The Long Good Friday (1980)

Köszi, hogy a kommenteddel kiemelted a főoldalra ezt a filmet nemrég, gyorsan felraktam akkor a watchlistemre, és ma meg is néztem. A hangulat, a feszültség, a zene nagyon rendben van, Hoskins valóban kivételesen nagyot alakít, és hát az a befejezés, meg az említett félbetört üveges akció, nem is beszélve a vágóhidas jelenetről, amikor egymás után húzzák be a "rosszfiúkat" a kampókon... Ezek még sokáig kísérteni fognak, azt hiszem. Nagyon erős négyes, de talán még az ötösre is fel fog kúszni utólag.

Elegáns, feszült, jól felépített gengszteropus egy nagyszerű főszereplővel és kellően autentikus miliővel. Nem láttam még a legendás sorozatot, de jó eséllyel hatott a Sopranosra - ami pedig hatással lehetett erre, az valószínűleg a szintén kegyetlen és kompromisszummentes Get Carter, de azért ennek sokkal másabb a megközelítése. Formailag is vannak benne tetszetős megoldások - a zene elég sok, de hozzátesz a feszültséghez, a tempója is remek.

Hoskins teljes mértékben uralja a vásznat, a többi szereplő maximum asszisztálni tud neki - Mirren-el a kémiája egyébként kifejezetten tetszetős. Amikor elborul az agya és a félbetört üveggel gyilkol az talán a legerősebb jelenet a befejezés mellett. A gengszterfőnök egyébként hatalmas szövegeket is tol, a humor pedig segít oldani az amúgy kifejezetten nyomasztó történéseket. Stabil négyes.

Minden szavaddal egyetértek.

Nem adok rá ötöst, mert a hatvanas-hetvenes években (és ből) nagyon sok ehhez hasonló bűnügyi, zsaru- és gengszterfilmet láttam - néhány ennél is jobb volt, pl. a Melville filmek -, és mert az ötöst tényleg csak a legjobbaknak tartogatom, de azért ez elég jó film az én sokat látott szememmel is. A befejező 2 perc az tényleg olyan, hogy filmfőiskolákon kellene tanítani. Én nem vagyok nagy filmzene-barát (óriási zenebuzi vagyok, csak a filmzenét nem...) de itt muszáj megemlékezem Francis Monkman kiváló zenéjéről, amely tényleg tesz hozzá filmhez. (Ez a filmzenék túlnyomó többségéről nem mondható el - ezért is nem szeretem őket.)

Lehetetlen betelni ezzel a filmmel. Óriási.

Valóban erőteljes alkotás. Dinamikus és izgalmas, de közben mélyen emberi tud maradni, már ami a karaktereket (főleg Hoskinst) illeti, és különösen tetszetős Hoskins és Mirren párosa is (igazából ritka szimpatikus pár, gengszterfilmek szereplői közül). Razors pedig instant kedvenc henchman a szótlan, szúrós szemű kategóriában. :)
Hoskinst pedig nem lehet elégszer méltatni, hisz a Scarface-hez hasonló one man show sikere múlik az alakításán, és kiválóan helyt áll. Emellett remek operatőri munka és zene kerekíti ki a filmet.
A finálé pedig különösen zseniális.

ja, a "lényeg": ennek is lesz remake-je... hurrááá! szerezzétek be és nézzétek meg az eredetit, mielőtt még elkészül...

Bivalyerős gengszterfilm, Scarface-színvonalon Angliából, vérzik a szívem, hogy ennyire ismeretlen. Már csak Bob Hoskins miatt is érdemes megnézni, élete legjobb alakítását nyújtja, és amit az utolsó két percben művel, az egyenesen leírhatatlan. A valaha volt legzseniálisabb lelépések egyike.