Stephen King

Szerepek (3,2)

Szerep Film Év Rendező Műfaj Nézettség Átlag
eladó It: Chapter Two
Az: Második fejezet
2019 Andy Muschietti horror, thriller 81 3,1
Stephen King (hangja) Stuck in Love
Bízz a szerelemben!
2012 Josh Boone dráma, szerelmi történet, vígjáték 120 3,6
Stephen King A Night at the Movies: The Horrors of Stephen King
 
2011 Laurent Bouzereau dokumentumfilm, horror 1 ?
pizzafutár Rose Red
A rózsa vére
2002 Craig R. Baxley horror, minisorozat, thriller 170 3,2
Gage Creed The Shining
Ragyogás
1997 Mick Garris dráma, fantasy, horror, ... 162 2,8
Mr. Bangor Thinner
Stephen King: Sorvadj el!
1996 Tom Holland horror, thriller 334 3,2
Tom Holby The Langoliers
Stephen King: Langolierek - Az idő fogságában
1995 Tom Holland dráma, fantasy, horror, ... 277 3,1
Teddy Weizak The Stand
Stephen King: Végítélet
1994 Mick Garris dráma, horror, minisorozat 106 3,1
temető gondnoka Sleepwalkers
Alvajárók
1992 Mick Garris horror, thriller 112 2,7
buszsőfőr Golden Years
Az aranykor
1991 Allen Coulter - Kenneth Fink - Michael Gornick - ... minisorozat, sci-fi, thriller 18 2,3
pap Pet Sematary
Kedvencek temetője
1989 Mary Lambert dráma, horror, thriller 482 3,6
A kamionsofőr Creepshow 2
Rémmesék - Creepshow 2.
1987 Michael Gornick animáció, fantasy, horror, ... 49 3,1
Stephen King Long Live the New Flesh: The Films of David Cronenberg
 
1986 Laurens C. Postma dokumentumfilm 4 ?
Jordy Verrill Creepshow
Creepshow - A rémmesék könyve
1982 George A. Romero fantasy, horror, sci-fi 92 3,2
Hoagie Man Knightriders
Motorlovagok
1981 George A. Romero akciófilm, dráma, kalandfilm 15 3,0

Rendezések (2,7)

Film Év Műfaj Nézettség Átlag
Maximum Overdrive
Maximális túlhajtás
1986 horror, sci-fi, thriller 144 2,7

Portré

2008-10-20 Tray

1947. szeptember 21-én született Stephen Edwin King néven a Maine-i Portland városában, Donald Edwin King és Nellie Ruth Pillsbury gyermekeként. Miután az akkor kétéves Stephen édesapja elhagyta a családot, Nellie saját erejéből kellett, hogy eltartsa magát és két gyermekét. Alkalmi munkákból igyekezett ezt megoldani, de minden igyekezete ellenére is sokat nélkülöztek, és gyakran kellett költözniük ekkoriban.
King már 6 éves korától kezdve írt történeteket. Nagy hatással voltak rá a gyermekkorában látott sci-fi és fantasy filmek, a horror iránti rajongása is innen fakad. 13 éves volt, amikor rábukkant egy dobozra, tele édesapja befejezetlen kézirataival, melyek leginkább horror és fantasy történetek voltak. Későbbi önéletrajzi művének, Az írásról c. regénynek a tanúsága szerint ez az esemény fiatalkorának egy meghatározó élménye volt. Első történetei 19 éves korában jelentek meg, a "Comics Review" magazinban.
A középiskola után felvették angol nyelv és irodalom szakra a Maine-i Egyetemre, ahová 1966 és 1970 között járt.

1967-ben jelent meg első novellája, a The Glass Floor címmel. Három évvel később elkezdett dolgozni életművének központi regényfolyamán, A Setét Torony-sorozaton (1982-2004).
1971. január 2-án házasodott össze Tabitha Spruce-szel, akivel az egyetemen ismerkedett össze, és aki szintén író.
Tanulmányai befejezése utána angoltanárként dolgozott Hampden városában, de fizetése nem volt elég a család eltartására, ezért egy mosodában vállalt mellékállást. Így ugyan kevés ideje maradt az írásra, időről-időre mégis sikerült egy-egy novellát megjelentetnie. Első sikerei előtt is írt már regényeket, ezeket később átdolgozva, Richard Bachman álnéven jelentette meg.

Két, lakókocsiban töltött év múlva King arról értesült, hogy a Doubleday kiadó elfogadta Carrie című regényének kéziratát, majd nem sokkal később a New American Library 400.000 dolláros rekordösszegért vásárolta meg a szerzői jogokat. Az 1974-ben megjelent mű az idő alatt született, miközben King angoltanárként dolgozott Hampdenben. Érdekessége, hogy a regény első kéziratát ő maga dobta a szemétbe, mert egyáltalán nem volt megelégedve vele. Felesége vette észre, aki kihalászta a kukából és ösztönözte férjét arra, hogy folytassa a művet.
A regény kirobbanó népszerűsége egy csapásra ismertté tette Stephen King nevét, csakúgy mint az 1976-ban elkészült filmváltozat rendezőjét, Brian De Palma-t és néhány főszereplőt (John Travolta, Sissy Spacek, Nancy Allen). A hirtelen jött hírnév hatására King úgy döntött, hogy felhagy a tanári pályával, és minden idejét az írásnak szenteli. Családjával a coloradói Boulderbe költözött, ahol megírta következő regényét, A ragyogást, amely azonnal bestseller lett. Egy 1977-es rövid angliai tartózkodást követően családjával végérvényesen Maine államban telepedett le, azóta is ott élnek

King a Carrie megjelenését követő években az alkohol, majd a drogok rabjává vált. A probléma mintegy tíz évig kísérte, mígnem röviddel A rémkoppantók (1988) című regény megjelenése után, amelynek megírására saját bevallása szerint is csak foszlányokban emlékszik, felesége, barátai és egy terápia segítségével végleg sikerült megszabadulnia betegségétől. Richard Bachman álnéven King eddig hét regényt jelentetett meg. Ezek közül a Rage, a The Long Walk és a Roadwork regényeit a mai napig nem adták ki magyar nyelven. King azért használt álnevet, mert a Carrie, a Borzalmak városa és A ragyogás sikerei után nem akarta újra Stephen King-regényekkel elárasztani a piacot, továbbá arra is kíváncsi volt, hogy az olvasók valóban a művek minősége miatt, vagy csak a szerző neve körüli felhajtás következtében vásárolják meg olyan szívesen könyveit. Az ekkor megjelent "Bachman-regények" egyébként még a Carrie előtt születtek. A könyvek viszonylag sikeresek voltak a piacon, de amikor fény derült írójuk valós kilétére, eladási számaik az egekbe szöktek.
Erre egyébként igen későn, a Thinner (1985) című regény kapcsán került sor, amely magyarul Sorvadj el! címmel jelent meg. A regények közötti hasonlóságra egy amerikai könyvkereskedő, Stephen Brown figyelt fel, majd idővel kiderítette, hogy Bachman és King ugyanaz a személy. A Bangor Daily News hozta nyilvánosságra a felfedezést, melynek hatására jellemző, hogy a Sorvadj el! című regény eladásai számai az addigi 28.000-ről rövid idő alatt 280.000-re ugrottak.
A lelepleződés után King 1985-ben adott tudomást Bachman "haláláról", de még egy regényt (A rendcsinálók) megjelentetett ezen a néven. Bár úgy tűnt, örökre szakított írói álnevével, 2007-ben ismét egy Bachman-művel jelentkezett Blaze címen. Ezt a regényt is még a Carrie előtt írta King, majd jó néhány évtizeddel később átdolgozta. 1979-ben elkészült az első, a televíziónak szánt King-adaptáció, a Borzalmak városa (1975), majd 1980-ban megkapta első kitüntetését, a World Fantasy-díjat, amelyet még számtalan követett.

Rendezőként és forgatókönyvíróként 1986-ban mutatkozott be a Maximális túlhajtás (Éjszakai műszak, 1978) című mozifilmmel, ám a mű csúfosan megbukott. Érdekesség, hogy ebben az évben jelent meg Magyarországon az első King-regény, A ragyogás (1977).
1994-ben A fekete öltönyös férfi című novellájáért megkapta az O. Henry-díjat.
1996-ban hat egymást követő hónap során 6 kötetben jelentette meg A halálsoron című folytatásos regényét, amelynek mind a hat része egyszerre tartózkodott a bestseller-listákon az Egyesült Államokban. A kritikusok a kiadás módja miatt pénzhajhászással vádolták meg.
1999. július 19-én súlyos balesetet szenvedett, amikor egy Brian Smith nevű férfi furgonjával nekihajtott, miközben King szabályosan sétált háza környékén. Egy helyi lap tévedésből még halottnak is nyilvánította. Az erős fájdalmakkal járó lábadozási időszakban sem hagyott fel az írással; felesége ápolta és gondoskodott róla. Ebben az időben született meg Álomcsapda (2001) című regénye. Hónapokkal később megvásárolta az őt elütő autót, és - balesetének első évfordulóján - saját kezűleg szétzúzta. A vétkes sofőr akit felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek, 2000 szeptemberében rejtélyes körülmények között pontosan King születésnapján halt meg. Ráadásul a baleset előtt King éppen egy furcsa autóról szóló regényen dolgozott, és kísértetiesen hasonló balesetet álmodott meg. A könyv a baleset után A rémautó (2002) címen látott napvilágot.

2000-ben jelent meg első elektronikus novellája, A Golyó, amely később a Minden haláli című novellagyűjteménybe is bekerült.
2003-ban Bram Stoker-életműdíjjal jutalmazták, majd egy évvel később az amerikai irodalomhoz való kimagasló hozzájárulásáért megkapta a Nemzeti Könyvdíjat, a világ harmadik legnevesebb írói kitüntetését a Nobel-díj és a Pulitzer-díj után.
Miután a korábbi évtizedekben szinte évente jelentkezett új regénnyel, 2002-ben bejelentette, hogy kicsit visszavesz a tempóból, és nem jelenteti meg minden elkészült művét. Ennek ellenére továbbra is rendszeresen ír, és úgy tűnik, kifogyhatatlan az újabbnál újabb ötletekből. Legújabb regényei - Lisey története, Duma Key - egyre több kritikust késztetnek arra, hogy "kiszabadítsa" Kinget a ponyvaíró és horror-szerző skatulyából és elismerje irodalmiságát.
Az elmúlt években két olyan régebbi művét is elővette, amely évtizedeken keresztül íróasztala fiókjában pihent és még nem jelent meg. Így 2007-ben napvilágot látott Blaze című regénye, amelyet Richard Bachman álnéven adott ki. A könyvet, amely 1973-ban íródott, teljesen átdolgozta, mielőtt megjelent volna. Jelenleg pedig legújabb regényén dolgozik, amelynek munkacíme Under the Dome. A könyv alapjait a nyolcvanas években alkotta meg King, de a mű akkoriban kétszeri nekifutásra is befejezetlen maradt.