Privát Magyarország

Film Év Rendező Műfaj Nézettség Átlag

A Bartos család
 

Forgács Péter "Privát Magyarország" című sorozatának első darabja. Az 1920-as évek végétől az 1950-es évek közepéig filmezett Bartos Zoltán, aki amatőrfilmes és táncdalszerző volt egy személyben. A közel 5 órás filmes naplóból szerkesztett mű a család sors- és életútját követi.


1988 Forgács Péter dokumentumfilm

Dusi és Jenő
 

Titkos filmnapló

1936 és 1966 között forgatta titkos filmnaplóját egy 8 mm-es kamerával Jenő, aki akár korunk legjobb operatőre is lehetett volna.


1989 Forgács Péter dokumentumfilm 4 ?

A semmi országa
 

A Második Magyar Hadsereg Szekszárdi gyalogezredében szolgált Rátz László zászlós és már 1938-tól kezdve 9,5 mm-es családi filmeket készített, amikor még a Országos Magyar Tejszövetkezeti Központnál volt könyvelő. 1942 tavaszán bevonult a Szekszárdi gyalogezredhez és onnan kezdve forgatott a hosszú ukrajnai gyalog menetelésen át a végső, véres harci pozícióig, a Korotojak - doni frontra való megérkezésig bezárólag. Egyedülálló felvételei közt látjuk a háború sújtotta ukrán civileket, a Második Magyar Hadsereg katonáit, egészen a katasztrofális doni vereség előestéjéig. Rátz László érezvén az egységét fenyegető szovjet támadás előszelét az 1942-es rövid karácsonyi szabadságakor hazahozta a filmtekercseket és így maradtak meg e páratlan krónika képei a családi felvételekkel együtt. Megpillanthatjuk a véres szovjet frontot, mégpedig személyes tekintettel - úgy, ahogy azt sohasem kívánták bemutatni a nézőnek, belülről - mintha mi is ott lennénk a doni-háború hétköznapjaiban, a katonák közt.


1990 Forgács Péter dokumentumfilm

N. úr naplója
 


1990 Forgács Péter rövidfilm

Vagy-vagy
 

Érzéki és tudattalan, talán ez a legjobb szókép, amely jellemzi ezt a neo-Freudista elszólások gyűjteményének filmjét. Az ötvenes-hatvanas évek kommunista terrorja elől a privát szféra védettségébe húzódnak a családok és eközben az ősrégi emberi drámák, fojtott szerelmi összefüggések alig látható, de mégis kitapintható kapcsolatrendszerek válnak spontán feltárulkozással a nézői birtokává. A privát életben minden megy tovább, még akkor is, ha önkéntelen szereplői nem is látják magukat, vagy amit épp néznek. E a privát film éppen a láthatatlan és érzéki viszonyok soha nem látott lelepleződése.


1990 Forgács Péter rövidfilm

D-film
 

Az eredeti filmkésztő Dudás emblémája volt a D-FILM. 1928-ban forgatta első kisfilmjét a TOLDI-t . Később ezt követték az olyan különös filmek, mint az expresszionista JAZZ, és a TEMPÓ. Később készített számos filmet többek közt a kalandos EZÜSTHÁROMSZÖG-et, és a NE ADD A BANKOT c. börleszkjét. A magyar független-filmtörténet különös alkotójának eddig rejtett életművében jelenik meg a korabeli Budapest rajza éppúgy mint a Felvidék 1938-as visszacsatolása. Dudás László a Filmgyár díszlettervezője volt 1948-ig amikor a kommunisták kirúgták. A két részes életmű-film első fejezete a D-FILM.


1991 Forgács Péter rövidfilm

Egy úrinő notesza
 

Forgács Péter sajátos filmsorozatot készített: a Privát Magyarországot, melynek lényege, hogy magánfilmekből állítja össze alkotásait, családi felvételeket fűz össze egységes egésszé, s általuk az adott kor szinte teljességében mutatkozik meg, mert a magánszféra megnyitása a személyesség varázsát is adja alkotásainak. Ez alkalommal J. bárónő filmnotesza válik hozzáférhetővé számunkra, mely sokáig lappangott más korabeli magánfilm-feljegyzésekkel együtt. Megismerhetjük a bárónő életét, a maga rendes kerékvágásában, részben rózsadombi otthonában, másrészt Tolna vármegyei birtokán, ahol a lovaglás, a vadászat, partik, a barátságok és szerelmek, s nem utolsósorban a vidéki emberek párhuzamos életrajzának bemutatása egy régi, elsüllyedt világot ér tetten. Ezúttal nem a polgári környezet, hanem az urak és a cselédség egymás melletti élete kerül középpontba.


1991 Forgács Péter dokumentumfilm

Polgár szótár
 

Milyen lehetett a világháború előtti, az elsüllyedt polgári Magyarország? A Szemző Tibor preparált zongora etűdjére vágott film erre keresi a választ. A 1930-as, és 40-es évek magyar világából ránk maradt talált-filmekből, költői „szótárszavak” köré komponált polgári életképek, filmetűdök keltik életre a szellemként itt élő polgárokat, játékaikat, passziókat, s halálukat: a múltat.


1993 Forgács Péter rövidfilm

Az örvény
 

1944 kora tavaszára, mikorra a nácik uralta Európából a zsidókat már kipusztították, a magyar zsidó társadalom még érintetlen volt. Mi is történt velük valójában abban a Magyarországban, amely a nácik szövetségese volt a háború kezdetétől fogva? A történelem számos módon elbeszélhető. Hallottuk az ártatlan emberek halálmeneteinek fájdalmas történeteit, s látható volt sok-sok film a Gonosz tudományos és bürokratikus tömeggyilkosságairól. A Holocaust. Hallgassunk, vagy kérdezzünk? Vagy kövessük az "örvény" sodrását egy váratlan s intim nézőpontból?


1996 Forgács Péter dokumentumfilm 2 ?

OsztálySORSjegy
 

Egy szegedi sorsjegy bolttulajdonos, Pető György munkaszolgálatból, s szovjet fogságból 1946 elején hazatérve, a lágerből egyedül visszatérő feleségét találja életben. Egy másik gyermek születésével próbálják feledni a háború okozta veszteségeket. 1949-ben derül ki azonban, hogy minden újrakezdés illúzióra épül. Amit nem vittek el a németek és magyar munkatársaik azt az oroszok és az ávéhások kobozzák el. Egy ‘reakciós’ család kisleánya, Kati felnő s az érettségiig követjük a filmkockákon. A papa lírai filmnaplója eredendően boldogság centrikus, mintha azt sugallnák a filmkockák, hogy csak e konzervált édenből érdemes megtartani a szuveníreket az örökkévalóság számára. Mintha egy másik bolygón készültek volna. Mit érthet ebből meg a háború utáni nemzedék, aki a papa régi filmjeit ma nézi meg? A kommunista agymosás és az otthon másfélesége, a szülők titkai, és a tviszt lendülete zenél itt. Hogy az élet „valójában” miként zajlik az valahogy „mellesleg” derül ki az elejtett interjú fragmentumokból, és korabeli mozgóképek kontrasztanyagából. Szemző Tibor szoc-funk zenéje fényezi időutazássá e miniatűr privát történelmet.


1996 Forgács Péter dokumentumfilm

Csermanek csókja
 

Forgács Péter 1997-ben készült filmkollázsa, a hatvanas-hetvenes évek Magyarországának hangulatát idézi, melyben az egymásra helyezett jelentések révén a szellemesen összeállított képsorok mögött a semmi történése válik megtörténtté.


1997 Forgács Péter dokumentumfilm, rövidfilm 1 ?

A püspök kertje
 

Ravasz László a dunamelléki református egyház nagy hatású igehirdetője s nagy hatalmú püspöke volt 1921 és 1948 között. Beszédeire tódultak a hívők a Kálvin téri templomba. 1927-től a parlament felsőházának, majd a Kormányzói Korona Tanácsnak tagja lett. Ellentmondásos személyisége, politikai szerepvállalása rányomta bélyegét a XX. század első felének tragikus magyar történelmére. Helyzete 1950 után megváltozott, mert előbb Rákosi Mátyás, majd 1957 után Kádár János is Leányfalura száműzte, hogy az egyház függetlenségét s a hívek hitét megtörjék. A püspök fia - a fotográfusként is igen tehetséges ifj. Ravasz László gyógyszerész - lírai családi filmfelvételei és fotói megörökítik a nagy családot, mintegy jó nemzedéknyi időn keresztül, követve őket a harmincas évek elejétől a hatvanas évek végéig. Ravasz László legidősebb lánya, Boriska férje volt Bibó István, a XX. századi politikai gondolkodás s az 1956-os forradalom nagy alakja, aki rendkívüli volt mind műveiben, mind cselekedeteiben. E film a püspök és a filozófus kettős, a Bibó-Ravasz-portré másik része - kontrapunktja - a Bibó Breviáriumnak.


2002 Forgács Péter dokumentumfilm 1 ?

Bibó Breviárium
 

Forgács Péter munkája több mint dokumentumfilm: a mágikusan komponált, karcos film-képsorokkal, Szemző Tibor visszafogott zene-folyamával s a Bibó szövegek érzékeny kalauzolásával tekint rá magyar világra. A Bibó Breviárium közelebb hozza a nézőhöz a XX. század egyik legnagyobb magyar politikai gondolkodójának, Bibó Istvánnak máig érvényes meglátásait.


2002 Forgács Péter dokumentumfilm 17 4,6