Karel Reisz

Rendezések (3,6)

Film Év Műfaj Nézettség Átlag
Everybody Wins
Végzetes érdekek
1990 dráma 7 ?
Sweet Dreams
Édes álmok
1985 dráma, életrajzi film, zenés film 10 3,7
The French Lieutenant's Woman
A francia hadnagy szeretője
1981 dráma, szerelmi történet 48 3,4
Who'll Stop the Rain
Pokolról pokolra
1978 akciófilm, dráma, háborús film, ... 12 2,9
The Gambler
A szerencsejátékos
1974 dráma, krimi 12 3,4
Isadora
 
1968 dráma, életrajzi film, zenés film 13 3,8
Morgan: A Suitable Case for Treatment
Morgan: Orvosi eset
1966 dráma, vígjáték 2 ?
Night Must Fall
Leszáll az éj
1964 krimi, thriller
Saturday Night and Sunday Morning
Szombat este és vasárnap reggel
1960 dráma 45 4,2
We Are the Lambeth Boys
Mi, lambeth-i fiúk
1958 dokumentumfilm 3 ?
Momma Don't Allow
A mama nem engedi
1955 dokumentumfilm, rövidfilm 8 ?

Portré

2014-04-30 coles

Ő volt Milos Forman mellett a világ filmművészetének másik leghíresebb cseh rendezője. Ő volt a brit új hullám, a free cinema egyik megalapítója. És ő volt az, aki megalkotta nemzedéke talán legjelentősebb angol filmjét, a Szombat este, vasárnap reggelt.

Karel Reisz neve valamitől mégsem cseng igazán ismerősen sem nálunk, sem a cseheknél. Pedig Csehszlovákiában született 1926-ban, s tizenkét éves múlt, amikor szülei a nácik elől külföldre menekítették. Ostravából Angliába. Nem sok idejük volt a gondolkodásra. A Nicholas Winton, a háború előtti évek leghumánusabb angol üzletembere által indított különvonatra tették fel, hogy idegenben élje túl a kezdődő zsidóüldözést. Bátyja már korábban Londonba került, a szülők viszont életüket vesztették a koncentrációs táborban. Nagy tekintélyű rendezővé vált fiuk hetvenhat évesen, 2002-ben halt meg, így Petra Všelichová róla készült, hetvenperces đdokumentumfilmjében ő már nem mesélhet fájó kamaszkoráról, majd szépen felívelő, komoly elismerésekben gazdag pályájáról. Az Egy filmes élet című, nemrég elkészült alkotásban azok szólalnak meg, akik a legközelebb álltak hozzá: fivére, Pavel és három fia, Barney, Mathew és Toby Reisz, valamint jeles angol pályatársai, köztük Stephen Frears, Az én mosodám és a Veszedelmes viszonyok rendezője, aki együtt tanult vele Cambridge-ben.

Petra Všelichová ostravai sétára indul a már hajlott korú Pavel Reisszel, aki annyi év elteltével még arra is emlékezik, hol állt a városi piac, ahol édesanyja pontyot vett a vasárnapi ebédhez, hol a cukrászda, amely ifjú korukban, legalábbis számukra, a város legfontosabb boltja volt. Pavel Reisz remek mesélő. A család életének sok jelentős mozzanatát feleleveníti.
„Apánk legnagyobb hobbija a fotózás volt, innen jött a filmezés ötlete Karel életében. Anyám önállóságra tanított bennünket. Ha gondod van, oldd meg, mondogatta hol neki, hol nekem. 1939-ben, amikor én már Londonban voltam, levelet kaptam anyámtól, hogy Karelt vonatra ültették, várjam őt a pályaudvaron. Ez volt Winton híres gyermektranszportja, amely százakat menekített ki a nácik karmai közül.”

Karel Reiszből nem lett Charles Reisz, pedig így talán jobban hangzott volna a neve. Inkább lélekben változott: a cseh nyelvet egyszerűen eltolta magától, Angliában teljesen új életet kezdett, a szüleitől való elszakadás gyógyíthatatlan trauma maradt számára. Ezen nem tudta túltenni magát soha, a cseh nyelvet könnyedén átlépte, mintha soha nem is beszélte volna. Így védekezett a múlt fájó emlékei ellen.

„Anyánk érezte, hogy nem éli túl a holokausztot – meséli Pavel Reisz. – Mindent a lakásunk pincéjében rejtett el. Az ékszereit, a családi ereklyéket, apánk rólunk készült fényképeit, amelyeket nyolc albumban őrzött. Karel ezt mind megtalálta, amikor a háború után hazalátogatott Ostravára. A visszaútra már nem volt pénze, de maradni sem akart. Prága mellett, egy amerikai repülőgépre könyörögte fel magát.”

Két év az egyetemen, aztán kémiát tanít a munkásosztály gyermekeinek. Magasra ívelő álmai vannak Karel Reisznek: pilótának készül a Brit Királyi Légierőnél, de valahogy minden ellene szól. Nem igazán megy neki a repülés. Rosszul ér földet egy légcsavaros harci géppel. Csodával határos módon csak ő éli túl a manővert, a gép nem. Égi jelnek veszi a történteket, többet nem száll fel. Filmes újságíró lesz. A Lindsay Anderson alapította rangos Sequence munkatársa, majd a Sight and Sound kritikusa. Később programigazgatója lesz a Nemzeti Filmintézetnek. Rendezői pályáját a Ford-gyár által rendelt reklámfilmekkel kezdi, majd különböző dokumentumok következnek. Könyvet ír a filmgyártás technikájáról. Első jelentős rendezése, a nagy berobbanás 1960-ben jön. A Szombat este, vasárnap reggel a brit új hullám sorozatnyitó darabja, amelyet Tony Richardson követ az Egy csepp mézzel, John Schlesinger a Szerelem-félével és Lindsay Anderson az Egy ember árával. A szociális realizmus filmjei ezek, a fogyasztói társadalom vidékről jött munkásfiataljainak sokszor vakvágányra futott sorsaival. Egyszerű emberek nagyon is ismerős gondjai, a hétköznapok drámái, a női lélek rejtelmei foglalkoztatják Karel Reiszt. Ez utóbbi eredménye a szabad tánc istennőjéről, Isadora Duncanről forgatott filmje és A francia hadnagy szeretője.

Petra Všelichová dokumentuma pontosan követi Reisz életútját. Halkan jár a korszakalkotó filmes nyomában, aki egykor Hollywoodot is megjárta, majd színpadi rendezőként zárta le alkotói pályáját. Maradt Forman. Az utolsó cseh filmes mogul, akit viszont erősebb szálak kötnek hazájához. Pedig ő sem úszta meg a nácik (majd később a kommunisták) ténykedéseit.

Karel Reiszből nem lett Charles Reisz. Inkább lélekben változott. (ujszo.com)