Vélemények kritikákról

(vissza a topikok listájához)

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2018-01-23 21:40:06 Hannibal Lecter #221

Hát nyilván nem, mert ha olyan dolog lenne, akkor nem is lett volna mit "bírálnom". :)

előzmény: BonnyJohnny (#220)

2018-01-23 20:31:14 BonnyJohnny #220

Szerintem ez nem olyan dolog, amit feltétlenül "kinő" az ember. Lehet, hogy csak ilyen a stílusa. Pl. Puzsér (hogy egy ismertebb példát említsek), vagy Fábry Sándor is szereti a nyakatekert mondatokat és az egymásra hányt, nem hétköznapi jelzőket. Pedig ők igazán régi motorosok.

előzmény: Hannibal Lecter (#218)

2018-01-23 20:25:16 slawter #219

2018-01-23 20:23:38 Hannibal Lecter #218

Kicsit vicces számomra, hogy pont az én teljesen átlagos pár sorom szúrt szemet, amikor a szerzői írásai tényleg hemzsegnek a nyakatekert mondatoktól. Nemcsak többszörösen összetettek, de rengeteg bennük az egymásra hányt jelző, a furcsa szerkezet, az idegen kifejezés. Jó, persze zöldfülűként az ember nyilván jó mókának tekinti, hogy ebben a stílusban ír, na meg ezzel hízeleg a saját hiúságának is, de aki már végigszívott (bocsánat, végigcsinált) egy filmszakot - ráadásul nem is ma -, az már azért öreg motoros. Szerintem nem baj, hogy ebben az esetben az embernek vannak elvárásai.

előzmény: Adam Taylor (#210)

2018-01-23 18:23:17 Adam Taylor #217

Tök igazad van az Elfújta a szél-kritikával, meg úgy általában a kritikákkal kapcsolatban is, én is hasonlóan gondolom.

Szerintem van helye, sőt, ez egy izgalmas téma (attól függetlenül melyik oldalon állunk), hogy a ma uralkodó nézetek tükrében ránézünk múltbeli klasszikusokra. Annyi, hogy amiatt elítélni egy X-tizedéves filmet mert nem ér fel azokhoz az igényekhez amit nemrég kezdtünk el formálni, szóval ez tényleg visszás - na de hasonló történik a volt-Oscar nyertesekkel is: amit akkor ünnepeltek, azt elítélik, mert a frissiben forróvá vált nézetekhez nem érnek fel.

A kritikákkal kapcsolatban: kis sarkítással szerintem alapvetően két nézet van, a filmtudományos és az újságírói. Nekem is van egy MA diplomám filmtudományból, de ettől függetlenül újságírónak vallom magam, és a műfajra is újságíróként tekintek. Vagyis: ha szarul van megírva és élvezhetetlen, engem nem érdekel milyen forradalmi gondolatai vannak, nem fogom elolvasni. És más se.
Kivéve akik filmtudományos szempontból közelítik meg: nekik nyilván nem az számít, hogy van megírva, hanem hogy mi van benne. Ha pszichológusként, orvosként, biológusként keresek tudományos cikkeket, akkor se érdekel hogy van megírva, az érdekel mi van benne. Na így néz a kritikákra meg filmes írásokra aki filmtudományi szempontból közelít hozzá.
Az igaz, hogy utóbbi csoport nehezebben találhatja meg a neki való írásokat, de azért van még Prizma, Metropolis és egy-két lap, amit szerintem ők is szeretnek a fentiek miatt.

előzmény: Szamár (#212)

2018-01-23 17:49:06 csabaga #216

A film egy regényből készült,ez idealizál,a film csak követi,az akkori korszellemnek megfelelően.

Inkább azon kellene elgondolkozni,miért maradt fenn ez az alkotás?
Talán,mert másról is szól,mint a kor idealizálásáról?

A szemszög "déli",de ez még nem baj.Ők jogosan érezhették,vége az addigi életüknek.

előzmény: Szamár (#215)

2018-01-23 17:43:52 Szamár #215

Szerintem ez a hasonlat csak akkor állja meg a helyét, ha a rasszizmust is pont olyan művészeti iránynak tartod, mint a kubizmust. A cikk amúgy épp amellett érvel, hogy ártalmas ahogyan a film például a négereket ábrázolja. Ez ellen lehet ellenérveket felhozni, de az egész érvelést kidobni a kukába nem lehet azzal, hogy ez nem vita tárgya, mert ez egy ilyen film, amely idealizál. Egyébként pont ezt kifogásolja a kritikus is, hogy idealizáltan mutatja be a korszakot és nosztalgikusan emlékszik vissza a régi szép időkre, amikor a feketék még nem rendelkeztek alapvető emberi jogokkal.

előzmény: BonnyJohnny (#213)

2018-01-23 17:36:46 csabaga #214

Főképen,hogy a másik végletet bemutató,12 év rabszolgaságot nevezi a szerző a hitelesség etalonjának.

előzmény: BonnyJohnny (#213)

2018-01-23 17:27:18 BonnyJohnny #213

Ideológiailag lehet kritizálni egy ártalmas, elmarasztaló, uszító filmet. De ez egy romantikus film, aminek a fő motívuma az idealizálzt Dél, ami egy olyan eszme, amiért az idealizált déli urak és hölgyek küzdenek és szenvednek. Ahogy tegnap is írtam, lehet ezért kritizálni a filmet, de ez pont olyan, mint Picassót kritizálni, amiért nem élethűen fest.
Megjegyzem, nekem nem tetszik a kubista művészet.

előzmény: Szamár (#212)

2018-01-23 17:17:51 Szamár #212

Lehet, hogy én vagyok a naiv, de a "végigszívtam a pécsi filmszakot" mondatot én úgy értelmeztem, hogy végigszenvedte. Bár ki tudja.

Szerintem amúgy korrekt az írása, az én fejemben is hasonló gondolatok kavarogtak, amikor az Elfújta a szelet néztem. Én nem látom abban a problémát, hogy ideológiai szempontból kritizál valaki egy filmet, ez egy létező műfaj. Nem muszáj vele egyetérteni, ahogy eltérő vélemények, úgy eltérő ideológiák is vannak. És nyilván nem mindenkinél fontos szempont ez egy filmnél, nálam például igen, én a The Birth of a Nationtől is rosszul vagyok, filmtörténeti jelentőség ide vagy oda.

Az egy jogos kritika lehetne, hogy az említett írásban erősen túlsúlyba kerül ennek a szempontnak az érvényesítése, de szerintem itt ez se róható fel hibának, hiszen egy majd' 80 éves filmről beszélünk, amiről már szinte mindent megírtak, amit lehetett. Egy olyan filmkritikát leközölni róla, mintha egy mai mozifilm lenne, szerintem teljesen értelmetlen. Ez nem is annyira kritika, inkább egy kurtább elemzés.

Egyébként kicsit viccesnek találom azt a vitát, hogy mi a jó kritika. Szerintem ez olyan, mintha arról vitatkoznánk, hogy mi a jó film. Lehet, hogy bizonyos emberek fejében van egy recept, vagy egy checklist, amit kipipálgathat, hogy adott alkotás teljesíti-e azokat az előre megfogalmazott követelményeket, amelyektől jó lesz egy film, de szerintem ez eléggé merev és egyhangú ízlésre vall. Én nem tudnék ilyen szempontokat megfogalmazni, mert láttam már mindenféle zseniális filmet. Az egyik pörgős volt, másik lassú, egyiknél össze-vissza rángatózott a kamera, másiknál meg se moccant, a színészi játék itt teljesen robotikus volt, amott meg teljesen emberi, és még sorolhatnám.

Szerintem ugyanez vonatkozik a kritikákra is. Itt volt szó arról, hogy mennyire személyes egy írás vagy mennyire próbál objektív lenni, mennyire tudományos vagy mennyire pongyola, trágár vagy prűd... Néhányan nagyon diplomatikusan meg azt hangoztatták, hogy mindenben az arany középutat kell megtalálni.

Szerintem nem ettől lesz jó egy írás. Nem is tudnám megfogalmazni, mitől. Attól jó egy írás, hogy élvezed. Vagy azért mert szórakoztató, vagy azért mert ad valamit, vagy mindkettő. Szerintem vannak nagyon jó tudományos elemzések, közérthetők és idegenszavaktól tobzódóak is, mindkettőnek megvan a maga szépsége; vannak rendkívül szórakoztató fikázó írások, prosztóbb és visszafogottabb is; egy ügyes író esetében tud a kritikus saját személye izgalmasabb lenni az írás alibiéül szolgáló filmnél, de a láthatatlan stílusnak is megvannak a saját erényei.

Na, de lehet, hogy csak én vagyok túl megengedő. Mindenesetre szerintem addig jó, amíg a kritikai paletta nem egyhangú, amíg születnek eltérő stílusú, műfajú szövegek ugyanarról a filmről. Olyan is volt itt a témában, aki azt kérdezte, hogy volt-e értelme 5-6 év filmszaknak, ha bárkiből lehet kritikus. Szerintem mindenkinek saját magának kell feltennie, hogy mit kapott az egyetemtől, és hogy megérte-e a belefektetett időt. Én például imádtam a filmszakot, és úgy érzem, nagyban formált emberileg is és kritikusként is, de különben se azért végeztem el, hogy papírom legyen róla, hogy most már filmszakérthetek, hanem a tudásért, amit így kaptam. Persze ez nem teszi a véleményemet felsőbbrendűvé egyetemet nem végzett kollégákéval szemben. Bárki lehet jó tollú író.

2018-01-22 23:43:55 critixx #211

Igazából ez csak egy gúnyos megjegyzés volt részemről, az illető bemutatkozását olvasván. Ennyi. Ha azt írta volna, "az egyetem alatt végig gumicukrot zabáltam", akkor is ugyanezt írtam volna, gumicukorral. De a lényegben legalább egyetértünk. Béke.

előzmény: Adam Taylor (#210)

2018-01-22 23:37:55 Adam Taylor #210

Semmiféle elmarasztalás nem történt, gondolom azért írkálod fórumokba a gondolataidat ahelyett hogy a tükör előtt mondanád el őket, mert valamiféle reakciót, dialógust, hasonlót vársz. Hát, ezek közül bármi előfordulhat, még olyan reagálás is, ami nem a te szád íze szerint alakul, ez benne van a pakliban - mivel látom hogy a legapróbb ellentmondásra is ilyen nárcizmussal reagálsz, ezért hoztam fel nagyon óvatosan a mobilon 9 és fél soros hsz-edet. Nem baj ha valaki nyakatekerten fogalmaz, meg ilyen a stílusa, de a barokkos körmondat az én fejemben pl a te eposzi jelződ, ez ezért volt mókás.
A többit nem magyaráznám túl, egyszerűen csak jópofa volt, hogy kvázi-érvként elhangzott az "és még füvezik is". Nálam ez tipik 80-as évek. Ettől még lehet az írás szar is meg jó is. Szerintem is szar, de nem azért mert füvezik. Tudom, nem csak ez hangzott el, de ez ütötte meg a fülemet.

előzmény: Hannibal Lecter (#207)

2018-01-22 23:08:06 zéel #209

nemcsak én voltam a soros na-na!:)

előzmény: Hannibal Lecter (#207)

2018-01-22 23:06:34 zéel #208

OFF a kádári diktatúrában 3-4 filmstúdió közül válogathattak a filmrendezők (szemben a mai eggyel), a kádári diktatúrában csodálatos magyar filmek készültek, de a kádári diktatúrában is biztosan voltak hülye kritikusok (noha nem az volt a jellemző)
amire te gondolsz, az az ötvenes évek (esetleg a kétezres, ha a hülyeségről, felületességről is beszélünk)

előzmény: critixx (#206)

2018-01-22 23:02:00 Hannibal Lecter #207

A legszórakoztatóbb ambivalencia, amikor belép valaki egy "Vélemények kritikákról" nevű topikba, majd elmarasztalja a fórumtársait azért, mert véleményt merészelnek mondani kritikákról. Pedig bármily hihetetlen, de igaz: e célból indítottam el ezt a topikot több mint egy évtizeddel ezelőtt. Ha nem értesz egyet azzal, amit olvasol, vitatkozz, érvelj, ahelyett, hogy kötözködsz. ;)

Egyébként az a bizonyos mondat nálam négy és fél soros, de igazán megtisztelő, hogy ilyen elmélyülten elemzed a kommentjeimet. Bár látom, más is megkapta tőled a magáét, nemcsak én voltam a soros. Gondolom, számodra így kerek a világ. :)

előzmény: Adam Taylor (#205)

2018-01-22 22:59:24 critixx #206

Felőlem annyit füvezhet, amennyit akar (mondjuk sosem értettem miért kell erre büszkének lenni), "megítéltetni" a roppant ostoba írása miatt "ítéltetett meg". A kádári diktatúra pedig biztosan csodálatos volt, pláne szólás- és sajtószabadság tekintetében. Az említett írás pedig kísérteties hasonlóságot mutat az '50-es, '60-as évek ideológiai alapú "filmkritikájával", ami sajnálatos. No offense, de olvasd el pontosabban a dolgokat és akkor lesz kerek a világ. :)

előzmény: Adam Taylor (#205)

2018-01-22 22:27:06 Adam Taylor #205

Annyi szórakoztató ambivalencia van ebben a topikban, öröm ide járni :) Először megítéltetik egy kritikus, amiért füvezik, majd ugyanebben a szellemben kárhoztatik el Kádár és kora; egy 9 és fél soros mondatban pedig a barokkos körmondatok is megkapják a magukét.
No offense srácok, így kerek a világ.

2018-01-22 22:00:34 csabaga #204

A New York Times újrágirói megkapták a magukét "rasszista" ügyben.Idézet: "mi a f*sz folyik arrafele?"

előzmény: limupei (#203)

2018-01-22 21:48:48 limupei #203

És elkezdett ott bárki mindenféle megjegyzéseket tenni, fröcskölődni, feministázni, lehülyézni az újságírókat és egyebek? Nem hiszem.

előzmény: csabaga (#201)

2018-01-22 21:47:35 Hannibal Lecter #202

Most mit csodálkoztok? A legnagyobb rajongóim már csak ilyenek - ismerik a kispárnáimat, mint a tenyerüket. (Érdekesség: amúgy van köztük olyan is, amibe az Amerikai Filmakadémia tagjainak átlagéletkora van hímezve, s eme irtózatos számot izzó lángnyelvek ölelik körül.)

Kalti: beleolvastam az úriember néhány írásába, és azzal nem is lenne igazából gond, hogy "szabados" vagy "lazább" a stílusa (ez úgyis egy egyre erősödő trend manapság a filmkritikában, de erről már szerintem beszéltünk itt), azzal már annál inkább, hogy néhol nagyon szokatlan és mesterkélt a fogalmazásmódja ("morális ambiguitás" - az micsoda?), a szövegei pedig olykor iszonyatosan barokkosak és terjengősek, mintha még csak a szárnyait próbálgatná.

2018-01-22 21:37:29 csabaga #201

Akkor meg szerintem azt rakjad át offba,amivel baj van.Bár, ahogy nézem,egy másik problémás dologról,a rasszizmus vádjáról az "Oscar" topikban lehet beszélni.

előzmény: limupei (#200)

2018-01-22 21:25:01 limupei #200

Ugye nem gondolod, hogy ezzel van baj?

előzmény: csabaga (#199)

2018-01-22 21:16:12 csabaga #199

Csak megemlítem,anno a FÁB filmekről fogalmazott meg kritikákat és döntött a forgalmazásról.Ez a magyar filmtörténelem része,nem tudom,miért nem lehet beszélni róla egy filmes oldalon.

2018-01-22 21:13:57 limupei #198

Nem tiltott a szó, csak amikor idáig eljut, annak a végeredményét az offban megtalálod. Hidd el, ennek is az lett volna a vége, én csak időben szóltam.

előzmény: MicaHiro (#197)

2018-01-22 21:11:42 MicaHiro #197

Valamikor közzé lesz téve a tiltott szavak listája, vagy időnként fogod magad és random bejelentesz egy ilyet?

2018-01-22 20:58:15 limupei #196

Mivel Hannibál eljutott a kedvenc szaváig, ami szerintem a kispárnájába is bele van hímezve (ciszhetero), most szólok hogy hagyjátok abba, mert egyrészt kivágom az offba, másrészt a fene sem kíváncsi rá, hogy rugdossátok a döglött lovat. Köszönettel.

2018-01-22 20:56:39 critixx #195

Egy '50-es években született cikkben azt írja a szerző, hogy - a nálunk természetesen nem bemutatott - A nyugodt férfiban John Wayne azt üzeni a közönségnek, hogy az asszonyt úgy kell fegyelmezni, hogy jól elverjük, ilyen beteg világképet sulykol az imperialista hollywoodi filmkészítés a nézők agyába.

2018-01-22 20:44:48 Hannibal Lecter #194

Nem is kell visszamenni A Keresztapáig vagy Hitchcockig. Az Egy asszony illata című film alig negyedszázada készült el. Ma elkészülhetne vajon? Aligha. Ha mégis, akkor a kritika azon a címen döngölné a sárba, hogy Al Pacino a fél játékidőt "szexuális zaklatással" tölti, lealacsonyító, sértő módon beszél a nőkről ("A legfontosabb szó a világon..."), és egyébként is az egész történet nem más, mint a kiüresedett, perverz ciszhetero fehér férfi gátlástalan önsajnáltatása.

2018-01-22 20:38:42 csabaga #193

A "giccstől" is nagyon féltették a moziba járó tömegeket,a kevesekhez eljutó tévé kapcsán megengedőbbek voltak.A Kleopátra oda tartozott,a 80 nap alatt a Föld körül nem.

előzmény: critixx (#191)

2018-01-22 20:29:05 csabaga #192

Az Elfújta a szél még a 80-as években is éppen csak becsúszott a küszöb alatt,széles körű forgalmazásra alkalmatlannak tartottuk.A Filmmúzeumban ment,és csak azért nem állt a sor az Astoriáig,mivel új elővételi pénztárakat alakítottak ki.

előzmény: BonnyJohnny (#189)

2018-01-22 20:26:39 critixx #191

Igen, én is leginkább a Kádár-kori "filmkritikához" tudnám hasonlítani ezt az írást, ami nem esztétikai, hanem kizárólag ideológiai alapon vizsgálta a filmeket, azzal a céllal, hogy megkülönböztesse az "ideológiailag helyes" és az "ideológiailag káros", vagyis elvetendő alkotásokat. Szomorú, hogy 2017-2018-ban ide próbálnak egyesek visszakanyarodni.

előzmény: BonnyJohnny (#189)

2018-01-22 20:20:17 Kalti #190

Én ismerem a szerzőt, ettől az irományától függetlenül amúgy egy filmek terén igen széles látókörű, jó gondolatokkal, meglátásokkal rendelkező figura, akinek kétség kívül van egy elég gonzó, szabad szájú stílusa és néha elég sarkos megállapításai, ami sokakat irritálhat.

előzmény: BonnyJohnny (#187)

2018-01-22 20:13:59 BonnyJohnny #189

2018-ban szerintem kínos úgy gondolkodni, mint az 50-es, 60-as évek hivatalos álláspontja.
A gonosz nyugat, ami idealizálja magát... :P

Az Elfújta a szélnek hibaként felróni, hogy idealizálja a déli életmódot, kb. olyan, mintha kritizálnám Picassót, amiért nem élethűen fest. Mennyire komolyan vehető már egy ilyen kritika?

A Gilgames eposz nevetségesen idealizált képet fest egy despotáról...

előzmény: csabaga (#188)

2018-01-22 20:03:04 csabaga #188

Ebben semmi új nincsen,ez volt nálunk az 50-es-70-as évek hivatalos álláspontja.Kivéve:Eizenstein.+Bunuel fura viszonya a valláshoz és még Hitchcock,aki "beteges".Az amerikai rendezők közül viszont Stanley Kramert kedveltük, "haladónak" számított.

előzmény: BonnyJohnny (#187)

2018-01-22 19:58:18 BonnyJohnny #187

Értem. Szóval az Elfúta a szél rossz, mert idealizálja a déli életmódot... Hasonlók miatt a Keresztapa is méreg a világ ellen. Gondolom, akkor Eizenstein filmjei is mehetnek a kukába. Bár szerintem Bergmann protestáns erkölcsös világa az elfojtásaival szintén elég kártékonyak (mondjuk a szereplői általában szívnak is...). A Wall Street farkasáért kifejezetten büntetés járna. De például a Találd ki ki jön vacsorára is milyen hazug film már a nevetségesen tökéletes családdal, ahova egy ritka tökéletes fekete akar beházasodni; ha Kramer tényleg mondani akart volna valamit egy Hells's Kitcheni white trash famíliát mutat be, ahova egy getto nigger akarja betenni a csokifütyit...

Bocs! Elfogott az indulat.

2018-01-22 19:24:41 Hannibal Lecter #186

Az egyenesen tenyérbemászó volt.

előzmény: critixx (#185)

2018-01-22 18:40:36 critixx #185

Nálam a múltkori Filmtettes Elfújta a szél "iromány" (aminek a szerzője saját bevallása szerint "szétszívta" a Pécsi Egyetem filmszakát, kár hogy helyette nem figyelt inkább az órákon, akkor nem írna ekkora baromságokat) mindennek a legalja.

előzmény: Hannibal Lecter (#184)

2018-01-22 16:58:08 Hannibal Lecter #184

Na, ilyen az ideológiai indíttatású filmkritika. A szerző kb. a cikk felét arra szánja, hogy amiatt ostorozza az egyébként valószínűleg tényleg nem túl jó filmet, mert az abban ábrázolt férfi- és nőkép alkalmas a "zaklatás kultúrájának" fenntartására/erősítésére. Végső konklúziója, hogy ez a film csak zaklatásellenes oktatófilm lehet, máskülönben az alkotók egyszerűen idióták. Az eddigi információk és az előzetesek alapján amúgy tényleg gagyinak tűnik (nem is kicsit), csak mi lenne, ha sikerülne ezt kizárólag esztétikai, és nem ideológiai érvekkel megokolni?

2018-01-21 03:00:08 budaik #183

Szerintem a Hét mestelövésze mindig elővehető, mert csomó film akkor sem volt aktuális :D
Én például a 10 legnyálasabb film műsorát rendszeresen meghallgatom mert nagyon vicces, de a 10 legjobb filmjelenet is...

előzmény: caulfield (#182)

2018-01-21 02:15:32 caulfield #182

A Mozinetet én is nagyon szerettem, jól kiegészítette a színes szagos Voxot, amiben annyira lehetett érezni néha, hogy nem valódi kiérlelt vélemény alapján húztak le, vagy magasztaltak fel egy filmet, hanem valami más érdek szerint. De például a 100 legjobb filmes karakter és hasonló összeállításaik jók voltak. El tudom képzelni hol tartanak manapság színvonalban..
Tévében szinte mindig kimerült a filmes műsor néhány kulisszák mögött-foszlány és az előzetes összemontírozásában. Minden héten szorongva ültem le, hogy letaszítják-e a Titanicot a box office éléről, jó ég mennyi hét telt el... és aztán megtört a jég és lesüllyedt, más világ kezdődött.. Sajnos a Puzséros műsor csak a vége után jutott el hozzám.
Talán egyedül a HírTV-n futó BBC Talking Movies sorozat volt figyelemre méltó, ott karakán vélemények, érdekes, nem csak fősodorbeli darabok is szerepeltek. Valami ilyesmit kéne egy valódi közmédiának gyártania.

2018-01-20 23:29:22 PG #181

A Magyar Nemzetnek egyedul a szinvonalas kulturalis rovata miatt volt stabil elofizetoi bazisa. A tobbiek nagy resze csak enni jart sajtotajekoztatokra. Ha valaki emlekszik meg egy teve interjuban egy miniszter megemlitette, hogy felhivtak oket egy masnapi sajtotajekoztato miatt, majd rakerdeztek az ebedre, es amikor kozoltek veluk, hogy szendvicsek lesznek, akkor lemondtak a reszvetelt. Persze, ez meg az oskorban volt, amikor meg a deli szomszedsagban dult a haboru. Amikor partlapot csinaltak beloluk, es eltuntek az elofizetok, csak a slepp maradt, akik mindenhova mentek, ahol kaja volt. Mert irni legfeljebb olvasoi leveleket tudtak.

előzmény: budaik (#179)

2018-01-20 23:16:42 Hannibal Lecter #180

Mióta azt a cikket belinkeltem (te jó ég, már négy éve), azóta még rosszabb lett a helyzet.

2018-01-20 20:58:41 budaik #179

Ez való igaz, hogy mást ne mondjak, itt a KT-n az egyik első hozzászólásom 12 éve az akkori újságokról szólt, s az akkor is lebulvározott VOX a mostanihoz képest is jobb volt, mert pl a VOX főszerkesztője most már jópár éve a Mozimánia (filmes BORS magazin :D ) főszerkesztője ... nem tudom milyen gazdasági mechanizmusok állnak a háttérben, de ... na mindegy. Nekem kedvenc lapom a Mozinet volt, csak sajnos megszűnt...

A tévében mindig is a filmes bulvár volt nagyon nagy többségben (mennyire ritka az olyan műsor, mint ami a FIX TV-n volt anno Kárpáti Györggyel, s persze a hozzám nagyon közel álló Hét mesterlövésze, ahol rengeteg filmet dolgoztak fel (szerintem mindegy, hogy jól vagy rosszul) vagy anno akik látták nagyon dicsérték a 100 éves a mozi c műsort, ahol Szabó István beszélt az éppen levetítendő filmről, s ahogy láttam a mostani Fábri doboz extra lemezén nagyon nagy alázattal tud beszélni.... mindenképpen ezek a ritkább műsorok, a többség a vörös szőnyeggel meg a pletykákkal foglalkozik...

előzmény: PG (#178)

2018-01-20 17:00:24 PG #178

a filmkritikusra is elkerülhetetlenül hat a korra jellemző bulvárosodás. Többé nem tekintélyes szakemberekre van igény, akik mélyreható, tárgyilagos(ságra törekvő) elemzéseket írnak, és megfejtik a filmek mélyebb jelentését, hanem vicces megmondó emberekre, akik szórakoztató, bombasztikus stílusban kürtölik világgá szubjektív véleményüket.

Erdemes lenne ezzel parhuzamba allitani a SZERKESZTOK (sot, olvasoszerkesztok) eltuneset, helyukre analfabetak erkeztek "szurkegazdasagi" tamogatassal, akik azonnal foszerkesztonek kialtottak ki magukat es a tipografiat 14-16-os betumeretben es sok-sok kepben hataroztak meg, stb.

előzmény: Hannibal Lecter (#172)

2018-01-19 22:33:46 Gameface #177

push it to the limit!

előzmény: nejmed (#176)

2018-01-19 20:18:34 nejmed #176

Sziasztok! Egyik ismerősöm most a Pátria Rádióban örökölt egy szombati műsorsávot (szlovák közszolgálati rádió magyar nyelvű adója) és mivel korábban írtam neki pár filmes témájú cikket, ajánlót, meghívott a műsorába beszélgetni filmekről. Holnap, szombaton délután egykor lesz az első műsor ebben a felállásban és egy bő fél órás blokk lesz Darren Aronofsky filmjeiről, főleg a mother!-ről jó spoileresen. Ma kaptam meg a nyers anyagot, szerintem érdemes lesz meghallgatni önmagáért is, meg esetleg a kt-s ismertség miatt is izgalmas ha egyszer csak az éterből megszólal egy addig néma nicknév. :)

2014-01-15 16:11:57 Lil Martin #175

hát ilyen 10 leghitványabb magyar sorozat, meg minden idők legjobb filmjei meg ilyesmiket.

előzmény: Hannibal Lecter (#174)

2014-01-15 16:08:32 Hannibal Lecter #174

Miféle "filmes valamit"?

előzmény: Lil Martin (#173)

2014-01-15 16:05:20 Lil Martin #173

én nagyon nem szeretem puzsért, és fél óráknál tovább sosem tudom elviselni a szövegelését, mert fölidegesít, de most meg is nézem ezt a filmes valamit.

2013-11-20 17:45:23 Hannibal Lecter #171

Semmi nem tört el, sőt. :) Voltaképpen több oka is van ennek. Egyrészt úgy érzem, "kiírtam magamból mindent", és amit e téren el akartam érni, azt elértem. Másrészt a műfaj (ez csak természetes) rengeteget változott, mióta én ebbe belevágtam. Ma is változik, formálódik. Csakhogy mostanság sajnos azt tapasztalom, hogy a színvonal folyamatosan csak zuhan. Hogy miért és miként, abba most ne menjünk bele. A lényeg, hogy a fenti okokból adódóan nem nagyon érzem szükségét, nem érzek késztetést rá, hogy tovább csináljam.

előzmény: nejmed (#170)

2013-11-19 15:08:02 nejmed #170

Mesélj, mi történt? Mi tört el benned? :D

előzmény: Hannibal Lecter (#169)

2013-11-18 19:26:13 Hannibal Lecter #169

Update: ugyanez a helyzet, csak most már nem kell a mondatba a "nonprofit". :)

előzmény: Hannibal Lecter (#17)

2013-07-24 17:50:41 slawter #168

hohó! :D Most ugrott be! Nem lehetne egy MM és Puzsér beszélgetést összehozni?:D 10 óra elég korrekt idő lenne. Ha már kétismert youtube szmélyiséget kifogott, csak foglalkozni korunk egyik legjobb bloggerével is! - bocs.

2013-07-24 16:41:22 csabaga #167

A listák alapján a régi filmekről.színészekről,rendezőkről fogalma sincsen.

előzmény: simijohnny (#166)

2013-07-23 22:33:03 simijohnny #166

Puzsér egy nagyképű, semmitmondó, okoskodó, idióta celebsenkieken élősködő celebsenki volt és mindig is az lesz. Mikor ennek a nagy senkinek a facebook oldalán, kulturált ellenvéleményt fogalmaztam meg, rögtön kitiltott, engem, a másik senkit. Innentől kezdve a fröcsögése, számomra a semminél is kevesebbet ér.

előzmény: critixx (#165)

2013-07-23 22:26:54 critixx #165

Puzsér szerint a Donnie Brasco kémfilm. Itt befejeztem.

előzmény: nejmed (#163)

2013-07-23 22:19:52 Jereváni Rádió #164
2013-07-20 21:48:02 nejmed #163

Azért ha két órán keresztül kell dumálni, akkor nem árt ha tök különböző felfogásban fogantak a filmek. Tök sokszor nem is a legjobbon van a hangsúly, hanem egyszerűen kell egy jó ürügy, hogy beszélni lehessen filmekről valamilyen tematika szerint. Mondjuk pont a gengszterfilmek esetében nem tudok mit hozzáfűzni a kifogásolt darabokhoz, mert nem az én zsánerem (még a Keresztapa filmeket sem láttam, annak ellenére, hogy évek óta rajta vannak a must see listámon. Meg azt se felejtsd el, hogy ketten állítják össze a listát, szóval ezek ilyen öszvérlisták (legyen rajta ez, akkor feltehet te is amazt jellegű a történet)

előzmény: critixx (#158)

2013-07-19 22:13:16 Adam Taylor #162

Egy gimnáziumi filmklubon Hamar Péter esztétával, aki az egészet vezette, rendes vitát folytattunk arról (nemcsak én, az egész közönség), hogy melyik is a jobb cím :)
A filmes témájú könyvekkel kapcsolatban: mióta olvastam, mindig mindenhol B. Nagy László összegyűjtött írásait ajánlgatom (A látvány logikája), amit sajnos elég kevesen ismernek vagy olvasnak, pedig zseniális. Főleg a magyar filmeket taglaló rész; az én honi filmtörténettel kapcsolatos ismereteim - ami sajnos még mindig bővítésre szorul - igen jelentős részét innen szereztem.

előzmény: csabaga (#155)

2013-07-19 21:56:11 Dynast Grausherra #161

A Torrentét és a Csillagközi inváziót (utóbbit nem láttam) a beszédei alapján a belemagyarázott mondanivaló miatt tette meg kulcsfilmmé. (Szerintem ez lehet az oka, hogy nem szereti Robert Rodriguez filmjeit, az Alkonyattól pirkadatig kivétel, mert nem talál rajta "fogást", ellentétben a Torrentével, ahol Torrentét megtette modern Krisztusnak. Machete miért nem lehet harcos Krisztus? Biztosan lel lehetne vezetni.) A Torrente szerintem egy dologban kiváló, tanítani lehetne, hogy hogyan lehet minél undorítóbb, ellenszenvesebb karaktert létrehozni. Történetmesélés szempontjából viszont semmit sem ér.
Puzsér legérdekesebb megjegyzése, ami talán a legtöbbet elárult róla, szerintem a Trója esetén volt. Abban a tudatban imádja azt a filmet, hogy neki magyar tanárként elvben gyűlölnie kellene, de nem teszi, mert működik, mint film. Ki is fejti, mindenki megkapja, ami jár neki. Ehhez hozzátenném, hogy na, igen Hollywoodnak megfelelően. Mert mi van Parisszal, minden baj okozójával? Ő csak úgy leléphet? Helené meg szép, tehát ő is? Menelaosz a megcsalt férj meg dögöljön meg? Én pont a fordítottja vagyok ebben a helyzetben, abban a korban láttam, amikor nagyon szerettem az ilyen látványos kardozós filmeket, de ezt a filmet az első perctől gyűlöltem.

előzmény: critixx (#160)

2013-07-19 21:32:15 critixx #160

Ezeket a toplistákat nézve megváltozott Puzsérról alkotott képem. Se igazi háttértudása, se ízlése nincs. (Hogy szerinte minden idők legjobb vígjátéka a Torrente, az is sokat elmond.)

előzmény: Hannibal Lecter (#159)

2013-07-19 21:23:57 Hannibal Lecter #159

És akkor A közellenséget, A sebhelyesarcút (az eredetit) vagy a Viharos húszas éveket nem is említettük. Ezek mindegyike alapmű. Persze lehet azt mondani, hogy egy lista szubjektív, következésképp nem feltétlenül a mindenkori kánon alapján készül, de az már tényleg furcsa, hogy olyan címek kerülnek fel a lajstromra, amelyek egész egyszerűen nem gengszterfilmek (az Isten városa mellett szintén nem gengszterfilm A tégla és a Kutyaszorítóban).

előzmény: critixx (#158)

2013-07-19 21:19:16 critixx #158

Egyébként ha már toplistáknál tartunk, nézegettem a nejmed által KT-re "felpakolt" Puzsér listákat is, és például a "Minden idők 10 legjobb gengszterfilmje" igen hiányos háttértudásról árulkodik. Az, hogy a klasszikus hollywoodi éra gengsztermozijai közül (melyek az egész zsáner alapját jelentik) egyetlen alkotás sem került be, önmagát minősíti. Egy Kis Cézár, White Heat vagy mondjuk Mocskos arcú angyalok szerintem alapmű, ellentétben mondjuk az Isten városával (ami miért is gengszterfilm?).

2013-07-19 17:57:30 csabaga #157

Az itthon megjelent Kubrick életrajzban is van néhány nagy hiba.
Pl.a My Fair Lady-t anyagi bukásban írja a szerző,pedig olyan 55 millió dollár hasznot hozott,ami akkor nagyon sok pénz volt.

Az a baj,ezeket a tévedéseket felfedezve a filmes könyvekben,írásokban,az ember eleve nem tudja,mit is higgyen el a továbbiakban.

2013-07-19 17:53:36 Tenebra #156

Deleuze könyvében Sam Peckinpah: Losers c. filmjének említése sem gyenge. :D Bár én utánanéztem, és eg sorozatepizódot rendezett, aminek Losers a címe (The Dick Powell Story, 1962-63). Egyfelől ezzel Deleuze égeti magát, mert filmként emlegeti, másfelől a szerkesztők, mert lábjegyzetben odaírják, hogy nincs ilyen filmje. Pedig van, csak nem film, hanem sorozat, és nem egészestés, hanem csak egy epizód. :D (Jereváni rádió esete. :D)

előzmény: critixx (#153)

2013-07-19 17:52:54 csabaga #155

A régi könyvekben még elmennek ezek a hibák,hiszen olyan filmekről is írnak,ami nem jutott el addig hozzánk.

Pl.Az Ok nélkül lázadó(tükörfordítás) c. alkotásnak végül Haragban a világgal lett a magyar címe,de ezt előre nem lehetett tudni.

Viszont nem értem,egy filmnek,amit már bemutattak,miért adnak néha új címet?

előzmény: critixx (#154)

2013-07-19 17:45:12 critixx #154

Amin pedig nem tudtam sírjak vagy nevessek: a Bazin kötetben a fordító "Csókolj meg, Deadley!" címen magyarította Aldrich Kiss Me Deadly-jét.

2013-07-19 17:44:16 critixx #153

Ilyen szempontból KAB könyvei is viccesek, mert tele vannak elírásokkal. Például: A vihar kapujában = A vihar jegyében, 2-3 dolgot tudok róla = 1-2 dolgot tudok róla (következetesen), A férfigyűjtő = A lepkegyűjtő, Sam Spade = Spider, F.W. Murnau = W.F. Murnau, 2001: A Space Odyssey = 1001: A Odyssey, az óráin Cabiria éjszakái = Cabiria éjszakája, de volt olyan, hogy vizsgán egy nem létező Bergman filmre kérdezett rá. Nem értettem soha, hogy egy tényleg képzett és nagy tudású ember (tehát nem Bradányi kategória) miért nem veszi a fáradtságot az ilyen részletekre.

2013-07-19 17:09:23 csabaga #152

A 88 és fél híres film c. könyvet is ajánlom.Értelmes,közérthető írások vannak benne.

A Film Krónikája c. kiadvány viszont szinte minden filmnél tartalmi hibát vét.

2013-07-19 17:03:31 csabaga #151

Bradányit én sem.
A könyveinek az anyagát leginkább újságcikkekből szedte,amit meg nem tudott,azt "kitalálta".Az embereket ráadásul a szerepeikkel azonosította.

A Római vakáció c."könyvének" már az első és az utolsó oldalán jókora tévedés van,de a mélypont M.Dietrich-hel való képzelt beszélgetése...

előzmény: critixx (#143)

2013-07-19 17:00:06 csabaga #150

Ungváryval kapcsolatban a számból vetted ki a szót.Sajnos rengeteg a tévedés az írásaiban.

Bár ott van Návai Anikó aki bennfentesnek mutatja magát,de még arra sem vesz fáradságot,hogy egy film magyar címének utánanézzen.Az Oscar díjról írt könyvében is egy csomó tévedést terjeszt.

Végül Bokor Pál,aki három könyvet is írt Hollywoodról,de pótkötetként hibajegyzéket kellene mellékelni hozzá,csak a legnyilvánvalóbb tévedéseit javítva.

előzmény: critixx (#141)

2013-07-19 16:54:00 csabaga #149

Igen,P.Zs.olvasható,bár ő meg a más filmekre való hivatkozásokkal hajlamos túlzásba esni.

előzmény: Hannibal Lecter (#139)

2013-07-19 16:52:27 csabaga #148

Szerintem a Filmvilág nem szoros értelembe vett szakmai lap.
Persze lehet szakszavakat használni,de egy idő után rém unalmassá válik.
Mikor már ezredszer olvasom a "szerzői önreflexió" kifejezést,szinte a falra akarok mászni...

előzmény: Olórin (#137)

2013-07-19 09:47:41 Tenebra #147

Szubjektív lista végülis, de meglepődtem, hogy sem a Pat Garrett, sem a Nincs bocsánat nem szerepel rajta, de még a Jeremiah Johnson sem. Ellenben meglep az Ulzana portyája, szerintem kiforratlan film eléggé, habár meg volt benne a potenciál, hogy legendássá válhasson. A Chato földje szerintem jobb a kategóriában (western-thriller). Ahogy az is meglep, hogy a Délidő csak 10. Szerintem az ráver a Josey Wales-re, a Kutatókra/Üldözőkre, de még talán a Naked Spurra is.
Én a Joesey helyett a Fennsíkok csavargóját raknám (sokkal ötletesebb, westernesebb), a Searchers helyett a True Gritet vagy A pisztolylövészt (ha már John Wayne-western), a Délidő az első vagy a második, és az Ulzana helyett mondjuk beraknám a Pat Garretet. S a Jesse James-t meg kicsit előrébb hoznám. De végülis elfogadható, hogy egy rendezőtől csak egy filmet akart berakni a szerző. Én azért Eastwoodtől tudtam volna 2 jobbat. :D
Egyébként a hozzájuk írt elemzés jó, tetszik.

Ellenben tényleg nem értem, mit kevernek ide NDK meg italowesterneket, mikor a címben ordít, hogy amerikaiakról lesz szó. :D S azt sem értem, egyesek miért követelnek a prérin játszódó/indiánokat szerepeltető, de nem westernhez sorolható filmeket a listára: Vissza a jövőbe III, Sierra Madre kincse, Az utolsó mohikán. Tipikusan nem westernek, hanem sima kalandfilmek, illetve a Vissza a jövőbe becsapós, mert úgy tesz, mintha western lenne, de amúgy meg olyan sci-fi-kalandfilm, mint a Westworld (ilyen alapon akkor egyébként az Indiana Jones is western, mert a főhős kalapban van, meg cowboyos a kinézete, és általában a sivatagban, homokban gázol, ami már majdnem préri :'XD).
A Farkasokkal táncoló meg akárhogy is csűrjük-csavarjuk, jóindulattal is egy Kis nagy ember nyomdokaiban járó, jó-közepes film. Ha már azt fel kéne erőltetni a listára, akkor a Kis Nagy ember mehetne oda nyugodtan (ami nálam azért kiütné a Searcherst vagy a Ben Wade és a farmert :P. )

előzmény: BonnyJohnny (#145)

2013-07-19 08:54:40 sleepingdancer #146

Ideillik :-), pl azért mert az az origós cikk szerintem stílusát tekintve (is) pozitív példa, közérthető, de nem végletekig lebutított, különösebb kilengésektől mentes szöveg.

előzmény: BonnyJohnny (#145)

2013-07-19 08:29:20 BonnyJohnny #145

Bocs, ha nem ide tartozik. De, ha tegnap nejmed is kiakadhatott... :P

Hihetetlen pillanat! Egy korrekt origo toplista (ezúttal amerikai westernekről) amivel persze sem elemeiben, sem sorrendjében messze nem értek egyet, de nincs is olyan lista (még a sajátom sem :P), amibe ne lehetne belekötni.
De most nem a cikk húzott fel (ami az utóbbi idők legjobbja, amit az origo filmklubbon olvastam), hanem a kommentek. Beszarás! Aki vevő a tapló humorra annak feltétlenül ajánlom. Eleve a hozzászólók kétharmada az italo-westerneket hiányolja, még azok is, akik hoszú, udvarias körmondatokkal fogalmazva akarják értelmesebbnek (és ezzel szapulós véleményüket fontosabbnak) beállítani a többinél, de már a cím értelmezésénél elvéreztek (amerikai western).
A maradék pedig kb. ugyanazt a négy nevet szajkózza (Unforgiven, Farkasokkal táncoló, Hét mesterlövész, Tombstone), a legismertebbekből... nyilván csak annyit látott. Ja, és a Django Unchainedet... ami szintén nem illene a listához.
Egy-kettő olyan hozzászólás van, ami szapulás nélkül felsorol több (lista címe alapján listához illő) kimaradt filmet, a kevésbé ismertek közül is.

2013-07-18 23:28:32 cucu #144

ha nem követelmény, meg nem kell feltétlenül ilyen szaktudással rendelkezni, akkor mi értelme a speciális képzéseknek?

Hát, lehet, hogy semmi. :-) Egy képzés tudást vagy szemléletmódot adjon (meg bizonyítékát annak, hogy képes vagy ennyi energiát belefeccölni valamibe), ne jogosítványt.

Informatikus is lehetsz anélkül, hogy bármit elvégeznél, pedig az azért jóval kézzel foghatóbb (úgy értve, hogy könnyebben mérhető a teljesítmény vagy a tudás), mint a kritikus vagy az újságíró. Hol itt a gond?

előzmény: Tenebra (#138)

2013-07-18 21:29:42 critixx #143

Bradányi Ivánt sem ajánlom senkinek, "életrajzi" könyvei még a Story magazin szintjét sem ütik meg, szövegstílusuk pedig botrányosan rossz.

előzmény: zéel (#142)

2013-07-18 21:11:29 zéel #142

Ha már megemlítetted Ungvári professzort, akkor nem tudom megállni, hogy el nem dicsekedjek:
nevéhez fűződik az egyetlen olyan könyv, amit a szemetes kukába dobtam. Emberbaráti célból. Nehogy valakinek a kezébe kerüljön.
A könyv a csábító "A rock mesterei" címet viselte, de eszméletlen mennyiségű hülyeséget tartalmazott. De a 70-es években ez volt az egyetlen ilyen témájú könyv. (Szerzőjének megbízható elvtársnak kellett lenni. Az, hogy a tárgyalt témához nem sokat értett, az nem volt szempont.)

előzmény: critixx (#141)

2013-07-18 19:56:32 critixx #141

Mindez semmi Ungvári Tamáshoz képest, aki a tárgyi tévedések császára. A Beatles Bibliában állítólag kb. háromezer hiba szerepel, és még a Spions nevű néhai underground punk formáció is megemlékezett munkásságáról. (Dalszöveg)

A másik ilyen "csoda" Nemes Károly. Sokszor idéztem már ominózus félrefordításait. Pl. Andy Warhol filmje, a Felfújt munka (Blowjob).

előzmény: csabaga (#133)

2013-07-18 19:03:24 Hannibal Lecter #140

Igen, hát nem akarom most nyilvánosan szapulni a Vox-ot, de az utóbbi években érezhetően tovább romlott az írásaik színvonala. Főleg mióta az online felületükön is nagyipari keretek között gyártják a kritikáikat.

előzmény: Tenebra (#138)

2013-07-18 19:00:49 Hannibal Lecter #139

Ez eléggé leegyszerűsítő. A Filmvilágba nem egy ember ír, következésképpen nem egyfajta stílus uralkodik a lapban. Varró mondjuk tényleg hajlamos túlzásba esni, és olykor-olykor ontani az idegen kifejezéseket, de nem ritka a közérthetőbb és letisztultabb nyelvezet sem. Szerintem pl. Pápai írásai rendre megtalálják az egészséges egyensúlyt, én az ő szövegeit szeretem olvasni leginkább.

előzmény: csabaga (#136)

2013-07-18 18:35:17 Tenebra #138

Pont ezért írom, hogy ha nem követelmény, meg nem kell feltétlenül ilyen szaktudással rendelkezni, akkor mi értelme a speciális képzéseknek? Bár ez már messzebbre vezető kérdés. De kicsit így értelmetlennek érzem, hogy 5-6 évet elcsesztem filmszakra, holott publikálni enélkül is tudnék. :D (Ok, ok, tudom, ez költői kérdéses témakör.) Mert hát tényleg nem kell más, csak tudni írni és nézni sok filmet, nemcsak az elmúlt 20 évből. És ehhez nem kell évekig egyetemre járni.
S ezzel összefüggésben vagyok meglepődve, hogy néha kik kapnak lehetőséget publikálásra. Enyhén szólva hiányos sokaknak a filmtörténeti tudása, pedig tényleg csak a fenti folyamatot kéne ismételni, követni, azaz sok, régebbi filmet is nézni, meg esetleg elolvasni legalább a Bordwell amúgy szórakoztató Filmtörténet c. könyvét.

Egyébként igen, nyilván másképp kell írni egy Voxba, egy Filmvilágba és egy Metropolisba is. (Kb. a szakszavak használatának mennyisége ebben a sorrendben növekszik. :D) Én, mikor az első komolyabb esszémet írtam, megkaptam, hogy "nagyon jó, de túl bölcsészes az írásmód, nem kell ennyi szakkifejezést használni, mert nem értik".
Így én a továbbiakban, és továbbra is arra törekszem, hogy a "balanszot" tartsam, mert bár magam is elég sok nehéz szövegen túl vagyok már, nyilván jobban szeretem az egyszerű, lényegre törő, jól érthető szövegeket. Ezért inkább arra törekszem, hogy ha magyarul írok, akkor érthető is legyen. (Persze az idióta tükörfordításokat kerülöm.)

előzmény: Adam Taylor (#135)

2013-07-18 18:13:12 Olórin #137

Én nem védem a Filmvilágot (ha akarnám se tudnám, mert nem olvasom), általánosságban mondom, hogy nehogy már egy szakmai lapban ne lehessen szakszavakat használni; illetve néhány szakszó használata még nem lesz tudálékoskodás és művészieskedés.

előzmény: csabaga (#136)

2013-07-18 18:10:25 csabaga #136

Ha előveszed a 20 évvel ezelőtti számokat,akkor ezen "szakkifejezések" még nem szerepeltek benne és a kritika tényleg kritika volt.

Nívós,de közérthető újságból egy egyensúlyozó,művészieskedő lappá vált.

Van itthon egy 1969-es könyv sok-sok kritikával.Nem mindig értek egyet,de azok kritikák,akárcsak a 100 híres film c. könyv anyagai.Az utóbbi csak válogatás.
Mindkét mű nélkülözi a tudálékosságot.

előzmény: Olórin (#134)

2013-07-18 18:10:03 Adam Taylor #135

Miért ne lehetne végzettség szerint bárki újságíró, vagy kritikus? Valami alapján elvégeztek valamiféle iskolát, ott is teljesítettek valamiféle követelményt hogy diplomát kapjanak. Inkább az számít, ahogy te is írod, hogy kapnak-e publikációs lehetőséget nagyobb közönség/olvasótábor előtt. Mert onnantól már a szerkesztőn-rovatvezetőn múlik a dolog, megnyirbálja-e a szöveget, átkalapálja-e a stílust, hasonló. Én is átéltem hasonlót, amit te említesz a Filmvilággal kapcsolatban, csak nekem épp a túl lazáskodó, cool-nak látszani akaró dolgokat nyirbálták meg a Mancsnál :D

előzmény: Tenebra (#132)

2013-07-18 18:01:30 Olórin #134

Én ehhez csak annyit teszek hozzá: nem mindegy, hogy milyen orgánumba ír az ember, és hogy annak mi a célja, a közönsége. Mondjuk egy Filmvilágban nehogy már ne férjen el az a néhány szakkifejezés (és nehogy már zárójelben kelljen magyarázni).

2013-07-18 17:45:37 csabaga #133

Rosszmájúan,a Varró kritikákat Kelecsényi olvassa csak,és fordítva.Mások nem értik...

A stílustól eltekintve,nem értem,ha írnak valamiről,az elemi tárgyi dolgoknak miért nem néznek utána?
Ma már igazán könnyű...

Egy országos napilapban olvasom,színre viszik a Római vakációt Szentendrén.A szerző szerint Hepburnnek ez volt az első filmszerepe.
Valójában az első főszerepe,a filmje már a nyolcadik a sorban.

2013-07-18 17:36:51 Tenebra #132

Állítólag a Filmvilág főszerkesztője kifejezetten szereti a szóvirágokat. :D (Bár velem mindig kihúzatta azt a keveset is, amit 1-2 alkalommal beletűztem).

A tudományoskodást én is utálom, és ez főleg szerintem a magyarokra jellemző. Külföldiek közül eddig csak Thomas Elsaesser volt az, akinek alig bírtam megérteni a szövegeit, annyira kurva menőnek akart tűnni. Pedig ugyanabban a könyvben (Last Picture Show) a fiatalabb filmszakírók sokkal érthetőbben írtak ráadásul Deleuze-ről (aki szintén ritka nagy hantás szerintem - de ez szubjektív vélemény).
a magyar szakirodalmakat régen mindig utáltam. Nem kifejezetten a filmesekről van szó. Pl. ha fordításról volt szó, és külföldi a szerző, akkor minden oké (kivéve Martin Heideggert, aki semmilyen nyelven nem érthető szerintem - lehet jönni vele, hogy én vagyok túl hülye hozzá :D). De mikor magyar tudományos szövegeket olvastam régebben, még mikor a filozófia felé orientálódtam, néha szótárat kellett hazsnálnom, mint angol nyelvű szövegeknél... Szóval utálom én is a frecsogós, mellébeszélős, direkt "oksokodós" stílust.

Amit meg a mai kritika képvisel, attól is elhatárolódok én is. :D Elég szánalom, hogy kik jutnak publikációs lehetőséghez. Nemcsak írásmódban, hanem tudásban is. Mi a fasz értelme van akkor a filmszaknak vagy az újságíró képzésnek, ha tényleg bárkiből lehet kritikus? (Semmi, tudom.) Ok, rólam is mondhatják ugyanezt. :P Bár én azért szintén igyekszem a legegyszerűbben fogalmazni. Tudatosan kerülöm én is a pongyola és a tudományoskodó stílust. Ha idegen kifejezést használok, azt zárójelben megmagyarázom. Mert hát filmes írásokat (elvileg) nemcsak azok olvassák, akik tanítottak. :D

előzmény: csabaga (#129)

2013-07-18 17:08:35 Hannibal Lecter #131

Igyekszem távol tartani magam mindkét véglettől: a körülményeskedő, elitista, de a szántszándékkal laza, "cool" stílustól is.

előzmény: csabaga (#129)

2013-07-18 17:01:59 csabaga #130

Néha annyira szakszerű és szórakoztató,ki sem derül,magáról a filmről mi is a szerző véleménye.

Azt is tapasztalom,igyekeznek a filmeket középre húzni.

A jóban hibákat keresnek,a gyengének az "erősségeit" tárgyalják.

"Kedvencem" Kelecsényi László,aki annak ellenére van a pályán igen régóta,hogy rendre bődületes tárgyi tévedéseket ejt.
Mikor az 1001 film,amit..-ról írt,megemlítette,nem szerepel benne,hogy a My Fair Ladyben Julie Adrrews(sic!) énekel Audrey Hepburn helyett...

Pedig a könyvben rengeteg butaság van,de ő pont azt szúrta ki,ami nem igaz.

előzmény: sleepingdancer (#127)

2013-07-18 16:55:52 csabaga #129

Jól teszed,bár a Filmvilág(Mozinet) kritikusaitól alaposan elmaradtál,hiszen nem használod minden második mondatodban az önreflexív(önreflexió)szavakat.:)))

előzmény: Hannibal Lecter (#126)

2013-07-18 14:23:17 Hannibal Lecter #128

Hát ennek a stíluskeverésnek az égvilágon semmi értelme.

előzmény: sleepingdancer (#127)

2013-07-18 13:42:57 sleepingdancer #127

Hú, belenéztem ebbe a szövegbe, és első ránézésre is nagyon tanulságos stilisztikailag (a tartalmát tegyük most zárójelbe), mert egy általánosabban terjedő jelenségre példa. Úgy vettem észre, van egy ilyen irányzat a mai magyar filmkritikában, ami a szaktudományos(kodó) zsargont vegyíti a laza szlenggel, mintegy az utóbbival "oldva" az előzőt, meglovagolva a két hagyományosan egymást kizáró stílusérték közti feszültséget. Ez a mutatvány duplán is elszédíti az olvasót, miközben a szerzőt duplán is jófejként prezentálja, amolyan vagány okostojásként. Lehet ezt ügyesen és mértékkel csinálni, de lehet túlzásba is vinni, kínos vagy megmosolyogtató eredménnyel.

A szerzők védelmében annyit, hogy ezeknek a szövegeknek egyszerre kellene szakszerűnek, szórakoztatónak és lehetőleg egyéni hangúnak lenni, ami nagyon nehéz.

Második ránézésre: a szöveg túlnyomóan száraz-nyakaterkert-tudományos(kodó), és ezt "oldja" helyenként a szleng, nem túl sokszor, viszont nagyon durván és élesen. Talán ezért fura ez így. Egy erősebb kezű szerkesztő nem ártott volna a cikknek.

előzmény: nejmed (#116)

2013-07-18 12:34:12 Hannibal Lecter #126

Én például épp azért utálom a régi filmkritikáimat, mert éppen ilyen áltudományoskodó, terjengős stílusban írtam őket. (Ezért is áll szándékomban sok itteni elemzésemet is újraírni.) Beletelt egy kis időbe, de szerencsére azóta kidolgoztam egy érettebb és letisztultabb nyelvet. Nem is olyan könnyű megtalálni a saját stílusunkat.

2013-07-18 12:17:44 nejmed #125

Itt a rossz nevelés találkozott a rossz humorral. A szerző személyes honlapja is pont olyan, amilyen ez az írás volt. Még egyszer az a hivatalos honlap, ahol az összes munkássága össze van gyűjtve, kezdve két könyvétől a publikált tanulmányokig stb. Publikácziós lista, Recenziók, interjúk, esszék, lófaxok és hasonló szellemiségű humorral találkozhatunk. Miről is árulkodik ez: Arról, hogy egy végtelenségig rosszízlésű provinciális figura? Arról, hogy nem tudja, hogy az internet mire való, miközben kutatási témája az internetes művészet?

előzmény: critixx (#122)

2013-07-18 11:57:33 critixx #124

Igazad van, nem szabad általánosítani.

előzmény: BonnyJohnny (#123)

2013-07-18 11:51:39 BonnyJohnny #123

De itt igazából a bölcsészkar a hibás, ahol ezt verik a hallgatók fejébe.
Ez hülyeség. Vannak ilyen tanárok, és róluk vesznek is néhányan példát, de messze nem általános sem a tanárok, sem a diákok között.

előzmény: critixx (#122)

2013-07-18 11:46:23 critixx #122

Én sem szeretem a túlságosan (ál)tudományoskodó szövegeket. Ezeknek igazából a kisebbrendűségi érzés az oka. Egyrészt a szerzőé, aki fél tőle, hogy ha esetleg valamelyest közérthetőbben ír, már nem számít akkora "szakértőnek", mert a "laikusok" is megértik. Másrészt a humántudományok kisebbrendűségi komplexusa a reáltudományokkal szemben, mely olyan eltévelyedéseknek ad táptalajt, mint amikor a művészetet vonalzóval mérik és gráfokban ábrázolják. De itt igazából a bölcsészkar a hibás, ahol ezt verik a hallgatók fejébe. Mint mindenhol, itt is meg kell találni az arany középutat. A legjobb írások azok, ahol a szerző stílusa egyszerre élvezetes, közérthető, de kellően profi és "tudományos" is anélkül, hogy feleslegesen elrohanna bármelyik irányba.