Legfrissebb idézetek

- Boldogok a lelki szegények... egy kis légnyomással megússzák.

- Ha felrobbanunk, hogy iszom meg a szörpöt?

Ne volna ott jenki, ahol olaj van?!

Martin: Minden második héten magam lehetek. Az olyan jó lenne. Egy egész hétig egyedül. Használhatnám a PlayStation-t, söröznék, zenét hallgatnék. Meg kéne vennem azt a házat a tengernél. Ülnék az ablaknál, és egész éjjel a hullámokat figyelném. És bármi az eszembe jut, azon gondolkodnék. Egy hatalmas sziklán feküdnék, és érezném a szelet a hajamban. Egész napokat tölthetnék könyvolvasással. Elmerülnék a könyv univerzumában. Ez az, amit akarok. Egyedül lenni, hosszan… hogy érezzem, milyen az, amikor csak én vagyok magamnak.

-Valahol erre fele volt.
-Nem vagy biztos benne?!
-Mit vársz tőlem, hét éves vagyok.

Lány: Most mit csinál?
Fiú: Udvarolok.

Ez az alkotás volt a 2006-os Velencei Filmfesztivál záró filmje.

Szása: Csak azt akartam megkérdezni, hogy miért ilyen szolgalelkű.

Szása: Honnan ez az átkozott igyekezet, hogy mindig igyekszünk a kedvébe jármi egy pimasz eladónak, egy hatalmaskodó tisztviselőnek vagy holmi aljas fráternek? Magunk szaporítjuk a pimaszokat. Nem ejtőernyővel dobják le őket.

Williams: Dammit, get to the choppers!

Jack: (…) Kell a szex, mert abban jó vagyok… Mindig megdobja az önbizalmam.

Tom Solomon: Figyelj, bébi, a lenti rész most egy kis kíméletre szorul...

Tully: Helló! Két Maker's-t, tisztán!
Csapos: Vizet tegyek bele?
Tully: Ne, szomjas vagyok, nem piszkos!

Favágó: Mindenki önző ezen a világon. Kifogásokat keresnek. A bandita, a nő, a férfi és te.

Szerzetes: De a halottak nem hazudnak! Az ember nem lehet ennyire gonosz...
Közember: A jóság csak szemfényvesztés. Van itt köztünk valaki jó?

Közember: A nők a könnyeikkel mindenkit becsapnak. Még egymást is. Úgyhogy óvakodj a nő történetétől!

Hagyd abba a mások utánzását, ne úgy zongorázz, mint ők. A saját stílusodban zongorázz! Ennek a szonátának a te, saját értelmezését akarom hallani ! Ha nem dolgozod ki a saját zongorastílusod, Mozart kimászik a sírból, megkeres téged és azt fogja mondani:
" Add vissza a kottáimat! "

John: Hamburgert akarok!

Toni Erdmann: Várj egy kicsit, lefényképezlek.

Bert: Ez a legnyerőbb. Az önsajnálat. Mindenki imádja. Főleg a született vesztes.

Toni Erdmann: Hogy tudnánk megragadni a pillanatot?

Bert: Mikor áll ki vele újra?
Eddie: Amikor összeszedek annyit, hogy kiállhassak vele. Addigra talán a jellemem is összeáll.
Bert: Vagy meghal végelgyengülésben.

A (kivedlett) kutya: Néha eldurran az agyam s kiadom a felgyülemlett mérgemet, de nem élvezem. (...) Nem vagyok erőszakos...

(Military-Issue)
(Improved)
(A (fő)kutya fogán)

(Egyik) narrátor (a végén): A politikai korrupció fenntartható, elfogadható szintre csökkent.

(Levegőben lógva) - Aki egyetért, hogy főnököt közösítsük ki, mondja, hogy igen!
(Többiek, kipotyogva) - Igeeeeeeeeeeen!

(Szem)foltos eb: Na, és szerinted mennyit keres a polgármester?

Kutya fentről: - Van nála szappan?
Kutya lentről: - Egy kicsi.

(Minden ugatás fordításra kerül.)

Narrátor (a legelején): A háború után megmaradt korcsok mind tehetetlen háziállatokká korcsosultak...

Anti: Anyámnál jól vagy, tudod?
Anna: Örülök neki.

Anti: Tudod jól, hogy parancsot még magamtól se fogadok el.

Anti: Miért van az, hogy az egyik forradalmár kocsival jár, a másik meg gyalog?

Anti: Itt a tó közepén már foga van a szélnek.

Anna: Levetem, te is?
Anti: Én is.

Anna: És Siófok?
Anti: Azt is, de az Zamárdi.

1900: A földön lakók folyton azt kérdezgetik: Miért? Miért? Miért? Miért? Nos... nem cserélnék velük.

1900: Nem a látvány riasztott vissza, hanem az, amit nem láttam. Annak a nagy, elnyúlt városnak nem volt vége. Ha kiviszel a partra, olyan zongorán kell játszanom, aminek millió billentyűje van, nem csak 88. Végtelen számú billentyűn pedig sohasem leszek képes zongorázni. Rád nehezedik a világ, és azt sem tudod hol a vége! Hogy lehet egy utcát kiválasztani, egy nőt, egy kis darab földet, amin élhetsz?

1900: Zenéltem. Akkor is, amikor senki sem táncolt már. Amikor a bombák hullottak.

1900: A zeném nélkülem nem mehet sehova!
Lemezgyáros: De leszerződött! Nem léphet vissza!
1900: Én mindig visszalépek.

1900: Van gyereked?
Max: Nincs.
1900: Az baj. Így hamar árvaházban fogod végezni.

A hajóról még könnyű leszállni. De az óceánról...

Kolosszus: Most kérlek, feltűnés nélkül kövess!
Russel: Ezt a Robotzsaruból loptad!

Wade Wilson / Deadpool: De komor vagy, biztos nem a DC univerzumból jöttél?

Wade Wilson / Deadpool: Egy köpenyes rosszfiúval harcoltam, aztán kiderült, az ő anyját is Marthának hívják.

Gigi: Maga egy szörnyeteg.
a férfi: Mondjuk inkább, hogy szörnyeket etetek.

Kenner: ...kikerültünk a darálóból, de nem ússzuk meg a csontozót.

Johnny: Szép volt! Olyan, mint egy videojáték! Visszaverted az első támadást.
Kenner: Néha rettentően hülye vicceid vannak.

Kenner: Ja, és köszönj szépen a barátomnak!
(...)
Johnny: Szia!

Kenner: Lehet, hogy furán hangzik egy zsarutól, de azt mondom, tűnjünk innen!

Kenner nyomozó: Hazudsz, nyitva vagytok!

Kenner nyomozó: Messze merészkedtünk, nem félsz?

Funekei Yoshida: Fejezd be, amit elkezdtél! (...) Nem hiszem én azt.

Kopasz gengszter: Elég a játékból! Most velünk jöttök.

Tony Stark / Vasember: Ne halljak egyetlen popkulturális utalást se tőled. Megértetted?

Johan: Most végre elárulhatnád őszintén, miért jöttél váratlanul ide hozzám.
Marianne: Úgy éreztem, kiáltottál utánam.
Johan: Én soha nem kiáltottam senki után.
Marianne: Azt képzeltem, hogy kiabáltál.
Johan: Igazán különös. Nem értem.
Marianne: Nem… Értem, hogy te ezt nem érted.

Johan: Hihetetlenül tudatlanok vagyunk saját magunkat illetően.

Marianne: Szegénykém… Te, akinek, ilyen nehéz élete van…

Marianne: Leveszed a nadrágodat, mikor ilyen beteg vagy?
Johan: Mi bajom lehetne tőle…? Majd te megmelegítesz…
Marianne: Nehogy kihűljön a feneked!

Johan: A szarkazmusod teljesen felesleges. Náthás vagyok. Depressziós.

Marianne: Ha belegondolok, kislány koromban volt néhány heves, önérvényesítést célzó kitörésem. De arra is emlékszem, hogy anyám minden ilyen eltérést a konvencióktól, példamutató szigorúsággal büntetett.

Johan: Iszonyúan édes vagy, hiába balhézol velem ilyen rettenetesen.

Marianne: Megvannak a nagy pillanataid, de közben átkozottul középszerű vagy.

Marianne: Aranyos vagy. Bár elég hülye.
Johan: Szerencse, hogy te vagy a feleségem.

Marianne: Lásd be, hogy szokatlanul ostoba, macsó és tapintatlan voltál.
Johan: Elnézést kérek.

(…)
Johan: Akkoriban nagyon haragos voltál.
Marianne: De a legmérgesebb apád volt.
Johan: Nem, te voltál. Édes és mérges. Rettenetesen mutatós szocialista voltál.

Marianne: Képzeld, ha elkezdenénk csalni egymást…
Johan: Ne-ne, kérlek, Marianne…
Marianne: Mégis mit tennél akkor?
Johan: Agyonvernélek.

Johan: Hihetetlen, milyen iszonyúan komplikált ma minden.
Marianne: Azt szeretném, ha egy teljes hétig ágyban maradnánk és átölelve fognánk egymást… és mind a ketten sírnánk…

Johan: Miért nem most hívod fel anyádat? Úgyis olyan friss reggelente.
Marianne: Nem abban egyeztünk meg, hogy most te hívod fel…?
Johan: Nem, drágám. Hívd te. Fogom a kezedet és a morális támaszod leszek.
Marianne: Jó, akkor hívom…

Kyle: Jól vagy? Remélem nem túl szoros.
stoppos: Kinyírnálak, de nem tudlak.

stoppos: Megálltatok. Köszönöm. Köszi és hála az uraknak. Áldás rátok, akkor is ha nem visztek el. Örök hála, hogy megálltatok. Már kezdtem azt hinni, a fekete az új láthatatlan.

Bugsy Calhoune: ...mármint olyan, akivel volna kedved b.szni? (...) Akkor jó.

Quick: A jó életbe, téged aztán jól kicsináltak, haver!

Tonya Harding: Mi nem tudunk semmit.
FBI ügynök: Akkor nehéz életük lehet.

Shaw: Az én szakmámban négy lépéssel előrébb kell gondolkozni mindenkinél.

Bradley felesége: Add csak ide!
Bradley "felettese": Mindig tudtam, hogy Bradley jól választott.

"Nyugodt férfi": Micsoda káosz!
Hátsó ülésről: Micsoda csalódás!

Igazgató: Van időm még egy szivarra?
Bradley: Talán egy félre.

Bradley: Maradj veszteg, vagy kitöröm a nyakad!

Bradley: Már biztosan rájött, hogy egy kicsit mérges lehetek.

Őr: A veséi biztos nem csípik a humorát.

Rabtárs: Az emlékek segíthetnek, hogy ne bolonduljunk meg.

Tuggs börtönigazgató: Oda a minimális szabadsága is. Megy a 99-be.

Bradley: Bradley vagyok. És egyben eszelős.

Bradley felesége (a csók után): Csak a jó ízlés határain belül.
Bradley: Nagyon jó ízű vagy.

Bradley: Nem szeretek olvasni, még feliratos filmeket sem szoktam nézni.

Bradley "főnőke": Ne akard, hogy megzsaroljalak!
Bradley: Úgy tűnik, hogy megtetted.

Bradley: Nem is tudtam, hogy a H2O-nak van nemi orientációja.

Bradley Thomas: Hát, a rák egy fokkal rosszabb lenne.

Del Griffith: Sértegetni akarsz? Hát nem kímélj, ha így jobban érzed magad! Jó céltábla vagyok. Igazad van. Túl sokat beszélek. De azért néha figyelek is. Én is tudnék olyan szívtelen lenni, mint te. De nem szeretem megsérteni az embereket. Gondolj rólam, amit akarsz, én nem tudok megváltozni. Én magamnak éppen megfelelek. És a feleségemnek is, sőt a vevőimnek is. Elfogadnak ilyennek, és nem akarok másnak látszani.

Natasa: Legyen boldog, drága Pierre. Megparancsolom, hogy legyen végtelenül boldog.

Natasa: Ha egyszer azt mondom egy férfinak, hogy szeretem, és komolyan is gondolom, az olyan lesz, mint amikor egy hadvezér elveszíti a seregét. Leteszi a fegyvert és megadja magát az ellenségnek.

Pierre: Maga nem szeretne szerelmes lenni?
Natasa: De. Tízszer tizenkétszer. De csak szórakozásból. Úgy, ahogy az ember a táncpartnereit váltogatja.

Natasa: Biztos vagyok benne, hogy háborúzni roppant mulatságos lehet. Fel kell írnom a listámra.
Pierre: Milyen listára?
Natasa: Összeírom, mik azok a dolgok, amik boldoggá teszik az embert. Fontossági sorrendben. Eddig kimaradt a háború.