Pannónia Filmstúdió-rajzfilmek

Hugó, a víziló
Hugo the Hippo

Egy kikötőben a cápák állandóan akadályozzák a hajók ki és berakodását. Vízilovakkal üldözik őket. Fellendül a kikötő élete, s a vízilovak egyszerre feleslegessé válnak. Elhatározzák, hogy kiirtják őket. Gyerekek kelnek az egyetlen megmaradt kis víziló, Hugó védelmére. Ők próbálják meg sok kalandon keresztül jóvátenni az emberek igazságtalanságát.

Habfürdő
 

A Habfürdő párját ritkító kísérlet, és mint megvalósulás mindenképpen sikerfilm, amely mindenkihez szól és mindenkinek mond valamit. Talán még azt is: "változtasd meg az életed". (Kristó Nagy István)

Vuk
 

A rókacsaládban "gyermekáldás" van. Mind életrevaló, de egy különösen csintalan. A szülők úgy vélik, nagyapjára ütött és ezért a Vuk nevet adják neki. Amikor árván marad, nagybátyja, a híres Karak veszi pártfogásába. Befogadja barlangjába és vadászni tanítja. Vuk ügyes tanítványnak bizonyul, és Karak legnagyobb örömére ügyes, bátor rókává fejlődik. Okosságát bizonyítja akkor is, amikor a rókalányt kiszabadítja a vadász fogságából. Egy hajtóvadászat során Karak feláldozza életét a fiatalok megmentéséért. Vuk és Iny családot alapítanak, majd sok borsot törtek a vadász és kutyái orra alá.

Misi mókus kalandjai
 

Misi Mókus az iskolában, amíg a többiek szorgalmasan magolják a mókustankölteményt, megeszi a tananyagot. A következményektől félve világgá megy...

Vízipók-csodapók
 

A népszerű rajzfilmsorozat egész estés filmváltozata.

Hófehér
 

A Macskafogó mellett a magyar rajzfilmtörténet egyik legnagyobb legendája a bemutatásakor nemzetközi sikert aratott Hófehér. A klasszikus Hófehérke alaptörténetének meglehetősen szabad(os) átdolgozása nem kifejezetten gyermekrajzfilm, bár nagyobb gyermekek számára is élvezhető. Igazi erénye azonban azokban a leheletfinom utalásokban van, amelyekkel a nyolcvanas évek "magyar valóságára" rezonált. Nem csak ínyenceknek való darab, minden valamirevaló filmgyűjtemény nélkülözhetetlen része!

Szaffi
 

Mesénk a 17. században játszódik, amikor a Habsburg-ház elhatározza, hogy kiveri a törököt Magyarországról. Sophie, Ahmed Pasa lánya és Jónás, a magyar várúr, Botsinkay Gáspár fia, kisgyermekkoruk óta szeretik egymást, s jegyesek. A háború alatt azonban a Botsinkay családnak és a töröknek menekülnie kell, ezért elásnak egy láda kincset Botsinka várának udvarában. A kisded Sophie a menekülés közben elveszik, s egy furcsa kis öregasszony talál rá, aki macskája után elnevezi Szaffinak, s mintha saját gyermeke lenne, úgy szereti, s neveli. Jónás, daliás fiatalemberként visszatér apja birtokára, s az elrejtett kincs nyomába ered. A kincset azonban nemcsak Jónás szeretné megtalálni, hanem az ingyenélő, haszonlesők is. Jónás azonban veszélyes kalandjai során megismerkedik Szaffival, s boldogan élnek, míg meg nem halnak. Itt a vége, fuss el véle.

Gréti
Gréti...! (Egy kutya feljegyzései)

Gréti, a nőstény német juhászkutya elmeséli, hogyan szelídítette meg gazdáit.

Az erdő kapitánya
 

A történet emberi tulajdonságokkal rendelkező állatok kalandjait meséli el. Az erdő nyomozó főfelügyelője és kollégája, Eddie, aki pedig rendőr felügyelő a javából, már régóta próbálkoznak Zéro, a veszedelmes bűnöző macska bekerítésével és elfogásával. Hihetetlen kalandok és veszedelmek árán az akció sikerrel jár és kézre kerül végre a rettegett gonosztevő, a Macska. Mint minden mesében örök igazság, minden jó, ha a vége jó.

Sárkány és papucs
 

Guinevra királyné szomorúan panaszolja szeretett szolgálólányának, Peggynek, hogy férje, Arthur király évek óta elhanyagolja őt. A király ugyanis minden idejét a lovagi tornák porondja, vagy a híres "kerekasztal" mellett tölti. A két nő kisüti, hogy a bajon egyedül a jó öreg Merlin varázsló segíthet. Merlin el is küld Guinevrának egy fantasztikusan erős varázsszert, amelynek segítségével visszaszerezheti Arthur szerelmét. A hölgyek egy pudingba sütik a csodaszert, ám azt véletlenül Arthur kedvenc lovagja, Lancelot eszi meg. Bonyolítja a helyzetet, hogy a lovag boldog szerelemben él Peggyvel, de a túlméretezett adag varázsszer hatására egycsapásra őrjítő szerelmet érez a királyné iránt...

Ének a csodaszarvasról
 

A címben jelzett, nép- és honalapítást "megéneklő" monda rajzfilmes feldolgozása 4 részben. A történet alapjául a csodaszarvas-mondák különböző változatai szolgálnak, kibővítve a rokonnépek mítoszainak ideillő elemeivel, őstörténetünk és korai történelmünk kapcsolódó eseményeivel.
A film kísérőszövegei, párbeszédei, de dalszövegei is egykorú források, krónikák, fennmaradt mítoszok és énekek idézetei, vagy azok szövegein alapulnak. Nyelvezete a történet előrehaladásának sorrendjében a magyar nyelv változását, gazdagodását követi.
1. ének: Az őshaza. A film finnugor és szibériai mondák alapján a világ és az első emberpár teremtésének "szarvasos" elbeszélésével indul, majd a finnugor népek szétrajzásával, a szarvast követő "szárnyas ős" vezette magyarok délre vándorlásával zárul.
2. ének: Dentumoger. A tulajdonképpeni Csodaszarvasmonda (Hunor és Magor krónikai története) kapcsán a magyarok "testvéresülését" meséli el az iráni és a török népekkel, történetileg pedig a magyar nép és kereszténység előtti magyar kultúra kialakulását.
3. ének: Etelköz. Az Álmos-monda és a Fehér ló mondája keretében a magyarok "türk korszakát" és a honfoglalást meséli el.
4. ének: Pannónia. A kalandozások lezárulásával kezdődik, és a magyarok Európába való békés beilleszkedéséről szól. Főhőse Géza fejedelem, aki azzal, hogy - fiát megelőzve - népét a keresztény akolba terelte, székhelyét pedig a bizánci befolyásnak kitett Tiszántúlról, Dél-Alföldről nyugatra, Esztergomba helyezte át, az országot ténylegesen is "bevitte" Európába. A mese szintjén az epizód ezt szintén egy csodaszarvas-mondába ágyazva mondja el.
Utóhang: Képben és hangban a csodaszarvas-monda ma is élő, ma is aktuális változata látható, hallható: a Regösének. Értelmezhető úgy is e történet, hogy a "csodaszarvas" ott látható az égen (ma is) az őt üldöző vadászokkal egyetemben, s él még a róla itt-ott a népi emlékezetben, hogy ő a magyarok "vezércsillaga" (ma is).