Jim Jarmusch

Jim Jarmusch 1953. január 22-én született Akronban, Ohio államban. Apja az akroni gumigyárban kétkezi munkás volt, anyja pedig az Akron Beacon Journal újságírója volt.
A középiskola után újságírást tanult a Northwestern Egyetemen, majd egy év múlva irodalommal kezdett foglalkozni. Az utolsó tanévben Párizsba költözött, ahol rabul ejtette a francia filmekből áradó életérzés illetve azok utánozhatatlan stílusa. Európából visszatérve a Columbia Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol végül angol irodalomból szerzett diplomát. Ezt követően filmművészetet tanult a Tisch School of the Arts intézményében. 1980-ban Nicholas Ray és Wim Wenders asszisztenseként dolgozott a Villanás a víz felett című filmen, majd közel 15 000 dollárból forgatta le élete első nagyjátékfilmjét a Permanens vakációt. Pár év múlva találkozott Otto Grokenberger német származású producerrel, aki a nagy stúdióktól eltérően szabad kezet adott, és hajlandó volt biztosítani neki a teljes művészi szabadságot. Az eredmény a Florida, a paradicsom lett, mely 1984-ben elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál Arany Kamera díját.

Jarmusch egyébként nemcsak rendezőként, hanem forgatókönyvíróként, színészként és zeneszerzőként is bizonyította tehetségét. Filmjeit nemcsak rendezi, hanem jellemzően saját maga is írja, és a Permanens vakáció illetve A dolgok állása (Der Stand der Dinge) című Wenders film zenéjénél aktív közreműködő volt. Mozifilmjei mellett pedig videóklipeket forgatott a Talking Heads-nek, Tom Waits-nek és Neil Young-nak.

Jarmusch első filmje nyilván nem teljesen kiforrott mű, de azért már itt is felfedezhető a rendező egyedi stílusa (a zene hangúlyos szerepe, egyszerű hétköznapi emberek különleges helyzetekbe helyezése). Barátja, a zenész John Lurie itt tűnt fel először filmszerepben.
Második filmjét, a Florida, a paradicsom-ot (1984) a Törvénytől sújtva (1986) követett, amelyet házi operatőre Robby Müller fényképezett, akivel aztán később több filmben is együttműködött (Mystery Train, Halott ember, Szellemkutya).
Negyedik filmjének, (Éjszaka a Földön) mindössze nyolc nap alatt írta meg a forgatókönyvét és végig eredeti helyszíneken forgatták. A filmzenét Tom Waits készítette.
Jarmusch 2005-ig nem volt hajlandó nagy stúdió felügyelete alatt filmet készíteni.
A Hervadó virágok-kal elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál nagydíját. Bár a film az Elveszett jelentés után készült, Jarmusch már Sofia Coppola filmje előtt kifejezetten Bill Murray-nek írta Don karakterét.

Védjegyei:

- Jellemzően egyszerű, hétköznapi embereket helyez szélsőséges helyzetekbe.
- A rendezők többségétől eltérően nem igazán a cselekedetek miértje érdekli, hanem az, hogy hogyan kerülnek bele.
- Szereplőinek látszólag semmi céljuk sincs az életben, csak sodródnak az eseményekkel.
- A mindennapok bemutatásában megtalálja a különleges pillanatokat, és filmjeiben ezekre helyezi a hangsúlyt.
- A zene kiemelt szerepet kap filmjeiben.
- Rögzített, egy helyben álló vagy lassan mozgó kamera.
- Különc, fura karakterek ábrázolása utazás közben.
- Az éjszakai élet mint téma rendszeres megjelenítése.
- Gyakran zenészeket választ filmjei szereplőinek.
- Nem engedi, hogy filmjeit bármilyen nyelvre leszinkronizálják, ezért azok Amerikán kívül mindig feliratosan mennek a mozikban és így is jelennek meg DVD-n.