Filmes folyóiratok, weboldalak és más véleményformálók a KT-n túl 👁

(vissza a topikok listájához)

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2019-07-24 17:42:53 saatonda #47

másik topicba linkelve az indiewire az évtized legjobb filmjeinek listája, mondjuk az ideiek egy részét még nem látták, kicsit korai
legjobb angol nyelvű filmek

moonlight , under the skin, inside l.davis, carol, the master

nem (teljesen) angol nyelvű: certified copy

ha így nézzük, nem volt egy nagyon erős évtized mondjuk egy átlagos magyar néző szemével nézve
viszont, ha valaki mondjuk ezeket veszi 10/10-es remekműveknek, akkor nyilván érthető hogy mitől remek a fury road vagy a gravitáció vagy akár a whiplash, szóval az értékelés relatív is lehet

és az a legszörnyűbb, hogy ezek a filmek tényleg a jobbak közé tartoznak az évtizedből, szóval annyira nagyot nem is tévedtek a listázók

2019-07-23 16:48:35 saatonda #46

én is ezt gondolom, a filmtörténeti szerep (tömeg és/vagy magaskultúrában), esztétikai érték ill. népszerűség különböző dolgok. a kritika, már amennyiben egyáltalán van értelme művelni, az esztétikai értékkel kell hogy foglalkozzon, ami egy bizonyos mértékig talán lehet objektív (nyilván valaminek biztosan van, másnak meg biztosan nincs komolyabb esztétikai értéke), afelett meg nem, a szubjektív komponens elkerülhetetlen, legfeljebb vannak jobb-gyengébb érvelések.

az egész onnan indult, hogy egyesek sírtak a túlértékelt jelzőn, pedig igen, lehet hogy egy film nagyon népszerű(volt), esetleg komoly filmtörténeti jelentősége van, de esztétikai érték tekintetében nem feltétlenül akkora, mint amit egyes kritikusok tulajdonítanak neki---sohasem az összes, konszenzus nincs

más kérdés, hogy ennek nincs nagy jelentősége, nem is azért hoztam fel. nincs nagy, mert pl. lehet kinevetni dobó katát (ill. a film valódi rendezőjét), de a nem jut eszembe a címe gagyi vígjáték tényleg azért készült, hogy minél többen megnézzék és szórakozzanak rajta, hogy a kritikusok átlagos véleménye 9.5/10 vagy 2/10, nagyon nagy jelentőséggel nem bír.

előzmény: Tenebra (#44)

2019-07-23 16:29:13 critixx #45

Apró helyesbítés: Griffith élete végéig állította, hogy ezek nem az ő politikai nézetei, hanem pusztán Thomas Dixon "déli restaurációs" regényét igyekezett a forrásműhöz való legnagyobb hűséggel filmre adaptálni. Kérdés, hogy ezt elhisszük-e neki vagy sem.

előzmény: Tenebra (#44)

2019-07-23 13:19:58 Tenebra #44

Egyfelől szerintem minden értelmes ember számára a pontszámok, kritikák, kánonok, adatbázisok stb. információt szolgáltatnak arról, hogy érdemes lehet-e megnézni egy adott filmet, ám nem kötelező érvényűek. De ettől még neki kell eldöntenie, hogy ezek miatt, ezek ellenére vagy akár ezekkel szemben érdekli-e az adott alkotás. Elég sok olyan filmet láttam, amelyek tetszettek, és az imdb-n vagy a Rottenen vagy akár itt, a KT-n nagyon alacsony pontszámokat kaptak. :D Valahogy engem soha nem tudott igazán felidegsíteni sem az, ha tömegesen lehúznak egy filmet az ítészek, sem az, ha valamire rábiggyesztik utólag, hogy "túlértékelt". Éppen az idézett szerzőtől olvastam cikkeket arról, hogy az Elfújta a szél és az Amerika hőskora "túlértékeltek", pontosabban át kell értékelni őket a bennük megjelenő rasszizmus miatt. Azzal egyet tudok érteni persze, hogy ezeknek a filmeknek a rasszizmusa elítélendő, de ettől még kedvelem mindkét alkotást más, mai szemmel is érdemnek tekinthető kvalitásaik miatt (Griffith grandiózus csatajelenetei, az Elfújta a szélnek meg a karakterdrámái tetszenek). Sőt én kritikusként is be szoktam vállalni azt, hogy "széllel szemben hugyozok". Ami esetemben inkább azt jelenti, hogy olykor egy negatívan megítélt filmben megtalálom a pozitívumokat.

Másfelől attól még, hogy egy filmben vannak hibák, sőt összességében nem is jó film, lehetnek elvitathatatlan filmtörténeti érdemei. Filmtörténészként megtanultam eltemetni a kritikus énemet, ha folyamatok, trendek elemzéséről, leírásáról van szó. A Casablanca például nekem sem a kedvenc filmem, bár többször újranézve azért megkedveltem. De tény, hogy egy túlbeszélt, sok esetben suta alkotás - ám akkor, 1942-ben, a háború kellős közepén ennek a filmnek igen is nagy jelentősége volt, most nem megyek bele, miért, és vitathatatlan, hogy bizonyos mondatai mára szállóigékké váltak. Ugyanígy Griffithnek hiába voltak elborult politikai nézetei, amelyekkel én sem szimpatizálok, de a párhuzamos vágásnak a mestere volt, és az bizony az 1910-es években forradalminak számított. Arról nem is beszélve, hogy az olyan epikus, tömegjelenteket bemutató filmek sem voltak gyakoriak akkoriban, csak a legmenőbb filmgyártó országok (Norvégia, Svédország, Olaszország) engedhették meg maguknak a némafilmkorszakban. De hogy másfajta példát is hozzak: a Tavaly Marienbadban-t alapjáraton nem kedvelem, viszont ennek a filmnek forradalmi az időkezelése, illetve az is, ahogyan a valóság és a képzelet, jelen és múlt között elmossa a határvonalat.

Szóval attól még, hogy mi személyesen nem kedvelünk valamit, ott lehet benne az a motívum vagy technikai megoldás, ami meghatározó volt, és amit sokan követtek. Még egy példa: a Scorpio Rising c. 1963-as rövidfilmért valószínűleg nem rajonganak a Scorsese-rajongók, sőt talán nem is ismerik, ám az alkotó elég sok mindent átvett ebből, és talán enélkül nem olyan lenne az Aljas utcák vagy a Nagymenők, amilyennek megismertük őket.

előzmény: saatonda (#29)

2019-07-23 12:14:40 xaladu #43

Segítene valaki belépőt kapni a kilencesterv oldalra?

2019-07-21 18:28:35 csabaga #42

A Casablancában kétségtelenül sok hiba van és a szinkron még rá is tesz erre bőven, de úgy néz ki, egy film klasszikus voltát nem ez dönti el...

előzmény: saatonda (#37)

2019-07-20 20:18:24 Olórin #41

Én például nem szeretem sem a 2001-et, sem a Ragyogást. Egyszerűen csak ha ezekről vitatkozok valakivel, nem azt vágom hozzá az illetőhöz, hogy "túlértékelt".
"a casablanca nélkül nincs filmtörténet, pedig alig van benne ordító hibák nélküli jelenet"
Hajjaj :D

előzmény: saatonda (#38)

2019-07-20 18:58:49 saatonda #40

nem, egy másik személy hozta fel, nekem általában eszembe sem jut
szvsz a keresztapa nélkül jobb lett volna a filmvilág, ezért nem szoktam rá gondolni magamtól.
egyszer brando alakításai kerültek szoba, soroltam a filmjeit, ezt meg véletlenül ki is hagytam, aztán mondták hogy hát a keresztapa hol van?

előzmény: csabaga (#39)

2019-07-20 18:51:23 csabaga #39

Nagyon sok kedvenc filmem van, nagyobb is ennél, de nem te hoztad fel példának?

A Cápát kedvelem, a Ragyogást már sokkal kevésbé...

előzmény: saatonda (#37)

2019-07-20 18:47:31 saatonda #38

ez olyan mint a kubrick-fanok
ha mondjuk a tágra zárt szemeket, lolitát kritizálja valaki, az elfér
ha a 2001-et vagy a mechanikus narancsot vagy a ragyogást az meg nem
miért---ez a fontos kérdés

a cápa lehúzása elfér---a keresztapáé meg nem
miért---ez a jó kérdés

előzmény: saatonda (#37)

2019-07-20 18:40:19 saatonda #37

mint írtam, a filmtörténeti jelentőség egy elem, itt nem erről volt szó
színvonalas megcsinált tömegfilm, ezt nem vitatta senki

mi a filmtörténeti jelentősége?
szvsz semmi, ha van, az is inkább negatív, segített a mocskos bűnözők humanizálásában(ki volt don corleone?--egy bűnöző, semmi több, ráadásul ezek bevándorlók, akik nem naggyá tették az országot hanem tovább rontották), megihlette még a maffiózókat is
ezen túl
https://www.newyorker.com/culture/richard-brody/the-negative-influence-of-coppolas-the-godfather
idézek belőle

But the ultimate effect of Francis Ford Coppola’s grand diptych was to do, for adults, the same thing that Spielberg and Lucas would do for kids: Coppola single-handedly, mightily, and enduringly shored up the ruins of familiar but outmoded conventions: performances of a poised dramatic accuracy, images of a burnished, low-light luxuriousness, shots composed with a fluid precision, a script that foregrounds the action to express the story’s strategic, psychological, and political implications. The accomplishment was great; its negative effects endure.
.....
Of course, “The Godfather” isn’t about ordinary people but about potentates of crime, modern-day Borgias, whose psychology and tactics are boiled down to a visual and textual language and a performance style that renders them transparent to ordinary viewers. The pair of movies strips away mystery and wrenches the characters from their web of context"

nyilván mint blockbuster megkerülhetetlen, sok ilyen van, pl. az avatár is megkerülhetetlen ha a 21. századi tömegfilmekről beszélünk, vagy a 70-es évekből a cápa, stb stb. de ettől még nem feltétlenül lesz remekmű

a casablanca nélkül nincs filmtörténet, pedig alig van benne ordító hibák nélküli jelenet
stb.

de tkp. miért annyira kedves nektek a keresztapa, abból az időszakból ezer más film van?

előzmény: csabaga (#36)

2019-07-20 18:19:28 csabaga #36

Szerintem hagyjuk a túlértékrelt, alulértékelt meghatározásokat.

A Keresztapa mindenképpen filmtörténeti jelentőségű alkotás, ez persze nem zárja ki, hogy van akinek nem tetszik, ahogy minden más alkotásnál is előfordul ez.

Vagyis szerintem mindenki értékelje maga a filmeket, magának...

Hogy minden filmes könyvben, listán benne-rajta van, az egy figyelemfelhívás, érdemes rápróbálni.

előzmény: saatonda (#33)

2019-07-20 16:07:27 Olórin #35

Miféle kényszerítésről beszélsz? Szó sem volt arról, hogy nem lehet másképp látni a dolgokat, mint a kánon, a kritikusok, a szakma, akármi, akárki. Csak talán nem mindegy, hogy hogyan. Ha azt mondod a Keresztapára, hogy túlértékelt, azzal kvázi megkérdőjelezed a pozícióját - csakhogy nincs értelme megkérdőjelezni, a pozíciója változatlan marad, attól függetlenül, hogy te mit gondolsz róla. Ha elkezdesz érveket hozni mellette, hogy miért nem tetszett, az már más kérdés (de ez kb. egy az egyben benne van a cikkben, amit beszúrtál).

Egyébként pedig ellentmondasz magadnak. Ha nincs olyan, hogy valakinek objektíve igaza van, ahogy állítod, akkor ugye olyan sem lehet, hogy valakinek objektíve nincs igaza. Márpedig ezek a megjegyzések, hogy "egyetemi oktatóktól, jónevű kritikusoktól lehetne akkor baromságokat idézni hogy szinte fáj" és "a mad max fury road is jó film, de a 10 pontokat dobáló meg remekműző kritikusok, hát.." eléggé "objektíve nincs igazuk"-szagúak. A Keresztapa tehát túlértékelt, mert te azt mondod, aki meg remekműnek nevezi a Fury Roadot, az "hát..." - vagyis gondolom, képzeljük oda a sértéseket az objektíven tévedőkre vonatkozóan (szerintem a Fury Road remekmű egyébként), mert szerinted nem remekmű. Hogy is van ez? -

előzmény: saatonda (#33)

2019-07-20 15:52:14 saatonda #34

sőt lehetne ezt egészen áramlatokig tágítani, nem csak filmekig, persze az is egy álláspont hogy valaki nem ismer revíziót, mindig benyalja amit az egyébként sohasem egységes és időben változó fősodor mond neki, hát valaki más meg nem. mindenesetre elég ellenszenves, kirekesztő logika
így lett zseniális mester a tehetséges, kezdetben érdekes későtt halványuló, kissé beteges tarantinóból, így lett a twin peaks vagy a breaking bad című érdekes, de azért nem igazán mesteri sorozatokból a sorozatgyártás csúcsa (bár utóbbit a magaskultúra bizonyos képviselő nem tartják nagyra, előbbit inkább) és így tovább.
hurrá, megmondta a tekintély, lehet hazamenni.

előzmény: saatonda (#33)

2019-07-20 15:49:35 saatonda #33

-nincs olyan , hogy objektíve valakinek igaza van, x film pontosan 6.7-et ér egy 10-es skálán
sem egy egyénnek, sem a többségnek, sem a kritikusoknak, sem a nézőknek, senkinek.
bárki mondhatja hogy szerinte valami túlértékelt
-semmilyen filmről alkotóról nincs teljes konszenzus
-a filmtörténeti szerep nem egyenlő az esztétikai értékkel, középszerű filmnek vagy akár gyengébbnek is lehet óriási hatása, remekműnek is kevés
-hogy egy film túlértékelt, nem az jelenti hogy a másik szerint rossz, ez valami egészen fura elképzelés, simán lehet hogy jó, csak nem annyira, mint a beszélő szerint a többség véli
-az hogy éppen mi a kritikusok, filmelmélészek kedvence, hát nem mindenkinek jelent olyan sokat, egyetemi oktatóktól, jónevű kritikusoktól lehetne akkor baromságokat idézni hogy szinte fáj
-amit hoztak példát, keresztapa tökéletes példa, színvonalas elkészített kicsit szappanopera-jellegű kétes moralitású iparosmunka, amitől frászt kapott anno nicholas pileggi ( mert ő azért valamennyire ismerte azt a világot, amit mario puzo nem), coppolának is voltak kétségei, de a film legalább behozta a köztudatba a keresztapa fogalmát amit ha jól tudom nem is használtak a szervezett bűnözés világában.
jó film? bizonyos értelemben igen, más értelemben nem. remekmű ami előtt le kell borulni? szerintem nem, meg még jó pár kritikus szerint sem. aki akarja tegye, de mást ne kényszerítsen, pláne ne tekintélyérvvel.

ja, a mad max fury road is jó film, de a 10 pontokat dobáló meg remekműző kritikusok, hát...

előzmény: BonnyJohnny (#31)

2019-07-20 14:51:13 Olórin #32

Ez ugyanaz, csak másképp megfogalmazva:)
Nyilván nem ugyanúgy értelmezzük a szót ezek szerint... de (az én szemszögemből) egy Keresztapára végképp nem lehet azt mondani, hogy túlértékelt, az ugyanis egy sokkal súlyosabb szó annál, hogy "nem tetszik". Eleve, egy Keresztapán már nincs mit "értékelni", az idő (közel fél évszázad) eldöntötte, hogy hol a helye a filmtörténetben. Ennek ilyen legyintéssel ellentmondani, hogy "túlértékelt", szerintem igenis arrogancia (és/vagy butaság).

előzmény: BonnyJohnny (#31)

2019-07-20 14:42:05 BonnyJohnny #31

Így is lehet értelmezni. De úgy is, hogy van egy film, amiért a többség odavan, de neked nem tetszik, az szerinted túlértékelt, azaz túl van értékelve szerinted.
Pl. ha valakinek nem tetszik a Keresztapa, arra simán mondhatja, hogy szerinte túlértékelt.

előzmény: Olórin (#30)

2019-07-20 14:29:59 Olórin #30

Azért van némi igazsága, ha ugyanis azt mondod valamire, hogy "túlértékelt" az amolyan arrogáns kinyilatkoztatása annak, hogy te jobban tudod a kritikusoknál/szakmabelieknél/nézők többségénél/stb. - ők mind tévednek, neked van igazad. Lényegében nem csak a filmet minősíted vele, hanem azokat is, akik másképp gondolkodnak róla, mint te.

előzmény: saatonda (#29)

2019-07-20 13:01:31 saatonda #29

https://www.filmtett.ro/cikk/4730/lusta-szavak-a-tulertekelt-tulertekelt

ez sokkal rosszabb, mint gyenge zsolt sznobizmusa

"túlértékelt csak papíron jelent valamit, csak definíciója van, csak sziluettje; tartalma és értelme viszont semmi."---ez pl. egy értelmetlen mondat

"A túlértékelt nevetségesen szelektív kifejezés,
soha nem fogunk igazi választ találni arra, hogy ha valaki azt mondja az egyik kedvenc filmünkre, hogy „túlértékelt”, mégis mire gondol: kik értékelik azt túl?"---ez nem igaz, mindig meg lehet határozni, ki mire gondol

" Én? A kritikusok? Az IMDb felhasználói? A rajongók? A haverok? A filmsulis csoporttársak vagy tanárok? Édesanyád? A legjobb az egészben az, hogy ha van válasz a fenti kérdésekre, az sem számít. A „túlértékelők” és a „túlértékeltezők” (azok, akik ezzel a kifejezéssel dobálóznak) is emberek, saját ízléssel, preferenciákkal és véleményekkel""

azért nem számít, mert senki véleménye nem lehet teljesen objektív?

. Ha egy film „túlértékeltségét” egzakt módon lehetne mérni, minden sokkal egyszerűbb lenne, de nem lehet."

többé-kevésbé lehet, mi a gond?

a többit nem idézem, ugyanaz, másképp.
hülyeség, megnézi az ember a kritikusok toplistáit, megnézi a kortárs kritikusi közbeszédet már amennyire tudja, megnézi a rotten, metacritic, imdb-stb pontozásokat, díjakat, stb stb, ha közönségre kíváncsi akkor imdb és egyéb helyek, vélemények, bevétel---számos egyértelmű esetet találunk magasan vagy alacsonyan értékelt filmekre, melyekre reagálhatunk. akkor?

2019-07-18 20:31:00 desmond #28

Igen, ez abszolút így van.

előzmény: saatonda (#27)

2019-07-18 19:51:06 saatonda #27

de a remekmű is szubjektív, van akinek remekmű, van akinek nem, a kritériumok is különbözőek.
itt nincs objektív igazság, csak jobb-rosszabb válaszok, ítéletek.

előzmény: desmond (#26)

2019-07-18 19:27:18 desmond #26

Ahogy az idézett mondatból kitűnik, Gyenge Zsolt szerint "...a világ állapotáról való elmélyült gondolkodáson és ahhoz illeszkedő formai univerzumon alapuló műalkotás" lehet remekmű, ami szerintem minimum megkérdőjelezhető és elavult megközelítés, már amennyire még emlékszem rá, mit tanultam annak idején a modern/posztmodern világfelfogásról. "A világ állapotáról való elmélyült gondolkodást" egyszerűen nem tartom érvényes kategóriának, ez valakinek egy szubjektív meghatározása, amit általános érvényűként próbál beállítani. Jó pár címet fel lehetne sorolni, ami nem felel meg ennek a definíciónak, és mégis remekmű.

előzmény: saatonda (#25)

2019-07-18 18:09:27 saatonda #25

a stílustól eltekintve lehet hogy igaza van. ők valami nagyon nagy dolgokat várnak, mondjuk amilyen szerintük anno a european art house volt az ötvenes-hatvanas években majd ezen alkotókon kívül még pár film amit mesterműnek kiáltottak ki. aztán amit nem tartanak ebbe a kategóriába tartozónak, azon fanyalognak.
túl sokat várnak.
mondjuk kíváncsi lennék gyenge zsolt szerint melyek a remekmű közeli alkotások, én nem sokat tudnék mondani, gyanítom azok nagy részéért sem lelkesednék amiket ő imád

előzmény: saatonda (#24)

2019-07-18 18:05:35 saatonda #24

2019-07-18 15:38:25 desmond ← #7953
Nem az a probléma, hogy kritizál az úriember, a modoros fölényeskedés idegesítő.

A Filmvilág ismét kitett magáért: Gyenge Zsolt beszámolója a cannes-i filmfesztiválról a modoros, sznob, ugyanakkor semmitmondó elitizmus újabb csúcspontja. A zseniális zárómondat "További izgalmas filmek [...] a műfajiság diskurzusán kívül mozogtak, de ezúttal közöttük sem akadt igazán felejthetetlen, évek múlva is megkerülhetetlennek látsazó, a világ állapotáról való elmélyült gondolkodáson és ahhoz illeszkedő formai univerzumon alapuló műalkotás." a maga nemében egyszerűen páratlan. De a cikk hemzseg a hasonló "gyöngyszemektől". Akinek alacsony a vérnyomása, annak feltétlenül ajánlom."

2018-05-09 09:58:53 Lewis007 #23

http://smokingbarrels.blog.hu/2018/05/09/kene_mar_egy_jo_filmkritikus-flamewar. Ezt csak itthagyom.

2018-05-04 14:45:25 kiregro #22

a magyar narancsban a bosszúullók-végtelen háborúról 2.5/5, mellette a hang nélkül című filmről 1/5-ös értékelés jelent meg.
ha a rotten tomatoes-on nézem ugyanezeket...

2018-05-04 13:57:35 Lewis #21

Mi a gond a Filmtekerccsel? :D Szakmaiak, de közben könnyedek is az írásaik. Persze semmi sem tökéletes.

2018-05-04 04:55:00 budaik #20

S mit szóltok Dudás Viktorhoz, aki újabban nem is tudom, valami filmszakértő néven VLOG-ol? Filmszerésszel is volt vitám, mert (s nagyon találó a Lakat Karcsibácsis hasonlat), azt véleményeztem, hogy igenis hiányzik a magyar kereskedelmi médiából egy (legalább egy) olyan filmes műsor, ami a filmek tartalmára és nem a búlvárra fordít figyelmet....

https://www.facebook.com/filmszakerto/

előzmény: Hannibal Lecter (#19)

2018-05-03 22:17:00 Hannibal Lecter #19

Igen, és általában minden téren felületes a tudása. Bár legalább ezt nyíltan be is ismeri. Egyébként filmes fronton szerintem még így sem múlja alul a már említett Kovács Gellért Filmszerészt, a filmkritika Lakat T. Károlyát.

előzmény: csabaga (#18)

2018-05-03 22:09:15 csabaga #18

Puzsér Tony Curtist Kertésznek hiszi, pedig Bernie Schwartz volt az eredeti neve. Ennyit róla... Ő egyébként mindennek a szakértője, nagyjából ugyanannyira, mint a filmeknek.

előzmény: Hannibal Lecter (#17)

2018-05-03 21:40:22 Hannibal Lecter #17

Én pár hónapja már csak a Filmvilágnál publikálok, és olvasni is csak azt olvasom rendszeresen (tudom, közel sem tökéletes az sem, de még mindig egyértelműen a piac csúcsterméke), a többihez mostanság valahogy nincs már kedvem/időm. Na jó, bevallom, olykor bele-beleolvasok az általam az "annyira rossz, hogy már jó" kategóriába sorolt orgánumok némelyikébe is (VOX, Index, Filmtekercs etc.), kizárólag rekeszizom-tornáztató célzattal. :)

Puzsért viszont legtöbbször kínszenvedés hallgatni/olvasni, amikor meg akarja játszani a nagy filmkritikust. Szemlátomást felkészületlen, tájékozatlan, műveltsége hiányos, és néha (na jó, sokszor) orbitálisan mellélő a véleményével. Szvsz akkor táltosodik meg, amikor közéleti témákban kell megnyilvánulnia, de ez már más tészta.

2018-04-18 08:07:15 oscarmániás #16

Ez igazán örvendetes információ, van még remény :)

előzmény: Tenebra (#9)

2018-04-17 20:08:59 zéel #15

A Mozinet nekem is nagy kedvencem. Volt. (Csak, hát a "piac", ugye.)

előzmény: csabaga (#13)

2018-04-17 19:52:14 budaik #14

Mozinet király lap volt

előzmény: csabaga (#13)

2018-04-17 19:30:03 csabaga #13

Egy szerintebb jobb lap, a Mozinet, sajnos 2011-ben anyagi okok megszűnt.

előzmény: zéel (#12)

2018-04-17 19:05:16 zéel #12

A Filmvilág azon kevés magyar (havi)lap közé tartozik, mely évtizedek óta tartja magát, sőt, nem csak magát, még a színvonalat is. (Többé-kevésbé.)
És ez igazi bravúr a magyar sajtópiacon. (Ami, ugye, nem is igazi piac, mert az állami hirdetések elosztása teljesen egyenlőtlené teszi a versenyt.)

előzmény: Tenebra (#8)

2018-04-17 17:33:25 MicaHiro #11

Én sem tudok olyanról, akit kifejezetten érdemes hallgatni...de hátha itt felmerül majd egy név :)

előzmény: budaik (#7)

2018-04-17 16:39:58 csabaga #10

Azzal egyetértesz, hogy egy 25 éves nekrológ "tárgyát" gyakorlatilag tehetségtelen senkinek neveznek, a tárgyi tévedések mellett? Kritikát én azért olvasnék, nekem érdemes-e megnéznem a filmet. Ezt általában nem tudom meg. Hiányoznak a markáns vélemények, még ha esetleg elsőre zavaró is. Vitatható, de legalább vélemény és nem a "nehogy megsértődjön valaki" semmiség. Már nem létező filmes havilapok embereitől tudom, a kétezres évek eleje óta ez az elvárás. Látszik is a Filmvilág kritikáin és a VOX osztályzatain. Ezért szeretem a KT-t, mivel itt, ellentétben más filmes fórumokkal, nincsenek alaposan felülértékelve a filmek. Az itteni közösség kritikusabb, mint az imdb.

előzmény: Tenebra (#8)

2018-04-17 16:27:48 Tenebra #9

Különben meg valaki azt írta valahol, hogy akkor van tiszteletjegy a kritikaírónak, ha nem alázzák porig az adott filmet.

Ez szerencsére az esetek többségében nincs így. Van persze forgalmazó, ami inkább premier előtti vetítéseket tart (és ezekre tényleg tiszteletjegy kellhet), vagy "elfelejt" levelet küldeni a sajtóvetítésről, de ez általában nem így megy. Jobb helyeken a szerkesztők, rosszabb helyeken a cikkírók érdeklődnek vagy kapnak hírlevelet a sajtóeseményről, ami általában délelőtt van. Erre mindenki elmehet, aki időben tud regisztrálni. Én egy csomó filmet húztam már le úgy is, hogy maga az alkotó hívott meg, illetve a vetítés után mindenkinek ajándékcsomagot adott. :D Nagy forgalmazóknál meg lehúztam párszor a tucat szuperhősfilmeket, mégis mehettem később is sajtóvetítésre.

előzmény: oscarmániás (#3)

2018-04-17 16:18:30 Tenebra #8

A Filmvilág védelmében (jó, én is írok oda, tehát elfogult vagyok :P):

Mikor van keret egy nettó 1600 karakteres kritikára, akkor nehéz úgy írni, hogy legyen normális bevezetés, lezárás, legyen történetismertetés, meg legyen egy markáns vélemény a filmről. Ez persze a "kritikaírás művészete", ahogy mondani szokás, de főleg annak idején kezdőként ezt nehéz volt megszokni, és azért még most is többet szütyögök egy 1600kk-s "láttuk még" szösszeneten, mint egy 20kk-s szövegen. Nehéz jól belőni az arányokat. Viszont szerintem pont, hogy pozitív irányba fejlődött a rovat ezen a téren. Mivel olvasgatok régebbi filmvilágos kritikákat is, így néha rábukkanok 80-90-es években keletkezett szövegekre, és azok sokszor a "nagy"-októl származnak (neveket nem írok inkább). És bizony a "nagy"-ok nagyon szellemesek, csak éppen az nem derül ki a szarkasztikus írásukból, hogy mégis akkor mik a film erényei és negatívumai. Ahogy critixx is írta, ezekben az időkben sajnos pont az volt a "menő", hogy földbe döngöljük a tömegfilmeket, legyen az bármilyen minőségű is. Persze legyen, döngöljük, csak legalább szakmai lenne a filmkritika. De ez nem volt jellemző szerintem azokban az időkben.

A nagycikkek között persze van érdekesebb és érdektelenebb, viszont ez attól is függ, hogy kit mi érdekel. Én annyit tudok, amit íróként tapasztalok, hogy Schubert Gusztáv, a főszerk. a legjobbat akarja kihozni mindegyik szövegből, és nem szívbajos visszadobni valamit, ha az nem üti meg a mércét. Ettől persze még becsúszhatnak hibák. Ahogy pl. nekem a legutóbbi Ryan Coogler-portrémnál is találkoztam egy-két elütéssel, formai hibával. Pedig többször átolvassuk a szövegeket, a már betördelt változatot is. De emberből vagyunk mi is, és sajnos van, hogy a Word már nem húz alá valamit, vagy a lapzárta miatti sietségben egy-egy évszám félrecsúszik. Aláírom, hogy olvasóként bántóak ezek a hibák, de sajnos nincs mód egy ilyen havi lapnál arra, hogy részletes szakmai lektoráláson essen át.

előzmény: csabaga (#2)

2018-04-17 15:30:00 budaik #7

Én személy szerint nem is tudom, hogy mit érdemes hallgatni :)

Kovács Gellért Filmszerész műsora nekem túl sótlan, vagy nem is tudom , Dancsó és Szirmai videóit meg főleg nem szeretem, nagyon ritkán hallgatom őket film kapcsán.

Van, akit érdemes hallgatni? :D

előzmény: MicaHiro (#6)

2018-04-17 13:20:24 MicaHiro #6

Persze a Filmvilág sem tökéletes, de szerintem még mindig jobb mint egy VOX vagy Mozimánia, amikben az utóbbi időben érdemi gondolat alig fogalmazódott meg...

Örülök egyébként, hogy beindult kicsit a fórum. Hadd hangsúlyozzam viszont megint, hogy nem csak folyóiratok tárgyalása lenne itt a cél, hanem különböző netes podcastek vagy rádióműsorok kibeszélése is. (Ezért más kicsit, mint amit oscarmániás linkelt).

A külföldi honlapokról amúgy mi a véleményetek? Melyiket érdemes olvasni?

2018-04-17 12:58:59 csabaga #5

A lap ráadásul tele van agyonokoskodott és tárgyi tévedésektől hemzsegő cikkekkel. Rémes, miket írtak Marlene Dietrich halála 25. évfordulóján, még a születési neve sem stimmelt, ami egyébként Dietrich és nem a mostohaapja leközölt neve. A lap M. Monroe és Audrey Hepburn (Audrey Kathleen Ruston) születési nevét sem ismerte, vagyis ez már hagyomány...

előzmény: critixx (#4)

2018-04-17 11:03:49 critixx #4

Én a régi és a mostani Filmvilágban két ugyanannyira radikális, csak épp ellenkező pólusú tendenciát látok. Régen, mikor még olyan nagy nevek írtak a lapba mint Bikácsy, Báron György, Kovács András Bálint, stb., a filozófia valami olyasmi volt, hogy "minden, ami nem szerzői / művészfilm, az szar". Ennek a jegyében a hollywoodi (és hollywoodi típusú) közönségfilmeket szinte csak szapulni lehetett, műfaji film csak akkor lehetett jó, ha azt egy nagy szerző (Hitchcock, Sergio Leone, stb.) készítette. Ennek egyik "csúcsa" A misszió fikázása volt egy korabeli kritikában, a másik mikor a Star Trek VI-ot a kritikus azért húzta le, mert hülyén kinéző űrlények vannak benne, arra nem vette a fáradtságot, hogy magát a filmet is értékelje. Illetve, kb. félévente kötelező volt egy "jajj már megint hová süllyedt Hollywood" összegzésnek megjelennie.

Ma viszont pont ennek az ellenkezője zajlik. Felnőtt egy olyan kritikusnemzedék, akik igyekeznek magukat szándékosan elődeik ellenében definiálni, valamiféle görcsös igyekezettel, hogy az "öreg begyöpösödött kötött pulcsis kritikusbácsik" ízlését megtámadják és erőltetett hipsterségből, amolyan "anti-sznob sznobériaként" igyekeznek fikázni az "unalmas művészfilmeket", miközben a legrosszabb B-filmeket magasztalják és kizárólag csak műfajfilmekkel hajlandók foglalkozni, és olyan szólamokat hangoztatnak mint "olyan, hogy filmművészet nem létezik, ez egy idióta fogalom, amit pár sznob francia talált ki két kakálás között".

Szerintem mindkét tendencia rossz, inkább valamiféle egészséges arany középutat kellene találni. Reméljük, a jövőben ez megvalósul.

2018-04-17 09:11:44 oscarmániás #3

Egykoron indult már a témában eszmecsere:
https://kritikustomeg.org/forum/36/velemenyek-kritikakrol?p=3
Különben meg valaki azt írta valahol, hogy akkor van tiszteletjegy a kritikaírónak, ha nem alázzák porig az adott filmet. A mai ínséges világban nem lehet elítélni azt, aki nem szarik oda ahol eszik (már bocsánat). Olvastam régen egy Csurka írta kritikát, ami meglehetősen ízléstelen és alpári nyelvet használt, szerintem ez a negatív véglet és bizonyíték, hogy régen sem volt minden jobb. A másik véglet Bazin, nekem az tetszik, ő olyan elegánsan semmisíti meg a sztálini típusú filmkészítést, hogy azt tanítani kellene. Kár, hogy a fogyasztónak nincs egyvégtében öt perce, hogy behatóbban nekiveselkedjen egy kritika elolvasásának, megnézésének. Így marad az instant kávé minőségű tömör elemzés: jó/szar. Értelmezés nélkül.

előzmény: MicaHiro (#1)

2018-04-16 20:06:45 csabaga #2

Filmvilág, VOX, mindkettő gondosan ügyel arra, hogy "fontos filmeket" ne marasztaljanak el. Régen a Filmvilág, 90-es évek nem ilyen volt. Pl. az Angol beteget írgalmatlanul lehúzták, ez ma már elképzelhetetlen. Ráadásul kritika helyett több oldalra kiterjedő, de mégis tartalmatlan, valódi véleményt nem vállaló irások vannak egy filmről.

2018-04-16 19:43:20 MicaHiro #1

Régóta gondolkoztam ezen téma létrehozásán, most végre rászántam magam a cselekvésre :)

A címből talán sejthető, mi ezzel a szándékom: legyen valami hely a fórumon, ahol arról lehet beszélni, hogy melyik filmes folyóirat kiváló és melyik hitvány, vagy melyik youtube-sztár csapnivaló és melyik tud megfogalmazni színvonalas kritikát. (Azt hiszem egyébként folyóiratos topic volt már, de egyrészt úgysem nagyon működik mostanság, másrészt pedig szándékom szerint ez tágabb lenne.

Félig-meddig vitaindítónak, félig meddig "bemutatónak" szánva pár weboldalról ki is fejtem rövid véleményemet:

screenrant: egy ideig örömmel olvastam, mostanság viszont döbbenettel szemlélem, milyen színvonaltalan, tartalmatlan vackokat képesek hírként tálalni (pl. simán szentelnek hosszú cikkeket fan-made posztereknek)

filmschoolrejects: itt érzésem szerint szoktak megjelenni kifejezetten gondolatébresztő, értelmes cikkek, és nem érzem azt (amit a filmes újságok többségén), hogy tulajdonképpen csak a box-office támogatása a céljuk

index: kifejezetten nem szeretem a filmkritikáikat, vagy tartalmatlanok és igénytelenek, vagy feleslegesen okosnak próbálnak tűnni, valódi kritikai gondolatok nélkül

Youtuberek kis hazánkból:
Puzsér filmes műsorai: sokszor gondolatébresztő és igyekszik megindokolni amit mondd, összességében szerintem becsülendő a hozzáállása, de sokszor nagyon magabiztosan mond ezekben olyan dolgokat is, amik tényszerűen ostobaságok, szóval fenntartásokkal kell kezelni szerintem

filmbarátok podcast: nem tudom mennyire ismert és nagy reklámot nem is csinálnék neki, de azért ha már elkezdtem, megírom...hogy tulajdonképpen nincs mit írni. Szerintem nem mondanak különösebben hülyeséget, de semmi érdekeset, különösebben értelmeset vagy tartalmasat sem. Nem érzem, hogy mennyivel tudnak jobban beszélni filmekről, mint akármelyik moziból akármilyen random néző.