Rendezések (3,5)
Film | Év | Műfaj | Nézettség | Átlag |
---|---|---|---|---|
Trapped Ashes |
2006 | horror | 9 | ? |
The Fall of the Louse of Usher |
2002 | fantasy, horror, musical, ... | 1 | ? |
Lion's Mouth |
2000 | musical, rövidfilm | ||
Dogboys Kutyakölykök |
1998 | akciófilm, thriller | 1 | ? |
Mindbender A Mágus |
1996 | dráma, életrajzi film | 4 | ? |
Tales of Erotica Erotikus mesék |
1996 | dráma, vígjáték | 3 | ? |
Alice in Russialand |
1995 | dráma, vígjáték | 1 | ? |
Treasure Island A kincses sziget |
1995 | musical, vígjáték | ||
Lady Chatterley Lady Chatterley szeretője |
1993 | dráma, szerelmi történet | 41 | 3,4 |
The Insatiable Mrs. Kirsch |
1993 | rövidfilm | 2 | ? |
The Mystery of Dr Martinu |
1993 | dráma, musical | ||
The Secret Life of Arnold Bax |
1992 | dráma | ||
Prisoner of Honor |
1991 | dráma, életrajzi film | ||
Whore A prosti |
1991 | dráma | 14 | 3,4 |
The Strange Affliction of Anton Bruckner Anton Bruckner különös szenvedése |
1990 | életrajzi film | ||
Women and Men: Stories of Seduction |
1990 | dráma, szerelmi történet | ||
A British Picture |
1989 | életrajzi film | 2 | ? |
The Rainbow Szivárvány |
1989 | akciófilm, dráma, szerelmi történet | 6 | ? |
Salome's Last Dance Salome utolsó tánca |
1988 | dráma, életrajzi film, vígjáték | 14 | 3,0 |
The Lair of the White Worm A fehér féreg búvóhelye |
1988 | horror | 39 | 2,7 |
Aria Ária |
1987 | vígjáték, zenés film | 16 | 3,9 |
Gothic Gótika, avagy a szellem éjszakája |
1986 | dráma, horror, thriller | 56 | 3,1 |
Crimes of Passion Szenvedélyes bűnök |
1984 | dráma, szerelmi történet, thriller | 40 | 3,5 |
The Planets Bolygók |
1983 | dokumentumfilm, rövidfilm | 4 | ? |
Altered States Változó állapotok |
1980 | dráma, fantasy, horror, ... | 88 | 3,6 |
Valentino |
1977 | dráma, életrajzi film | 16 | 3,1 |
Lisztomania Lisztománia |
1975 | életrajzi film, fantasy, musical, ... | 16 | 3,8 |
Tommy |
1975 | dráma, fantasy, musical | 35 | 3,6 |
Mahler Gustav Mahler utolsó napjai |
1974 | dráma, életrajzi film | 20 | 3,7 |
Savage Messiah Barbár messiás |
1972 | dráma, életrajzi film | 14 | 3,1 |
The Boy Friend Twiggy, a sztár |
1971 | musical, szerelmi történet, vígjáték | 3 | ? |
The Devils Ördögök |
1971 | dráma, exploitation, horror | 85 | 4,1 |
The Music Lovers Zenerajongók |
1970 | dráma, életrajzi film, zenés film | 16 | 4,1 |
Women in Love Szerelmes asszonyok |
1969 | dráma, szerelmi történet | 39 | 4,1 |
Billion Dollar Brain Egymilliárd dolláros agy |
1967 | dráma, kalandfilm, thriller | 26 | 2,8 |
Isadora Duncan, the Biggest Dancer in the World |
1966 | dokumentumfilm, életrajzi film | 1 | ? |
French Dressing |
1964 | dráma, vígjáték | 1 | ? |
Elgar |
1962 | dokumentumfilm, zenés film | 1 | ? |
A House in Bayswater |
1960 | dokumentumfilm, rövidfilm | ||
Architecture of Entertainment |
1960 | dokumentumfilm, rövidfilm | ||
Cranko at Work |
1960 | dokumentumfilm, rövidfilm | ||
Marie Rambert Remembers |
1960 | dokumentumfilm | ||
Shelagh Delaney's Salford |
1960 | dokumentumfilm, rövidfilm | ||
The Light Fantastic |
1960 | dokumentumfilm | ||
The Miner's Picnic |
1960 | dokumentumfilm | ||
Gordon Jacob |
1959 | dokumentumfilm | ||
Guitar Craze |
1959 | rövidfilm | ||
McBryde and Coquhoun: Two Scottish Painters |
1959 | dokumentumfilm | ||
Poet's London |
1959 | dokumentumfilm, rövidfilm | 1 | ? |
Portrait of a Goon |
1959 | dokumentumfilm, életrajzi film, rövidfilm | ||
Lourdes |
1958 | rövidfilm | ||
Amelia and the Angel Amélia és az angyal |
1957 | rövidfilm | 5 | ? |
Knights On Bikes |
1956 | rövidfilm | 7 | ? |
Peepshow |
1956 | rövidfilm | 3 | ? |
Szerepek (3,2)
Szerep | Film | Év | Rendező | Műfaj | Nézettség | Átlag |
---|---|---|---|---|---|---|
Dane Calthrop | Marple: The Moving Finger Miss Marple történetei: A láthatatlan kéz |
2006 | Tom Shankland | krimi | 27 | 3,7 |
ember hálóingben | Colour Me Kubrick: A True...ish Story Kubrick-menet |
2005 | Brian W. Cook | vígjáték | 102 | 3,0 |
Dr. Calihari | The Fall of the Louse of Usher |
2002 | Ken Russell | fantasy, horror, musical, ... | 1 | ? |
Mr. Kirsch | Tales of Erotica Erotikus mesék |
1996 | Bob Rafelson - Ken Russell - Melvin Van Peebles - ... | dráma, vígjáték | 3 | ? |
Sir Michael Reid | Lady Chatterley Lady Chatterley szeretője |
1993 | Ken Russell | dráma, szerelmi történet | 41 | 3,4 |
Ken Russell | The Who's Tommy, the Amazing Journey |
1993 | Barry Alexander Brown | dokumentumfilm, zenés film | ||
Sir Arnold Bax | The Secret Life of Arnold Bax |
1992 | Ken Russell | dráma | ||
Ken Russell | A British Picture |
1989 | Ken Russell | életrajzi film | 2 | ? |
Rex Ingram | Valentino |
1977 | Ken Russell | dráma, életrajzi film | 16 | 3,1 |
Díjak
Díj | Év | Kategória | Film | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|
National Board of Review, USA | 1972/1 | Legjobb rendező | The Devils |
Portré
Ken Russell 1927. július 3-án született Southamptonban. Nagyanyjánál nevelkedett, s rajongott a moziért. Az iskoláról nem volt túl jó véleménye. A hadsereggel sem barátkozott meg: először idegösszeomlás miatt leszerelték, majd később önként jelentkezett a légierőhöz, ahol szintén nem maradt sokáig. Balettórákat és színészleckéket vett, de végül fényképészként sikerült nevet szereznie. A komolyzene iránti rajongása már ifjúkorában megmutatkozott. Három amatőr film elkészítése után a BBC-től kapott felkérést. 1959-től kezdve egy évtizeden keresztül készített rövidfilmeket a Monitor című magazinműsor számára, elsősorban olyan neves zeneszerzőkről, mint Prokofjev, Bartók vagy Elgar. 1967-ben az Egymilliárd dolláros agy című kémtörténettel mozifilmrendezőként is bemutatkozott, ám ez a munkája még feledhető darabnak számít. D. H. Lawrence hírhedt regénye, a Szerelmes asszonyok 1969-es filmváltozata jelentette az áttörést a pályáján. Hihetetlen érzékenységgel teremtette meg a mozivásznon az író világát, merész, asszociatív képsoraival meglepően sokat érzékeltetve az irodalmi mű filozofikus vonulatából. A két férfi főszereplő, Oliver Reed és Alan Bates meztelen birkózási jelenete nagy feltűnést keltett akkoriban, s máig a film leghíresebb epizódjának számít, de fontos dramaturgiai funkciója miatt elkerülte a cenzúrát. Innentől kezdve Russell szinte minden munkája – legyen szó rövidfilmről vagy játékfilmről – kisebb-nagyobb viharokat kavart. A Zenerajongók(1970) című filmje Csajkovszkij viharos életét dolgozta fel, homoszexuális viszonyát Csiluvszkij gróffal és dicstelen házasságát a nimfomániás Nyinával. Richard Chamberlain és a Szerelmes asszonyok-ban nyújtott alakításáért Oscarral jutalmazott Glenda Jackson parádés alakítása emeli a barokkosan gazdag, provokatív és asszociatív képsorokban gazdag film értékét. Számos kritikusa azonban a rendező többi munkájához hasonlóan túlrendezettnek, túljátszottnak találta. A botrányt fokozta, hogy Russell filmjével egy időben a szovjetek egy teljesen konzervatív életrajzi filmet forgattak Csajkovszkijról. A rendező következő, talán legjobb munkája, AZ Ördögök (1971) ugyanazt a témát dolgozta fel, mint a lengyel Jerzy Kawalerowicz Mater Johanna-ja (1960): a megszállott loudoni apácák esetét. Russell azonban – miközben a középkori misztériumjátékokat is megidézi – nagyon is a mának szóló alkotást hozott létre, amely lényegében a szabadságot, az önálló gondolkodást kegyetlenül elnyomó diktatúrák ellen szól, történelmi kortól függetlenül. Érdekesség, hogy a díszleteket Derek Jarman tervezte, aki később maga is jeles filmrendezővé avanzsált. Feltétlenül meg kell emlékezni még Vanessa Redgrave (Johanna) és Oliver Reed (Grandier atya) nagyszerű alakításáról is. A Twiggy, a sztár (1971) és a Barbár messiás (1972) után Russell a Who együttes rockoperáját, a Tommy-t (1974) filmesítette meg. A főszerepet az együttes énekese, Roger Daltrey alakította, de szerepelt a filmben Tina Turner és Elton John is. A Mahler (1974) újabb provokatív életrajzfilm volt, melyben a neves zeneszerző élete több síkon elevenedik meg: egy utazás során idéződik fel Mahler élete, s a valós események időben ugráló képsorai váltakoznak merész fantáziajelenetekkel. A Lisztománia-ban (1975) – melyben a főszerepet ismét Roger Daltrey játszotta – már-már követhetetlenül sorakoznak egymásután a túláradó alkotói fantázia képsorai. A film egyik vonulata a sztárkultusz kérdéskörét érinti, amelyre már A Zenerajongók is kitért, s amely a Valentino (1977) kulcsmotívuma. A legendás némafilmsztár életét helyenként egy Valentino-film modorában, de összességében megint a művésztől megszokott pazar körítéssel elővezető alkotás szereposztása sem akármilyen: a címszerepet az emigráns orosz balettfenomén, Rudolf Nurejev alakítja, partnernője a Mamas and Papas együttes egykori énekesnője, Michelle Phillips. A rendező következő filmje, a Változó állapotok (1980) az Egyesült Államokban készült, s elkészítését Russell előtt Arthur Penn (Bonnie és Clyde) már visszautasította. A történet főhőse a különböző tudatállapotokkal kísérletező Jessup professzor (William Hurt), aki munkája közben kénytelen szembenézni addigi élete összes félelmével és szorongásával. Luis Bunuel A Nap szépe(1967) című remekével áll kapcsolatban a következő Russell-opusz, az ugyancsak amerikai színekben készült Szenvedélyes bűnök(1984). China Blue (Kathleen Turner) nappal sikeres divattervező, éjjel viszont a legalantasabb igényeket kielégítő luxusprostituált. Két férfi van a nyomában: egy magándetektív (John Laughlin) a nappali életéből, aki a nő főnökének a megbízásából nyomoz egy munkahelyi ügyben, s egy őrült pap (Anthony Perkins) az éjszakai miliőből, aki az erkölcs és erény nevében tör a hősnő életére. Bár a film hamar kultikussá vált, Russell mégis visszatért hazájába, hogy újabb mintaadó filmet forgasson. A Gótika, a szellem éjszakája (1986) lényegében az irodalomtörténet két híres rémregénye, Mary Shelley FRANKENSTEIN és Dr. Polidori A VÁMPÍR című írásainak megszületési körülményeit mutatja be. A filmben álom és vízió, múlt, jelen és jövő képei, történései keverednek egymással. A produkció hatását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy néhány éven belül további 3 film dolgozta fel ugyanezt a témát. A gótikus horrornál maradva Russell a DRAKULA szerzője, Bram Stoker A fehér féreg búvóhelye (1988) című munkáját is megfilmesítette. Minden erénye ellenére ez már haloványabb opusz lett, viszont a Twiggy, a sztár óta az első műve, melyet a magyar mozik is bemutattak. A Salome utolsó tánca (1989) Oscar Wilde darabja nyomán született, ám a szellemes aforizmáiról híres homoszexuális szerző helyett inkább Russell képileg túlburjánzó, utalásokra, áthallásokra épülő stílusa jellemzi. A Szerelmes asszonyok előzményeként készült Szivárvány (1989) érdekességét többek között az adja, hogy a Russell verzióját megelőző évben, ugyancsak Angliában tévéfilm is készült D. H. Lawrence regényéből. A korosodó mester fáradtabb munkái közül még kettőt érdemes kiemelni: A prosti (1991) mutat némi párhuzamot a Szenvedélyes bűnök-kel, noha alapja egy valóban megtörtént ügyet feldolgozó dráma. A rendező egyébként művét válasznak szánta a prostituáltak világát rózsaszínben ábrázoló hollywoodi Micsoda nő!-re (1990). A Lady Chatterley(1993) című négyrészes tévéfilm (nálunk két részbe tömörítve játszották) D. H. Lawrence hírhedt botrányregényéből készült. Russell célja az volt, hogy az irodalmi műhöz hű változatot készítsen, mert megítélése szerint a korábbi két verzió (Marc Allégret és Just Jaeckin rendezései) lényegében meghamisították Lawrence munkáját. A forgatókönyv megírásakor azonban figyelembe vette a Lady Chatterley szeretője (ez a regény teljes címe) korábban, más címeken publikált verzióit is, mert megítélése szerint bizonyos motívumokat a szerző azokban jobban kifejtett. A női főszerepre Joely Richardsont kérte fel, akinek édesanyjával, Vanessával (Ördögök) és nővérével, Natashával (Gótika, a szellem éjszakája) már dolgozott korábban. Ken Russell mint a legtöbb igazán nagy művész, filmjeivel (s részben magánéletével is) örökösen provokál, botrányokat okoz, hogy rákényszerítse a nézőket, a világot, hogy szembenézzenek önmagukkal, múltjukkal és jelenükkel, s ezek ismeretében alakítsák jövőjüket. Tarka életművének látszólag eltérő darabjai között mindenképpen találunk legalább egy közös motívumot: olyan embereket választott filmjei hőséül (függetlenül attól, hogy valós vagy fiktív karakterekről van szó), akik tehetségük és/vagy modern életfelfogásuk következményeként szembekerülnek szűkebb vagy tágabb környezetük maradi felfogásával és álszent erkölcseivel.