed részénél szintén percekig semmitmondó, dedós szintre leegyszerűsített szimbólumként fülbevaló költeményeket kell szemlélnünk,
- a történetből legalább 5 sztori kitelne, ez van a 127 percbe belesűrítve,
- Bud Fox (és Charlie Sheen)helyett az új "kispajtás", Jacob Moore egy középiskolás kisfiú,
- Kevés Gekko,
- Rossz Zene,
- Rémes szinkron.

Így első blikkre ennyi.Nem ajánlom :)

Szerintem tökéletes politikai thriller.

Kicsit megdöbbentett ez a válasz, és valószínűleg te is erősnek érezted, mert a személyes üzeneted már sokkal visszafogottabb. Azt fontosnak tartom leszögezni, hogy (valószínűleg veled ellentétben) én csak egy kezdő műkedvelő vagyok: ezt bizonyítja az általam megtekintett filmek alacsony száma, az elemzések, sűrű kommentelések hiánya. Nem kívánok örökérvényű igazságokat megfogalmazni a filmek kapcsán,amit leírok, az a személyes véleményem. Éppen ezért kicsit erősnek vélem ezt a mondatodat: a véleményed egyébként ahogy írtam is, tipikusan ad hominem. Célzod, mi nem tetszik, de igazi támpontokat, ami miatt rádöbbenhetnék a tévéfolyam hátulütőire, nem tartalmaz, a szemmel látható egyen-centrumúságod révén.Nem kívántalak meggyőzni. Csak leírtam a gondolataimat.

Van az oldalon néhány olyan tag, felhasználó (többek közt te is), akik véleményeikkel, megnyilvánulásaikkal kivívták maximális figyelmemet és tiszteletemet. Ha érződik, hogy erősen ajánlanak egy filmet megtekintésre, általában próbálok előbb-utóbb sort keríteni rá, lehetőségeimhez képest. Ez történt most is.

Különösen szeretem a politikai thrillereket. Ez, a New England-i környezet és Mel Gibson "feltámadása" arra késztetett, hogy megnézzem a 2010-es Edge of Drakness-t. Nem tetszett, a thriller részét sablonosnak, a bosszúfilmmé alakulást erőltetettnek és kikövetkeztethetőnek éreztem, hangulatában (zene,vágás,képek) úgy gondolom, hogy dekára olyan, amilyennek kell egy ilyen stílusú filmnek lennie 2010-ben. Sajnos ez a mondatom félreérthető lehetett, mert nem azt akartam jelezni vele, hogy ez a követendő, a jó. Sajnos ez most a módi, de ennél sokkal igényesebb, jobb politikai thrillerekre vágynék,olyanokra mint például a Sziriána.Ez (2010 EoD) popcorn akcióthriller, amire egy alvás után már nem is emlékszik az ember.

A '85-ös eredeti nem sablonfilm (sorozat), de véleményem szerint vannak hibái. Nem hiszem, hogy meggyőzhető lennél az ellenkezőjéről, legalábbis általam.
McCroon, mint gyilkos szerepe az összesküvésben. Hányszor utalnak sejtetősen a filmben rá, hogy Craven volt Észak-Írországban? Aki kicsit ismeri Nbr. történelmét, az tudja, hogy akkoriban nem nyaralni mentek át az angol nyomozók. Nem lepett meg az, hogy a IIF őt bízta meg a 2 Craven kiiktatásával. Ami a filmben erősen részletezve van, az apa drámája, amin keresztül egy környezet-emberek együttélését boncolgatják, én ezt sem gondolom olyan erősnek, hogy ki kellene, hogy tartson 6x60 percen keresztül (persze tudom, hogy a szigeteken így csinálnak sorozatot). Világos az, hogy normális ember nem akarna a történtek után az emberek pártjára állni a természettel szemben.
Összességében az nem tetszett a leginkább, hogy a thriller melett lévő szál tulajdonképpen elnyomta a thriller szálat. Ezt a sorozatot inkább a súlyos dráma, mint a fordulatokban gazdag thriller jellemzi; ez pedig így nekem csalódás.

előzmény: ronin07 (#3)

A remake kapcsán írtad, hogy az erdeti az igazi, s ennek hatására végignéztem a kalsszikus BBC sorozatot. Nehéz nyilatkoznom róla, mert nagyon sokat vártam tőle, azt hittem, nagyon fogom "szeretni". Valójában ugyanúgy az elmegy/csalódás határán mozog, mint a 2010-es változat, de teljesen más okok miatt.

Ott túl röviden akarják bemutatni a sztorit, és 1-2 karakter bemutatására többet is szánhattak volna, plusz ugye 1985 óta tele vagyunk államösszesküvéses thrillerekkel, tehát újat nem tud mutatni, a hangulata pedig egy sablon bosszúfilm. Dekára olyan, amilyennek kell egy ilyen stílusú filmnek lennie 2010-ben.

Ez pedig túl hosszan mutatja be a dolgokat, túl sokáig csűri-csavarja azt, ami már idővel tetten érthető, felfogható. 4X40 perc talán jobb megoldás lett volna. Engem rendkívül zavart Emma halála utáni jelenléte. Számomra ez így túl szájbarágós,erőltett volt.

A nyomasztó hangulat visszadja az apa szenvedését, de talán brittesen túl sok volt(számomra), persze a 80-as évek Angliája, mint más filmekből, könyvekből, képregényekből tudjuk, már csak ilyen.

előzmény: ronin07 (#1)

2010-06-16 13:05:39 Syriana (2005) / Sziriána taxilovearsenal (5) #12

http://en.wikipedia.org/wiki/Pax_Syriana

előzmény: Sógorod (#11)

Sok problémám volt ezzel a filmmel, de a legégetőbb az az, hogy egy latino karaktert mi a fenének játszott el a tökéletes WASP Ethane Hawke?

2010-04-09 10:22:48 [DVD topic] taxilovearsenal #832

Sziasztok!

Megválnék néhány DVDmtől.Mind bontott,egyet kivéve egyszer nézett, megkímélt állapotban vannak.

SOROZATOK:

- 24 5. évad (bontott, de lejátszóban nem volt) 3500 ft
- Harmadik műszak 1. évad 2500ft

FILMEK

750 ft/db:

- A nagy zabálás
- A rajongó
- Az angol beteg
- Különvélemény (2 DVD)
- Minden héten háború (2 DVD)
- Péntek esti fények
- Összeomlás
- Szörnyek keringője

450 ft/db:

- A játék ördöge
- A kilencedik nap
- Álmatlanság
- Az órák
- Az öreg halász és a tenger (1990)
- G.I. Joe (1987)
- Ideglelés
- Kölykök
- Lost highway
- Nyugaton a helyzet változatlan (1979)
- Transformers (1986)
- Twin peaks - Tűz, jöjj velem

Ha valaki az egészet elvinné, 17400 ft helyett 10000 ft-ért odaadom. Több lemez vásárlása esetén alkuképes vagyok.

Részletek PM-ben.

A történet nagyjából ok, a megvalósítás szörnyű. A karakterek (a főhős srácot leszámítva) egytől-egyig hiteltelenek, túlzottak. A szinkron katasztrófa. 3/10.

Ugyanez, de színtisztán. előre tudtam, hogy mi hogy lesz.

Gyenge utánzata a Kiképzésnek, The shieldes elemekkel tarkítva.

előzmény: Balint (#12)

Azt hiszem, a moziplakátra, vagy a dvd borítóra rá kellett volna rakniuk, hogy 12 éven felüliek számára a film megtekintése nem ajánlott. Rohadtul szirupos sztori, még az ilyen történetben kötelező klisék (valamelyik családtag a srác ellen van, majd kibékülnek) sem kerültek be. Értem én, hogy ez egy igaz sztori, de a drámát valahol meg kellett volna benne találni, mivel az alap ott van. Egyébként meg az egész egy nagy republikánus istenítés. És még annak is gyenge.

2010-03-04 22:35:25 The Hangover (2009) / Másnaposok taxilovearsenal (4) #109

Ha az amerikai vígjátékok teteje. A klisékből nem tud (teljesen) kitörni,de egyébként felhőtlen szórakozás.

Végignézve a 4 Alien filmet, azt kell mondjam, hogy jó ez, de teljesen másként. Horror, thriller vonulatok nincsenek, a sc-fi az, ami meghatározza a filmet. Ellentétben másokkal, nekem Call (W. Ryder)a legjobb "első mellékszereplő" a 4 részből. Jobb Bishopnál is.
Az első rész egy klasszikus horror-thriller, a második egy nagyon jó sc-fi akció, a harmadik thriller, és talán túl sötét is, ez meg egy okés sc-fi.
A legnagyobb hiányom a 2.-3. rész között van:Sokkal többet kihozhattak volna a 3. részből, ami Fincher zsenialitását bizonyítva még így is jó. 3 szuper karakter halálával kezdődik az a film...túl sötét véleményem szerint.

Természetesen "gagyi".

előzmény: taxilovearsenal (#6)

A gepárdos sztoriig bírtam nézni. Addig csak egy gatyi amerikai vigjáték ostoba poénokkal, de az betette a kaput.

és miért nem?

előzmény: [: Azuroo andrew :] (#37)

Jó film, hatalmas atmoszférával. Hicks itt a végén megmenekül,nem? Az Alien 3-at régen láttam, de ott mintha csak a kislányt meg Bishopot láthatnánk... Hicks-el mi lett?

2010-02-27 15:27:53 Eurotrip (2004) / Euro Túra taxilovearsenal (1) #25

Szerintem először tisztázni kéne, hogy a mi a kultfilm fogalma, hogy biztosan egyre gondoljunk. Ez én fogalmaim szerint ebből az 5 filmből az American graffiti és az Amerikai pite az, ami kultfilmként is működhetne.Illetve az American graffiti működik is, de az nem tinivígjáték.

A hozzászólásod második részével mellélőttél, a Sin City egyike a kedvenceimnek, az Alkonyattól pirkadatig is jó film szerintem.

Még mielőtt félreértenél, vannak jó tinivígjátékok, de amiről most beszélünk (Eurotrip) az sekélyes, kiszámítható, alpári poénokal.

előzmény: Leslie (#24)

2010-02-27 14:53:30 Eurotrip (2004) / Euro Túra taxilovearsenal (1) #23

Egyetértek veled, de ebből a műfajból (tinivígjáték) szerintem még nem született kultfilm.

előzmény: critixx (#22)

2010-02-27 11:03:30 Crash (2004) / Ütközések taxilovearsenal (5) #129

"Az emberi természet borzasztó kettősségének, jellemünk össze-visszaságának csodálatos és pontos ábrázolását láthatjuk, egyértelműen, nem finomkodva. Minden karakter fontos, és minden karakter összetett. Korunk emberei, korunk problémái, nagy hangsúlyt fektetve a rasszizmusra, de nem eltemetve közben a többi, sötétben sunyin megbúvó gonoszságot és alattomosságot."

Számomra is ez a film fő mondanivalója. Minden szereplőben találunk valamit, amit kedvelhetünk, vagy ami ellenérzésünket váltja ki. A film végére pedig az adott szereplő egy olyan tulajdonságát, történetét, döntését látjuk, ami a karakterről adott első véleményünknek az ellenkezője.
A teljesség igénye nélkül Chris "Ludacris" Bridges karaktere, aki az egész filmet beborítja állandó mondvacsinált problémáival, a végén viszont mégis elengedi az ázsiai bevándorlókat;Larenz Tate, akinek pozitív életszemlélete lenyűgözi az embert, a végére pedig kiderül, hogy a családjával, az édesanyjával semmit nem törődött életében. De ilyen a 2 rendőr, az államügyész és felesége is.

előzmény: Rituska (#119)

2010-02-27 09:46:28 Eurotrip (2004) / Euro Túra taxilovearsenal (1) #21

igénytelen, hulladék film, pár bunkó poénnal.

A film túl hoszzú, és ez unalmassá és vontatottá teszi a filmet. Ettől függetlenül eD fórumtárs elgondolása megállja a helyét, csak sajnos nem ez viszi előre a cselekményt, hanem a szerelmes szál; a brit birodalom szétesése teória csak a mellékszereplőkre lehet érvényes.

A film illeszkedik a 2000-es évek azon német filmjei közé, melyek a 2. világháborúval szembenéznek, és azokat a németeket próbálja kiemelni, akik meg tudták tartani józanságukat, harcoltak a nácik ellen- nem feltétlenül fegyverekkel. Bár a film egy luxemburgi papról szól, itt is azt láthatjuk, ahogy a német ajkú pap szembeszáll a nácikkal. Jó film, olyan erkölcsi dilemmákkal, melyek bibliai metafórákban testesülnek meg.

Hemingway Nobel-díjas kisregényéről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni; időtálló mű a küzdésről, a teljesíteni akarásról. A film- számomra- már más tészta. Eleve nehezen lehet megfimesíteni egy főleg monológokból álló műt, sőt, továbbmegyek szerintem lehetetlen. Legalábbis jól. Erre Jud Taylor majdnem rácáfol, mert olyan részeket is beilleszt a filmbe, amik a könyvben nem szerepelnek (Santiago fiatalon, az amerikai házaspár), és ezek a részek mozgalmasabbá teszik a filmet. Persze a monológ, a film fő része itt- megintcsak számomra- nem működik; amikor Santiago a kezéhez szól, az a könyben rendkívül magával ragadó, míg itt csupán nevetséges.5/10.

2010-02-22 08:01:55 Insomnia (2002) / Álmatlanság taxilovearsenal (3) #26

"nem csak általam sokkal jobbnak tartott színészek játszottak benne".Ez igaz, csak az a kérdés, hogy jobban játszottak-e, vagy hogy a sztori megengedte-e nekik, hogy jobbat mutassanak? Nekem azért elég unalmas volt Pacino félálomban lévő fejét nézni 1 órán keresztül úgy, hogy sokminden nem történik mellette.

előzmény: [: Azuroo andrew :] (#25)

2010-02-21 23:06:30 Insomnia (2002) / Álmatlanság taxilovearsenal (3) #24

Addig, amíg lelövi a partnerét, egész ígéretes. Kisvárosi sorozatgyilkos, az éppen egész nap tartó nappalokkal fűszerezett Alaszkában 2 sztárnyomozó, nyakukban a belső ellenőrzéssel? Zseniális. De után hihetetlenül unalmas. Sokat ronthatott, hogy hozott anyagból kelett Nolannek dolgoznia. Hozzá mérten ez gyenge, egyébként közepes.

Nem rossz a film, de kicsit talán túl hosszú. A közepén néha vontatottá válik. A németek próbálják reálisan ábrázolni Hitlert és körét, találni köztük olyanokat, akikre (talán) büszkék is lehetnek. Bruno Ganz nehéz fába vágta a fejszéjét, de véleményem szerint nagyon jól megoldotta a feladatát. 7/10.

2010-02-18 22:58:26 Heat (1995) / Szemtől szemben taxilovearsenal (5) #70

Azt hiszem kevés ilyen jó nyomozó-rabló film van, volt és lesz, mint a Heat. A pozitívumokat gyakorlatilag naphosszig lehetne sorolni, a sztori, a karakterek, a színészválasztás, a zene, a képek és ezek egésze is tökélyt alkot. Félelmetesen nagy, megunhatatlan klasszikus.

Inárritu legelső és legjobb filmje, bár a másik kettő se semmi. Véleményem szerint ahogy a 21 grammban Naomi Watts férjének szíve, és a Bábelben a japán férfi puskája, itt is van egy "valami", ami összeköti a szálakat: ez pedig nyilván a rottweiler. De persze ettől függetlenül rengeteg utalás, jelkép, és egy zseniális film. Az osztályzat nem is lehet más: 10/10.

Az IMDB 46.234 voksolója szerint az Any given sunday értéke egy tizes skálán 6.6. A Rottentomatoes oldal látogatói 48%-ra értékelik a filmet. a Kritikus tömeg 5 fokozatú skáláján 276 szavazat alapján az érték 3.85. A számok azt mutatják,hogy a film közepes. Sajnos az is.

Pedig a költségvetés nem lehetett éppen visszafogott. Bár pontos adatokat nem ismerek, a helyszín, a munkálatok és mindenekelőtt a szereplők egész biztos komoly összegeket emésztettek fel. Szerény számításom szerint 12 "A" kategóriás szinész játszik kisebb-nagyobb szerepet a filmben. A plakátokon, DVD tokokon szereplő 6 név közül a film készítésekor talán csak Jamie Foxx neven nem csengett jól, de a többiek ezt nagyon jól ellensúlyozzák. Abszolút mellékszerepekben pedig olyan tehetségek játszanak a filmben, mint mondjuk Aaron Eckhart, és olyan bizonyított veteránok, mint Matthew Modine és Charlton Heston.

A sztori nem rossz, a végén éppen megfelelől happy-enddel és Fuck-off-al. A sport részek nagyjából rendben vannak, a mellékszereplők brillíroznak, Pacino megyőző. Számomra egy óriási negatívum van a filmnek, ez sajnos azonban döntő mértékű: Willy Beamen karakter nem a valóságot tükrözi. Az NFL-ben nincs olyan, hogy valaki 2 jó meccs után címlapsztár, reklámarc lesz, a film jelentős része pedig erre épül. Ezt csúnyán elszúrta Stone, és ez komoly értéket von le a filmből, mert aki ismeri az NFL-t, tudja ezt, és fanyalog; aki pedig laikus az amerikai focihoz, az meg nem érti a csapat körüli sok szereplőt,apró finomságot,amit egyébként a film jól és hitelesen mutat be.

Összességében a véleményem szerint a film 7/10-es értéket érdemel.Egyszer mindenképpen érdemes megnézni, NFL rajongóknak pedig kötelező!

Ahhoz, hogy a film "helyszínét" (térben és időben) megértsük, nagyon sokat kell tudni amerikáról: New Yorkról, a kosárlabdáról, a négerek történetéről és létükről. Persze érthető akkor is, ha az ember laikus ezekben a témákban, de közel sem annyira, mintha "benne él".Igazi Spike Lee film, New York- és kosárlabda rajongóknak ajánlott. Lebron James 2003-as hype-ja után pedig véleményem szerint még jobban megértheti egy kosárrajongó a filmet.

Douglas zseniális.

Kellemetlen, hogy Remarque zseniális regényéből annak ellenére nem sikerült egy jó filmet öszehozni, hogy a történet nagyjából követi az eredetit. Gyengék a szinészek, az operatőri munka is hagy kívánnivalót maga után.

Sok negatív vélemény után is úgy gondoltam, a T4 megnézése kötelező egy filmrajongónak. Nem értem a fanyalgókat. A T3 borzalma után ez egy igazi felüdülés. Marcus Wright karaktere teljesen eltalált, Connor se rossz. Nekem tetszett Reese és a kislány is.
Negatívumként talán Marcus és a pilótacsaj románcát emelném ki,és megmenekülését az ellenállóktól- az egy kicsit popcorn akció lett. Egy kicsit több sötétség, kicsit több akció,és jobban működött volna a film. Én azért így is élveztem. 6.5/10

  • 1
  • 2