Csende Kristóf

Kellemes és könnyed Eastwood-film. Szórakoztató karakterek, nem egy tipikus és megszokott sztori. És érdekesség, hogy több western filmes utalás is megmutatkozik a filmben.

Újra néztem a filmet, ezúttal jobban tetszett. Azonban sok dolog most is zavart. Többek között, hogy rengeteg karakter felbukkan, azonban hamar el is tűnik. A leginkább zavaró dolog talán az, hogy még mindig nem értem, akkor most James Woods karaktere beleugrik a szemétszállítóba? Vagy mi történik? Továbbá nem igazán értem, hogy mit akarna jelenteni Joe Pesci karakterének felbukkanása a kórházban, amikor Noodlesék elhatározzák, hogy elmennek Floridába? Egyáltalán hogy adódott úgy, hogy Max-ből politikus lett? Ezt is jó lett volna azért legalább egy picit elmagyarázni.

További fájó pontok:
Moe-t nem is érdekli a húga és Noodles közötti románc? Nem is érdeklődik effelől?

Azontúl még az is fura nekem, hogy a másik két barátjának sorsa nem is érdekli Noodlest. Csak Max-szel van elfoglalva, csak miatta van lelkiismeret-furdalása. Legalábbis ez érződik.

Amilyen hosszú a film olyannyira nyitva hagy rengeteg, de tényleg rengeteg dolgot. Vagy legalábbis a számomra ezek fájó pontok, mivel egyébként a film igen cizellált. Részletgazdag és igényes munka, az említett fájó dolgok mellett.

Többet ki lehetett volna hozni még a rendőrfőnök karakteréből is szerintem, illetve Joe Pesci karakteréből is.

Egyébként megköszönném, ha valaki tudna a feltett kérdéseimre válaszolni, hátha ezáltal jobban összeállna a kép a filmmel kapcsolatban.

Nagyon hangulatos Bond-film, szerintem a Craig-éra eddigi legjobba. Miért is? Nos, hát mivel eddig ez az első modern 007-es kaland, ami végre nem csupán egy csinos akcióorgia érzetét kínálja, hanem autentikus Bond-bájt vegyít többé-kevésbé ízléses modernizálással. Két dolog zavaró volt viszont a számomra: az egyik az erőltetett "már eljárt a 00-ások felett az idő, a jövő a gépeken múlik stb..." dolog, a másik pedig az Austin Powers-et rettentő kínosan idéző kapcsolat Bond és Blofeld között...

A péntek 13 filmek - meg úgy alapvetően a slasherek is - mára már egyáltalán nem jelentenek borzongást vagy feszültséget a nézők számára. Sokkal inkább bűnös élvezetek, és kuriózumok: a gyilkosságok kreatív kivitelezése és sokszínűsége az amiért ma esetleg megnézzük ezeket a filmeket. A zene klasszikus, de az igazi félelmetes hangulatot és a rettegést lefolytja éppen klasszikus jelegéből adódóan (A kör című film minimalista zongora témája talán nem olyan maradandó mint a jellegzetes péntek tizenharmadikai susogás, ám annál inkább hozzájárul hogy a hátamon felálljon a szőr), és hozzájárul hogy egy korszakos mérföldkő maradjon (egy igen megkopott és inkább jelzésértékű mérföldkő), amely a korszakán kívül eredetileg eltervezett formájában nem nevezhető hatásosnak: nem csinálja össze magát a mélyen tisztelt többé már Jason alakján és ténykedésén, a paranormális és a kézi kamerás horrorok világában nehéz e világi rémekkel hatásosan operálni.
Tényleg kíváncsi vagyok, hogy van e aki parázott e ezeken a filmeken manapság? Persze gyerekkorában az ember hajlamos mindenen parázni, de azért szerintem mára már megkopott a félelemfaktora a slasher műfajnak. A Sikoly is éppen ezért igyekezett ironikusabb, szatirikusabb hangvételben revizionálni.

teljesen másra számítottam.. voltak benne jó dolgok de összességében elég felemás érzésekkel álltam fel a film megtekintése után. Leone stílusa sem nekem való.

nagyon jó és szerethető karakterek, remek zenék.

Meglepően jó remake.

A befejezés elég suta, a film hemzseg az apróbb hibáktól, viszont a gyilkosságok viszonylag ötletesek és jól néznek ki (már ha mondhatunk ilyet). Azt viszont nem értem h a hülye gyerek, aki a kocsmában maradt, hogy nem hal meg? Tipikusan olyan karakter, akinek a slasher-szabályok szerint meg kellett volna halnia. Fura volt. Összességében nem egy nagy eresztés, de nézhető. (A maszkok kurva jók!)

Meglepően hatásos kései Wayne-western. Bár a végén furcsállottam, hogy senkit nem érdekelt, hogy mi lett Sam-mel, illetve a kutyát sem sajnálta senki.

Amúgy most hogy újranéztem ismét feltünt, hogy Matt karaktere totálisan felesleges a filmben. Meg sem ismerjük konkrétan a karaktert, ezért nem is fájdalmas a halála.. Továbbá semmi funkciója nincs a karakternek.