- 35% (59) A fentiek előfordulnak velem vegyesen.
- 20% (35) Gyűjtöm a filmeket, valami szisztéma szerint.
- 13% (22) Megvárom a kedvenceim bemutatóját és megnézem őket akkor a moziban.
- 8% (13) Nem tudom, esetleges, hogy mikor nézek meg egy filmet.
- 5% (9) Megvárom, amíg olcsó lesz DVD-n és megszerzem akkor.
- 5% (9) Megvárom, hogy DVD-n (vagy Blue-Rayen) megjelenjen és megveszem, megnézem akkor.
- 4% (7) Ostoba kérdés, nincs semmi értelme.
- 2% (3) Csak a mások által már jónak tartott filmeket nézem meg.
- 2% (3) Mint fent, de csak a kedvenc műfajomba/műfajaimba tartozó filmeket szerzem meg.
- 2% (3) Nem gyűjtöm a filmeket, ha már láttam, nincs rájuk szükségem.
- 1% (2) Én másképp viszonyulok hozzájuk és lent kifejtem.
- 1% (2) Megvárom, amíg adják valahol a TV-ben.
- 1% (2) Nem mondom meg, mi közöd hozzá?
- 1% (1) Minden új filmet megszerzek bemutató előtt bármi áron és módszerrel.
- 1% (1) Mint fent, de csak a kedvenc rendezőim filmjeit szerzem be.
- Mint fent, de csak a kedvenc színészeim filmjeire vonatkozik.
Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.
Blu-Ray, nem Blue - még szerencse, hogy egy filmes oldal.
Én is így vagyok ezzel. Rendezők szerint gyűjtöm a filmeket, főleg régebbi darabokat, az új filmek közül nagyon kevés amelyik egyáltalán érdeklődést kelt bennem. A szortírozás második szintje a kiadás éve, főleg az olyan daraboknál, amiket szeretek, de amúgy a rendező személye filmtörténeti, illetve egyéni szempontok alapján elhanyagolható. 1990 előtti és 1990 utáni filmeket különböztetek meg, úgy érzem ott volt egy erős váltás a filmtörténelemben technikai, illetve értékrendi szempontból is. A 80-as évek nálam nagyrészt kiesik, de még a 90-es évek eleje sem igazán jelentős, főleg a 60-as, 70-es évek, illetve a 2000-es évek körüli alkotások amelyek leginkább lekötik a figyelmem. Kisebb csoportot alkotnak a film noir-ok, animációs filmek, rövidfilmek, illetve a némafilmek, vagy épp az ázsiai filmek is. Amióta tudatos filmnéző vagyok, igyekszem olyan darabokkal tágítani az elmém, amiket nagy biztonsággal nyugtázhatok, hogy megfelelő élvezeti szintet nyújtanak majd. Főleg ez a kategorizálás alapja, és persze az, hogy jó ha megmaradnak ezek a filmek az utódaim számára is, függetlenül a technikai vívmányoktól, azok amúgy sem nagyon hoznak lázba.
Az hiszem bőven van lemaradásom az igazán maradandó filmeket készítő, elismert rendezőktől, főleg olyanoktól akik már ma nem is élnek. (Bunuel, Fellini, Billy Wilder, Truffaut, Antonioni stb...) Butaság lenne az éppen megjelenő filmekre koncentrálni, a filmipar felhígulására tekintettel, azért persze ma is vannak olyan rendezők, akikre érdemes időt szánni, de elsőnek inkább foglalkozok a múlttal, úgy egzaktabban tudom megítélni a jelent.
DVD-n megveszem,miután tékából kikölcsönöztem és tetszett,és persze gyűjtöm.
A kérdés keletkezésének egyik oka az volt, mindig töprengtem azon, hogy mi a magyarázata a jelenségnek, hogy az új filmeket, megjelenésük előtt, mikor még csak a Marson mutatták be, ott is zárt körben, tömegek akarják mindig izgatottan leosztályozni, kaparva a képernyőt a lehetőségért. Elgondoltam, hogy hány szalmaszálat tennék azért keresztbe, hogy hajj, megjelenés előtt megszerezzek egy könyvet, ahogy pl. Chick teszi a Partre-könyvekért a filmben. Mikor annyi, de annyi restanciám van, ezerszám, szóval mi vinne rá, hogy törjek-zúzzak értük? Egy élet nem elég megnézni azokat a filmeket, amiket eddig még nem láttam. Persze, azt nem állítom, hogy mindegyiket érdemes is lenne megnézni.
Általában moziban nézek filmet. Pontosabban: az új filmeket inkább moziban szeretem megnézni.
Azokat a filmeket viszont, amelyeket már nem lehet moziban elérni, azokat, ha fontosnak gondolom, bármilyen egyéb formában megnézem, megszerzem.
Nekem is a vegyes.
Jó sok válaszlehetőség. Végig se olvastam, mert az igazság biztosan a vegyesen.
Munkaszüneti napokon és betegség alatt annyi filmet nézek meg, amennyit csak tudok.