Filmek - régen és ma

(vissza a topikok listájához)

Ahhoz, hogy kommentelhess, be kell jelentkezned.

  • 1
  • 2
2018-04-22 19:15:55 csabaga #141

Capra szerette a hosszú vigjátékokat, Billy Wildernek is van néhány. Senki se felejtsen még 1/25 részt hozzáadni, hogy meglegyen az NTSC játékidő. Pl. a Lesz ez még igy se majd 140 (!) percig nyúlik. Az Avanti meg csekély 145 perc, az talán világcsúcs a vígjáték kategóriában.

előzmény: ChrisAdam (#140)

2018-04-22 17:04:03 ChrisAdam #140

Ez egyébként igaz, szerintem is. Ma már egy romantikus vígjáték is eltart 2 óráig, régen ezek általában a 90 és 100 perc közt mozogtak. Szerintem ebben szerepe van az analóg-digitális váltásnak is, meg hogy ma sokkal terjengősebbek a filmek, régen sokkal inkább lényegre törőbbek - bár nem tudom, ezt így ki lehet-e jelenteni.

előzmény: ilozka (#136)

2018-04-22 16:57:58 deathcode #139

Engem nagyon zavar. Piszok kevés 100 percnél hosszabb filmre nem mondom, hogy lehetett volna rövidebb...

előzmény: ilozka (#136)

2018-04-21 23:00:40 Raul #138

Régen is voltak hosszú filmek, Elfújta s szél, Ben Hur, Doktor Zsivágó, Arábiai Lawrence pl.

2018-04-21 21:51:04 csabaga #137

Az Oscarra általában jó, azok között sok a hosszú, régen is volt példa rá. Ritka az Annie Hall játékidő a győztesek között.

előzmény: ilozka (#136)

2018-04-21 20:24:35 ilozka #136

A filmek játékideje egyre csak növekszik, idén már 130-135 perc a standard, miközben 20-30 évvel ezelőtt 90 percben bármiről jó filmet készítettek és csak különösen erős témák esetén lett hosszabb a film, ami végig lebilincselő tudott maradni. Ma már élvezhetetlenségig nyújtják a filmeket. Ez mire jó, csak engem zavar?

2017-01-19 13:03:46 csabaga #135

Hollywood képtelen leállni az örökérvényű klasszikusok remakeléseivel.Ben Hur,Hét mesterlövész,mi jöhet még?A My Fair Lady-ről letettek,de van még bőven választék.

2017-01-18 17:26:37 csabaga #134

A rekordokat nézegetve tényleg megdöbbentő,hogy a Gigi 9/9-et nyert,míg Wyler drámája, a Kis rókák 9/0...Ennyit a szavazók okosságáról.:)

előzmény: critixx (#108)

2012-12-20 16:34:00 csabaga #133

Áttérve 1939-re,mivel itt már öt filmet is láttam a jelöltek közül,a díjat az Így élni jó c. alkotás kapta meg.

Én máshogy döntöttem volna,Nem ez a film nyer,de a Robin Hood sem.

A győztest a Jezebel,A nagy ábránd,Pygmalion trióból vettem volna.

A Nagy ábránd volt az első nem angol nyelvű Oscarra jelölt film,és sokáig az utolsó is.

A teljes lista:

1939:A nagy ábránd(francia)
1970:Z,avagy egy politikai gyilkosság anatómiája(francia)
1973:Emigránsok/Kivándorlók(svéd)
1974:Suttogások,sikolyok(svéd)
1996:Neruda postása(olasz)
1999:Az élet szép(olasz,a Miramax segítségével)
2001:Tigris és sárkány(honkongi)
2007:Levelek Ivo Dzsimából(japán nyelvű,de nem japán film)

előzmény: Dynast Grausherra (#132)

2012-12-20 15:00:33 Dynast Grausherra #132

Az Oscar-díjakról szóló eszmecsere kapcsán látogassunk el 1927-be, az első díjazott film, a Szárnyak/Fiatal sasok/Wings évébe, amely egészen 2012-ig azzal dicsekedhetett, hogy az egyetlen némafilm, amely megkapta a legjobbnak járó díjat.
Nálunk 8 szavazata és 3,88-as átlaga van, IMDB: 7,7 4448 szavazat alapján. Ezzel nézettségi sorrendben a 14. helyet, átlagok szerint a 13. helyet foglalja el.
Ennyi bevezető után térjünk rá az év áttekintésére. Összesen 77 film található az adatbázisban, ebből összesen 20 db filmnek van átlaga.
Ismerkedjünk most meg ezzel a húsz filmmel. Most abban a korszakban járunk, amikor inkább névről ismerősek egyes filmek, de a nézettségük még nem túl magas. Összesen 2 db 50 feletti szavazattal rendelkező filmet találunk, ezek a Metropolis és A generális, 249 és 189 szavazattal. Ezzel együtt mindkét film része a TOP250-nek is, tehát 1927 0,8%-kal képviselteti magát a KT legjobbjainak listájában.
Mit találunk még az év TOP20-as listájában? A harmadik legnézettebb film az elsőktől jócskán lemaradva Murnau Virradat című alkotása, 46 szavazattal és 4,54-es átlaggal. Találkozhatunk itt az első hangosfilmmel is, A dzsesszénekes Alan Crosland rendezésében a 6. legnézettebb film, 30 szavazattal, átlaga 3,57. (IMDB: 6,7 4482). Hitchcock több filmmel is jelentkezett ebben az évben, nézettség szerinti sorrendben A titokzatos lakó (4,57 25 szavazattal), A szorító (3,73 27 szavazattal), Könnyed erkölcsök (3,23 13 szavazattal), Lefelé a lejtőn (3,33 6 szavazattal).
Aztán itt található Szergej Mihajlovics Eisenstein és Grigorij Alekszandrov Október című filmje, 4,27-es átlaggal, 22 szavazattal.(IMDB: 7,6 3323 szavazat) Ekkor készült Az operatőr bosszúját (1912) Wladyslaw Starewicz Városi patkány, vidéki patkány című alkotása, 4,22-es átlag és 9 szavazat.
A 20 filmből összesen 12 darabnak áll az átlaga 4,00 felett, 3,5 felett pedig további 5 darabnak. 3,00 alatti film nincs a kellő számú szavazatot kapottak között.
Mi a helyzet a maradék 57 filmmel? Itt van például Kertész Mihály Good Time Charley című filmje, szavazat nélkül. (IMDB: 7,9 10 szavazattal) Szintén Kertésztől A Million Bid, szintén szavazat nélkül. (IMDB: 6,8 6 szavazattal). Tod Browning néma horrorja London éjél után (London After Midnight/The Hypnotist) nálunk 3 jó és 1 elmegy szavazattal (IMDB: 6,9 688 szavazattal).
Szovjet vígjáték, a Tretyja Mescsanszkaja, magyarul Ágy és dívány, avagy szerelem hármasban, Adram Room rendezésében, nálunk 2 elmegy szavazattal. (IMDB: 7,4 361 szavazattal)
Egy IMDB szerint elveszett film, A szirén Byron Haskin rendezésében.
Fejős Pál Az utolsó előadás című filmje, nálunk szavazat nélkül, IMDB-n 6,3-as átlag 73 szavazattal.
A macska és a kanári című horror, nálunk két zseniális és egy elmegy szavazattal (IMDB: 7,2 1239 szavazattal).
Összességében 1927-ről elmondható, hogy kevés igazán ismert filmmel találkozhatunk, az ismert filmek pedig jó átlaggal rendelkeznek. Azt hiszem, azt hozzá lehet tenni, hogy ezek közül talán aránylag kevés lehet saját jogán ismert film. Hiszen Hitchcock későbbi munkássága fényében nem csoda, ha sokan felkutatják a régebbi alkotásait, amik persze nem egyáltalán nem rosszak, de még nem is olyan jók, mint a későbbiek. Legalábbis én így éreztem, amikor megnéztem A szorítót. Talán a Fiatal sasoknak sem lenne átlaga, ha annak idején nem ítélik neki az Oscar-díjat.

2012-12-19 18:24:18 csabaga #131

Mivel az egy szép nagy hazafias hazugság...

előzmény: critixx (#129)

2012-12-19 18:15:14 critixx #130

Tenebra: Ajánlom neked azt a filmet, mint csabaga mondta, nem csak vígjáték. Szerintem neked mindenképp tetszene, már csak az alapszituáció és a főhős figurája miatt is (Jack Lemmon remekül alakítja a jólelkű, "forever alone" lúzer kisembert).

2012-12-19 18:12:59 critixx #129

'61-ben a Psychót nem jelölték, de a John Wayne által rendezett Alamót igen (legjobb filmnek)...

2012-12-19 18:11:36 csabaga #128

Nem minden elemében vígjáték.
Egy vélemény szerint a női főszereplő M.Monroe "paródia".Mindez bosszúból a Van,aki forrón szereti forgatása után.Van benne valami...

előzmény: Tenebra (#122)

2012-12-19 18:08:41 csabaga #127

Nálam:

51:Alkony sugárút/A harmadik ember(nem jelölték)
52:A vágy villamosa
53:Délidő
54:Most és mindörökké(egy kicsit kérdőjeles a regény ismeretében)
55:A rakparton
56:Marty/Édentől keletre(nem jelölték)
57:?/Esetleg:Háború és béke(nem jelölték)
58:Híd a Kway-folyón/12 dühös ember/A vád tanúja-Erős év!
59:A megbilincseltek
60:Ben Hur/Egy apáca története

előzmény: critixx (#125)

2012-12-19 17:56:34 csabaga #126

Én meg megtaláltam,hogy a Gyanakvó szerelem is Oscar jelöléshez jutott a legjobb film kategóriában.
Így négy filmje van itt.

előzmény: Dynast Grausherra (#121)

2012-12-19 11:01:39 critixx #125

Az '50-es évek nálam:

1951: Alkony sugárút
1952: A vágy villamosa
1953: Délidő
1954: Most és mindörökké (az eredeti győztes)
1955: A rakparton (az eredeti győztes)
1956: Marty (az eredeti győztes)
1957: Az óriás
1958: 12 dühös ember
1959: Macska a forró bádogtetőn vagy A megbilincseltek
1960: Egy gyilkosság anatómiája

Az, hogy '52-ben az Egy amerikai Párizsban nyerte el a díjat A vágy villamosa elől, '59-ben pedig a Gigi tarolt kilenc (!) Oscarral, számomra agyrém. De '53-ban is A földkerekség legnagyobb show-ja című cirkusz-látványosság és '57-ben a 80 nap alatt a Föld körül sem épp az év legjobb alkotásai szvsz.

2012-12-19 10:49:45 acidphase #124

rakparton-t, erik a gyumolcs-ot, ferfiszenvedely-t, mindenkepp potold oket..

előzmény: Dynast Grausherra (#121)

2012-12-19 10:43:28 critixx #123

A Legénylakás kiváló film (persze nem egy Psycho), nekem egyedül a vége nem tetszik, a kötelező hollywoodi happy end: a lány a "forever alone" főhőst és a szerelmet választja a gazdag főnök és pénz helyett (ez olyan valósághű....)

előzmény: Tenebra (#122)

2012-12-19 10:38:11 Tenebra #122

Szerintem:
-Érik a gyümölcs > Rebecca
-Rakparton >>> Hátsó ablak.

Persze nagyon szeretem a Hátsó ablakot, az Idegenek a vonaton, a Psycho, a Vertigo és a Hátsó ablak a kedvenc Hitchcock-filmjeim, viszont a Rakparton megkockáztatom, hogy az összes 50-es évekbeli filmet kenterbe veri. Szinte minden tökéletes benne és minden jelenete katarzis számomra.

A Legénylakást nem láttam, de hát a Psychot biztosan nem egy vígjáték fogja ledönteni a trónjáról nálam. :D

előzmény: Dynast Grausherra (#121)

2012-12-19 10:14:01 Dynast Grausherra #121

Most sikerült megtalálnom, hogy Hitchcockot ötször jelölték a legjobb rendezőnek járó díjra:
1941 - a Rebbecca, nyert John Ford az Érik a gyümölccsel
1945 - a Mentőcsónak, nyert Leo McCarey a Magam útját járom! című filmmel
1946 - Elbűvölve, nyert Billy Wilder a Férfiszenvedéllyel
1955 - Hátsó ablak, nyert Elia Kazan és a Rakparton
1961 - Psycho, nyert Billy Wilder a Legénylakással
Mivel egyik ellenfelet sem láttam, így nem igazán tudom eldönteni, hogy mennyire érdemelték ki a győzelmet Hitchcockkal szemben. Mindenesetre Hitchcock Oscar nélkül is a világ legjobb rendezői közé tartozik.

előzmény: csabaga (#116)

2012-12-18 18:36:36 csabaga #120

Én csak a jelölésig eljutott filmekből válogattam,míg a te merítésed szélesebb lett.

Az Elfújta a szél tényleg egy nagyon erős mezőnyben nyert.

Minden idők legerősebb ötöse szerintem:1964.(díjátadás 1965)

My Fair Lady
Mary Poppins
Becket
Zorba,a görög
Dr.Strangelove

Mind klasszikus lett és máig fennmaradt.

előzmény: Tenebra (#117)

2012-12-18 18:34:35 critixx #119

Én pedig ezeket (csak a valóban jelölt filmekből kiválasztva):

1940 - Becsületből elégtelen
1941 - Érik a gyümölcs vagy A diktátor (itt tényleg nehéz dönteni)
1942 - Aranypolgár
1944 - Az Ox-Bow incidens
1945 - Gyilkos vagyok
1946 - Férfiszenvedély (a valódi díjazott)
1947 - Életünk legszebb évei (a valódi díjazott)
1949 - Vörös cipellők
1950 - A király összes embere (a valódi díjazott)

2012-12-18 18:31:36 csabaga #118

Magamat javítva,sikerült kihagynom a pont említett Boszorkánykonyhát,míg a Mentőcsónak csak rendezői jelölést ért.

2012-12-18 18:29:22 Tenebra #117

Én ezeket díjaztam volna:

1940 - Hatosfogat, Destry Rides Again vagy Mocskos arcú angyalok vagy A viharos húszas évek
1941 - A diktátor (muhaha) vagy Érik a gyümölcs
1942 - Aranypolgár szerintem is
1944 - The Ox-Bow Incident
1946 - Férfiszenvedély vagy a Mildred Pierce
1947 - The Killers vagy Hitchock: Forgószél
1948 - Dark Passage
1950 - White Heat/Fehér izzás

Egyébként így visszanézve elgondolkodtam, hogy az 1939-es év egy kulcsév volt, ekkor rengeteg műfajteremtő, invenciózus remekmű született, szinte alig lehet dönteni, mit jelölne az ember legjobbnak.

előzmény: csabaga (#113)

2012-12-18 18:27:18 csabaga #116

talán mert a Rebecca volt az első hollywoodi filmje.Akkor még nem tudták,lesz jobb is.Ő maga régimódi "kísértettörténetnek" nevezte ezt az alkotást a Truffaut interjúkötetben.

Bár filmjei sok Oscar jelölést nem kaptak:Rebecca,Mentőcsónak,Bűvölet,talán több nincs is.

Sajnos rendezésért sohasem nyer díjat.Az utolsó esély a Psycho volt.

előzmény: Dynast Grausherra (#115)

2012-12-18 17:55:46 Dynast Grausherra #115

A Rebbecca nekem csak azért tűnt furcsának, mert Hitchcock munkásságában akadnak ennél jóval maradandóbb és emlékezetesebb darabok is. Bár ha azt is figyelembe veszem, hogy abban az évben a Boszorkánykonyha is versenyben volt a díjért, akkor már inkább a Rebecca. A többi jelöltet sajnos nem láttam, bár általában szegényesek még az ismereteim ezekből az évekből.

előzmény: csabaga (#112)

2012-12-18 17:39:46 critixx #114

'47-ben teljességgel jogosnak érzem Wyler filmjének jutalmazását. '42-ben az Aranypolgárnak kellett volna kapnia a díjat, Fordnak pedig egy évvel korábban, az Érik a gyümölcsért kellett volna odaítélniük. A '45-öst pedig a legrosszabb ítéletnek gondolom.

2012-12-18 17:20:57 csabaga #113

Lehetséges győztesek:

1940:Becsületből elégtelen
1942:Aranypolgár
1945:Gyilkos vagyok/Gázláng
1947:Az élet csodaszép
1949:A Sierra Madre kincse

Persze a jelölt filmek többségét nem láttam.Sok ma már teljesen feledésbe merült,illetve elég sok alkotást(néha 12) jelöltek.

Az 1940-es díjátadó volt egy erős év.Elfújta a szél,Óz,Ninocska,Becsületből elégtelen,Hatosfogat,Későn jött boldogság.

2012-12-18 17:12:39 csabaga #112

A Magam útját járom nem igazán musical.Egy kicsit énekelgetnek benne,de az igazi zenés film akkor egészen más volt.

A nyertesek között akadnak a korszellemnek,vagy az akkori politikai helyzetnek megfelelő alkotások.

Nem mind állta ki az idő próbáját.

A Hová lettél drága völgyünk már a maga idejében régimódi lehetett.
A Mrs.Miniver győzelmét a háborús helyzet okozta.
Az Életünk legszebb évei és az Úri becsületszó is kapcsolódik a háborúhoz és a politikához.
Részben még a Hamlet is.

Csak egy filmet(A magam útját járom) nem láttam,de a folytatást(Szent Mary harangjai)igen,így a film jellegét sejtem.

Az Oscart jogosnak tartom:

Elfújta a szél
Rebecca(a Manderley-ház asszony)
Férfiszenvedély
A király összes embere

előzmény: Dynast Grausherra (#109)

2012-12-18 16:59:51 csabaga #111

Ez a szekérderéknyi egy filmnek kiosztott Oscar hozza létre azt a helyzetet,hogy sok jobb sorsra érdemes alkotás egy díjat sem nyer...

előzmény: critixx (#108)

2012-12-18 16:57:18 csabaga #110

Ebben egyetértek.Sajnos gyakori,ha egy film Oscart nyer,egy csomó más kategóriában is megdobják díjakkal.
Igaz,a Gigi szereplő Oscart nem nyert,talán még csak nem is jelölték erre.

Gondolom nyert:Film,rendezés,jelmez,díszlet,zene,betétdal,hangvágás,forgatókönyv.Több nem jut eszembe.

A forgatókönyvet pont elrontották a könyvben és a színdarabban sem szereplő nagybácsi beírásával.

előzmény: critixx (#108)

2012-12-18 16:27:15 Dynast Grausherra #109

Az 1940-es Oscar-díjas alkotásai

Az alábbi beszélgetés arra sarkallt, hogy áttekintsem ezeket a filmeket, és összevessem az adott év legjobb és legnézettebb műveivel. Így valamilyen szinten képet kaphatunk arról, hogy adott film valóban megérdemelt-e bármilyen díjat, vagy szépen elfelejtődött. Az év az Oscar-díjra vonatkozik.
1940: Oscar-díj - Elfújta a szél (4,13-as átlag, 388 szavazat IMDB: 8,2 125.826 szavazat) legjobb film mellett további hét Oscar-díj. A film 1939-esnek minősül, így innen veszem a többi alkotást: legnézettebb az Óz, a csodák csodája, 488 szavazattal, átlaga 4,12 (IMDB: 8,2 159.968). A legjobb film George Marshall Asszonylázadása, 23 szavazattal és 4,74-es átlaggal (IMDB: 7,7 5541 szavazat)
1941: Oscar-díjas A Manderley-ház asszonya, Hitchcock mesteről. Átlag 4,53 242 szavazattal. (IMDB 8,3 51.859 szavazat). Legnézettebb: Chaplintől A diktátor 367 szavazattal, átlag 4,63 (IMDB: 8,5 63.649 szavazat). Legjobb film szintén A diktátor.
1942: Oscar: Hová lettél drága völgyünk?, John Ford rendezésében, aki szép átlaggal, de annál kevesebb ismertséggel rendelkezik a KT-n. Jelen filmjének nézettsége 35 fő, átlag 4,29 (IMDB: 7,8 9954). Legnézettebb: Orson Welles Aranypolgára 4,42-es átlaggal, 413 szavazóval. (IMDB: 8,5 190.203). Legjobb film Hamza D. Ákos Bűnös vagyok! című filmje 4,83-as átlaggal, de csak 6 szavazóval, ismertebbek közül Hitchcocktól a Gyanakvó szerelem, 4,49-es átlaggal, 51 szavazattal.
1943: Oscar William Wyler Mrs. Miniverjének, 20 szavazat és 3,85-ös átlag. (IMDB: 7,6 7005 szavazattal) Legnézettebb: Casablanca 619 szavazattal, 4,53-as átlaggal. (IMDB: 8,7 240,595 szavazattal.) Legjobb: Keresztúton, Bánky Viktortól 5 szavazattal, 4,80-as átlaggal. 100 szavazat fölött Emberek a havason 4,55-ös átlaggal, 128 szavazattal.
1944: A Casablanca végülis megkapta a legjobb filmnek járó Oscart. 1943 legnézettebb filmje eközben A gyanú árnyékában, Hitchcocktól, 132 szavazattal, 4,47-es átlaggal, ezzel együtt a legjobb 100 szavazat feletti film is (IMDB: 8,0 30.462). Legjobb: Carl Theodor Dreyertől A harag napja, 14 szavazattal, 4,86-os átlaggal. (IMDB: 7,9 4502 szavazat)
Az 1945-ös Oscar-díj nyertese A magam útját járom! 8 szavazat, 4,75-ös átlag. (IMDB: 7,3 4566 szavazat), ezzel az év legjobb filmje is a KT-n. 100 fölöttieknél Billy Wildertől a Gyilkos vagyok, 4,60-as átlaggal és 154 szavazattal, ugyanez a legnézettebb film is (IMDB: 8,5 56.441 szavazat)
Oscar-1946: Férfiszenvedély, Billy Wildertől, 4,63-as átlag és 163 szavazat. (IMDB: 8,1 16.430) 1945 legjobb filmje a Felhasználhatók voltak, 14 szavazattal és 4,79-es átlaggal. (IMDB: 7,2 3880)
1947, és a díjat kapja Életünk legszebb évei, 4,46-os átlaggal, 68 szavazattal. (IMDB: 8,2 24.147) Legnézettebb és 100 feletti szavazatszámnál legjobb Az élet csodaszép, 4,54-es átlaggal és 253 szavazattal (IMDB: 8,7 153.582 szavazat). Legjobb David Leantől a Szép remények, 4,68-as átlaggal, 19 szavazattal. (IMDB: 8,0 12.688)
1948, Oscar Elia Kazan Úri becsületszavának, 37 szavazat, 4,11-es átlag (IMDB: 7,3 6441) Legnézettebb Radványi Gézától a Valahol Európában 265 szavazattal, második legnézettebb szintén Oscar-díjas film, a Zongorakoncert. Legjobb: Brute Force Jules Dassintól, 14 szavazattal, 4,64-es átlaggal. Utána már ismertebb filmek, Monsieur Verdoux, Zongorakoncert, Valahol Európában.
1949, Oscar a Hamletnek, 103 szavazat, 4,07-es átlag. (IMDB: 7,9 7422 szavazat). Legnézettebb Hitchcocktól A kötél, 297 szavazattal, 4,42-es átlaggal (IMDB: 8,1 53.849) Legjobb: száz fölöttiek közül a Hamlet (összességében harmadik), első helyen 4,83-mal Sorry, wrong number 6 szavazat alapján. (IMDB: 7,5 4548)
1950: Oscar-díj A király összes emberének, 4,25 és 28 szavazat. (IMDB: 7,6 6205) Legnézettebb: Ludas Matyi Ranódy László és Nádasdy Kálmán rendezésében, 156 szavazattal, átlag 4,24. Legjobbak elég alacsony nézettségűek, legelső a Tension 4,86 7 szavazattal (IMDB: 7,1 940). 100 fölötti a negyedik helyen, Fehér izzás 4,64-es átlag, 110 szavazat. (IMDB: 13.521)
A nyertesek: Elfújta a szél, A Manderley-ház asszonya, Hová lettél drága völgyünk?, Mrs. Miniver, Casablanca, A magam útját járom!, Életünk legszebb évei, Úri becsületszó, Hamlet, A király összes embere
Én személy kettőt láttam a felhozatalból, A Manderley-ház asszonyát és a Casablancát. Mindkettőt zseniálisra értékeltem, de díjazás esetén csak a Casablancával értek egyet. A Manderley-ház asszonya nagyszerű film, de hogy Oscar-díjat is érne? A többi közül négyet ismerek címről, a többiről még sosem hallottam, persze ez lehet az én hibám is.
Megállapításokat tenni ennyiből kissé talán elhamarkodott lenne. Először is, a díjazottak között egyszerre akadnak filmtörténeti klasszikusok (Casablanca), és meglehetősen ismeretlen alkotások, amelyek átlagai általában a jó kategóriába esnek (Hová lettél drága völgyünk?). Persze itt is szóba jöhet a kor miatti tényező. Bevallom, kíváncsi voltam a musicalek arányára, végülis az 1940-es években ezeket egymagában képviseli a Magam útját járom. Az IMDB átlaga nem is túl meggyőző.

2012-12-17 19:16:02 critixx #108

A My Fair Lady pont azok közé tartozik, amiket én is szeretek. Meg az Ének az esőben. :-) Amire háklis vagyok, az a kilenc (!) Oscart nyert Gigi.

előzmény: csabaga (#107)

2012-12-17 16:50:57 csabaga #107

El ne felejtsem,az akkori zenés darabok mögött általában volt egy komoly irodalmi alapanyag is.
My Fair Lady-G.B.Shaw:Pygmalion
Gigi-Colette kisregénye

előzmény: critixx (#105)

2012-12-17 16:48:25 csabaga #106

Én még ma is elvagyok ezekkel a filmekkel.Valami nívó,emberi érték,néhány okos mondat mindegyikben volt.
Csak a Mamma mián nevetek,de azon már kínomban.:)

előzmény: critixx (#105)

2012-12-16 16:32:06 critixx #105

Az ízlés is változik. A '40-es, '50-es években az Oscar-díjat nyert gejlmusicaleket a közvélemény tényleg szerette, a kritikusok is dicsérték őket, a közönség örömmel váltott jegyet rájuk és nézte amint kedvenc sztárjai cukormázas dalokban öntik ki egymásnak a szívüket. (Hozzáteszem, a Transformers és mai hasonló blődségek sem jobbak, csak mások.) A hollywoodi musical a "filmművészet" élvonalának számított a tengerentúlon, nem utolsósorban a ráfordított temérdek mennyiségű pénz, színpompás képi világ, remekül designolt, hatalmas díszletek miatt. Ma már nevetünk ezeken a filmeken. (Bár, a Mamma mia! című emberiségellenes merénylet is szépen kaszált a jegypénztáraknál.)

előzmény: csabaga (#103)

2012-12-16 16:13:48 zéel #104

Van erre egy hipotézisem, amely szerint szerencsére a filmművészetben is működik a szelekció, ezért a későbbi korok nézői megmenekülnek olyan munkáktól, mint a Kis Vuk. Akik pedig 100 év múlva megnézik, lehetséges, hogy korának megfelelő jóindulatú osztályzatokkal jutalmazzák.
Ez utóbbit saját tapasztalatból is meg tudom erősíteni.
Ugyanis azt vettem észre, hogy egyes régebbi filmeket, melyeket anno meg sem néztem volna, ma már örömmel, de legalábbis jó indulattal szemlélem meg. Pedig a régi filmek aligha lettek jobbak az idő múlásával, sokkal valószínűbb, hogy az én ízlésem romlott a jelen kor színvonalára. (Ha nem volt ugyan már eleve romlott!)

előzmény: Dynast Grausherra (#102)

2012-12-14 17:02:05 csabaga #103

Régen is készültek rossz filmek,de az idő eltüntette őket.
A maiak meg itt vannak a nyakunkon,bár az arányuk szerintem is jóval nagyobb,mint régen.

Még nagyobb baj hogy jó film alig van.

Ha csak az Oscar-díjra jelölt filmeket nézem,1957 óta(akkor nyert a 80 nap alatt a Föld körül filmes gagyi),a mostani az első év,mikor a választékban egy jelentősnek érzett filmet sem találtam.
Egyről sem érzem,ez majd fennmarad,50 év múlva is nézik majd.
Ebből a szempontból még 1957 is jobban áll.

Viszont 1956-ban azért bemutatták a Háború és békét,amely egy elfogadható feldolgozása Tolsztoj regényének,elég jó szereposztással.
Viszont csak a legjobb rendezés kategóriában kapott jelölést.

Felhívom a figyelmet Doris Day nevű színésznőre a régi időkből.A maga idejében a legjobban fizetett művészek közé tartozott,viszont ha nem szerepel egy Hitchcock filmben,mégis feledésbe merült volna a neve.

Ma is tele vagyunk hasonló filmekkel,mint egy akkori Doris Day mozi volt,és hasonló színészekkel.

Egy filmes könyv szerint a mai öregek közül csupán Jack Nicholson és esetleg Robert De Niro neve fog fennmaradni,a fiatalokról korai véleményt mondani,de látható,nincsenek filmek,amivel beleírhatnák a nevüket a mozi történetébe.

2012-12-14 00:21:30 Dynast Grausherra #102

Rég nem jelentkeztem már statisztikai adatokkal, de most "szerencsém" volt néhány olyan valamihez (mert a film szót nem használnám rájuk, mert az olyasmire utalna, hogy egy kategóriába tartoznak Az ötödik pecséttel), amelyek egy rövid áttekintésre sarkalltak a legrosszabb filmek között. Elsősorban a Videómánia segítségével mostanában megismerkedtem olyan csodákkal, mint a Szuperbojz, Apám beájulna (bár ez utóbbiból pár percet mintha láttam volna egyszer a tévében), Egy szoknya, egy nadrág remake és társaik, amelyektől eddig bölcsen távol tartottam magam. Először is szeretném gratulációmat kifejezni a Videómániának, bármelyik epizódja többet ér az általa elemzett filmeknél. A Kis Vukkos részt háromszor néztem végig, pedig normál állapotában két percet sem bírok abból a valamiből, ami új dimenziókat nyitott meg az emberiség elleni bűntett fogalma előtt.
Nem akarok további személyes véleményeket fűzni az elemzéshez, mert az hiteltelenné tehetné az objektív statisztikai kutatásokat. Ismerkedjünk most meg a KT legrosszabb filmjeinek statisztikai adataival.
Miért? Mint korábban megtudtuk, a KT legjobb filmje meglehetősen régről, 1957-ből származik, és általánosságban is elmondható, hogy a legelőkelőbb helyeken aránylag réginek számító klasszikusok találhatók. Ez annyit jelent, hogy régen nagyon kiváló filmek készültek, amik meg is érdemlik, hogy emlékezzünk rájuk, és évtizedek múltán is megtekintsük őket.
De mi a helyzet a rossz filmekkel? Adatbázisban való kutatásaim során, meg kell mondanom, nem könnyű 4,00-nál rosszabb IMDB átlagú filmeket előhalásznom. Az 1968-as Tormented című 3,5-ös IMDB átlagú filmekhez hasonló remekek ritkának számítanak. Van erre egy hipotézisem, amely szerint szerencsére a filmművészetben is működik a szelekció, ezért a későbbi korok nézői megmenekülnek olyan munkáktól, mint a Kis Vuk. Akik pedig 100 év múlva megnézik, lehetséges, hogy korának megfelelő jóindulatú osztályzatokkal jutalmazzák. Visszautalnék itt régészeti párhuzamokra:
Nézze ezt. Értéktelen. 10 dollár az utcai árusoknál, de ha fogom és elásom a homokban 1000 évre, felbecsülhetetlen lesz, mint a frigyláda. Gyilkolni fognak érte, olyanok mint maga, meg én. /Az elveszett frigyláda fosztogatói - 1981/
Korábbi elemzéseim alapján már eljutottunk oda, hogy régebben sem csak és kizárólag remekművek készültek. A rossz filmek érthető oknál fogva nem vonzanak tömegeket, hányan kíváncsiak vajon a Megecápa 1940-es évekbeli megfelelőire? Ezért nem meglepő, hogy a KT legrosszabb filmjeinek listáján a "legelőkelőbb" helyeken a 2000-es évek termékei találhatók.
A KT legrosszabb filmjei: 1. Kis Vuk (2008), 2. Álom.net (2009), 3. Megacápa az óriáskrokodil ellen (2010), 4. Szuperbojz (2009), 5. Szinglik éjszakája (2009), 6. Holtak háza (2003)
Érdemes megállni itt egy pillanatra, és megjegyezni, hogy a legrosszabb öt film 5 éven belül készült. A 90-es évek először a 7. helyen képviselteti magát a Kickboxer 5 című 1995-ös filmmel.
Ezen kívül, míg a TOP250-ben egyetlen Vapiti jelölt film sem kapott helyet, a BOTTOM250-ben 5 db film is található. A lista 2%-a.
Szintén figyelemre méltó az is, hogy bár megállapítottuk, hogy a TOP250-ben rengeteg alacsony nézettséggel bíró alkotás szerepel, a BOTTOM250 ezt bőven felülmúlja. Sőt, itt a legnézettebbek éppen a lista elején találhatók, mint a 458 szavazattal bíró Álom.net, vagy a 373-mal bíró Kis Vuk.
Ez a lista közel sem érdemes olyan részletes vizsgálatra, mint a TOP250, de valami fontosat tanulhatunk belőle. A legrosszabb filmek szinte kizárólag új filmek. Azt kell mondanom, hogy én magam is már egyfajta morbid érdeklődésből néztem bele egyik-másikba, körülbelül úgy, mint amikor az óriás giláról néztem filmet, csak az sokkal szórakoztatóbb volt. Azonban ezúttal maximum tíz éves filmekről volt szó.
Újdonságuk miatt ezért akár jogosnak tűnhet az a kijelentés, hogy manapság pocsék filmek készülnek. Ez azonban csak részben igaz. Azt már korábban megállapítottuk, hogy egy mai filmnek nagyon nehéz bejutni a TOP250-be. Éppen a nagy nézettsége miatt. Annál könnyebb azonban egy mai filmnek bejutni a BOTTOM250-be, akár nagyon alacsony nézettséggel.
Néhány példa az elmúlt évek legjobb és legrosszabb filmjeivel:
2010 - Legjobb: Mary és Max (átlag 4,38 290 szavazattal, nem TOP250-es film) Legrosszabb: Szinglik éjszakája (1,22 86 szavazattal, mindenkori legrosszabb filmek 5. helyezettje)
2006 - Legjobb: Lazarescu úr halála (2005-ös film) (4,32 31 szavazat) Legrosszabb: BloodRayne - Az igazság árnyékában (1,51 208 szavazat, a legrosszabbak között a 30.)
2001 - Legjobb Blöff (4,45 1304 szavazat, TOP250-ben a 161.) Legrosszabb: Pizzás (1,55 71 szavazat, a legrosszabbak közül a 37.)
Ehhez képest pillantsunk az ötvenes évekre, hogy állunk ekkor a rossz filmekkel. (Listára kerüléshez 30 szavazat szükséges). Egyetlen film, amely nem más, mint a 9-es terv a világűrből, 2,60-as átlaggal, 129 szavazattal. Ezzel nem is jut hely neki a BOTTOM250-ben, mert oda 2,17-nél jobb filmek már nem kerülnek be.
Egyik régebbi darabja a BOTTOM 250-nek A majmok bolygója negyedik része, 1972-ből. 111 szavazat alapján 2,13-as átlag, ami a 231. helyhez elég. Hasonlítsuk össze az alapmű nézettségével: Majmok bolygója 508 szavazat. Érdemes megnézni a nézettségek tendenciáját folytatások szerint a klasszikussal indítva: 508 - 188 - 133 - 111 - 108 - 76
A 2001-es Majmok bolygója adaptáció nézettsége 573, amely újdonsága ellenére sem szárnyalja túlságosan túl az eredetit.
A 70-es években már 50 szavazat szükséges a listázáshoz: a legjobb filmekből össze is áll egy szép 100-as lista, de a rosszakból összesen 20 db van, és egynek az átlaga sincs 2,00 alatt, és olyan filmek vannak itt, mint a már említett Majmok bolygója széria darabjai, az Ördögűző folytatása, vagy maga a bizonyos mértékig klasszikusnak számító Emmanuelle, 2,90-es átlaggal.
Lehet, hogy a legrosszabbak közé tartozó filmek, főleg a 2,00-ás átlag alattiak nem érdemelnek nagy figyelmet, de a statisztikájuk talán választ ad bizonyos mértékig arra a kérdésre, hogy miért emlegetjük azt, hogy manapság szörnyű filmek készülnek. Úgy érzem, a legjobb válasz a miért kérdésre az, hogy ismerjük ezeket a filmeket. Mert könnyedén felsorol bárki 10 rossz filmet az utóbbi 5 évből. (Nekem most nagyon könnyű dolgom lenne.) De felsorolni akár csak 5 igazán rossz filmet a 80-as évekből már nehezebb. Pedig ott már teljes százas lista van. De a Péntek 13 nyolcadik részére valószínűleg nehezebb visszaemlékezni, mint ilyen filmekre, mint az eredeti Vuk, Acéllövedék, Volt egyszer egy Amerika. Az ötvenes éveknél pedig már végképp eltolódik az arány, onnan már olyan klasszikusokat is fel tudunk sorolni, amiket nem is láttunk. De mondjon valaki kapásból egy rossz filmet az ötvenes évekből a már említett 9-es terven kívül.
Megnéztem a saját, 50-es évekből leosztályzott filmjeim listáját, mert fejből nem emlékszem, milyen filmeket is értékeltem rosszra vagy nézhetetlenre. Kurt Kren, Gene Deitch, egyikük sem egész estés játékfilmekkel képviselteti magát.
Vegyünk néhány egy érdekes példát: 1954-ből The Naked Jungle, a Hangyainvázió, amelyben Charlton Heston szerepel. Nálunk 2,91-en áll, 23 szavazattal. IMDB: 6,9 1730 szavazat alapján.
The Wasp Woman, 1960-ból, nálunk két olé/elmegy IMDB-n 4,1 1811 szavazattal. Ezek talán jól mutatják, hogy olyan filmek, amelyekre ma valószínűleg a többség rávágná a nézhetetlent, a koruk miatt egészen más megítélésben részesülnek. Ezzel nincs semmi baj, csak éppen kicsit nehézkessé teszi annak megítélését, hogy egy adott film vajon milyen mértékben volt rossz.

2012-12-09 17:52:17 Raul #101

Épp néhány hete osztályoztam Az odú-t, különben átlaga se lenne, pedig nagyobb ismertséget érdemelne.

előzmény: Dynast Grausherra (#100)

2012-12-09 17:16:33 Dynast Grausherra #100

1960 - gyilkosság a zuhanyzóban, megmártózás a Trevi-kútban, Tarkovszkij diplomát kap ...
Utazzunk tehát vissza 52 évet, és nézzük meg, mit találunk ebben az időszakban. A KT adatbázisa 264 filmet őriz ebből az esztendőből, de mint megszokhattuk, átlaggal csak egy részük rendelkezik, jelen esetben 75 db film, ami 28,4%. Természetesen az ismeretlen filmek között is találni érdekes darabokat, de előbb nézzük az év nyerteseit.
A 100 fölötti nézettségeit most sem haladják meg túl sokan, összesen 10 db film, egy kivételével mind 4,00 fölötti alkotások. A kivétel megint olyasmi, ami valamilyen különleges okból kapott nagyobb nézettséget, jelen esetben magyar film, Ranódy Lászlótól a Légy jó mindhalálig. Nincs itt szó valamilyen szégyenletes átlagról, 3,94, ami egészen jónak nevezhető.
50 szavazat fölött összesen 25 film, az átlag itt is meghaladja a 4,00-t, 4 további kivétellel. A leggyengébb átlagú ezek közül A dicső tizenegy, amely bizonyára jóval ismertebb remake-je miatt nyert komolyabb ismertséget. (Az említett remake nem más, mint az Ocean's Eleven) A másik három között pedig két további magyar film akad, A Noszty fiú esete Tóth Marival és a Fűre lépni szabad!.
Az év öt legnézettebb filmje: Psycho (4,59 - 777 szavazat), A hét mesterlövész (4,34 - 463 szavazat), Spartacus (4,08 - 329 szavazat), Édes élet (4,44 - 283 szavazat), Kifulladásig Jean-Luc Godardtól (4,30 - 277 szavazat).
Ha már a bevezetőben említettem Tarkovszkij diplomáját, akkor ejtsünk szót a diplomafilmről is: Katok i szkripka (Úthenger és hegedű vagy Az én nagy barátom) - 37 szavazat és 3,84-es átlag. Az év 28. legnézettebb filmje, ugyanennyi szavazata van Mario Brava Black Sunday című horrorjának is, csak ott az átlag 4,16.
A KT-n nagy ismertségnek örvendő Kurt Kren is hallatott magáról ebben az évben, nézettebb, mint Tarkovszkij, két filmje a 48 fej a SZondi-tesztből és a Fák ősszel is 38 szavazattal rendelkezik, csak éppen az átlaguk 1,18 és 1,24.
Milyen érdekességeket találunk még ebben az évben? Jack Nicholson korai filmszerepe, a Rémségek kicsiny boltja is ebből az évből származik. Nálunk 30 szavazata és 3,37-es átlaga van. (IMDB:6,3 8773 szavazat). Az időszaktól megszokott módon olyan rendezők munkái akadnak ebben az évben, mint Kurosawa, Bergman, Antonioni, Lumet, John Huston.
A nézettséget végigtekintve elmondhatjuk, hogy nagy újdonságot nem láttunk. A legnézettebb filmek most is a klasszikusok közül kerültek ki, átlaguk minimum jó. A legjobb filmeknél újra láthatjuk, hogy ismeretlen filmek milyen jó átlaggal rendelkeznek. A TOP20 legjobb filmből 6 film szavazatszáma is 10 alatt van. 100 szavazat fölött szintén 6 db film.
Az év legjobbja Jacques Becker Az odú című filmje, 5 szavazattal és 4,80-as átlaggal. (IMDB: 8,4 5188 szavazat). Harmadik helyen 6 szavazattal egy Bergman film, Az Ördög szeme 4,67-es átlaggal. (IMDB:7,1 1486 szavazat)
De a legizgalmasabb kérdés? Hány film jutott be a TOP250-be? Összesen 8 db film, amelyből 6 a legnézettebb 10 film közül került ki. Tehát az éves filmtermés 3,03%-a került toplistára. A TOP250-ből összesen 3,2%-ot tesz ki 1961. Meg kell még jegyezni, hogy a TOP250 3. helyezettje, A kopár sziget Shindo Kaneto rendezésében ebből az évből származik. (84 szavazat, 4,68-as átlag, IMDB: 8,1 1368 szavazat).
Megállapítottuk, hogy az éves filmtermés 3,03%-a igazán kiváló filmnek minősül, és ezeken kívül is bőven akadnak nagyszerű művek ebből az évből.
De mi van még? Többek között itt van a Folytassa sorozat egyik nem túl ismert epizódja, Folytassa fakabát!, nálunk két elmegy szavazattal, IMDB-n 6,1-es átlaggal 911 szavazat alapján. Marco Ferreri A tolókocsi című alkotása, nálunk két jóval, IMDB-n 7,4-es átlaggal 395 szavazat alapján.
Fantasztikus utazás - amerikai-szovjet sci-fi Francis Ford Coppola közreműködésével. Nem túl meggyőző adatok: nálunk egy rossz, IMDB: 4,6 254 szavazattal
Az Úr a pokolban is Úr: Mario Mattoli vígjátéka, amelynek nálunk nincs átlaga, IMDB-n 6,9 205 szavazattal.
William Hannah és Jospeh Barbera Tom és Jerry helyett most Loopy De Loop főszereplésével rendeztek rajzfilmet: Snoopy Loopy, nálunk egy oké/elmegy, IMDB-n 6,0 16 szavazattal.
Rashomon című film, de Kurosawa helyett Sidney Lumet rendezésében (mellesleg TV film): IMDB - 6,2 19 szavazattal.
The Rat Race Robert Mulligan rendezésében, Tony Curtis főszereplésével, IMDB: 6,6 435 szavazat alapján.
Egy biztosan rendkívül nagyszerű amerikai horror: Tormented / Eye of the dead Bert I. Gordon rendezésében, IMDB szerint 3,5-ös átlaggal 1139 szavazat alapján.
Bacsó Péter Útinapló című bármiféle szavazat nélküli filmje.
Charles Barton A fekete Zorro (Zorro, the Avenger) című western-kalandfilmje, nálunk egy jó és két elmegy szavazattal, IMDB: 6,8 88 szavazat alapján.
The Flesh and the Friends című angol horror, nálunk egy jó osztályzattal, IMDB szerint 6,9-es átlaggal 757 szavazat alapján. Szerepel benne Peter Cushing és Donald Pleasence.
Szép mennyasszony Nunnaly Johnson rendezésében, IMDB 5,4 267 szavazattal.
Nőcskék című Claude Chabrol film, nálunk egy jó és egy nézhetetlen szavazattal, 7,3-as IMDB átlaggal, ahol 1028 szavazattal rendelkezik.
1960-ban is széles választékát láthatjuk a filmeknek, de ismét csak egy részük vált igazán ismert és ezzel együtt elismert alkotássá.

2012-12-09 14:31:26 Dynast Grausherra #99

A KT 250 legjobb filmjének statisztikai elemzése /második rész/ - Nézettségi adatok

Korábbi kutakodásom során felkeltette a figyelmemet, hogy mennyire egyenlőtlen is a TOP250 filmjeinek szavazatszáma. Hiszen a skála az 1602 szavazattal rendelkező Forrest Gumptól (4,58-as átlaggal 53. helyezett) az ötven szavazatot éppen elérő filmekig terjed, mint például Németország nulla évben (54 szavazat, 4,67-es átlag, 10. hely).
Hogyan oszlanak meg a filmek szavazatszámok szerint? 1000 szavazat felett: 19 film, a lista 7,6%-a. A legelőkelőbb, 14. helyen A remény rabjai, 1316 szavazattal, 4,64-es átlaggal. Leghátul az ezresek közül Tarantino Kutyaszorítóban című filmje, 4,39-es átlaggal, 1026 szavazattal a 232. helyen.
1400 szavazat felett összesen három film: Forrest Gump, Ponyvaregény, Harcosok klubja
800 és 1000 szavazat között: 9 film - 3,6%
600 és 800 szavazat között: 13 film - 5,2%
400 és 600 szavazat között: 21 film - 8,4%
200 és 400 szavazat között: 53 film - 21,2%
50 és 200 szavazat között: 135 fim - 54%
Ha elszámoltam valamit, azért elnézést kérek, de maximum 1-2%-os tévedést eredményezhet. A legfigyelemreméltóbb részleten ez nem változtat: a KT TOP250 filmjének rendkívül jelentős részét teszik ki az aránylag alacsony nézettséggel bíró filmek. Ez szerintem egy rendkívül színes toplistát eredményez, amelyen egyszerre kapnak helyet olyan filmek, mint Tarkovszkijtól a Tükör, Bergmantól A hetedik pecsét, Leonétól a Volt egyszer egy Vadnyugat, Guy Ritchietől a Blöff, Miyazaki Hayaotól A vadon hercegnője, Scorsesetől a Casino, Fellinitől az Édes élet, Tarantinotól a Ponyvaregény, Kurosawától A hét szamuráj, Spielbergtől a Párbaj, Dargay Attilától a Lúdas Matyi, Chaplintől az Aranyláz, vagy természetfilmek, mint a Vad Magyarország, a vizek birodalma. És természetesen sorolhatnám tovább.
Ez a rövid vizsgálat elsősorban annak megerősítésére szolgált, hogy bizonyos mértékig egy aránylag ismeretlen filmnek könnyebb bejutni a toplistára, mert az újabb időszakok nézettségi csúcsokat döntő alkotásainak. Persze az ismeretlenség elég relatív fogalom, hiszen több film címről ismerős lehet akkor is, ha valaki nem látta. És általában egy film címével akkor találkozhatunk aránylag sokszor (ha régebbi filmről van szó), ha az a film valami miatt híres, és általában egy régi film azért híres, mert jó. Bár akadnak itt számomra meglepetések, például az 1966-os, 73 szavazat alapján 4,48-as átlaggal rendelkező Egy ember az örökkévalóságnak című Fred Zinnemann filmről most hallottam először. Helyezés: 128. Ugyanez igaz Fritz Lang 1936-os Téboly című művére a 131. helyen. Nézettsége 61 szavazat. Ezzel szintén kiváló példája annak, hogy ha egy filmet szinte csak érdeklődők néznek meg, milyen nagyszerű átlagot kaphat. Szavazatok: 33 zseniális, 24 jó és 4 oké/elmegy, rossz és nézhetetlen osztályzatok nélkül.
Ezt figyelembe véve, a toplista egyszerre tükrözi az elhivatott filmbúvárok értékrendjét és az általános ízlést, hiszen egyrészről láthatjuk, hogy mik azok a filmek, amik a korábbi időszakból értékesnek minősültek, és azok, amik ma nagyjából egységes ítélettel nagyszerűnek minősülnek.
A továbbiakban az évenkénti eloszlás és a TOP250-ben legtöbb filmet jegyző rendezők következnek.
Vége a második résznek.

2012-12-06 19:05:29 critixx #98

Dehogyis. Csak viccből írtam. Irónia...

előzmény: manuva (#97)

2012-12-06 18:52:52 manuva #97

Azt gondolod, hogy az, hogy a főszereplők szcientológusok, hozzájárult a film magyarországi sikeréhez?

előzmény: critixx (#90)

2012-12-06 18:44:20 tractorking #96

Én inkább a filmkészítőket okolom. A film ugyanis árucikk lett. A filmvállalatok a globális nagytőke tulajdonában álló, mindenkit megvásároló racionálizált nagyüzemek, akár egy cipőgyár, ahol a filmeket profitért állítják elő, mint bármilyen árucikket. Ebben a tömegtermelésben a szellemi és művészi gazdagság nem szempont.
Ha visszamegyünk pár évtizedet az időben, megtapasztaljuk, hogy a filmkészítés karaktere egészen más volt, filmgyártás még sokkal kevésbé állt a gazdasági érdekek nyomása alatt, pláne Magyarországon.

A film, mint eszköz sok mindenre felhasználható, és hogy ne csak vásári látványosság, olcsó szórakoztatóipar legyen, hanem magasrendű eszméket közvetítö, a valóság új összefüggéseit feltáró művészet, ebben felbecsülhetetlen szerepe volt a magyar, a szovjet-orosz és más kelet-erópai filmeknek.

előzmény: zéel (#85)

2012-12-06 17:23:14 csabaga #95

Akad persze még jó néhány film,amely bőven beleférne a top 250-be,de még 50 szavazat sincsen rájuk.Ha a határ 25 lenne,ott is lennének a listán,persze más filmeket kiszorítva.

2012-12-06 17:19:40 csabaga #94

A véleményeddel egyetértek.
Igen,ha valaki egy Tarkovszkíj filmet végig tud nézni,az nagyrészt jóra vagy zseniálisra értékeli,így a film a lista élmezőnyében lesz.

2012-12-06 15:07:21 Dynast Grausherra #93

A KT 250 legjobb filmjének statisztikai elemzése /első rész/

Jelenleg a KT-n 47202 db film található. Ebből 5556 db filmre szavaztak 50-nél többen, ami a toplistára kerülés előfeltétele. Ez azt jelenti, hogy a teljes adatbázis 11,77%-ából kerültek ki a KT legjobb filmjei. Ez jól is van így, mert egy film értékét mégiscsak az határozza meg a legjobban, hogy minél több emberből minél többen értékeljék pozitívan.
A 250 legjobb film az adatbázis egy igazán elit részét prezentálja, az 5556 film 4,5%-a került bele. A teljes adatbázisnak viszont csak a 0,53%-a. Tehát összességében minden 200. film jutott be a legjobbak közé.
Szeretném most megnézni, hogy ezeknek a filmeknek az aránya hogyan oszlik meg a különböző évek, különböző rendezők között.
Már az 1968-as év elemzésénél megállapíthattuk, hogy a toplistára kerülés feltétele a minél nagyobb számban adott zseniális osztályzatok aránya. Egy film kétféleképpen érheti ezt el, ha sikeres és népszerű, vagy ha aránylag ismeretlen, de a nézői valamiért nagyra értékelik. Itt válik különösen fontossá az, amit Tenebra helyesen megállapított, miszerint a művészfilmek népszerűsége mindig alacsonyabb volt, mint a hagyományosabb filmeké.
Viszont bennem felmerül a kérdés, hogy hol is van pontosan a határ a művészfilm és a hagyományos, bárki által élvezhető filmek között. A KT-n emlékeim szerint akadt már pár vita arról, hogy mi is pontosan a művészet (térjünk vissza megint a Kurt Kren emlékhétre). Ezt a kérdésre rendkívül nehéz választ adni. De most is csak azt tudom mondani, amit a fejtegetéseim kezdetén írtam (66-os hozzászólás), a festészettel kapcsolatban, hogy volt idő, amikor a művészet és az üzlet nem zárta ki egymást. Aztán a művészet elindult az egyik irányba, a művészet meg a másikba. A filmeknél is érezhető kissé hasonló helyzet, de ez már végképpen nem tartozik a statisztikai vizsgálat témakörébe.
Elégedjünk most meg annyival, hogy a KT toplistájára előzetes várakozásaim szerint valószínűleg nagyobb arányban kerültek olyan alkotások, amelyeket művészfilmnek lehet nevezni. De elsősorban nem is ez érdekel, hanem a kiindulási kérdésünk, hogy régebbi filmek nevezhetők-e jobbnak a maiaknál. A TOP250 vizsgálata során megláthatjuk, hogy bizonyos évekből, évtizedekből mennyi film jutott be. Ezen kívül ezek milyen arányban köthetők különböző rendezőkhöz. Mik a legnézettebb filmek a toplistán?
Először is egy általános áttekintés:
A legjobb filmnek elismert Tizenkét dühös ember átlaga: 4,78 905 szavazat alapján.
A 250. helyezett A kék angyal (1930, rendezte Josef von Sternberg) átlaga: 4,38 73 szavazat alapján.
A Tizenkét dühös ember esetén a zseniális szavazatok aránya: 82,1%
A kék angyal esetén a zseniális szavazatok aránya: 53,4%
Azonban a zseniális szavazatok aránya nem elég a teljes képhez, mert a másik négy szavazatcsoport ugyanilyen fontos. Például a Vad banda esetén a szavazatok 60,5%-a zseniális, mégis csak 166., míg az Idegenek a vonaton című Hitchcock film a 116. helyen csak 56,8%-kal bír.
Vizsgáljuk meg az első öt film szavazati arányait:
Tizenkét dühös ember (904 szavazat): 743 zseniális (82,1%), 135 jó (14,9%), 20 oké/elmegy (2,21%), 3 rossz (0,33%), 4 nézhetetlen (0,44%).
Annyit még a többiek előtt, hogy többször is felmerült már bennem a kérdés, hogy rendben van, hogy a Tizenkét dühös a KT legjobb filmje, de vajon hány embernek van a kedvencei között, abból a 743-ból, akik zseniálisra értékelték. Én személy szerint tudom magamról, hogy a személyes TOP3-as listámnak nem tagja, és lehet, hogy egy bővebb listából is kifelejteném. Ezzel csak arra akarok utalni, hogy az értékeléséknél figyelembe kell vennünk, hogy a zseniálisra értékelt filmek nem minden esetben lesznek a szavazók kedvenc filmjei. Ez jót tesz a vizsgálat objektivitásának, mert kompenzálja a rengeteg személyes tényezőt, amely a filmek egyénenkénti értékelését jellemzi.
Vissza a többiekhez:
Második helyezett Az ötödik pecsét (nálam már TOP3-as film): 450 szavazatból 354 zseniális (78,66%), 81 jó (18%), 9 oké/elmegy (2%), 5 rossz (1,11%), 1 nézhetetlen (0,22%)
A harmadik helyezett Menny és pokol (Akira Kurosawa) már jóval kevésbé ismert: 63 szavazatból 50 zseniális (79, 36%), 11 jó (17,46%), 1 oké/elmegy (1,59%), 0 rossz és 1 nézhetetlen (1,58%)
A nagy karnevál (Billy Wilder): 126 szavazatból 98 zseniális (77,77%), 23 jó (18,25%), 4 oké/elmegy (3,17%), 0 rossz és 1 nézhetetlen (0,79%)
Harakiri (Kobayashi Masaki): 132 szavazatból 101 zseniális (76,5%), 25 jó (18,94%) és 6 oké/elmegy (4,54%)
Láthattuk, hogy a listavezetőknél az oké/elmegy, rossz és nézhetetlen szavazatok aránya rendkívül kicsi, különösen igaz ez a kevésbé ismert filmekre.
Nézzük most meg a Mátrix (Andy Wachowski - Lana Wachowski) átlagát 1999-ből. 1411 szavazattal a negyedik legnézettebb film a KT-n, és azon a listán ez az első film, amely hiányzik a TOP250-ből. Ezzel együtt 1999 hatodik legjobb filmje 4,33-as átlaggal.
1411 szavazatból: 766 zseniális (54,28%), 432 jó (30,61%), 144 oké/elmegy (10,2%), 51 rossz (3,61%) és 18 nézhetetlen (1,27%)
Míg a 250. helyen álló A kék angyal arányai: 73 szavazatból 39 zseniális (53,4%), 25 jó (34,25%), 7 oké/elmegy (9,59%) és 2 rossz (2,74%).
Észre lehet venni, hogy nem egyszerűen az a lényeg, hogy egy filmnek minél nagyobb arányú legyen a zseniális szavazatok aránya, hanem, hogy ezzel együtt a lehető legkevesebben értékeljék rosszra a filmet. Mi következik ebből? Hogy a manapság népszerű filmek, amelyeknek az értékéről százszámra születnek a hozzászólások, többnyire ki fognak esni a TOP250-ből, éppen a nagy nézettségük miatt. Míg az olyan, aránylag ismeretlen filmek, mint Kurosawától a Menny és pokol ismeretlenségük miatt nagyon jó helyezéseket fognak elérni.
Ebből már előre lehet következtetni arra, hogy az utóbbi két-három évtized filmjei ismertségük ellenére kisebb mértékben lesznek jelen a TOP250-ben, mint a korábbi évtizedek filmjei. A KT-n jelenleg 66 film szavazatszáma haladja meg az ezer főt. Ebből 18 film került be a TOP250-be. Tehát az 1000 fölötti szavazatszámmal rendelkezők 27,3%-as számít be a legjobb filmek közé, amiknek a 7,2%-át jelentik.
Közülük a legjobb helyezést Frank Darabont egyik Stephen King adaptációja, A remény rabjai érte el. A 15. helyen áll, 1314 szavazattal. Arányok: 962 zseniális (73,21%), 275 jó (20,93%), 45 oké/elmegy (3,42%), 18 rossz (1,37%), 14 nézhetetlen (1,06%). Ezzel együtt a 90-es évek legjobb filmjének számít.
Mit láthatunk még, ha csak végigfutunk a toplistán? 7 film átlaga éri el vagy haladja meg a 4,70-et, 26 film átlaga a 4,60-at, 80 film átlaga a 4,50-et, 118 film átlaga a 4,40-et, a maradék 19 film átlaga 4,39 vagy 4,38.
Százalékban kifejezve: 4,70-től felfelé 2,8%, 4,60-4,69 10,4%, 4,50-4,59 32%, 4,40-4,49 47,2%, 4,38-4,39 7,6%.
Azt már tudjuk, hogy 1957-et 8 film képviseli, ami a toplista 3,2%-a. 1968-at 3 db film, ami a toplista 1,2%-a. Ugyanezeket az adatokat kell megvizsgálni a toplista különböző éveiből, hogy megtudjuk, majd összevetni az éves filmterméssel.
Mit láttunk eddig? A TOP250-be kerülés feltétele a minél jobb zseniális-egyéb szavazati arány, lehetőleg minimális mennyiségű 4-esnél rosszabb szavazattal. Nagyban hozzájárul egy film népszerűségéhez a nézettsége is, ez bizonyos szempontból egyszerre előny és hátrány. Egy film népszerűsége elég jó biztosítéka annak, hogy az adott film jó is, viszont a rengeteg néző között akadni fognak olyanok, akiknek nem tetszik.
Nézzük meg az első rész zárásaként Andrej Tarkovszkij munkásságát, amellyel egyébként éppen most ismerkedem. 11 film található tőle a KT-n, rendezői átlaga 4,36. Munkásságának kezdeti szakaszát leszámítva minden egyes filmje 4,00 fölött jár. (Ez a kezdeti szakasz három rövidfilmből áll, amelyeknek aránylag alacsony a nézettsége, legalábbis a többi filmjéhez képest.) A 11 filmből 3 db található a TOP250-ben, az Andrej Rubljov a 149. helyen 4,46-os átlaggal (200 szavazat), a Tükör a 180. helyen 4,43-as átlaggal (170 szavazat) és a Stalker a 121. helyen 4,49-es átlaggal (373 szavazat). Tarkovszkij tehát egymagában 1,2%-kal járult hozzá a TOP250-hez, amely a filmjeinek a 27,3%-át jelenti. (Ha csak a hét nagy filmjét szemlélem, akkor 42,85%). A legérdekesebb ebből a szempontból a Tükör. Biztos vagyok abban, hogy előkelő helyezését relatív ismeretlenségének köszönheti. A KT-n jelenleg 8636 felhasználó van, 1,96%-uk osztályozta ezt a filmet. Tudjuk, hogy nagyon sok ember egy filmre sem szavazott, de így megfelelőnek lehet tartani azt az arányt, mert valószínűleg jól reprezentálja a népességet. (A Tükör IMDB átlaga egyébként 7,9 11.548 szavazattal.) Gyanítom, hogy a Tükröt a teljes népességnek még a 2%-a sem látta. Miért lényeges ez? Mert a Tükör nem könnyű film, és széles körű ismertség esetén alig hiszem, hogy képes lenne elérni 4,43-as átlagot. Nem arról van szó, hogy bármi rossz van abban, ha valaki azt mondja Tarkovszkij ezen filmjére, hogy nézhetetlen zagyvaság. Hanem az a lényeg, hogy a film elismerésre méltó átlaga jól példázza, hogy egy kevésbé ismert művészfilm, olyan közönség körében, akik eleve érdeklődnek Tarkovszkij nem túl nézőbarát stílusa iránt, jó eredményeket ér el.
Vége az első résznek.

2012-12-06 13:04:37 zéel #92

Na, most nagyon sok mindenkire/mindenre kellene/lehetne reagálni...vszleg nem fog menni.

Az utolsó bekezdésed remélem, hogy nem igaz. Csak remélném, persze.

A magas művészet, igaz, sohasem vonzott tömegeket. De nem is (csak) erra gondoltam most. Hanem pl. a lengyel Wajdára.
Wajda nyolcvanévesen is kötelességének érezte, hogy leforgassa a Katynt. Ezt közel hárommillió lengyel látta moziban. (Jancsó Miklós ekkor az Ede megevé ebédem-et csinálta, s jó, ha ötezer ember nézte meg. Jut eszembe: Az ügynökök a paradicsomba mennek c. film egy Jancsó filmhez képest töredék pénzből, kb. kétszer annyi nézőt hozott.)
Egyébként, én egyáltalán nem igénylem, hogy a film mindig valami újat hozzon. Most nézem pl. a Tiltott játékok c. (1952) René Clément filmet. És döbbenetes. És nem érdekel, hogy újított-e, de az igen, hogy nagyon fontos dolgokról beszél, nagyon hitelesen. (Nos, Fliegaufot nem véletlenül hagytam ki a korábbi (#85) felsorolásomból.)

előzmény: Tenebra (#91)

2012-12-06 12:40:09 Tenebra #91

Úgy pontosítsuk ezt szeritnem, hogy ma MÉG ANNYIRA SEM kíváncsi az átlagnéző az ilyen filmekre, mint mondjuk a 60-as években. Mert azt azért meg kell jegyezni -s ezzel Dynast Grausherra fejtegetéséhez is hozzászólnék-, hogy a művészfilmek soha nem voltak annyira népszerűek. Az újdonság miatt egy darabig. Például a hatvanas évek újhullámos filmjei egy ideig valóban nagy nézettséggel bírtak. De ez az első 1-2 alkotásra volt igaz, utána 2-3 éven belül ismét a konvencionálisabb filmek voltak menőbbek, melyek adaptálták az újhullámos újításokat. Ezzel szemben az újhullámosok meg vagy marginalizálódtak, vagy beépültek a mainstreambe. Pl. Godard vs. Truffaut vagy Jancsó vs. Szabó vagy mondjuk Dennis Hopper vs. Coppola példája is ezt mutatja. Sőt, a magyar film kapcsán ez az egész bolondéria a 70-es évekből indult, mikor is a sajtó kezdte el terjeszteni, hogy a magyar film és a közönség eltávolodtak. :D

Az viszont igaz, hogy ma már filmben újat mutatni nem nagyon lehet, így a fajsúlyosabb alkotások nem találnak olyan széles közönségre már, mint pl. az újhullámok. Akkor újdonság volt, hogy végre a sok konszolidált szereplő helyett fiatalok jelentek meg a vásznon, meg a klasszikus, unalmas szabályokat felrúgó filmek stílusban is üdítően hatottak. A mai fiatal magyar filmesek közt az általad említettek zseniálisak, de igazából nem újítanak nagyot. Fliegauf tulajdonképpen egy modernista, leginkább Antonionihoz tudnám kötni. Kocsis Ágnes meg Bresson vagy Fassbinder inkább. Török Ferenc Truffaut. :'D Szóval annyira nem hoztak ezek újdonságot, ami miatt mindenki kíváncsi lenne rájuk. Ez persze szomorú, de ez tény, hogy a mai filmeknek már nincs az az újdonságerejük, amivel tudnának versenyezni egy üres látványfilmmel, amiben tényleg csak a felszín, a 3D-sítés a lényeg.

Ezért ma még annyira sem izgatja a közönséget a filmművészet, mint annak idején. De azt fontos hangsúlyozni, hogy a művészfilm és közönség optimális együttélésének virágkorában, a hatvanas években sem volt kitartóan népszerű ez a fajta film. Fellinit egy darabig bírták, de aztán a 70-es évek környékén neki is elkezdett zuhanni a népszerűsége. 70 végére már nem igen rúghatott ő sem ladbába (pár, kései filmje erről a "tragédiáról" szól).

Úgyhogy emiatt én nagyon úgy látom, hogy a film(művészet) igen gyorsan oda jutott, ahová a színház vagy az irodalom évszázadok alatt. Ez persze a technikai fejlődés gyorsaságának köszönhető, na, meg az új médiumoknak. Például a videojátékkal aligha tud versenyezni a film, főleg, hogy ez az új "ág" még nem termelte ki a maga igazán művészi alkotásait, sőt. Pont ez az, amiben, ha csak egy pillanatra is unatkozik a befogadó, akkor egyszerűen letörli a francba. :D Na, meg az a lehetőség, hogy te irányítasz mindent. Ez a mai világban létszükséglet az ember számára. Hiszen ez mindannyiunk alapélménye, hogy nem tudunk minden kontrollálni, ha beleszakadunk sem. Mindig lesz olyan terület, amiben síkhülyének számítunk. A videojáték viszont a teljes kontrollt megadja. Így az átlagember azt mondhatja, minek üljön le filmet nézni, főleg egy olyat, amiben nem 0,0001 mp-enként vágnak meg lőnek, mikor egy játékban agyakat loccsanthat szét és megmentheti a virtuális világot?

előzmény: zéel (#85)

2012-12-06 12:40:06 critixx #90

Nicsak, ki beszél - Igen, ezt sokan firtatták már. Ennek az oka valószínűleg az, hogy '89 után hirtelen óriási mennyiségbien jöttek be az amerikai filmek. Mivel véglegesen megnyílt a piac, nem volt már állami ellenőrzés, azt hoztak be, amt akartak. A nézők mozilátogatási kedve pedig hatalmasra duzzadt, mert szinte hetente jött be 2-3-4 új hollywoodi film, a jegyárak pedig még nem emelkedtek olyan drasztikusan, mint az évtized későbbi részében. Ennek a szerencsés pillanatnak a közepén 1990-ben pedig bejött a '80-as évtized egyik legsikeresebb családi vígjátéka - gyerek, kutya, jóképű, csinos szcientológus színészpár, meg minden ami kell. Nem sokkal később drasztikusan esett a mozik látogatottsága a kezdeti "nagy nyitás" után, de ez az esztendő még a sikerek éve volt.

előzmény: Umberto (#87)

2012-12-06 12:40:01 Umberto #89

Andy Vajna: "nagyjából az 500 ezres nézőszám elérése tekinthető egy film esetében sikernek Magyarországon"

A miniszter félrelép: 662 ezer

2012-12-06 12:36:34 Dynast Grausherra #88

Az Indexen találtam:
2011-ben bemutatott magyar filmek toplistája nézőszám szerint:
1. Vad Magyarország 20 100
2. Bogyó és babóca 19 202
3. Pál Adrienn 10 202
4. Az ügynökök a paradicsomba mennek 8 584
5. A vizsga 5 825
6. Kaland 5700 (csak budapesti adat)
7. A torinói ló 5 400
8. Team Building 5 274
9. Womb 3 533
10. Az Örvény 2 725

2012-12-06 12:34:18 Umberto #87

[link]

E szerint az első 30-ban csak A miniszter félrelép harcolt ki helyet magának. (Érdekes számomra, hogy a 2. legnézettebb a Nicsak, ki beszél.)

2012-12-06 12:28:54 Umberto #86

Örülök, hogy Fliegauf Bencét nem említetted...

Hol lehet megnézni, hogy az elmúlt években mik voltak a legnézettebb magyar filmek?

előzmény: zéel (#85)

2012-12-06 12:24:23 zéel #85

Csak egy új(abb) szempont:

A mai, fiatal filmrendezők közt is van sok igen tehetséges. Sőt, némelyikből még a társadalmi problémák iránti érzékenység, felelősségtudat sem hiányzik. Neveket is mondok: Hajdu Szabolcs, Pálfi, Kocsis Ági, Török Feri...
DE...hiába a tehetség, a felelősségtudat, ha a magyar közönséget ma már nem igazán érdeklik az ilyen típusú filmek. (Meg még, ha érdekelné is, pénzt - valószínűleg - akkor sem kapnának ilyen filmre a rendezők.)
Vagyis, azt gondolom, hogy nem csak a mai filmekkel, filmesekkel van baj, hanem a közönséggel is.

2012-12-05 19:17:10 Dynast Grausherra #84

Mindenkinek köszönöm a pozitív visszajelzéseket, örülök, hogy a kis szórakozásom közérdeklődésre is számot tart.
Ennek örömére utazzunk most vissza 1968-ba, amelyet futólagosan érintettem az Általános fórum 3422-es hozzászólásában. A szívemhez nagyon közel álló évről van szó (filmtörténeti szempontból), mert ekkor mutatták be a Volt egyszer egy Vadnyugatot (egészen pontosan 1968. december 21-én, Olaszországban), amely nálam TOP3-ban szerepel, Az ötödik pecsét és Az édes élet mellett. Hosszabb listát sosem próbáltam alkotni, mert nem érezném teljesnek.
Nézzük meg először a Volt egyszer egy Vadnyugatot, Sergio Leone monumentális alkotását, statisztikai szempontból. A KT-n 781 szavazatot kapott, átlaga 4,65 (IMDB: 8,7 121.660 szavazó). Arányok: 556 zseniális, 185 jó, 36 oké/elmegy, 3 rossz és 1 nézhetetlen. Mindez a KT-n a következőkre elég: mindenkori legjobb filmek között 11. helyezés, 1960-69-ig a 4. legjobb film (a dobogósok nézettsége jóval elmarad nála, a legnézettebb Harakiri (rendezte Kobayashi Masaki) című filmet is nagyjából hatszor kevesebb látták, mint Leone filmjét, a pontos arány 1:5,91), második legnézettebb film 1960-69-ben, egyedül A tanú előzi meg 1030 szavazattal. Tegyük hozzá a KT-n mindezzel együtt a legjobb western is. Összességében a 183. legnézettebb film. Ami pedig 1968-at illeti: két első helyezést is bezsebel, mert egyben a legjobb és legnézettebb is.
Az év abszolút győztese után vizsgáljuk meg a többieket is, mert 1968 közel sem merül ki Leone westernjével. Összesen 376 filmet találunk az adatbázisban. Szavazatok száma szerint az első öt helyen a következő filmeket találjuk: 1. Volt egyszer egy Vadnyugat 2. 2001:Űrodüsszeia (671 szavazat, 4,26) 3. Egri csillagok (524 szavazat, 3,75), 4. A majmok bolygója (504 szavazat, 4,12) 5. Rosemary gyermeke (319 szavazat, 4,19).
1968-ban már láthatóan kezdetét veszi az a jelenség, hogy akadnak olyan filmek a legismertebbek listáján, amelyek nem egészen sorolhatók be az év legjobb alkotásai közé, az átlaguk már nem kifejezetten magas, és ismertségüket nem elsősorban annak köszönhetik, hogy olyan jól sikerültek, hanem másfajta érdeklődésre tartanak számot. Mik is ezek a TOP20 legnézettebb film között? A tizedik helyen találkozhatunk Jean Girault egyik csendőr filmjével, A csendőr nősül. 168 szavazat, 3,54-es átlag. (IMDB: 6,5 2612 szavazat). Talán nem tekinthető minden alapot nélkülöző feltevésnek, hogy A csendőr nősül előkelő nézettségi helyezését Louis de Funès miatt vívta ki. Ugyanez vonatkozik Bud Spencer és Terence Hill második közös filmjére (amelyben egyébként Eli Wallach csúnyán ellopja előlük a show-t), Bosszú El Pasoban (vagy bármelyik címváltozat kinek-kinek az ízlése szerint), 107 szavazattal és 3,41-es átlaggal. Vagy említhetjük magyar mivolta miatt A veréb is madár című alkotást, amely 82 szavazattal (áltag 3,28) az év 18. legnézettebb filmje.
Raul felvetette, hogy érdekes, hogy a KT-n milyen kultusza a rövidfilmeknek, 1968-ra ez már nagyjából rendeződött, a TOP20-ban csak egy ilyen található: David Lynchtől a The Alphabet, 75 szavazattal és 3,77-es átlaggal.
Érdekességképpen az év 28. legnézettebb filmje Columbo első nyomozása, Richard Irving rendezésében, A recept: Gyilkosság, 57 szavazattal és 4,11-es átlaggal.
Mit találtunk eddig a legnézettebb filmek vizsgálata közben: a TOP20-ban 9 film átlaga van 4,00 alatt, ebből kettő 3,5 alatti. Messzire kell mennünk, hogy megtaláljuk a legnézettebb 3,00 alatti átlaggal rendelkező filmet: 51. helyen Harald Reinl, Winnetou és Old Shatterhand a Holtak Völgyében, 30 szavazattal, 2,90-es átlaggal. Nézettségben éppen megelőzi Norman Mclaren Duo című filmje, amely 30 szavazójának nagy részét valószínűleg egy a Kurt Kren héthez hasonló fellángolás idején szerezte. Átlag: 3,10. (IMDB: 7,9 550 szavazat alapján).
Egyéb nézettségi adatok: 4 film 500-nál több szavazóval, 24 db 100 szavazó fölött. Ingmar Bergmantól a Farkasok órája (4,47-es átlag) 98 szavazóval és Robert Stephensontól A Feketeszakáll szelleme (3,78) 96 szavazóval éppen lemarad. Összesen 34 film nézettsége haladja meg az 50 szavazót.
A 376 filmből 138 db rendelkezik átlaggal a KT-n, 36,7%. Az ismert (vagy ismert rendezők nevéhez köthető, és ezért esetleges érdeklődésre számot tartó) filmek száma most talán valamivel kevesebb, mint 1958-ben, kb. 75, de ezt úgy kell érteni, hogy ebben benne van minden valóban ismert film és olyan filmek, amelyeknek lehet, hogy nincs is átlaga, de mivel mondjuk Sidney Lumet (Viszontlátásra Braverman, IMDB: 5,7 238 szavazat) vagy Werner Herzog (Életjel, IMDB: 7,3 906 szavazat) rendezte őket, ezért érdemesek lehetnek a megtekintésre. Ezzel tehát a megtekintésre mindenképpen érdemesnek mondható filmek arányát állapítsuk meg ebben az évben kb. 20%-ban.
Mik az év legjobb filmjei? A győztest már ismerjük. A második helyezett nézettségben messze elmaradva 48 szavazóval Juraj Herz A hullaégető című filmje, 4,63-as átlaggal. A legjobb filmek TOP20-as listájában összesen három film nézettsége haladja meg a 100 főt (Volt egyszer egy Vadnyugat, Furcsa pár 248 szavazat, 4,38-as átlag, 2001:Űrodösszeia 671 szavazat, 4,26-os átlag.)
Hat film jár 50 fölött, vagy marad el tőle pár szavazattal.
Mire következtethetünk ebből? 1968-ra megdőlt az, ami 1957-ben még szabály volt, mely szerint a legnézettebb filmek az adott év legjobbjai. 1968-ra a híres filmek mellett egyre több olyan akad, amelyek minimális szavazatszámmal kerültek be az év legjobbjai közé. A TOP20-ban 5 film szavazatszáma nem éri el a 10 főt. Harmadik helyen áll Sergio Sollima Corri uomo corri című filmje, 5 szavazattal, 4,60-as átlaggal. (IMDB: 6,8 728 szavazat).
Hátra van még a TOP250-es listán szereplő filmek száma. 1968-at három film képviseli, a Volt egyszer egy Vadnyugat és két Ingmar Bergman film, a Farkasok órája (4,47 98 szavazat) és a Szégyen (4,46 52 szavazat). Leone filmje a 11. helyen áll, Bergman filmjei a 137. és 147. helyen. Százalékban kifejezve 1968 1,2%-ban vállal részt a TOP250-es listából. Ez a három film az éves filmtermés 0,79%-a. Érdekes megfigyelni, hogy a legjobb filmekből kimaradnak ebből az évből olyan klasszikusok, mint a két nagy sci-fi, a 2001:Űrüdösszeia és a Majmok bolygója. Utóbbi esetén a technikai részletek miatt könnyen magyarázható a jelenség, de a 2001 egy új szempontot világít meg számunkra a filmek vizsgálatában. A 671 szavazatból 363 zseniális, 178 jó, 84 oké/elmegy, 31 rossz és 15 nézhetetlen. Ahhoz, hogy egy film bekerüljön a legjobbak közé, nem elég egyszerűen zseniálisnak lennie, hanem ezt úgy kell elérnie, hogy mindenki számára könnyen befogadható legyen. Érdekes, hogy Tarkovszkij Solarisa, ami talán még a 2001-nél is nehezebben emészthető film, jobb átlaggal rendelkezik (4,36), viszont a szavazók száma jóval kevesebb, 295 fő. A 2001 nézettsége ennek több, mint a kétszerese. IMDB adatok 233,423 és 30,335 szavazó, a 2001 javára. Egyébként ott az átlag a 2001-nek kedvez. Mivel ez elsősorban statisztikai elemzés, ezért nem kutatnám az okait (csak annyit jegyzek meg, hogy a Solaris, mint film jobban tetszett, mint a 2001, viszont a regényekkel összevetve, a 2001 sokkal jobb, mint a regény, a Solarisnak viszont alig van köze az alapműhöz), de szükségesnek éreztem megemlíteni ezt a két filmet, mivel rávilágít arra, hogy milyen filmek fognak nagyobb valószínűséggel felkerülni a toplistára. Először is, fontos, hogy a zseniális szavazatok aránya minél magasabb legyen, tehát minél több ember ismerje el, hogy adott film kiváló alkotás. A listavezető Tizenkét dühös ember esetén a szavazók 82%-a ismerte el a filmet zseniálisnak. A Volt egyszer egy Vadnyugat esetén ez 71%. Másodszor, lehetséges, hogy egy film éppen a szavazatai kis száma miatt lesz képes bejutni a TOP250-be, mivel egy olyan szűkebb réteg látta, akik például az adott rendező munkásságának a kedvelői, de maga a film széles körben kevésbé ismert. Vegyük például 1968-ból Bergman Szégyen című filmjét, a toplista 147. helyezettjét. Összesen 52 ember látta, a szavazati arányok 29 zseniális, 18 jó és 5 oké/elmegy. IMDB átlaga 8,00 4898 szavazattal. Nem sok filmet láttam Bergmantól, de így is kiemelkedő rendezőnek tartom. De bizonyos szempontból túlságosan sok filmmel képviseli magát a TOP250-ben (legközelebb megpróbálkozom a toplista statisztikai elemzésével).
Mit tanultunk tehát 1968 statisztikai elemzéséből? Korunk felé haladva az ismert filmek számának növekedésével a legnézettebb filmek között elkezdtek megjelenni olyan alkotások, amelyeket már nem filmművészeti értékük, zsenialitásuk miatt néztek meg jelentős számban. Bud Spencer és Terence Hill filmjei nagy népszerűségnek örvendtek/örvendenek, nem meglepő, hogy sokan voltak kíváncsiak második közös filmjükre, amely ráadásul italowestern is egyben, és ezért bizonyára sokat vetítették a televízióban is. A Csendőr-sorozat is hasonló kategóriába tartozik. Ezen kívül észrevehettük, hogy az év legnézettebb filmjei már nem minden esetben az év legjobbjai. Az év tíz legnézettebb filmjéből csak egy van az év tíz legjobbja között. Ugyanezt megtekintve 1957-ben, a tíz legnézettebb filmből hat TOP10-ben van a legjobbak között.

2012-12-05 18:19:09 Tenebra #83

Mondjuk ez csakis itthonra igaz, most más tendenciákat ne vegyünk ide. :D Mert ugye Nyugat-Európában és világszerte 1968 környékén nyíltan politizáló, baloldali kritikus filmek jelentek meg. Pedig hát látszólag semmilyen elnyomás nem volt.
A magyar filmnél szerintem a puha diktatúra a kulcs és a paradoxonja. Ha jól tudom, egyik másik szocialista országban sem volt olyan "demokratikus" az állami filmgyártás, mint itthon. Még sok nyugati is ilyenről álmodott (nem is tudom, melyik rendező mondta, hogy "de jó is lenne, ha olyan filmtámogatásunk lenne, mint a magyaroknak"). Itt nem léptek fel olyan keményen a parabolák vagy a dokumentarizmus ellen, mint pl. a cseheknél. Ugye a cseheknél ezt a társadalomkritikus, újhullámos áramlatot az 1968-os politikai fordulat tiltotta be. Egyszerűen ami kicsit is veszélyes volt, dobozba rakták. Pl. Menzel pár filmjével így történt. A szlovák "újhullámot" meg konkrétan ezt nyírta ki. A fordulat. Román újhullám meg 2000-ben volt. :D Akik szintén arra reagálnak, ami akkoriban zajlott (sok "történelmi" filmjük van, melyek a rendszerváltás előtt vagy pont akkor játszódnak).

Itt ugye meg volt az egyensúly. Vagyis volt lehetőség az óvatos lázadásra, de ugyanakkor mindenki érezte, hogy ez a rendszer egyre kínosabb és levakarhatatlanabb. Pont olyan, mint amilyennek pl. a Mephistoban láthatjuk, hogy erre is válaszoljak. A Mephisto ugyan egy koprodukciós film, de Szabó egész életében a magyar történelmet elemezte - ezzel is, indirekten. A politika szolgálatába álló művész problémája - abszolút az ő filmje, csak éppen egy "objektív", látványos történelmi filmként. Nem lehet benne nem látni, hogy az adott politikai rendszer problémáit és saját ügynökmivoltát vitte bele.
Ugyanígy a "trilógia" másik két darabja, a Redl ezredes vagy a Hanussen.

Fábri úgyszintén ezzel a kérdéskörrel foglalkozott. A Magyarokat már régen láttam, de A Pál utcai fiúkban is benne van ugyanaz a "kisember elnyomása", mint a Hannibal tanár úrban is.

A Jób lázadása egy ötvenes évek-film, ha jól tudom, bár azt még nem láttam. :C

Egyébként volt egy "szerzői stilizációs" irányzat is a hetvenes években. Ezek ugyanazt választották, mint a fekete szériások a 90-es években, azaz a rendszer megreformálhatatlanságával szembesülve direkt leszarták az aktuális társadalmi problémát. Persze a fekete szériások azért tették, mert egyszerűen nem volt kényszer többé és őket más jelenségek érdekelték. De, ha pl. Makk Károly Szerelmét megnézzük, abban is ott van az aktualitás indirekten. Ugyanígy a Szindbádban vagy a Régi idők focijában. Előbbiben Szindbád a célját vesztett értelmiségi leképződése. Azé, akik a reformok bukása miatt teljesen kiábrándultak az akkori rendszerből és csak tengnek-lengnek. A Régi idők focijában meg az az alapprobléma, hogy nem tudnak focizni, mert az intézmények mindenben gátolják őket. Pedig ők csak játszani akarnak. Nos, ez is allegorikusan a művész problémája: aki szeretne filmezni, de nem arról, amiről a rendszer akarja.

De ez általánosságban is így van: a kritikusabb időszakokban az értelmiségiek agya szikrázik, mivel szembesülnek az igazságtalanságokkal. Ezért jönnek elő lázadóbb, rendszerellenesebb filmek (pl. a 60-as éveket ez uralja, amikor volt kilátás a diktatúrák és a jogi egyenlőtlenségekből adódó társadalmi reformokra). A 80-as évek nem véletlenül inkább a "látványé". Alapvetően egy konzervatív évtized, mikor maximum az olvadás érződött a hidegháború után.

előzmény: Umberto (#82)

2012-12-05 17:58:31 Umberto #82

Nekem a Kaméleon és a Köntörfalak tetszett igazán. Ha jól tudom, egyik film készítőjének sincs semmi köze az SZFE-hez.

Tenebra, érdekes dolgokról írsz. Ha igaz ez az elmélet, akkor ez azt jelentené, hogy a demokrácia, illetve a béke-időszak a nívós filmművészet egyik legfőbb ellensége hazánkban. A felsorolt, Oscar-díjra jelölt magyar filmek közül melyik tartozik a politikai indíttatású, politikai témájú művek közé?

előzmény: ChrisAdam (#81)

2012-12-05 17:50:39 ChrisAdam #81

Az a baj, szerintem, hogy még én is alig hallok olyan magyar filmekről, amik jók lennének. Amik jók, azok fű alatt mennek, elérhetetlenek (Final Cut pl.). A vizsga, Pál Adrienn, A nyomozó. Az utóbbi évek jobb szüleményei. De olyan filmek, amik nagyszabásúak, be vannak harangozva és tényleg jók, olyanról már rég nem hallottam. És egyébként még szarokról is alig.
Argo 2. is mióta mondogatva va, aztán elivleg már kész van, csak valamire nincs pénz.

De a Magyar Filmalapot megújították. Évente hat-hét nagyszabású filmet szeretnének kiküldeni. Sikerült. S.O.S. 2., Tüskevár, Nyócker 3D (ami egy bőrlehúzás volt)...

2012-12-05 17:46:44 Tenebra #80

Az oké, hogy akkoriban több volt a jó magyar film, na de ennek mi az oka?

Szerintem egyszerű a válasz: a rendszer jellegéből fakad. 1949-1989 között állami filmgyártás volt. Filmesnek lenni annyit jelentett, mint ma bármelyik állami foglalkozásban dolgozni. Illetve akkoriban ez azt jelentette, hogy stabil fizetése volt az illetőnek, és bár beleszóltak a filmtervbe, de a filmgyártásra biztosan volt pénz, így az ötletek megvalósulása jóval dinamikusabb is volt.
Illetve a kultúrpolitika azokat a filmeket támogatta, melyek a társadalmat elemzik. Ezért is hívták ezeket "cselekvő" vagy "kérdező" filmeknek. Más kérdés, hogy sokan "messzire mentek", és betiltásra kerültek. De a a skizoid kultúrpolitika elvárta, hogy a magyar művészet a társadalmat elemezzék. A hetvenes években például történészek, szociológusok és filozófusok szakcikkekben vitáztak azokról a kérdésekről, melyeket pl. Jancsó felvetett. Meg egy csomó ilyen kulturális vita volt. Fel kell ütni egy-két régebbi lapot, és ez nyilvánvalóvá válik. (Én pl. Józsa Pétertől olvastam pár ilyen nem-filmes Jancsó-elemzést). Azaz a rendezők rá voltak kényszerítve arra, hogy igényes, "fontos", elemző filmeket készítsenek.

Na, meg nem utolsós sorban az, hogy akkoriban volt egy konkrét elnyomás, egy izzó atmoszféra. Ez sokakat sarkallt arra, hogy hangot adjanak annak, hogy itt nincs semmi sem rendben. Például 1956 rendezetlen helyzete ott van, vagy azok a kérdések, amelyekről nem szabadott beszélni (például munkanélküliség, hajléktalanság, munkások szar helyzete az elvileg a proletárok hatalmát jelentő Népköztársaságban stb.). Ez persze az előzőből következik. A 70-es évek dokumentarizmusa ezt a paradoxont mutatta meg. Hogy a rendszer akar társadalomelemző filmeket, de nem akarja látni a társadalmi valóságot. :D Csak ténfergő értelmiségieket, akik politikai ideológiákon töprengenek (mint a borzasztó Falak :D). Ehelyett jöttek a munkások.

Ma igazából nyílt elnyomás nincs. Abba most ne menjünk bele, hogy a pénz talán még keményebb elnyomóeszköz. Elsősorban ez sem inspirál senkit arra, hogy olyan radikális, forradalmi filmeket hozzanak ki. Mármint melyek lázadó természetűek. Egyszerűen ma nincs egy megfogható hatalmi centrum, ami ellen lehetne vagy kellene lázadni. (Persze kellene... de ebbe ne menjünk bele.)
Másfelől ott van az, hogy megszűnt az állami filmgyártás. Ma már MMKA sincs, van MNF... Így abszolút nincs egy kényszerítő erő, ami azt mondaná, hogy ennyi és ennyi filmnek készülnie kell és támogatom a filmeket. Manapság úgy kell összekoldulni valamit, meg a magyarok koprodukciókba mennek.

Illetve látványos pl. a 90-es évek elején a "fekete széria", mely a felszabadulás után telejsen megtagadta a társadalmiságot. Fehér György filmjei 30-as években játszódnak, semmit nem mondanak a rendszerváltásról vagy a "má"-ról. Általános kérdésekkel foglalkozik mind a Szürkület, mind a Szenvedély. Talán a 2000-es évek fiatal filmesei fogalkoznak társadalmi problémákkal, de igazából nincs egy olyan hajtóerő, mint amilyen az egypártrendszeres puha diktatúra volt.
Meg szerintem annyira nem is érdekli a rendezőket a világ megválzotatása. Akkoriban ez is cél volt.

Szóval szerintem a rendszerváltás felelős a hanyatlásért. Nincs többé nyílt elnyomás, nincs többé állami filmgyártás, mely kikényszerítené a fajsúlyos témákat (és ugye a témához szabta Sára, Jancsó, Gaál, Szabó stb. is stílust - Jancsó például a kiismerhetetlen diktatúra megmutatása végett használta az anarchikus belső vágás módszerét, hogy a néző is paranoiás legyen).

előzmény: Umberto (#78)

2012-12-05 17:42:46 JeszKar #79

Azért van még egy ok. Mégpedig azt, hogy nem a megfelelő filmeket próbáljuk kiküldeni. Véletlenül se a jó, külföldön is érhető filmekkel próbálkozunk.

2012-12-05 17:22:42 Umberto #78

Az oké, hogy akkoriban több volt a jó magyar film, na de ennek mi az oka? Felnőtt egy olyan generáció, aki nem ért a filmezéshez? Nincsenek már tehetségeink? Nem jó az oktatás? Ki a felelős a hanyatlásért? Erre már nehezebb válaszolni.

előzmény: zéel (#74)

2012-12-05 17:09:06 zéel #77

Bocs, hogy beírtam/behánytam egy, a témába vágó információt. Legközelebb többször is meggondolom, hogy benned nem kelt-e majd indulatot.
Annak viszont őszintés örülök, hogy az indulatgerjesztő hsz.om nyomán (dacára!?) megnézel egy csomó magyar alapfilmet.

előzmény: yuriko (#75)

2012-12-05 16:55:07 csabaga #76

Mindez szép,csak kár,hogy a Pál utcai fiúkban a gyerekeket angolok játszották,a Szabó István trilógiában pedig a főszereplő német színész.
A filmekből nem egy megjelent DVD-n is...

előzmény: yuriko (#75)

2012-12-05 16:28:10 yuriko #75

Nem szeretem az ilyen behányt indulatgerjesztő hozzászólásokat. Viszont a filmeket igen így összeírtam magamnak a jelzett filmek listáját:

1969 - A pál utcai fiúk
1975 - Macskajáték
1979 - Magyarok
1981 - Bizalom
1982 - Mephisto (!)
1984 - Jób lázadása
1986 - Redl ezredes
1989 - Hanussen

És mivel az A pál ucai fiúkon kívül még egyiket sem láttam, sőt még csak nem is hallottam róluk, meg is nézem őket az elkövetkezendő napokban! Szerencsére a fele fent van youtube-on a másik fele pedig torrenten.

előzmény: zéel (#72)

2012-12-05 16:09:35 zéel #74

Nekem csak roppant egyszerű válaszom van: több volt a jó magyar film! (Na meg, persze az amcsik is jobban érdeklődtek akkor még ká Európa iránt.)
Szerinted?

előzmény: Umberto (#73)

2012-12-05 15:21:56 Umberto #73

Szerinted ennek mi az oka?

előzmény: zéel (#72)

2012-12-05 15:07:02 zéel #72

Csak egy (új!?) szempont:
1968 és 1988 között 8 magyar filmet jelöltek külföldi film kategóriában Oscarra. Az azóta eltelt 25 évben egyet sem.

2012-12-04 23:33:29 critixx #71

Szerintem mindenképp hasznos hogy valaki foglalkozik ezzel és ilyen részletességgel. Mindenképpen azt javaslom, hogy folytasd, mert érdekfeszítő olvasni a fejtegetéseidet.

előzmény: Dynast Grausherra (#70)

2012-12-04 23:20:49 Dynast Grausherra #70

A kiinduló kérdésemre én is ezt a választ tudnám adni, sőt eleve ez volt a hipotézisem. Az 1957-es évről szóló fejtegetés végén le is akartam írni, hogy sok ismeretlen filmnek, főleg különféle speciális műfajok darabjait (western, régi horror) főleg a műfaj kedvelői kutatják fel, és mivel különlegesnek számítanak, ezért elég szép átlagot kapnak. Hogy egy olyan példát említsek, amit láttam is, létezik egy The Giant Gila Monster című műremek 1959-ből, Ray Kellog rendezésében. Nem a legjobb példa, mert az IMDB átlaga csak 2,9-es, 1997 szavazóval, de én csak azért adtam neki egy kegyelem kettest, mert olyan aranyos az a gila, ahogy mászkál a makett autók között. Ezen kívül nincs érdemi momentuma a filmnek, ha ma készülne, biztosan rávágnám az egyest. Viszont arra jó példa, hogy ezt kifejezett érdeklődésből néztem meg, mert láttam egyszer belőle egy jelenetet a Spektrumon, és kíváncsi lettem rá. Sajnos a már látott jeleneten kívül még vagy öt percnyi jó rész volt benne, természetesen mindegyik a gilához kötődik.
A későbbiekben egyébként még szeretnék néhány további évet górcső alá venni, mert érdekes megfigyelni, hogy a nagy klasszikusokon kívül mit rejteget még egyik-másik esztendő.

2012-12-04 20:30:15 Raul #69

Én is sokszor szoktam ezeket nézegetni, mint statisztika és régi film mániás, úgyhogy élvezettel olvastam az írásaidat. Az egy érdekes dolog, hogy a KT-n milyen kultusza van a rövidfilmeknek (akár pl. az említett Tom és Jerry filmek), az IMDB-n ezeknek az egész estés filmekhez képest sokkal kevesebb szavazatuk van.
A fő kérdésre válaszolva (jobbak-e a régi filmek?) szerintem nyilván az is elég valószínű, hogy a régi filmek közül eleve a jobbak maradtak fent vagy érhetők el. Viszont szerintem van egy olyan dolog is, hogy aki ilyeneket néz, annak erőfeszítéseket kell ezért tennie (nem a régi filmeket ontják a TV-adók, nemigen adják ki őket itthon DVD-n, stb.), így aztán főleg csak azok nézik meg ezeket akik direkt ilyen érdeklődésűek, és emiatt is jobbak az osztályzatok.

2012-12-02 17:17:24 Dynast Grausherra #68

Időutazásunk következő állomása: 1957
54 év telt el A nagy vonatrablás óta. Azok, akik akkoriban születtek már felnőtt emberek, felnőttek, ahogy maga a filmművészet is. Miért választottam ezt az évet? Mert a KT tagjai által a világ legjobb filmjének kikiáltott Tizenkét dühös embert ebben az évben mutatták be, 1957 áprilisában.
A Tizenkét dühös ember adatai: 4,78-as átlag, 904 szavazat alapján, melyből 742 fő ítélte zseniálisnak, 135 jó, 20 oké/elmegy, 3 rossz és 4 nézhetetlen. Ezzel a KT-n a mindenkori legjobb film (második helyen Fábri Zoltántól Az ötödik pecsét, 1976-ból, 4,74-es átlaggal), az ötvenes évek legjobb és legnézettebb filmje, összességében a 107. legnézettebb film. IMDB adatok: 8,9-es átlag, 213.262 szavazó véleménye szerint.
Csak összehasonlításképpen 50 évvel később, a 2000-es évek legjobb filmje nálunk Takita Yojiro Okuribito című alkotása, 66 szavazattal és 4,59-es átlaggal. IMDB: 8,1 19995 szavazat
Az 1957-es év győztese minden tekintetben A tizenkét dühös ember, Sidney Lumet (1924-2011) meggyőző debütálása mozifilm rendezőként.
A KT adatbázisában 275 db film található ebből az évből. 7 filmre szavaztak 100-nál többen, ezek sorrendben: Tizenkét dühös ember (904), A hetedik pecsét (385), Híd a Kwai folyón (369), A dicsőség ösvényei (254), A vád tanúja (222), A nap vége (188), Cabiria éjszakái (124). 98 szavazattal éppen lemaradva Sissi-Egy császárné sorsdöntő évei, előzőeknél jóval alacsonyabb áltaggal, de 3,78-cal még valószínűleg nem nevezhető rossz filmnek.
Hozzá kell tenni, hogy a 100 szavazatot meghaladó filmeket olyan rendezők "követték el", mint Sidney Lumet, Stanley Kubrick, Ingmar Bergman, David Lean, Billy Wilder és Federico Fellini. Mind a hat rendezőnek meggyőzően 4,00 egész fölött van a rendezési átlaga. Közülük három toprendezőket számít (alapbeállítások szerint).
Miket találunk továbbá az ismert filmek között: Akira Kurosawától a Véres trón (4,56 72 szavazat), újabb Billy Wilder film a Délutáni szerelem Audrey Hepburn és Gary Cooper főszereplésével (3,87 61 szavazat), John Sturgestől Újra szól a hatlövetű (4,19 59 szavazat), Charlie Chaplin Egy király New Yorkban (4,14 50 szavazat). Az ötven fölötti szavazatszámmal bírók közül csak két film átlaga kisebb 4,00-nál, ezek közül a Délutáni szerelmet láttam, és tudom, hogy egy kellemes kikapcsolódást nyújtó film Audrey Hepburn elbűvölő játékával. A húsz legnézettebb film között még egy film van 4,00-nál kisebb átlaggal: Chuck Jones Mi az opera, doki? című rajzfilmje Tapsi Hapsival. (48 szavazat, 3,69-es átlag, IMBD-n azonban 8,2 6077 szavazattal).
Tom és Jerry is nagy szerepet játszik ebben az évben, ötször láthatták őket ebben az évben a mozivásznon, mindegyik rész átlaga 4,00 fölött van. Az év legjobbja a Tom's photo finish 4,56-os átlaggal és 45 szavazattal (IMDB: 7,0 137 szavazat). Ha TOP40 legnézettebb filmben kutakodunk, akkor már találunk egy-két rosszra értékelt filmet is. A legnézettebb Richard Thorpe Börtönrock című filmje, 3,29-es átlaggal, 42 szavazattal (IMDB: 6,3 3870 szavazat). De ha igazán rossz filmet akarunk találni, akkor ki máshoz fordulhatnánk, mint Kurt Kren "művész" úrhoz, aki ebben az évben is hallatott magáról, 1957-es filmje a 1/57: Szintetikus hangkísérlet. Átlag 1,21 38 szavazat alapján, IMDB: 4,9 40 szavazattal. Kren ezen műve nálunk az év 27. legnézettebb filmje.
Mit találunk még a kevésbé nézett filmek között. Van itt egy újabb Billy Wilder alkotás The Spirit of St. Louis, 6 szavazattal és 3,67-es átlaggal. (IMDB: 7,2 3674 szavazat, úgy látszik ez a film egyszerűen csak kevésbé ismert nálunk.) Újabb film Akira Kurosawától Éjjeli menedékhely, 4,45-ös átlag, 11 szavazat. (IMDB: 7,5 2267 szavazat). Ettől kicsit nézettebb Nathan Juran Űrszörny című filmje, 16 szavazattal és 3,38-as átlaggal. (IMDB: 6,3 2864 szavazat).
Tekintsük meg most az év legjobb filmjeit: Sidney Lumet filmjét megelőzi az 5 szavazattal 5,00-ás átlagot elérő A város széle Martin Ritt rendezésében. (IMDB-n már csak 7,00 1,233 szavazattal). A húsz legjobb közül 6 kapott száznál több szavazatot, ezek a már korábban említett legnézettebb filmek közül kerültek ki.
Mit mondhatunk eddig? Továbbra is nagyjából áll az az álláspont, hogy év legismertebb filmjei a legjobbak közé tartoznak, de legalábbis kifejezetten jó filmek. De állíthatjuk-e, hogy 1957-ben csupa ilyen filmművészeti remekmű készült. 275 film van az adatbázisban, ebből csak 89 rendelkezik átlaggal a KT-n, tehát a maradék 186-ot 5-nél kevesebben osztályozták. Milyen filmeket találhatunk a kevésbé ismert darabok között?
Akad itt egy Baby Face Nelson című film, Don Siegel rendezésében. Nálunk kapott egy jó osztályzatot, az IMDB-n 6,6-on áll, 218 szavazattal. Don Siegel átlaga nálunk 4,00, tehát elvben a Baby Face Nelson sem lehet egy csapnivaló fércmű. Kutassunk tovább: Das singende, klingende Bäumchen kelet-német fantasy, IMDB szerint 7,1 283 szavazóval. Dedecek automobil csehszlovák vígjáték, IMDB 6,4 25 szavazóval. Forty Guns, amerikai western, nálunk 4 szavazat (1 zseniális, 2 jó, 1 elmegy), IMDB: 7,1 1817 szavazóval.
Invasion of the Saucer Men: amerikai horror, sci-fi, vígjáték. Nálunk egy elmegy szavazat, IMDN-n 5,2 581 szavazóval.
Az azték múmia átka (La maldición de la momia azteca): mexikói horror, nálunk egy elmegy, IMDB-n 3,8 130 szavazattal.
I Was a Teenage Frankenstein: nálunk egy jó, IMDB: 4,8 373 szavazattal.
Amikor a nő zavarba jön: francia-NSZK-olasz krimi, nálunk két zseniális, IMDB: 5,9 78 szavazattal
S.O.S. Noronha: kalandfilm, IMDB 6,1 16 szavazattal
The Deerslayer: amerikai western, 5,2 127 szavazattal az IMDB-n, nálunk semmi.
The Tijuana Story: érdekesség, hogy a magyar származású Kardos László (120-as tempó) rendezte, IMDB: 6,4 28 szavazattal
Voodoo Woman: amerikai horror, IMDB: 3,8 228 szavazattal
Végezetül: egy George Cukor film, amely két díjat kapott Anna Magnani játékáért, Wild is the Wind, IMDB-n 6,7 399 szavazattal.
Nemhiába van 275 film hosszúra nyúlt ez a statisztikai vizsgálat, és így is csak szemezgetés történt az ismeretlenebb filmek közül. Mit láttunk? Ebben az időben is készült mindenféle film, ahogy ma is, western természetesen jóval több akad. A KT-n ismeretlen filmek között lehet találni olyanokat, amelyek az IMDB-n egészen jó átlaggal rendelkezik. Sok olyan rendező dolgozott még/már ebben az időben, akiknek a művei bevonultak a filmtörténelembe. Ebben az évben az 1903-as esztendővel ellentétben sokkal több igazán, önmagáért értékelhető film készült. Az eddigiek közül kimaradt a Ben Wade és a farmer (3:10 to Yuma), amely a 18. legjobb westernnek számít a KT szavazók körében, 4,29-es átlaggal és 63 osztályzattal. A 275 helyből a szavazatok száma szerinti első 20-at magasra értékelt filmek foglalják el, és a későbbiekben is többnyire aránylag ismert filmek következnek, vagy ismert rendezők kevésbé ismert filmjei. Mint mondtam, egyáltalán nem akarok olyasmikbe belemenni ebben a fejtegetésben, hogy vannak-e ma olyan rendezők, mint Kurosawa, Fellini, Kubrick, Wilder, Chaplin, stb. De ha az adott évből kiveszem az ismert rendezők műveit, még mindig marad egy egész sereg film. Hány embernek ismerős Nathan Juran, Fred F. Sears, Varasdy Dezső, Ray Nazzaro, Robert Parrish, Hugo Haas vagy Jesse Hibbs neve? Ezek az emberek ugyanazon időszakban alkották a filmejeiket, mint Fellini, Bergman, Hitchcock és társaik. Vajon méltatlanul feledtük-e el az ő és más társaik nevét? Vagy nagyon jól jártunk, hogy nem láttuk a filmjeiket, mert kb a mai Seagal akciófilmekkel vannak egy szinten?
A 275 filmből kb. 80 db ismert vagy köthető széles körben ismert rendezők nevéhez. Így persze nem tökéletes a statisztikai elemzés, ezért az adat csak megközelítőleg pontos. De durva megközelítéssel is azt mondhatjuk, hogy 1957-ben a filmek kb. 30%-a nevezhető olyannak, amiket megéri felkutatni. De további százalékok akadnak aszerint, hogy ki milyen filmek iránt érdeklődik. Azt láthattuk, hogy nagyjából még most is áll az a tétel, hogy a legismertebb filmek a legjobbak is egyben. A mindenkori legjobb filmek (összesen 250) között szép számmal találunk filmeket 1957-ből. Ha nem számoltam el valamit, akkor 1957 8 db filmmel képviseli magát a 250 legjobb film között, ami 3,2%-ot jelent.
Nyugodtan megállapíthatjuk tehát, hogy 1957 a filmtörténet egyik kiváló éve volt, egy kiváló időszakban, amikor zseniális rendezők zseniális filmeket alkottak. De tegyük hozzá azt is, hogy ez a 8 db film, csak az éves filmtermés 2,91%-a. Tehát, ha azt vesszük alapul, hogy a TOP250 olyan filmek gyűjteménye, amelyek a filmtörténelem legjobbjai, akkor elmondhatjuk ugyan, hogy 1957-ben valóban rendkívüli mértékben születtek olyan filmek, amelyeket méltán nevezhetünk a filmművészet csúcsának, de ezek számban jelentősen eltörpülnek az adott év teljes filmtermése mellett.
1957: 8 toplistás film - 2,91%, kb 80 megtekintésre mindenképpen érdemes film - kb. 30%
Természetesen ezek puszta számadatok, amelyek nem vesznek figyelembe semmiféle egyéni ízlést, így csakis arra szolgálnak támpontul, hogy a KT szavazók értékelése alapján milyen filmek a kiemelkedő darabok az 1957-es esztendőben, és ezek hogyan aránylanak azokhoz a filmekhez, amelyeket láthatóan sokkal kevesebben kutattak fel, mivel valamilyen okból mégiscsak nehezebben elérhetők.

2012-12-02 11:19:14 Dynast Grausherra #67

Ahogy ígértem, utazásunk következő állomása 1903.
Egy idézettel szeretnék indítani, amely egész jól jellemzi hozzáállásunkat a filmek őskorához.
Nézze ezt. Értéktelen. 10 dollár az utcai árusoknál, de ha fogom és elásom a homokban 1000 évre, felbecsülhetetlen lesz, mint a frigyláda. Gyilkolni fognak érte, olyanok mint maga, meg én. /Az elveszett frigyláda fosztogatói - 1981/
Az igazán régi filmek nézegetése kicsit olyan, mint a régészet. Lehet, hogy amit találunk, csak egy törött bili, mégis a kora miatt egészen másképpen tekintünk rá, mint egy mai porcelántányérra.
1903, 109 év telt el azóta. Hogy mit is jelent ez? Az évek múlását szépen megvilágítja, ha arra gondolok, hogy ekkor a dédszüleim gyerekek voltak, sőt, az egyik dédmamám még meg sem született.
A filmkészítés is gyerekkorát élte, igyekeztek mindent kipróbálni, és elkezdtek megszületni az első igazi filmek, köztük A nagy vonatrablás. Georges Méliès is több filmet készített ebben az időben. Ha ma élne, Georges Méliès az egyik leghíresebb hollywoodi rendezője lehetne, aki nagy látvány és trükkfilmekkel állna elő. Amikor megnéztem tőle az Utazás a Holdba című munkáját, az jutott eszembe, hogy ő volt korának James Cameronja. Persze Georges Méliès esetén mindenképpen el kell ismernünk, hogy heroikus munka lehetett megalkotni azokat a szenzációs trükkfilmeket 100 évvel ezelőtt.
Statisztika: 25 db film a KT-n, ebből 5 db Georges Méliès munkája. Utánanézve ennél jóval több filmet lehet találni más adatbázisokban, de mi gazdálkodjunk a sajátunkból.
Nézettségben egyetlen film haladja meg a száz szavazatot, Edwin S. Portertől a már említett A nagy vonatrablás. (118 szavazat, 4,09-es átlag, IMBD: 7,4 6150 szvazattal) A második helyet szintén Edwin S. Porter birtokolja, de már csak 40 szavazattal, Egy amerikai tűzoltó élete (3,75-ös átlag, IMBD: 6,4 642 szavazat). Az év 25 filmjéből 5-nek nincs átlaga a KT-n, de mindegyiknek van szavazata. Az ötből az IMBD-n csak egynek nincs átlaga.
1903-ban a húsz szavazatot 7 film éri el, egy szavazattal marad el tőle Cecil M. Hepworth némileg családi vállalkozásban készült Alice filmje.
Az átlagokat tekintve az év legjobb filmje Méliès munkája, Le Mélomane, 4,41-es átlag, 39 szavazat. (IMBD: 7,1 706 szavazattal). Második helyen A nagy vonatrablás (lásd fent). Összesen ez a két film lépi túl a 4,00-ás átlagot. Harmadik helyen ismét Méliès, A pokolkatlan (3,92 12 szavazat, IMBD: 6,9 467 szavazat). Előző hozzászólásomban 3,5-nél húztam meg a határt a jónak minősíthető filmekhez: nyolc film lépi át a 25-ből, és kettő marad el pár tizeddel. Három alatti átlagot (a húsz értékelt filmből) 6 db film ér el. Az év legrosszabb filmje az Egy elefánt kivégzése árammal, amely 11 szavazattal 2,18-as átlagot ért el. (IMBD: 3,7 601 szavazattal). Hirtelenjében magam sem tudok mit mondani erre a filmre, mert ez tényleg egy törött edény, egyrészről láthatjuk, ahogy Topsy, az elefánt elpusztul az áramütéstől, másrészről ez mégiscsak egy dokumentumfilm 109 évvel ezelőttről.
Mire jöhetünk rá abból, hogy megvizsgáltuk 1903 filmjeinek statisztikáját? Először is, hogy igazán ismertnek nevezhető film egyetlen egy található ebből az évből, és jónak minősített film nyolc darab akad. Azt nem tudhatjuk, hogy a filmek értékelésénél egyénenként mennyit nyom latba a kor iránti tisztelet, és ehhez képest mennyit ér számára ténylegesen a film. Lényegében több olyan film is akad itt (jó példa lehet William Haggar Vadorzók/ The Poachers című filmje 8 szavazat, 3,88-as átlag IMBD: 6,1 201 szavazat), amilyet ma bárki elkészíthet a mobiltelefonjával a haverok közreműködésével. 1903 számomra a filmtörténeti érdekességek ideje, amely értékeit elsősorban az eltelt években hordozza. De ettől minden elismerésem a korszak rendezői iránt, mert többségükben a végletekig kihasználták a kor technológiájában rejlő lehetőségeket. De ettől még egy kivétellel nem sikerült igazi filmtörténeti klasszikust alkotniuk, de ott is el kell ismerni, hogy sokat nyom a latba, hogy azt a bizonyos vonatot 109 évvel ezelőtt rabolták el.

2012-12-01 17:12:25 Dynast Grausherra #66

Örülök, hogy megtaláltam ezt a topikot, itt azt hiszem nyugodtan foglalkozhatok a régi és új filmek értékelésének statisztikáival. (Első szárnypróbálgatásomat ebben a témában bárki elolvashatja az Általános fórumban, 3422-es hozzászólás.)
Elsőként a kiindulópont: Észrevehetően elég éles ellentétek húzódnak abban a tekintetben, hogy vajon 1925-ben jobbak voltak-e a filmek, mint ma. Erre objektív válasz nem adható, mivel a film műfaja, akármennyire is üzleti ágazat, mégis csak a művészetek közé tartozik. Ehhez hozzáfűzném, hogy számomra a film erős rokonságban áll a festészettel, és ennek kapcsán talán érdemes megemlíteni, hogy a régi korok nagy festőművészei kiváló üzletemberek is voltak. Gondoljunk csak a reneszánszra, amikor a képeket rendelésre gyártották, persze kellett a tehetség, hiszen bizonyára szívesen dicsekedett azzal egy-egy nemesember, hogy az ő portréját bizony Leonardo festette meg. Aztán eljött az idő, amikor a festők "csak" művészek lettek, és egy hónap alatt képesek voltak több festményt alkotni, mint Leonardo egész életében.
Azt a kérdést, hogy jobbak-e Van Gogh, Manet, Renoir és társaik festményei Leonardo és Boticceli műveinél nem tudom objektíven megválaszolni. Mondhatjuk, hogy ezek mind régi alkotások, amelyeket igazolt az idő, míg filmeket csak alig több, mint száz éve készítenek. A régi klasszikusokat összehasonlítva, Chaplin művei minősíthetők-e jobbnak Kubrick 2001:Űrödüsszeia című alkotásánál az eltelt évek miatt?
Van-e tehát bármiféle objektív vizsgálati módunk arra, hogy mérlegre helyezhessük például az 1931-es esztendőt, és összehasonlítsuk az 1998-as évvel? Egyetlen lehetőségünk van, a filmek számának, nézettségi adatainak és értékelésének összevetése. Valószínűleg nem lesznek pontos adataink arra nézve, hogy hány film készült az adott évben, főleg kérdéses ez a régebbi esztendőkben. De minden évben lesznek olyan filmek, amelyeket jóval többen láttak, mint a többit. Utána meg kell nézni ezen filmek értékelését. Összetett munka.
Várható-e bármilyen eredmény? Bizonyos mértékig igen, statisztikával meg lehet próbálni valamilyen objektív eredményt létrehozni abban a témában, hogy régen hogyan is aránylottak egymáshoz a jó és a rossz filmek. Viszont sosem lesz meggyőző mindenki számára, hiszen a megítélés egyéni ízlés függvénye. Mert valakinek jobban tetszik Renoir festészete, valaki meg jobban szereti Modiglianit. Ennyiben jó lesz számomra a KT adatait használni, annak ellenére, hogy bizonyára nem fedi a teljes társadalmat, viszont itt mondhatjuk, hogy mindenki ismer mindenkit, és lehet tudni, ki az, aki imádja az akciófilmeket, de utálja a vígjátékot, ki rajong a klasszikus filmekért, ki kutatja bőszen a trash filmek legpocsékabb darabjait, stb. Ez viszont bizonyos mértékben jó képet ad azokról az emberekről, akik komolyabban foglalkoznak a filmekkel, így az egyéni különbségek talán kiegyenlítik egymást annyira, hogy objektív képet alkossunk.
Módszer: különböző éveinek száma, a legnézettebb filmek, a legjobb filmek, hozzátéve az IMBD adatokat. Nem hasonlítom össze, hogy az adott leg... filmje milyen típusú, és az átlagok alapján véletlenül sem akarok majd olyasmiket állítani, hogy X film jobb lenne Y filmnél.
Annyit elöljáróban, hogy abban talán meg lehet egyezni, hogy 3,5 fölötti átlagnál egy film már jónak számít, 4,00 fölött pedig kifejezetten jónak.
Először viszont egy ehhez képest rendhagyó elemzést próbálok ki:
Tom és Jerry
Miért? Jó példa arra, hogy egy aránylag azonos felépítésű sorozatot kövessünk 1940-től 1967-ig + két rövidfilm napjainkból (The Karateguard-2005, The Mansion Cat-2000). Viszont jól mutatja azt is, hogy egy aránylag alacsony szavazatszámmal bíró film hogyan kerülhet az év legjobbjai közé. Annak ellenére alacsonyak a számok, hogy bizonyára rengetegen látták közülünk a sorozatot, de ki emlékezne az adott részek címére 10-15 év múlva. Ahhoz újra kell nézni.
Figyeljük meg először is a legjobb animációs filmek listáját. Az első 20 helyezett között 11 db Tom és Jerry epizód található a klasszikus Hannah-Barbera korszakból. Mindjárt az első helyen a Fit to Be Tied, 4,59-es átlaggal, 61 szavazattal. A TOP20 listán összesen 9 filmnek van több, mint száz szavazata, a Tom és Jerry epizódok közül egyetlen egy darabnak (Zongorakoncert, 5. helyezett, 4,55, 127 szavazat, IMBD -8,2 1892 szavazattal).
A legnézettebb Tom és Jerry epizód a már említett Zongorakoncert, amelyet 96 szvazattal (4,46) követ a Csendet kérünk, majd 92-vel A testőr (4,39). 1947-ben a Zongorakoncert évében a film a harmadik helyet foglalja el az értékelési listán, a szavazatok száma szerint pedig második a Valahol Európában mögött. A Csendet kérünk 1945-ben nézettségi harmadik helyezett, értékelésben hetedik.
A Hannah-Barbera korszakból vizsgáljuk meg még a legelső részt: Elbocsátás - 1940. 84 szavazat, 4,19-es átlag. Ezzel a szavazatok száma szerint az adott év negyedik helyezettje, értékelésben a tizennyolcadik (18.) helyet éri el, pontosabban megosztott 17. hely a Fantáziával, ami 62 szavazattal büszkélkedhet.
Ugorjunk egy kicsit előre Tom és Jerry történetében. A The Mansion Cat után (2000, 1,50-es átlag, 6 szavazat) Gene Deitch 1962-es Landing Stripling című borzalma a második legrosszabb résznek számít. 27-en értékelték, 2,04-en áll. Szavazatok száma szerint 41. az adott évben, az Űregér Gene Deitch-től ugyanennyit kapott, csak az 2,41-en áll.
Válasszunk még néhány példát a Chuck Jones korszakból. The Cat Above and the Mouse Below - 1964, 4,04-es átlag, 24 szavazattal. Az év 46. legnézettebb filmje.
Love Me, Love My Mouse (Chuck Jones és Ben Washam): 1966, 3,60, 15 szavazat. Az ABC rend miatt a 69. legnézettebb film abban az évben, értékelését tekintve 78. helyen áll.
Lehet-e ennyiből bármit megállapítani? Főleg, hogy nem közöltem minden adatot az adott évekről. (Például a szereplő filmek száma.) Így is meg lehet állapítani annyit, hogy a jobban sikerült Tom és Jerry részek nézettebbek, mint azok, amik kevésbé jók, vagy kifejezetten rosszak. Másodszor, ha egy film jó, akkor a régebbi években a nézettségi listák elején fogjuk megtalálni. Ehhez csak annyit, hogy gyengén sikerült The Karateguard 2005-ben a 379. helyen áll, 1630 filmből. (IMBD: 6,2 60 szavazat alapján)
Eredetileg is tudtuk azt, hogy a Hannah-Barbera féle Tom és Jerry epizódok a nagy klasszikusok, amelyek igazán jók. Most kiderült, hogy még aránylag alacsonynak számító nézettségükkel is korszakuk legismertebb filmjei közé tartoznak. A Zongorakoncert nézettségben megelőzi például a Monsieur Verdoux-t.
Ezt mindenképpen érdemes lesz figyelembe venni a statisztikák vizsgálatakor. Miért? Mert előrevetíti nekünk azt, hogy a híres filmek nézettségben filmtörténeti klasszikusokat tudnak megelőzni. De láthatjuk azt is, hogy 1940-ben még az a helyzet, hogy a legnézettebb helyeken így is olyan filmek vannak, amik megérdemlik, hogy megismerjük őket. A Zongorakoncertet már csak Liszt Ferenc zenéje miatt is.
Legközelebb megismerhetjük az 1903-as esztendőt.

2011-01-13 12:17:08 filmek #65

2010-05-06 09:40:50 Németh Tamara #64

Sziasztok, üdv Mindenkinek!

Nem nagyon tudtam eldönteni, hogy a kérdésemmel jó helyen próbálkozom-e, de szeretnék felkutatni egy filmet, amit két helyen találtam meg az országban, mindkettő baromi messze van tőlem, és nem derül ki több a filmről, mint a magyar címe.
Szóval a VÉGZETES VÁGYAK BÁRJA című alkotásról szeretném megtudni, hogy az angol címe mi lehet és ki a rendező. Eddig bárhol kutattam utána nem találtam egyebet ezen kívül. Előre is köszönöm a segítséget!

2010-04-27 12:26:29 konyakk #63

A mai filmekkel kapcsolatban engem több dolog is zavar, de első helyen az operatőri munka áll. Régebben az volt az általános hozzáállás, hogy a kamera legyen láthatatlan, ne vonja magára a figyelmet. Ma már ilyet elég ritkán látni, ide-oda rángatják azt a szerencsétlen készüléket, csak tudnám miért. :-) Vannak akik szerint ettől izgalmasabb vagy realisztikusabb lesz egy film - nem tudom, bevallom belőlem az idegességen kívül semmi mást nem tud kiváltani. És ha már itt tartunk, a vágást is meg kell említeni, sajnos nagyon kevés az olyan (hollywoodi) film, amiben találni mindössze 1 perc hosszúságú vágás nélküli jelenetet...
Tudom, hogy ezeket már mások is leírták előttem, de kikívánkozott belőlem. :-)

2010-04-23 15:53:46 Surfandór Roland #62

Viccnek szántam... mivel minden szempontból eltérnek Cassavetes-től. :)

Tehetségüket viszont nem vontam kétségbe, habár nekem nem éppen ők ugranak be a "tehetséges rendezők" hallatán. Rájuk inkább úgy tekintek, mint jó iparosmunkásokra. Elvégre nincs bennük semmi egyediség, lázadás...

2010-04-23 15:41:58 JeszKar #61

Azt megértem, amikor Bay-jel vagy Emmerich-kel pedáloznak, de Cameron és Spielberg abszolúte tehetséges rendezők.

2010-04-23 14:59:29 Surfandór Roland #60

Gondolom Stevi Spielberg és Jamie Cameron. :)

előzmény: tamas.1 (#59)

2010-04-23 14:51:22 tamas.1 #59

Kikre gondolsz?

előzmény: gringo (#58)

2010-04-23 14:21:32 gringo #58

napjainknak is megvannak a cassavetes-ei, csak sokkal nehezebb a nagyközönség elé kerülniük, mint anno cassavetes-nek, pedig neki se volt könnyű.

előzmény: critixx (#53)

2010-04-23 11:03:35 tamas.1 #57

Itt azt írják, hogy már idén jönnek a 4K TV-k.

Ezt azért is találom felbosszantónak, mert szintén idén jönnek a Full HD 3d készülékek...

2010-04-23 10:54:16 tamas.1 #56

Az általam linkelt oldal szerint már valóban készültek 4k kamerákkal filmek, de ezeket csak 2k felbontásban mutatták be (negyed annyi pixel, mint a 4k esetén), ugyanis a hagyományos mozik ilyen projektorokat használnak.
Tehát ez lesz az első olyan film, amit ténylegesen 4k felbontásban mutatnak majd be.
Bár azt nem tudom, hogy a hazai mozikban is beruháznak-e ezekre az új kivetítőkre Fincher legújabb filmjének premierjére.

Egyébként az Imax mozik is "csak" 2db 2k-s projektort használnak, amik együtt fele annyi pixelt tudnak megjeleníteni, mint 1db 4k-s projektor.

És gondolom csak idő kérdése az is, hogy a blu-ray-t mikor váltják fel a 4k lemezek.

előzmény: a6notes (#55)

2010-04-23 10:10:08 a6notes #55

Ez azért fura, mert amennyire tudom a filmre forgatott műveket is digitalizálás során már eddig is 4k-ra konvertálták és a vágás abban a formátumban történt. A digitális kamerákkal forgatott filmek nagy része is 4k-ra történt. Szóval, hogy Fincher filmje lesz az első.... hát kétlem. Sőt, azt hiszem a digitális projektorok nagy része is 4k-s a mozikban.
(Az más kérdés, hogy DVD/BD-re kerüléskor lejjebb tekerik a felbontást a forgalmazók).

előzmény: tamas.1 (#52)

2010-04-22 20:18:36 simijohnny #54

Mit nem adnák egy füstös, zsíros padlós moziért, ahol régebbi filmeket vetítenek.

előzmény: critixx (#53)

2010-04-22 20:04:08 critixx #53

Örülök, hogy ennyien egyetértenek velem. Egy tanárom mesélte egykor, hogy egy festő ismerősével járt egy kiállításon. Kérdezte őt, hogy tetszenek a képek. Mire ő ezt válaszolta: "egy darab sz.rral jobbakat csinálok, mint itt ezek". Naturalista példa, de valahogy a filmre is igaz. Sajnos Hollywoodban a formára helyezik a lényeget a tartalom helyett, és ezt nem látják be - persze, miért is látnák, ha megéri nekik lerágott csont, két mondatban összefoglalható történeteket gyártani dollármilliókból? Hiszen van rá kereslet (sajnos). De ez nem csak most volt így, mindig voltak ilyen korszakok. Az '50-es években Hollywood a különféle szélesvásznú, sztereohangzású, százezres statisztériával és hatalmas díszletekkel operáló, de tartalmatlan történelmi eposzokat gyártott, addig pl. egy John Cassavetes amatőr 16mm-es kamerával, zéró költségvetésből leforgatta a világ legőszintébb filmjeit. Örülnék, ha előkerülnének napjaink Cassavetes-ei, akik 16mm-re vagy akár amatőr / félamatőr videokamerákkal ezerszer jobb, tartalmasabb filmeket forgatnak, mint azok, amelyek 4k-ra meg IMAX 3D-re készülnek.

előzmény: tamas.1 (#52)

2010-04-22 19:44:15 tamas.1 #52

Még el sem terjedt az (1080p) Blu-ray, erre itt a következő formátum, a 4k.
Ennek felbontása 4096x2160, ami több, mint négyszer annyi pixel-es, mint az blu-ray által használt felbontás (1920x1080).
Idén már jön is az első film, amit 4k kamerákkal forgatnak.
forrás


Szerintem felbosszantó ez a pixeláradat.

2010-04-12 07:59:11 Surfandór Roland #51

Igen, sajnos pénz beszél. Hollywoodban a cél nem az, hogy minőségi filmet készítsenek, hanem, hogy minél többet kaszáljanak. És úgy néz ki, hogy a gyatra minőségű, felszínes popcornmozikra óriási az igény ($ bevétel világszerte):

Avatar - 2,7 milliárd
Transformers 2 - 836 millió

Ugyanakkor:
Vérző olaj - 76 millió

Szóval érthető a dolog. És azon se csodálkozzunk, hogy nyomják orrba-szájba a 3D-t, hiszen arra is nagy az igény sajnos...

előzmény: critixx (#48)

2010-04-11 19:08:44 mchn #50

Utobbirol meg elokerulhet vmi dugiporno, lehet, h tud o jot is alakitani.

előzmény: JeszKar (#42)

2010-04-11 18:33:45 Hannibal Lecter #49

A 3D-vel kapcsolatosan az offtopikba írjatok!

2010-04-11 18:14:45 critixx #48

"Ha gáz van a forgatókönyvvel, színészekkel és rendezéssel akkor a térhatás nem fogja megmenteni a filmet..."

Igen, csak ezt Hollywoodban nem látják. És amíg a közönség nagy része magasról sz.rik a forgatókönyvre, színészekre és rendezésre, amíg tömik a fejét 3D-vel meg pixeláradattal, tehát még sok sok pénzt is hoz, amit csinálnak (ld. Avatar és társai), addig nem is fogják látni.

előzmény: hopdinZ (#47)

2010-04-11 18:02:53 hopdinZ #47

A 3D engem is hidegen hagy. Az Avatart 3d moziban néztem és semmivel sem növelte az élményt. Ha gáz van a forgatókönyvvel, színészekkel és rendezéssel akkor a térhatás nem fogja megmenteni a filmet...

előzmény: tamas.1 (#40)

2010-04-11 14:36:02 tamas.1 #46

Olórin-nal értek egyet. Pitt érdekes karaktereket játszik általában, de ezek legtöbbje tényleg nem igényel nagy kvalitást. Szerintem egy Daniel Plainview szintű karakterbe már beletörne a "bicskája". :)

2010-04-11 13:04:39 JeszKar #45

Nem is mondtam, hogy a világ legjobb szinésze, de voltak neki tényleg jó szerepei is.

2010-04-11 12:39:51 Olórin #44

Pitt jó színész, de azt azért pl. nem árt megjegyezni róla, hogy szinte mindig "látványos" szerepeket választ, amik emlékezetes megformáláshoz nem feltétlenül kell zseninek lenni.

2010-04-11 11:14:16 tamas.1 #43

Ezt úgy értettem, hogy nem kéne teletenni a filmeket mindenféle sztárokkal, szépfiúkkal és dögös, de tehetségtelen nőkkel. Brad Pitt valóban nem rossz színész, de azért elég messze van a zseniálistól...

2010-04-11 11:12:04 JeszKar #42

Azt már meg se merem kérdezni, hogy Brad Pitt miért egy kategória Megan Foxxal, mert elöbbinek voltak nagyszerű alakításai.

  • 1
  • 2