Az előző szuperhősös kérdés apropóján: szuperhősök (mai blockbusterek) vagy történelmi/bibliai eposzok (ó-Hollywood blockbusterei)? 👁

Tenebra kérdése, 2014. május 7.-2014. június 27.

  •   55% (49) Szuperhősök (Kortárs Hollywood blockbusterei)
  •   45% (40) Történelmi/bibliai eposzok (Ó-Hollywood blockbusterei)

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2014-05-14 23:25:25 Dynast Grausherra #28

A régi vs új témára nem találtam közkérdést, de a szuperhősösre igen. Szomorú a tendencia a reakciókat tekintve. Valami elpattant az emberekben mostanában, ami valamilyen szinten érthető is, a szuperhősfilmek mennyisége ugrásszerűen megnőtt, és tényleg teleszemetelték már vele a teljes internetet, már az az is hír, hogy Batmannek milyen színű lesz az alsónadrágja.
2007-ben volt egy közkérdés a legidegesítőbb hollywoodi trendről, 111 szavazatból 9 % jutott a képregény-adaptációkra, pedig akkoriban a Marvel filmuniverzum még csak nem is létezett. A győztes: minden hollywoodi trend idegesítő. (The Hungarian megjegyzése nagyon tetszik: "Aki ilyesmin idegelődik....az nézzen Kisvakondot.)
De figyelemreméltó, hogy 2009-ben született egy X-Men közkérdés (melyik a legjobb), 126 ember, 140 szavazatából 8% lett az "egyik se tetszett", és egyetlen hozzászólás sem szól arról a 15-ből, hogy "Mind rossz/Felesleges filmek", ellenben a legutóbbi nyugdíjazós kérdésnél az első tíz hozzászólásból öt ilyen (Mindet. Összeset. Az egész képregényfilm műfajt.) + 1, aki majdnem mindet.
Nolan Batman-trilógia közkérdés (2012): 142 ember, 150 szavazat, 6% szerint pocsék az egész, ahogy van. 15 hozzászólásból egy darab negatív, (mchn: Nem tudok dönteni, mindhárom film középszerű.)
Ugyanekkor volt egy közkérdés a legmegdöbbentőbb/legújszerűbb Batman filmről is, nincs igazán negatív válaszlehetőség, és a 9 hozzászólásból egy sem állítja, hogy mind rossz, Rorschach közli csak, hogy Burton filmjét nem bírta végignézni. De ez sem ítélet a műfaj fölött.
2013 elején született egy közkérdés, hogy milyen műfajú filmet látnánk legszívesebben, nincs olyan hozzászólás, hogy "bármit, csak szuperhősfilmet ne".
2012-ben a Bosszúálló kapcsán volt egy közkérdés arról, hogy melyik a legjobb rész a széria addigi darabjaiból. Egyetlen hozzászólás a kilenc közül, ami negatívan ítéli meg a szériát, de "borzasztó, selejt, nulla, mind fos" típusú vélemény nincs, ahogy a legtöbb hasonló kérdésnél sincs.

2014-05-14 20:59:51 Tenebra #27

A régi jó dógokbú mára nem maratt semmi! Ezt mindenki tudja. ;-) :D

2014-05-14 19:29:47 Olórin #26

Sok pocsék/értelmetlen közkérdés lett jóváhagyva eddig is, nyugi:)

És EZT a konkrét vitát nem kell generálni, magától előkerül kb. hetente, és ugyanazok az emberek leírják benne ugyanazt a véleményüket, mint most is. Ez az egész régi vs. új dolog olyan rohadtul unalmas már itt a kt-n, hogy arra szavak nincsenek. Nem arról van szó, hogy ez a csont le lenne rágva, hanem arról, hogy le van nyelve, meg van emésztve és ki van szarva. De persze, lovagoljunk még ezen egy kicsit, hogy megint le tudd írni, hogy a díszletekben több munka van, mint a CGI-ban, csabaga meg ismét kifejthesse, hogy ami ma készül, az szar, ami meg legalább 30 éves, az jó*.

* Igen, tudom: túlzok. Direkt.

2014-05-14 18:50:32 Tenebra #25

"semmi értelmét nem látom a kérdésnek"

Miért, mennyivel van több értelme a többi közkérdésnek? :D Vagy inkább: mennyiben van értelme a közkérdéseknek maguknak? Szolgálnak valami gyakorlati hasznot? Van-e valami jelentőségük azon kívül, hogy vitatémát generálnak? (Vitatémát - nem veszeedéstémát, remélhetőleg. :D) Szerintem nem sok. A közkérdésnek magának az az értelme, hogy feldobja valamivel az oldalt, a Kritikus Tömeget.

Az meg, hogy ez "meg lett tárgyalva" az előző kérdésben, megint csak nem érv a kérdés ellen. :P Ott nem az volt a kérdés, amit itt tettem fel, hanem kialakult egy vita, amiben két pólus rajzolódott ki. És most kíváncsi voltam, számszerűen hogyan fog megmutatkozni ez a konfliktus.

Meg amúgy is, tök egyszerű: ha annyira szar lett volna ez a kérdés, a szerkesztők nem hagyják jóvá. De jóvá lett hagyva, szóval... :P

2014-05-13 21:05:45 dorothygale #24

Csatlakozom az elöttem szólóhoz....ezek a filmek mind fosok....

2014-05-13 11:52:39 critixx #23

Ott a pont.

2014-05-13 00:02:41 mchn #22

Mindkét csoport a tekintélyes része borzasztó selejt nulla.

2014-05-11 13:34:56 flake #21

Akkor inkább egyenlítek, még akkor is, ha semmi értelmét nem látom a kérdésnek, az összefüggést meg nem vagyok hajlandó elfogadni :)

2014-05-11 10:17:08 BonnyJohnny #20

Kb. július elejéig. ;)

2014-05-10 22:50:56 flake #19

Meddig fog még ez a közkérdés kísérteni a sarokban? :)

2014-05-10 22:33:57 ChrisAdam #18

Egyértelmű, hogy a második.
Már csak azt nézzük, hogy a mai szuperhős moziknak annyi a mondanivalója, mint a régi történelmi/bibliai eposzok stáblistájának. Némi túlzással.

2014-05-09 17:11:15 BonnyJohnny #17

Igen.

2014-05-09 17:02:50 csabaga #16

Szerinted M.Williams,Amy Adams és J.Lawrence közül valaki utána tudná csinálna S.Maclainnek a Legénylakásban,a Végzetes rágalomban és utána az Irma,te édesben nyújtott alakítását?

.

2014-05-08 19:08:19 BonnyJohnny #15

Én arra akartam rávilágítani, hogy három zseniális színésznőt felesleges egymással versenyeztetni (pláne, ha különböző korban alkottak). Mind kiválóak, nem kell leszólni egyiket sem.

2014-05-08 16:53:13 csabaga #14

A romantikus filmet és a zenés filmet még ki is hagytam.Ráadásul a Funny Face-ban maga énekel...

2014-05-08 16:48:41 csabaga #13

BonnyJohnny,A római vakáció,Álom luxuskivitelben,Háború és béke,Végzetes rágalom,Várj,míg sötét lesz.

Hepburn pályáján van minden.Western,vígjáték,komédia,történelmi film,dráma,horrorba átmenő thriller,kosztümös darab és még X kategóriás mozi(Vérvonal)is.

Hogy mindig ugyanazt játszotta,nagy részben tévedés.

Az igaz,ha rajta múlik,még ennél is változatosabb szerepeket is vállalt volna(pl.a halott férje barátnőjét elcsábító nőt!),de ezt a rajongótábora nem fogadta volna el.

2014-05-07 22:41:26 limupei #12

Ha évente lenne/lett volna ezekből egy, akkor még azt mondanám, hogy mindegy. De ha ezek jönnek, akkor tömegével jönnek. Úgy meg egyik sem...gizike, gőzeke.

2014-05-07 22:22:35 Olórin #11

Annyira semmi értelme már MEGINT ezen a témán rúgózni, egyáltalán, annyira semmi értelme ennek a közkérdésnek, hogy az már fáj.

2014-05-07 22:09:23 Dynast Grausherra #10

csabaga: Gondolni sem merek arra, hogy ma újraforgassák bármelyik régi filmet (sajnos anélkül is megteszik), én arra utaltam, hogy a képességük megvan hozzá. Ha Alan Taylor az ötvenes években élt volna, akkor ugyanolyan jó filmeket alkot, mint Wyler. Wyler, meg ha élne, legfeljebb tévésorozatokban kamatoztathatná a tehetségét.
"Némi túlzással,filmklasszikusok kontra popcornmozik."
Az én értelmezésében a filmklasszikus az, ami megrögzült annyira a NÉZŐK (nem a kritikusok) tudatában, hogy a saját jogán emlékezetes alkotássá vált, egyszerűen azért, mert jó film, ami több százezer, millió embernek tetszett, és nem azért, mert felhúztak benne egy várost, vagy erkölcsi értékekről szól, vagy játszik benne XY, vagy mert a filmtörténetben először történt benne ez vagy az.
A popcornmozi meg az, amire minél inkább igyekeznek becsalogatni az embereket, és ilyen alapon szinte minden hollywoodi film ilyen, 1920-tól napjainkig. A Ben Hurban nem puszta szívjóságból emeltek fel hatalmas építményeket, rendeztek kocsiversenyt, és tettek bele mondanivalót, hanem hogy az emberek ne otthon bámulják a katódcsöves dobozt, hanem fizessék ki a mozijegyet, és lehetőleg vegyen mellé pattogatott kukoricát, meg a többi vackot. Az, hogy a néző visz-e haza értéket, milliomodrendű dolog a stúdiófőnökök és a mozitulajdonosok szemében, ezen legfeljebb a stáb izgatja magát, akik szeretnének valami olyasmit alkotni, ami fennmarad.

2014-05-07 20:27:39 Tenebra #9

"Némi túlzással,filmklasszikusok kontra popcornmozik."


Nem, mert mint az az előző kérdésnél is meg lett tárgyalva, a régi blockubsterek között is voltak kommersz, gyenge művek, melyek már úgy merültek feledésbe, ahogy majd pár év múlva Thor és társai fognak. :P

Én a magam részéről viszont továbbra is kitartok ó-Hollywood mellett amiatt, amit ott is leírtam: a díszletépítés és a statisztatömeg mozgatása úgymond jóval több erőbefektetést igényelt, mint a poligonok leprogramozása, vagy a zöld vászon előtt ugrálás. Még akkor is, ha magam is tudom, milyen több hónapig, éjszakába nyúlóan a gép előtt ülni és programozni. :D Összehasonlíthatatlan azzal ez akkor is, amit a komplett városok felépítése jelentett. Tehát, h ogy az egész, bár láthatóan díszlet, de élő. Míg a CGI-korszak filmjeit úgy lehetne definiálni legfrappánsabban, hogy a "3 órás háttérvetítések filmjei". Mert ugye régen is voltak technikák, melyekkel ki lehetett küszöbölni az eredeti helyszínt vagy a külső felvételt (a hattérvetítés ilyen). És hozzáteszem: az sem tetszett, ahogy sok mai, igénytelen CGI sem tetszik. (Félreértés ne essék: nem a technikával, hanem a technika összecsapottságával van a bajom - hogy sokszor csak összedobják az egészet, had szóljon alapon, hogy újabb dollárszázmilliókat lehessen aratni. )

Tehát éljenek az élő statiszták és a felépített díszletvárosok.

2014-05-07 19:47:28 simijohnny #8

"Némi túlzással,filmklasszikusok kontra popcornmozik."

Tökéletesen egyetértek. A további vita értelmetlen, mindent leírtam én is az előzőnél és kissé unalmas már ez a "nem értek egyet veletek, de felsorolok pár dolgot, amivel alátámasztom, hogy de kicsit mégis, persze azért te azért "hülye" meg begyepesedett vagy" hozzáállás.

2014-05-07 18:43:39 BonnyJohnny #7

Azzal mondjuk egyetértek, hogy a karakterek, mintha lágyultak volna, a különbségek kissé elmosódtak, mintha az uniformizálódás felé tolódott volna a dolog. (Kicsit!) De ez nem kisebbít a színészek teljesítményén.

2014-05-07 18:40:25 BonnyJohnny #6

Csabaga, az a baj, hogy a "régen minden jobb volt" szemellenzőn keresztül nézed a mai világot, és azon át természetesen minden rosszabb, mint régen volt.
És igen, Audrey Hepburn mellé állítható mondjuk Amy Adams vagy Michelle Williams. Zseniális színésznők mindhárman. Bizonyították elég alakításukban... mindhárman. Sőt, utóbbi kettő változatosabb szerepekkel, mint anno Hepburn, igaz, ő akart volna mást is, csak a stúdió mindig ugyanazt várta el tőle.

2014-05-07 17:39:35 csabaga #5

Ben Hur és Végzetes rágalom.

Lehet hogy el tudnák készíteni,de kikkel?

S.MacLaine és Audrey Hepburn helyett ki játszana?Natalie Portman és J.Lawrence?Ugyan már...

Egyszerűen nincsenek 30 körüli karakteres színésznők.Akik vannak,egymással felcserélhetők,mint M.Williams vagy A.Adams.

Ben Hur ki lenne?
B.Pitt?

Napjaink színészgárdája rémesen jelentéktelen.

2014-05-07 17:30:53 Dynast Grausherra #4

Én is szeretem mindkettőt. Az persze természetes, hogy mivel a szuperhősfilmek napjainkban készülnek, így ezeknek a selejtjéhez is volt "szerencsém", míg a nagy eposzokból csak a leghíresebbek láttam. Umbertóhoz hasonlóan én is úgy tartom, Superman és Vasember a mai kor Héraklésze és Thészeusza, és a hozzájuk hasonlókra szükség van. Csak az idő előrehaladtával változnak. A fényes páncélzatú, tiszta erkölcsű lovagtípusok átadták a helyüket a leharcolt haramiáknak és öntörvényű igazságosztóknak, majd őket felváltották a legyőzhetetlen harci gépek, akik százszámra irtották az ellent, miközben túl sokat nem kellett gondolkozniuk, majd jöttek az emberibb hősök, most legújabban itt vannak az önmagukkal is harcban álló, gyötrődő alakok, akiknek a szuperképesség sokszor csak nyűg.
Ahogy a másik közkérdésnél kifejtettem, szerintem Hollywood sem változott. Ha nem lenne ilyen erőteljes nyomás és kontroll a stúdiók részéről a mai rendezők is tudnának olyanokat alkotni, mint a Ben Hur, vagy említsük Wyler egyik kisebb filmjét, a Végzetes rágalom. Például Alan Taylor Thor 2-je nem igazán egy fényes alkotás, de láttam az általa rendezett Maffiózók és Róma epizódokat, és biztos vagyok benne, hogy filmben is tudna olyat alkotni, mint a Ben Hur. Persze nem mindegyik rendezőből nézek ki ilyesmit, Zack Snyderről nem feltételezem, hogy tudna rendezni olyan filmet, mint a Végzetes rágalom.
Lesznek majd olyan szuperhősfilmek, amelyeknek olyan nagy híre lesz, mint a Ben Hurnak, és még ötven év is múlva is emlegetni fogják (ha nem alakul át teljesen a nézőközönség, amelynek egy része már most is ott tart, hogy reflexből ócskának tart minden tíz évnél régebbi filmet). A Marvel moziuniverzuma pedig eleve egy különleges eset, ha maga a széria ténylegesen beírja magát a filmtörténelembe, ahogy tette ezt a James Bond sorozat, akkor ez kedvez a Hihetetlen Hulk és Thor 2 színvonalú alkotásoknak is, ahogy megőrződött a Csak kétszer élsz, Gyémántok az örökkévalóságnak és a Halálvágta is, amik önálló filmként könnyebben sikkadtak volna el.
Hollywood átesett néhány fordulaton az évtizedek során, de valahogy végül mindig ugyanoda forog, a látványos, közérthető produkciók irányába. Ez jól is van így. Én hiszek abban, hogy az üzleti szellem (ha kellő mértékében van jelen, mert most is nem kicsit túlzott) jót tesz a művészetnek. Ha a filmrendezők szabadon garázdálkodhatnának, akkor a művészet jegyében lehet, hogy ma egész estés Kurt Kren filmeposzokat kellene nézni (bizonyos túlzással élve). Persze amellett nem tudok elmenni, hogy Hollywood most nagyon ráállt erre a PG-13 irányzatra, ha ezen kicsit engednének, sokat javulna a filmipar. Én személy szerint mindkét jelen kérdésben szereplő korszaknál jobban kedvelem a köztes időszakot, amikor Hollywood mert vadabb lenni. A történelmi eposzok és a szuperhősök világa is mellőzi a komolyabb erotikát és a véresebb erőszakot, ami oly jól jellemezte a köztük lévő filmeket. Lemészároltak egy zuhanyzó nőt, a Vad Banda vérfürdőt rendezett, Moe Greent szemen lőtték, a katonák megjárták Vietnám poklát, Travis Bickle tettekkel bizonyította, hogy mi a véleménye a kiskorú prostituáltak futtatóiról, Alex DeLarge és barátai tettek néhány elítélendő dolgot, Regan borsófőzeléket hányt, meg végrehajtott néhány érdekes cselekedetet, a Kínai negyedben elbuktak a jók , és győzött a rossz, Frank N Furter és barátai megtartották a Transzilvániai Kongresszust, még a mesékben is levághatták a hős kezét, Freddy Krüger és barátai színre léptek, és halál osztottak, amerre csak jártak, John Hurt kétszer is találkozott a xenomorffal (bár a második paródia volt), lezúdult a vér a Panoráma Hotel lépcsőjén, Tony Montana bemutatta kis barátját hívatlan vendégeinek, Schwarzi kivette az egyik szemét, John McClane nyakig véres félhullaként tántorgott a Nakatomi Toronyházban, Joker rávilágított, hogy a toll erősebb fegyver, mint a kard, Starling ügynök tett egy élménydús sétát a börtön legszigorúbban őrzött részlegében, Sharon Stone bemutatta a jégvágó használatát egy másik módozatát, majd azt is bemutatta, hogy mit találhatunk a combjai között, aztán mindez véget ért, és Hollywood ismét magára talált.

2014-05-07 17:14:39 csabaga #3

A kettőt nem lehet egy lapon emlegetni.

Némi túlzással,filmklaszikusok kontra popcornmozik.

2014-05-07 16:22:17 Umberto #2

A mai kor emberének nyilván a szuperhősök jelentenek többet, de talán úgyis lehet fogalmazni, hogy a szuperhősök a modern eposzi figurák.

2014-05-07 09:38:40 BonnyJohnny #1

Én mindkettőt szeretem. Mindkettőben vannak jó fimek. Meg kevésbé jók is. Persze a régiek közül kevesebb ilyet láttam, mert azok közül eleve csak a jobbak maradtak ismertek.
Ha az alapján döntenék, hogy melyikből van több jó film, akkor a történelmi eposzok többet hoztak össze egy évszázad alatt, mint a képregényfilmek az elmúlt másfél évtizedben, mióta tendenciózusan megkapják a magas költségvetést és hypot (mondjuk az X-men óta). Azelőtt Superman és Batman inkább kivétel volt. Én láttam a többiből is. Egyesek a Pengétől számítják... szerintem még az nem része a tendenciának... de, ha igen akkor is csak 16 év.