Sergio Leone

Rendezések (4,4)

Film Év Műfaj Nézettség Átlag
The King of Ads
 
1991 dokumentumfilm 3 ?
Once Upon a Time in America
Volt egyszer egy Amerika
1984 dráma, krimi 721 4,4
Un genio, due compari, un pollo
Egy zseni, két haver, egy balek
1975 vígjáték, western 126 3,0
Il mio nome é Nessuno
Nevem: Senki
1973 vígjáték, western 506 3,9
Giu la testa
Egy marék dinamit
1971 akciófilm, háborús film, kalandfilm, ... 183 3,9
C'era una volta il West
Volt egyszer egy Vadnyugat
1968 dráma, western 1127 4,6
Il buono, il brutto, il cattivo
A Jó, a Rossz és a Csúf
1966 western 1054 4,6
Per qualche dollaro in piu
Pár dollárral többért
1965 dráma, western 543 4,4
Per un pugno di dollari
Egy maréknyi dollárért
1964 dráma, western 662 4,3
Il cambio della guardia
 
1962 vígjáték 1 ?
Il colosso di Rodi
A rodoszi kolosszus
1961 dráma, kalandfilm, történelmi film 24 2,9
Hanno rubato un tram
Elloptak egy villamost
1954 vígjáték 1 ?

Szerepek (4,5)

Szerep Film Év Rendező Műfaj Nézettség Átlag
Sergio Leone (archív) Sergio Leone - L'italiano che inventò l'America
Sergio Leone: Az olasz, aki filmre vitte Amerikát
2022 Francesco Zippel dokumentumfilm 16 4,1
Sergio Leone (archív) Sergio Leone, une Amérique de légende
Sergio Leone legendás Amerikája
2018 Jean-François Giré dokumentumfilm, életrajzi film, rövidfilm 2 ?
Sergio Leone Sergio Leone - C'era una volta il sogno americano
Sergio Leone - Volt egyszer egy amerikai álom
2002 Sandro Lai dokumentumfilm, rövidfilm 11 3,8
Sergio Leone (archív) Once Upon a Time: Sergio Leone
Volt egyszer egy Sergio Leone
2001 Howard Hill dokumentumfilm, rövidfilm 5 ?
? Sai cosa faceva Stalin alle donne?
What Did Stalin Do to Women?
1969 Maurizio Liverani vígjáték
tanuló Ladri di biciclette
Biciklitolvajok
1948 Vittorio De Sica dráma, krimi 476 4,5

Díjak

Díj Év Kategória Film Megjegyzés
David di Donatello-díj (Olasz Filmakadémia díja) 1972 Legjobb rendező Giu la testa

Portré

2014-04-29 coles

Rómában született 1929. január 3-án. Apja Vincenzo Leone rendező, anyja, Edvige Valcarenghi a némafilmek sztárja volt. Apja ragaszkodott hozzá, hogy jogi tanulmányokat folytasson, a hollywoodi filmek iránt rajongó Sergio viszont ahhoz, hogy elsajátíthassa a filmrendezést és elérte, hogy párhuzamosan tanulhassa mindkettőt. A neorealista rendező, Vittorio de Sica asszisztense volt a Biciklitolvajok című film forgatásán, a filmben statisztált is, s nemsokára félbehagyta jogi tanulmányait. 1951-ben a Cinecittában készülő Quo Vadis, 1959-ben a Ben Hur című szuperprodukciók forgatásán segédrendező volt, ugyancsak 1959-ben Mario Bonnard betegsége miatt ő fejezte be a Pompeji utolsó napjai című filmet. Első önálló rendezése 1961-ben a Rodoszi kolosszus volt.

A forgatókönyvírással is kísérletező Leonét rabul ejtette a japán Kuroszava Akira szamurájfilmje, A testőr, s elhatározta, hogy a történetet alacsony költségvetésű westernfilmre adaptálja. A Spanyolországban forgatott Egy maréknyi dollár ma már a műfaj klasszikusa, ezzel született meg a cowboy-filmek olasz változata, az úgynevezett "spagetti-western". Leone a biztonság kedvéért álnéven, Bob Robertsonként jegyezte a filmet, amelynek sok kritikus biztos bukást jósolt, mondván: nincs benne nő... Az élet rájuk cáfolt, a film két év alatt hárommilliárd líra bevételt hozott.

Leone újragondolta a westernt, elvetette a megkövesedett műfaji elemeket, a táj és a szereplők idilli ábrázolását. A középpontba két család véres konfliktusát helyezte, és egy messziről érkezett titokzatos idegent, akinek a fegyverforgatásban nincs párja. A kamera közelről pásztázta az arcokat, az érces aláfestő zenét a rendező egykori osztálytársa, Ennio Morricone komponálta. Leone a főszerepre először Henry Fondát akarta felkérni, de az ő gázsiját nem tudta volna megfizetni, ezután Charles Bronsont vette számításba, ő azért mondott nemet, mert nem tetszett neki a forgatókönyv. Ezután ajánlották figyelmébe a Rawhide című televíziós western-sorozatban szereplő Clint Eastwoodot, akit kezdetben túl kifinomultnak tartott a szerepre. Az amerikai színész végül mégis telitalálatnak bizonyult, Leone választásával nemcsak a saját, de Eastwood karrierjét és megalapozta.

Leone a sikeren felbuzdulva újabb filmet forgatott Pár dollárral többért címmel 1965-ben, a főszerepet természetesen Clint Eastwoodra osztotta, és az eredmény egy újabb kasszasiker lett. Következő filmje, a magasabb költségvetésű A Jó, a Rossz és a Csúf végképp a western nagymesterei közé emelte. A "dollár-trilógia" 1967-ben érkezett meg Amerikába, és itt is megismételte az öreg kontinensen aratott sikert. A Paramount Stúdió ezután bízta meg 1968-ban a rendezőt a Magyarországon is nagy sikerrel játszott Volt egyszer egy Vadnyugat elkészítésével. Ez lett Leone utolsó western-filmje, egyben legismertebb alkotása, amelyben befejezte a hagyományos amerikai western demisztifikálását, és a műfaj hagyományos hangsúlyainak átrendezését. A Charles Bronson, Henry Fonda, Jason Robards és Claudia Cardinale főszereplésével készült film forgatókönyvét Leone és barátja, Sergio Donati írta Bernardo Bertolucci és Dario Argento ötletéből. Morricone zenéje azóta is generációk sorában tudja felidézni ugyanazt a képet és érzést, amint Charles Bronson szájharmonikája visszhangzik a kopár sivatag felett, elektromos gitár rozsdás hangja felel rá, valahol a messzeségben szomorú szava egyre gyengül, legvégül elhallgat. Leone alkotása a filmtörténet egyik, ha nem legnagyszerűbb westernje. Pályafutásának következő szakaszában Leone újrateremtette az amerikai gengszter-mítoszt. "Amerikaibb" volt az eredetinél, miközben volt benne valami ironikus, szatirikus felhang. Utolsó filmje, a Volt egyszer egy Amerika, Robert De Niro főszereplésével, remek példája ennek. Leone csodálatos epikai érzékkel meséli el két New York-i fiú közel fél évszázadot felölelő történetét attól kezdve, ahogy három társukkal belevágnak a szeszcsempészetbe, egészen a - Leonénél kötelező - végső párbajig. Alkotásáért 1985-ben a legjobb rendező kategóriában Golden Globe-díjra jelölték. Érdekesség, hogy eredetileg neki ajánlották fel a Keresztapa című filmeposz rendezésének lehetőségét, de mivel visszautasította, a lehetőséggel Francis Ford Coppolát élhetett.

Leone tele volt ötletekkel és filmtervekkel, pedig súlyos szívproblémákkal küzdött. Többek között egy második világháborús film rendezését tervezett Leningrád ostromáról, de a munka már nem kezdődhetett el. 1989. április 30-án szívroham érte Rómában, két nappal azelőtt, hogy Los Angelesbe repült volna, ahol a filmszerződés várta. Az Entertainment Weekly minden idők legjobb filmrendezőinek listáján a 41. helyre sorolta, pedig mindössze 11 filmet rendezett. (ujszo.com)