Legfrissebb kommentek (csak filmes)

"Aki felfelé kritizál - az lefelé tart."

Gossányi Péter

Szívet melengető film. Semmi túl komoly, de nagyon szórakoztató és jobb kedved lesz tőle.

Úgy látom,hogy itt már a nagy(pszichopata) Hitch nem tudta,hogy kémfilmet,krimit,vígjátékot vagy thriller(?)akar e inkább forgatni .

Simán elhangozhatott volna a filmben a Kopogd le a fán című film egyik mondata,ami úgy hangzik,hogy "Minden nagyon Gromek". Ezzel is utalva arra,hogy ez inkább vígjáték ,mint egy komoly film .

nem vagytok egyedül, nekem is feltűnt a hiánya, mivel aktívan jelölgetett évek óta. szintén rá írtam itt is meg facen, de mivel nem vagyunk ismerősök, nem biztos hogy első kézből megkapta. remélem minden rendben van vele!

Akkor jó. ^^' Nem követem azt az oldalt.

Rózsaszínűt szart a csivava
https://grafomanpali.blog.hu/2023/08/27/greta_gerwig_224

Arvo Pärt 88

A csodás és egyetlen Arvo Pärt tiszteletére néztem meg ezt a rövidfilmet.
A Für Alina c. zongoraművet 1976-ban álmodta zongorára a zeneszerző, ehhez , illetve variációjához komponálták 2022-ben ezt a filmet.
A 11 perces alkotás nagyon szép - annak ellenére, hogy van egy súlyos témája, amire rájöhetünk közben. Ám valahogy mégsem gombóccal a torkunkban állunk fel a végső pillanatok után, hanem reménnyel, hogy mindenből lehet gyógyulás. Az öt csillagom nyilván és legfőképp a táncnak és a zenének szól. <3

A facebookon továbbra is mosolygós fejet vagy áldásra kulcsolt kezeket kommentel a Magyar.film.hu szinte összes posztja alá, tehát nagy baj nem lehet...

Köszi! :)

azt hittem csak én kíváncsiskodok utána, nemrég néztem én is

Szerethető mexikói film, ami olyan alattomosan, kb. nulla reklámmal kúszott be hozzám, hogy csodálkoztam létezik ilyen alkotás.
Az pedig hogy DC hősfilm,elcsodálkoztam.
Nem tudom a képregényben a hős mexikói vagy sem (nem vagyok képregény van, talán 6 darabot ha olvastam) de hogy a DC-Warner biztosra akart menni itt az biztos.
Ugyanis a spanyol nyelv, és a spanyol hősökre most óriási kereslet lesz. Vagy már van is. Óriási felvevőpiac.
Szóval nekem a spanyollal nincs gondom, de ez a túltolt Halálos iramban családozás kicsit megfeküdte a gyomrom.
Persze a Machete light Nagyi rendben volt, vicces is volt.
A főgonosz ki is volt, mi is volt? Totál jellegtelen, majdhogynem ennyi időt vásznon tölteni felesleges is volt.
A néhol Stranger Thingses megoldások, és retro nyolcvanas évek szerintem jót tettek ennek az amúgy kicsit hosszú alkotásnak.

Nekem jó szórakozás volt, kb mint a szuperhős filmek nagy része, de ez is csak egyszer.
Nem hiszem hogy valaha is megnézem amellett hogy pozitívan vélekedek róla.

Szerintem maga az ötlet nem volt rossz, de totálisan sablonba fulladt, és a Shazamből is merített.
A vége azért szimpatikus volt.

Ismétlem, kellemes kikapcsolódás, pozitív vagyok, de egyszer elég volt.

Megérdeklődöm, és visszajelzek, ha kapok választ! :)

Hova tűnt dittike? Kerek 2 hónapja nem adott le szavazatot. Remélem jól van...

Abszurd, kafkai, lassú sodrású lidércnyomás egy a szerepét totálisan átélő direktorral, elegáns vizualitással, groteszk humorral és hatásos zenével. Tény, hogy a trilógia másik két része erősebb és konzisztensebb munka, de azért ez is szolgáltat bőven újdonságot - kétségkívül a legabsztraktabb a háromból, a modernista szerkezete és a talányossága miatt pedig sok gondolatot ébreszt.

Polanski nagyon jól hozza a bizonytalan, szorongó átlagpolgárt, akin idővel teljesen elhatalmasodik az őrület - az érzéki és buja Adjani remekül asszisztál neki, kár, hogy viszonylag kevés közös jelenetük volt. A mellékszereplők között is vannak emlékezetesek - Melvyn Douglas és Van Fleet még a maguk visszafogott módján is egészen ördögiek.

Én amúgy úgy értelmeztem, hogy - a kafkai, az elme börtönében sínylődő szorongások és paranoia mellett - egy tipikus modernista témáról szól, a valóság megfoghatatlanságáról. A főszereplő nem érti, hogy miért lett öngyilkos a lány, kezdetben próbálja kinyomozni, de mivel nem tudja megoldani a rejtélyt, az agya megpróbálja kipótolni az információkat: folyamatosan paranoiás rémképekkel bombázza, és végül ő is a lány sorsára jut

Ugy nez ki, november 4 lesz a befuto, de azert par napig meg lehet szavazni, mielott lefixaljuk.

Pontosan

Ez a film, ha ma készülne, még akkor is verné a többi abszurd "szatírának" szánt társát.

Ez az idealizálás a Horthy-korszakra és utána a kommunista rendszerre is jellemző volt. Előbbiben a népiesch hagyománytisztelő nemzeti kultúrát testesítette meg, a parasztok "józan bölcsességét" az elfajzott nagyvárossal szemben, utóbbiban pedig természetesen a szorgos, dolgozó (és a kulákokkal szembeszálló) parasztságot, a munkásság mellett a társadalom másik alappillérét.

9 részben ITT!
vagy az első résztől ITT!

Plus que jamais
Magyar cím = Hélène döntése
PORT.hu = https://port.hu/adatlap/film/mozi/helene-dontese-plus-que-jamais/movie-248770

Szerintem ez lesz az. Köszi!
Nem spanyol és nem vígjáték. A többire jól emlékeztem.

Valami egészen földöntúli szépség van ebben a finom, áttetsző, nagyon szomorú történetben.
Nem, a japán fiatalok nem gyújtják fel a szoba faburkolatát [mint John Lennonék a dalban]. Inkább önmagukat, belülről.
[A fényképezésről - úgy vélem - mindent elmond, hogy az IMDb adatlapon 475 pillanatkép van a filmből.]
Slow cinema kedvelőknek szívből ajánlom!

Nem ragozom tovább, az "Idézetek" fül alatt írtam pár mondatot még.

Kurak Günler
Magyar cím= Száraz napok

(A CineMax2 [ezen a címen fogja adni szeptember 24-25-én)

A nagyérdemű figyelmébe ajánlott:

Bernardo Bertolucci retrospektív sorozat
2023. 09. 21–26. mindennap 19.00 órai kezdettel az Art+ moziban.

09. 21. // Álmodozók (2003)
09. 22. // Lopott szépség (1996)
09. 23. // A kis Buddha (1993)
09. 24. // Oltalmazó ég (1990)
09. 25. // Az utolsó tangó Párizsban (1972)
09. 26. // Pókstratégia (1970)

Mészáros Márta retrospektív sorozat
2023. 09. 21–27. mindennap 19.00 órai kezdettel az Art+ moziban.

09. 21. // Szabadlélegzet (1970)
09. 22. // Szép lányok, ne sírjatok (1970)
09. 23. // Örökbefogadás (1975)
09. 24. // Örökség (1980)
09. 25. // Napló gyermekeimnek (1983)
09. 26. // Napló szerelmeimnek (1987)
09. 27. // Napló apámnak, anyámnak (1990)

Jegyek az Art+ honlapján.

Akkoriban falun a gyereknek eleve hallgass volt a neve és az állat is csak annyit számított, mennyi hasznot hajtott.
Az öregeket meg néha valóban méreggel itatták meg.
Sajnos, így volt...

Egy időben a falusiakat valahogy idealizáltuk, pedig egyáltalán nem érdemlik meg. Sok más miatt sem!

Elképesztő látványos film! A cápáról is van összesen két snitt, azt rakják be mindenhova, mikor eksön van. Néha tükrözik persze, hogy a néző tudja, ez a fenevad nem csak jobbról, de balról is ki tud emelkedni a vízből - például, hogy a jet-skiző embert bekapja.
Semmiképpen nem akarták, hogy kétségek között hányódjunk, ha már olyan kedvesek voltunk, hogy leültünk ez elé a sz@r elé: a rendező minden negatív szereplőnek kiadta az instrukciót, hogy nézzen sokat csúnyán, ha mosolyog, azt is gonoszul tegye. Így nem kell erőltetnünk az agyunkat, hogy kinek kell szurkolni. Az agysejtjeinket úgyis lefárasztja az a töméntelen hülyeség, amit kapunk.
Ma már nős vagyok, de annak idején bizony jól jött volna pár csajozós tanács a főhőstől, hogy mivel is lehet levenni a nőket a lábukról:
"Mi lenne, ha megcirógatnám egy kicsit?" - aztán a következő képen már együtt tusolnak...
Száz szónak is egy a vége, adtam rá egy kettest, mert a tesókkal sokat röhögtünk rajta, mikor pár rövid részletet megmutattam nekik.

Esetleg ez:

https://kritikustomeg.org/film/26914/les-nuits-fauves-vad-ejszakak-1992

Filmet keresek!
Ha jól emlékszem:
90-es évek; spanyol; vígjáték; a főszereplő írta és rendezte is; a főszereplő egy meleg karaktert játszik, aki összejön egy nővel; a színész maga is meleg volt, a film bemutatása után (vagy még előtte) meghalt AIDS-ben
"Inkább maradtam volna buzi!"

Az Én, Daniel Blake antitézise, avagy hatásvadászat és szenvedéspornó a köbön. Értem én, hogy fontos történet, fontos dolgokról, olyan szintű nyomorról, amit mi, európai, nyugati emberek elképzelni sem tudunk, kiváló amatőr szereplők, akik kvázi a saját életüket játsszák el... Az alkotói szándék megsüvegelendő, de egyszerűen olyan szinten, annyira görcsösen igyekszik a képünkbe tolni a rendező hölgy ezt az egészet, hogy az már zavaró és elidegenítő. A 126 perces játékidőt is hosszúnak, elnyújtottnak éreztem, sok helyen feleslegesen egy helyben toporog a cselekmény. A bírósági szál szerintem elég felesleges, inkább csak azért került bele, mert a nemzetközi közönség jobban felfigyel egy filmre, ha az a logline, hogy "egy fiú bepereli a szüleit, amiért életet adtak neki", mint az, hogy "egy fiú megpróbálja túlélni a legsötétebb nyomort Libanonban". A kevesebb néha több... Így csak erős hármas.

Mindenféle sallangtól és hatásvadászattól mentes film egy jóravaló hétköznapi emberről, aki beragad a bürokrácia fogaskerekei közé. "Ha elveszíted az önbecsülésed, neked annyi." Kifejezetten tetszett, hogy az utolsó jelenet kivételével a rendező egyáltalán nem próbált szándékosan a néző érzelmeire hatni, mondhatni semleges megfigyelőként, szemlélőként közvetítette számunkra az eseményeket. Az is tetszett, hogy elmaradt a happy end. Erős négyes, talán még ötös is lesz belőle. Több ilyen filmre lenne szükség.

Elhangzott már a topicban a szenvedéspornó kifejezés, és kissé bennem is ez motoszkált az első felében - hiszen bármennyire is hatásos, megindító és érzékletes, ezt jórészt maga a témaválasztás okozza, mert ki tudna ellenállni egy elbűvölően aranyos és gyámoltalan kislány szenvedéseinek? Egyrészt viszont ez a kritika az alapanyag szemére is vethető, másrészt azért jóval több ez a film, mintsem kegyetlen események láncolata - a reménytelenséget és otthontalanságot mesterien ábrázolja, hatásos beállításokkal és kigondolt tempóval.

Sok tekintetben a Németország, nulla évben-re hajaz - mentes annak a morális dilemmáitól, de a tematika és a történet alakulása hasonló, a settingről meg beugorhatnak Szőts filmjei, de ez az alkotás meg mentes mindenféle paraszti romantikától. A színészi alakítások a címszereplőt leszámítva is nagyon erősek - Bihari figurája nagyon szimpatikus, Moór szintén zseniális mint félőrült, zsarnoki feleség, Szirtes cinizmusa pedig szintén az. Stabil négyes.

Denzel alap, nagyon nem tud mellényúlni. Idrist felhozták többen is, +1, de azért őt főleg sorozatszerepekben, filmes karrierje nálam amolyan közepes, jó-jó, de lehetne jobb is kategória. Meg ő nekem mindig Luther marad :D

A zendai fogoly
Története:
Rudolf Rassesdyll angol úriember a képzeletbeli európai országba, Ruritániába utazik távoli rokona, V. Rudolf herceg megkoronázására. A ruritán tisztek egy csoportját, élükön Sapt ezredessel és Fritz von Tarlenheim kapitánnyal, lenyűgözi Rassedyll V. Rudolfhoz való hasonlósága, ezért meghívják őt egy vadászkastélyba. Rassedyll így - tudta nélkül - belekeveredik egy államcsíny szervezésébe. Amikor a ceremónia előtti este elrabolják a leendő királyt, különféle kalandok után Rassedyllnek és a király híveinek sikerül legyőzniük a cselszövőket, és megmenteni V. Rudolf trónját.
Anthony Hope világhírű regényének adaptációja.

Ez nem őt minősíti, egyszerűen csak túl erős a felhozatal.

Luisa Spagnoli
Magyar címe = Luisa Spagnoli – Csokoládé és elegancia

(A DUNA televízió ezen a címen adja.)

8Itt most nem is konkrétan a filmről, erről a filmről van az észrevétel téve, hanem inkább arról a tendenciáról, amely régóta böki a csőröm, hogy vannak színészek, akik nélkül egy adott időszakban nem készülnek (talán nem készülhetnek) filmek. Neveket nem szeretnék ìrni, meg felesleges is. Most is vannak ilyen színészek és függetlenül attól, hogy magam jó vagy középszerű művésznek tartom őket, felmerül bennem a kérdés, hogy ők maguk nem tartják unalmasnak, hogy mindenhol, mindig őket látja a nép. Azt nem gondolom, hogy a többi pàlyatársat maguk alá sorolnák szakmailag és talán az anyagi motiváció (kapzsiság) sem hat mindenkire. De akkor meg miért nem mondják a rendezőnek, köszi, hogy rám gondoltál, de XY sokkal jobb lenne erre a szerepre. Mert tutira van olyan, hogy ők is érzik ez nem igazán rájuk van írva. Ezzel mi nézők, szerintem csak nyerhetnénk és sok tehetséges, de soha be nem futatott színészt is megtartana a pálya.

Érdekes, hogy Will Smith milyen rosszul áll...

Érdemes megtekinteni Fodor Tamás és Gothár Péter rendezésében a K-stúdió előadását.

MORGAN

a Cagney végre komikus szerepet kapott

Engem nagyon idegesített :)

Molnár Ferenc darabjával nem nagyon van hiba, inkább, amit lentebb írnak: egyfelvonásos darab egész estére nyújtva, egy nem túl szerencsés (kor és helyszín) átiratban.
Mindenesetre a Cagney végre komikus szerepet kapott, és lubickolt is benne. Viszi a filmet a hátán. Egy közepest már csak miatta is adok rá. Nélküle (ez a feldolgozás) lehet, hogy kettes lenne nekem is.

Akkor azt kihagyom, főképpen, hogy a Gyilkos vagyok és a Nagy karnevált sem láttam még tőle, sajnos, pedig 16 másikat igen.

Szerintem is Billy Wilder egyik leggyengébb műve, bár talán a Fedora még rosszabb.

Újranézve marad stabil négyes. Az első fele most talán kevésbé tetszett - fókuszálatlan, csapongó, csak mérsékelten szórakoztató és összességében nem túl izgalmas eseményeket tár elénk Kubrick, formailag viszont már ez a fele is zseniális. Hosszú, látványos beállítások gyönyörű színekkel és fantasztikus zenehasználat jellemzi ezt a művét is, és pont ugyanaz kifogásolható, mint általában a többi munkájánál - a színészvezetés gyenge, a karakterábrázolás elnagyolt.

Barryvel az első felében csak megtörténnek az események - így nem sok karakterfejlődést láthatunk, a második felében azonban olyan erős drámát tár elénk a forgatókönyv, hogy az addigiak is átértékelődnek. Ez a fele sokkal megkapóbb, megrázóbb és érdekesebb is, méltóságteljesen és elegánsan levezényelve. Még így is egy style over substance mozi marad persze, és a 3 órás hosszt nem indokolja az égvilágon semmi.

A színészi játék nem igazán az erőssége - O'Neal úgy ahogy megoldja a feladatát, ez a bágyadt, réveteg arckifejezés passzol a karakter sehova nem tartozó és sodródó jelleméhez - viszont a mellékszerepekben sincsenek igazán emlékezetes figurák (de azért ismerjük el, hogy a hölgyek gyönyörűek). Leon Vitali ripacskodását már kifejezetten rossz volt nézni, érdekes módon még a gyerekszereplők zavartak a legkevésbé.

Nagyon fárasztó trash sci-fi vígjáték, tipikus elemekkel. A férfiak köre: izomos főszereplő, kicsi hülyegyerek, gononsz kopasz hegy és bölcs szakállas ..a nőké pedig: cicababa bikiniben ..
Ez többet mond mindennél szerintem a filmet illetően.
Amit egybe csomagoltak az nem semmi hülyeség egymás után fűzve.

Azért ilyenkor előjön az emberből a kisgyerek mikor meglátja AZT.
Mert AZ már túlmegy minden. AZ a kamion valami eszméletlen Night Rider, Mad Max érzés.
Ha már Mad Max..a Fury Road végjétéka hasonlít az ebben a filmben lévő végjátékra.
Nem hiem hogy plágium, mert van még bőven hasonló filmvégi akció.
A többi az nagyjából az akciót leszámítva érdektelen beszéd. Mert én mindíg a Kampfkoloss-ot akarom látni!
Ez egy jó akció-sci-fi, egy kis mágikus kamionnal. Post apokaliptika én így szeretlek!

Bár nem tudtam, hogy szeptember 19-én van a születésnapja, de "vele töltöttem" két órát tegnap.
Jeremy Irons ma 75 éves.
OFF Elveszek a szemében, szeretem a hangját hallgatni.
ON Ez a film azonban képtelen volt közel jönni hozzám... a párhuzamos cselekmény nem ütött nagyot, pedig vártam tőle, hogy padlóra küldjön... Nem túl meglepő üzenet (végkicsengés), hogy - nagy általánosságban - képzeletben bátrabbak, őszintébbek és szenvedélyesebbek az emberek vagyunk, míg a valóság koordinátarendszerében gyáván, úgymond illendően, apró pontként létezünk.

A színészi játékot Ironstól és Streeptől is picit kevésnek éreztem, tőlük tűz kellett volna, nagy tűz.
Kvalitásukból következett volna, de ... hogy is szoktátok mondani itt... mindketten csak "a kötelezőt hozták".

Összességében nem közepes film ez, de a négyest aláhúznám. A hangulat tetszett, a viktoriánus kor "az enyém", a tengerparti jeleneteket pedig biztosan viszem magammal a batyuban.

Ui.: A harmadik subplotot csak hozzáképzeltem.

Nekem sem működött.

Én tévében láttam, nagyon régen, Márkus Lászlóval.
Pergős, humoros történet volt.
Az eredetileg ismeretlen helyen játszódó mese korabeli politikai aktualizálása a megosztott Berlinre, egyáltalán nem volt jó ötlet.
Az egyfelvonásos darabban eleve nincsen benne egy filmre való történet, játékidő.
Így végül csalódás lett.

Ez így van, de akár működhetett is volna. Most hirtelen az Ernelláék Farkaséknál jut eszembe, amit pár éve láttam egy lakásszínházban, nem sokkal utána a filmet is. Mindkettő remek.

Meghozta a kedvem az őszi horror szezonhoz. Szokni kellett a gróf újdonsült alakját, de a baljós, hajós környezet kellőképp megbabonázott, tisztelettel nyúltak a témához. A végével sem volt gondom, stílusos belépő volt viktoriánus uraságtól :)

Bevallom, én a művet csak olvastam, de szerintem általánosságban elmondható, hogy ami működik színpadon, az nem feltétlenül működik filmen, és viszont. Más műfaj a kettő.

Már ott elbukik, hogy egy szimpatikus, kedvelhető karakter nincs benne. Az operatőri munkát és néhány trükköt leszámítva àtlagon aluli szinte mindenben.

Te jószagú... de, tényleg; ugyanis van az a szokásom, hogy a film befejeztével a stáblistát, meg az összes betűt, felhasznált zenét, szponzort is megnézem, direkt, hátha belecsempésztek a filmalkotók valamilyen meglepit, no és itt sikerült. Nézzétek-hallgassátok meg az uccsó 1 percet, és akár szavazást is érdemelne, kinek melyik hangeffektnél volt deja vu-je(mondjuk a "szőrös taxisofőr"?). Szóval ez ízléstelen, nem vitás.

Ezzel mit is akartál mondani? Bocsánat, ha visszakérdezek, de nem túl világos, mire akartál utalni…
Ha érdemi mondani valód is van, szeretettel várom…

Kedveli Mihályfi Imrét és Bessenyei Ferencet tudom ajánlani az "Oly korban éltünk.." című történelmi drámát amiben Bessenyei Bajcsy-Zsilinszky Endrét alakítja, további szerepekben Törőcsik Mari, Major Tamás, Sztankay István, Sinkovits Imre, Latinovits Zoltán, Raksányi Gellért és Gábor Miklós látható. Írók Őrsi István és Mészöly Tibor, operatőr Hildebrand István.
A történet 1941 júniusa 1944 decembere közt zajlik.
Oly korban éltem én...

Persze, én is így gondolom, hogy a másik dologban is lehettek volna merészebbek.

Ezek a régi komédiák engem nem tudnak megnevettetni. Kifejezetten idegesítőek számomra.
Egy nagy ripacskodás, túltolás az egész, rettentő teátrális benne minden. Totálisan élvezhetetlen.
Érdekes, mert pár éve láttam az Átriumban Alföldivel, és ott tökre működött az egész. El volt találva minden arány, és elhittem mindenkinek, amit mutatott, itt meg csak az erőlködés érzékelhető.
Szóval nem az eredeti színművel van a baj, hanem a megvalósítással.
Ezt az adaptációt pedig igyekszem elfelejteni.
Pedig nem akárki készítette.

Így van, egy véleményen vagyunk. Remélem, nem vetted kritikának a megjegyzésem. Lényege, hogy míg az egyik dologban valóban bevállalósak voltak, a másikban nagyon nem, és ez ártott a dramaturgiának.

' bevállalósságot számomra mérsékeli az a tény, hogy aki ismeri a sztorit, az tudja, hogy az utat SENKI nem élte túl a legénységből.'

A körülmények miatt azért annak volt súlya szerintem, mert a gyerekhalál tabunak szokott számítani(még horroroknál is).Ha gyerek van egy filmben általában túléli, itt nem szaroztak sokat ezzel a dilemmával.. mind1 ez az én véleményem.A feka csávó túlélésével egyetértek de burkoltan utaltam is rá a véleményemben

"Valami csak áll a háttérben"

Egy teória szerint rengeteg hormonkészítmény fel nem szívódott anyaga kerül az ivóvízbe nap mint nap (ezt, a legtöbb szennyeződéssel ellentétben nem lehet teljesen kiszűrni/hatástalanítani a szennyvízből). Elvileg nagyon nagy dózis kell, hogy valakin kimutatható változásokat okozzon, de nincs tudományos egyetértés, szóval ezt tartom a legvalószínűbb alapnak. A fiatal, még fejlődő szervezetre erősebben hatnak a bevitt hormonok, ezért a generációs különbség.
Nem tudom, persze mennyi igaz ebből, de előbb elhiszem, mint mondjuk a chemtrail teóriát.

Kicsit unalmasra gyártott film, egy fontos, valós eseményől.

Már az is zavaró, hogy a filmben csak Ashley Judd vállalta a saját személyét, más szereplők, még a kulcsfontosságú Rose McGowan pedig nem. Még Gwyneth Patrow szerepeltetése sem sikerült, helyette egy kellemetlen vágás volt, mikor besétált volna a jelenetbe.
Nagyon sok az ülés, beszélgetés, kevés a valós cselekmény.

Felemás érzéssel keltem fel a film megnézése után. Egyrészt: egy filmet élvezni kell, nem a hibákat keresni (ezzel saját magamra reflektálok, senki ne vegye magára!). Jó volt ez, jó kis gótikus horrorsztori denevérszerű vámpírral, aki kellően ijesztő is volt. Másrészt sajnos néha azt éreztem, azért ülök a képernyő előtt, mert én meg akarom nézni ezt a filmet, nem pedig azért, mert annyira leköt. A szereplők, a színészi játék számomra is semmilyen volt. Liam Cunningham persze hozta a kötelezőt, de semmi extra. Nem jöttek át igazán az emberi drámák, a félelem, a klausztrofób érzés, hogy itt aztán nincs hova menni. A Jackbau33 és BonnyJohnny által említett bevállalósságot számomra mérsékeli az a tény, hogy aki ismeri a sztorit, az tudja, hogy az utat SENKI nem élte túl a legénységből. Nyilvánvaló volt, hogy a kisfiúnak is vesznie kell. Nem, szerintem nem voltak elég bevállalósak, mert csak akadt egy túlélő. S mindez miért? Hogy egy kétes megítélésű kocsmajelenetet leforgathassanak. Néha a főszereplőnek is meg kell halnia, és jelen esetben is hatásosabb lett volna, jobban fejbe kólintotta volna a nézőt, ha az orvost is elkapja a vámpír. Aztán lehetett volna kocsmajelenet, kicsit átszerkesztve, más szereplővel.

Sajnos létezik. Máskülönben nem tudom, mivel lehetne magyarázni azt, hogy 2014 és 2020 között az Egyesült Királyságban az önmagukat LMBTQ személynek vallók aránya majdnem megduplázódott (1,6%-ról 3,1%-ra) és a tendencia folyamatos emelkedést mutat. Valami csak áll a háttérben, elég drasztikus emelkedés ez pár év alatt, még ha jóhiszeműen feltételezzük azt, hogy esetleg korábban nem merték bevallani. (pedig 2014 már nem a sötét középkor volt)
A 16 és 24 év közöttieknél ez az arány már 8%, azaz jól látszik, hogy a fiatalok húzzák fel a statisztikát. Tehát kikre fejt ki "jótékony" hatást a nem létező LMBTQ lobbi?
Még mielőtt valaki megvádolna propagandával, belinkelem a hivatkozást. (Hallani már 20%-ról is az angol középiskolások körében, de ez remélem tényleg csak túlzás)

https://www.ons.gov.uk/peoplepopulationandcommunity/culturalidentity/sexuality/bulletins/sexualidentityuk/2020

Barbie filmről meg annyit, hogy sokat akart a szarka... De azért voltak jó pillanatai, ezért nem 1-es. Meg mielőtt valaki azt is felhozná, hogy nem értettem a filmet... Értettem és így sem tetszett.

ui.: Azt már fel sem merem tételezni, hogy azért ment a végén Barbie nőgyógyászhoz, hogy nemváltó műtétről érdeklődjön... :) Bízom benne, "csak" gyereket szeretne

Van egy régi vicc, miszerint Csau és Csauné a Szovjetunióban meglátogatják az első román űrhajós kiképzését, aki éppen egy hangsebességű repülésből landol éppen, amikor beállítanak.

- Kérem, elvtárs, magyarázza el, mi volt a célja ennek a gyakorlatnak.
- Tisztelettel jelentem, Ceausescu elvtárs, felrepültem 100 kilométeres magasságba, hogy leteszteljem, meddig terjed a gravitáció törvénye.
A Kárpátok Géniusza elgondolkodik, majd a feleségére néz:
- Gravitáció törvénye? Elena... Mikor hoztam én ilyen törvényt?
- Tőlem kérded? Én tudós vagyok, te vagy a politikus!

((mivel szörnyen lefárasztott ez az ezoterikus tanmese, így a modern kori spiritualitás kapcsán írtam, és a filmet csak éppen példaként emeltem be a végére, szóval, előre szólok, nem filmelemzés jön, hanem csak éppen megint sikítok))

Egy ideje halkan mondom már, de mostanában legszívesebben ordítanám, hogy világunk egyik legnagyobb átverése az az egyre hatalmasabb iparág, amit ezoterikusként, spirituálisként címkéznek. De hadd nyomatékosítsam, nem azon gyógyítókkal, terapeutákkal, segítőkkel van a baj, akik magukat a helyükön kezelve, támogatást nyújtanak az életben, s pontosan tudják, csakis azért és annyiban van szükségünk egy egészséges pszichére és testre, hogy szembe tudjunk nézni létünk alapkérdésével.

Ám ennek a nagy össznépi gyógyulásnak persze megvan a veszélye is, hisz boldogság idején dagad az én, és senki sem akar letekinteni szakadékaiba. De bízzunk benne, hogy egyre többen tudják, mire is kapták az egészséges testet és a pszichét, hogy józanul a szabadságot válasszák a "boldogság" helyett.

Akik miatt ordítok, azok belekeverték a szabadulást, keresztényien szólva a megváltódást is a képletbe. Akik receptet árulnak azon az úton, ahol komoly tanítók sosem kecsegtettek azzal, hogy az létezik, és amit nem lehet megúszni fájdalom nélkül, mondjon nekem bárki is bármit, hisz ép tudattal végignézni, míg a legutolsó és legnagyobb ellenlábasunk, saját személyünk is el kell tüntetni a képletből, egyáltalán nem egy szenvedés mentes folyamat. És itt szokott megállni a sok guru, mert amikor talál egy békés, harmonikus, flow-os pihenőhelyet, iskolát nyit és az isten se veszi rá arra, hogy csak rá kéne még ezen a ponton is kérdezni arra az énre, aki hű, de jól van ám, mert ő bizony még bezavar a nagy megszabadulás előtt.

De, aki tökös, az persze nem áll meg, és annak fájni fog, mert általában nem egyszerre pusztul el az én, vagyis tűnik el a valóságossága, hanem a történet egyenként veszi el tőlünk a nyalókákat, ahol érezhetünk még valamit az "édes életből".

Ami persze borzasztóan gyönyörű, de az én felől nézve rettentő szomorú megtapasztalás, mert nappali tudattal kell átélni, míg kifakul az a képzet, hogy a világ egyetlen jelenségétől is boldogok leszünk.
Arról nem is beszélve, mennyi koncepciót, hamis képzetet nyomnak a fejünkbe ezek az ezoterikus iskolák. Történeteket gyártanak a lélek vándorlásáról, lebutított módon adnak át féligazságokat, melynek következtében olykor előfordul, hogy egy helységben öt Kleopátra is ül. Na meg az ikerláng-szerelmek legendája, amely azt a tévképzetet feltételezi, hogy egy egykori egész kettétört részei vagyunk, akik együtt törnek majd győzelemre. Szóval megy az abbéli reményekkel teli átverés, hogy létezik tényleges boldogság az életben, amihez már csak ki kell pofoznunk ezt az ént, és keresni neki egy párt..

A minap megnéztem egy mágikus realistának címkézett filmet, a francia Café de Flore-t, melyben az első egy órában nem tudtam még mindig, melyik szereplő, kicsoda, aztán a végére kiderült, a rendező simán csak összeolvasott pár ezoterikus könyvet reinkarnációról, ikerlángokról, és írt belőle egy romantikus forgatókönyvet, ami pont ott végződik, mint a mesék, a házasságnál. Csak itt van benne egy csavar, összemos, összekever és kavar életeket, és azt a bárgyú képzetet képviseli, hogy a szellemünk innen oda, majd amoda vándorol. És az én magja megmarad, tehát az ötven évvel ezelőtti Jancsi és Juliska a huszonegyedik században egy másik testben ugyanaz a mesehős lesz, és csak majd nekik kell egymásra találni, és akkor nagyon jó lesz mindenkinek.

Garantálom, nem lesz jó senkinek, és ez az ezobiznisz ordenáré átverése.
Vagyis nagyon nagyon jó lesz, de arról az én már nem fog tudni.

Viszont Vanessa Paradis játéka miatt szerettem nézni a filmet, mert őt körüllengi valami abból a világból, ami igazi, és amit meg nem érthetek..

Még jó, hogy Nóbel-díjat nem adtak neki...

A színészi alakítások és az atmoszféra tökéletes.
Aki a játékidő hossza miatt húzza le, nos ez genefációs dolog(is). Én szeretem, ha 1 film hagy időt kibobtani a sztorit és a karaktereket.

Elena Ceauşescu - gúnynevén a világhírű tudósnő - kémiai publikációit nemrég töröltették a brit szaklapokból, ezeket annak idején megfenyegetett román kémikusok írták.

nekem viszont nem volt semmilyen téren hiányérzetem, az utóbbi évek egyik legkreatívabb alkotását láttam, már már Tomm Moore-i mélységekben csavart meg érzelmileg :) ezeket az alap erény témákat annyira szépen festi fel animációs vászonra

Sziasztok!

Szeretném ezt a filmet felvetetni:

https://www.imdb.com/title/tt21113540/?ref_=nm_flmg_c_1_dr

Köszönöm szépen.

A film szinkronja olyan mint Columbo felesége,állítólag létezik de még senki nem találkozott vele,legalábbis neten fellelhetetlen.Maga a sztori pedig az „Aranypolgár” olasz kiadásban.Hasonlóan a záróképkockával indít aminek rejtélye egy keretes szerkezetű flashback-ekbe visszaugró elbeszélés során bogozódik ki.Karrierista felépítésű életrajzi történetet mesél el,némi konspirációs szállal(repülőszerencsétlenség okainak vizsgálata). A színészi játék jó de túl lényegre szorítkozó,emiatt számomra merevnek hatott a miliő.Kevésbé éreztem emberközelinek a karaktereket mint az említett műben.Értem,hogy nem feltétlenül volt szükség a magánéleti szálak behozására de így önmagában egy felívelő karrier állomásait végigkövetni csak helyenként találtam érdekfeszítőnek,mondjuk lehet hogy ebben a körüljárt téma is belejátszott….Viszont a jelenben párhuzamosan zajló poliziotteschi formátúmú konspirációs szál feltárása egész érdekes,abból elbírtam volna többet is.A végét nem akarom lelőni,nem mintha itt annyira kapkodnának utána de egész érdekes megoldást választ lezárásnak.6//10

Castle ebbe a darabba is tudott egy kis extrát vinni a saját stílusa mellett.Ezúttal a némafilmek előtt tiszteleg:Minimális párbeszéd,jelenetek alatti váltakozó kísérőzene, felvillanó táblák a történet megértéséhez szükséges szövegekkel és maga a főszereplő süketnéma karaktere. Marceu pantomímes karrierjét ügyesen ültette be a sztoriba,lévén a központi elem a pantomímes mozgású távirányítható bábok/halottak.Dícséret a színészeknek ,hogy betanulták ezeket a C-3PO-s droid mozdulatokat,a merev arcjátékkal ha nem is horrorisztikusak de kellőképp bizarrak.A script elég egyszerű de kivitelezésében tud újat adni ezzel a formanyelvel,ráadásul egy ponton a dráma is befigyel.A némafilmes vonás azért némileg rásüti a bélyegét az élvezhetőségre,mert a kreatív sztorielemek fokozatos behozása ellenére is a tempó olyan akár a „bábok” mozgása, akadozó-nehézkes,szóval nem mondom hogy végig a székkarfát szorongattam.Ennek ellenére bőven bevállalható egy nem túl fáradt nap után mert a koncepció egyedi és megérdemelné hogy többen felfedezzék.Nekem 6/10

A kevés olyan hammer horrorok amikben nincsen leülősebb középső szakasz.A szerzetes története ,aki az orosz hierarchiában felemelkedett és hatalmasabbá vált mint a cár és cárnő furcsa témaválasztás a stúdiótól de Lee antagonistájának olyan erős kisugárzása van,hogy a történelmi pontatlanságok ellenére is simán elviszi a sztorit.. Raszputyin külsőre és módszerében engem emlékeztetett Svengali-ra ,ahogy hipnotizálja és beleszugerálja a nőkbe az akaratát,viszont ezenfelül gyógyító képessége is van.Mellékszerepekben feltűnik néhány visszatérő hammeres arc,akik tisztességes alakítást hoznak de a sztori abszolút Lee karakterének felemelkedésére koncentrál.Megkockáztatom hogy itt jobban ki tudott teljesedni mint Drakulaként.A végét tudnám negatívumként említeni,ahhoz képest ,hogy milyen karakterívet jár be a sztori és milyennek mutatja be Raszputyint ,ez a 'deus ex machina' megoldás szerintem nem illett be lezárásnak.Ezzel együtt is nekem 7,5/10

Most néztem újra.
50 éve készült a szinkron.

Ryan Gosling újra a volán mögött: itt megtekinthető.

Ez nem egy rossz film és át lehet érezni a kislány világát, de borzasztó fárasztó és kimerítő, hogy ötpercenként jön benne egy dühkitörés.

Joan Crawford lenyűgöző, és a többi színész is jó, de a film nem túlzottan remekel sajnos. Láthatóan próbált meríteni az akkoriban menő giallókból - inkább kevesebb, mint több sikerrel - van benne nyomozós szál, amit akár ki is hagyhattak volna, olcsó humor, és rengeteg cirkuszos betét, amiket szerintem manapság már nem is engednének bemutatni, gondolok itt az elefántos, oroszlános, stb. produkcióra. Összességében megérdemel egy gyenge közepest, de gyakorlatilag senkinek nem ajánlom.
5/10

Meg kellene nézni mielőtt ítéletet mondana, így Ön is csak propaganda hatására dönt.

Szerintem meg se nézték.
"Igazságot kérnek és egy golyóval feleljek nekik?"

Sziasztok!

Ajánlanám az alábbi tartalomleírást ehez a filmhez:

https://kritikustomeg.org/film/92661/amici-miei-atto-iii-1985

Tartalom:A négy jóbarát ugyanott folytatja,ahol az előző részben abbahagyták.
Ezúttal a Mascetti által lakott idősotthon gazdag lakóit kinézve céltáblájuknak.
Nem kímélve senkit és semmit egy jó tréfáért,csínytevésért.
Még egymást sem.

Köszönöm szépen.

Mály viszi az egész filmet a hátán, több mint mellékszereplő.

Elég egy apró rezdülés és megbontja érzékeny rendszerüket ...

Nem rossz western,még moziba is szívesen megnéztem volna,de valahogy valami hiányzik belőle egy magasabb pontszámhoz.

Ez a film minden tekintetben kiemelkedő, mindenkinek látnia kell.

Ezt a filmet is sok év után szedtem elő, és nagyon örülök neki...
Semmit sem kopott, hátborzongató mestermű a mai napig. Sőt! Azt kell mondjam, csak még aktuálisabb lett napjainkra. Annak idején annyira nem figyeltem fel rá, de a záró képsoroknál, ahogy Angela és Chema sétálnak végig a kórházi folyosón, és haladnak el a kórtermek mellett, amikben üres elméjű zombikként figyelik a tévét a fekvőbetegek, amely ép készül bemutatni a sokkoló gyilkossági felvételt az már egészen morbidba hajlóan humoros. Zseniális médiakritika. Gyakorlatilag Haneke Furcsa játékának testvérdarabja, csak ez inkább a zsánerfilmes megközelítése a témának.

Súlyosan, már-már elviselhetetlenül szentimentális, de Attenborough-ra nem tudok haragudni, és mégis csak egy karácsonyi film.

Lásd még EZT az interjút!

A Klubrádió Filmklubrádió című műsorában bemutatták a filmet, Hajdu Szabolcs volt a vendég, rengeteg érdekes, belső információt lehet megtudni a film készítésének történetéről. Rögtön újra is néztem (a KK-nak köszönhetően még azt is tudom, hogy több mint 14 év után, 2009-ben láttam).
Itt lehet meghallgatni a beszélgetést.

Hibátlanul hozza az ezredfordulós hangulatot, érzést, fiatalságot. Kultuszfilmes szavazásra csont nélkül jelölném.

A maximális értékelés imdbn, valószínűleg a feminista vonal miatt volt...

Ne maradjon ismeretlen, ahhoz túl jó.
https://www.youtube.com/watch?v=GBe8fExbK4M
Felkavaró jelenetek egyeseknek, másoknak lehet hogy szemérmes. 99,99999 %-ban szöveg nélkül. Fempolipnak különösen ajánlott.
Amíg nem éri el a tíz szavazatot, senki ne rakjon ki több képet!

Bresson mondta, hogy a némaságot a hangosfilm találta fel. Ezt továbbgondolva a fekete-fehér filmet pedig a színesfilm. Ami előtte kényszer volt, az azóta kifejezés. És hiába lát a szempár színeket, hiába lehetnek az érzelmeknek árnyalataik, a külvilág, a kényszer polarizációjának, a színek feketére és fehérre mázolásának talán egyikünk sem vethet gátat. De a színeket érzékelő szemek felismerik azok hiányát, belül megpróbálják kiszínezni azokat. És a szemek gazdái megtalálják egymást. Mélységesen szép film, megérintő, sallangoktól mentes, közeli, és nagyon életszagú. Az operatőri munkára nincsenek szavak, a befejezés pedig tökéletes. A lét súlyos, órmótlan, az ember kérgesedik, lágyul, száll, talajt fog, szeret, enged, nem enged. "Menjünk át a másik partra. Onnan szebb a kilátás."

Nagy várakozással álltam (ültem) neki ennek a filmnek, elsősorban a pozitív fogadtatás és Margot Robbie zsenialitása miatt. Aztán fokozatosan csökkent a lelkesedésem és kezdtem el csodálkozni azon, hogy vajon mi okozza azt, hogy pl. az IMDB-n a nézők 15%-a értékelte maximálisra ezt a filmet. Ennél talán érdekesebb adat, hogy amennyiben az NPS rendszer szerint vizsgáljuk az értékelést, akkor magasabb a "nem ajánlók" száma, mint az ajánlóké. Viszont a Rottentomatoes értékelései szerint nagyon pozitív kritikákat kapott. Tehát vegyes a kép, mindenesetre én a negatív oldalt erősítem, egy idő után nagyon elkezdett untatni a film, egyszerre volt egy szájbarágós mese, egy feminista doku-reality és egy nagyon rózsaszín musical. Köszi, imádlak, Margot Robbie, de nem kérek folytatást. (Ja, most, hogy vége lesz a Sex education-nek, Emma Mackey is kaphat több főszerepet!) 5/10

A főcím pedig Jerry Reed érdeme;és amúgy Burt Reynolds első rendezése.

:D

Cryptozoo
Magyar cím = Cryptozoo – A csodálatos állatkert
PORT.hu = https://port.hu/adatlap/film/mozi/cryptozoo-a-csodalatos-allatkert-cryptozoo/movie-240959

Átlagos, de szórakoztató slasher, ahol az erőszakfaktor azért az átlag fölött van, de ettől persze még nem lesz jó film - viszont nem is rossz szerintem. A befejezés furcsa, nem is tudom eldönteni, hogy tetszett-e, vagy sem, de ez végül is lehet egy plusz pont.
6/10

Kifejezetten jó és élvezhető magyar film egy fiktív nyomozásról a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban, a kor legjobb színészeivel. Itt elérhető mind az 5 rész.

Én szintúgy. Az első itthoni kiadást olvastam, úgy négy évvel ezelőtt, amikor talán még szó sem volt arról, hogy valaki filmet készít belőle. Amikor megláttam, hogy hamarosan érkezik a film, az első reakcióm egyfajta halvány, szkeptikus ellenkezés volt: olyan könnyű lett volna az egészet elrontani, és a valóban gyönyörű tájra fókuszáló, de voltaképpen üres, vagy éppen giccses alkotást létrehozni. És annyira örülök, hogy nem ez lett a végeredmény.

Ez a film sokkal jobb lehetne. Ami megtörténik, bőven érdekes és izgalmas több szempontból is.
A színészekre se lehet túl sok panasz, igaz, eget rengetőt sem hoz senki, mégis, valahogy nem "robban" a film, nem tud igazán élővé válni. Olyan pedáns, korrekt munka, mégsem tud karcolni...