Emir Kusturica

Rendezések (4,1)

Film Év Műfaj Nézettség Átlag
El Pepe, Una Vida Suprema
El Pepe: A felsőbbrendű élet
2018 dokumentumfilm, életrajzi film 3 ?
On the Milky Road
Tejben, vajban, szerelemben
2016 dráma 40 3,1
Words with Gods
 
2014 dráma 1 ?
Maradona by Kusturica
Maradona - Kusturica filmje
2008 dokumentumfilm, életrajzi film, sportfilm 52 3,6
Zavet
Az ígéret szép szó
2007 vígjáték 98 3,2
All the Invisible Children
Isten bárányai
2005 dráma 34 3,4
Zivot je cudo
Az élet egy csoda
2004 dráma, háborús film, szatíra, ... 211 4,0
Super 8 Stories
Umca-umca, macska-zaj
2001 dokumentumfilm, zenés film 45 3,3
Crna macka, beli macor
Macska-jaj
1998 vígjáték 1276 4,2
Underground
 
1995 dráma, háborús film, vígjáték 309 4,1
Arizona Dream
Arizonai álmodozók
1993 dráma, vígjáték 461 3,8
Dom za vesanje
A cigányok ideje
1988 dráma, krimi, vígjáték 389 4,4
Otac na sluzbenom putu
A papa szolgálati útra ment
1985 dráma 125 3,9
Sjecas li se, Dolly Bell
Emlékszel Dolly Bellre?
1981 dráma, szerelmi történet, vígjáték 79 4,0
Bife 'Titanik'
A Titanic bár
1979 dráma 7 ?
Guernica
 
1978 dráma, rövidfilm 14 2,9
Nevjeste dolaze
Jönnek a menyasszonyok
1978 dráma 3 ?

Szerepek (3,3)

Szerep Film Év Rendező Műfaj Nézettség Átlag
taxis Balkanskiy rubezh
The Balkan Line
2019 Andrej Volgin akciófilm, háborús film 5 ?
Emir Kusturica Piero Vivarelli, Life As a B-Movie
 
2019 Fabrizio Laurenti - Niccolò Vivarelli dokumentumfilm, életrajzi film
Kosta On the Milky Road
Tejben, vajban, szerelemben
2016 Emir Kusturica dráma 40 3,1
Secondo La foresta di ghiaccio
The Ice Forest
2014 Claudio Noce thriller 1 ?
Monk Words with Gods
 
2014 Álex de la Iglesia - Amos Gitai - Bahman Ghobadi - ... dráma 1 ?
színész 7 días en La Habana
Havanna, szeretlek!
2012 Benicio Del Toro - Elia Suleiman - Gaspar Noé - ... dráma 21 2,9
Emir Kusturica Valter
 
2012 Andrej Acin dokumentumfilm
Démosthène Nicostratos le pélican
 
2011 Olivier Horlait dráma, vígjáték 2 ?
Szergej Gregorijev L' affaire Farewell
Az utolsó kém
2009 Christian Carion thriller 1 ?
Emir Kusturica Maradona by Kusturica
Maradona - Kusturica filmje
2008 Emir Kusturica dokumentumfilm, életrajzi film, sportfilm 52 3,6
Chomsky Hermano
 
2007 Giovanni Robbiano dráma 3 ?
Harold Viaggio segreto
Az emlékek útján
2006 Roberto Andò dráma 2 ?
Vladimer The Good Thief
A jó rabló
2002 Neil Jordan dráma, krimi, thriller 37 3,3
gitáros Super 8 Stories
Umca-umca, macska-zaj
2001 Emir Kusturica dokumentumfilm, zenés film 45 3,3
Ariel Neel Auguste La veuve de Saint-Pierre
A sziget foglya
2000 Patrice Leconte dráma, szerelmi történet 42 3,5

Díjak

Díj Év Kategória Film Megjegyzés
Cannes-i Filmfesztivál 1989 Legjobb rendező Dom za vesanje
Velencei Filmfesztivál 1998 Legjobb rendező (Ezüst Oroszlán) Crna macka, beli macor

Portré

2008-11-01 metal_face

Emir Kusturica (Емир Кустурица) (Bosznia-Hercegovina, Szarajevó, 1954. november 24. – ) bosnyák filmrendező, forgatókönyvíró, színész, producer, zenész és zeneszerző. Beceneve: Kusta. Az 1980-as évek óta rendez mozifilmeket. Alkotásait a legjelentősebb fesztiválokon díjazták, Cannes-ban például kétszer is elnyerte az Arany Pálmát. Különösen nagy visszhangot váltott ki az Underground (1995) című filmje. Voltak, akik remekműként méltatták, de igen sokan propagandafilmként értékelték, és Kusturicát Slobodan Milošević bérencének nevezték, aki szerintük ezzel a filmmel akarta tisztára mosni a Milošević-rezsimet. Alkotásainak valóságos védjegyévé vált barátja, Goran Bregović muzsikája. Hébe-hóba színészi feladatokat is vállal, A sziget foglya (2000) című drámában a magyar közönség is láthatta.
Kusturica nevét mindjárt első mozifilmje, az Emlékszel Dolly Bellre? (1981) nemzetközileg ismertté tette. A Magyarországon a „szerb Megáll az idő”-ként is emlegetett dráma főhőse, Dino az 1960-as évek Szarajevójában él egy szükséglakásban szüleivel és testvéreivel. Kusturica a szatíra eszközeivel ábrázolja a kommunista Jugoszlávia hétköznapjait a ’60-as években, képei ugyanakkor szinte neorealista jellegűek. A filmet a Velencei filmfesztivál nagydíjával tüntették ki: az akkor éppen katonai szolgálatát teljesítő Kusturica különleges engedéllyel utazhatott el a díj átvételére.
A rendező következő munkája, A papa szolgálati útra ment (1985) már Cannes-ban diadalmaskodott. Kusturica egy kisfiú szemszögén keresztül mutatja be a személyi kultusz világát, ahol a rendszer kiszolgálójából hamar a rendszer ellensége válik, akit kényszermunkára küldenek. Felesége azt mondja a fiuknak, hogy „a papa szolgálati útra ment”. A hasonló sztálinista törvénysértéseket feltáró magyar alkotások drámai hangvétele helyett Kusturica inkább a groteszk eszközeivel él, a szocializmust idiotisztikus rendszernek ábrázolja, amely ugyan „megbolondította” az embereket, de nem volt képes mélyen, tömegméretekben átformálni őket. Az 1980-as évek közepének Jugoszláviáját azonban mindinkább szétfeszítették az ellentmondások, érlelődött a délszláv háború. Kusturica következő filmje, A cigányok ideje (1988) úgy kötődik a valósághoz, hogy közben el is szakad tőle: gyerekkereskedelemmel foglalkozó cigány szereplői mese és valóság határán állnak. Történetüket a művész hol szinte már bűnügyi, hol pedig melodramatikus hangvétellel adja elő, melyhez a zenei hátteret Goran Bregović autentikus szerzeményei és eredeti roma dalok szolgáltatják. A szereplők egyformán kiválóak, mind a hivatásos, mind az amatőr közreműködők. A cigányok ideje egyáltalán nem azt a „vadromantikus” stílust követi, mint Aleksandar Petrovic akkortájt bő 20 esztendős világsikere, a Találkoztam boldog cigányokkal is (1967).
Majd ajánlatot kapott az Egyesült Államokból, ahol 1988-tól kezdve két évig a Columbia Egyetemen tartott előadásokat. Ezután megpróbált visszatérni hazájába, ahonnan a háború kitörése miatt Párizsba emigrált. 1991-ben francia–amerikai koprodukcióban fogott hozzá az Arizonai álmodozók című filmjéhez, melynek extravagáns főszereplőit olyan sztárok formálták meg, mint Johnny Depp, Faye Dunaway, Jerry Lewis és az akkoriban még kevésbé ismert Lili Taylor és Vincent Gallo. Az „amerikai álom”-ról szóló alkotásban Kusturica alaposan szabadjára engedte fantáziáját, szürrealisztikus meséjét azonban a kritikusok többnyire elutasítóan fogadták. Az 1993-as bemutató idején ugyanis már dúlt a délszláv háború, és az ítészek nemtetszésüket fejezték ki amiatt, hogy azokban az időkben egy bosnyák művész látványosan elkerüli az állásfoglalást egy, az aktuális valóságtól elrugaszkodó, tetszetősen előadott, részleteiben erős, egészében azonban felejthető filmmel.
Az 1998-as Macska-jaj ismét egy szeretnivaló, hamisítatlan Kusturica-film, amely újra szeretett cigányainak világában játszódik, látszólag távol minden politikától. Valójában azonban a Macska-jaj is egy csipetnyi Balkán, ahol Matko, az ügyefogyott cigányember egy olajszállítmányt szeretne megkaparintani, ám ehhez össze kell fognia a nőfaló Dadannal. A fergeteges humorú filmszatírának köszönhetően Kusturica ismét visszalopta magát a közönség és a kritika kegyeibe. A 2001-ben bemutatott Umca-umca, macska-zaj
című dokumentumfilmje a No Smoking Orchestra és az ún. „balkáni punk” történetét mutatja be koncertrészletek, archív képkockák és szuper 8-as családi felvételek, no és persze rengeteg zene segítségével. (Az együttesnek egyébként maga Kusturica is tagja mint gitáros.)
2004-ben mutatták be Az élet egy csoda című filmet, amely akár az Underground szerényebb léptékű változataként is felfogható. A helyszín a háború sújtotta Bosznia. A 2007-es cannes-i fesztiválon volt a világpremierje Kusturica Az ígéret szép szó című alkotásának, mely langyos fogadtatásban részesült, számos kritikus szerint a rendező fáradtan ismételgeti benne önmaga poénjait. A film már a forgatás időszakában helyet kapott a bulvársajtóban, ahol arról cikkeztek, hogy Kusturica állítólag 500 eurós fizetség fejében olyan statisztát keresett, aki hajlandó a kamerák előtt intim kapcsolatba kerülni egy kocával. 2007 júniusában került sor annak a rockoperának a bemutatójára, amely a művész egyik legsikeresebb filmje, A cigányok ideje alapján készült.

2008. január 14. és január 21. között Kusturica művészfilmekből és kezdő rendezők alkotásaiból összeállított fesztivált tartott a Mokra Gora-i Drvengradban (A Küstendorf néven is ismert falut maga Kusturica építtette Az élet egy csoda című filmje forgatásához.).