Eperjes Károly

Eperjes Károly 1954. február 17-én született a határmenti Hegykőn. Tanár szülei eredetileg papnak szánták, ám ő hosszadalmas kitérők, több pályamódosítás után színészkedni kezdett. Először azonban egy számítástechnikai cégnél dolgozott műszerészként, majd a Videoton futballcsapatának tagja lett, végül pedig meglátott egy hirdetést az utcán; a helyi színjátszó körbe kerestek tehetséges növendékeket, és a huszonéves srác -becenevén Szamóca- jelentkezett. Montagh Imre, a beszédtanára bátorította, hogy adja be jelentkezési lapját a Színművészeti Főiskolára, ő azonban tévedésből a Gyógypedagógiai Főiskola logopédus szakára nyújtotta be kérelmét. Miután tisztázódott az ügy, 27 éves fejjel, ám annál nagyobb lelkesedéssel kezdte főiskolai tanulmányait. 1980-ban szerzett diplomát, majd Kaposváron kezdi színészi pályáját, de feltűnik a Nemzeti, a Katona József Színház, a Radnóti és a Művész Színház, illetőleg 2000 után az Új Színház "repertoárjában." A filmszakma is korán lecsapott különleges hangorgánumára, nem mindennapi színészi kvalitásaira. Első jelentősebb sikerét aratta kedvenc rendezője, Bereményi Géza filmjében, A tanítványokban, de szintén közös és nagy elismeréssel fogadott alkotásuk az Eldorádó, melyben egy tekintélyes súlyú piackirályt játszik. De pályáján Szabó Istvánnal és Tímár Péterrel (Csapd le csacsi, 6:3, avagy játszd újra Tutti) is együtt dolgozik. Közkedvelt és sokat visszhangozott filmje még a Legényanya, melyben az önmagáért beszélő címszerepet játssza. Legutóbbi megmozdulásuk Bereményivel a Hídember, amely igencsak megosztotta a közvéleményt. A nem titkoltan keresztény és jobboldali érzelmű színész nagy lelkesedéssel bújt Széchenyi István bőrébe. A monumentálisnak szánt alkotás üresjáratokkal teli, szellős portré a tehetséges politikusról, amelynek látványvilága az egekbe tornászott költségvetés ellenére is hidegen hagy. Kossuth-díjas művész, négyszer kapta meg a Filmszemle díját, a Chicagói Filmfesztivál díjában is részesült a legjobb férfialakítás kategóriájában 1985-ben, Európa-díjra jelölték 1989-ben. 1994-ben rövid ideig parlamenti képviselőként is tevékenykedett. Eperjes még ma is a színészválogatott oszlopa, bár mint mondja, kezdi érezni a korát, amikor a húszévesek könnyedén lehagyják a pályán, a labdát kergetve.