Móricz Zsigmond adaptációk

Hortobágy
 

kor művészi ambíciójú vállalkozása, a Flaherty és Grierson iskolán nevelkedett osztrák rendező filmpoémája reális képet fest a magyar pusztáról és népéről. A történet középpontjában a Cinege család áll. A magyar álomgyár tipikus szórakoztató filmjeinek sorából kiemelkedő film egy már letűnt világ, a magyar puszta, a pusztai emberek életmódjának egyetlen hiteles dokumentuma. Höllering alkotótársai, Móricz Zsigmond, a 20. századi magyar realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja, Schaffer László operatőr, és Lajtha László, korának Bartók és Kodály mellett legjelentősebb zeneszerzője és népzenekutatója.

Kerek Ferkó
 

Kerekházy Ferdinánd földbirtokos egy szívroham után hazahívja külföldről fiát, Kerek Ferkót, aki konzervatív apja megdöbbenésére egy vagongépet küld előre, hogy ezek segítségével öntözési rendszert hozzon létre, s a szikes, alig termő földeket termővé varázsolja. Az öreg gróf hallani sem akar fia terveiről, azt szeretné, ha Ferkó elvenné Zólyomi baronesse-t. Mivel erre fia nem hajlandó, kitagadja. Kitartó munkával s a polgármester és egy fiatal pesti mérnök támogatásával mégis sikerül megvalósítani az öntözési tervet. Mikor a folyton unokákról álmodozó öreg gróf észreveszi, hogy fia és a polgármester lánya egymásba szerettek, kibékül Ferkóval és megkéri számára a lány kezét.

Forró mezők
 

Az Avary-házaspár feszült viszonyban él vidéki birtokán. Avary - aki ugyan felesége ridegsége elől más nőhöz menekül - állandóan féltékeny. Nem is alaptalanul, mert a gyönyörű Vilmába az egész környék szerelmes, köztük az erőszakos természetű főkapitány is. Egy alkalommal Avary-t figyelmeztetik, hogy távollétében Boldizsár, a fiatal dzsentri keresi fel feleségét. Hazarohan, de mielőtt fegyveréhez nyúlhatna halálos lövés éri a kertben. A főkapitány mindenáron öngyilkosságnak akarja feltüntetni az ügyet, hogy az úri családot a botránytól megkímélje, és ezzel Vilmának is kedvezzen. Kiderül azonban, hogy Vilma a nagy összegű életbiztosítást öngyilkosság esetén nem kapja meg. Mivel a pénz mindennél fontosabb, Vilma bátyja újra kezébe veszi az ügyet, és végül kiderül, hogy a gyilkos nem más, mint a főkapitány, aki szégyene elől az öngyilkosságba menekül. Vilma, aki körül minden összeomlott - véget vet céltalan üres életének.

Ami megérthetlen
 

Égi madár
 

Panni és Miska szeretik egymást. Mindketten zsellérek, együtt aratnak, ahol Komáromi nagygazda is szemet vet a lányra. Miska összeakaszkodik vetélytársával, majd elhagyja a falut. Panni néhány hónap múlva hozzámegy Komáromihoz és a falu első asszonya lesz. A házasság csak gazdagságot nyújt neki, az urát nem szereti, új családja lenézi. Miska váratlanul visszatér, de Panni kimérten fogadja, s kölcsönös vádaskodások után kiutasítja. Férjének mindent elmond, Komáromi azonban férfiatlanul a rendőrséghez fordul, ezért az asszony örökre meggyűlőli. Amikor újra találkozik Miskával, most már ő nem engedi, hogy a legény egyedül induljon vissza Pestre.

Légy jó mindhalálig
 

Debrecen, az 1890-es évek. Nyilas Misi, a kollégium eminens diákja pakkot kap hazulról. Fel se bontja, rohan a vak Pósalaky úrhoz felolvasni az újságot, majd megteszi a lutrin az öreg által megálmodott számokat. Társai időközben megdézsmálják a pakkot, de Misit csak szegény édesanyja levele érdekli. Misi újabb munkát kap: Doroghyék fiát kell tanítania. Doroghy Bellának Török úr udvarol és Misi segít nekik levelezni. A lutrin kihúzzák a megálmodott számokat, csakhogy a fiú elveszítette a reskontót. A cédulát Török találta meg, aki megszökteti Bellát. Doroghy és Pósalaky is panaszt tesz Misire, aki a rosszindulatú bizottság előtt hiába védekezik. Végül kiderül az igazság, de Misi már nem akar többé debreceni diák lenni.

Csiribiri
 

A csinos tizenhét éves fruska a fejébe veszi, hogy mindenképpen megszerzi magának Pált, a negyven felé közeledő agglegényt. És ebben még az sem fogja megakadályozni, hogy riválisa, a szép özvegyasszony szerelmes leveleket írogat közös választottjuknak.

Pillangó
 

Móricz Zsigmond az 1930-as években játszódó kisregényének két főhőse, Darabos Jóska és Zsuzsika egymásba szeretnek egy forró augusztusi aratás alatt. Szerelmük beteljesedését szüleik megakadályozzák, hiszen mindketten szegényparaszti sorból származnak s csak a jól házasodás segíthet rajtuk. Jóskának már ki is szemelték a neki való asszonyt, Maróti Máriát, aki bár lányfejjel szült, de vagyonos lány...

Móricz Zsigmond: Házasságtörés
 

A kishivatalnok, aki fél főnöke uralmától házasságában is csak a félszeg kisember, bármennyire szeretne is lázadni.

Nem élhetek muzsikaszó nélkül
 

Az elszegényedett dzsentri, Nyiri Balázs portáján három napja folyik a névnapi vigasság. A szép és karakán Pólika meg akarja leckéztetni tékozló férjét, és hazaköltözik a bodonyi Zsani nénihez. Nyiri mindent megtesz, hogy jobb belátásra bírja a makacs menyecskét, de az nem hajlik a szép szóra, a hízelgésre, udvarlásra, és a szerenád sem hatja meg. Nyiri Zsani néni bátyjához és haragosához, Lajos bácsihoz fordul segítségért. A két férfi a szomszéd kocsmában megállás nélkül Pólika nótáit húzatja, és a ház népe melléjük áll. Pepi, Zsani néni pityókás házvezetőnéje hordja nekik a jobbnál jobb falatokat, a szolgálók pedig az információt szolgáltatják, többek közt a Nyiri gazdaság széthordásáról. Pólika megelégeli a botrányokat, és megüzeni férjének, hogy szöktesse meg, ha akarja.

Míg új a szerelem
 

Móricz Zsigmond önéletrajzi ihletésű története a 20-as években játszódik. Dús Péter szobrászművész feleségül veszi az ünnepelt színésznőt és nászútra mennek. Az út során mindketten rájönnek, hogy nem illenek egymáshoz. Péter alkotásra és fiú utódra vágyik, Ágnes a szép ruhákat, a társaságot és a hódolókat kedveli. Az ellentétek ellenére nem szakítanak, csak megpróbálnak hűek maradni önmagukhoz.

Koldus Napóleon
 

1932-ben az író leányfalusi házában együtt a család. Váratlanul kéregető koldusok állítanak be. Ebéddel kínálják őket, de cserébe az író érdekes történetet vár. S az egyik koldus elkezdi mesélni az életét: a magyar századelő szegényemberének tragikomikus kálváriáját, fiatalkori vándorlások, háborús kalandok, sebesülés, amerikai kalandok. A történeteken az író nagyon jól szórakozik és alamizsnát ad a koldus Nepóleonnak.

Hímes tojások
 

Három galambosi kislány a húsvét közeledtével elindul tojást gyűjteni. Egyikőjük - Tóth Marcsa - durcás és rosszindulatú, ezért a prittyási fiúk kicsúfolják, és összetörik a gyűjtött tojásokat. Korczos Pestának nagyon megtetszik a legszebb és legügyesebb galambosi lány, Szabados Zsuzsika. Így őt minden fiú meglocsolja.

Ebéd
 

Válogatott finomságok és minden ételhez egy aroma, egy jóízű vagy váratlan történet jár, melyet az étellel kell elfogyasztani. "Heten voltak vendégurak, mint a gonoszok. Volt ott két pesti úr, sovány, mint az agár, a többi mind terebélyes úriember, hogy örvend a szív, ha látja, hogy fognak ezek enni."

Rokonok
 

Kopjáss Istvánból Zsarátnok főügyésze lesz a korrupt Makróczy ellenében. Kopjáss tiszta ember. A zsebe üres, de a feje tele van szép, világmegváltó álmokkal. A főügyészi pozícióval azonban nemcsak jóra fordítható hatalom jár, hanem egy jó nagy disznóság, a Sertéstenyésztő és sok-sok rokon. A rokonok egy része nyakig benne van a Sertéstenyésztő panamában, a másik része meg nagyon szeretne bekerülni valami jó zsíros panamába. Kopjáss kicsit beleszeret a hatalomba és nagyon beleszeret egy rokonába. S végül elbukik, mert nem lehet valaki rokon és nem rokon egyszerre. De ő legalább levonja a konzekvenciát. A Sertéstenyésztő viszont ránk marad göndör mosolygással.

Égi madár
 

Panni Komáromi nagygazda felesége és ezzel a falu első asszonya lesz. A házasság csak gazdagságot nyújt neki, az urát nem szereti, új családja lenézi, hajdani leánypajtásai közül még cselédet sem kap. Régi szerelme, Miska váratlanul hazatér a faluba, és felkeresi az asszonyt. Panni kimérten fogadja, s kölcsönös vádaskodások után kiutasítja. Férjének mindent elmond, Komáromi azonban férfiatlanul nem maga védi meg a feleségét, hanem másokkal dobatja ki a bálból Miskát, ezért az asszony örökre meggyűlöli. Amikor Panni újra találkozik Miskával, most már ő nem engedi, hogy a legény egyedül induljon vissza Pestre. Móricz Zsigmond művének újabb feldolgozása.

A galamb papné
 

A gáti református pap, Pap Énók házasodik. Eljegyezte a méltóságos kisasszonyt, malomszegi és zádori Zádor Icát. A húsvéti "papnéválasztó bálon" Énók harmincöt gáti lány közül választhatott volna magának feleséget, de ő a harminchatodikat, Icát, a pesti kisasszonyt kérte meg. Énók paraszti származású, tanulással küzdötte fel magát a vidéki értelmiségi középosztályba. Ica - egy tönkrement nemesi család sarja, - Budapestről érkezik a rangon aluli házasságba, de Énók hivatali emelkedése visszajuttathatja a család lecsúszása miatt elvesztett, magasabb társadalmi körökbe. Szerelemből házasodtak ugyan, de mindkettőjüket érdek és elvárás is vezérelte e döntésükben. Ica eleven, igazi nagyvilági nő, elégedetlen, unatkozik, visszavágyik a pesti életbe, társaságba. Különös szórakozásra talál: hol öleli, hol gyötri urát. Énók fülig szerelmes, mindent eltűr, cserébe boldogan fogadja a jutalmul kapott csókokat. Kettejük édes civódása azonban csak addig tét nélküli, míg vissza nem tér a faluba a fiatal, szoknyavadász földbirtokos, Thorsa Ábris...

A fekete bojtár
 

Sinka István, akit az alföldi tanyavilágban csak Fekete bojtárként ismernek, egy rendes, becsületes legény. Kitűnik társai közül műveltségével és olvasottságával. Szerelmével, Piroskával boldogan tervezgetik életüket, amikor váratlan tragédia történik.

Izgalmas történet az igazságról, becsületről, kitartástól, a szerelem és a költészet erejéről. Sinka István Fekete bojtár vallomásai és Móricz Zsigmond Barbárok című novellája alapján.