Piero Scaruffi szerint az alábbi alkotások az 50-es évek legjobbjai. Melyik osztályzattal, osztályzatokkal szállnál vitába? 👁

Xuja kérdése, 2022. június 4.

  • [0] 9.0 A gonosz érintése (Welles)
  • [1] 8.8 Észak-északnyugat (Hitchcock)
  • [1] 8.5 Élni (Kuroszava)
  • [0] 8.5 Szédülés (Hitchcock)
  • [3] 8.5 A hetedik pecsét (Bergman)
  • [3] 8.3 Országúton (Fellini)
  • [0] 8.0 Alkony sugárút (Wilder)
  • [0] 8.0 Búcsúlevél (Lang)
  • [0] 8.0 A hét szamuráj (Kuroszava)
  • [3] 8.0 A rakparton (Kazan)
  • [1] 8.0 Hátsó ablak (Hitchcock)
  • [1] 8.0 Cabiria éjszakái (Fellini)
  • [0] 8.0 Rivaldafény (Chaplin)
  • [1] 8.0 A nap vége (Bergman)
  • [1] 8.0 Arc (Bergman)
  • [1] 8.0 Csoda Milánóban (de Sica)
  • [3] 7.9 Óriás (Stevens)
  • [1] 7.8 A testrablók támadása (Siegel)
  • [0] 7.8 Arc a tömegben (Kazan)
  • [7] 7.8 Fogjunk tolvajt! (Hitchcock)
  • [1] 7.8 Umberto D (de Sica)
  • [5] 7.8 Shane (Stevens)

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2022-06-06 18:05:09 Xuja #8

Corman, komolyan? Szerintem ő nagyon nem illene ide, egy vagány B filmes csóka, de mindenfajta művészi vagy egyedi ambíciót nélkülöznek a filmjei.

Stevens szerintem is egy már letűnt kort ábrázol, de olyan szépérzékkel állítja össze az 50-es évek Amerikájának a grandiózus tablóját, hogy abszolút megértem, miért szeretik a kritikusok. Mondjuk a Shane valóban a leggyengébb eleme a listának - bár ilyen gyönyörű vizualitást, mint amit ott van, azóta se láttam westernfilmben.

A Fogjunk tolvajt! valóban nem ér fel a legjobb Hitchcock mozikhoz, de olyan roppantul szórakoztató és élvezetes darab, Grant és Kelly abszolút jutalomjátékával, hogy aki az É-ÉNY-et tartja a legjobb filmnek a Mestertől, az ezt a darabot is jobban értékeli, mint az átlag.

Az én szavazatom amúgy a Rakparton-ra ment, minden erénye ellenére egy fájóan didaktikus mozi, amit a későbbi Kazan filmek szellemiségben túlhaladtak (ha formailag és színészileg nem is feltétlen).

2022-06-04 17:02:23 critixx #7

Valóban, Hitchcocknak voltak sokkal jobb filmjei is annál ebből az időszakból, például az Idegenek a vonaton.

Egyébként elvileg még a Psycho is ide tartozhatna, hiszen egyrészt 1959-ben forgatták, másrészt a bemutatás éve (1960) még az '50-es évekhez tartozik (a következő évtized 1961-ben kezdődött).

Az Alkony sugárút ellenben, amit 1949-ben akartak bemutatni, csak az újraforgatott kezdőjelenet miatt csúszott a premier, inkább '40-es évek. Stílusában is és sok egyéb tekintetben.

előzmény: csabaga (#4)

2022-06-04 15:14:25 csabaga #6

Stevenst viszont kezdem megkedvelni.:)
Kazantól inkább az Édentől keletre.

Fura, de a Rivaldafényt nem láttam, valahogy kimaradt.
Talán mert a rendező idősebb kori filmjei sokszor csalódást okoztak, az általa használt stílus felett eljárt az idő.
Mind a külső, mind a színészi eszközök tekintetében.

2022-06-04 15:09:46 oscarmániás #5

Egyetértek.

előzmény: csabaga (#4)

2022-06-04 15:08:21 csabaga #4

A Fogjunk tolvajt szerintem egy sima szórakoztató film, különösebb mondanivaló nélkül.
A három Bergman alkotást soknak találom egy 22 filmes listán.

2022-06-04 14:55:50 BonnyJohnny #3

Szerintem is a két Stevens film felett járt el leginkább az idő. A Shane egy eszenciális western, de (hős heroizálás, antagonista demonizálás, női szerep, idegesítő gyerekszereplő) szempontjából is annyira túltolt, hogy fél évszázada komolyanvehetetlen.
A Giant csak simán hooosssssszzzúúú, és wannabe epikus.
Ha Stevens, akkor inkább a Place in the Sun.

előzmény: oscarmániás (#1)

2022-06-04 13:49:00 critixx #2

Umberto D magyar címe: A sorompók lezárulnak
Shane: Idegen a vadnyugaton

2022-06-04 13:41:45 oscarmániás #1

A két Stevens filmet lecserélném két Corman produkcióra. Stevens nevére már nem emlékeznek, egyébként is elnyújtott alkotások, Corman és a többi megvetett korabeli filmes pedig divatba jöttek Tarantino munkásságának hála.