A film, mint civilizációs minta 👁

(vissza a topikok listájához)

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2022-02-21 16:11:23 sKaOsz #14

Akkor ebben az esetben én a YouTubeal kezdeném. Könnyen emészthető, kis kultúra, látványos: Ízőrzők, Magyarország madártávlatból, Magyarósi Csaba

2022-02-21 15:08:07 Ugor #13

Mert a Dogma-filmek kiváló magyarázatát adják annak, hogy miért így neveljük a gyerekeinket, miért késsel és villával eszünk, miért azonos jogúak nálunk a nők a férfiakkal és miért égetjük el pl. a halottainkat.

2022-02-21 15:04:35 mimóza #12

Értem, persze.
Megpróbáltam megfordítani a dolgot, és beleképzelni magam az ő helyébe.
Kb. úgy érezheti magát bármely kelet-közép európai filmalkotás megtekintése közben, mint amikor én először láttam egy Kim-Ki-duk filmet.
Magamba szívtam a hangulatot, a hangokat, a képeket, engedtem, hogy hasson rám, de őszintén szólva az értelmem nem tudta befogadni, mert máshol nőttem fel, teljesen más kultúrában szocializálódtam. Valamit megéreztem ugyan belőle, de nem értettem. És ma sem értem. :(
Talán ilyen érzete lehet egy ázsiainak az európai művészet láttán.
Eleinte úgy érezheti, más bolygón élünk mi itt, és semmit sem ért.
De ha sokat néz ilyen alkotásokat, valamit megérezhet belőle, honnan jövünk, mit éltünk át, mi alakított olyanná bennünket, amilyenek vagyunk.
De eleinte csak megérzésről lehet szó, megértésről semmiképp. Ahhoz nagyon sok idő kell. Köztünk. Amikor már neki is "történelme" lesz velünk.

Csak gondolattöredékeket szórtam ide. :)

előzmény: Ugor (#8)

2022-02-21 14:15:04 ryood #11

mondjuk akkor ami nem magyar: román újhullámos filmek (432, Dombokon túl, Érettségi, Anyai szív, Rendészet, nyelvészet, Ünnepek után, A legboldogabb lány a világon, Mindenki a mennybe megy) Dardenne fivérek filmjei, Dogma filmek (Születésnap, Idióták, Hogy szeretsz) , Ken Loach filmek, Amerikából mondjuk Todd Solondz alkotásai stb....

előzmény: Ugor (#8)

2022-02-21 13:38:42 ryood #10

Családi tűzfészek, Jutalomutazás, Filmregény, Panelkapcsolat, Falfúró, Roncsfilm, A Videoton sztori, A pártfogolt, az újabbak közül meg: Állampolgár, VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, Rossz versek, Viharsarok, Békeidő, A martfűi rém, Ítélet Magyarországon, Fideszes zsidó..., Csak a szél, Nem vagyok a barátod, Fehér isten, Jupiter holdja, Kojot, Remélem legközelebb sikerül meghalnod :)
Hirtelen ezek :)

2022-02-21 13:21:29 offerus #9

A pontosításod alapján én messzebbről kezdeném. Valószínűnek tartom, hogy a hirtelen változás – a kulturális sokk – esetében nyelvi nehézségek is fennállhatnak (a magyar nyelv legalábbis minden bizonnyal). A korai befogadónál még az alkotás hosszúsága is problémás lehet. Ezért én inkább rövidfilmekben, néma- illetve zenés filmekben gondolkodnék. Szerintem beleférhetnek korábbi klasszikusok is (pl. Chaplin, Keaton), akik egyetemes „nyelven” mutatták meg az emberit. De jó példa lehet a ma itt is méltatott A piros léggömb is. Te nagyok sok rövidfilmet nézel, biztos nem lenne nehéz egy csokorra valót összeszedni. Aztán ott vannak az ’egy Föld lakói vagyunk’ témájú filmek is, ezek közül az egyik nagy kedvencem, a Koyaanisqatsi (nemcsak a képek gyönyörűek, de a zenéje is kiváló). Utána jöhetnek a bonyolultabbak…

előzmény: Ugor (#8)

2022-02-21 12:49:41 Ugor #8

Nem fogalmaztam meg jól... szóval, ha van filmes és irodalmi tapasztalatod, emlékeid, akkor egy csomó dolgot nyilvánvalóan megértesz, mert olvastál többszáz könyvet meg láttál többezer filmet. De akinek nincs filmes tapasztalata, az nem tudja, hogy épül fel egy film, amit mi teljesen megszoktunk, amit mi értünk, tudjuk, mi ebben a fonák, vagy a művész átvitt értelemben vett utalása, a korábbi élményeidre való támaszkodása, szóval, mi az a nyers megközelítés, ami azért mégis valami reálisan megérthető, idegenként is. Nem olyan, ami azt mondja, hogy itt hú, de jó, vagy hú, de rossz. Nem a mi társadalmunkat akarjuk kritizálni, vagy túllihegve dicsőíteni, hanem valahogy reálisan megmutatni, hogy mi ilyeneken nőttünk fel, és ezért látjuk bele azt meg azt.

előzmény: mimóza (#6)

2022-02-21 12:43:05 Ugor #7

Hát köszi... :o)) Az állampolgárt éppen élik át személyesen.

előzmény: sKaOsz (#5)

2022-02-21 12:23:43 mimóza #6

Mai, nagyon magyart, fájdalmasan realistát? Vagy ettől rögtön vissza/el is menekül inkább?
Egy nap (2018)
One Day
(Szilágyi Zsófia)
magyar dráma

2022-02-21 12:10:55 sKaOsz #5

Az állampolgár (2016) ☆ (Vranik Roland)

2022-02-21 09:59:37 oscarmániás #4

Ez jutott először eszembe :)
De mindenképpen napjaink filmterméséből kell kiindulni, miképpen a busmanos filmekből sem lehet már megismerni Afrikát. De elképzelhető, hogy "aranylövésként" hatna? :) Meg aztán buborékokba, kasztokba pozicionáltuk magunkat...

előzmény: Ugor (#3)

2022-02-21 09:41:06 Ugor #3

Ööö.. köszi. Bevallom, erre nem gondoltam. Hogy például a Szaffi a mai magyar vagy európai életforma megértéséhez, bemutatására alkalmas alapanyag, úgy, mint az ázsiai életkörülményekkel szemben.

előzmény: oscarmániás (#2)

2022-02-21 05:15:21 oscarmániás #2

Szezám utca. Bogyó és Babóca.
Azt mondják, de nincs bizonyíték, nagyobb sokk a középkorból idehozni egy embert, mint a múltba utazni.
Ha egy magyar Londonban magyarok közé kerül, sosem tanul meg angolul. Ha egy kínai gyereket a szülei tudatosan magyar iskolába és közösségbe járatnak, kialakul egy kettős identitása. Ha egy néger gyereket örökbe fogadnak fehér szülők, lehetséges, hogy skinhead lesz...
Szaffi?
Azt is mondják az alapmesék száma 100-200 kb, valamelyiket biztosan ismeri, ahhoz hasonló feldolgozással kellene próbálkozni, könnyebb lehet a dekódolás.

2022-02-21 00:15:18 Ugor #1

Érdekes problémáim vannak néha, és sokszor nem is tudom, hogy kivel, hogyan beszéljem meg. Már többször ütköztem bele abba a problémába, hogy valakinek, aki máshol, másképp szocializálódott, hogyan segíteni jobban megismerni a mi szokásainkat, körülményeinket az irodalom vagy a film? Még konkrétabban: mindenki tudja, hogy ezerszám jönnek ide emberek máshonnan, és valamilyen formában le is telepednek, tanulnak, dolgoznak, és ez teljesen független a propagandától. Egyszerűen viharosan fogy az ország lakossága, ezerszám hoznak ide vendégmunkásokat nyíltan és titokban, meg ettől függetlenül is jönnek. Én meg néha segítek valakinek ezt, azt… olyannak, aki igényli is a segítséget. De… hogyan mutatod be, mivel, miként ezt a társadalmat egy olyan embernek, aki valami sivatagi körülmények között nőtt fel, 16-an voltak gyerekek, apjának a mélyszegénység ellenére négy felesége és számtalan gyereke van/volt, ahogy arrafelé szinte mindenkinek. Nyilván a szerény kőházban nem voltak könyvek, mármint irodalom, filmeket legfeljebb egyiptomit vagy indiait lehet látni, nagyon kicenzúrázott tartalommal. Meg zenét is csak ilyent lehet legfeljebb hallani. Szóval, ő, meg ők szeretnének alkalmazkodni, a mi fogalmaink szerint „civilizálódni”, mert másképp nem megy, de mit segítesz nekik? Hogyan? Bele a képükbe az amerikai filmeket? Mindenki szép kertvárosban él, 16 éves korában saját kocsija van, és részegen hentereg a tengerparton a számtalan barátnőjével és barátjával. Mondjuk egy olyannak nyomod a képébe, aki még nem is nagyon látott nőt bikiniben. Vagy… elkezded múzeumba vinni, íme, itt a mi pompás, hős történelmünk, angyalok repkednek koronákkal, turul vijjog, szilaj, páncélos királyok aprítják a népet köröskörül, ókori ásatások, vérpad, kerékbetörés… Krisztus mindig meztelenül lóg a feszületen, mint a civilizáció alapszimbóluma. Vagy mutogatsz francia impresszionistákat a Szépművészetiben, mint a mi kultúrfölényünk? Szóval, még konkrétabban: milyen filmeket mutatnál megismerendő a mi életvitelünket, ami megmagyarázható, a korábbi filmes tapasztalat hiányában is érthető, hasznos és épületes? Például milyen magyar, európai vagy amerikai filmeket?
Mottó: ritkán nyitok topicot