M. Night Shyamalan

Rendezések (3,4)

Film Év Műfaj Nézettség Átlag
Glass
Üveg
2019 dráma, fantasy, thriller 238 3,2
Split
Széttörve
2016 horror, thriller 560 3,6
The Visit
A látogatás
2015 horror, thriller 276 3,6
After Earth
A Föld után
2013 akciófilm, kalandfilm, sci-fi 371 2,3
The Last Airbender
Az utolsó léghajlító
2010 akciófilm, fantasy, kalandfilm 380 2,1
The Happening
Az esemény
2008 katasztrófafilm, sci-fi, thriller 643 2,6
Lady in the Water
Lány a vízben
2006 fantasy, thriller 374 2,9
The Village
A falu
2004 dráma, thriller 932 3,3
Signs
Jelek
2002 dráma, sci-fi, thriller 1027 3,5
Unbreakable
A sebezhetetlen
2000 dráma, thriller 892 3,8
The Sixth Sense
Hatodik érzék
1999 dráma, thriller 1241 4,3
Wide Awake
Nyitott szemmel
1998 dráma, vígjáték 33 3,5
Praying with Anger
 
1992 dráma, vígjáték 1 ?

Szerepek (3,4)

Szerep Film Év Rendező Műfaj Nézettség Átlag
Jai Glass
Üveg
2019 M. Night Shyamalan dráma, fantasy, thriller 238 3,2
Jai Split
Széttörve
2016 M. Night Shyamalan horror, thriller 560 3,6
tűzhajlító a Föld Börtön Táborban The Last Airbender
Az utolsó léghajlító
2010 M. Night Shyamalan akciófilm, fantasy, kalandfilm 380 2,1
Joey (hangja) The Happening
Az esemény
2008 M. Night Shyamalan katasztrófafilm, sci-fi, thriller 643 2,6
Vick Ran Lady in the Water
Lány a vízben
2006 M. Night Shyamalan fantasy, thriller 374 2,9
vadőr az íróasztalnál The Village
A falu
2004 M. Night Shyamalan dráma, thriller 932 3,3
Ray Reddy Signs
Jelek
2002 M. Night Shyamalan dráma, sci-fi, thriller 1027 3,5
drogdíler Unbreakable
A sebezhetetlen
2000 M. Night Shyamalan dráma, thriller 892 3,8
Dr. Hill The Sixth Sense
Hatodik érzék
1999 M. Night Shyamalan dráma, thriller 1241 4,3
Dev Raman Praying with Anger
 
1992 M. Night Shyamalan dráma, vígjáték 1 ?

Díjak

Díj Év Kategória Film Megjegyzés
Arany Málna díj (Razzie Award) 2007 Legrosszabb férfi mellékszereplő Lady in the Water
Arany Málna díj (Razzie Award) 2007 Legrosszabb rendező Lady in the Water
Arany Málna díj (Razzie Award) 2011 Legrosszabb forgatókönyv The Last Airbender
Arany Málna díj (Razzie Award) 2011 Legrosszabb rendező The Last Airbender
Satellite díj (International Press Academy) 2000 Legjobb eredeti forgatókönyv The Sixth Sense

Portré

2005-06-07 Olórin

„Az ismeretlentől félünk, s ez a félelem genetikai adottság, mely a biztonságunkat és a túlélésünket segíti.” Így fejtette ki véleményét a feszültség mesterének tartott M. Night Syamalan, amikor arról kérdezték, hogyan tudja a nézőket a székbe láncolni. A félelem mindannyiunkban jelen van, az igazi tehetségek pedig képesek arra, hogy felszínre hozzák őket, és szembesítsenek velük. Pontosan ezt teszi Manoj Nelliyattu Shyamalan is, aki 1970 augusztus 6-án született Indiában. Nem volt része a rendezőzsenik átlagosnak mondható gyermekkorában: sem iszákos apa, sem kilátástalan szegénység nem volt osztályrésze. Orvosok gyermekeként Philadelphia egy elegáns külvárosában nőtt fel, miután családja kiskorában Amerikába emigrált. Katolikus iskolában nevelkedett (nem hiába tartja a vallásos szempontból is értelmezhető Jeleket legszemélyesebb művének), majd filmgyártást tanult a New Yorki Egyetemen – itt vette fel új középső nevét a Nightot is. A filmek iránti szenvedélye még 8 éves korában kezdődött, mikoris megkapta élete első kameráját, egy Super 8-ast, amivel 17 éves korára 45 házi filmet készített. Mikor 1992-ben lediplomázott, hazalátogatott Indiába, és itt forgatta le első komolyabb, nemzetközileg is jegyzett, önéletrajzi ihletésű munkáját, a Praying with Anger című drámát, melynek (mint össze filmje esetében) forgatókönyvét is ő írta. Következő filmjére 1998-ig kellett várni, akkor került forgalomba a Nyitott szemmel című harmatos, egy 10 éves fiú Istenkereséséről szóló családi vígjáték, amit pedig már három évvel korábban leforgatott. Saját bevallása szerint azonban ezt a low-budget filmet különösebb lelkesedés és szenvedély nélkül forgatta, és valóban nem is különösebben büszke rá. Legnagyobb vágya az volt, hogy írjon egy olyan sztorit, melyben a stúdiófönökök hisznek annyira, hogy komolyabb pénzeket és reményeket fektessenek bele. Ez a sztori a Hatodik érzék címet kapta, és Shyamalan saját bevallása szerint az „Are You Afraid of the Dark” című 1992 és 1996 közt vetített misztikus sorozat egyik, The Tale of the Dream Girl című epizódja (melyben két férfi az epizód végén jön csak rá, hogy már nem élnek, mikoris egyikük lát egy fényképet, melyen barátnőjével együtt holtan fekszenek) inspirálta. Az 1999-ben bemutatott, ritkaságszámba menően jelenetkronológiai sorrendben leforgatott film az év legnagyobb sikere lett a Baljós árnyak után, azzal ellentétben azonban a kritikusok elismerését is elnyerte, és hat jelöléssel (köztük a legjobb rendezés és a legjobb film kategóriában) képviseltette magát a következő évi Oscar-gálán. Az eredményeit tehát könnyű leírni, hatását már sokkal nehezebb: a Hatodik érzék megrázta, megérintette, megrémítette az embereket szerte a világon, híres sora az „I see dead people” valóságos szállóigévé vált, és máig rengeteg helyen idézik, elég csak az azóta elkészült filmparódiákra gonolni. Emellett ez a produkció azonnal a legnagyobb gyereksztárrá emelte a mindaddig leginkáb Forrest Gump juniorként ismert Haley Joel Osmentet, és nem utolsósorban elindította a rendező hosszú, máig tartó és felettébb gyümölcsöző kapcsolatát James Newton Howard zeneszerzővel – ez számára azért is bírt különös jelentőséggel, mert Steven Spielberg filmjein felnőve mindíg nagy csodálattal adózott a John Williamsszel való termékeny munkakapcsolatának
A világsajtó két kézzel szórta az elismerő szavakat, de Shyamalan ekkor már következő projektjén, az A sebezhetetlenen dolgozott, melynek már a Hatodik érzék utómunkálatai során nekikezdett (Közben pedig még a Stuart Little forgatókönyvére is jutott ideje) . Kezdeti terve végülis csak részben valósult meg, mivel a Sebezhetetlen eredeti szkriptjének csak az első egyharmadából forgatott filmet: a sztori maradékával nem tudott mit kezdeni, ezért egyszerűen kiselejtezte. A filmet (a Hatodik érzék után ismét Bruce Willis főszereplésével) egy évvel később, 2000-ben mutatták be, hatalmas várakozások előzték meg, és kissé csalódott véleményezések követték. Sokak szerint a rendező csupán a bevált receptjét másolta újra, lassan folydogáló, feszültséget óvatosan adagoló, s a végén egy – a Hatodik érzékéhez cseppet sem mérhető – csavarral operáló, nem kifejezettej eredeti mozit tett le az asztalra. A néhol kissé képregényes hangulatú mű (Shyamalan nagy comic-rajongó) azonban ettől függetlenül megtalálta a maga közönségét, s vannak akik szerint mind a mai napig ez Shymalan legmélyebb és legérettebb filmje: érzelmi töltete, pontosan kidolgozott karakterei, a cselekmény lassú, mégis nyugtalan és fenyegető hullámzása, a csavarra történő apró, de mindvégig háttérben maradó okos utalások egy rendkívül erőteljes és drámai mozivá teszik a Sebezhetetlent. A nyitójelenet mindjárt nagyszerű: A vonatos flört rendkívül sokat elárul Willis karakteréről, a balesetjelentet pedig mutatnia sem kell: Shyamalannak ugyanis nincs szüksége arra, hogy drabokra szakadó vasúti kocsikat mutasson feszültségkeltés céljából, ő képes elérni ezt mindssze annyival, hogy az ütközés előtt látjuk az egyik utast, akinek keze rettegve markolja meg a szék karfáját. Az ehhez hasonló apró nüanszok emelték az egekbe a Hatodik érzéket is: Shyamalan rendkívül ért ahhoz, hogy kihaszálja a néző ismeretlentől való félelmét: minél kevesebbet mutat, annál nagyobb az ok a rettegésre. Következő művére, a Jelekre (melynek munkálataiba egyébként már a Sebezhetetlen végső vágása előtt is belekezdett) már két évig kellett várni, de a várakozás megérte – mind a nézők, mind Shyamalan szempontjából. Az UFO-k invázióját elmesélő, a család és a hit értékeit magasztoló feszült, horrorisztikus thrillerhez a rendező ezőúttal Mel Gibsont kérte fel főszerplőnek. A testvérével és két gyermekével egy farmon élő, a felesége halála miatt Istenből kiábrándult pap története Shyamalan legszemélyesebb filmje, nemcsak az egyértelmű vallási utalások (a Jelek cím nem csak a kukoricakörökre, hanem isteni jelekre is vonatkozik), hanem a családi értékek és kötelékek bemutatása miatt is: ez egyébként mindig is fontos szempont volt a rendező számára, nem véletlenül kapott komoly hangsúlyt a Hatodik érzékben az anya-fiú kapcsolat, vagy a Sebezhetetlenben Willis karakterének kötődése feleségéhez és főleg fiához. Ezek az emocionális elemek azonban kétségkívül a Jelekben érik el csúcspontjukat Shyamalan karrierjében. Az apa-gyermek kapcsolatok feltárása is szépen sikerült, de ilyen szempontból a két testvér csendes, de tisztelettel és szeretettel teli kötődése viszi a pálmát – és ahol érzelmek vannak, ott humor is: az invázió napjai alatti bizonytalanság és rettegés ellenére a film a vicces pillanatokban sem szűkölködik (főleg az első egy órában), ez pedig merőben új Shyamalantól – bár mindig is kacsingatott a vígjáték műfaja felé (ld. Nyitott szemmel) és nem titkolt terve, hogy a jövőben újra kipróbálja magát a komédia területén is. Bár a Jelek minden szempontból sokkal kommerszebb mint korábbi filmjei (és abban is különbözik tőlük, hogy lemondott a nagy csavar alkalmazásáról – meglehet, sokan a felesége halálának körülményeit annak tartják), és egyes jelenetek (pl. finálé) esetében késélen táncol, a hitchcocki feszültség itt is rendkívül erőteljesen jelen van, a világ pedig mindezt 408 millió dolláros bevétellel hálálta meg – annak ellenére, hogy Shyamalan nem engedélyezte a szokásos marketing eljárások alkalmazását: a promóciós anyagok többsége Mel Gibson neve nélkül futott, és az „A Hatodik érzék rendezőjétől” feliratot is kivetette a trailerekből (csak az első teaserben volt benne), annak érdekében, hogy a nézők csak a történetre koncentráljanak, és ne a főszerplő vagy a rendező miatt menjenek be a moziba.
Utolsó, Joaquin Phoenix, és az addig ismeretlen Bryce Dallas Howard (Ron Howard lánya) főszereplésével készült filmje, az A falu (melynek ötletét félig a King Kongból, félig a számára megfilmesítésre felajánlott Üvöltő szelek c. regényből nyerte) 2004 nyarán került bemutatásra, s magán hordozza a feszültség mesterének minden igazi, felismerhető kézjegyét. A megnevezhetetlen szörnyektől rettegő közzösség történetébe a Jelekből hiányzó végső csavar is visszatér, hovatovább a film már önmagában is félig-meddig átverésként értékelhető: az előzetesek félelmetes horrort ígértek, ám a film félúton a nézők legnagyobb meglepetésére romantikus drámába megy át, megfűszerezve thriller-elemekkel. Sokan ezt már túlzónak érezték, és sem a kritika, sem a közönség nem rajongta túlzottan körül a filmet, bár a rendező elhivatott rajongói így is megtalálni vélték számításaikat. Azt pedig mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a manapság többnyire sablonosan, giccesen és túlzón ábrázolt romantikus érzelmek bemutatása terén Shyamalan egyenesen felejthetetlen munkát végzett – más kérdés, hogy a nézők nem ezt várták, és hogy a film talán túl sokat akart magára vállalni.
Shyamalan munkáihoz mindig nagyszerű operatőri munka is társul, s bár nincs állandó operatőre (egyedül Tak Fujimotoval dolgozott kétszer: a Hatodik érzék és a Jelek kapcsán), kamerabeállításai, a gyakori közelik, a színhasználat, a tükröződő felületek alkalmazása (mely alighanem a Jelek fináléjában érte el csúcspontját), a hosszú, vágás nélküli snittek mindig jellegzetessé teszik filmjei képi világát – és persze akárcsak Alfred Hitchcock, ő is mindig feltűnik egy kis cameo erejéig filmjeiben: orvosként a Hatodik érzékben, dealerként a Sebezhetetlenben, vadőrként a Faluban vagy legjelentősebb szerepe során egy családi tragédia okozójaként a Jelekben.
M. Night Shyamalan két következő terve a Lady in the Water című misztikus film, és a Life of Pi című fantasy, mely első adaptációja lesz - itt, bár korábban rendezőként került szóba, a jelenlegi állás szerint íróként fog csak Alfonso Cuarón direktor keze alá dolgozni. Feleségével, Bhavnaval 1993-ban házasodott össze, két gyermekük született.