Elgondolkoztató filmes kérdések

(vissza a topikok listájához)

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

2013-10-06 21:28:27 Dynast Grausherra #15

Frodót igazából csak azért vettem be a felsorolásba, hogy legyen egy komolyabb műből származó alak is. De talán azt el lehet róla ismerni, hogy bár egyik hobbit sem áll a helyzet magaslatán, Frodó a legszerencsétlenebb mind közül. A végén igazából már Samu vonszolta, annyira nem volt cselekvőképes. Egyébként egyetértek a megjegyzéssel.

előzmény: cucu (#14)

2013-10-06 18:16:16 cucu #14

Csak egy megjegyzés: Frodo nem igazán jó példa. Samu, Trufa és Pippin - bár sok mindenben különböznek tőle és egymástól - ugyanolyan "bénák", kicsik, mint az átlag olvasó/néző, emellett viszont inkább alulméretezett felnőttek, mint tinik, úgyhogy az azonosulás náluk nem a 16-20 éves amcsi fiatalok, hanem az átlag brit kisemberek felé szól. És ez ott inkább mondanivaló, mintsem marketing fogás.

előzmény: Dynast Grausherra (#13)

2013-10-06 17:41:13 Dynast Grausherra #13

A napokban elgondolkoztam azon, hogy vajon mennyire elterjedt jelenség lehet a magamban Grayson-szindrómának nevezett állapot a filmes világban.
Az egész abból indult ki, hogy megnéztem Guillermo Del Toro első Hellboy filmjét, és amíg a második rész és az eredeti képregény egészen elbűvölt, ez az adaptáció valahogy sántított. És ami a legjobban sántított, az nem volt más, mint John Myers ügynök, aki a film számára létrehozott karakter. Emellett tipikus esete a Grayson-szindrómás karakteralkotásnak.
Kezdjük Dick Graysonnal (azért nem Robin, mert a Robin-szindróma egy létező betegség, és nem akarok vele zavart kelteni). Több Batmanről szóló írásban (köztük Olórin elemzéseiben is), olvastam, hogy Dick Grayson/Robin azért "született", mert a szerkesztők szerint valahogy enyhíteni kellett Batman sötét világát. Igazuk lett, az eladások megnőttek.
Dick Graysont elsősorban a Tini Titánok sorozatból ismerem, és be kell vallanom, őt kedveltem legkevésbé a csapatból. Sőt, mindenki mást kedveltem rajta kívül. Pedig ő típusosan az a karakter, aki mindenkinek a kedvence kellene, hogy legyen. Lehet, hogy nálam ezért nem működik. De ez talán nem is ennyire általános. Dick Grayson abban az esetben a csapat vezetője, az, akit leginkább főhősnek lehet nevezni. Több olyan elsősorban "mese" jellegű történet is létezik, ahol a főhős jelleme így épül fel. Sőt, sok esetben kiindulási alap, hogy a nagy tömegeknek szánt történet főhőse olyan alak legyen, akinek a helyébe minél jobban be tudjuk képzelni magunkat. Például Harry Potter, Luke Skywalker, de akár megemlíthetném Frodót is. Mindhárman az adott történetek kulcsszereplői, de a mellékszereplők mindig felülmúlják őket. Luke Skywalker közel sem olyan népszerű, mint Han Solo, Frodó egy nagy nulla Csavardi Samuhoz képest, és Harry Potternél is jobban kedvelek jó néhány mellékszereplőt.
De nem erre akarok kilyukadni a Grayson-szindróma kérdésében.
A Grayson-szindróma meglátásom szerint éppen nem a főszereplőket, hanem a mellékszereplőket, pontosabban a töltelék alakokat érinti. Igazából csak két filmet tudok példának felhozni (plusz a Batman képregényt), de ha valaki tud más példát, ne habozzon megemlíteni.
Talán nem véletlen, hogy nagyon sok híres Batman képregényben (pl: Gyilkos tréfa, Arkham Elmegyógyintézet, Préda) Robin egyáltalán nem szerepel, ahogy az sem, hogy az értelmesebb rendezők (Burton és Nolan) vonakodtak berakni a karaktert a filmjeikbe, pedig a stúdió nagyon akarta. Hiszen Dick Grayson az a figura, akivel a tinédzserek azonosulhatnak. De az azonosulás ára az, hogy a filmnek magával kellene vonszolnia egy felesleges töltelékkaraktert. Ez a Grayson-szindróma.
Guillermo Del Toro Hellboy filmje, valamint a A szövetség ( The League of Extraordinary Gentlemen) Alan Moore hasonló című képregényéből, nagyon látványosan szenved ettől a betegségtől. Utóbbi sok egyébtől is. Mindkettőben ott van a betoldott közönségbarát Grayson-karakter, aki éppen csak belecsöppen a film világába, miközben ott semmi keresnivalója. Az eredeti történetben egyik ilyen alak sem szerepelt. A szövetség Tom Sawyeréről olvastam is, hogy stúdiós nyomásra került be, mint közönségcsalogató, és gyanítom, hogy Myert ügynökkel ugyanez a helyzet.
Hollywood sok bajtól szenved mostanában, a Grayson-szindróma még talán a ritkábbak közé tartozik, de véleményem szerint egy nagyon is kúrára szoruló állapot. Érdekes, hogy eddig csak képregényeknél és képregényfilmeknél találkoztam vele. Ez minden bizonnyal a stúdió félelme az alapanyagtól.
Batmannél azért kellett Dick Grayson, hogy színesítse kicsit azt a komor világot. Nem ismerem pontosan azt az időszakot, de olvasmányaim alapján a megjelenése egybeesik azzal, amikor Batman abbahagyta a gyilkolást, és kb. elérte azt a formáját, amit ma ismerünk. Talán a gyilkolást leállítása is elég lett volna. Robinon néha érzem, hogy őt csak bevonszolták a mai képregények világába. (Ebben tévedhetek is.)
A Hellboy esetén az alapkarakterek egyrészt maga Hellboy/Pokolfajzat, mellette Elizabeth Sherman és Abe Sapien. Egyikük sem az a fiatal "srác", akivel egy tinédzser azonosulhat, (gondolta a stúdió.) Ugyanez a helyzet A szövetséggel. Van egy öregember (Alan Quatermain), egy halhatatlan (Dorian Gray), ráadásnak a filmben jellemet nem igazán kapó Némó kapitány, plusz a láthatatlan ember, Jekyll és Hyde, valamint Mina Harker. Híres irodalmi alakok (még ha nem is kifejezetten a klasszikus szépirodalomból), de a stúdiónál bizonyára rettegtek attól, hogy a nézők közül sokan semmiféle ismerettel nem rendelkeznek majd ezekről az emberekről. Tegyünk be egy hát fiatal ügynököt, aki most ismerkedik a Paranormális Kutatóintézettel/Szövetséggel, biztos mindenki kedvelni fogja. Én nem tudom, ki hogy van vele, de ha könyvet olvasok, filmet nézek, magam is képes vagyok megismerkedni a világgal, nem kell egy könyvbeli "alterego", aki lényegében engem személyesít meg a történeten belül. Majd én eldöntöm, kivel akarok azonosulni. Ha nekem Abe Sapien a rokonszenves, majd vele tartok, ha meg Ruprecht Kroenen, akkor meg vele. Ezért működik jobban az ilyesmi, ha a jellemszegény Grayson-karakter egy főhős, mert akkor sokkal kidolgozottabb, ráadásul ő teszi a maga dolgát, mi pedig barátkozhatunk Han Soloval, Trufával, Szilszakállal, Darth Vaderrel, Ronald Weasley-vel, Neville Longbottammal, vagy Elizabeth Shermannal, Hermione Grangerrel, esetleg Leia hercegnővel. Ki kit kedvel jobban.
A filmekben szereplő Grayson-karakterrel pedig biztosan nem tudnak mit kezdeni a nézők. Ha Myers ügynök népszerű lett volna, biztosan nem marad ki a második részből. Pedig kimaradt, és Hellboy II magasan felülmúlta az első részt.
Van azonban egy majdnem Grayson-karakter, akit illik megemlítenem. Érdekes módon ő is egy ügynök. Phil Coulson a Marvel-univerzumból. (Ráadásul ez megint képregényfilm.) Coulson megint csak filmre kitalált alak, viszont ő már nagyon is népszerű. Azonban azt is észre kell venni, hogy Coulson különbözik az igazi Grayson-karakterektől. Ő nem tini, vagy húszas éveit éppen elérő forrófejű ifjú, megközelítőleg sem. Egy felnőtt, érett férfi, aki komoly munkája van. Ő nem most csöppen bele egy új világba, mint Myers, hanem régóta abban dolgozik. Más kérdés, hogy történik egy s más újdonság. Pedig minden másban nagyon hasonlít Myers ügynökhöz és Sawyerhez. Ő is csak átlagember egy csodalényekkel teli világban. De ő nem kutyaként követi egyik vagy másik hőst, neki megvan a saját dolga.
Tehát nem lehetetlen olyan Grayson alapú karaktert alkotni, amely tényleg rokonszenves, de ettől még nem kellene, hogy ez szükségessé váljon. Mint említettem a Grayson-szindróma létrejöttének legfőbb oka az alapanyagtól való félelem, annak esetleges eladhatatlansága. Mindez pedig nagyon káros rengeteg jobb sorsra érdemes filmre kívánkozó alapanyag számára, és ez nemcsak a képregényekre vonatkozik.

2013-06-12 12:03:43 Xuja #12

[link]

előzmény: nejmed (#9)

2013-06-12 09:04:13 desmond #11

Hát ez a blog... mi lenne rá a megfelelő kifejezés... talán a "mindfuck"?

előzmény: nejmed (#9)

2013-06-12 00:51:50 Lacroix #10

Áh,hát magamhoz nyúlok
[link]

2013-01-08 09:17:56 nejmed #9

A pornó
"...Egy ilyen kérdés, amit feltehetünk magunknak, hogy szerintünk miért éppen a plázamozik ontják magukból a B kategóriás filmeket és nem pedig a kisebb belvárosi fajtájuk azoknak? Van-e összefüggés a között, hogy a plázákban milyen termékeket kínálnak, milyen embercsoportokat szólít meg ez az exhibicionista közeg?...De a legfontosabb kérdés, amiért ez a bejegyzés is született: Van-e különbség a verbalitás, a (helytelen) pornófilm és az egyes (B kategóriás) filmek között?..."

2012-02-29 19:31:06 ChrisAdam #8

Amerikában. :)

előzmény: Ernő12 (#5)

2012-02-29 19:07:25 Kenesei Tamás #7

Hát ha csak fele olyan jó bulikba lettem volna mint a buli ebben a filmben!!! :) Én is már nagyon várom a filmet, szerintem egy nagyon pörgős, állat jó hangulatú film lesz!:)

2012-02-29 18:05:06 Bia6 #6

:) Ez jó! De szerintem nem léteznek ilyen bulik, úgyhogy marad a film!Amikor nézed éld bele magad:)

előzmény: Ernő12 (#5)

2012-02-29 17:54:08 Ernő12 #5

Engem egy kérdés nyomaszt: HOL VANNAK OLYAN BULIK MINT A PROJECT X-BEN??? Ez nagyon durva:D:D:D:D http://www.youtube.com/watch?v=1Rl1TJG17Wk

2011-07-21 08:16:54 goromba #4

Annyira azért nem rossz ötlet ez, mert ha a film topikjában kerül megvitatásra egy ilyen mit is jelentett dolog, a vita/eszmecsere sokszor elmegy odáig, hogy jól van srácok, ez tegyük már az offtopicba, ahol viszont elveszik, mert ugye ott van egy csomó más off.

2011-07-20 14:56:13 Hannibal Lecter #3

"Ezeket a kérdéseket elképzelésem szerint nem itt beszélnénk meg, ez egy gyűjtőhely lenne."

Szerintem inkább a kérdéses filmek önálló topikjai legyenek a gyűjtőhelyek!

előzmény: MicaHiro (#1)

2011-07-20 14:47:42 lizardking #2

És akkor az az elképzelés, hogy a spoilerben lévő kérdést az Apokalipszis most topicjában vitatnánk meg?

előzmény: MicaHiro (#1)

2011-07-20 12:46:25 MicaHiro #1

Én nagyon szeretek filmek megnézése után is gondolkozni a látottakon. Vannak filmek (pl. Eraserhead), amik néha csak úgy maguktól eszembe jutnak, és ilyenkor elmerengek azon, hogy mi mit is jelentett abban az adott filmben. Az ilyen kérdések gyűjtőhelyének gondoltam ezt a topicot, remélem lesz rá igény, gondolatébresztőnek hasznos lehet majd olvasgatni, ha sok kérdés összegyűlik.

Ezek a kérdések lehetnek simán a sztorira vonatkozó kérdések (pl. egy adott film adott jelenete most álom vagy valóság) vagy messzebbre vezető, mély hátterű kérdések is (pl.: Apokalipszis most: Mennyire volt őrült Kurtz ezredes?. Ezeket a kérdéseket elképzelésem szerint nem itt beszélnénk meg, ez egy gyűjtőhely lenne.