Meryl Streep

„Kaméleon ő, aki tetszés szerint bármilyen szerephez hozzáidomul.”- mondta róla Clint Eastwood. Ezzel a véleményével nincs egyedül, hiszen Meryl Streep az a színésznő, akit már filmes szervezetek tucatjai kiáltottak ki a legnagyobb élő színésznek.
Mary Louise Streep 1949-ben született New Jersey-ben és világ életében színésznő szeretett volna lenni. Színművészetet tanult Vassar-ban, Dartmouth-ban és a Yale Egyetemen, ahol Sigourney Weaver csoporttársa volt. Már a tanulóévei alatt több mint negyven színházi produkcióban kapott szerepet. Az egyetemi évek után New York-ba költözött és a Broadway-n vállalt szerepeket. Filmes debütálására 1977-ben került sor a Júlia című filmben Jane Fonda partnereként. Ugyanebben az évben készíti el a „The Deadlies Season” című sikeres tévéfilmet, majd 1978-ban a „Holocaust” című mini-sorozatot, amelyért Emmy-díjjal tüntetik ki. Díja mellé begyűjt egy Oscar-jelölést is Michael Cimino háborús drámájának (A szarvasvadász) főszerepéért. Ekkor már a film egyik szereplőjének, John Cazalenak a jegyese volt, de a kapcsolat felbomlott és Meryl Streep hozzáment Don Gummerhez, akitől négy gyereke született és akivel a mai napig együtt élnek. 1979-ben három filmben is feltűnt. Az első a „The Seduction of Joe Tynan” című politikai dráma, amelyben Joe Tynan szenátor (Alan Alda) bizalmasát alakítototta, majd ezt követte Woody Allen filmje a Manhattan, amelyben Allen elvált nejét játszotta el. Az év harmadik és egyben (számára) legfontosabb filmje a Kramer kontra Kramer volt, amely filmért megkapta élete első Oscar-ját számos más kitüntetéssel egyetemben.
A színésznő élete innentől kezdve megváltozott. Jobbnál jobb szerepek között válogathatott és ezzel kapcsolatban is rekordernek számít, hiszen élete során mindössze kétszer fordult elő, hogy nem neki adták a munkát (A „Sweet Dreams”-ben Jessica Lange, míg az „A napok romjaiban” Emma Thompson állhatott helyette a kamerák elé.).
Két év kihagyás után 1981-ben állt újra kamerák elé az A francia hadnagy szeretője című filmben, ahol mindjárt kettős szerepben tündökölhetett: egy színésznőt alakított és a színésznő által megformált viktoriánus hölgyet. 1982-ben megkapta második Oscarját a Sophie választása című filmért, amelyben egy lengyel nőt alakít, aki túlélte a világháborút. 1983-ban gyári munkást játszott a Silkwood című drámában, amely már a második közös munkája volt Mike Nichols rendezővel. 1985-ben a főszerepet osztották rá a tucatnyi díjjal kitüntetett Távol Afrikától című romantikus drámában (ő alakította Karen Blixen dán írónőt) 1987-ben pedig Jack Nicholsonnal közösen készítették a Gyomok között című drámát. 1988-ban csecsemőgyilkossággal vádolt ausztrál nőt játszott a Sikoly a sötétben című drámában, 1990-ben pedig egy, az anyja által elnyomott színésznőt a Képeslapok a szakadékból című filmben. Itt már ízelítőt adhatott komikusi képességeiből, amit aztán majd az első közönségfilmjében (Jól áll neki a halál) mutatott meg igazán. A kilencvenes években feltűnt még Clint Eastwood oldalán az A szív hídjaiban, Diane Keatonnel (aki „generációnk géniuszának” nevezte Meryl Streepet) a Marvin szobája című filmben és leforgatta élete első és egyetlen akciófilmjét, a Veszélyes vizekent.
A 21. századot dupla-bravúrral indította az Az órák háziasszonyaként és az Adaptáció írónőjeként. 2003-ben öt(!) szerepet is eljátszott az „Angyalok Amerikában” című televíziós sorozatban, amely hatalmas siker lett, a műfaj legjobbjai között tartják számon. Megkapta élete második Emmy-díját. A díj átvételekor a következőket mondta:”Sokszor azt érzem, hogy túlértékelnek. De nem ma.”
Következő filmjében (A mandzsúriai jelölt) egy gonosz szenátornőt alakít, idén pedig Jim Carrey partnereként komédiázik a Lemony Snicket - A balszerencse áradása című filmben.
Szerencsére a naptára tele van 2007-ig. Idén még elkészül Uma Thurman-nel közös romantikus komédiája (Prime) és egy másik vígjáték is (The Devil Wears Prada), valamint egy dráma Greg Kinnear-rel (Dark matter) és talán végre elkészül (hat éve csúszik) a „Flora Plum” is Jodie Foster rendezésében.
A színésznő karrierje tehát töretlen és még egy jó ideig az is marad. 2000-ben a francia kormány érdemrenddel tüntette ki, saját csillaga van a Walk of Fame-en és 2004 május 27.-ét „Meryl Streep-nappá” nyilvánították New Yorkban. Ez pedig csak a legnagyobbaknak jár...