Vélemények kritikákról 👁

(vissza a topikok listájához)

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2013-07-18 14:23:17 Hannibal Lecter #128

Hát ennek a stíluskeverésnek az égvilágon semmi értelme.

előzmény: sleepingdancer (#127)

2013-07-18 13:42:57 sleepingdancer #127

Hú, belenéztem ebbe a szövegbe, és első ránézésre is nagyon tanulságos stilisztikailag (a tartalmát tegyük most zárójelbe), mert egy általánosabban terjedő jelenségre példa. Úgy vettem észre, van egy ilyen irányzat a mai magyar filmkritikában, ami a szaktudományos(kodó) zsargont vegyíti a laza szlenggel, mintegy az utóbbival "oldva" az előzőt, meglovagolva a két hagyományosan egymást kizáró stílusérték közti feszültséget. Ez a mutatvány duplán is elszédíti az olvasót, miközben a szerzőt duplán is jófejként prezentálja, amolyan vagány okostojásként. Lehet ezt ügyesen és mértékkel csinálni, de lehet túlzásba is vinni, kínos vagy megmosolyogtató eredménnyel.

A szerzők védelmében annyit, hogy ezeknek a szövegeknek egyszerre kellene szakszerűnek, szórakoztatónak és lehetőleg egyéni hangúnak lenni, ami nagyon nehéz.

Második ránézésre: a szöveg túlnyomóan száraz-nyakaterkert-tudományos(kodó), és ezt "oldja" helyenként a szleng, nem túl sokszor, viszont nagyon durván és élesen. Talán ezért fura ez így. Egy erősebb kezű szerkesztő nem ártott volna a cikknek.

előzmény: nejmed (#116)

2013-07-18 12:34:12 Hannibal Lecter #126

Én például épp azért utálom a régi filmkritikáimat, mert éppen ilyen áltudományoskodó, terjengős stílusban írtam őket. (Ezért is áll szándékomban sok itteni elemzésemet is újraírni.) Beletelt egy kis időbe, de szerencsére azóta kidolgoztam egy érettebb és letisztultabb nyelvet. Nem is olyan könnyű megtalálni a saját stílusunkat.

2013-07-18 12:17:44 nejmed #125

Itt a rossz nevelés találkozott a rossz humorral. A szerző személyes honlapja is pont olyan, amilyen ez az írás volt. Még egyszer az a hivatalos honlap, ahol az összes munkássága össze van gyűjtve, kezdve két könyvétől a publikált tanulmányokig stb. Publikácziós lista, Recenziók, interjúk, esszék, lófaxok és hasonló szellemiségű humorral találkozhatunk. Miről is árulkodik ez: Arról, hogy egy végtelenségig rosszízlésű provinciális figura? Arról, hogy nem tudja, hogy az internet mire való, miközben kutatási témája az internetes művészet?

előzmény: critixx (#122)

2013-07-18 11:57:33 critixx #124

Igazad van, nem szabad általánosítani.

előzmény: BonnyJohnny (#123)

2013-07-18 11:51:39 BonnyJohnny #123

De itt igazából a bölcsészkar a hibás, ahol ezt verik a hallgatók fejébe.
Ez hülyeség. Vannak ilyen tanárok, és róluk vesznek is néhányan példát, de messze nem általános sem a tanárok, sem a diákok között.

előzmény: critixx (#122)

2013-07-18 11:46:23 critixx #122

Én sem szeretem a túlságosan (ál)tudományoskodó szövegeket. Ezeknek igazából a kisebbrendűségi érzés az oka. Egyrészt a szerzőé, aki fél tőle, hogy ha esetleg valamelyest közérthetőbben ír, már nem számít akkora "szakértőnek", mert a "laikusok" is megértik. Másrészt a humántudományok kisebbrendűségi komplexusa a reáltudományokkal szemben, mely olyan eltévelyedéseknek ad táptalajt, mint amikor a művészetet vonalzóval mérik és gráfokban ábrázolják. De itt igazából a bölcsészkar a hibás, ahol ezt verik a hallgatók fejébe. Mint mindenhol, itt is meg kell találni az arany középutat. A legjobb írások azok, ahol a szerző stílusa egyszerre élvezetes, közérthető, de kellően profi és "tudományos" is anélkül, hogy feleslegesen elrohanna bármelyik irányba.

2013-07-18 10:33:42 nejmed #121

Írtam a szerkesztőségnek is és lenyugodtam.

2013-07-18 09:48:11 nejmed #120

Ahá! Szóval cartoonnal nukizzák le a Nukufilmet. :D

előzmény: BonnyJohnny (#119)

2013-07-18 09:43:41 BonnyJohnny #119

Fuck yeah, a jenkik animációs filmekkel támadnak. :D

előzmény: nejmed (#118)

2013-07-18 09:39:53 nejmed #118

Nem bírok magammal, de ennek mi az értelme?

Pärn Frank ja Wendy (Frank és Wendy; 2005) című nagyfilmjét, melyben Ülo Pikkov társrendezőként működött közre, a recepció egy része a zavaros és „értelmetlen” narratíva vádjával illette. Valóban értelmezhető így, amennyiben a filmet az áramvonalasan lekerekített elbeszélés és a hikomat néző elvárásaihoz szabott amcsi animáció szemszögéből közelítjük meg, amely oly mértékben preformálta e filmes műfaj olvasási lehetőségeit, hogy a kritikai recepció eleve az amerikait tekinti standardnak, etalonnak, a méricskélés csakrájának. Az amerikai animáció azonban csak egyetlen, bár kétségkívül domináns típusát képezi az egyetemes animáció történetének, így ez a narratív hagyomány számonkérése, valamint az ilyen típusú olvasásmód érvényesítése az észt iskola esetében nem más, mint kulturális kolonializmus imperialista stratégiájának része.

2013-07-18 09:36:56 BonnyJohnny #117

Amikor elkezdtem olvasni az idézet mondatot, azt hittem, a túl tudományos igényű megfogalmazással van problémád, de a végén meglepődtem. :D
Megjegyzem, te vagy, aki a szabatos megfogalmazást részesíted előnyben... hát tessék. :) Akkor mi a probléma? :D

előzmény: nejmed (#116)

2013-07-18 09:32:03 nejmed #116

Ma linkeletem az animációs topicba egy igen hosszú cikket (#233), ami átfogóan kívánja tárgyalni Ülo Pikkov munkásságát, és ezt egy meglehetősen hosszú bevezetővel inítja, amivel az észt animáció jellegzetességét taglalja. Szóval számomra meglehetősen izgalmas téma, és annak ellenére, hogy messze túl van a tldr határon végigolvastam... De!

Úgy felbaszódtam (már bocsánat!), hogy arra nincsenek szavak! Alapból nem szeretem a tudományos igénnyel megírt szövegeket, mert nagyon nem bölcsész szövegeken szocializálódtam. Az építészettel foglalkozó könyvekben is két bekezdés után tudom, hogy a szöveget építész vagy művészettörténész írta-e, és az utóbbi borzasztóan távol áll tőlem. Filmkritika esetében szintén. A szabatosan és érthetően megfogalmazott szövegek híve vagyok, amiben nincsenek fölösleges szóvirágok és bravúrkodások a terminusz technikusszal. Nem szényen bevallani, szerintem nem vagyok egyedül: szar dolog úgy olvasni szöveget, hogy az idegen szavak szótárát igen intenzíven kell használni mellé, és azt tudva, hogy ezt sokkal érthetőbben is meg lehetett volna fogalmazni. De legyen, kellenek a tudományos szövegek a szakmának. Most találkoztam először az oldallal, a Tiszatáj online-on jelent meg a cikk, szóval nem tudom ki a célközönség, lehet, hogy a szakma... De könyörgöm, ha már nagyon tudományos a szöveg, ilyen pongyolaságot hogy engedhet megának valaki??????

"A testi emlékek a tárgyakat érő fizikai atrocitások révén literárisan is jelen vannak, mindazonáltal az észt animáció tradíciójához híven ez a film elvontan és allegorikusan utal a történelmi eseményekre, mintsem egy az egyben az arcunkba tolná a cuccost."

mintsem egy az egyben az arcunkba tolná a cuccost
mintsem egy az egyben az arcunkba tolná a cuccost
mintsem egy az egyben az arcunkba tolná a cuccost
mintsem egy az egyben az arcunkba tolná a cuccost
mintsem egy az egyben az arcunkba tolná a cuccost
mintsem egy az egyben az arcunkba tolná a cuccost
cuccost cuccost cuccost cuccost cuccost cuccost
cuccost cuccost cuccost cuccost cuccost cuccost
cuccost cuccost cuccost cuccost cuccost cuccost
cuccost cuccost cuccost cuccost cuccost cuccost
cuccost cuccost cuccost cuccost cuccost cuccost
cuccost cuccost cuccost cuccost cuccost cuccost
cuccost cuccost cuccost cuccost cuccost cuccost
cuccost cuccost cuccost cuccost cuccost cuccost
cuccost cuccost cuccost cuccost cuccost cuccost
cuccost cuccost cuccost cuccost cuccost cuccost
cuccost cuccost cuccost cuccost cuccost cuccost

Shame on you, Gerencsér Péter.

2013-07-12 21:57:21 Adam Taylor #115

A legintenzívebb élményem Puzsérral, hogy életem talán első sajtóvetítésén tőle kérdeztem meg hogy jó helyen járok-e, mire ő hajnal 10 órához illő fejjel csak bambán bólogatott. Igazából az egy dolog, hogy maga a stílusa irritáló, nem is ezzel van a probléma - hanem hogy, ha már filmekről és filmkritikákról van szó, egyszerűen nem tartom jó kritikusnak. Nincsenek korszakalkotó, de még közepesen jó észrevételei, nem ad hozzá semmit a filmmel kapcsolatos gondolataimhoz, és úgy echte semmihez. Így pedig, ha egyébként is idegesít, minek nézzem/hallgassam?
Szirmait szintén nem nézem, de ő tényleg annyival szimpatikusabb, hogy nem akar világot megváltani, meg hát, nem is annyira idegtépő. Van egy kis filmes blogja, felkapták, nézik, szeretik, eljutott a közönséghez - ennyi. Őt sem tartom jó kritikusnak, mert amennyit láttam/hallottam tőle, attól nem mentem a falnak, viszont összerakott valami működő dolgot, ami mindenképpen pozitív. Vele kapcsolatban érdekes egyébként, hogy pár hónapja jöttem rá, honnan olyan rohadt ismerős: együtt felvételiztem vele SZFE-re, a kétnapos rosta alatt jól elvoltunk, dumáltunk hárman-négyen, az El Camino-tól az Amerikai lazulásáig sokmindent elmesélt magáról. Szóval szimpatikus meg értelmes arc, de nem ő az első (vagy második, vagy tizedik) akihez fordulnék ha filmes véleményre, vagy egyébként szórakozásra vágyom.

2013-07-12 20:37:56 critixx #114

Te még nem jártál Varró Attila órájára... ;-)

előzmény: Dynast Grausherra (#113)

2013-07-12 20:36:47 Dynast Grausherra #113

Nemrég hallgattam meg néhány Puzsér rádióműsort, külön érdekesség volt alul elolvasni a hozzászólásokat a Youtube-on. Alapvetően érdekes meglátásai vannak, és a stílusa ellenére is sokszor egyet lehet érteni vele. De rettentően érződik rajta, hogy magyartanár. A legvégsőkig kivesézi a filmeket, és rengeteg olyasmit lát bele, amiről az előadása után én is elhiszem, hogy ott vannak, annak ellenére, hogy valószínűleg nem. Nincs ez minden esetben így, de például a Torrente esetén határozottan éreztem, hogy ez tanáros belemagyarázás. (Puzsér kifejtette, hogy Torrente egy olyan Krisztus, aki annyira pocsék alak, akinél rosszabb senki sem lehet, tehát magára veszi a világ bűneit, és így az emberek ártatlanok.) Santiago Segura erre talán úgy tenne, mint Arany János: "Gondolta a fene."

2013-07-12 19:59:15 sleepingdancer #112

Noha nem vagyok követője a munkásságának, azért van egy puzséros emlékem :-), amit - ha már nála tartunk - megosztanék. Egy pszichológusoknak tartott filmklubra hívták meg filmes szakértőnek, beszélgetőembernek, az Intim fejlövés volt terítéken. A film után azzal a sommás ítélettel kezdte, hogy a "a mai magyar filmek rosszak", viszont "ez a film jó". Mármost az igazság valahol ott van, hogy van egy csomó rossz meg egy csomó jó mai magyar film, a rosszakban is vannak jó momentumok meg a jókban is rosszak, az Intim fejlövésben szintén akad mindkettőből. De ez az, amit nehéz kommunikálni, sokkal jobban eladható a közönségnek az (egyébként a bulvármédiát jellemző) sarkítás, kiélezés, az ellentétezés, paradoxon. Puzsér egy nagyon szórakoztató, de ítéleteiben árnyalatlan fazonnak tűnt, olyan valakinek, aki maga is része annak, amit kritizál.

2013-07-12 18:46:26 cucu #111

Ha most gonosz lennék, azt mondanám, ez elsősorban rólad mond el valamit. :-) De persze csak viccelek! Én se örülnék, ha valaki az egykori Matula-rajongásom alapján ítélne meg (bár egyszer egy csajnál közvetve ez lőtte ki az esélyemet :-)).

előzmény: nejmed (#109)

2013-07-12 18:36:02 limupei #110

Mert nem te vagy a célközönsége. A célközönsége nem tartja annak, mert ez a célközönség dolga. Gondolom te sem tartod mondjuk az Argo-akciót pusztán tisztességes konzummunkának. Én igen, és nem értem pl a te rajongásodat. Valaki meg azt nem érti, én miért rajongok ezért vagy azért. Viszont minden rajongó elvárja rajongása tárgyától, hogy azt adja, amiért rajong. Így kerek a világ.

előzmény: Hannibal Lecter (#108)

2013-07-12 18:28:11 nejmed #109

Hát nem tudom. Számomra az beszédes, hogy az utóbbi 10 évben ő volt az egyetlen médiaszemélyiség, akivel azonosulni tudtam.

2013-07-12 18:22:09 Hannibal Lecter #108

Számomra valahogy érthetetlen ez a "tudom, hogy igénytelen, tudom, hogy szar, mégis nézem"-logika. Persze nem vagyunk egyformák, meg ugyebár a megszokás is nagy úr. Puzsér persze, hogy nem fog változtatni, nem is írtam, hogy tegye. Ő is része ennek a gépezetnek, ez evidens. Mindig is az volt. Az egész, amit csinál, valahol rettentően művi és konstruált. Ő is "szerepet játszik", akárcsak az általa annyiszor emlegetett, és oly mélyen gyűlölt celebek.

előzmény: limupei (#103)

2013-07-12 18:18:15 limupei #107

Egyébként ha jól tudom, benne volt valami tévéműsorban tavaly. Azért azóta jelentősen megugrott az emlegetettsége és a könyvkiadó kedve is :)

2013-07-12 18:15:02 critixx #106

Hidd el, a kertévés zsűrizésre annyi gázsit kapott (Nagy Feró meg Geszti 10 milliót évadonként, Puzsér nem tudom pontosan mennyit), hogy abból vígan megél most is. Plusz ugye megjelent a könyve is, ami egész jól fogy. Ezek inkább csak kiegészítő jövedelmek.

előzmény: nejmed (#104)

2013-07-12 18:12:58 limupei #105

Jó, akkor jövedelmező helyett kielégítő. Ebben az esetben ugyanaz :) Ha nem lenne közönsége, nem csinálná. Vagy ha fogyni kezd a közönsége, akkor változtat.

előzmény: nejmed (#104)

2013-07-12 18:07:16 nejmed #104

Puzsér jelenleg nincs egy csatornánál sem, nincs rádióműsora. Videoblogolásból, hakizásból (reklámtörvéníszék, a múltkori puzsér vs. szirmai stb) pedig nem hiszem, hogy gennyesre keresi magát...

előzmény: limupei (#103)

2013-07-12 18:04:33 limupei #103

Miért emelné fel a seggét a tévé elől a közhelyek miatt, mikor a közhelyekért képes moziba menne és sorba állni a jegyért? Puzsér meg miért változtatna, ha ez a jövedelmező? Ördögi kör, de a vége ugyanaz. Ő is azzá vált, ami ellen elvileg felszólal. De ez természetes folyamat, a kezdeti rendhagyó lázadás előbb-utóbb mindig uniformizálódik - nem ez az első a történelemben.

előzmény: Hannibal Lecter (#102)

2013-07-12 17:55:54 Hannibal Lecter #102

Nem tudom, hogy több lesz-e a világ, de ha valaki képes lenne eredeti, stílusos, hatásos módon csinálni, miért ne tehetné? Az ő dolga, én ezért legalábbis nem ítélném el. (Puzsér természetesen nem így csinálja, ő építi a maga brandjét, ahogy te is írod.) Egyébként az valahol vicces, hogy mindenki tudja: ezek közhelyek, mégsem emeli fel senki a seggét a tévé elől. :))

Olórin: maradjunk annyiban, hogy ha csak ócsárol dühödten, habzó szájjal, a maga megengedhetetlen stílusában, az baj. Ha az illem és a jó ízlés általános szabályait betartva bírál valamit, az - az én meggyőződésem szerint - nem baj.

előzmény: cucu (#99)

2013-07-12 17:18:32 cucu #101

Egyébként csak én érzem úgy, hogy úgy az 1970 előtti filmeket sosem említi - sőt, inkább csak még feljebb.

A koncepciója szerint szinte kizárólag friss filmekről beszél (mármint olyanokról, amiket "most" látott a moziban). Plusz bevallottan amcsi-fil. Amire lehet mondani, hogy ha bunkó, akkor minek kritizál, de legalább nem állítja be magát műveltnek vagy mindentudónak.

Hogy a nézőire milyen hatással van ez? Lehet, hogy nem épülnek hatalmasat, de nyilván jól szórakoznak (hiszen az nézi, aki bírja a stílusát). Ami plusz, és ami szerintem jó, amikor filmen kívüli témákat hoz be, mint pl a Disney (lány)gyerektorzító hatása vagy a Twilight mormon hátteréről (amiket persze lehet vitatni).

Az "akar imponálni" picit erős kifejezésnek tűnik. Szerintem csak elkezdte csinálni, aztán vannak, akiknek tetszik. Nem egy felépített termék, bár nyilván ő is "fejlődik", részben a visszajelzések alapján. De nem gondolom, hogy annyira jó színész lenne, hogy ne magát adná.

előzmény: slawter (#100)

2013-07-12 17:10:10 slawter #100

Látom volt szó Szirmairól. Ismerőseim oda-vissza vannak tőle- leglaábbis akik nézik és hallgatják -, viszont számomra túl sokat hadar, kiabál, káromkodik és "hatásvadászkodik.

Egyébként csak én érzem úgy, hogy úgy az 1970 előtti filmeket sosem említi - sőt, inkább csak még feljebb.
Félre ne értsetek, én se láttam valami sokat - sőőőőt -, rengeteget kell pótolni, de nála esetleg 1-2 nagyobb cím előfordul, amit már muszáj említeni, aztán kifújt. Legalábbis nekem így jött le, és ez engem speciel zavar, mert így tényleg annak a rétegnek mondja és akar imponálni és a többi, akik szintén nem néznek, csak "új" fillmeket, és nem is igen akar mást/másképp csinálni...

2013-07-12 17:09:01 cucu #99

Na de azt már elmondták majd' 40 éve! Több lesz attól a világ, ha közhelyeket pufogtatunk? Sörözés közben baráti körben nyilván elmegy, de nagy nyilvánosság előtt kultúrmisszióként előadva semmi értelme. Hiszen már Beale-t is csak kiröhögték, miután elcsodálkoztak rajta, de maradt mindenki a tévé előtt. De ő még, ha hatásos nem is, legalább eredeti volt. A mai celeb/médiakritikában mi az eredeti? Ha meg se nem hatásos, se nem eredeti, akkor az egyetlen, ami marad, a Puzsér-brand épülése, ami viszont erkölcsileg ugyanott van, mint az összes többi (személyes) brand.

előzmény: Hannibal Lecter (#97)

2013-07-12 17:08:47 Olórin #98

Szerintem szomorú, ha magyarázni kell, hogy az nem jó, ha valaki folyton csak fikáz.

előzmény: Hannibal Lecter (#97)

2013-07-12 16:51:22 Hannibal Lecter #97

Mit kéne még mondania? "Zárjátok el a tévét, és üvöltsétek ki az ablakon, hogy iszonyú dühösek vagytok"? :)

előzmény: Olórin (#96)

2013-07-12 16:37:04 Olórin #96

Igen, nem csak azzal van baj, hogy fikáz, hanem azzal is, ahogy, ez együtt jár.
De egyébként önmagában a fikázás is baj, ha nem társul mellé semmi más. Aki kultúrmisszionáriusként tetszeleg, az ne érje be a szar pofozásával. De mintha ezt a vitát már pont veled lefolytattuk volna pár hete/hónapja (talán a facebookos Gyökérhatározók kapcsán...? Akik ugyanez a kategória.)

2013-07-12 16:32:07 Hannibal Lecter #95

Az önmagában miért baj, hogy fikázza a celebeket? Sokan mások is megteszik, csak nem a közmédiában, hanem a négy fal között. Azzal van a baj, ahogy teszi.

2013-07-12 16:28:50 Olórin #94

"nekiáll a bulvárt meg a celebeket fikázni, és nem veszi észre, hogy ezzel már lesüllyedt az ő szintjükre"

Igen, erre mondtam többször is, hogy ő egy celebfikázó celeb.

előzmény: cucu (#86)

2013-07-12 15:48:10 nejmed #93

Kezdésnek egy különleges műsort ajánlok. Ez volt a Puzsér Robi legnagyobb tévedései. Ennek az volt a tematikája, hogy a TOP 100-as listájáról szavaztak a hallgatók, hogy mi az a 10 legvállalhatatlanabb film, amit ő személy szerint szeret. A műsor során szembesítik a filmekkel, ő pedig egy védi az álláspontját. Kicsit hasonló jellegű a vita, mint mikor a kt-n jön valaki elő releváns, de kisebbségi véleménnyel. Ilyenkor válik el, hogy ki milyen vitapartner, illetve, hogy az értékítélete milyen alapokon nyugszik. Mondjuk ez az egyik utolsó műsora volt.

előzmény: cucu (#92)

2013-07-12 15:33:49 cucu #92

Ilyen téren a Kétfarkú Kutyapárt előbb fog eredményt elérni. Valszeg azért, mert ők nem üvöltenek, hanem humoruk van. Pontosítok: valójában egyikük sem fog, de a humor legalább élhetőbbé/élvezhetőbbé teszi a mindennapokat, az üvöltözés még akkor sem, ha esetleg van benne igazság. De ez már tényleg duplaoff.

A Hét Mesterlövészébe egyszer bele fogok hallgatni, hátha találok valami értékelhetőt Puzsérban.

előzmény: nejmed (#90)

2013-07-12 15:32:11 Hannibal Lecter #91

"Ha valaki feláll ilyenkor és habzó szájjal ordítja úgy, hogy lehetőleg mindenki hallja, hogy legyen vége a médiahazugságnak, és kerüljön normálisabb alapra legalább a közmédia, akkor azzal én is azonosulni tudok."

Szerintem ez attól is függ, hogy ki ordítja és hogyan. Nem feltétlenül kell habzó szájjal, mocskos stílusban, lehet ezt kulturáltan, értelmesen is. De hát nekünk nem jutott egy Howard Beale. :)

előzmény: nejmed (#90)

2013-07-12 15:27:44 nejmed #90

Ezt a frontális kommunikációt a közéleti dolgaiban lehet viszont értékelni (Kvázi szélső közép)
Legalábbis mióta az utóbbi években a sajtóban nem lehet semmiről semmi relevánsat megtudni. Szóval már átléptünk azon a határon, hogy olyan pofátlan hazugságokkal van tele a sajtó, hogy már rég belátható, hogy a saját pártreferenciánk szerinti médiumokból üvöltő tartalom sem hihető kicsit sem. Pár éve szoktam rá arra, hogy akkor nem csak a "nekem írt" lapokat olvasom, hanem a "másik oldalt" is, és akkor a kettőből rekonstruálható valami valóság. Namost ennek vége szerintem, olyan durván szétnyílt az olló, hogy a valósághoz semmi köze sincs semminek, csak az állatkertben született aktuális kisállatok tekintetében van országos konszenzus. Ha valaki feláll ilyenkor és habzó szájjal ordítja úgy, hogy lehetőleg mindenki hallja, hogy legyen vége a médiahazugságnak, és kerüljön normálisabb alapra legalább a közmédia, akkor azzal én is azonosulni tudok. De ez annak a jele, hogy magam is radikalizálódtam ebbe a kérdésben. De ez már kivezet a megengedhető témákból itt a kt-n.

2013-07-12 15:10:45 nejmed #89

Rég szólítottak meg ilyen direkt módon. :D
Szóval az alapoknál kezdem. Igen, valóban kedvelem Puzsért, de nem feltétel nélkül. Egyrészt én viszonylag későn ismertem meg, egyik ismerősöm elküldte azt az összevágott videot, ami a Csillag születik összes zsűris megjelenését tartalmazta. Mivel én 1999 óta nem nézek kereskedelmi tévét (És ezt nem arcoskodásból írom, 1999-ben lettem kollégista, azóta nem élek életmódszerűen a szüleimmel, és nincs tévém, de mégis egy szerencsés körülménynek tartom, így utólag), nem láttam őt élőben szerepelni, csak a youtube-on fellelhető videoanyagokból ismerem, illetve egészen sok, olyan 60-70 órányi műsoridőt felölelő anyagot hallgattam végig a filmes ajánló műsorából, illetve az egyéb helyeken tartott előadásainak a döntő többségét (Reklámtörvényszék, egyetemeken tartott előadásait, rádió- és tévéinterjúit)

Vannak elég nagy átfedések az előadásaiban, amit kiemelék, az a frontális kommunikációról alkotott véleménye. Ez nagyrészt a közéleti műsora, a szélső közép szellemében működik, vagyis értékek szempontjából középen helyezkedik el, a hangnemet tekintve viszont szélsőséges. Ez egyrészt a hallhatóság miatt van, tehát ezzel lehet átütni sokkal több ember ingerküszöbét, és emiatt kap annyi kritikát is. Igazából nem emiatt szimpatikus, de tény és való, hogy ha az összevágott Csillag születikes szereplésének a kivonata nem üti át nálam a közönyösség falát, akkor valószínúleg nem hallgatom meg más műsorait sem. Ez a szükséges rossz, és azóta az az igazság, hogy én is jobb szeretem a higgadt hangvételű műsorait. A Hét Mesterlövésze filmes műsor tipikusan ilyen volt. (Most promózni fogom, azokat a műsorokat, amikben toplistázott - és már meghallgattam, becsatornáztam a kritikus tömegre is. A felhasználói toplisták között megtaláljátok őket) Ennek a műsorának a lényeg a filmajánló volt, általában nem a savazásról szólnak. Persze negatív toplisták is vannak, mert csak a legjobb és legrosszabb filmekről van értelme beszélni (és nézni). De nem egyszer kifejtik itt is, hogy ezek nem abszolut értelemben vett örök igazságok. Ezekben a műsorokban a két műsorszerkesztő egyedi preferenciái vannak benne, kvázi csak egy apropó, hogy filmekről lehessen beszélni. Szóval rádiós karrierje nem a mindenek feletti megmondásról szól.
Ami miatt még elnyerte a szimpátiámat, hogy az az, hogy képes változtatni az álláspontján. Szóval nem minden határon túl ragaszkodik a hülyeségéhez. Nem egyszer kitért erre is, például, a Csillag születik kapcsán valami műfajjal szemben hogy vált elfogadóbbá, vagy nememlékszem milyen film kapcsán az iszlám megítélésében. Nem presztizskérdés számára ez, ha valakinek releváns érvei vannak, akkor meggyőzhető. A vitakultúrája is abból fakad, hogy nem az érveléstechnikából indul ki, (amit sok helyen tanítanak is, kvázi mindegy mit képviselsz, ha a kezedben van egy eszközrendszer, bármi mellett tudsz érvelni), hanem meggyőződésből érvel.
A lényegi mondanivalójával kapcsolatban pedig, mint mindenkivel szemben, kellő mértékű szkepticizmussal élek. Szintén egy interjúban kifejtette, hogy nem szeret olvasni (amúgy történelem szakon végzett) ezért nézett annyi filmet, és nem tartja magát műveltnek, viszont nagyon sok dologban van feszínes ismerete, amiből következik hogy rengeteg dologhoz hozzá tud szólni. (Ezt is hányan jelentenék ki így explicit?) Ez teljesen rendben van, de nem is veszek készpénznek semmit tőle. Sokszor nem értek egyet vele, de többször igen. Amikor a buddhista/spirituális vonalat behozza a filmértékelésébe, akkor magam is fintorogni szoktam. Teljes mértékben frankofón beállítottságú, szóval a francia filmeket is túlértékeli szerintem. Olyan amilyen, autonóm személyiség, viszont általában jó ízlésű, ezért mindenképp szerethető.
Amit nem szeretek benne, az a mindenáron médiahekkelhetnékje. Nem tudja letagadni, bármennyire is outsidernek állítja be magát, médiafigura. És imád káoszkodni. Valamikor ez is jól sül el, például akkor, mikor azt állítja, hogy a sportolók nem tiszteletreméltóak. Emögött a nyilvánvalóan provokatív megjegyzés mögött azért van tartalom, amivel egyet lehet érteni, még ha a címben szereplő részét nem feltétlenül kell magadévá tenni.

Szirmai Gergő viszont nézhetetlen szerintem. Megmondom őszintén elég kevés dolgot néztem a videoblogjáról, de érdektelennek találtam a témáit. Ráadásul hadar, amire rájátszik még a vágással, és végeredményben egy vicceskedő, érdektelen, túlpörgetett valami lesz, aki szerintem sokkal körülményesebben adja elő a mondandóját, mint lehetne. Ennek ellenére tök jó, hogy csinálja, biztos vagyok benne, hogy a sokan okkal szeretik, viszont nem én vagyok a célközönsége. És ripacsnak találom, és ezt a véleményem tartom.

Végszóként még egy kis Puzsér: Szerinten nem pszichopata Puzsér, és egy ilyen környezetben, mint a kt, élhető figura lenne. De ez a médiaember jellegéből fakad, szóval nem mindegy, hogy ha "pofája elé kerül a mikrofon", aki ki hallgatja. Szerintem olyan típusú kt-s lenne, mint Olórin, akivel ha leállsz értelmesen vitázni, mindig írna egy kommentet a tiéd után. (Legalábbis régebben jobban ilyen volt) :D

előzmény: cucu (#76)

2013-07-12 15:05:32 TomPowell #88

Egyetértek a Puzsérról leírtakkal. Ő tipikusan az a megmondóember, aki a saját szubjektív meglátását általános igazságként próbálja eladni. Néha valóban vannak jó meglátásai, de ez tízből egy eset (és még ezzel is lehet, hogy sokat mondtam), és olyan kijelentései vannak, amik alapján képtelenség bármilyen szinten komolyan venni: az ominózus Mokkás szereplése mellett például az ilyeneket, miszerint Tom Hanks a világ egyik legpocsékabb színésze. WTF?! És ami elszomorító, hogy az adásba mindig raktak be mellé egy talpnyalót, aki egy követ fújt vele.
Szirmaival is lehet sokszor vitatkozni, nem mondom, hogy nem, de ő ki is mondta, hogy nem kell vele egyet értenünk, másrészt valóban kreatívan, humorosan adja elő magát, amit nagyon kevesen tudnának így megcsinálni.

2013-07-12 15:03:45 Hannibal Lecter #87

Puzsérban az a legkiábrándítóbb, hogy sokszor minősíthetetlen modorban beszél, és ezért gyakran még akkor is hiteltelenné válik, amikor egyébként igaza van (pl. a celebvilágról, médiáról vallott nézetei). Persze erre most ő azt mondaná, hogy ne a kritikus személyét támadjuk, hanem az érveivel szálljunk szembe - ami valahol igaz is, de mégsem érvelhetünk úgy valami ellen, hogy közben a stílusunk semmivel sem különb, mint a kritikánk tárgyáé. Filmkritikusként nem egy nagy szám, az ízlése sem tetszik, és (Szirmaihoz hasonlóan) sokszor indokolatlanul szőrszálhasogató. Szirmai annyiból más, hogy ő egyszerűen csak egy ripacs, aki nem akarja "meghekkelni a médiát", csak feltűnősködni a nulla filmtörténeti műveltségével és a rossz vicceivel.

2013-07-12 15:02:26 cucu #86

Lehet, hogy csak azért, mert több Szirmait láttam, mint Puzsért, de én több értelmes gondolattal találkoztam előbbinél, mint utóbbinál. Érdemes a normál, szerkesztett anyagait nézni, nem ezt a kilométer hosszú beszélgetést.

Azt nem állítom, hogy Szirmai valami nonpluszultra, szóval a "senki" valószínűleg mindkettejükre használható, de ha arcukhoz mérjük, akkor Puzsér fölényesen győz.

Puzsérban egyébként az a kedvencem, amikor nekiáll a bulvárt meg a celebeket fikázni, és nem veszi észre, hogy ezzel már lesüllyedt az ő szintjükre. Aki agysejteket pazarol arra, hogy Vujity Tvrtkot kiossza, az miféle erkölcsi piedesztált képzel maga alá??

előzmény: critixx (#83)

2013-07-12 14:50:34 Olórin #85

Szirmainak legalább van humora, de Puzsér csak egy habzó szájjal fröcsögő kókler. A nem fikázásra épülő megnyilvánulásai közül csak egyet-kettőt hallottam/olvastam, de azok sem győztek meg - mondjuk azokban legalább tényleg fel lehetett lelni az értelem csíráját valamennyire. Csakhogy aztán rájött, hogy azzal éri el a legnagyobb hatást, ha fröcsög, és azóta mást sem csinál. Az meg ráadásul, hogy az egészet egy kulturális misszióként fogja fel, és kvázimessiási szerepben tündököl, egyenesen gusztustalan.

2013-07-12 14:45:36 Hannibal Lecter #84

Ez a Szirmai egy idegesítő bohóc.

2013-07-12 14:36:24 critixx #83

Szirmai egy senki. Kb. Gasz Andrással van egy szinten (bocsi, András), csak valamiért eltudta adni magát. Puzsérnak legalább nagyritkán vannak értelmes gondolatai és látott elegendő filmet.

2013-07-12 13:46:38 BonnyJohnny #82

Én úgygondoltam, hogy új hozzászólást nyitok ide és átmásolom azt... :P De ha te varázsolni is tudsz... :D

előzmény: cucu (#81)

2013-07-12 13:45:55 cucu #81

Na, sikerült.

előzmény: BonnyJohnny (#80)

2013-07-12 13:29:38 BonnyJohnny #80

Miattam nehogy késő legyen. :) A hozzászólások átmásolhatóak.

előzmény: cucu (#79)

2013-07-12 13:23:21 cucu #79

Már késő... :-)

előzmény: nejmed (#77)

2013-07-12 13:20:27 BonnyJohnny #78

Szerintem Puzsérral a legfőbb baj "szakmai" fronton (a stílust cucu remekül kielemezte), hogy elmélete, mitöbb, hitvallása szerint, objektív filmkritika nem létezik, csak szubjektív vélemény, amit aztán mindenki megtámogat legjobb tudása szerint. Ez egyfelől természetesen igaz, hiszen a kritika nem lehet, sőt nem is szabad, hogy mellőze a szubjektivizmust, de Puzsér már annyira elmegy ebbe az irányba, hogy pár pillanat alapján, vagy akár látatlanba eldönti, hogy neki mi (ki) tetszik, és mi (ki) szar (más lehetőség nincs), és ezen véleményét arcoskodva, jólmegmondásokkal "alátámasztja". Puzsért nagyszerű hallgatni olyankor, mikor dicsér (bár a spoiler fogalmát nem ismeri, vagy szarik hallgatóságra), viszont, ha lehúz, akkor ojan orbitális böszmeségeket tud mondani, ami (ahogy cucu is írja) megtámadhatatlan, hiszen nem vitatkozható tényeken alapul, hanem félőrült elméjéből születik. Nem beszélve arról, hogy mélységesen lenéz mindenkit, aki másképp vélekedik. Vitára pedig alkalmatlan, mert, ha fel is hoznak ellenérvet, amellett elbeszél, és ismét saját hülyeségét szajkózza.
Az igazság az, hogy Puzsér valószínűleg nem sokáig húzná a Kritikus Tömegen. :P Bár valószínűleg amúgyis méltatlannak találná az olyan fórumot, ahol az arcoskodás, jólmegmondás, másik lenézése és anti PC hozáállás nem, hogy nem dívik, de kifejezetten tiltott.

előzmény: cucu (#76)

2013-07-12 13:17:32 nejmed #77

Szerintem még nem késő átteni ezt a vitaindító kommentet a Vélemények kritikákról topicba. Nem ígérem, hogy azonnal válaszolok, hisz még a munkahelyemen vagyok. :P

2013-07-12 13:05:23 cucu #76

Nejmed, aki tudtommal nagy Puzsér-rajongó, az imént leripacsozta Szirmai Gergőt, ezzel megadta a végső lökést, hogy megírjam ezt a szösszenetet. :-)

Puzsért életemben először 5 éve (vagy még régebben) hallottam rádióban, de olyan 3 perc után kikapcsoltam, annyira rohadt idegesítő volt a hangja. Persze a hangjáról nem tehet, úgyhogy ezentúl inkább a tartalomra próbáltam figyelni. Ritkán találkoztam vele, de mindig annyi jött le, hogy egy irgalmatlan nagy megmondó ember. Megmondó ember alatt azt értem, aki mindig nagyon erős stílusban, nagyon erősnek tűnő állításokat tesz, amiknek nem muszáj, hogy bármi köze legyen a valósághoz vagy igazsághoz, csak hangozzon jól (legalábbis a célközönségnek), és mindezt kellően nagy arccal kell előadni.

Értem én ennek az általános vonzerejét. Cirka 8 éve, amikor még volt Matula Magazin, imádtam őket. Időnként nagy faszságokat beszéltek, időnként volt pár jó meglátásuk, de alapvetően a stílus vitt mindent. Mostanra viszont már csak nosztalgiával tekintek vissza rájuk, és azt vettem észre, hogy az egész megmondó emberséggel beteltem. Nem tudom, hogy ez vajon a korral jár (mármint a sajátommal), vagy maga a jelenség az, ami megöregedett.

Egyszer talán az Indexen írt valaki (sajnos azóta sem találom ezt a cikket) nem pont ugyanerről, de majdnem, hogy annó a Mancs és az Internettó/Index kezdte el a humoros, de főleg stílusos verbális megsemmisítést. Amikor úgy írunk emberről, témáról, bármiről, hogy nem a tartalom számít, csak a forma, és igazából védekezni sem lehet ellene, hiszen nem a tartalmat hiába cáfolod, eleve nem az volt a megsemmisítő. És a cikk lényege az volt, hogy ez a műfaj azóta iszonyatosan elterjedt, és részben át is alakult, nagyon sok esetben a humorát elvesztette, és valódi aggresszió került a helyére (kiváló példa erre Bayer Zsolti), és a cikk szerzője tulajdonképpen bocsánatot kért, hogy ezt a valami részben ők szabadították rá a magyar közéletre/kultúrára.

Visszatérve Puzsérra, most láttam pár részt a Puzsér Vs Szirmai előadásról készült videókból. A legutóbbiban a katasztrófa filmeket szidták, és Puzsér felállított egy remek kis elméletet a Holnapután alapján. Miszerint a cinikus, szkeptikus szereplőnek borzalmas halált kell halnia, mert a néző először vele azonosul, hiszen a film valóban orbitális nagy baromság. És ha ezt a cinikus arcot kinyírjuk, akkor a nézőt tulajdonképpen érzelmileg zsaroljuk bele abba, hogy mégiscsak elhiggye, amit a vásznon lát. Ez az elmélet szerintem tökéletes példája a megmondó emberségnek, jól hangzik, a film tényleg szar (mondom ezt úgy, hogy nekem tetszett), és persze a szokásos puzséri stílusban adja elő (meg is tapsolják, ahogy kell). Az egyetlen probléma, hogy ha látta is a filmet, rohadtul nem emlékszik semmire.

Az általa említett cinikus, szkeptikus arc az alelnök, akivel egyrészt nehéz azonosulni, mert egy faszfejnek van bemutatva, másrészt nem hogy nem hal meg, hanem az elnök halálával ő örökli a teljhatalmat. Szóval a szkepticizmus nemhogy büntetve nem lett, egyenesen megjutalmazzák. Az egyetlen "büntetés", hogy a tények hatására kénytelen belátni, hogy tévedett.

Akik meghalnak:
- az elnök, aki hitt a főszereplőnek
- a főszereplő legjobb barátja, aki nyilván szintén
- a három skót meteorológus, akik szintén


Slusszpoénnak felhozza, hogy még a kutyáért is visszamennek megmenteni, miközben a Holnaputánban a csajért megy vissza a srác, a kutya simán bejut a csövivel együtt. Kutyamentés az Acélemberben van, ami gondolom egy friss szar élménye Puzsérnak, ezért keveri.

Persze, mit kekeckedek itt, nem ez a lényeg. Csak ugye nagy kérdés, hogy egy megmondó embernél mi is a lényeg? A stílus mindent visz, a tartalomtól függetlenül? Nem számít, hogy mi stimmel és mi nem, amíg jól hangzik a felépített elmélet? Ez a példa szerintem csak azért jó, mert nagyon konkrét és nagyon könnyen cáfolható. Nyilván a tolerancia-elmélete kevésbé egyértelmű. Szerinte a PC elnyom mindent, ezért utálja a "toleranciát" (bár ő nem azt érti alatta). Szerintem már rég túl vagyunk a PC-korszakon, már rég az a menő, aki anti-PC, beleértve magát Puzsért is, úgyhogy a világon semmi lázadó vagy bátor nincs abban, aki szembemegy a PC-vel.

És ha már ki a ripacs? Puzsér három videó alatt háromszor olvasott fel egy saját maga által előre megírt kis valamit! Élő adásban élő közönség előtt. Ez most komoly??? Olyan rohadt magvas gondolatai vannak, hogy azokat meg kell írni, szerkeszteni előre, mert ha élőben és fejből adná elő, úgy nem állna eléggé össze?

Na jó, ennyi a Puzsér-bashingről. Nejmed, tied a szó! :-) Vagy bárkié, aki szereti/utálja/van véleménye.

2013-06-04 15:31:00 nejmed #75

Találtam egy oldalt (vagy itt), ahol össze vannak gyűjtve a Puzsér Róbert régi Rádiócafés műsorai, A HÉT MESTERLÖVÉSZE filmes műsor adásai.

Élvezettel hallgatom ezeket mostanában, mert jó ízlésről tanúskodnak a válogatások, amik egyébként nem a 2009-2011-es évek premierjeiről szóltak, hanem mindenféle rendű és fajtájú nagyon jó, vagy nagyon rossz filmekről. Öröm az ürömben, hogy az amúgy unalmas munkám mellett tudom ezeket hallgatni, szóval bátran ajánlom hasonló problámákkal küzdő filmbarát sorstársaimnak. :D

2013-04-20 15:03:16 zéel #74

Nekem meg ez az egyik fő-kedvencem:
A tőlem telhető legnagyobb nyitottsággal ülök be egy filmre, és nem a hibákat keresem...hanem az erényeit.
Egyébként is, ahogy Háy János mondja:
A műalkotásnak nem a hiba az ellensége, hanem a hazugság.
(Jut eszembe, én is szerk. ITT.)

A HSz interjú teljes terjedelmében itt olvasható el: [link]!

előzmény: Tenebra (#73)

2013-04-20 14:52:27 Tenebra #73

Ebben egyetértünk vele, nagyon. Alapvetően a "sötét oldal" filmjeit preferálom, de attól még megnézek egy vígjátékot is. Ha jó, akkor magával tud ragadni az is (pl. Frank Capra vagy az Ádám almái, vagy Ernst Lubitsch 1-2 műve).

Annyit tennék hozzá, hogy szerintem a vizuális koncepció mellett a lényeg a karakter. Ha jók a karakterek, akkor le van ejtve, hogy mi a sztori vagy mi a műfaj, vagy hogy művészfilm vagy közönségfilm az adott mű. Capra vagy Hawks karakterei jók, ezért az ő vígjátékait szeretem, míg mondjuk Sas Tomi szarságai vagy az ilyen Amerikai pite-másolatok nem tudnak lekötni, mert mi sem áll távolabb tőlem, mint az a sok sztereotip, trendi barom, akiket ezek felvonultatnak. :D (A klasszikus hollywoodiak is sztereotípiákra alapoztak persze, de az ellenszenvességükben is volt valami emebri és megindító - pl. Hawks balszarjai nagyon tipikus figurák, de mégis, egy ponton az ember azonosul velük. A mai vígjátékok nagy része viszont egydmineziós figurákkal dolgozik. Mondhatni, típusokkal. Míg a régi nagyok jellemeket mutattak be.)

Szerk.: Többek között ezért szerettem az ő Fehér tenyér c. filmjét. Ami persze nem vígjáték, de ugye kiváló a főhős karaktere. Ahogy szerintem a Tamarában is azért elég jól kidolgozottak.

előzmény: zéel (#72)

2013-04-20 14:45:23 zéel #72

Hajdu Szabolcs megfontolandó gondolatai film-nézésről, kritizálásról:

Kérdező: Hogy ülsz be egy filmre?

Hajdu Szabolcs: Ha az ember állig felpáncélozva, mindenféle esztétikai prekoncepciókkal megy moziba, akkor nagyon kevés az esély arra, hogy valami új inspirálhatja. Az elvárásaimtól természetesen nem tudok teljesen megszabadulni, de megpróbálom kicsit háttérbe szorítani őket. Igen, van egy ízlésem, vannak bizonyos típusú történetek, vizuális megközelítési módok, melyek az én személyiségemhez közelebb állnak, de ki tudja, egyszer csak jön valami, ami egészen távol áll tőlem, és váratlanul hatni kezd. Sokszor megtörtént velem, hogy olyan dolgok kezdtek hatni rám, amikről soha nem gondoltam volna.

A tőlem telhető legnagyobb nyitottsággal ülök be egy filmre, és nem a hibákat keresem - azok mindig valamihez, valamilyen prekoncepciókhoz képest azok -, hanem az erényeit. Nagyon egyszerű dolgokról van szó: pl. ha egy rendezői tevékenységet figyelek, az nem feltétlenül és kizárólag a történet elmesélésére, színészvezetésre, képi dinamikára korlátozódik, hanem kiegészül többek között az organizációval, hogy milyen méretű a dolog. Az egyik legnagyobb rendezői feladat, a film technikai és lélektani szervezése, összetartása, a stáb motiválása.

K: Mit keresel egy filmben?

HSz: Nem várok, nem keresek semmit. Legfeljebb remélek. Elemi, ösztönösen feltörő, őszinte kisülést, gátlástalan megnyilvánulást lenne jó látni; ami nem spekulatív, ami nem a különböző forgatókönyvírói iskolás szabályrendszerek kispekulált elmesélés módja, hanem elemi dolog, valami szabálytalan, ami elementárisan tör elő egy emberből, és mert van mit elmondania, jól el tudja mondani, mankók nélkül is. Ilyen filmet nagyon régen láttam.

K: Mi volt az utolsó ilyen?

HSz: Nem tudom...


Segítek. Mikor még volt Odeon mozi, volt ott egy sorozat, ahol filmrendezők választottak (másoktól) kedvenc filmet. Hajdu Szabolcs egy régi magyar filmet választott, Zolnay Pál Fotográfiáját.

2012-12-07 21:52:44 Olórin #71

Nem feltétlenül. Ez ugyan tőlem is távol áll, de mindent a kontextusában kell nézni. És szerintem van az a kontextus, amiben a "túlzó" személyes hangnem létjogosultsággal bír.

2012-12-07 21:28:23 Hannibal Lecter #70

Hát könnyebb így írni, annyi szent. :)

2012-12-07 21:19:41 Olórin #69

Ez amúgy gonzo - ez is kivívta magának a helyet az újságírásban. De látod, Hannibal, megy ez neked, van érzéked hozzá, a lentin is látszik, hogy titkon ebbe az irányba mennél - ne fogd vissza magad:)

2012-12-07 21:09:12 Hannibal Lecter #68

Ezt a szöveget csak most találtam ki, pusztán szemléltetés végett. És nekem már attól hányingerem van, ha az egyharmada ilyen tónusban íródik. Dézi, persze, hogy személyiségfüggő, én inkább csak arról beszéltem, hogy SZERINTEM milyen a JÓ kritika. Legközelebb egyébként talán Adam Taylor alanti véleménye áll az enyémhez.

2012-12-07 21:00:39 dézi #67

szerintem meg inkább legyen teljesen szubjektív egy kritika, és inkább kerüljön előtérbe a szerző személyisége, minthogy valaki ugyanúgy szubjektív véleményt írjon le egy filmről, csak éppen "objektív igazságként" közölve. na én pont azt nem szeretem. mondjuk nem mintha gyakran olvasnék kritikákat, pont azért, mert kevés az olyan ember, akinek érdekel a véleménye és tetszik a stílusa is.

szóval szerintem ez eléggé személyiségfüggő, hogy ki milyen kritikákat olvas szívesebben.

2012-12-07 20:48:27 Olórin #66

Nem tudom, ez kié, honnan van, de ez nyilván nem az egész cikk, csak egy kiragadott részlet, ami enyhén szólva megtévesztő lehet.

előzmény: Hannibal Lecter (#61)

2012-12-07 20:43:19 sleepingdancer #65

ámen :-)

előzmény: Adam Taylor (#62)

2012-12-07 20:43:14 Hannibal Lecter #64

Én sajnos szoktam. :S

előzmény: sleepingdancer (#63)

2012-12-07 20:42:00 sleepingdancer #63

Hát így tényleg ne kerüljön előtérbe a szerző :-). Mondjuk ez hasonlít arra, amit én távolságtartáson és előítélet-mentesítésen értek - ha a filmben, teszem azt, elgázolnak egy kutyát, és a kritikusnak is elgázolták a kutyáját az előző héten, akkor az egy véletlen, és nem biztos, hogy bele kell vinni a személyes kutyagyászt a kritikába. Vagy vigye bele úgy, hogy még mindig a filmről írjon, ne magáról. Egyébként lehet hogy szerencsém van, vagy mi, de ezzel a túlzottan önkényes, énközpontú kritikával nem is nagyon szoktam találkozni.

előzmény: Hannibal Lecter (#61)

2012-12-07 20:33:54 Adam Taylor #62

Szerintem a JÓ kritika abban áll, hogy minden téren megtaláljuk a középutat, vagy legalábbis jól rakosgatjuk az arányokat: érződjön a személyesség, de ne ilyen direkt módon, mint amit Hannibal idéz; legyen meg a kritikusnál elengedhetetlen biztos talapzatú ítész-személyiség, de tudjon gördülékenyen, lazán fogalmazni, legyenek jóízű szófordulatai, hasonlatai; érződjön, hogy tudja miről beszél, megvan a filmes műveltsége, de úgy írjon, hogy az valóban kritika legyen, ami egy újságírói műfaj, vagyis film nélkül is meg kell állnia, magában; legyen meg a kritikusi felsőbbrendűség tudat, de ez ne váljon ellenszenvessé. Baromi nehéz, na.

2012-12-07 20:21:26 Hannibal Lecter #61

Hadd világítsam meg egy konkrét példával, hogy mit értek pontosan (illetve: általánosságban) "a szerző előtérbe helyezése" alatt. Kifejezetten nem szeretem, ha egy kritika ilyen: "Már jó ideje megy a film, amikor azon kapom magam, hogy önfeledten ásítozok, kezemmel dobolok a karfán, és szemérmetlenül kacsintgatok a mellettem smacipartit rendező párocska irányába. Mögöttem néhány vihorászó tizenéves csámcsogva majszolja a popcornt, és méla közönnyel sandítanak csupán a vászon irányába. Maguk közt meg is beszélik a vetítés után, hogy ez a film micsoda katasztrófa volt. Talán nincs igazuk? Lelkem mélyén - bár más korosztály vagyok - úgy érzem, meg kellett volna ölelnem őket kifelé menet. Így éreztem én is: lelketlen akció-hullámvasutat láttam, nem volt benne igazi izgalom, a nagymellű főhősnő csapnivalóan játszott, és gyerekkoromban ugyan én is láttam A szökevényvonat című klasszikust, de az nagyságrendekkel jobb volt ennél, hiába próbálta ez szolgaian kopírozni. De jó is volt akkor, nagyszobánkban, a kanapén ücsörögve bámulni a tévét, elrévedezve John Voight marcona alakján, és akkor még élt apukám is, akit azóta sajnos elütött egy szemeteskocsi. Az jutott most eszembe, hogy ebből a tragikus eseményből - és annak utóhatásaiból (anyukám depressziója, majd leszázalékolása) - is lehetne olyan jó akciófilmet írni, mint amilyen ez a multiplex-közönségnek szánt, olcsó, műanyag produkció volt." Egy ilyen jellegű írás nem valódi kritika, hanem élménybeszámoló. Ilyet még elviselek fórumhozzászólás formájában, de egy magára valamit is adó ítész ne másszon ennyire az arcomba. Legyen benne az írásaiban a habitusa, a világlátása, ez természetes és jogos elvárás. Legyen például iróniája, humora, legyen a szövegeiben egy-két idézhető bon-mot, vagy mit tudom én, de attól még maga a szöveg maradjon meg egy zárt szerkezetű, célratartó produktumnak. Ne arról szóljon, hogy "én, én, én". Na, szóval én például ezt rühellem. Attól, hogy valaki fegyelmezetten ír, még beleteheti a személyiségét a cikkbe. A kettő nem zárja ki egymást, sőt.

2012-12-07 20:12:43 sleepingdancer #60

Persze hogy nincs valódi objektivitás - nem is lehet. A távolságtartáson egyfajta lehiggadtságot, reflexiót értek, amikor az első élmény után hátrébb lépve tekintesz rá a filmre, és lehet hogy olyat is észreveszel, amit első lépésben nem. Valamint az objektivitás része valamiféle előítéletmentes pozícióra való törekvés. Mindezekre szerintem szükség van egy kritikához, persze a szubjektivitás mellett, és nem helyett.

2012-12-07 19:53:51 Hannibal Lecter #59

Valódi objektivitás nincs egy kritikában, ez nonszensz. Minden kritika szubjektív, nem is erről szólt itt a vita.

2012-12-07 19:52:28 sleepingdancer #58

Engem szórakoztatott és tájékoztatott (ebben a sorrendben) Ólorin írása, egy filmes blog "zárt osztály" rovatában tökéletesen a helyén is van. Szerintem az a lényeg, hogy a sokkoló stilisztika alól kikandikáljon egy szilárd filmes tudásbázis és értékrend, ezzel pedig itt nincs gond. Tény, hogy megőrülnék, ha minden kritika ebben a szabadszájúan vérengző stílusban íródna, de néha kifejezetten jólesik ilyet olvasni. Egyébként pedig szerintem marha nehéz megtalálni a jó arányt a kritikus személyessége és távolságtartó objektivitása között. Viszont talán mindkettőre szükség van egy jó kritikához.

2012-12-07 19:51:39 Hannibal Lecter #57

Nem azt mondtam, hogy ne legyen személyisége a kritikusnak. Csak azt, hogy ne ez legyen előtérben. Vagy legyen előtérben, de akkor legyen előtérben mellette sok más is. Például legyen a sorok mögött tényleges tudás, írjon jól kidolgozott nyelven, ne legyen csiszolatlan, ügyetlen a stílusa etc. Számomra ilyen az igazi, jó kritikus. Az egy más dolog, hogy ma már mindenki írhat kritikát. De attól, hogy ez a műfaj ma már tényleg demokratizálódott, nem lesz minden kritika egyforma jelentőségű vagy egyforma nívójú. Sőt, éppen ez a diverzitás (hogy gyakorlatilag utcaseprőtől filmesztétáig mindenki írhat, ami akar) hozza ki a különbségeket. Én sem hagyom ki "magamat" az írásaimból, de nem az a fő motivációm, hogy "na, akkor én most minél jobban benne legyek." Ez a Skyfall-cikk azért vállalhatatlan a szememben, mert nem szól másról, csak arról, hogy a szerző megmutassa, mekkora megmondóember is ő. Röhögtem rajta, mert ezen a nyílt prosztóságon tényleg lehet, de emellett nem tudott megmozgatni bennem semmit. Ilyet másfél perc alatt összecsapok, de attól az még nem lesz kritika.

2012-12-07 19:01:49 Olórin #56

Nyilván nem mindegy, hogy hova ír az ember, nem mindenhol üti meg ugyanazt a hangnemet. Nem csak olyan szempontból, hogy off- vagy online, azokon belül is lehet eltérés. Ezzel megint ott tartunk, hogy a jó orgánumnak is van egy saját hangja/stílusa:)

előzmény: Adam Taylor (#55)

2012-12-07 18:33:48 Adam Taylor #55

Maga a kritizált írás engem sem nyűgözött le, de Olórin körülbelül tökéletesen körbeírta az én ars poeticámat is, illetve azt, hogy én mit szeretek olvasni. Legyen az írásnak színe-szaga, lássam, hogy valóban áll mögötte valaki, akinek nem csak véleménye, de személyisége is van - én egy átlag film kritikájától, egy blockbusterről szóló írástól ezt várom. Én is igyekszem így írni - de milyen fura, hogy így ráleltem egy korábbi hozzászólásomra; azóta felhagytam az online publikálással és a nyomtatott sajtóba írok, épp azért, mert ennek a szabadszájúságnak és szabadelvűségnek kell egy kerítés is - egy főszerkesztő-rovatvezető pedig igencsak le tudja csippenteni a túlkapásokat.
Persze ha egy nehezebb filmről van szó, egy olyanról, aminek kapcsán kíváncsi vagyok, más mit gondolhat róla - ergo: van mit gondolni róla - akkor már jöhetnek az elemzőbb írások, akár a Prizma is, de arrafelé elég ritkán vetődöm el.

előzmény: Olórin (#46)

2012-12-07 18:00:39 Olórin #54

Mások vagyunk. Te nem szereted, ha egy szerző előtérbe tolja magát, én kifejezetten igénylem. (Persze általában nem annyira, mint ebben az esetben, de már elmagyaráztam, hogy ez egy ilyen rovat.) Mert: nem csak, hogy bárki írhat kritikát, ÍR IS. Már rég túl vagyunk azokon az időkön, amikor egy átlagember két-három forrásból tájékozódhatott egy film (vagy bármilyen művészeti ág képviselőjének) minőségéről. Ma egy átlagember több tucatnyi forrásból tájékozódhat ugyanerről. Ha tud pl. angolul, akkor több SZÁZ forrásból. A francokat fogja mindet elolvasni. És mi alapján szelektáljon, ha mindegyik ugyanolyan személytelen, száraz, ugyanolyan tisztelettudóan távolságtartó, "objektív" (ha!) hangnemű? És az egyik a maga személytelen objektivitásával azt mondja, "x film jó", a másik ugyanazzal a személytelen objektivitással azt mondja, "x film nem jó". Persze, oké, a néző megnézi, és majd eldönti maga, és onnantól annak hisz, amelyikkel utólag egyetért. Amíg jön a következő film, aminek a színvonalában már nem fog egyetérteni vele. Nem hiszem, hogy ez jó. Igenis legyen a kritikusnak hangja, egyénisége, személyes stílusa, érzelmi invesztációja (most nem a lófaszozásról beszélünk), ami alapján a néző vagy rászokik, hogy kövesse az írásait, vagy elszokik tőle. Szerintem a kritikus, aki bír komoly filmismerettel, háttértudással, szakmai erényekkel, de nincs személyisége, ugyanúgy törölheti a seggét a cikkeivel, mint az, akinek csak személyisége van, és nincs meg hozzá a szakmaisága.

A másik oldalról pedig: én mindig arra törekszem, hogy valamit belevigyek a cikkeimbe magamból. Nem azért, mert ennyire exhibicionista volnék, hanem mert ember vagyok, a filmek érzéseket váltanak ki belőlem, és szerintem akkor végzek jó munkát, ha ezekből az érésekből valamit át tudok adni az olvasónak. Mert a film nem egy egzakt valami, amit szenvtelenül le lehet írni egy matematikai egyenlettel, bármennyire igyekeznek is sokan így hozzáállni a témához. Konkrétan: azon a napon, amikor nem fogom tudni ezt megtenni, amikor nem leszek képes valamit adni magamból, na, azon a napon be fogom fejezni a kritikaírást, mert onnantól nem lesz értelme. (Reménykedni lehet:)

2012-12-07 15:25:42 Hannibal Lecter #53

Egy blog nyilván jobban megengedheti magának, hogy a szerző szubjektív látásmódja, személyisége erőteljesebben átáramoljon a cikkébe, de most akkor ez volna ennek a műfajnak az elsődleges fokmérője, hogy mennyire lelkes, mennyire gazdag érzelemvilágú az adott tollforgató, vagy hogy mennyire épít szuverén élményvilágára? Akkor tényleg bárki írhat kritikát, akinek hurrikánok bömbölnek az érzékeny kis lelkivilágában; akkor ehhez tényleg nem kell hozzáértés, felkészültség, komoly íráskészség meg retorikai érzék. Én kifejezetten nem szeretem, ha a szerző előtérbe tolja magát. A kritikus elsődleges feladata, hogy közvetítsen, nem pedig az, hogy virágos lelke legmélyére hatoljon, és felbányássza onnan rejtett kincseit. (Bár azt sem értem, hogy mi köze a lelkesedésnek meg az érzelmeknek ahhoz, hogy valaki "telebazmegolja" a kritikáját, majd elégedetten hátradől, mintha legalábbis most nyerte volna meg a Milvius-hídi csatát. És most itt főként a Skyfallról szóló szösszenetre gondolok.)

2012-12-07 15:15:15 ChrisAdam #52

Ha az írásomba nem valók, akkor szerintem tanár ellen sem kéne használnod :D

:D Naigen....

Egyébként ennyire nem engedem el magam máskor.

Hát remélem, mert épp a minap lájkoltam a Facebookon (a te jóvoltodból), reménykedek, hogy nem hiába. :)))

előzmény: Olórin (#51)

2012-12-07 15:12:40 Olórin #51

Ha az írásomba nem valók, akkor szerintem tanár ellen sem kéne használnod :D
És igen, okkal fogalmaztam így, mert ez egy ilyen rovat. Egyébként ennyire nem engedem el magam máskor.

Hannibal: komolyan gondolod, hogy ha ez vezérelne minket, akkor lennének olyan rovatok, mint pl. az én film noirosom, az átlag 5 lájkolóval és 2 hozzászólóval (amikben még olyat se nagyon írok le, hogy "franc")?

2012-12-07 15:06:54 ChrisAdam #50

Persze, nem úgy beszéltem róla. Amúgy a véleményedet tiszteletben tartom, csak ha már egy írásra időt szánsz, az a kifejező és érzelmes mellett legyen szép és olvasható is "kurvára tele a faszom", "Baszódjatok meg egy lófasszal!" jelzők nélkül. És nem tudom, ha ezt egy idegen olvassa, aki nem ismer téged és az írásaidat, akkor lehet hogy már a felénél abbahagyja az olvasást, mert azt gondolja, hogy csak az indulat beszél belőled és nem a filmkritikus.
Amúgy vannak tök jó jelzőid, amit lehet, hogy elraktározok és egy tanár ellen használom majd. :) Jók, csak nem az írásodba való. De erről már beszéltem.

előzmény: Olórin (#49)

2012-12-07 14:54:05 Olórin #49

Igen, AZ mindegy, azt kár is idekeverni. Ami a formát illeti, megértem a véleményed, de azért ne csináljunk úgy, mintha ezek a cikkek csak arról a 4-5 erősebb megjegyzésről szólnának.

előzmény: ChrisAdam (#47)

2012-12-07 14:48:14 Hannibal Lecter #48

Így van. Egészen máshová való.

előzmény: ChrisAdam (#47)

2012-12-07 14:46:40 ChrisAdam #47

Na oké, hogy érzelemkifejezés és szókimondás, de szerintem ez nem való ilyen internetes blogba, amit ráadásul sokan olvasnak. Ráadásul olyan filmmel van dolgunk, aminek átlaga azért a jóhoz közelít és az osztályzatok tömege (nem csak itt) pozitív. De persze ez mindegy, vélemény az vélemény. Csak kérem szépen, milyen formában...

előzmény: Olórin (#46)

2012-12-07 14:37:14 Olórin #46

Szerintem pedig a szókimondásnak is megvan a helye. Nem hiszem, hogy jó volna, ha mindenhol olyan írások lennének, mint a Prizmán (vagy: mindenhol olyanok, mint a Voxban, mindenhol olyanok, mint a geekzen stb.) Én meg eleve nem szeretem a száraz írásokat, engem nem érdekelnek azok a kritikusok, akikből semmi érzelem, lelkesedés, emberi nem jön át a cikkeikben - lehet akármekkora szakértelem és tapasztalat a hátuk mögött. (Persze ezzel nem azt mondom, hogy a zártosztályos cikkek legyenek a viszonyítási pontok, csak azt, hogy ezeknek is megvan a helyük/szerepük.)

előzmény: VVega (#44)

2012-12-07 14:26:34 Hannibal Lecter #45

Tegyük hozzá, hogy az ő szempontjukból nagyon is komoly szereppel bír ez a trágárkodósdi. Minél lejjebb adod a stílust, annál többen kattintanak rád. Ilyen egyszerű. Nyilván ti is érzitek, hogy erre jobban harapnak a népek, mint egy Metropolis-tanulmányra. Szóval értem én, hogy kell nekik a nézőszám, csak az eszközeikkel nem értek egyet.

előzmény: VVega (#44)

2012-12-07 14:18:23 VVega #44

Olórin! Szerintem sem jó irány a zárt osztály rovat. Egyrészt feleslegesnek érzem a szókimondást, másrészt pedig, és szerintem ezzel a többség is egyetért, sokkal szívesebben olvasok olyan filmekről, amik tetszettek nektek és amiket bátran ajánlotok az olvasóitoknak.

2012-12-07 14:07:40 Hannibal Lecter #43

Természetesen nem az egész blogot ítéltem meg a cikk alapján, ez az írás inkább afféle végső lökés számomra, hogy hanyagoljam ezt a szebb napokat is látott orgánumot. De ettől függetlenül úgy veszem észre, hogy ez az öncélúan közönséges stílus arrafelé nemcsak ennek az újkeletű rovatnak a sajátsága. Pár cikkel arrébb erre a bevezető szövegre leltem: "Másfél éves kislányom az ajtóban áll, jobb orrlyukából vaskos, méregzöld baktériumfonal lóg a felső ajkára. Kicsi nyelve kinyúl és finoman, akár egy csáp megtapogatja – majd egy határozott mozdulattal aláékelve, a másodperc tört része alatt szakítja ki és rántja be az orrváladékot a szájába." Aham. Aham. Mindenesetre jó, ha tudja ezt az ember...

2012-12-07 11:11:28 simijohnny #42

Hozzátenném, én minden percét élveztem blogos, oltós korszakomnak.

2012-12-07 11:07:07 BonnyJohnny #41

A zárt osztály rovat mibenlétére pont az előző (Hannibal által kifogásolt) cikkben hívtátok fel a figyelmet. Szóval nyilván nem kell az egész geekzblogot ez alapján megítélni.
Viszont a stílus kifogásolhatóságától eltekintve is olybá tűnt, mintha a film mellett azok is kritikát kaptak volna, akiknek tetszik a film. Én nem éreztem így (nem is láttam a filmet), de lehet aki így érezheti...

előzmény: Olórin (#40)

2012-12-07 10:39:21 Olórin #40

Azért azt hozzátenném, hogy nem ez a blog normál hangvétele. Ez a "zárt osztály" rovat, nem véletlenül az a neve, ami.

2012-12-07 10:25:59 simijohnny #39

Ha viszonylag nagy látogatottsággal bír egy blog, és még adja is a szerkesztő alá a lovat a közönség, könnyedén bele lehet csúszni egyfajta "elmentek ti a f@szomba" stílust követő istenkomplexusba, senki nem fog a fejére koppintani, hogy "hé öreg, ha ideges vagy, há' üjjé má' le kicsit". Tudom, mert tapasztaltam. Egy ideje én sem olvasom őket.

2012-12-07 10:07:44 Ágó #38

A végén már azon szurkoltam, hogy legyen egy szem mondat, amivel egyet tudok érteni. :)
Csalatkoznom kellett. Vállalhatatlan. Persze nem azért, mintha nem lehetne ez a véleménye. Lehet.

- Stílus és mód. Csókolom.

előzmény: Hannibal Lecter (#33)

2012-12-07 08:35:52 sleepingdancer #37

:-)

előzmény: Olórin (#36)

2012-12-07 08:22:16 Olórin #36

Ha tetszett, tessék, itt a testvére, muhaha: [link]

2012-12-05 19:54:36 Hannibal Lecter #35

Wostry Ferenc a főszerkesztője. Régen amúgy voltak jó írásaik. De ez... na mindegy.

előzmény: Umberto (#34)

2012-12-05 19:45:36 Umberto #34

Ezt nem Olórin szerkeszti?

előzmény: Hannibal Lecter (#33)

2012-12-05 19:36:05 Hannibal Lecter #33

Eddig sem volt a kedvencem a geekz.blog.hu (főleg azóta nem, mióta csak egy szűk kör publikál arrafelé), de nem hittem volna, hogy ilyen mélyre süllyed ez az orgánum, hogy a szerkesztők leközölnek egy ilyet.

2011-03-24 19:24:14 Hannibal Lecter #32

Egyszer talán én is rászánom magam, hogy írjak erről a témáról egy átfogó elemzést, csak félő, hogy túlságosan hosszúra nyúlna, és túlságosan sok orgánumba rúgnék bele. Sokmindent lehetne itt trancsírozni, a Mozimánia-féle szemetektől a napilapok kritikarovatain keresztül egészen az elblogosodásig. Külön tanulmány szólhatna az internetes szövegekre érkező olvasói feedbackek sok esetben primitív, gyalázatos, unintelligens hangneméről (ez a förtelmes taplómorál már-már népbetegség, és nemcsak a fanboyok körében). Az üdvös fejlemények (Prizma, Apertúra stb.) sora sajnálatos módon jóval rövidebb lenne egy ilyen írásban.

Egyébként meg valahol mindenkinek el kell kezdenie, úgyhogy én bátorítanálak a kritikaírásra - akár non-profit, akár fizetős felületen teszed. Addig nincs is baj, amíg élvezed, amíg szívből jön.

előzmény: Adam Taylor (#31)

2011-03-24 17:54:38 Adam Taylor #31

Múlt félévem dolgozatának "A filmkritikák megjelenése a magyar nyomtatott sajtóban" címet és témát választottam...hát nem lett egy dicshimnusz, a Mozimánia különösen szúrta a szemem.
Jómagam nem olyan rég kezdtem el komolyabban kritizálással foglalkozni- persze ez a "komolyabban" nálam még mindig non-profit webes felületet jelent, de jelenleg nagyon élvezem, és remélem lesz tovább is :)

előzmény: Hannibal Lecter (#27)

2011-03-24 17:44:29 ronin07 #30

A felelős szerkesztő kivételével mindhárom filmszakmabelit ismerem személyesen is: Benke a western-ekre, azok genezisére specializálódott, különös tekintettel a Reneszánsz idején végbement műfaji átalakulásra, Hubai pedig a filmzenékről ír jobbnál jobb véleményeket, és a némafilmkorszaktól napjaink melódiáiig kevés olyan szerzemény van, amivel két vállra lehet őt fektetni. Vagy talán egy se. Sajnos a lapbemutatóra nem tudok elmenni.

előzmény: Hannibal Lecter (#29)

2011-03-24 12:50:01 Hannibal Lecter #29

Ajánlom mindenki figyelmébe a Metropolis legújabb lapszámát, amely Hollywoodi Reneszánsz címmel jelent meg. Egy kis kedvcsináló:

Lapbemutató

A korszakról és a lapszámról Pápai Zsolttal, a szám szerkesztőjével és Benke Attila, valamint Hubai Gergely szerzőkkel Czirják Pál, a Metropolis felelős szerkesztője beszélget.

2011. március 27., vasárnap 18 óra, Örökmozgó mozi (1073 Budapest, Erzsébet krt. 39.)

A helyszínen a lapszám kedvezményesen lesz megvásárolható.