Stanley Kubrick

Rendezések (4,3)

Film Év Műfaj Nézettség Átlag
Eyes Wide Shut
Tágra zárt szemek
1999 dráma, thriller 830 4,0
Full Metal Jacket
Acéllövedék
1987 dráma, háborús film 793 4,5
The Shining
Ragyogás
1980 dráma, horror, thriller 1244 4,4
Barry Lyndon
 
1975 dráma, kalandfilm, történelmi film 242 4,3
A Clockwork Orange
Mechanikus narancs
1971 dráma, krimi, sci-fi, ... 1040 4,4
2001: A Space Odyssey
2001: Űrodüsszeia
1968 sci-fi 941 4,2
Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb
Dr. Strangelove, avagy hogyan szoktam le az aggódásról és szerettem meg a bombát
1964 háborús film, szatíra, vígjáték 668 4,4
Lolita
 
1962 dráma, szerelmi történet 305 4,1
Spartacus
 
1960 dráma, életrajzi film, háborús film, ... 408 4,0
Paths of Glory
A dicsőség ösvényei
1957 dráma, háborús film 367 4,6
The Killing
Gyilkosság
1956 dráma, film noir, krimi, ... 211 4,4
Killer's Kiss
A gyilkos csókja
1955 dráma, film noir, krimi, ... 83 3,4
Fear and Desire
Félelem és vágy
1953 dráma, háborús film, thriller 20 3,0
The Seafarers
 
1953 dokumentumfilm, rövidfilm 23 2,9
Day of the Fight
A meccs napja
1951 dokumentumfilm, rövidfilm, sportfilm 39 3,6
Flying Padre: An RKO-Pathe Screenliner
A repülő atya
1951 dokumentumfilm, rövidfilm 40 3,4

Szerepek (4,4)

Szerep Film Év Rendező Műfaj Nézettség Átlag
Stanley Kubrick (archív) Stanley Kubrick's Boxes
Stanley Kubrick dobozai
2008 Jon Ronson dokumentumfilm, életrajzi film, rövidfilm 40 3,8
Stanley Kubrick (archív) Edge of Outside
A külső perem
2006 Shannon Davis dokumentumfilm 6 ?
Stanley Kubrick (archív) Stanley Kubrick: A Life in Pictures
Stanley Kubrick: Egy élet a film tükrében
2001 Jan Harlan dokumentumfilm 97 4,3
Murphy (hangja) Full Metal Jacket
Acéllövedék
1987 Stanley Kubrick dráma, háborús film 793 4,5

Díjak

Díj Év Kategória Film Megjegyzés
BAFTA 1976 Legjobb rendező Barry Lyndon
Boston-i Filmkritikusok díjai 1988 Legjobb rendező Full Metal Jacket
David di Donatello-díj (Olasz Filmakadémia díja) 1988 Legjobb külföldi producer Full Metal Jacket
Londoni Kritikusok Körének díja 1988 Legjobb rendező Full Metal Jacket
National Board of Review, USA 1975 Legjobb rendező Barry Lyndon
New York-i Filmkritikusok Szövetségének díja 1964 Legjobb rendező Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb
New York-i Filmkritikusok Szövetségének díja 1971 Legjobb rendező A Clockwork Orange

Portré

2008-10-20 Tray

Stanley Kubrick 1928. július 26-án született Bronx-ban, New York-ban. Apja Jacques Kubrick és anyja, Gertrude Perveler. Ő volt az elsőszülött, a második gyermek, Barbara, 1934-ben jött a világra. Jacques, akinek szülei osztrák, román, lengyel gyökerekkel rendelkező zsidó bevándorlók voltak, sikeres orvosként dolgozott. Amikor Kubrick 12 éves lett, édesapja megtanította sakkozni. Tizenhárom évesen Jacques vett Stanley-nek egy Graflex kamerát és felkeltette Kubrick érdeklődését az életképek fotózása terén. Ekkoriban kezdte érdekelni a jazz és elhatározta, hogy dobos lesz. 17 éves volt, mikor iskolába menet lefényképezte a Franklin Delano Roosevelt halálhírét hirdető újságosstandot. A képet elküldte a Look magazinnak, mely azon nyomban fizetett fotóriporternek bérelte a tizenéves Kubrickot.
Filmezéssel az 1950-es évek elején kezdett foglalkozni. Kezdetben amatőr dokumentumfilmeket csinált (Day of the Fight, Flying Padre) melyeket egy amatőr kamerával saját maga fényképezett, vágott és rendezett. 1953-ban félig amatőr módon elkészítette első nagyjátékfilmjét, Fear and Desire címmel.
Az áttörést negyedik filmje, az 1957-es A dicsőség ösvényei (Paths of Glory) jelentette Kubrick számára. A Kirk Douglas főszereplésével készített, kritika által elismert háborúellenes filmben jelennek meg először a Kubrickra jellemző filmes technikák, mint például a hosszú, "bolyongó" snitt (ezúttal a lövészárokban). 1960-ban szintén Kirk Douglas főszereplésével készítette Kubrick egyetlen "hollywoodi" filmjét, az ókori rabszolgalázadásról szóló Spartacus-t. A film rendezésére maga Douglas kérte fel Kubrickot, miután összeveszett az eredeti rendezővel, Anthony Mann-el. Mivel Kubrick csupán "beugrott" a magas költségvetésű hollywoodi eposz rendezői széke mögé, se a forgatókönyvbe se a film stílusába nem volt beleszólása. Ő maga is az egyik legrosszabb élményének nevezte a filmet és megesküdött, hogy többet nem dolgozik ilyen körülmények között. 1962-ben Angliába utazott és itt forgatta le a Vladimir Nabokov híres-hírhedt regényéből készített Lolita című filmdrámát. Kubricknak olyannyira megtetszett a helyi filmkészítési módszer és, hogy társproducerként saját kezet kap filmjei elkészítésében, hogy úgy döntött, ebben az országban telepszik le és dolgozik tovább. Továbbá ebben a filmben alkalmazta először Peter Sellers-t, aki a két évvel későbbi Dr. Strangelove, avagy hogyan szoktam le az aggódásról és szerettem meg a bombát-ban is főszerepet játszik.
A Dr. Strangelove elismerő kritikái után Kubrick érdeklődése a science fiction felé fordult. Azt tervezte, hogy elkészíti a "közmondásosan jó sci-fi filmet". A tervhez segítségül hívta az angol-sri lankai sci-fi írót, Arthur C. Clarke-ot. Kettejük közreműködésével 4 éven keresztül készült a minden addigi konvenciót és technikai fogást felülmúló, máig a műfaj legnagyobb klasszikusának tartott 2001. Űrodüsszeia (1968). Három évvel később, miután Napóleonról készítendő filmje ötletéről lemondott, jóval alacsonyabb költségvetésből elkészítette az Anthony Burgess kult-regényéből adaptált – azóta kult-filmmé vált – Mechanikus narancs-ot, mely szintén a jövőben, egy anti-utópisztikus Angliában mutatja be a viselkedés-kontroll "bűn kiölő" terápiájának kétes hatását. A film kendőzetlen brutalitása és szexualitása miatt hamar botrányokat szült. Kubrick saját maga vonta vissza a forgalmazásból, így egészen haláláig nem lehetett moziban látni.
Ezentúl, 5-10 évente készített filmeket. Az 1975-ös, kevésbé ismert Barry Lyndon egy William Makepeace Thackeray regényen alapuló 18. századi pikareszk, mellyel Kubrick a "tökéletes kosztümös filmet" akarta elkészíteni. A háromórás alkotás sajátossága, hogy a történéseket "improvizálták" a regény aktuális fejezetét felhasználva a forgatáskor, illetve hogy a hitelesség kedvéért minden jelenetet természetes fénynél vettek fel.
A Stephen King horror-bestselleréből készített Ragyogás (1980) ismét kult-filmmé vált, köszönhetően Kubrick mesteri feszültségteremtő-képességének, illetve Jack Nicholson és a főbb színészek tökéletes játékának. Habár maga King elégedetlen volt vele, szerinte Kubrick – mint általában minden filmjében – túlságosan eltért az irodalmi alapanyagtól. (King irányításával később egy tévés minisorozatban szinte betűre pontosan adaptálták a regényt.)
Kubrick már a '80-as évek elején foglalkozni kezdett egy, a vietnami háború borzalmait megörökítő film ötletével, azonban – olyan filmek, mint az Apokalipszis most vagy F[[A szakasz hatására]], a projektet évekig pihenni hagyta. Végül 1987-ben készült el a részben igaz történet – Gustav Hasford emlékiratai – által inspirált Acéllövedék című film.
A '90-es évek elején Kubrick ismét sci-fit akart forgatni, Brian Aldiss novellájából, "A szuperjátékok kitartanak egy nyarat"-ból készítette el az F[[A.I. Mesterséges értelem]] című film terveit. Azonban a film végül nem körvonalazódott, részben mert Kubrick nem találta elengendőnek a rendelkezésre álló technológiát. Végül halála után, Steven Spielberg rendezésében valósult meg a film terve.
12 évvel utolsó rendezését követően forgatta Kubrick utolsó filmjét, az 1999-es Tágra zárt szemek-et, mely Arthur Schnitzler botránykönyve alapján egy New York-i orvos (Tom Cruise) és felesége (Nicole Kidman) a szexuális fantáziák és rejtett szekták világában tett utazását mutatja be. 1999. március 7-én Kubrick szívrohamban meghalt, így a premiert már nem érte meg.

Filmjeinek sajátosságai:

- Filmjeiben gyakran használ hosszú, perceken át tartó snitteket, legtöbbször "kocsizó" kameramozgással, amint végighaladunk egy jellegzetes belső téren (pl. a Ragyogás szállodája, a 2001 űrhajója vagy a Dicsőség ösvényei lövészárkai).
- Az első két filmjének kivételével minden alkotását regény vagy irodalmi alapanyag alapján forgatta, általában tartalmilag igencsak eltérve az eredeti műtől.
- Utálta a szélesvásznú technikát, ezért minden filmjét, a Spartacus-t kivéve, amit 70mm-re forgatott, és A 2001: Űrodüsszeiától – normál, 1.37:1 képarányban forgatta. A mozikban ezeknek a filmeknek a nagy részét "letakartva" vetítették 1.85:1 vagy 1.66:1 képarányban.
- Filmjeiben gyakran használt narrátort (vagy insert feliratokat). A legtöbb filmjét nem is engedte szinkronizálni.
- Az 2001: Űrodüsszeiától kezdve Kubrick egyetlen filmjéhez sem készíttetett eredeti zenét, hanem már létező zeneműveket használt fel. (Legtöbbször komolyzenét, illetve az Acéllövedék esetében rockzenét.)
- Gyakoriak az arcokról készült közelképek.
- Minden filmje végén (még jóval ennek a divatnak elmúlta után is) használja a "The End" feliratot.