John Pilger: Azoknak, akiknek az a feladatuk, hogy a félreértéseket tisztázzák, az emberek, s nem a hatalom szószólóinak kellene lenniük.
El Chucho: Ne játssz azzal a pénzzel, hombre! Vegyél dinamitot!
- Hidd el, sivár a mi életünk. Fürdünk, öltözünk, vetkőzünk, pikáns bugyikat varrunk egymásnak; ünnepnap, ha beesik egy ilyen klassz fiú...
Főtiszt: Megtámadni Bécset?! Mintha Kossuthot hallanám!
Egy vak gyereket tanítasz pankrációra, ezt fel sem fogom ésszel! Csak mert nem tapsol egymillió ember, az nem jelenti azt, hogy ne lenne fontos!
Dr. King Schultz: - Biztos Ő az?
Django: - Igen.
Dr. King Schultz: - Sicher?
Django: - Nem tudom.
Dr. King Schultz: - Nem tudod hogy sicher?
Django: - Nem tudom hogy mi az a sicher.
Dr. King Schultz: - Egész biztos.
Django: - Igen.
Dr. King Schultz: - Mi igen?
Django: - Biztos hogy ez Ellis Brittle.
Django: - Sicher hogy halott.
- Nézzétek! Shakespeare hazajött!
Thanos: Mennyi strapa egy csepp vérért...
Több figyelemre érdemes, igazi kilencvenes évek-darab. Szinkronilag tényleg beadja a gyomrost, eredetiben csak jobb lehet, úgy javasolnám.
-Szia Nancy! A régi kedvesem. Hamar elfelejtenek.
James Alexander / Jim' Dix: Ha ennél gyorsabban mész visszarepülünk az időben!
Pultos: A whisk(e)yje, Silien úr!
Silien: Neked adom!
Faugel (kávéházi letartóztatásakor): A zsebemben van egy kis apró, fizessék ki, amit fogyasztottam!
Zsaruk egyike: Újságot árulsz, abból öltözöl így? (...)
Silien: A kukában szoktam turkálni.
Silien: Ááá, ne fáradjatok, ha így hadartok, egy kukkot sem értek.
Doki: Sajnos félreértettél, én spenótra gondoltam.
Silien: Egyébként jobban vigyázhatnál magadra, részegen olyan dolgokat fecsegsz, melyek érdekelhetik a zsarukat.
A 26 éves tiszt (a film elején): Süvít a golyó, csattog a kard, ez lelkesíti csatára a magyart!
Autós: Gondolja, hogy felfelé gurult?! Jöjjön! Ennél tovább nem gurulhatott.
Gyalogos férfi: Ezek mit ki nem találnak?!
Pökhendi postai alkalmazott: Hivatali titok.
Vén postai alkalmazott: A nyavalya álljon belé!
Pökhendi postai alkalmazott: A következőt!
Postai alkalmazott: A lábát, egy pillanatra...
Férfi (leveszi a lábát a csomagról): Pardon!
(...)
Postai alkalmazott: Nem kér egy kis vizet?
Sofőr (a film elején): Ha megállok, nem biztos, hogy elindul. Na, jön vagy marad?
Klárika: Egy versezet. A kertben leltem, egy rózsafüzéren.
Evey:
Valahányszor megváltozott a világ, mindig csak rosszabb lett.
Everest: Hé, látod a jelvényt? Azt jelenti egészségügyi szakdolgozó vagyok. A gyógyítás ellentéte is megy. Tehát, ha mesélsz valakinek az Artemiszről, előkerítelek és betegre verlek.
Az ápolónő: Átlagos szerda.
Buckaroo Banzai: Hé, hé, hé, hé. Ne csináljátok. Nem kell gonosznak lennetek. Ne feledjétek, bárhová mentek, ott vagytok.
"Narrátor" (riporter/újságíró): Jó, de ez nem magánügy, hanem önkormányzati munka!
A szerelő: Megtudni? Miért kell mindent megtudni?
- Mondd, te mit tudsz a drogokról?
- Drogokról?
- A hatásukról.
- A férjed miatt kérdezed?
- Például.
- Egyszerű: vágd pofon!
Ha nem reagál, ópium volt.
Ha nevet, fû.
Ha megijed, akkor hasis.
Ha kristálymet,
nemsokára holtan esik össze.
Ha kokain, agyoncsókolgat.
Ha agresszív lesz, akkor csak részeg.
Ha pedig úgy megüt, hogy a fogad is kilazul,
az a normál állapot.
Akkor színjózan.
Klementina: Azt hiszed, veled mentem volna?! Csak ki akartam próbálni az érzéseidet.
Rudolf: Ha... Ha... Hamburig, ha elég! Harmadosztályú szállásokon!
Egyik hölgy: ...már megint elloptál egy cukrot?
Másik hölgy (pincérnő): Mi?! Kikérem magamnak.
Barbossa (Willnek): Hát te ki vagy?
Jack Sparrow: Senki, senki! A nénikém unokaöccsének távoli unokabátyja, de szépen énekel, eunuch.
Drew: Miért jobb az édes valaminél az édes semmiség?
Magneto: Sose bízzon egy elvetemült szépségben. Főleg ha érdeklődik maga iránt.
Sam Chisolm: Tekintse ezt visszahívásnak!
Edward 'Ed' Crane: - Néhány héttel később javasolta, keljünk egybe... Néhány héttel később javasolta, keljünk egybe.
Tolsztoj (miután "eszmél"): Egyedül nem mehetek, gyönge vagyok... (...) Én majd felkeltem a kocsist, befogatok.
Tolsztoj: Hagyd, kérlek, ez undorító!
"When is a man done proving himself?"
Strickland
J. Edgar Hoover: Sosem feledhetjük a történelmünket. Sosem csökkenhet az éberségünk! Ma is vannak szervezetek, amelyek Amerikát tartják fő célpontjuknak...
J. Edgar Hoover: Mikor hanyatlóban az erkölcs és a jók ezt tétlenül nézik, gazdagon tenyészik a gonosz.
Danny Ocean: Egy vak kecske sem venne fel ilyen inget.
Marija: ...mintha az ember idegeit fűrészelné!
Fred Rodgers: I would hope that anybody who sets himself or herself out to produce mass programming for children could have the kind of respect of childhood that I have. Because it's not all clowns and balloons.
Chesley 'Sully' Sullenberger: Közös siker. Mindannyian élünk.
Italmérő: Olasz rizling, az a legjobb!
Herdron: Úgy értem... Jelölteted magad újra? Te már megtettél mindent, amit kellett. Sőt, többet is! Gondolj kicsit magadra! Úgy értem...
Jennifer fia: Hallottál már Agatha Christieről?
Columbo hadnagy: Ne érezze úgy, hogy mindenképpen mondania kell valamit, ez csak egy elmélet.
Dr. Eric Maso: Hadnagy úr, magában van valami beteges!
-Mi történt? Innen is kiutálták?
Nő (a film fináléjában): Ezt csak folytatni lehet, csak másképpen, vagy jobban.
Férfi: Én már senkit sem szeretek, mert magamat sem szeretem.
Egy voltam a telhetetlenek közül, akik mindig legközelebb ülnek a vászonhoz. Miért ültünk ilyen közel? Talán azért, mert elsőként akartuk megkapni a képeket, amikor még a legújabbak, legfrissebbek, mielőtt még megküzdöttek volna a hátsó sorokkal, mielőtt még az egyik sortól a másikra vetültek volna nézőtől nézőig. Hogy végül teljesen elnyűtten, bélyegméretűvé zsugorodva visszatérjenek a vetítő kamrájába.
Lehet hogy a vászon tényleg vászon volt és elrejtette előlünk a világot ... de volt egy este 1968 tavaszán, amikor a világ végül is átszakította a vásznat.
Férfi: Látja? Mindig lelép valaki!
Kétféle ember létezik a világon. A nagy dolgokra hivatottak, mint Walt Disney vagy Hitler, és aztán jövünk mi, a maradék. Az elfuseráltak és tönkretettek. Néha ugratnak minket, néha a nagyság közelébe kerülünk, de sosem érjük el.
Cory Lambert : - Hogy számszerűsítsem az élni akarást ilyen körülmények között?
Presszósnő: És a kedves vendég mennyit hajlandó a rövid idejéből rám szánni? Az egész estét?
A vendég: A rendőr előbb-utóbb elkap, bele van kalkulálva.
" Minden mulandó " - ez Salamon király gyűrűjének híres felirata, mellyel szemben szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy etikai értelemben visszafordítható az idő. Az idő anyagi világunk számára nyomtalanul eltűnhet, mert szubjektív lelki-szellemi kategória. Az általunk átélt idő viszont a benne elrendeződő tapasztalat által telepszik meg a lelkünkben. Egy meghatározott értelemben a múlt sokkal reálisabb, vagy mindenesetre sokkal stabilabb, állandóbb, mint a jelen. A jelen tünékeny, oly gyorsan elpereg, mint ujjaink között a homok, és csak emlékeinkben kapja meg a maga súlyát.
Mondani vagy beszélni az nem ugyanaz.
Doris: - Hirtelen nagyon éhes lettem.
Ügyvédnő: - Mikor?
Doris: - Amikor megvettem a pisztolyt.
Ügyvédnő : - Igen?
Doris: - Hát bementem a hamburgereshez, és ettem két félig sültet, meg egy habcsókos pitét.
Ügyvédnő: - És azután?
Doris: - Még mindig éhes voltam. Képzelje! Járkáltam az utcán, és győzködtem magamat, ne legyek ostoba.
Ügyvédnő: - És aztán?
Doris: - Aztán felhívtam Warrent. Lassan közeledett az ebédideje. Mondtam fontos lenne találkoznunk, ebédelhetnénk-e együtt. Persze nemet mondott. Megkérdeztem: " Utána hazajössz?" Azt felelte: " Minek? " Erre megkérdeztem: " Már nem laksz ott? " Mire ő: " Ne zavarj a hivatalban! Azt akarod elveszítsem az állásom? " Jó hangosan, aztán lecsapta.
Ügyvédnő: - Erre maga mit csinált?
Doris : - Megittam egy kávét.
Ügyvédnő: - Hol?
Doris: - Ugyanott, ahol ő, de nem vett észre. Tele volt emberekkel. A Buffett Exchange. Akkor vettem néhány mogyorós csokoládét, elmentem a hivatalához, és ott vártam egész délután. Ettem egymás után a csokoládékat, és vártam míg ki nem jött. Azután utánamentem. És azután rálőttem.
Ügyvédnő: - És mit érzett utána, miután rálőtt?
Doris: - Éhes voltam.
- Nem felejtette el a második ruhát?
- Két ruhája lesz?
- Még benne is van a szövegkönyvben. Második felvonás, első kép : Karl belép alattomban. Tehát kell nekem egy alattom.
Ez voltam: vad verébszív, de szelídíthető s ez meg az egyéb is; s még Tandori Dezső.
Narrátor: A pofanyalogatás az üdvözlés jele.
Narrátor: Források törnek fel, új élet kezdődik.
D'Arcy: Figyeljen, amikor megláttam magát eszembe jutott egy párduc, amit találtam. Gyönyörű volt, mint egy istennő. A szemei csodálatosak, mindenhova követett, az ágyamban aludt. Aztán egy vadász lelőtte. Megsirattam.
D'Arcy: „Picsakirálynő! Picsakirálynő!”
Dr. Joan Breton Connelly: ...de ha mélyebbre ásunk, akkor a Halálcsillagba való behatolásról eszünkbe juthat a görög hős, Odüsszeusz az alvilágban.
Stuart Freeborn: Fogtam egy képet Einsteinről és az ő vonásait is felhasználtam...
Férfi: Gyermekorvos, igaz?
Nő: Nem, urológus!
Tisztelt bíróság, a Közel-Keleten élünk.
A "sérelem" szó gyakorlatilag itt született!
Kapor Ádám: Látod? Látod, milyen jó az Isten?
Szenátor: McCleary szerint maga kegyetlen.
Joe: Tudok az lenni.
András bácsi (miután elmondja amit tud vagy amit mer elmondani):
Nem lesz ebből nekem valami bajon?
Frank: A jelenben kell előadnunk a darabot!
"Mindenkinek azt, ami jár."
"Eddig és ne tovább."
Ivan Schischkin: Pryor nincs nálunk.
James Donovan: Nincs? Biztos?
Ivan Schischkin: Hallottam róla, de őt a Német Demokratikus Köztársaság tartja fogva, nem a Szovjet Szocialista Köztársaság.
James Donovan: Elmondom, mi a baj önökkel. Az országaiknak túl hosszú a nevük.
Owen Milgrim: Annie, egy sólyom vagyok!
"5 perc múlva éjfél. 5 percünk van. Elmondok még egy regét.
Egy utolsót éjfél előtt. Míg itt melengetőzünk, 5 perc múlva április 21-e lesz.
Éppen 100 éve történt, április 21-én, hogy kint a tengeren Spivey Point-nál egy kis vitorláshajó igyekezett a part felé.
Hirtelen az éjszakából ködfelhő szállt föléjük.
A sűrű sötétségben pillanatra mintha megvakultak volna de aztán fény tört át a ködön. Egy tábortűz égett a parton, éppen úgy mint ez itt. Jól megrakták azt a tüzet, messzire világított. A hajón a világítótorony fényének vélték és feléje fordították a kormányt, hogy kiköthessenek. A hajó a parti szikláknak ütközött. Úgy roppant ketté, mint a dióhéj a fogaitok között és elmerült a mélyben, minden utasával együtt. Ott fekszik a tenger fenekén az Elizabeth Dane nevű vitorlás, a legénység tüdejét megtölti a sós víz, tágra nyílt szemeik a sötétségbe merednek és odafent a ködfelhő, amilyen hirtelen jött, el is szállt. Eltávolodott a nyílt tenger felé, hogy soha vissza ne térjen. Ám a halászok azt beszélik, ahogy apáik és nagyapáik hagyták rájuk, hogy egy napon a köd ismét leszáll az Antonio öbölre és az emberek akik a tenger mélyén nyugszanak, Spivey Point-nál kikelnek a tengerből, partra szállnak, hogy megkeressék a tábortüzet, amely a sötét-jeges hullámsírba csalogatta őket. Éjfél van. Április 21-e."
Alien: Szemét kis ribancok vagytok!
A tömegember fel sem fogja, hogy mi történik vele.
- Adj csókot a bébinek.
Morgan: - Mit akarsz?
Stensland: - "Mit akarsz??" Egy hete szeretkeztünk. Nem egy dildó vagyok amit letörölsz és beraksz a fiókba!
Lyle: - Mindegy, haver, legalább szexelhettél egyet kötöttségek nélkül.
Stensland:- Én akarok kötöttségeket! Akarok elkötelezettséget és kölcsönös szeretetet. Olyat akarok megkínálni vízipipával akinek vannak mellei. Akarom az évfordulók elfelejtésének a veszélyét, és a fing visszatartásának a fájdalmát, mert valakivel osztozok az ágyamon. Barátnőt akarok, Lyle.
Csaj a gyűlésen: Bődületes, vágjuk gerincre a kormányt!
-Ej, gyermekem! Aki erre a gyönge házra kezet emel! Elég ha fölemeli a lábát és idepisál!
Jack Alcott: A következetesség a kulcsa mindennek.
Emily Knowles: Te árulod az igazságot, állj a falhoz!
Emily Knowles: Akinek nincs türelme, annak nincs hite...
Ki a faszom az az Óz?
Öreg szénégető: Az anyád ne sirasson! (...) Na, már megint! Ha´ mi van veled máma?!
Öreg szénégető: Úgy alszik, hogy a tolvajok még őt is feltehetnék a szekérre.
Férfi: Látjátok, gyerekek, így dolgozik egy sikeres német vállakozó! Akkor szép napot és csak így tovább!
Karmazsin Jenő: Most hogy végleg elmegyek, nem titkolom tovább. Szóval, én a férfiakat szeretem.
Lajkó: Tudom.
Karmazsin Jenő: Hogyhogy?
Lajkó: A vak is látja, Jenő bácsi.
Karmazsin Jenő: Akkor... akkor jó.
Leonyid Brezsnyev: Te leszel az első törpe az űrben, megígértem, vagy nem?
Kocsmáros:Hát ez meg mi? Hogy kerül ide víz? Ebben a pincében sosem volt víz, csak amit a borba öntöttem.