| Film | Év | Rendező | Műfaj | Nézettség | Átlag |
|---|---|---|---|---|---|
Az új tanárnőt, Kádár Máriát a kollégák többsége kádernek tartja, csak Irma és a rajztanár, Ács Zoli kedvesek hozzá. Mária nagy lelkesedéssel lát munkához, osztálya hamarosan megszereti. Kati, Zoli lánya kifejezetten rajong a tanárnőért. A férfi beleszeret Máriába, de a nő először elutasítja. Később mégis összejönnek. Kati felfedezi a titkolt kapcsolatot, hatalmasat csalódik mind apjában, mind tanárnőjében. |
1959 | Gertler Viktor | dráma, szerelmi történet | 14 | 3,5 |
|
Danaida, Csándy Katalin szerelmét, rajongását, ragaszkodását borítja gyáva, önző,hazug környezete elébe.Első szerelme kihasználja, ezután eldobja, férje házában nem élettárs, csak mindenes. Egy zavaros multú kamaszlány és Katalin tragikus körülmények között elpusztult barátnője, Nóra hatására Danaida feleszmél, észreveszi rajongását "vízhordásának" ostoba és értelmetlen voltát, és összegyűjtve utolsó erejét, elfogadja fogódzónak és új létformának a halott barátnőjétől ismert menedéket: a munkát, mely gyógyít és egyensúlyba lendíti azt, aki végzi. |
1971 | Zsurzs Éva | dráma | 23 | 4,1 |
|
Rola
Szabó Magda elbeszélése nyomán. |
1971 | Krzysztof Zanussi | dráma, rövidfilm | ||
|
A történet színhelye Debrecen királyi város Magyarország három részre szakadásának idején a 16. század közepén. Főhőse a megvesztegethetetlen Gál Nagy István, a város főbírája, akinek meg kell küzdenie Rudolf császár zsoldosaival, szerepet kell vállalnia a hajdúlázadás megfékezésében és segítenie kell a városba menekülő protestánsokat. Egyetlen lánya, az anya nélkül felnevelkedett Eszter több alkalommal készül összeházasodni élete első és egyetlen szerelmével, de a menyegzőt mindig megakadályozza egy, a várost fenyegető kritikus helyzet. Az apa mindig úgy ítéli meg, hogy ilyenkor erkölcstelen a családjában a nagy vígság. Lánya boldogtalansága az egyik meghatározója a főbíró tragikus sorsának. |
1974 | Hajdufy Miklós | dráma | 3 | ? |
A történet főszereplője Vitay Gina, egy tábornok lánya, akit a II. világháború utolsó esztendejében egy vidéki egyházi leánynevelő intézetben rejtenek el, mert édesapja tevékeny résztvevője a magyar ellenállási mozgalomnak és letartóztatás fenyegeti. Gina mindjárt az első nap megtudja, hogy ebben a világtól "távoleső" helyen sok különös dolog történik, s bár társai kiközösítik, egyetlen reménye marad a titokzatos Abigél, aki végső kétségbeesésében mindenkin segít. |
1978 | Zsurzs Éva | dráma, minisorozat | 412 | 4,3 |
|
994. ősze, szép fényes nap. Vajknak, Géza fejedelem fiának keresztelése előestéjén összegyűltek Európa keresztény királyságainak követei a magyar fejedelmi udvarban, hogy tanúi legyenek a magyar nép csatlakozásának a többi európai keresztény országhoz. Az addig nyugati portyázásairól hírhedt magyar törzsnek új útra indulásáig hosszú, nehéz véres utat kellett megtennie Géza fejedelemnek, aki egyetlen döntésével megteremtette azokat a feltételeket, amelyek összetartják, megkötik népét, s bekapcsolják abba az európai közösségbe, melynek keretében nemzetté fejlődhetik. Eközben szembekerül a hagyományokkal, a régi életmódot védőkkel és az új istent teljes szívvel és hittel vállaló Vajkkal, aki holnaptól István király lesz, s akit az utókor Szent István néven tart majd számon. |
1981 | Szőnyi G. Sándor | dráma, történelmi film | 19 | 3,8 |
Tündérországban mostanában egyre furcsább dolgok történnek, s mögöttük minden esetben Irisz királynő kisfia, Lala áll. Most például ismét eltűnt, s ráadásul elvitte a királynő konvertorát, mellyel tetszés szerint átalakíthatja magát bármiféle élőlénnyé. És ez még a kisebbik baj, de magával vitte Irisz jogarát is, márpedig anélkül nem jelenhet meg a királynő a hamarosan kezdődő államtanácson. Aterpater varázsló megvizsgálja Lalát, és kiderül: emberszíve van, amiatt viselkedik olyan furcsán. S aki nem egészen tündér, azt száműzni kell Tündérországból... |
1981 | Katkics Ilona | kalandfilm | 45 | 3,2 |
|
Különös szerelmi történet egy feleségét gyászoló diplomata és egy fiatal hölgy között. |
1997 | Esztergályos Károly | dráma | 3 | ? |
|
A film főszereplője egy idős, törékeny nagynéni, Nenő. Balázs, a gyógyszerész "örökli meg" a koros rokont. A nagynéni alig szól, néhány holmit hoz csak magával, megelégedik egy ablaktalan szobával és mindent kézben tart. Közben Balázs elveszi Klárát, de továbbra is Nenő ügyel mindenre, a kisbaba megszületése után még rá is. De egy napon váratlanul meghal Nenő, és hatalmas űrt hagy maga után. |
2006 | Soós Péter | dráma, rövidfilm | 1 | ? |
Rickl Mária és Jablonczay Kálmán összeházasodik. Az új asszony szüleitől férje kastélyába költözik. Eleinte boldog házaséletet élnek, három gyermekük születik, de Rickl Mária mind gyakrabban különbözik össze környezetével. A büszke debreceni kalmárlány józan gondolkodása nem egyezhet a Jablonczayak álmodozó, könnyelmű dzsentrivilágával. |
2006 | Bereményi Géza | dráma, minisorozat | 59 | 3,6 |
The Door Szabó Magda Az ajtó című regényének filmadaptációja. |
2012 | Szabó István | dráma | 178 | 3,3 |
Az idős falusi asszony, Szőcs Anna (Hámori Ildikó) megözvegyül. Lánya (Györgyi Anna), a fővárosban sikeres orvosként dolgozó Iza, a temetés után kötelességtudóan magához költözteti az édesanyját. A két nő kapcsolata a világ felé látszólag tökéletes és szeretetteljes, azonban a faluról érkezett, klasszikus értékeket, érzéseket őrző anya nem találja helyét lánya racionális és praktikus nagyvárosi világában. Ráadásul Iza, féltőnek tetsző cselekedetei lassacskán elszívják körülötte a levegőt, így az idős özvegyasszony egyre inkább magára marad. Kis idő múltán az emlékeibe menekül, és egyre gyakrabban jelenik meg előtte halott férje, Vince képzelt alakja. Végül teljes magányában, Iza mérgező, fojtó szeretetének karmában testileg és lelkileg is elsorvad… |
2020 | Dombrovszky Linda | dráma | 25 | 4,1 |