Rendezések (3,7)
Film | Év | Műfaj | Nézettség | Átlag |
---|---|---|---|---|
Star Wars: Episode III - Revenge of the Sith Star Wars III. rész: A Sith-ek bosszúja |
2005 | akciófilm, dráma, fantasy, ... | 1346 | 3,8 |
Star Wars: Episode II - Attack of the Clones Star Wars II. rész: A klónok támadása |
2002 | akciófilm, fantasy, kalandfilm, ... | 1349 | 3,2 |
Star Wars: Episode I - The Phantom Menace Star Wars I. rész: Baljós árnyak |
1999 | akciófilm, fantasy, kalandfilm, ... | 1471 | 3,2 |
Star Wars Csillagok háborúja |
1977 | akciófilm, fantasy, kalandfilm, ... | 1472 | 4,3 |
American Graffiti American Graffiti - A rock nagy évtizede |
1973 | dráma, szerelmi történet, vígjáték | 308 | 3,9 |
THX 1138 THX-1138 |
1971 | dráma, sci-fi | 148 | 3,4 |
The Making of 'The Rain People' |
1969 | dokumentumfilm | ||
Anyone Lived in a Pretty How Town |
1967 | rövidfilm | 4 | ? |
Electronic Labyrinth THX 1138 4EB |
1967 | rövidfilm, sci-fi | 22 | 3,1 |
The Emperor |
1967 | dokumentumfilm, rövidfilm | 1 | ? |
1:42.08 |
1966 | dokumentumfilm, rövidfilm, sportfilm | 6 | ? |
Freiheit |
1966 | dráma, rövidfilm | 16 | 2,9 |
Herbie |
1966 | rövidfilm | 11 | 2,8 |
Look at Life |
1965 | rövidfilm | 11 | 2,6 |
Szerepek (3,6)
Díjak
Díj | Év | Kategória | Film | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|
Arany Málna díj (Razzie Award) | 2003 | Legrosszabb forgatókönyv | Star Wars: Episode II - Attack of the Clones | Jonathan Hales |
Saturn díj (Sci-Fi, Horror és Fantasy Filmek Akadémiája, USA) | 1978 | Legjobb forgatókönyv | Star Wars | |
Saturn díj (Sci-Fi, Horror és Fantasy Filmek Akadémiája, USA) | 1978 | Legjobb rendező | Star Wars |
Portré
George Lucas 1944. május 14-én született a kaliforniai Modestóban. Gyermekkorában karneválok és cirkuszi mutatványok rendezésével múlatta idejét, később tudatára ébredt az autóversenyzés iránti szenvedélyének, de egy súlyos, kis híján halálos kimenetelű baleset után - tüdősérülést szenvedett - búcsút mondhatott versenyzői álmainak. Édesapjának papír-írószer boltja volt, és azt szerette volna, ha a vállalkozást majd fia örökli meg tőle, ő azonban kerek perec kijelentette, hogy nem szeretne olyan munkát választani, amiben időtlen időkig folyton ugyanazt kellene csinálnia. Egy kisebb apa-fiú összetűzés után Lucas a Modestói Főiskolára jelentkezett be, és élénk érdeklődést mutatott a pszichológia és az antropológia iránt, tanulmányai eredményei is rohamosan javultak. A San Franciscói Állami Egyetem angol szakán folytatta, és eltökélte: író lesz. Egy régi barátja közreműködésének köszönhetően felvételt nyert a Dél-Kaliforniai Egyetemre, és Los Angelesbe költözött 1964-ben. Az eredményes záróvizsga után vágóként, világosítóként is segédoperatőrként asszisztált filmekhez, miközben elkezdett dolgozni egy saját ötleten, a THX-1138-on. Rövid- és dokumentumfilmeket készített, a Nemzeti Diák- Filmfesztiválon a THX nyerte el a fődíjat, de különdíjas lett a Császár és a 67.6.18 című munkája is. 1967 nyarán alkalma volt rövidfilmet készíteni a Mackenna aranya forgatásáról, majd gyakornokként a Warner Brothers-hez került. Itt ismerkedett össze és kötött szoros barátságot mentorával, Francis Ford Coppola rendezővel.
Végül tető alá hozhatta első saját rendezését, a THX nagyjátékfilm változatát. Éjjel-nappal dolgozott, a stábban továbbá elvállalta a kameraman, a mikrofonos és a művészeti vezető feladatait is. A kész alkotás, amelyért a fiatal pályakezdő a lelkét is kitette, megosztotta a nézőket és a közvéleményt egyaránt. Ezt szorosan követte az újabb rendezés, az American Graffiti című kamasztörténet, amelyet csak úgy nyugtázott a stúdió, ha Coppola is nevét adja hozzá azzal, hogy feltüntetik a stáblistán. A Graffiti váratlan bombaként robbant Hollywood-ban, és a 700 ezer dollárra rúgó költségvetést jócskán túlszárnyalva 50 milliót fialt a jegypénztáraknál. George Lucas még ugyanebben az évben egy treatment írásába fog. "A film a tíz-tizenkét éveseket célozza meg, ők ugyanis elvesztettek valami nagyon fontosat, amit az idősebb tinik még birtokolnak. Úgy érzem, a mai gyerekeknek nincs olyan fantáziaviláguk, mint amilyen nekünk volt annak idején." A Star Wars tizenhárom oldalas treatment-jével a zsebében kezdett el házallni először a Universalnál, majd az elutasítás után a filmtervet a Fox vette gondjaiba. A forgatókönyv kidolgozásáért a stúdió 15 000 dollárt fizetett Lucasnak, akiben több verzió is felmerült (egyszer a fejébe vette például azt is, hogy minden szerepet japán színészek játsszanak el.) '75-ben Lucas megalapítja az Industrial Light & Magic-et (ILM), a trükkbirodalom fellegvárát, amely azóta is számtalan nagy költségvetésű szuperprodukció látványáért felelt. Végül - a megnövekedett infláció miatt - 9,5 milliós büdzsé állt Lucas rendelkezésére, aki 1975 novemberében megkezdte a Star Wars castingolását. Érdekesség, hogy Han Solo szerepére még Al Pacino is szóba jött, ám a szerződést végül a Graffiti-ben debütáló, asztalosként kezdő Harrison Ford írja alá. Lucas a többi főszereppel is ismeretlen pályakezdőket bíz meg: Leia hercegnő Carrie Fisher, Luke Skywalker pedig Mark Hamill számára jelentett világraszóló kiugrási lehetőséget. A bölcs Obi-Wan Kenobi mellékszerepére viszont egy illusztris személyiséget kért fel: az angol szín- és filmművészet kaméleonját, Sir Alec Guinnesst. Lucas a filmet saját produkciós cégével készítteti, bejelenti igényét a merchadising-jogokra, amelyet meg is kap. Egy negatív és egy pozitív fogadtatású tesztvetítés után 1977. május 25-én végre bemutatásra kerül a Star Wars IV. - Egy új remény, amely új korszakot nyit Hollywood történetében. Az újkeletű speciális effektusok, a mesés panelekre építkező, bájos történet, a rokonszenves karakterek és John Williams fülbizsergető dallamai a székükbe préselik a nézőket, és 193,5 milliós bevételével hivatalosan is minden idők legjobb filmje. Az már csak további hab a tortán, hogy a filmet 10 Oscarra jelölik, és ebből hatot sikerül is díjra váltania, valamint egy különdíjjal honorálják a "forradalmian új hangeffektusokat." Lucas állítólag Hawaiira menekült a bemutató előtt, de a szállodájában már a Fox éljenző táviratai fogadták.
A rendezői munkálatokkal járó iszonyú stressz miatt Lucas a háttérbe vonult és nem vállalta a Star Wars további epizódjainak dirigálását. Az American Graffiti folytatásával, az Újabb American Graffitivel (1979) Lucas ugyan megütötte a ]bokáját, de 1980-ban a mozikba kerül az Irvin Kershner rendezte Star Wars V. - A Birodalom visszavág, amely dupla annyi trükköt tartogatott a tarsolyában, mint nagy elődje. Az új helyszínek, új szereplők és mindenek előtt a Star Wars IV. optimista látásmódjával szakító, apokaliptikus világvége hangulat ismét becsábította a közönséget a mozikba, az ötödik epizód felhevítette a világméretűvé duzzadt Star Wars-őrületet, és eloroz két újabb Oscart. Az óriási bevételből Lucas megépíthette a Skywalker Ranch-ot, ami a továbbiakban az ő főhadiszállása lett, és Steven Spielberg-gel nyélbe üthették az Indiana Jones mozikat Harrison Ford főszereplésével.
A Star Wars VI. - A jedi visszatérrel 1983-ban teljessé válik a manapság klasszikus trilógiaként emlegetett mesterhármas, ezzel Lucas egy időre hátat fordít kedvenc űreposzunknak. Rendezői székbe nem ül ugyan, de az elkövetkezendő években az ILM-nél több filmet is felügyel: ilyen a Fantasztikus labirintus, a Howard, a kacsaés a Willow - de anyagilag egyik sem nyereséges.
A Star Wars mítoszt a kilencvenes évek végén támasztja fel, most visszapörgetve az időt, hogy elmesélhesse, hogyan taszította romlásba a Sith a Köztársaságot. Az igen élénk reklámkampánnyal megtámogatott Star Wars I. - Baljós árnyak közel egymilliárdos bevételt termelt, ám a rajzfilmszerű rendezés, a bosszantó pixelkarakterek, a néhol túlzásba vitt speciális effektusok és a régi Star Wars érzés hiánya sokakban felkeltették a gyanút, hogy Lucas elsiklott a Star Wars lényege felett, és az újrakezdésben csupán az anyagi haszon inspirálta. Erre némiképp rácáfolt a tartalmilag elfogadhatóbb, komolyabb Star Wars II. - A klónok támadása, a nemrég bemutatott Star Wars III. - A Sith-ek bosszúja pedig már egyenesen a régi részek nyomában lohol.
Lucast nem szokták a nagy tehetségekkel egy lapon emlegetni, ez talán indokolható a viszonylag kevés rendezéssel, a gyakori háttérbe húzódásaival. Mégis ő az, aki lángra lobbantotta több generáció fantáziáját, meghatározta álmainkat és példaképeinket - a '77-ben a fenekünkbe lőtt nyílvessző telibe talált, és a mámoros érzés máig nem akar csillapodni. De nélküle talán már nem is élhetnénk teljes életet.