Film | Év | Rendező | Műfaj | Nézettség | Átlag |
---|---|---|---|---|---|
Balázs és Pólika az első házassági évfordulójukat ünneplik. Már két napja tart a mulatság, amikor váratlanul megjelenik Balázs barátja, Viktor. Balázs nem tud Viktor és Pólika kamaszkori szerelméről, amit szétzúzott a három nagynéni. Pólika pedig azt nem tudja, hogy régi szerelme Balázs jó barátja. A találkozás felzaklatja a házaspárt, összeszólalkoznak. Pólika visszaköltözik nagynénjeihez, Balázs pedig a szomszéd kocsmában mulat éjjel-nappal. |
1935 | Deésy Alfréd | vígjáték | 12 | 3,3 |
![]() kor művészi ambíciójú vállalkozása, a Flaherty és Grierson iskolán nevelkedett osztrák rendező filmpoémája reális képet fest a magyar pusztáról és népéről. A történet középpontjában a Cinege család áll. A magyar álomgyár tipikus szórakoztató filmjeinek sorából kiemelkedő film egy már letűnt világ, a magyar puszta, a pusztai emberek életmódjának egyetlen hiteles dokumentuma. Höllering alkotótársai, Móricz Zsigmond, a 20. századi magyar realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja, Schaffer László operatőr, és Lajtha László, korának Bartók és Kodály mellett legjelentősebb zeneszerzője és népzenekutatója. |
1936 | Georg Höllering | dráma | 13 | 3,8 |
![]()
Debrecen, az 1890-es évek. Nyilas Misi, a kollégium eminens diákja pakkot kap hazulról. Fel sem bontja, rohan a vak Pósalaky úrhoz felolvasni az újságot, majd megteszi lutrin az öreg által megálmodott számokat. Társai időközben megdézsmálják a pakkot, de őt csak szegény édesanyja levele érdekli. Misi újabb munkát kap: Doroghyék fiát kell tanítania. Doroghy Bellának Török úr udvarol. Misi segít neki levelezni. A lutrin az öreg Pósalaky számait húzták ki, csakhogy Misi elvesztette a reskontót... |
1936 | Steve Sekely (Székely István) | dráma | 82 | 4,1 |
![]() Kerekházy Ferdinánd földbirtokos egy szívroham után hazahívja külföldről fiát, Kerek Ferkót, aki konzervatív apja megdöbbenésére egy vagongépet küld előre, hogy ezek segítségével öntözési rendszert hozzon létre, s a szikes, alig termő földeket termővé varázsolja. Az öreg gróf hallani sem akar fia terveiről, azt szeretné, ha Ferkó elvenné Zólyomi baronesse-t. Mivel erre fia nem hajlandó, kitagadja. Kitartó munkával s a polgármester és egy fiatal pesti mérnök támogatásával mégis sikerül megvalósítani az öntözési tervet. Mikor a folyton unokákról álmodozó öreg gróf észreveszi, hogy fia és a polgármester lánya egymásba szerettek, kibékül Ferkóval és megkéri számára a lány kezét. |
1943 | Martonffy Emil | szerelmi történet | 8 | ? |
Bíróválasztásra készül a falu. Az eddigi bírót "Sári bíró"-nak csúfolják, mert helyette felesége, Sári intézi az ügyeket. Most is ő egyengeti férje útját a választáson, de az nem akar tovább bíró maradni. Összefog fiával, Jóskával és az ellenjelölt Pengő Kovács leányával, Lizivel, akik csak akkor lehetnek egymáséi, ha Pengő lesz az új bíró. Terve sikerül, egyhangúlag megválasztják a lány apját, így fia feleségül veszi az új bíró leányát, és mert ekként a bírói tiszt továbbra is a családban marad, a volt Sári bíró ambiciózus asszonya továbbra is beleszólhat a falu ügyeibe. |
1943 | Hegedűs Tibor | vígjáték | 11 | 3,3 |
Az Avary-házaspár feszült viszonyban él vidéki birtokán. Avary - aki ugyan felesége ridegsége elől más nőhöz menekül - állandóan féltékeny. Nem is alaptalanul, mert a gyönyörű Vilmába az egész környék szerelmes, köztük az erőszakos természetű főkapitány is. Egy alkalommal Avary-t figyelmeztetik, hogy távollétében Boldizsár, a fiatal dzsentri keresi fel feleségét. A történet nem várt fordulatot vesz. |
1949 | Apáthi Imre | dráma | 14 | 4,4 |
![]()
A történet hőse Szakhmáry Zoltán földbirtokos, aki szakítani akar évszázados szokásokkal, saját birtokán a gazdálkodást meg akarja reformálni. Felesége azonban nem írja alá váltóit, és ez tehetetlenségre kárhoztatja. Elkeseredésében hatalmas mulatságot rendez, amelyen sommáslány szeretője, Rozi is részt vesz... |
1949 | Bán Frigyes | dráma | 21 | 3,7 |
|
1954 | Gertler Viktor | rövidfilm | 1 | ? |
![]()
A szerényen élő kisvárosi közhivatalnokot váratlanul Zsarátnok város főügyészévé nevezik ki. Csak lassan döbben rá, hogy csupán makulátlan neve kellett fedezetnek a város urai által bonyolított korrupciós kölcsönügyletekhez. Hamarosan rengeteg rokona támad, akik szintén az ő frissen nyert hitelét kívánják kihasználni nem egészen szabályosnak mondható, de minél gyorsabb meggazdagodásukhoz. Tévedés ne essék, a történet a húszas évek végén játszódik. |
1954 | Máriássy Félix | dráma | 39 | 3,6 |
![]() Panni és Miska szeretik egymást. Mindketten zsellérek, együtt aratnak, ahol Komáromi nagygazda is szemet vet a lányra. Miska összeakaszkodik vetélytársával, majd elhagyja a falut. Panni néhány hónap múlva hozzámegy Komáromihoz és a falu első asszonya lesz. A házasság csak gazdagságot nyújt neki, az urát nem szereti, új családja lenézi. Miska váratlanul visszatér, de Panni kimérten fogadja, s kölcsönös vádaskodások után kiutasítja. Férjének mindent elmond, Komáromi azonban férfiatlanul a rendőrséghez fordul, ezért az asszony örökre meggyűlőli. Amikor újra találkozik Miskával, most már ő nem engedi, hogy a legény egyedül induljon vissza Pestre. |
1957 | Fehér Imre | dráma | 11 | 3,5 |
A török és a tehenek 1957-ben bemutatott magyar rajzfilm, amely Móricz Zsigmond azonos című meséjéből alapult. |
1959 | Csermák Tibor | animáció, rövidfilm | 9 | ? |
![]() Debrecen, az 1890-es évek. Nyilas Misi, a kollégium eminens diákja pakkot kap hazulról. Fel se bontja, rohan a vak Pósalaky úrhoz felolvasni az újságot, majd megteszi a lutrin az öreg által megálmodott számokat. Társai időközben megdézsmálják a pakkot, de Misit csak szegény édesanyja levele érdekli. Misi újabb munkát kap: Doroghyék fiát kell tanítania. Doroghy Bellának Török úr udvarol és Misi segít nekik levelezni. A lutrin kihúzzák a megálmodott számokat, csakhogy a fiú elveszítette a reskontót. A cédulát Török találta meg, aki megszökteti Bellát. Doroghy és Pósalaky is panaszt tesz Misire, aki a rosszindulatú bizottság előtt hiába védekezik. Végül kiderül az igazság, de Misi már nem akar többé debreceni diák lenni. |
1960 | Ranódy László | dráma | 164 | 3,9 |
Az újságiró nyomoz a "sárga táska" után, s közben megismerkedik a harmincas évek városi középosztály és kispolgárság cifra nyomorúságával. Móricz Zsigmondot általában a paraszti élet nagyerejü ábrázolójaként tartják nyilván. Pedig Móricz város tárgyi írásai legalább ilyen jelentőségüek. Ez utóbbiak közé tartozik Az Asszony Beleszól címü regénye is, melyet Móricz Virág alkalmazott Televízióra. A történet a két világháború között játszódik és két vonalon fut. Főhőse egy fiatal ujságíró, aki szabadjegyet kap a Vígszinház előadására, mivel azonban nem tud elmenni, az Üllői úti házban szomszédainak ajánlja fel a jegyeket. De kiderül, a sok úri család olyan rosszul áll anyagilag, hogy még szabadjeggyel sem tud elmenni színházba, a villamosra, ruhatárra stb. sem telik nekik, s a jegyeik így családról családra, emeletről, emeletre vándorolnak. A történet másik szála: izgalmas nyomozás egy sárga táska után, nagyarányú szélhámosság leleplezése. Imre, a fiatal ujságíró végül is megfejti a sárga táska titkát és a mozgalmas nap mégis csak a Vígszinházban ér véget. Móricznak ez az üde írása keresztmetszetet ad a két háború közti budapesti középosztásról, tartalmatlanná vált formákról, egy önmagát tulélt réteg életéről. |
1965 | Esztergályos Károly | rövidfilm | 3 | ? |
A csinos tizenhét éves fruska a fejébe veszi, hogy mindenképpen megszerzi magának Pált, a negyven felé közeledő agglegényt. És ebben még az sem fogja megakadályozni, hogy riválisa, a szép özvegyasszony szerelmes leveleket írogat közös választottjuknak. |
1965 | Ádám Ottó | rövidfilm, szerelmi történet, vígjáték | 2 | ? |
Három juhász három nyájat legeltet a Hortobágyon. Kettő összeesküszik a harmadik ellen, hogy öljék meg és a nyáját rabolják el. Nem is késlekednek: pásztor lesújt a rézfokos és már csak két nyáj ballag a forróságtól színtelen égbolt alatt. Móricz Zsigmond novellájából készült tv-film. Egy juhászt, gyerekével együtt agyonveretnek a nyájáért, juhait elhajtják. A juhász felesége keresni kezdi urát, bejárja érte a fél országot, de nem találja. Végül előkerülnek a holttestek, s elfogják a tetteseket is. A gyilkos minden egyéb bűnét vállalja, csak ezt nem. A bíró drámai kihallgatás során kényszeríti ki belőle a vallomást: a tettest végül is az áldozat derékszíjának megpillantása töri meg. |
1966 | Zsurzs Éva | dráma, krimi | 31 | 3,9 |
Móricz Zsigmond az 1930-as években játszódó kisregényének két főhőse, Darabos Jóska és Zsuzsika egymásba szeretnek egy forró augusztusi aratás alatt. Szerelmük beteljesedését szüleik megakadályozzák, hiszen mindketten szegényparaszti sorból származnak s csak a jól házasodás segíthet rajtuk. Jóskának már ki is szemelték a neki való asszonyt, Maróti Máriát, aki bár lányfejjel szült, de vagyonos lány... |
1971 | Esztergályos Károly | dráma, szerelmi történet | 19 | 3,9 |
![]() Az 1830-as években a Bécs irányította Magyarország újabb szomorú korszakát élte. Az alföldi tanyavilág csendes magányát felkorbácsolta a pandúrok és perzekutorok győzhetetlennek hitt uralma. A hatalom és a nép közötti ellentétek túlfeszültek. Így született meg a betyárok legendája, s köztük Rózsa Sándoré, aki a Szeged körüli puszták hírhedt igazságtevőjévé vált. |
1971 | Szinetár Miklós | kalandfilm, minisorozat | 48 | 3,4 |
Móricz Zsigmond: Házasságtörés A kishivatalnok, aki fél főnöke uralmától házasságában is csak a félszeg kisember, bármennyire szeretne is lázadni. |
1972 | Nemere László | dráma, szatíra, vígjáték | 3 | ? |
![]() Móricz Zsigmond kisregényének megrendítően szép feldolgozása. A kis árvalányt, Csörét a szegény Dudásék az árvaházi kihelyezési díjért veszik magukhoz. A kegyetlen bánásmód elől a kislány megszökik, ismét árvaházba, majd a még embertelenebb Szennyesék portájára kerül. Miután egyetlen támasza, a melegszívű öreg Vénisten meghal, a szerencsétlen gyerek véletlenül felgyújtja kínzatásai színhelyét. |
1976 | Ranódy László | dráma | 337 | 4,4 |
Az elszegényedett dzsentri, Nyiri Balázs portáján három napja folyik a névnapi vigasság. A szép és karakán Pólika meg akarja leckéztetni tékozló férjét, és hazaköltözik a bodonyi Zsani nénihez. Nyiri mindent megtesz, hogy jobb belátásra bírja a makacs menyecskét, de az nem hajlik a szép szóra, a hízelgésre, udvarlásra, és a szerenád sem hatja meg. Nyiri Zsani néni bátyjához és haragosához, Lajos bácsihoz fordul segítségért. A két férfi a szomszéd kocsmában megállás nélkül Pólika nótáit húzatja, és a ház népe melléjük áll. Pepi, Zsani néni pityókás házvezetőnéje hordja nekik a jobbnál jobb falatokat, a szolgálók pedig az információt szolgáltatják, többek közt a Nyiri gazdaság széthordásáról. Pólika megelégeli a botrányokat, és megüzeni férjének, hogy szöktesse meg, ha akarja. |
1978 | Sík Ferenc - Szűcs János | dráma, vígjáték | 18 | 4,1 |
Móricz Zsigmond regénye alapján készült tévéfilm egy különös gyilkossági ügy köré, a harmincas évek magyar kisvárosának jellegzetes figuráit rajzolja. |
1979 | Hajdufy Miklós | dráma | 6 | ? |
![]() Móricz Zsigmond önéletrajzi ihletésű története a 20-as években játszódik. Dús Péter szobrászművész feleségül veszi az ünnepelt színésznőt és nászútra mennek. Az út során mindketten rájönnek, hogy nem illenek egymáshoz. Péter alkotásra és fiú utódra vágyik, Ágnes a szép ruhákat, a társaságot és a hódolókat kedveli. Az ellentétek ellenére nem szakítanak, csak megpróbálnak hűek maradni önmagukhoz. |
1983 | Szőnyi G. Sándor | dráma, szerelmi történet | 13 | 3,8 |
A pulykapásztorból lett király unja a sok ceremóniát, az elegáns életet. Tetszik neki, hogy legkisebb lánya nem átall a pulykapásztor Palkóval játszani naphosszat. A gőgös királyné szemét bántja a jóbarátság, s vad próbákat követel a fiútól... |
1983 | Vadkerty Tibor | rövidfilm | 3 | ? |
1932-ben az író leányfalusi házában együtt a család. Váratlanul kéregető koldusok állítanak be. Ebéddel kínálják őket, de cserébe az író érdekes történetet vár. S az egyik koldus elkezdi mesélni az életét: a magyar századelő szegényemberének tragikomikus kálváriáját, fiatalkori vándorlások, háborús kalandok, sebesülés, amerikai kalandok. A történeteken az író nagyon jól szórakozik és alamizsnát ad a koldus Nepóleonnak. |
1987 | Szőnyi G. Sándor | dráma, rövidfilm | 2 | ? |
Egy világlátott vidéki asztalosmester csendes, kispolgári életet él házsártos feleségével és öt gyermekével. Egy vendégség alkalmával a kissé kapatos mester állandóan azt motyogja: groteszk, majd elalszik. Álmában megelevenednek körülötte a tárgyak, és beteljesülnek legtitkosabb vágyai, a pap gazdag lányát veszi el, pesti műhelyt nyit, sőt képviselő lesz belőle. Ébredés után rájön, hogy csak a család és a munka valóságos. Móricz Zsigmond írásából a Kaposvári Csiky Gergely Színház és az MTV koprodukciójában készült tévéjáték. |
1989 | Csiszár Imre | dráma, rövidfilm, vígjáték | 1 | ? |
Három galambosi kislány a húsvét közeledtével elindul tojást gyűjteni. Egyikőjük - Tóth Marcsa - durcás és rosszindulatú, ezért a prittyási fiúk kicsúfolják, és összetörik a gyűjtött tojásokat. Korczos Pestának nagyon megtetszik a legszebb és legügyesebb galambosi lány, Szabados Zsuzsika. Így őt minden fiú meglocsolja. |
1991 | Kardos Ferenc | rövidfilm | ||
Egy fiatal református pap szembekerül faluja és a helybéli előkelőségek korrupciójával. |
1993 | Esztergályos Károly | dráma | 2 | ? |
Válogatott finomságok és minden ételhez egy aroma, egy jóízű vagy váratlan történet jár, melyet az étellel kell elfogyasztani. "Heten voltak vendégurak, mint a gonoszok. Volt ott két pesti úr, sovány, mint az agár, a többi mind terebélyes úriember, hogy örvend a szív, ha látja, hogy fognak ezek enni." |
2004 | Esztergályos Károly | dráma | 4 | ? |
Az előző századforduló szilveszterén eljegyzésre készül a vidám társaság a grófi jószágigazgatóéknál. A felbukkanó problémák régiek és megmaradtak, Móricz Zsigmond segít szembesülni velük. De azért mulassunk virradatig! |
2005 | Horváth Z. Gergely | dráma | 2 | ? |
![]() Kopjáss Istvánból Zsarátnok főügyésze lesz a korrupt Makróczy ellenében. Kopjáss tiszta ember. A zsebe üres, de a feje tele van szép, világmegváltó álmokkal. A főügyészi pozícióval azonban nemcsak jóra fordítható hatalom jár, hanem egy jó nagy disznóság, a Sertéstenyésztő és sok-sok rokon. A rokonok egy része nyakig benne van a Sertéstenyésztő panamában, a másik része meg nagyon szeretne bekerülni valami jó zsíros panamába. Kopjáss kicsit beleszeret a hatalomba és nagyon beleszeret egy rokonába. S végül elbukik, mert nem lehet valaki rokon és nem rokon egyszerre. De ő legalább levonja a konzekvenciát. A Sertéstenyésztő viszont ránk marad göndör mosolygással. |
2006 | Szabó István | szatíra | 325 | 2,8 |
![]() A film három hortobágyi történetet fűz egybe. Szakrálisan közelít az ősi hortobágyi emberek őszinteségéhez, esendőségéhez, makacsságához és mély érzelmeihez. Móricz Zsigmond, Komor Ló című novellája illetve az író valóságlátó és mégis misztikus látásmódja ihlette a film rendezőjét, két másik, a Hortobágyon élő emberek által elmesélt történet megfilmesítésére, amely 1945-ben, illetve a kommunista hatalomátvétel után játszódik. |
2007 | Vitézy László | dráma | 24 | 3,1 |
Panni Komáromi nagygazda felesége és ezzel a falu első asszonya lesz. A házasság csak gazdagságot nyújt neki, az urát nem szereti, új családja lenézi, hajdani leánypajtásai közül még cselédet sem kap. Régi szerelme, Miska váratlanul hazatér a faluba, és felkeresi az asszonyt. Panni kimérten fogadja, s kölcsönös vádaskodások után kiutasítja. Férjének mindent elmond, Komáromi azonban férfiatlanul nem maga védi meg a feleségét, hanem másokkal dobatja ki a bálból Miskát, ezért az asszony örökre meggyűlöli. Amikor Panni újra találkozik Miskával, most már ő nem engedi, hogy a legény egyedül induljon vissza Pestre. Móricz Zsigmond művének újabb feldolgozása. |
2011 | Vitézy László | dráma | 11 | 3,1 |
Móricz Zsigmond Pillangó című regényét csupán néhány nap alatt írta meg, 1924-ben. A bajokon győzedelmeskedő és mindenható, hatalmas szerelem történetét az egyszerű emberek nyelvén beszéli el Móricz. Zsuzsika és Jóska szerelmét, a villámló és fátyolosan lágy érzelmeken át mutatja be a rendező, Vitézy László televíziós feldolgozása. Kiváló és ismert szereplőkkel, valamint két nagyszerű fiatal színésszel megható és máig érvényes sorsdrámát készítettek az alkotók. Indulatok, érzelmek, könny és humor, szegénység és gazdagság, játék és valóság. |
2012 | Vitézy László | dráma, szerelmi történet | 22 | 2,8 |
A gáti református pap, Pap Énók házasodik. Eljegyezte a méltóságos kisasszonyt, malomszegi és zádori Zádor Icát. A húsvéti "papnéválasztó bálon" Énók harmincöt gáti lány közül választhatott volna magának feleséget, de ő a harminchatodikat, Icát, a pesti kisasszonyt kérte meg. Énók paraszti származású, tanulással küzdötte fel magát a vidéki értelmiségi középosztályba. Ica - egy tönkrement nemesi család sarja, - Budapestről érkezik a rangon aluli házasságba, de Énók hivatali emelkedése visszajuttathatja a család lecsúszása miatt elvesztett, magasabb társadalmi körökbe. Szerelemből házasodtak ugyan, de mindkettőjüket érdek és elvárás is vezérelte e döntésükben. Ica eleven, igazi nagyvilági nő, elégedetlen, unatkozik, visszavágyik a pesti életbe, társaságba. Különös szórakozásra talál: hol öleli, hol gyötri urát. Énók fülig szerelmes, mindent eltűr, cserébe boldogan fogadja a jutalmul kapott csókokat. Kettejük édes civódása azonban csak addig tét nélküli, míg vissza nem tér a faluba a fiatal, szoknyavadász földbirtokos, Thorsa Ábris... |
2013 | Vitézy László | dráma | 15 | 2,7 |
Imre, a bűnügyi újságíró és felesége Ilonka nehéz korban kötik össze életüket. Az 1930-as évek derekán járunk, a gazdasági világválság legnehezebb éveiben. Az ifjú házasok ilyen körülmények között élnek és küzdenek álmaikért. A férjnek biztos receptje van a túlélésre: hivatásának szeretete, az örök optimizmus és a hit, egy nagy adag csibészséggel fűszerezve. Az örökösen aggódó feleség imádata csak hab a tortán... |
2014 | Márton István | dráma, rövidfilm, szatíra, ... | 1 | ? |
Sinka István, akit az alföldi tanyavilágban csak Fekete bojtárként ismernek, egy rendes, becsületes legény. Kitűnik társai közül műveltségével és olvasottságával. Szerelmével, Piroskával boldogan tervezgetik életüket, amikor váratlan tragédia történik. |
2015 | Vitézy László | dráma, szerelmi történet | 18 | 3,0 |
Egy hamis megbánás története. Ezt a filmet a belső monológok finom rendszere alkotja, melyekben megjelennek a ki nem mondott gondolatok, félelmek és érzések. De a belső monológok néha átalakulnak belső „lelki” vitává. Ezt a belső elmélyült és kidolgozott rendszert töri meg az adott pontokon a való világ párbeszéde. A belső történések kissé bizonytalan, eldöntetlen talányát szakítja meg a kimondott szó visszavonhatatlansága. Furcsa keveréket alkot benne az igazság és a hazugság, a bátor őszinteség és a gyáva számítás. A kimondatlan és a kimondott egyensúlya, azaz az emberi lét biztonsága függ az arányoktól. A Móricz Zsigmond azonos című kisregénye alapján készült film a trianoni békediktátum terheit nyögő Magyarországon játszódik. Főhőse Boldvay Isti, aki a minisztériumi számvevőség hivatalnoka. A munka megnyugtatja, kielégíti. Az élet különös vára ez, egy uradalom számadása előtte, ezernyi ezer tétel, kiadás, bevétel, száz és száz ember munkája, élete, elkönyvelve pontosan, napról napra, ellenőrizhetően. Csupa férfi dolgozik együtt, s a beszélgetések fő témája a házasságtörés-mindenki megcsalja-e a másikat. Érzékelteti az önbecsapás és önámítás fokozatait egy pörgős napon, a váratlan hazaérkezés után- feleséggel, ivócimborákkal, egy lotyóval, majd ismét a szent feleséggel. A fimben az intimitás és a profán mozzanatok sajátos váltakozása adja a film ritmusát. |
2019 | Vitézy László | dráma | 6 | ? |